Szabad Nógrád. 1953. február (9. évfolyam. 10-17. szám)
1953-02-21 / 15. szám
1953 február 21. SZABAD nSgr'ID 3 Minden rendelkezésre álló erőt mozgósítsunk a tavaszi mezőgazdasági munka időbeni jóminőségű elvégzésére! Február I5-én megtartott me1 gyei pártválasztmányi ülésen második napirendi pontként Hajdú József elvtárs, a megyei pártbizottság másodtitkára ismertette a tavaszi mezőgazda- sági munkák előkészítésével kapcsolatos feladatokat. Beszámolójában többek között a következőket mondotta; — A tavaszi mezőgazdasági munkára való felkészülés, s ennek időben való megkezdése az elmúlt évben is komoly feladatot jelentett pártszervezeteink számára. Ezidén^még nagyobb feladatok állanak előttünk azért, mert az elmúlt évi gyengébb termést pótolni kell, ugyanakkor az őszi mezőgazdasági munkák végzésénél jelentősen elmaradtunk. Gabonából vetéstervet 82 százalékrai, mélyszántási tervünket pedig mindössze 62 százalékra teljesítettük. Nagy lemaradás van a vetési terv teljesítésénél az egyéni dolgozó parasztoknál, a mélyszántásnál pedig az állami gazdaságoknál. A talajerőutánpótlásnál van bizonyos javulás, az elmúlt évben íkörülbelül 3—4 százalékkal több földet trágyáztunk meg, mint 1951-ben. Eredmények azonban még korántsem kielégítőéit, még mindig vannak olyan tszcs-k, egyénileg dolgozó parasztok, akik nem fordítanak megfelelő gondot — báT a lehetőség meg van rá — a földek trágyázására. A pataki tszcs-nél több. mint 3 éve az udvaron volt a trágya, amit csak a múlt hélt közepén kezdtek kihordani, ugyanakkor si- ráraköztak, hogy nem volt olyan jó a termés, mint amilyent ők szerettek volna.. Gyenge ellenőrzés A lemaradás oka, hogy nem készültünk fel megfelelően a nehézségek leküzdésére, amelvsk a multévi gyengébb termésből az ellenség fokozottabb tevékenységéből, a rossz időjárásból köret kezett be. Egyes helyeken a vetőmagbiztosítás nehézségbe ütközött, melyet az ellenség igyé- ' kezett felnagyítani. Megyénk területén több, mint 400 vagon felesleges gabona volt, amiből szabadpiacon keresztül megvásárolhatták volna a szükséges vetőmagot azok a tszcs-ék és egyénileg dolgozó parasztok, akiknek nem volt elegendő. Sok helyen arra vártaik, hogy a hiányzó vetőmagot majd állami készletből fogják megkapni. A lemaradás oka, az ellenőrzés gyengeségéből adódott. A tanácsok nem ellenőrizték, hogy a be jelentett adatok megfelelnek-e a valóságnak, hanem azt továbbították a felsőbb szerveknek, amely nem volt reális. November 15-ig a tanácsok jelentése szerint az őszi vetést 98 százalékig teljesítettük, s amikor felül lett vizsgálva, kiderült, hogy csak ■ 82 százalékra tel leshettük. Nem kis mértékben járult a lemara dúshoz a gépállomások gyenge munkája, amellyel a multévi tervet mindössze 67.1 százalékra teívesftették. Sok esetben a traktorok 10—15 kilométert tettek meg 1—2 hold föld megszántá- sáért a munka szervezetlensége miatt. A községekben megmutetkd- zoit a kuláksággal szembeni opportunizmus is. Nem követelték meg tanácsaink a butikoktól vetéstervük teljesítését. Az opportunizmust mutatja, ami a felsőpetényi tszcs-nél történt, ahol az elnök és : párttitkár azt kérte, hogv föl vehessék az egyik kulákoí ; csoportba. Ugyanakkor ez a kutak rézgáliecal etette disznóját, hogy ne hízzon, s ne kel jen beadni. Pártszervezeteink nem vi lágosították föl a dolgozókat arról, hogv a szocializmus építésének előrehaladásával az osztályellenség aknamunkája nem gvengül, hanem fokozódik. Nem látják elég világosan az ellen ség aljas módszereit, mint a becskei tszcs-nél, ahol iparkodott az elnöki tisztséget kezébe venni és ezen keresztül rombolni a csoport munkáját. A marhák részére kapott melasz felét a tagság tudta nélkül, pálinkának főzte meg. A földművesszövetkezetek és tanácsok nem készültek fel megfelelően a tartalék- földek haszonsítására. A 15.000 katasztrális hold földből mindössze 2500 hold lett bevetve, a mélyszántás pedig még ennél is kevesebb. Az őszi lemaradás után a téli hónapokban sem tudtunk jelentősen előrehaladni. A vetési, terv teljesítésénél például mindösz- sze 2 százalékos volt az emelkedés. A gépállomások gépjavítás ürügyén csaknem tejesen leállították a mélyszántást és hivatkoztak arra, hogy fagy van, nem lehelt szántani. Előfordult, hogy lovai szántottak a traktorísta pedig azt mondta; hogy nem lehet szántani. Az érsekvadkerti gépállomás főgépészét úgy kellett meggyőzni, hogy menjenek szántani, pedig a mélyszántási tervüket mindössze 38.9 százalékra teljesítették. Feladatok a tavaszi mezőgazdasági munka sikeréért A tavaszi mezőgazdasági munkák során, elsőrendű feladat az őszi mulasztások pótlásai. A hiányzó kenyérgabona vetését elsősorban tavaszi búzával kell pótolni. Biztosítani kell a megfelelő mennyiségű vetőmagot. Államunk őszi búzáért tavaszi búzát ad cserébe vetőmag céljára. A tapasztalatok azt mutatják, hogy e téren még mindig gyenge a politikai felvilágosító munka; mert az egyénileg dolgozó parasztok mindössze 63 mázsáért kértek cserevetőmagot. Figyelemmel kell kísérni az ellenség munkáját, s kényszeríteni, hogy a tavaszi munkát időben, jó minőségben végezze el. Nem szabad megengedni, amit egyes helyeken az ősszel megcsinált, hogy a szükséges vetőmagnak csak egy kis százalékát vetette el. s igy akarja elérni, hogy a termény silány legyen. Az őszi mélyszántásban mutatkozó lemaradást sürgősen pótolni kell. e téren nagy feladat hárul gépállomásainkra. A minisztertanács határozata alapján teljes gépi erejükkel, az alapvető agrotechnikai módszerek alkalmazásával minden munkát határidőre jó minőséggel el kell végezni. Ehhez szükséges a tszcs-k és gépállomások közötti szerződések sürgős megkötése és a! gépál Icmásakbn való brigádszerve- zés. Rákosi elvtárs, az országgyűlés ülésén tartott beszédében azt mondöttar. „a helyes trágyázás következtében — amely végrehajtása úgyszólván semmi befektetést, vagy munka- többletet nem igényel, — 25— 30 százalékkal tudnánk emelni terméshozamunkat”. Ezért biztosítani kell, hogy az utóbbi időben megélénkült trágyahordást fokozzuk és március 15-ig ezt befejezzük. Népgazdaságunk fejlődése, közellátásunk biztosítása megköveteli, hölgy minden talpalatnyi földet megműveljünk. Pártszervezeteink, tanácsaink és föl dművesszövetikezeteink biztosítsák a tartalékföldek megművelését. Különösein nagy feladat hárul pártszervezeteinkre a népnevelőmunka megjavítása terén. Agitációnknak mindenekelőtt meg kell értetni, hogy a tavaszi vetés időben és jó minőségben való elvégzése, a fejlett agrotechnikai módszerek alkalmazása közvetlen érdeke minden tszc®- tagnak és egyénileg dolgozó parasztnak. E téren már vannak eredményeink. A múlt évben a pilimyi tszcs két holdon vetett kereszt- sorosán próbaképpen, addig ez évben már 22 holdat vetettek így, m'ert a múlt évben kereszt- sorosán történt vetésnél egy mázsával volt magasabb a terméshozam. Az őszi munkák példáján okulva, úgy kell megszervezni az ellenőrzést, hogy idejében felszínre tudjuk hozni a hibákat, s azok kiküszöbölésére idejében megtegyük a szükséges intézkedést. Legyen az ellenőrzés egyben segLiésadás az alsóbb pártszervezetek részére. Többet tartózkodjanak kint a pártbizottságok tagjai, munkatársai az alapszervezeteknél, és akkor nem kétséges, hogy a tavaszi munkát időben el tudjuk végezni, s biztosítjuk a termés- eredmény fokozását, közellátásunk jövőévi zavartalan menetét. Hozzászólások a választmányi ülésen A hozzászólások során Laukó György elvtárs, a megyei tanács elnöke elmondotta, hogv sokszor a tanács felsőbb szervei maguk akarják elvégezni feladatokat. Hiányzik a megfelelő ellenőrzés és segítségadás járást és a községi tanácsok felé. 'Kun Jánosné elvtársnő, a ber- celi Vörös Csillag tszcs-tagja elmondotta; holgv a vetőmagot időben beszerezték, és a vetési tervet teljesítették. A tavaszi vetőmagok is ki vannak tisztítva, a trávvakihordáist 80 százalékig elvégezték. Fej trágyázzák aiz őszi gabonát és ezzel körülbelül egv mázsával növelik termésüket. Micsik Imre elvtárs, Nagyoroszi község függetlenített oárttitkára az ellenség aknamunkájáról szólva, elmondotta, hogy az ellenség iparkodott a csoporttagakat lebeszélni, hogy kereszt.sorosan vessenek, mert ez több munkát vesz igénybe. A taniáos gyenge, elnéző munkája következtéiben a fcu- lákok a bejelentett vetésterületnek -mindössze felét vetették be, félrevezet lék a községi 'tanácsot, Pártunkat, kormányunkat Baranyi eivtárs a oépáílomásök szervezetlen munkájáról beszélt. Elmondotta, ho.gy egy-egy traktoros 3—4 községbe ment és tervét nem tudta teljesíteni, üzemanyag- . fogyasztása pedig 130—140 százalékos volt. Az a feladat, hogv gépállomásainkon állandósítsák a briigád- terüleleket. Holló Imre elvtárs, a palotási Május 1. tsz agronó- musa a fejtrágyázás fontosságáról beszélt, ugyanakkor elmondotta, hogy az erdőkürti gépállomás hanyag munkája miatt 112 hold nem lett felszántva, olyan erőgépet küldtek ki. ami Október Írtől december 31-ig csak két holdat szántott fél. Rossz a gépállomáson a gépjavítások üteme és minősébe. Tóth Ernő elvtárs, a szécsényi járási pártbizottság titkára az éberség fontosságáról beszélt Elmondotta, hogy ennek hiánya súlyos kárt okozott ludányhai- lászi tszcs-ban is, ahová négy kulák férkőzött be. Pártszervezeteinknek, tanácsainknak az a feladata, hogy minden rendelkezésére álló erőt mozgósítsanak a tavaszi mezőgazdasági munka sikere érdekében, hogy azt .időben, jómifio- ségben el tudjuk végezni. TAVASZI MUNKÁRA KÉSZÜL A FALU A pásztói gépállomás téli szántást végez A minisztertanácsi határozat előírja: „Azokon a szántóföldeken, ahoj az őszi vagy téli mélyszántást nem végezték el, a talaj tavaszi felszántását, amint a talaj állapota megengedi azonnal meg kell kezdeni és legkésőbb. 8 napon belül be keli fejezni'’. A pásztói gépállomás már harcba indult e határozat megvalósításáért. A gépállomás traktorai a pásztói ..Szabadság”, „Béke“, a tad és felsőtoildi ter- meiőcsoportok földjein végzik a téli szántási munkát. F.zid,áig több mint 65 feh-n végezitek el a téli szántást. Kulákleleplezés Dejtáron A dejtári dolgozó parasztok is szorgalmasan készülnek! a tavaszi munkák végrehajtására. De Bóth Gábor 36 holdas kulák, ahogy csak teheti szabotálja a tavaszi munka előkészületeit. 36 hold szántó területéből az ősszel alig 3 holdat szántott fel. A kulák felesége azzal akarja a tavaszi munkát szabotálni, hogy nem készítette elő lovait a tavaszi munkára. A lovak soványak. Teljesen tönkre vannak menve A tanács leleplezte a kulák szabotázst. Erélyes intézkedést tett arra, hogy a kulák mielőbb végezze el a trágyakihordást, a gazdasági szerszámok kijavítását és a szántást.; A hol még „ráérnek" a tavaszi munkára készülni A pilinyi Dózsa tszcs mé;g nem fogott hozzá a munkagépek és a talajművelő eszközök kijavításához. Egy erőgép az udvarban rozsdásodik, pedig ennek a gépnek 650 normái hold földet kell megművelnie. Azért, hogy ilyen súlyos a lemaradás, elsősorban a vezetőség felelős, mert nem tudatosította a minisztertanács határozatát a tagság között. A tszcs kovácsa, Varjú László is akadályozza a tszcs tavaszi munkára való felkészülését. Ahelyett, hogy a tszcs-nek javítaná ki a gazdasági szerszámait; Szalmatercsre és Ka- rancsságra jár dolgozni. Sőt mi több, nem tűri a műhelyben azokat a tszcs-tagokat sem, alkuk az elkevaisat viszik élesíteni. A vezetőség feladata? hogy mielőbb megszüntesse ezt a tarthatatlan állapotot. A brigádvezetőlkre is nagy feladat hárul. Meg kell ismertetni a brigád tagjaival a tavaszi munkák végrehajtásáról szóló minisztertanácsi határozatot. Vonják be a 'közös munkába még Ruzsinszki Pál tszcs-tagot is, aki még eddig nem vette ki részét a közös munkából és felértékelt gazdasági szerszámokat, igásMlatakat sem adta ár a csoportnak., Amit az ipolyszögi tanácsnak is tudnia kell... A minisztertanácsi határozat kimondja: ,,A mezőgazdasági igaerő tulajdonosok kötelesek iga- erejükkel a tavaszi mezőgazdasági munkák során állandó és folyamatos munkát végezni’*. Az ipolyszögi tanácsnak is végre kell hajtania e határozatot. Dudás Sándor és Ba: kell fizetni. gyinszki János p, dolgozó pa rasztok azért nem kezdték meg még pl. a trágya-kihordást, mert nem rendelkeznek igaerővel. A tanács feladata, hogy azokat az igaerő tulajdonosokat akik már befejezték a trágyakihordást kötelezze az arra rászorulók megsegítésére, s az így elvégzett munkáért a hivatalos díjtételek szerint megállapított munkadíjat Harangozó József csécsei dolgozó paraszt csere útján biztosította tavaszibúza vetőmagját Harangozó József 5 holdas csécsei dolgozó paraszt már az ősszel biztosította és kitisztította a tavasziárpa vetőmagját. Csupán a. tavaszibúza vetőmagja hiányzott még. A tanács felhívására őszibúzáért cserélt tavaszibúza vetőmagot a tol dm üvesszövetkez-ettel. Ezáltal mint tanácstag is példát mutatott többi dolgozó paraszt társainak, hogyan bell a tavaszi munkákra felkészülni. Példáját a vetőmagcsere megoldása terén több mint 20 dolgozó par-aszttársa 'követte. A MEGYEI KULTÚRVERSENYROL A megye legjobb fausi mü- vészeti csoportjai mérték össze tudásukat vasárnap Salf ótarjánban a pártoktatás házá- an. A művészeti csoportok második országos versenyének megyei döntőjén részvevő közönség és a bíráló bizottság sok értékes mű. sorszámban gyönyörködhetett. A kultúrvensenyre érkező csoportok megkoszorúzzák Salgótarjánban a szovjet hősök emlékművét. Több csoport kapott kiváló minősítést és a zsűri javasolta részvételüket az országos versenyen. Ezek között van a hollókői népi együttes is. Kicsinek bizonyult a színpad számukra. Szín. pompás népviseletük, eredeti, minden sail lángtól mentes népi táncaik, színvonalasan feldolgozott népszokásaik elkápráztatták a közönséget. Népdalkincsük kifogyhatatlan volt. Itt a városban még nem hallott régi népdalokat énekeltek és táncoltak rá. tehetségesen, frissen, olyan derűt, életörömet árasztva, ami valóban élménnyé tette szereplésüket. IV agyon szép volt az ecségték L ’ saját gyűjtésű .Asszonyból" című jelenete. Egy régi népszokást elevenítettek fel ebben az énekes-táncos jelenetben, amelynek tartalmát, eredetét „Nótás Jankó” jól előadott ötletes rigmusban jelentette be a nézőknek. A mábraverebéiyi úttörők nagyon tehetségesen adtak elő egy kedves népi játékolt, a „Sárga csikó, csengő rajta” című táncos, dalos jelenetet. Nagyon sok eddig rejtett értéket, népi művészetet hozott fel. színre ez a verseny. Még a ke- vésbbé jól szereplő csoportokról is el lehet mondani, hogy munkájuk figyelemre méltó és igen hasznos volt. A csoportok zöme most már nemcsak egyszerűen régi tánclépéseket, vagy dalokat mutatott be, hanem egész énekes, táncos, szöveges jelenetekben dolgozták fel falujuk népművészeti értékeit és legtöbben ezt igen tehetségesen ad. A salgótarjáni rendőrség színjátszói a „Kanonok” című jelenetben. A sámsonházi szlovák népi tánccsoportot már ismeri Salgótarján közönsége. Szereplésük most is jó volt, csak úgy áradt belőle a derű, az életöröm. A figyelmüket azonban felhívjuk arra, hogy a lakodalmason kívül bizonyára más szép, jellegzetes szlovák népi szokás is van, amit érdemes lenne megmenteni az utókor számára és magas művészi ^színvonalon tovább fejleszteni Jfzt külön is figyelmébe ajánl- juk a berkenyéi németnemzetiségi csoportnak. Megyénk dolgozói előtt eddig telje, sen ismeretlen német népi szokást dolgoztak fel és ezt olyan tehetségesen, olyan természetesen adták elő, ami valóban komoly értékké tette szereplésüket. A salgótarjáni népi zenekar Botos András vezetésével sajátgyűjtésű Karancsság, Ságújfalu környéki népdalokat ad elő. Sok más csoportról is meg kellene még emlékezni. Az úttörő csoportokról, a színjátszókról, a népi zenekarokról. Itt most bemutatjuk képen azokat a esi portokat, akik a legkiválóbba akiket az országa versenyre ji vasolt a zsűri.
