Szabad Nógrád. 1953. február (9. évfolyam. 10-17. szám)

1953-02-04 / 10. szám

1953 február 4.

SZABAD N?(gb1d

3

A Kossuth-brígád egy napja

Iparunk egészét tekintve megállapíthatjuk, hogy szocialista iparunk gyors ütemben, egészségesen fejlődik, s ha a még fennálló jelentős hibákat és hiányosságokat kiküszöböljük, minden lehetőségünk megvan arra, hogy a továbbiakban újabb és jelentősebb sikereket érjünk el... Jelentősen emelkedett a vaskohászatban a munka termelékenysége 1952 folyamán ... Nagyobb mértékben, mint 1952- ben és a megelőző években tettük, kell, összpontosítani a rendelkezésünkre álló eszközöket az alapanyagipar különféle ágainak... a vaskohászatnak az eddiginél gyorsabb fejlesztésére. — mondotta Gero elv,- társ a november 29-én a Központi Vezetőség ülésén.

Erre a feladatra gondolt január

30-án a reggeli műszak megkezdése előtt Kovács Nándor, a Vasötvözetgyár Kossuth-brígád Ill-as kohójának vezetője is. A műszak megkezdése előtt már egy negyedórával megjelent a munkahelyén, hogy ’az éjszakai harmad brigádvezetőjétől, Csörge Lajostól érdeklődjön az üzem menetéről. A többi .munkatársai még nem érkeztek meg az üzembe, de ő már a saját munkahelyére, a harmadik kohóhoz megy, hogy alaposan megvizsgálja a kohó állapotát, közben észreveszi a feléje közeledő Csörge Lajos brigádvezetőt,, aki mindjárt panasszal fordul feléje.

T- Még mindig sok a füst, ami a hőséggel párosulva nehézzé teszi még a lélegzést is. A mai taggyűlésen kérd a párt- szervezet segítségét, hogy szereltessék már föl a régen ígért szellőző-berendezést.

Kovács elvtárs megigérte munkatársának, hogy kérését teljesíti, majd a brigádvezetőnek mondja:

—’ Te Csörge elvtárs! Az éjjel mennyi anyagot raktatok be a kohóba? Nézted-e a versenytáblát? Tudod-e már, hogy munkatársaimmal — mondta nem kis büszkeséggel — a tegnapi napon milyen eredményt értünk el? Több, mint másfél- szeresére teljesítettük a tervünket! 32 keverést raktunk be és

157 százalékos eredményt értünk el.

Az éjjeles brigádvezető egy erős kézfogással fejezte ki elismerését az elért eredményért, majd röviden azt válaszolta:

— Mi az éjszaka 28 keverést raktunk be, s nagyon vigyázza tok ezen a műszakon, mert ha sokat adagoltok, a kemPnce nem tudja földolgozni, s akkor az anyagból csak salak lesz. Vigyázni "kell a selejtre, érre Rákosi és Gerö elvtárs is felhívta figyelmünket.

A két brigádvezető a kemence felé fordult és Csörge elvtárs a kezével mutatta meg a, tűztengerben azt a helyet, ahol különös figyelemmel kell végezni a munkát. Majd egy kézfogással elbúcsúzott Kovács Nándor brigádvezetőtől. Alig lépett kettőt-hármat, félig visz- szafordulva kiáltotta: „De a tervet ma is túlteljesítsétek!”

kőiben megérkeztek a briigá d

többi tagjai és elfoglalták helyüket a hőséget árasztó kohók körül. Megkezdődött a harc a terv túlteljesítéséért. Kovács elvtárs először az elektródák letisztításához készülődött, s kezében a hosszú rúddal a’nyers- anyagot túrta szét a fehéren izzó tűz felett. A többiek ezalatt az előre elkészített anyagot lapáttal keverték. Már hosszú idő óta együtt dolgoznak. Az anyag összekeverése után megkezdték a kohó táplálását. Lapáttal szórták atűzten- gerbe az összekevert anyagot. Az adagolást Lefejezve, egy-két percre a brigádvezető köré gyülekeztek, aki kezével magyarázott, közölt valamiit munkáié r- saivali A kohók zajától csupán annyit lehetett hallani a brigád - vezető szavaiból: ■

'— Tegnap szép eredményt értünk el. 157 százalékra teljesítettük napi tervünket... de kötelességünk, hogy a mai műszakon is túlteljesítsük a tervünket. Ehhez pedig közös akaratra van szükség, s akkor végre tudjuk hajtani a ránkbízott feladatot, amit tőlünk pártunk elvár. Ti, mint fiatal harcosok, megtiszteltetésnek érezzétek pártunk bizalmát. — A brigád tagjai' megértették Kovács‘elvtárs útmutatását, s ígéretet tettek arra, hogy ezen a napon is túlteljesítik a tervüket.

A megbeszélés után serényen mindenki munkához látott Szerszámjukat még erősebben markolták meg, mozdulataikon látni lehetett, hogy Ígéretük beváltása érdekében a legnagyobb áldozatot is képesek megtenni. Minden kis időt a termelés érdekében eltölteni, hogy á csatát megnyerjék, ai tervüket túlteljesítsék.

Pontosan, figyelmesen végezték munkájukat. A védőszemüvegükön ' keresztül vizsgálgat- ták a kohó állapotát, s a kezükben lévő lapáttal egyre serényebben táplálták a falánk tűztengert. Munkájuknak meglett az eredménye, mert 1 órakor már sisteregve zúdult a tartályokba a fehéren izzó,, folyékony szilícium, mely osapo- lás közben szikraesővel szórta tele a helyiséget.

A csapolás alatt, fenn a kú- uoió körül még nagyobb lendülettel végezték munkájukat a Kossuth-brigád tagjai.

Mindnyájan éreztá, hogy kötelességüket teljesíteni kell, és ezért dolgoztak olyan kitartóan, szívósan, s egyre bizakodóbban nézegettek egymás szemébe, mintha egymástól nyernék az erőt, s a biztatást. Mindenki szemében az örömfény jele tükröződött, mikor műszak végén Kovács Nándor elvtárs nagy lelkesedve azt mondotta: „Ma is túlteljesítettük tervünket. 26 keverést adagoltunk be a kohóba. Munkánk eredménye ott látható — mutatott kezével a tartályokban még mindég vörösen izzó, de már kihűlőfélben lévő szilíciumra. — Eleget tettünk ezen a napon is kötelezettségünknek. Kiérdemeltük pártunk bizalmát. így kel! minden nap hatcölnunk ai terv maradéktalan teljesítéséért* hogy megvalósítsuk Gerö elvtárs hozzánk intézett szavait, hogy „országunkat a vas, az acél, a gépek országává kell változtatni”. Ennek megvalósítása érdekében kell nap nap után harcolni á terv maradéktalan teljesítéséért.

Pályázati felhívás

A népművelési minisztérium képzőművészeti főosztálya a népi díszítőművészeti és iparművészeti alkotómunka fejlesztése érdekében pályázatot hirdet népművészeti és iparművészeti munkákra, A részvevők három művészeti ágban készíthetik el pályamunkáikat. Az első csoportban textilmunkák: hímzéseik, szőttesek, szőnyegek, varrott- és vertcsipkék készülnek, Ezeknél a munkáknál a művészeknek fel kell hasznátniok a régi, népművészeti díszítő elemeket. A második csoportban a fai-, csont- és "szaru- faragványok szerepelnek. A pályamű veknek maii életünk használati és dísztárgyain a hagyományos népművészeti díszítő elemeiket kell ad ka 1 mazniok. Szerepelhetnek a pályázaton olyan aükotások is, amelyek mai életünk jeleneteit ábrázolják, akár önálló kompozíció formájában, akár pedig egyes használati cikkeken alkalmazott díszítésekben. (Pl. faragott, berakott, doboz, írókészlet stb.)

A pályamunkák harmadik csoportja: fazekas- és keramikus munkák. A részvevőknek olyan használati és dísztárgyakat (korsó, teáskészlet, váza, kisebb figurális dísztárgyaik stb.) kell etké- szíieniök, amelyeken felhasználják és továbbfejlesztik a népi fazekasművészet formakincseit és díszítő elemeit.

Mindhárom pályázat nyilvános, azokon minden népi díszítőművész és iparművész1 résztvehet, olyan művekkel, amelyek más pályázaton nem szerepelnek és egy évnél nem régebben készültek. A pálya- műveket 1953 április 20-ig kell beküldeni a Műcsarnok-» ba (Budapest, Hősök-tere), névvel és pontos címmel ellátva. A beérkezett munkát a népművelési minisztérium által kijelölt bizottság bírálja el. Az eredményt „április 30-án délután kettő órakor hirdetik ki a Műcsarnokban. Pályadíjak: valamennyi csoport első 31ja 3000 forint, második díj 2000 forint, harmadik 1000 forint. A pályázattal kapcsolatos mindennemű felvilágosításért a népművészeti intézethez (Bp„ L, Cor- vin-tér 8.) forduljanak.

MSZT megyei küldöttválasztó értekezlet volt Salgótarjánban

Nagyjelentőségű esemény színhelye volt vasárnap, február 1-én a gyönyörűen feldíszített acélgyári, kultúrterem. Az alapszervi vezetőségválasztó taggyűlések és a járási küldöttértekezletek után a Magyar-Szov-. jet Társaság megtartotta a megyei küldöttértekezletet. A megye összes MSZT-szervezeteit képviselő küldöttek megválasztották a megyei választmányt és az MSZT második országos kongresszusának nógrádmegyei küldötteit.

Beszámoló a végzett munkáról

A küldöttértekezleten Falati Mihály elvtárs, az MSZT nógrádmegyei titkárhelyebtese számolt be arról, hogy az MSZT első országos kongresszusától eltelt két .év alatt milyen eredményt ért el Nógrád megyében az MSZT-mozgalom.

A szervezetek száma 1950 decembere óta több mint 170 százalékkal nőtt. Ezen, idő alatt a taglétszám több mint 50 százalékkal emelkedett. Komoly segítséget adtak az MSZT-szervezetek a pártnak, a. békebizottságoknak a békemozgalom, ki- szélesítése terén is. A Magyar- Szovjet Társaság a harmadik magyar békekongresszus előkészítése ideién 115 békekisgyű- lést tartott, 251 MSZT-aktíva segített a békebizottságok szervezésében. A békekölcsönjegyzés idején majdnem 1000 MSZT-aktíva végzett politikai felvilágosító munkát. Segítette a párt- szervezetek munkáját kultúragi- tációval. A békemozgalom fejlesztése terén azonban hiba volt, hogy nem küzdöttek az MSZT-aktívák sem eléggé az itt-ott fellelhető pacifista hangulatok ellen, nem mozgósítottak eléggé a termelés terén való helytállásra. Kevésbbé támaszkodtak azokra a dolgozókra, akik aktív részvevői tudnának lenni a békemozgalomnak, de senkisem foglalkozik velük, nem bízzák meg őket feladatokkal. ,

Elmondotta Falati elvtárs azt fe, hogy hiba volt az MSZT

felsőbb szervei, részéről, hogy nem gondoskodott az újonnan beszervezett tagok foglalkoztatottságáról, arról, hogy megkapják az új tagkönyveket,

több helyen arról sem, hogy a szervezet élére vezetőséget állítson és ez sok helyen hátráltatta a rendes szervezeti élet kialakulását.

Hozzászólások az értekezleten

A küldöttek hozzászólásaikban beszámoltak szervezetük munkájáról, az elért eredményekről és hiányosságokról. Bátran bírálták a járási és megyei titkárság munkáját.

Török Ferenc elvtárs, a Rá- kóczi-bányatelep MSZT-titkára elmondja, hogy a szovjet munkamódszerek ismertetése milyen eredményeket hozott a széntermelés emelése terén. Régebben sok volt a 100 százalékon alul teljesítő. így az üzem sem tudta teljesíteni tervét. Ma nem kis része van az MSZT-nek abban, hogy több MSZT-brigád alakult és ezek ma már 150— 160 százalékra teljesítik tervüket. Elmondta Török elvtárs, hogy a telepen dolgozók egyre jobban megszeretik az MSZT-t és ma már 112 tagja van ai szervezetüknek, az aránylag kis telepen.

Bódi Jánosné Nógrádszakál- bóL beszédében foglalkozott a rendszeres tagdíjfizetés jelentőségével, «a rendszeres tagdíjfizetés az első fokmérője annak, hogy a tagok mennyire viselik [szívükön a> szervezetet*. Bátran

bírálta a megyei titkárságot, amiért sokszor csak futólag vesznek részt egy-egy járási értekezleten. Nem ülnek le, hogy az egészet végighallgatva, utána a járási vezetőséggel meg tudnák beszélni a hiányosságokat, hasznos tanácsokkal segíteni a további munkát. Az. is

hiba, hogy nem ellenőrzik eléggé a falusi szervezeteknél a járási vezetőség munkáját.

Ugyanerről a hiányosságról beszélt Horváth elvtárs a balassagyarmati járási MSZT-tit- kár is. Jogosan bírálta a megyei titkárságot azért, hogy október óta még egyetlen orosz nyelvtanfolyamot, aktívaképző tanfolyamot sem ellenőrzött.

Jó módszerről számolt be Péter Béla II íny község küldötte, aki elmondta, hogy a kis 300 lakosú Ilinyben nemrégen indult meg az MSZT-tagszerve- zés, és már 35 tagja van a szervezetnek. A rendszeres szervezeti élet. kialakítása, a további tagszervezés sikere és a pontos tagdíjfizetés érdekben négy MSZT

aktívacsoport között verseny indult.

Az aktívák közötti versenyt és az egyes községek szervezetei közötti versenyt az egész megyében hasznos volna beindítani.

Lelkes hangon mondta el Endrefalva küldötte, lekkel József né elvtársnő, hogy náluk Endrefalván is egyre jobban tudatára ébrednek a dolgozók, hogy mennyi mindent köszönhetünk a szabadságunk elnyerése óta is a Szovjetuniónak. Es kétszeresen sokat köszönhetnek a nők, akik csak a felszabadulás óta egyenjogúak a férfiakkal. A Szovjetuniónak köszöntetik azt' is, hogy a mezőgazdasági dolgozók megismerhették az egyedüli helyes utat, a nagyüzemi! gazdálkodást. Beszélt apró], hogy számúikra, a tisEcs dolgozóinak számára milyen 6okat jelentenek a szovjet módszerek, a szovjet gépek. «A nyáron nálunk szovjet kombájn aratott és az egész község csodájára járt, mert ilyent mi azelőtt még soha nem láttunk — mondotta az elvtársnő — egy nap alatt 15 holdat aratott le», lekkel elvtársnő a járási küldöttértekezleten vállalta, hogy a kongresszus tiszteletére 50 új tagot szervez be az MSZT-be. A megyei küldöttértekezletén bejelentette, hogy ezt a vállalását teljesítette.

Sok-sok értékes hozzászólás hangzott még el az értekezleten és az idő előrehaladottsága miatt, még sok hozzászólásra jelentkező nem tudott felszólalni. Egy alapvető _ hiányossága azonban ezen az értekezleten is volt a hozzászólásoknak. Nem mondták el a küldöttek, hogy a szovjet módszerek alkalmazásával az ő üzemükben, községükben konkrétan milyen eredményt értek el. És az elkövetkezendő időben az MSZT-ta- gok, vezetőségek legfontosabb feladata lesz, hogy a Szovjetunió megismertetése terén ne csak a kulturális eredményekI

ről, hanem a szovjet módszerek eredményeiről is beszéljenek.

A moharai gépál a téli gé

Gépállomásunk dolgozói 1952 december 15-én szocialista munkavállalást tettek, hogy az erőgépeket, vetőgépeket, tárcsákat, ekéket és különböző egyébb munkagépedet január 29-ig kijavítják. Dolgozóink 16 nappal előbb teljesítették adott szavukat. Minőségileg befejezték a gépjavítást.

Ezt az eredményt azért tudtuk elérni mert már a múlt év szeptemberében hozzáfogtunk az alkatrészek legyártásához. így megteremtettük az előfeltételéi a téli gépjavítás zavartalan menetének. Jól elrekesztett helyiségeket állítottunk fel, amelyben három darab tüzielőiká'Iyfiiát helyeztünk el, amely biztosította a meleget a dolgozók részére.

Eredményünk titka ijem utolsósorban az, hogy alkalmaztuk a szovjet gép- és •'traktorállomások javítási

módszereit.

r

Szalagrendszerűen javítottuk gépeinket. Három brigád volt felállítva. Egy-egy brigádon belül külön volt differenciáljavító, iárószerlaezet- és egyéb _ felszerelésekét javító dolgozó. így zökkenőmentesen nap mint nap .megszabott időre lett végrehajtva a munka.

A megszervezett brigádokon belül egy-egy párttag volt beállítva, amely népnevelőmunkával is segítette a gépjavítás sikerét.

A népnevelő minden reggel összehívta a brigád tagjait,

röviden megbeszélélk a napi

llomás befejezte pjavífást

feladatokat és a fennálló pro»: blémákat. így nap, mint nap kiküszöbölték a munkátgátló hibákat. A brigádok között élenjárt Fazekas Gyula brigádja, amely javítási tervét úgy az első, mint a második dekádban 150 százalékban teljesítette. Ugyanezt lehet elmondani Ko- sik Ferenc brigádjáról is. Ez a brigád DISZ-íagokból tevődik össze s el lehet róluk mondani, a gépjavításból derekasan kivették részüket, 145 százalékban teljesítették gépjavítási tervüket, Hogy határidő előtt elvégezhettük a gépjavítást, ebben nagy szerepe volt a versenynyilvános, ságnak.

két és ötnaponkint értékeltük a versenyt és a győztes brigádoknak ünnepélyes keretek között adtuk át a verseny zászlót.

Ez elősegítette a versenymoz- galom kiszélesítését, a dolgozók versenyszellemét. Dolgozóink becsülettel harcoltak az önkölt- ségcsökkentésért is. Egy erő- gépnél 8000 forint megtakar!, tást értünk el. összesen gépállomásunk a téli gépjavításban körülbelül 50.000 forint megta» ka rí tást ért el.

Gépállomásunk dolgozói tehát megértették azt, hogy a nagyobb terméseredményért folyó harc már a téli gépjavításoknál kezdődik. így minden trafctoris- tánk mihelyt a ta!ajá;ia>pot megengedi ki tud menni a terü< letre tavaszi munkát végezni, Fogelspergel Ottó Mohorai gépállomás, poJiitikal - helyettes

Érdemes szövetkezni...

Az olmulit vasárnap erdő- kürti, vanyairci, kálilói, erdőtar- csai, tnargósipu&ztaii, egyénileg dolgozó parasztok keresték fel a palotási „Május 1.” termelőszövetkezetet, hogy tanulmányozzák annatk fejlett állattenyésztését, növénytermesztését, hogy saját szemükkel győződjenek meg a szövetkezeti tagok gazdag életéről.

A küldöttek nagyonl sok olyan kérdést tették föl. amelyek csak azokat a dolgozó parasztokat érdeklik, leginkább, akik változtatni akarnak az eddigi gazdálkodási módon, akik a szövetkezetben keresik boldogulásukat. Olyan kérdéseiket teszek föl, mint „mi a jelentősége a négyzetes kukoricavetésnek, mi a jelentősége a hengerezésnek, hogyan végzi a szövetkezet a lucerna tavaszi ápolását, miért fontos a tavaszi vetőmag elő- csíráztatása”. Holló Imre szövetkezeti egronómus Orgoványi János szövetkezeti elnök minden fölvetett kérdésre gondosan, részletesen megadták a yálaszí.

Amikor aztán a látottak kiértékelésére került a sor, Flum- mender Endréné morgóspusztai 6 holdas dolgozó paraszfasszony így nyilatkozott: „Nagyon szép minden, a tagok gazdagabbak, mint mi, dolgozd parasztok. Nekem leginkább a baromfitenyésztés tetszett. Megragadta a figyelmemet az, hogy a szövetkezet baromfijai már tóinak, mmúlunk, Morgőspusztán még nem. A látottak meggyőztek bennünket arról, hogy érdemes szövetkezni. Mi is azért jöttünk, hogy meggyőződjünk a szövetkezés eredményéről. Mi meg is győződtünk, s azzal a tudattal megyünk haza, hogy megalakítjuk a termelőcsoportot Morgőspusztán.”

A berceli Vörös Csillag és a szandai Lenin tszcs állattenyésztési munkájáról

Ahhoz, hogy az 1952—1954. évre szóló állattenyésztési tervünket sikeresen végre tudjuk hajtani, szükséges a megfelelő takarmánybázis, férőhely, a megfelelő szakképzettséggel rendelkező állattenyésztők biztosítása. Ma már hiteles bizonyítékok vannak csoportjainknál arra nézve, hogy mit jelent a jó és mit jelent ai hanyag dolgozók munkája, úgy a csoport-, mint népgazdasági vonatkozásban.

A berceli „Vörös Csillag” fezben Szentgyörgvi András fejő- gulyás 1950 óta tagja a csoportnak. Átvett akkor 15 darab tehenet, 3.6 literes fejési átlaggal. Ugyanazon tehenektől 1951 - ben 10, 1952-ben 14.6 literes fejési átlagot ért el. Ezen eredményeket elsősorban az okszerű takarmányozással érte el. A takarmányt állandóan szecskázva és pácolva etette. Az abrakot érdem szerint adagolta. Etetést és itatást, valamint a fejest percnyi pontossággal végrehajtja. A tehenek gondozására is nagy súlyt fektet. 1952. évben bevezette a háromszori fejést, amellyel 2.6 literrel emelte a kétszeri fejessel szemben a fejési átlagot. Ez a csoport nemcsak hogy teljesítette tejbeadási kötelezettségét, hartem még szabadpiacon is többezer liter tejet értékesített. A borjakat mesterségesen nevelte, amellyel tehenenként naponta 5.6 liter fejet takarított meg. A soronkö- vetkező elléseknéi folytatni fogja a mesterséges borjúnevelést. Szentgyörgyi András fejőgulyás most azon dolgozik, hogy segítője minél előbb elsajátítsa azokat a módszereket, amelyeket eddig alkalmazott.

Az eredmények elérését nagyban elősegítette az, hogy a csoportnál megszervezték a takar- mányos brigádot, amely pontosan ellátta az állatokat takarmánnyal.

A szandai „Lenin" termelő- csoportban nem folyik ilyen példás szarvaismarhatenyésztés. A Lenin tszcs-nek 31 fejőstehene és 60 növendék szarvasmarhája van. Ennél a csoportnál állandóan váltakoznak az állattenyésztési brigád tagjai. A teheneket naponta egyszer itatják. Reggel 8 órakor kezdik az etetést és 11 órakor itatnak. Két órakor már megint etetnek, de them itatnak. A tehenek árpa- szalmát esznek, a lovak lucernát. A 12 darab tehéntől 38 liter tejet fejnek naponta.. A tehenek gondozatlanok, ugyan így a növendékek is. Ugyanakkora sertéstenyésztés, a juhtenyésztés vonalán, ahol a dolgozók lelki- ismeretesen végzik munkájukat teljes rend található.

Ezekért a hibákért elsősorban a csoport vezetősége, az üzemi pártszervezet felelős, mivel nem elég nevelő és felvilágosítómunkát végeznek a csoport tagja: között. Nem fogadják meg a járási tanácstól kapott szaktanácsokat sem.

A szandai „Lenin” termelőszövetkezeti csoport úgy tudja kijavítani elkövetett hibáit, ha példát vesz a berceli Vöröá Csillag termelőcsoport állattenyésztési munkájából A meglévő hibát kitudják javítani, csak akarni kell.

Bene István, ! a B gy. járási ■ tanács állatte* nyésztési agrooónTUsa