Szabad Nógrád. 1953. február (9. évfolyam. 10-17. szám)
1953-02-14 / 13. szám
4 SZABAD NŐGRId 1953 február 14. A burzsoá kozmogónia a pápa és a dollár szolgálatában írta: B. Kukarkin professzor és A. Onaszevics, a fizikai és mennyiségtani tudományok kandidátusa LEVELEZŐINK ÍRJÁK A MODERN TERMÉSZETTUDOMÁNY egyik alapvető problémája az égitestek eredetének és fejlődésének tanulmányozása ‘— kozmogónia. A kozmogónia tekintélyes szerepet játszik a helyes materialista világnézet kialakításában. A világ keletkezésének alapjaira vonatkozó tudományos adatok helyes értelmezése a világ anvagszerűségét. térbeli és időbeli végtelenségét tanúsítja. A kozmogónia számos ragyogó illusztrációt szolgáltat a megismerés marxista-leninista elméletéhez, péidák sorozatát tárja fel: a természet dialektikáját, fejlődésének törvényszerűségeit. A csillagászat egész története folvamán éppen a ko<z- mogónia területén folytatta a haladó tudomány a legelkesere- dettebb harcot a reakciós tudomány ellen, a. materializmus az idealizmus ellen. A kapitalista világban a tu- Üománvt és eredményeit az uralkodó kisebbség érdekében, a monopóliumok érdekében használják fel. A kapitalizmus áltudós lakálvai kenyéradóik utasítására elkorcstísítiák a tudományt, a kozmogóniát is igyekszenek atz idealista nézetek propagandájának, a fideizmus „tudományos” igazolásának eszközévé tenni. A bolygórendszer kozmogóniá- jában nem egv ízben történtek kísérletek olyan áltudományos kép felállítására, amely nem túlságosan mond ellent a világ 'teremtéséről szóló bibliai történetnek. Igv pl. Faille francia tudós, a vakbuzgó katolikus, amikor a XIX. század közepén megalkotta a naprendszer keletkezésére vonatkozó hipotézisét, megkísérelte tudományosan megalapozni azt a bibliai legendát. hogv a föld a napnál előbb jött lé're és már jóval utóbbi képződése előtt létezett. A MAI KATOLIKUS EGY HÁZ bámulatraméltó „ruga’mas- ságet” és igazi-jezsuita képmutatást tanúsít, valahányszor a tudomány nehézségeit saját reakciós nézeteinek népszerűsítésére akaria kihasználni. A római egyházatyáik világosan látják. hogv a katolikus dogmák és a tudományos tények egyenes szembeállítása, enyhén szólván nem a dogmák tekintélyének megnövekedését eredményezi, ezért a világ eredetének isteni elméletét igyekszenek levetkőztetni a nyilvánvaló dőreségektől és megpróbálják elfogadhatóvá tenni az „ép értelem” számára-. 1951 novemberében XII. Pius pápa a pápai Tudományos Akadémia ülésén felolvasta „Isten létének bizonyítékai a modern tudomány világánál” című értekezését. A pápa- különösen kiemelte azoknak az „igaizi” tudósoknak érdemeit, akik „behatolva a természet titkaiba és megmutatva az emberiségnek a természeti erők célszerű kihasználásának útjait, ugyanakkor a számok, képletek és kísérletek nyelvén kimutatják a mindenható istenség határtalan harmóniáját”. A pápa szájából elhangzó eme dicséret lényegében a legtisztább beismerése annak a hanyatlásnak, annak' a rothadásnak, amely az imperialista országok mai „tudományos" életében végbemegy. ' „A tények azt mutatják — mondotta a pápa, — hogy a múlt elhamarkodott következtet fiséi ellenére, az igazi tudomány, minél messzebb halad előre. a>i nál jobban meggyőződik az t* ten létezéséről." XII. Pius hajlandó elismerni a modern tudomány eredményeit, csupán egvetlen „kikötést” tesz. Az emberi értelem által felfogott minden tény helves. de maga az emberi értelem mindezen tények fölött áll. az emberi értelem másfajta rendű jelenség, mint az anyag; s ennek az értelemnek a forrása az isten. A pápa kénytelen térdet hajtani századunk előtt. És ha a katolikus egyház nemrégen még alapvető dogmaként_ kezelte a teremtett világ változ- |2ithatatlanságát és a katolikus inkvizíció üldözte azokat a tudósokat, a ívik az anyag fejlődése és változhatósága mellett szálltak síkra, addig ma nem más, mint In aga a „szentatya” idézi Horakleitost: „Minden folyik, minden változik“. És a pápa nyomban megmagyarázza: A legkülönbözőbb fizikai ési kémiai reakciók zajlanak le, amelyek alapja az atomok alakulása, a teleszkópok és a spektroszkópok pedig azt mutatják, hogy a világmindenségben minden test ugyanazokból az atomokból áll. V ALOBAN MA MAR NEHÉZ NEM BEISMERNI, hogy a a égitestek is atomokból állnak. A pápa azonban a megcáfolhatatlan tényekből is saját következtetéseit vonja le: ha egyszer minden folyik és változik — mondja — a világnak is volt kezdete és ezt a kezdetet isten vetette meg. A pápa azonban nem szorítkozik csupán ilyesféle naív megállapításokra. „Bizonyítékokat” hoz fel arra, hogy a természetben mindenféle változik, csak „egy irányban" folyt le, hogy 9 világ „öregszik”, következésképpen valamikor „születnie” kellett. Miféle „bizonyítékok” ezek? Itt aztán csatasorba lép a legkülönbözőbb idealista „elméletek“ egész sora, amelyeket persze bőségesen szállít a mai burzsoá fizika és kozmogónia. A pápánál e ső helyen áll a „világ hőhalá’ának“ hírhedt elmélete és a ..táguló világmindenség” teóriája. A pápa a világmindenség' általunk ismert részében felállítható hőenergia-mérlegnek, a fizikusok által jól ismert változásaira támaszkodva és mechanikusan érven esítve ezeket a változásokat a végtelen világegyetemre, széliében hosszában népszerűsíti a reakciós fizikusok megállapításait a világmindenség öregedéséről, a világ úgynevezett „hö- ha'álárói“. Ha NEM TAGADHATÓ, hogy napunk csupán egy egyszerű csillag Galaktikán sokszázmillió csillaga kpzött és, hogy rengeteg hasonló csillagrendszer létezik, nem lehetne-e felújítani a világ isteni eredetéről és végérői szóló eszmét azoknak a spekt ro szkóp i át észlel eteknek alapján, amelyet úgy értelmeznek. mint a csillagrendszerek egymástól való kölcsönös eltávolodásának eredményét a világmindenség általunk ismert véges részében? így jön létre szoros kapcsolat és szövetség a reakciós tudósok és a katolikus egyház között. A harcias katolikus papság nem elégszik meg a reakciós tudomány eddig elért „eredményeivel, hanem újabb áltudományos idealista elméletek gyártására mozgósítja azt. Lángeszű JÖVÖBELATASSAL jellemezte Lenin a fizikai idealizmus lényegét és jelentőségét. 1908-ban ezt írta: „ ... Rendkívül jellemző, hogy mikép kapaszkodik a vízbefúló a szalmaszáiba, hogy milyen raffi- raált eszközökKel iparkodnak a művelt burzsoázia képviselői mesterségesen helyet fenntartani vagy helyet keresni a fideizmus számára, amelyet a néptömegek alsó rétegeinek a tudatlanság, az elgyötörtség és a kapitalista ellentmondások képtelen vadsága szül” E szavak teljes mértékben érvényesek a mai kozmogónia és a. kozmológiai idealizmusra is. Az idealizmus kozmogóniai megnyilvánulásai elleni küzdelem harci feadata a haladó csillagászoknak, mindenekelőtt a Szovjetunió csillagászainak. A MŰCSARNOKBAN HARÄ MADIZBEN rendezték meg a képzőművészeti kiállítást. A felszabadulás óta har- madizben gvönyőrködhetett népünk, fejlődő szocialista kultúránk új műalkotásaiban. A második képzőművészeti kiállítás anyagát kevés kivétellel az jellemezte, hogy hiányos ideológiai ismeretek miatt témáikban túlságosan kihangsú- lyozottak voltak, de már következtetni lehetett arra, hogv a harmadik képzőművészeti kiállítás magas színvonalú lesz. Dolgozóink, akik nagy számban látogatják a kiállítást, örömmel A szovjet film ünnepe Budapest kivételével az egész országban február 18-án kezdődik és hét héten keresztül jobbnál jobb- filmekben gyönyörködhet a közönség. Salgótarjánban február 18-án est« 7 órakor néphadseregünk rendezésében ünnepi díszelőadással kezdődik meg a „November 7“ filmszínházban a szovjet film sikereinek sorozata. Néphadseregünk egyik küldöttjének ünnepi beszéde után honvédségünk kultúrcsoportja színes kultúrműsorral emeli az ünnepség jelentőségét. Az ünnepi díszelőadáson bemutatásra kerül Lukov és Viktorov Sztálin- díjas rendezők egyik legnagyobb alkotása a „Támadás 6.25-kor” című magvarul beszélő szovjet filmalkotás. A film Alexandr Matroszov hőstettének állit őrök emléket. Annak az ifiúgárdisíának, akit a szovjet haza nevelt hőssé és aki a reggel 6.25-ös támadásnál odadobva életét a halált osztogató fasiszta gépfegvver- fészek elé sokszáz' katonatársának mentette meg életét. Az ifjúgárdista hőstettét mindjárt jelentették Sztálin elvtársnak. „Azt mondják 19 éves volt — mondotta Sztálin elvtárs a hőstettről tudomást szerezve. — Ezek a fiúk új, szovjet emberek, a kommunizmus harcosai. Ilyen' • tapasztalják, hogy szocialista kultúránk, realista művészetünk úgy a festészet, mint a szobrászat terén milyen nagy haladást ért el. Mintegy 500 műben gyönyörködhetnek március 1-ig a látogatók, akik éppen olyan nagy érdeklődést tanúsítanak a képzőművészeti kiállítás iránt, mint a közelmúlt nagy művészeti eseménye, világhírű művészünk, Munkácsy Mihály műveinek gyűjteményes kiállítása iránt. Nagy mulasztást követ el az, aki Budapesten jár és nem nézi meg a kiállítást. BAJCSIK JÓZSEF Salgótarjáni Tűzhelygyár emberek nem halnak meg. Nevük örökké él, hős népünk emlékezetében". „Matroszov elvtárs hőstette a bátorság és a hősiesség példájaként szolgáljon a szovjet hadsereg minden harcosa számára. Megparancsolom a 254-es gárdaezred 56-os lövészhadosztá- lyának, hooy vegye fel a2 „Alexandr Matroszov a Szovjetunió Hőse" címét és minden esti parancs ‘kihirdetésnél olvassák fel Alexandr Matroszov nevét, mintha ő is jelen lenne." Az, „Alexandr Matroszov” iövészhadosztályban azóta is elevenen él a fiatal hős emléke, akit ma is a hadosztály tagjának tekintenek és az esti pa- rancskihirdeiémél ugyanúgy felolvassák a nevét mint a hadosztály többi tagjának.“ És nemcsak a szovjet, hanem az egész világ ifjúságának példaképe lett. SZABAD NÓGRAD Az MDP Nóqrádmeqyei Pártbizottságának lapja Felelős kiadó; Nagy Kálmán Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salgótarján. Rákóczi u. 92. Telefon: szerkesztőség 52.. kiadóhivatal 30. Szikra Lapnyomda Budapest, József-körűt 5 r. Kulcsár Mihály A NÖGRADMEGYEI TATAROZÓ ÉS ÉPÍTŐ VÁLLALAT kultúrcscportjána-k tágisi elhatározták, hogy ai termpiőmunika mellett- még jobb kiultúrmuinikávad segítik a szocialista építőm unkáit. Felaján.ották, hogy április negyedikére hazánk felszabadulásának 8. évfordulójára magas színvonalú kultúrműsorral készülnek, mert tudják, hogv a színvonalas kultúrmunka nagyban elősegíti a dol- gc'zók versenvlendületét. A csoport tapiai rendszeresen résztvesz- nek a pirobakon és amrtík érdekében, hogy kultúnnunkájuk mindig a legfontosabb feladatok végrehajtását segítse, rendszeresen résztvesznek a politikai oktatáson. IP ÁCS GYULA LELKES HANGÚ LATO BÉKE- GYULES volt Kisecset községben, amelyen ismertették a dolgozókkal a népek bécsi kongresszusának hatalmas jelentőségét, eredményeit, ha Yirozaiait. A gyűlésre összegyűlt dolgozók zsúfolásig megtöltötték a gyűlés színhelyét. A gyűlés megkezdése előtt ünnepélyesen csendült fel az áttörök atkáról az ének: „Béke, béke kell a népnek". Utána Jeli Ferenc a békebizottság titkára ismertette a bécsi békekongresszus határozatait. „Á népek bécsi békekongresszusa felmérhetetlen jelentőségű esemény, az emberiség békéért folytatott harcának a történetében — mondotta többek között — a béke- tábor egyre nő, a béke híveinek száma ma már jóval fúl van a 800 millión. A bécsi kongresszusra a világ minden tájáról eljöttek a békéért harco'ó népek kül- d\ötteiß hogy tolmácsolják az őket küldő millióknak harcos békeakaratát." Nagy lendületet kultúrfelelős adott a béke ügyének Sztálin elvtárs nyilatkozata, amely nem sokkal a kongresszus után hangzott el. Ez még nagyobb erőt és bizalmat öntött a békéért harcoló dolgozókba. A beszámolót hozzászólások és felajánlások követték. Olyan felajánlások, mint pl. ifi. Tetlán- szki Istvánná, aki felajánlotta, hogy az első félévi baromfi- és vjásbe- adási kötelezettségének már az első negyedévben eleget tesz. FÜLEKI LÁSZLÓ Kisecset Támadás 6.25-kor Si‘- mmw íf A DISZ szerepe az 1953. évi sportmunkában ötéves tervünk negyedik esztendeje nemcsak iparunk és mezőgazdaságunk vezetői tői követe! meg az eddiginél fokozottabb erőfeszítéseket, hanem megnövekedett feladatok elé állítja valamennyi olyan állami és társadalmi szervünket is. amely a dolqozók, az ifjúsáq testnevelését irányítja. A megyei, járási, városi testnevelési és sportbizottságoknak, valamennyi területi elnökségnek és sportköreinknek hatalmas feladatokat kell meqol- damiok az 1953. évben. Mindenekelőtt meg kell javítani ok és meg kell erősíteniük a sportmunka tovább; fellendülésének egyik legdöntőbb előfeltételét: a sportoló tömegek eszmei-politikai nevelését. Hasonlóan nagy feladat testnevelési és sportmozgalmunk tömegaiaplának kiszélesítése. s ennek érdekében a tömegversenyek fokozottabb megszervezése. Ezzel párhuzamosan szaka dadánul kell növelni minőségi sportunk színvonalját. A minőségi sport fejlődésének útját világosan mutatja az új egységes sportminősíté®, amelynek szabályzata magasabb követelményeket állít fel. A testnevelési és sportbizottságok. területi elnökségek és a sportkörök a megnövekedett feladatokat csak úgy tudják eredményesen elvégezni, az előttük álló követelményeknek csak akkor tudnak eleget enni. ha sportunk fejlesztése, az ifjúság szocialista nevelése területén a DISZ erejére támaszkodnak. Ismeretes, hegy a sport és a testnevelés az ifjúság szocialista szellemű nevelésének eaylk lenfontosabb eszköze s kiváló fegyvere arra, hogy öntudatos, edzet , bátor ifjakat neveljünk, akik élenjárnak a termelő munkában, a tanulásban. akik mindenkor készek arra. hogy szeretett hazánkat megvéd lék az imperialisták, a békénk ellenségeivel szemben. Az a hatalmas támogatás, amelyben a testnevelés és a sport pár- 'unk. kom>ányumk és do’gozó né. pünk révén részesül, szárnyakat ad sportolóinknak, egész ifjúságunknak és egyre növekvő lehetőséget biztosít sportéletünk további fejlesztésére. A testnevelés és a sport a kommunista nevelésnek egyik igen fontos eszköze. Éppen ebből következik, hogy a DlSZ-szerve- zeteknek a estneve’és és sportmunka lelkiismeretes, odaadó gazdáivá. kezdeményezőivé és lelkesítőivé kell válniok és ennek a munkának a végzését elsőrendű. állandó, mindennapos feladatuknak kell tekinteniök. A fiatalok nagy tömegei az üzemi, iskolai és a falus; sportkörökben teszik meg az első lépéseket, az MHK testnevelési rendszeren kérész ül a DISZ-szervezeteknek segífeniök kell a dolgozókat az MHK edzések és versenyek felkészítésében, nemcsak elmélet? útmutatással, hanem gyakorlati tanácsokkal is. A DISZ-szervezetek akadályozzák meg, hogy egyesek felelőtlenül beírják az MHK szintek teljesítését anélkül, hogy a részvevők valóban elérők volna ezeket az eredményeket. Felviláqosító munkával érjék el azt, hogy minél nagyobb tömegek kapcsolódjanak be az 1953. évben bevezetett ismétlő próbákra. Természetesen csak olyanok, akik az MHK I. vagy M. fokozatú szinteket elérték és jelvényt kaptak. Igen fontos, hogy a DISZ-aktívák elsajá ítsák a sportvezetést, a különböző sportágak alapismeretéit és így tudásban gyarapodva segítsék a sportszervezetek fejlődését. A testnevelés és a sport to- vábi népszerűsítésére, mind a városban, mind a falvakban legalkalmasabbak a házi versenyek, barátságos mérkőzések, üzemek, hivatalok, falvak, tszcs-k gépállomások egymásközöttj találkozói. A DISZ nek és a sportköröknek közös erővel arra kelj töreked- niök. hogy gyakran rendezzenek atlétikai és torna tömegv er senyeke , melyek valamennyi sportkörben hozzájárulnak a sportélet fellendüléséhez. Ezek a versenyek akkor lesznek valóban eredményesek. ha a DISZ-szerv ez etek mind a szervezésben, mind az agi- tációs propagandamunkában, mind a gyakorlat; lebonyolításban naqv segítséget nyújtanak a sportköröknek. Ez évben nagyobb gondot kell fordítani a Szabad Ifjúság úszó- és mezei futóversenyekre, a szpartakiá- dokra. Az 1953 as esztendőben a sportmunka fejlesz ésében ezek a leafontosabb tennivalók. E feladatok maradéktalan teljesítésével biztosítani kell. hogy a magyar sport az 1953. esztendőben még eredményesebb legyen, mint az 1952. évben volt. A Komszomol hosszú évek óta a dolgozó és tanuló fiatalság újabb és újabb millióit vonla be a spor mozgalomba, s gondoskodik az iffúsáa politikai és sportbeM neveléséről. Kalinin elvtárs a Komszomolnak fennállása 20. évfordulóján, 1938 októberében a következő tanácsot adta: „A Kcmszomol feladata éppen az, hogy a sport tömegmozgalmát áthassa a forradalmi marxizmus eszmei tartalmával/* Ugyancsak Kalinin elvtárs mondot a; ..Mi az embert minden iránvban aikarluk fejleszteni; tudfon lói úszni, futni, gyorsan és délcegen iámi, hegy egész szervezete kifejlődjék, hogy egészséges legyen, aki egy. aránt alkalmas a békés munkára és honvédelemre, és aki testi képességeivel párhuzamosan érte’m; képességeit is teljesen kifejleszti.” A DISZ szervezeteknek állandóan szem előtt kell tartania mind Dártunk határozatát, mind pedig Kalinin elvtárs szavait. mert ezeknek az ^mutatásoknak gyakorlati m«kivalósítása né'kül nem ♦udjuk ifjúságunkat felkészíteni az ötéves terv megvalósítására, a szocializmus építésére, a béke védelmére. DRESSER VILMOS MIÉRT — A Salgótarjáni Bányász az Wénvelőtti mérkőzéseit a legnagyobb nehézségeik közepette tudja csak lebonyolítani. Képtelen a környékbeli NB II-es és megyei csapa tokát ed zó-ársnak megszerezni. A Bányász meghívta edző- mérkőzésre kétszer Nagybátonyt, Kistérén vét és eddig ez nem sikerült. Mindkét csapat visszautasította a kérést arra való hivatkozásival. hogy még nem ,,méltó" ellenfél, még az előkészületeik elején tartanak. Kérdés: két-há- rom hét múlva már nem lesz MI ÉR T ? tudáskülönbség a Salgótarjáni Bányász és a többi alacsonvabb osztályban szereplő csapatok között? Kár, hogy nem akarják tudomásul venni azt. hogv ezeknek a kj:^ebb csapatoknak jobb tanulási lehetőség nem nyílik, miaT'ha nagyobb tudású csapattal állnak szemben. Ezzel kapcsolatban meg kel! említeni: a Sa'gótarjárni Építők és a Zagyvapá’fa’vi Üveggyár csapata az első kérésre .szíveden állította ki osaipatát a Bányász ellen. „LEG“-EK A SALGÓTARJÁNI BÁNTASZ CSAPATÁBAN Legszorgalmasabb az edzésben.: Szo.jika éis Dávid. Legjobb formában van*. Vile. asál. Legkeményebben dolgozik- Oláh Géza. Legcsendesebb: Csincsiik Sándor. Legjobban igyekszik az első csapatba kerülni: Hegyi. Legtöbbet lefogyott az edzéseken: Bablen a. Leg soványabb: Szoika. Legvidámabb; Zsédely. Legjobban rúg az edzéseken: Cs über da. Leggyorsabb játékos: Para. Legkeményebb játékos: Hegyi. Legjobban fejlődik; Kovács Imre. Leg bal szerencsésebb: Szabó ímár másodszor kell félbeszakítania az edzéseket, betegség vagy sérülés miatt). Legjobban elmaradt a munkában: Opova (betegsége miatt). Legjobban szeretik a játékosok: Kiss Gyulát, a csapa kapitányt. ÖKÖLVÍVÁS Nagy küzdelemben győzőit a Salgótarjáni Vasas Salgótarjáni Vasas—Békéscsabai Lokomotív 11:5 Vasárnap igen nagy erőpróba elé állította a Salgótarjáni Vasas ökölvívóit a békéscsabai együttes. Az acélgyári iskola most is meglelt az érdeklődőkkel. A mérkőzés folyamán sokkal jobban szerepeltek a Vasas versenyzők, mint az elmúlt héten a Vörös Csillag ellen. Különösen jól harcolt Kiss. aki Gyember ellen fölényes győzelmet aratott. De jó volt Szál aj is, aki hatalmas harc után győzött Gabnai ellen. Takácsnak nem ment úgy mint az előző héten, pedig nagyon akart, s mégsem tudott győzelmet szerezni. A mérkőzés eredménye a következőkép alakult ki: Deucs győzött Moldoványi ellen. Bacsa gvőzött Kovács ellen. Kiss nagyszerűen öklözve győzött Gyember ellen. Takács veszt Hajas ellen. Me!ihercs:k—Valfis találkozó döntetlenül végződött. Pindrok vesztet* a nála több mint 10 kilóvá; nehezebb Klohár ellen. (Nem lett volna szabad ezt a mérkőzést megtartani.) Buzik nagy harc után az ellenfele szabálvtalan ütése miatt gvőzött Simon ellen. Mezeit és Miklóst' a játékvezető szabály- falankodás miatt leléptette. Szálai győzött szép mérkőzésen Gabnai ellen.