Szabad Nógrád. 1953. február (9. évfolyam. 10-17. szám)

1953-02-14 / 13. szám

Világ proletárjai egyesüljetek7 ZABOD NÓGRÚD MDtP NOGRADMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA IX. ÉVFOLYAM, 13. SZÁM. ARA: 50 FILLÉR 1953 FEBRUAR 14. „Annak érdekében, hegy a termelés egyenletesen emelkedjék, elsősorban is olyan munkahelyeket kell terem- teni bányáinkban, amelyekről töme­gesen lehet szenet bányászni!" (Czottner Sándor elvtárs, bánya- és energiaügyi miniszter beszámolójából.) Szívós harcot a szénbányászat vezetői és kiváló dolgozói értekezletén megszabott útmutatások végrehajtásáért „Növeljük a tömegtermelésre alkalmas munkahelyeket“ SZENTERMELESÜNK FO­KOZÁSÁT nagymértékben elő­segíthetjük, ha bányászaink számára növeljük a tömegter­melésre alkalmas munkahelye­ket. s elsősorban növeljük a frontfejtések számát. Pártunk Központi Vezetősége február 7-én tanácskozásra hív­ta össze a szénbányászat veze­tőit és kiváló dolgozóit. . Ez a tanácskozás is főfeladatként je­lölte meg a bánva műszaki ve­zetőinek, hogy a frontfejtések számát növelni kell. Vállalatunk termelését is nagymértékben be­folyásolta,' hogy nem tettünk meg mindent a tömegtermelés­re alkalmas munkahelyek biz­tosítása érdekében, pedig üze­meinkben megvan a lehetőség a frontfejtések na-gyobbmérvű al­kalmazására. Az elmúlt évben gáti üze­münknél : értünk el jó eredményt. Az év eleién alkalmazott 50 mé­teres homlokhosszúságú front után 70 méteres frontot telepí­tettünk. Az itt harcoló bányá­szaik ió eredményt értek el. Többek között Kazinczi Ferenc csapata, mely 120 százalékos átlagteljesítményt ért el. Azon­ban hibát követtünk el, mert nem figyeltünk fel arra, hogy a mezőbe haladó frontfejtés után nyomás aiá kerül. így a sok fenntartási munka csökken­tette a frontfejtés elönuét. Ezért elhatároztuk, hogy csak hazafe­lé haladó frontokat alkalma­zunk. Ebben az évben két fron­tot üzemeltettünk ebben a bá­nyában a multévivel szemben. Arra törekszünk, hogy a front homlokhosszakat mintegy 30 százalékkal megnöveliük. Vállalatunk másik üzeménél, a csipkés;’ bányában az elmúlt évben csak kisebb 40—50 méte­res homlokhosszúságú frontfej­téseket üzemeltettünk. Itt már munkába állítottuk a szovjet nép nagyszerű alkotását, a donbass-kombájnt, melynek ka­pacitását ezévben a multévihez képest jobban kihasználjuk. En­nek érdekében 130 méter hóm- lokhosszúságú kétszárnyú haza­feléhaladó frontfejtést készítünk elő. Ezenkívül még egv kézi frontfejtést is üzemeltetünk, melynek hosszát a multévihez képest 30 százalékkal növeljük, ezáltal a frontból termelt szén- mennviséget 35 százalékkal fo­kozzuk. Sándor János, a Mátranováki V. főmérnöke „Keményebben harcolunk a munkafegyelem megszilárdításáért“ Vállalatunk dolgozóinak túl­nyomó többsége szívósan harcol tervünk túlteljesítéséért. Ered­ményünket azonban csökkentik az olyan dolgozók, akik nem használják ki a 480 percet vagy igazolatlanul távol maradnak munkahelyeiktől, megsértve a munkafegyelmet. Ezek közé tar­tozik Varga Bánfalvi János csil­lés, kinek az utolsó három hónapban 15 műszak hiány­zása volt, vagy Fejes Ferenc csillés, aki december hónapban négy. ja­nuárban pedig három esetben nem jelent meg munkahelyén. De több ilyen dolgozó van, akik akadályozzák a terv teljesítését. Éppen ezért még fokozottabban kell harcolni a munka.fegyelem- lazítókkal szemben. Erre hívta fel figyelmünket a 7-i bányász­tanácskozás, ahol egyik fel­adatként jelölték meg, hogy meg kell erősíteni a munkafe­gyelmet. Az eddiginél sokkal többet keil foglalkozni a mun- kafegyelemlazítókkal. Ennek el­végzésére pedig vállalatunk be­csületes bányászai segítségére van szükség. Ök maguk is von­lát felelősségre a hanyag, nem­törődöm dolgozókat, éreztessék velük, hogv fegyeimezetlehsé- gükkel akadályozzák iparunk fejlődését. Népszerűsítsék az olyan dolgozót, mint Háda Gyu­la és Bakos Rudolf bányászok, akik más megyéből jöttét «1 kö­zéjük, csak azért, hogy bányá­szok lehessenek, ök rendesen töltik műszakjukat, mert így igyekeznek eleget tenni kötele­zettségüknek. A munkafegyelem hiányossá­gának kijavítása érdekében még jobb felvilágosító mun­kát kell végezni dolgozóink között. A legénvszállón szemléltető kis műszakkönyvet vezettetünk, melybe az egész szoba névsora fel lesz írva és a szobabizalmiak kötelesek minden nap pontosan vezetni. A mi ellenőrzéseink so­rán a könyvből megállapítjuk, hogv ki az, aki a munkafegyel­met lazítia és azokkal még töb­bet foglalkoznunk. Emellett a munkafegyelem! szítást tartal­mazó kultúrműsor kollektív lá­togatását megszervezzük. ígér­jük, hogv mén keménuebben harcolunk azok ellen, akik napi munkánkat, tervtelfesítésünket akadályozzák. Érdi Imre Kisterenye Különösképpen a szállításnál és az omlásoknál volt magas a balesetek száma Alkotmányunk azt tartalmaz­za. hogy legfőbb érték az ember. Mi, a Ménkesi Szénbányák mű­szaki dolgozói is igyekszünk napi munkánkban a bánya­üzemünknél az alkotmánynak ezt a pontját érvényre juttatni. Harcot indítottunk azért, hogy a gondjainkra bízott bányá­szaink között a baleseteket a legminimálisabbra csökkentsük. ■Különösen felfigyeltünk az üzemünkben előforduló balese­tekre, mikor arról értesültünk, hogv a bánvásztanácskozás az egyik legfontosabb feladatként szabta meg a munkavédelemnek a megjavítását. Ennek érdekében felmértük azokat a hiányosságokat, ame­lyek már eddig is több balese­tet idézlek elő. Megállapítottuk, hogy a balesetek túlnvomórész- ben a szállításnál és az omlá­soknál történnek. A balesetek számának csökke­nése érdekébe« a szállításhoz állandó lét­számot osztunk be, !gy változatlanul egy-egv dol­gozó hosszabb ideig egv helyen dolgozik, megismeri az ottani munkakörülményeket és mun­káját nagyobb elővigvázattal végezve, elkerülhetővé válik a baleset. Az omiásos balesetek számát pedig úgy csökkentjük, hogy dolgozóinknak balesetelhá­rítási oktatást tartunk, emel­lett pedig szigorúan ellenőriz­zük a munkavédelem biztosítá­sát. A balesetelhárítás terén jó munkát végző bányászokat jutalomban részesítjük, de ugyanakkor pénzbírsággal is suitiuk az olyanokat, akik _ a munkavédelmet elhanyagolják. Igv büntettük meg a balesetel­hárítási rendelkezés be nem tar­tásáért Bérces József föaknászt, Katona János lőmestert, akik­nek Dóidéiból tanultak üzemünk többi dolgozói, j iege’ső felada­tuknak iartiák ári. hogv munka­helyüket biz'osítsák a balesetek elkerülése végett, Bakos János Ménkesi Vállalat termelési csoportvezetője Elhanyagoltuk a gépek karbantartását, nem biztosítottunk a gépek számára alkalmas nagytermelésű munkahelyeket A szénbányászat vezetőinek és kiváló dolgozóinak február 7-én tartott értekezletén Czottner Sálndor elvtárs, a bánya- és energiaügyi miniszter egyik és legfontosabb feladatnak je­lölte meg a gépek jobb kihasz­nálásának fokozását, de felhív­ta a figyelmünket, hogy vessünk véget a gépekkel szembeni el­lenséges magatartásnak is. A Mizserfai Szénbányák vállala­tának, üzemeinek bányászai és műszaki vezetői tudják, hogy a széntermelés fokozásában nagy segítséget nyújtanak a gépek. Különösen a mizserfai lejtős- aknában tapasztalhattuk ezt, ahol az 1952. évben a gépesítést a legnagyobb mértékben végez­tük. Az üzemben eddig 6 gumi­szalag, 17 kaparószalag és 3 SZ—153-as szovjet rakodógép könnyít; meg a többtermeiésérí folytatott harcot. Be kell vallanunk őszintén, hogy mind a fizika»' dolgozóik, mind a műszaki vezetők nem éltünk megfelelően a gépek adta lehetőség kihasz­nálásával. így a gumiszalagok kihasználá­si foka átlagosan csak 10.8, a kaparószalagoké 7.5, a rakodó­gépeké pedig csak 6.3 százalék volt. Mi, műszaki vezetők súlyos hibát követtünk el. mert a mű­szaki szervezést helytelenül vé­geztük. Nem biztosítottuk a gé­pek részére a nagyobbteliesít- mé-nyű tömegtermelő munkahe­lyeket. Elhanyagoltuk a gépek tervszerű, megelőző karbantar­tását, emellett csökkentette a gépkihaszná­lást a ciklusos munkamód­szer hiánya is. Előfordult, homy a munkahelyek egyidőben robbantottak és a rakodás egyszerre történt, mely a gének túlterhelését jelentette. Ezzel szemben más esetben min­den csapat egyidőben ácsolt, a gépek pedig kihasználatlanul álltak. De súlyos hibát követtünk el akkor is. amikor nem ismertük fel, hogv a gép a munkánkat megkönnyíti. Sokan beszélnek arról, hogv a gépekkel való munka veszélyesebb és kereset- csökkenéssel iárt. Azóta már minden bányász és műszaki ve­zető meggyőződött arról, hogy a gépek üzemeltetése veszélyte­lenebb, mint a csákány és a lapát használata-és a keresetben is emelkedés mutatkozik. Czottner elvtárs számunkra is megszabta a feladatot, melynek megvalósítása érdekében min­dent elkövetünk. Gépeink szá­mára biztosítjuk a nagyteljesít­ményű tömegtermelő szénmun- kahelveket. A rakodógépek na­gyobb kihasználása érdekében megfelelő mennyiségű szenet biztosítunk azáltal, hogy a je­lenlegi 1 méter hosszú fúrólyukak helyett 2 métereset alkalma­zunk és fokozatosan férünk át a miiszekundos robban­tásra. Ezen keresztül is akarjuk biz­tosítani bányászaink részére a műszaki előfeltételeket, mely a terv túlteljesítését eredményezi. Kreffly Iván, a mizserfai V. főmérnöke „A köiépkáderek résiére szakmai tanfolyamot szerrezfink“ Feladataink teljesítésének egyik alapvető követelménye, hogy műszaki vezetőink támo­gassák a többtermelésért har­coló bányászainkat. Teremtsék meg számukra, a műszaki elő­feltételeket, lássák e! őket rend­szeresen, folyamatosan anyaggal és ürescsillével. Üzemünkben több esetben előfordult, hogy a műszaki vezetők helytelen intézkedéseikkel akadályoz­ták a termelést. De nem gondoskodtak kellően az anyag- és az ürescsille ellá­tásáról sem. Ezért is jelölte meg a bányászta-náeskozás egyik fő feladatnak, hogy a fel­adatok megoldása érdekében emelnünk kell a bányák vezetői­nek színvonalát. A műszaki vezetés mecdavítá- sát szem előtt tartva középkáde- reink részére szakmai továbbképző tan­folyamot szervezünk, hogy az irányító munkában fej­lődésükkel párhuzamosan tudják végrehajtani a rájuk­háruló feladatot. Műszaki vezetőink megfogadták, hogv a feltárási és az új mun­kahelyek előkészítésénél figye­lembe veszik a mennyiségi és minőségi termelés lehetőségét. Az 1953-as évi tervünknek meg­felelően végezzük az újabb szénmező megközelítését és még több frontfejtést készítünk elő. Ezenkívül a helyi adottsá­goknak megfelelően csoportos pillérfejtéseket végzünk. Bánya- iárásaink alkalmával ellenőriz­zük a légvágatokat, száliítóvá- gataink biztosítását és 'azok rendszeres karbantartását, hogy tervteljesítésünkben a fenntar­tási munkák elhanyagolása se akadályozza vállalatunk dolgo­zóit Hegedűs Kálmán Kányási V. igazgatója. A bányási szakszervezet feladata ai országos tanácskozás útmutatásainak végrehajtásában A Nógrádi Szénbányászati Tröszt a multévben nem teljesí­tette tervét. Sokezer tonna szén­nel maradt adósa népgazdasá­gunknak. Javulás az 1953-as év­ben sem tapasztalható, mert a január hónapi tervet csak 88,7 százalékra teljesítette. így a nógrádi bányászok adósságuk­kal nehézségeket okoznak ipa­runknak, hátráltatják a tervük végrehajtását, pedig az 1953-as tervév előkészítésére pártunk és kormányunk, nyomatékosan fel­hívta bányászaink műszaki veze­tőinek figyelmét. Emyes vállala­tok a tervteiiesítésben felhasz­nálták az útmutatásokat és január hónapban eleget tettek kötelességüknek. Ilyen munkát végeztek a mátranováki bányá­szok is. Havi tervüket 103.6 szá­zalékra te! iesíf ették és terven felül a januári hónapban több, mint 1400 tonna szenet termel­tek. De nem végeztek olyan ki­váló munkát a többi vállalatok bányászai. Ez megszabja a bá­nyászszakszervezetnek a felada­tát is. Február 7-én a bányász- tanácskozás a főfeladatok kö­zött jelölte meg, hogy új lendü­letet kell adná a bányáis-zok ver­senyének. Ennek megvalósítása érdekében területi bizottságunk már megbeszélte a szakszerve­zeti bizottságok elnökeivel a tennivalókat. A bányászszakszervezet terü­leti bizottsága meghatározta, hogy az egész bizalmi hálózat­nak a legfontosabb feladata elsősorban az legyen, hogy minden dolgozóval közöl­jék a lemaradás következ­ményeit. Tervük nem teljesítésével ve­szélyeztetik az ipar fejlődését, az iskolák, kórházak és egyéb ' középületek, de a más iparágak­ban dolgozóknak szénellátását. Dolgozó népünk bányászainktól elvárja, hogv a tervet maradék­talanul teljesítsék és harcukkal segítsék elő, hogy minden csa­lád meleg lakásban lakhasson. Az üzemi bizottságoknak fel­adata, hogy a bánya- és ener­giaügyi minisztérium és a bá­nyászszakszervezet elnöksége közös határozatának alapján szervezze a szocialista munka­versenyt a vállalat kötelezett­ségének teljesítésére, a minőség megjavítására, a munkafegye­lem megszilárdítására. Harcol­janak a Sztahanov- és a Loy- mozgalom kiszélesítéséért, hogy ezen keresztül biztosítsák az egyenletes termelést Feladatunk, hogy megszervezzük az üzem, üzemrészek, brigádok, csa­patok közötti párosversenyt, melynek eredményét deká­donként kell értékelni. Ugyanakkor állandóan ellen­őrizni kell a felajánlások telje­sítését, de meg kell vizsgálni az't is, ha valamely csapat nem teljesíti felajánlását. A vállalt kötelezettségek tel jesítése ér­dekében még sok javítanivaló akad a versenynyilvánosságban is. Üzemi bizottságainknak az eddimnéi még nagyobb mér­tékben kell bevonni! a versenybe a műszaki vezetőket Ellenőrizni kell őket, hogy biztositiák-e a műszaki előfeltételeket bányá­szaink számára a terv és a fái’alás teljesítéséhez. Kürti Sándor a területi bizottság elnöke Elvtársi segítségadást a gyengébben tanulóknak Mi, az egyéves aknász-képző iskola hallgatói megtiszteltetés­nek vesszük, hogy résztvehetünk az iskolán. Mi aiz iskolán is együttérzőnk a szén-csatáik hő­seivel és ugyanúgy, miinit ők a Loy-mozgalommal ha-rco-leaik a több termelésért, mj a „Tanulj ma jobban, mint tegnap”-moz- galommal igyekszünk tanulmá­nyi eredményeinket fokozni. Ezzel a mozgalommal kezdtük meg az -iisíkoiliát és aizóta már szép eredmények születtek. Többi között Jambrich József 4.9, Geose Balázs 4.5, tanulmányi eredmónn yel bü szkélike dhetnak. De számos ilyen jó tanuló ké­pezi tovább magát, hogy a ta­nulmány befejezésével, tudásá­val segíthesse elő bányászaink tervteijesíteséért folyó küzdel­mét. Eredményeink mellett azon­ban súlyos hiányosságok ész­lelhetők az iskolán. A fejlettebb tanulók nem nyújtanak elvtár- sias segítségeit a gyengébb ta­nulóknak. Ez okozta, hogy több olyan tanuló volt, akinek ta­nulmányi; eredménye 3.5-re csök­kent. Hitónkon okulva vál­laltuk április 4 tiszteletére, hogy fokozottabb segítséget nyújtunk a gyengébb tanulóknak, hogy felszámoljuk az alacsony tanul- máiniyi eredményt Hortobágyi András aknásztaniolyam hallgatója Üzemeink Salgótarjáni Üveggyár A Salgótarjáni Üveggyárban már 1068 dolgozó teljesítette szocialista munkavállalását. Az üveggyár korn-m-unist árnak lel­kes harca eredményezte, hogy a vél I al áttevőknek több -mint 80 százaléka eleget tett kötelezett­ségének. A- föl ajánlás teljesíté­séért folytatott küzdelemben élenjárt a Huram Sándor kikó- préselő brigádja, amely vállalta, -hogy az előmányzott kész üveg­árun, felül 6521 darabot készít el. Vállalását 113 százalékra tehesítette Ugyanilyen ered­ményt ért el Vainya István toikó- préseiő brigádja is. Kiváló ered* menyével -mutatott példát Bauer Gusztáv kehely-fúvó-britgládja, amely a vállalt 72-464 forjnt ér­tékű áru helyett 143.612 forint értéket termelt. Vállalásukat így 180 százalékban teljesítették. Teljesítette vállalását Szlo­véné sók Ferenc korongos csi­szoló is, aki már újabb vállalást tett, hogy március 3t-re az 1953-as év harmadik negyedéves tervét teljesíti. Gyárunk dolgozói még jobb eredményekkel büszkélkedhetnének, ha a nyersanyagszállító üzemek jobb minőségű anyagot szállítanának. Termelésünket akadályozta az, hogy a budapesti savgyár olyan glauber-sót szállított üzemünk­nek, amelyben sok voíTt a kén* tartalom, -mely az üveg minősé­gére volt rossz hatással. Ezál­tal lényegesen jelentkezett a ee- fejt, de több óra esett ki a ter­melésből is. König Rezső bér és termelési felelős Zagyvapálfalvi Bányagépgyar Üzemünknél 12 brigád áí! versenyben, A brigádok között folyó versenyben jó eredményt értek el Szabó Imre és Unamecz József lakatos brigádjai, vala­miint Körmöczi László és Ge- bu-r Gusztáv kovácsok. Az üzemek közötti páirosver- seny-ben a tíz üzem közül a lakatos­üzem harcolta ki magának az elsőbbséget, 156.8 százalékos eredménnyel. Második a kovácsüzem, mely 149.3, haitim ad ik helyezést a kül- eő szerelési csoport érdemelte ki, me’.-y 133.8 száizaíékos átlagtel­jesítményt ért el. Ezenkívül a forgácsoló és az öntöde-üzem között külön ver­seny serkenti a dolgozókat _ a nagyobb eredmény elérésére. Ebben a versenyben az öntöde üzem érdemelte ki az elsőbbsé­get, mert az összes haitánidős munkákat időben elkészítették, s igazolatlan hiányzás is csak eg” volt. A 100 százalékon alul teljesítők számát 1 főre csökken­tették. Ezzel Sizemben a forgá­csoló üzemiben igazolatlanul tá­volmaradtak; Danes; Károly, Mankó Imre és Zeke Gábor ta­nulók. A későnjövés következté­ben penig 1.39 óra esett ki a termelésből. Fegyelmezetlenül jártak munkába: Angyal Gvula, Pusnik Éva, Pepsicki Béla. Emellett azonban sok még'a, Í00 százalékon aluj teljesítő ;s. _ 15 dolgozó .maradt le a t-ervtel-jesí- t őssel. A »elejt csökkentés ben sem értek el jó eredményt. Több, mint 2700 forint értékű 6élejtet gyártottak. Az üzem műszaki vezetőinek és a termelésben élenjáró dol­gozóknak többet kell foglalkozni a 100 százalékon alul teljesí­tőkkel és az új dolgozók­kal, hogy a forgácsoló-üzem is olyan eredményt tudjon elérni, minit versenytársa, az öntöde-üzem. Rátkai Andor, ZagyvapáífalvS Bányagépgyár ÜB-alinöke

Next

/
Thumbnails
Contents