Szabad Nógrád. 1953. január (9. évfolyam. 1-9. szám)

1953-01-17 / 5. szám

<953 január 17. SZABAD n9cI|1d 3 * A tenyésztési és termelési adatok rendszeres feljegyzésének jelentősége A Magyar Népköztársaság ** Minisztertanácsának és a Magyar Dolgozók Pártja Köz­ponti Vezetőségének határozata az állattenyésztés és a ta­karmánytermelés fejlesztéséről aiz 1952—54 években állatállo­mányunk mennyiségi fej lesz te sén kívül az állatok termelé­kenységének az emelését, tehát minőségi fejlesztését is előírja. Állatállományunk minőségi fejlesztése elsőrendű feladat. Az állattenyésztésben csak ak­kor végzünk jó munkát, ha az állomány számbeli növelését összekötjük a minőség tömeges megjavításával. Az állatállo­mányunk minőségének megjaví­tását, termelékenységének foko­zását a helyes takarmányozás, tartás, használat és egyéb te- nyészmunkán kívül főleg a te- nyészkiválasztás és a tenyész- párok jó megszervezésével ér­hetjük él. A küiső környezeti behatások következtében állataink egyes termelő tulajdonságaikat a kí­vánatos többtermelés irányában nem egyenlően változtatják meg. A legjobb takarmányozási és tartási körülmények mellett is lesznek egyedelk, amelyek a többiektől eltérően kiváló ter­melésükkel tűnnek ki. Az ilyen egyedek céltudatos kiválogatá­sának megszervezése és párosí­tásának megszervezése az állat- tenyésztők egyik legfontosabb feladata A kiválogatás jelentőségét egyes állattenyésztők már régen felismerték és új fajták kite­nyésztésénél és a fajták tökéle­tesítésénél kiváló eredménnyel alkalmazták is. A kiválogatás tudományos módszerét a mi- csurinii biológia alapján á'ló szovjet tudósok dolgozták ki. Liszenko szovjet akadémikus azt tanítja: hogy a kiválogatás az új formák alakítója és te­remtője. A tenyészkiválasztás jó végre­hajtása megkívánja, hogy' álla­tainkkal egyedileg is foglalkoz­zunk, tanulmányozzuk azok tu­lajdonságait. F:,1ianszky, a ki­váló szovjet állattenyésztő azt tanítja, hogy. a-kiváiogait'ás mű­vészete abban rejlik, hogy ké­pesek vagyunk észrevenni álla­tainknál at kívánatos irányban történő legtkiiseibb változást is. Á llataink tenyészértékét több tényező, illetve tulaj­donság határozza meg. Az állat­tenyésztő képtelen arra, hogy akár csak egyes egyedek összes tulajdonságaikban történt vál­tozásokat több évre visszamenő­leg emlékezetből ismerje. Szük­ség van tehát, hogy a megfi­gyelés alapján történt, a té­ny észérték szempontjából fon­tos megállapításokat írásban rögzítsük Ezeket ai feljegyzése­ket — a. tenyésztési munkában való eredményes felhasználás érdekében — egy állatfajon (esetleg fajtán) belül ugyan­azon tulajdonságokra nézve és azonos módon kell végezni. Az állataink összes, fonto­sabb tulajdonságát magába- foglaló nyilvántartást törzs- könyvnek, az adatgyűjtés 'lebo­nyolítását, az adatok feldolgo­zását pedig törzskönyvezésnek nevezzük. A törzskönyvezést a Magyar Szabvánvügyi Hivatal szabványai szabályozzák. Az egyes tenyészetekben vezetendő nyilvántartásokról pedig föld­művelésügyi miniszteri utasítás intézkedik. A házi feljegyzések vezeté­" sét termel őszö vetkezetek törzskönyvezett tenyészetében, miniszteri utasítás kötelezően is előírta. Azokat a termelőszö­vetkezeti tenvészeteket, ame­lyekben az előirt házi feljegvzé- seket nem vezetik, az említett utasítás szerint, a törzskönyve­zésből ki 'kel! zárni. Ez pedig a terme' őszövetkezeteket anyagi­lag iis súlyosan érinti, mert a kormány által megállapított magas nrnőségi tenyésztél árat csak hitelesen igazolt termelési és tenyésztési adatokkal rendel­kező, tehát csak ai törzskönyve­zett tenyészállatok után lehet kifizetni. A termel őszövetkezeték veze­tőségének ezért mindent ei kell követni, hogy az előirt házi fel­jegyzéseket rendszeresen vezes­sék. a gyűjtött adatok a való­ságnak megféeljenek A valót­lan adatok beírásával súlyos kár éri a termelőszövetkezetet is, de súlyos és helyrehozhatat­lan károkat okozhatunk más te rmel ő szövetkezetek ten vésze­iében is. A tanácsi szervek el­lenőrzésén kívül, a szövetkezet vezetősége is tartsa komoly fel­adatának a feljegyzések vezeté­sének rendszeres ellenőrzését. A házi feljegyzések termelési adatainak azonosaknak kell tenni a tsz-ek áruszámadá­sával. Helves, ha a há,zi feljegy­zések. ny'lvántaHások alap:án történik az állattenyésztésben dolgozó premizá'ása. a munka- vrr-eny eredményének kiértéke­lése. A házifel 'egyzések ió meg­szervezése és az adatgyűjtés szakszerű keresztül vitele érde­kében szükséges, hagy a tájé­koztatóban foglaltakat a ter­melőszövetkezetek ál! attenyész- tési dolgozói a tél folyamán, a külön érré a célra szervezett ta­nulókörökben a zootechnikus ve­zetésével részletesen megtár­gyalják, elsajátítsák. Rákosi elvtárs felhívása nyomán meggyorsult a vetés megyénkben Rákosi elvtárs parlamenti 'fel­szólalása feltárta megyénk dol­gozó parasztsága előtt mezőgaz­daságunk helyzetét, s egyszerre mindenki előtt világossá vált, hogy a jövőéyi kenyér biztosítá­sai érdekében maradéktalanul kell teljesíteni az őszi vetéster­vet még akkor is, ha a sok eső, rossz idő nehézségeket támaszt. December derekán szemerkélő esőben vonultak ki a fogatok a fö'dekre és karácsonytól mostanáig, alig iíét-három hét alatt 1485 holddal nőtt a kenyérgabo­nával bevetett terület. Különösen a rétsági, pásztói és a salgótarjáni járásban fogtak nagy lendülettel a munkához. Nagybárkányban például egy nap alatt 30 holdat vetettek el a dolgozó parasztok és Diósje- nőn, Nagyorosziban napról nap­ra 10—20 holddal nő a decem­beri vetés. Hogy állami szerveink ellen­őrző munkáját és pártunk pon­tos tájékozódottságát megköny- nyítsék: Nézsán az állandó bi­zottság brigádokat szervezett, melyek bejárták újév táján a határt és felmérték a friss' ve­tést A hanyagokra „rápirítot­tak”, így Nézsa is teljesítette kenyérgabona vetéstervét. Az egyházasdengelegiek sem hagyták magukat, megértették Rákosi elvtárs üzenetét és a tanácselnök segítségével fogtak hozzá a hiányzó vetésterület fel­mértéhez és a hanyagok meg- bírálasához. Ez a munka is meghozta eredményét. A Salgótarjánban bemutatott „Vihar" című új magyar film főilendítette dolgozó parasztsá­gunk vetésterv teljesítéséért folyó harcát. A sóshartyáni tszcs elnöke megnézte « filmet, látta a csoportra települő elé- gültség, hanyagság veszélyeit és az előadás után kijelentette: „Nem nyugszom addig, amíg csoportom nem teljesíti a hiány­zó 12 hold őszivetését. Az ígé­retét be is váltotta. A csoport harmadiknak be is jelentette, honon őszi vetéstervét 100 szá­zalékra teljesítette. Igaz, a jó kezdeményezések és lendülettel dolgozók mellett van még javítani való is szép- számmal. Az etesí földműves- s óvetkezet nem törődik a hasz­nosításra váró tartalék földek­kel, holott tudja jól, hogy vető­mag, munkaerő, s gépek terén minden eszköze megvan, ami­vel jó munkát végezhetne. A salgótarjáni városi ta­nácsnál Kazarenczki And­rás sem szorgalmazza a 144 hóid szántó mielőbbi beveté­sét. Minden enyhe map nyereség a jövőévi kenyérért, a vetésterv teljesítéséért folyó harcban. A tapasztalat megmutatta, hogy semmi hátránnyal nem járt a téli januári vetés, tavasszal a búza, rozs éppoly dúsan kel, bokrosodig, mint a november, december eleién vetett. Me­gyénk parasztságának és terme­lőszövetkezeteinknek — de föl d- művesszövetkezete:nknek is leg­fontosabb tennivalója az legyen most, hogy Rákosi elvtárs út­mutatásához híven minden hold földet bevessenek az őszi gabo­natervből. Pravotinszky Lajos, az MT mezőgazdasági osztály dolgozója \ mátraiiováki Alkotmány-akna dolgozói v ersenyszerződést kötöttek az élenjáró dolgozó parasztokkal Mátrancvákcln január 10-én tanácsülést tartottak. A tanács­ülésen resztvettek az Alkot­mány-akna hős sztahanovistái és az élenjáró dolgozó parasztok is. A tanácselnök javaslatára a bányászok egyéves versenyszer­ződést kötöttek a dolgozó pa­rasztokkal az 1953-as terv telje­sítésére. A szerződés így hang­zik: „Mi, a község élenjáró dol­gozó parasztjai vállaliuk, hogy akkor amikor az Alkotmány- akna hős bányászai országos viszonylatban kivívták maguk­nak az élüzem címet, akkor mi is é'enjáró dolgozó parasztok leszünk és így a begyűjtési tervünket ebben az évben a tör­vényes rendelkezés szerint elő­írt határidő előtt 110 százalékra teljesítjük. Az állatállomány fej­lesztése érdekében elfogadjuk Szügy község versenykihívását Simon Abel tanácstag hozzá­szólásában arra kérte a dolgozó parasztságot, a tanácsot, hogy „ez a szerződés ne csak írott 'egyen, hanem valósítsuk azt meg gyakorlatban.“ Taiti Józsefné, a begvüitési állandó bizottság elnöke az első negyedévi terv teljesítésére hívta fel a dolgozó parasztok figyel­mét. Követelte, hogy a tanács a törvény szigorával sújtsai a ku Iákokat, akik nem teljesítik a begyűjtési tervet. MOLNÁR LÁSZLÓ Mátranovák A menetrendszerinti közlekedés megteremtéséért MEGYÉNK BÜSZKESÉGE nakos János elvtárs, a Salgő- " tarjáni Tűzhelygyár sztaha­novista köszörűse ötéves tervünk eddig eltelt időszakában harcos, példamutató munkát végzett. Min­dig elsők között volt, akik a nagy tervek megvalósítása érdekében szocialista kötelezettséget vállal­tak. fogadalmát úgy tekintette, amelynek teljesítése becsületbeli kötelesség, amelynek végrehajtá­sát pártunk és dolgozó népünk napról napra szemmel tartja. Az elmúlt tervévben, amelyet G erő elv társ ötéves tervünk dön­tő évének jelölt meg, egymás­után aratta az újabbnál újabb munkasikereket. Emellett rtem fe­ledkezett meg munkatársai segítéséről sem. Fekete Sándor és Sziksza Lajos munkatársainak termelése hosszú időn keresztül eredménytelen volt Sok esetben még a 100 százalékot sem érték el. December 21-e tiszteletére megfogadta, hogy Fekete és Szikszal elvtársak átlagteljesítményét tapasztalatainak átadásával 110 szá­zalék fölé emeli. Ezenkívül párosversenyre szólította Kasza Miklós köszörűst azzal, hogy 40 százalékkal magasabb eredményt ér el, mint versenytársa y lénk. lendületes verseny alakult ki az üzemben Kasza ■*-J elvtárs is napról napra újabb eredményeket ért el. Végül 25 százalékos előnnyel Bakos János elvtárs került az élre. Novem­berben átlagosan 206, decemberben pedig 196 százalékot ért el. E melleit Szikszói Lajos és Fekete Sándor elv társak termelését is sikerült átlagosan 120—125 százalékra növelni. . Bakos elvtárs az ötéves terv eddigi Időszakában egy év és egyhónapos előnyt szerzett. z 1953-as tervév első termelési napján 234 százalékos ered­ményt ért el, de egésze,n január 8-ig kiváló példamutató eredményekkel járt az élen. Jó munkája jutalmául üzemi párt- szervezete a január 9-én induló háromhónapos pártiskolára küldte. Bakos elvtárs, min't kommunista bebizonyította, hogy a leg­nehezebb harcban is helytáll. Pártunk és Rákosi elvtárs útmutatá­sait követve kiérdemelte, hogy megyénk büszkeségei közé sorol­juk. Minőségi gépjavítással készülünk a tavaszi munkára Ami karaneskeszii gépállo- " másunk nem teljesítette az 1952-es évi tervét, részben a helytelen munkaszervezés, rész­ben az esőzés miatt. Most már látjuk az elloövetett hibát, s meg tudjuk mondani, ha közvet­lenül a cséplés befejezése után nagy lendülettel és két műszaK- han végeztük volna a munkát, most nem kellene szégyenkez­nünk azé. t, hogy adósai marad­tunk államunknak.' Most gépállomásunk dolgo­zói nagy telelősségérzettei, s lelkes múmiával végzik a téli gépjavítást. Tudjuk, a meglévő hibákat csak úgy lehet kiküszö­bölni, ha most minden percet ki­használva harcolunk a jó gép­javításért. Gépállomásunk ve­zetősége fokozottabb gondot for­dít a traktoristán politikai és szakmai oktatására. így akarjuk fölkészíteni, kommunista helyt­állásra nevelni traktoristáinkat az pves tervünk teljesítése érdekében. Azt- anarjuk elérni, mint amit elért legjobb trakto- ristanőnk, Romhányi Borbála. Az ö munkáját megszerette a míhálygergei Béke tszcs, jó munkáját bizonyítja a szépen zöldelő keresztsoros búzavetés. Azt akarjuK, hogy minden trak­toristánk ilyen jó munaát vé­gezzen. Erre akarjuk tanítani Soós Tibort, Gulyás Lajost is, akik a múlt évben igen lazán vé­gezték munkájukat, sokat hiá­nyoztak igazolatlanul. IN olgozóink versenyben vég- zin a gépjavítást. Szabó János csépiögépjavító-brigád ja becsülettel teljesítette vállalását. 10 cséplőgép helyett 11 gépet javítottak ki. Szép eredményük­kel elérte gépállomásunk, hogy a decemberhavi gépjavitási ter­vünket 138 százalékban teljesí- t'-' ‘ük. így gépállomásunk me­gyei viszonylatban az elsők kö­zött van. Minket ez az eredmény nem részegít meg, hanem még nagyobb eredmények elérésére ösztönöz,. Idejében ki fogjuk ja- ví ani erőgépeinket,-hogy amint az idő megengedi, megkezdhes­sük a szántást, hogy lerójuk az állammal szembeni adósságun­kat. Dévai István karancskeszi gépállomás politikai helyettese NYILVÁNOS TANÁCSÜLÉS SALGÓTARJÁNBAN Pártunk Központi Vezetőségé­nek határozata megállapítja, hogv „a vasutas pártszervezetek munkájában javulás tapasztal­ható.“ E javulás megmutatkozik abban is. hogv a vasútra háruló nagy szállítási feladatokat) kis- sebb zökkenőkkel megoldottuk az 1952. tervévben. A vasutas dolgozók a pártszervezetek se­gítségével már számos akadályt küzdöttek le a felszabadulás óta. Dolgozóink a szovjet vasutasok példája nyomán az élenjáró munkamódszerek alkalmazásá­val oldották meg feladataikat. Számos vasutas dolgozó érde­melte ki munkáján keresztül a dolgozó nép megbecsülését. Igv az 500 kilométeres mozgalomban résztvevőt is. A salgótarjáni fütőház 21 dolgozója nyerte már e! a sztahanovista és a kiváló vasutas megtiszte'ő címet. Többek között Angyal Sándor mozdonyvezető és fűtője. Sándor Lajos, aki az egvlapátos tüzelé­si módszert alkalmazza. Négy­hónapon keresztül 28 százalékos szénmegtakarítást értek el. Moz­donyukat rendszeresen ápolják, melvet szocialista megőrzésre vettek át. Harcolnak a menet­rendszerinti közlekedésért, a ke­zelő állomásokon a kezelési idő megrövidítéséért. A menetidő betartásáért már jutalomban is részesültek, 652 forint prémiumot kaptak. Az e'muit őszi forgalom leg­jobb dolgozója címért folvó ver­senyben az igazgatóságtól 22 egyéni dolgozó és brigád ért el jó eredményt. Az igazgatóságon belüli versenyben pedig 87 első- kel vezést érdemeitek ki. A kiváló eredményi elérő dolgozók kö­zött több minit 78,000 forint pénzjutalmat osztottak ki. Vasutas dolgozóink ezen ke­resztül is látják, hogv mennyire megbecsülik munkájukat. Az eredmények mellett azonban ko­moly h'ánvosságok is tapasztal­hatók. Vannak akik akadályoz­zák a munka pontos menetét. Ilyen Király Sándor fűtő, aki kés­lelteti a gépek pontos kijá­rását a fűtőházból, mert későn jelentkezik, vagy egyáltalán meg sem jelenik szolgálattételre, ittassága miatt. A vasút vezetői részéről nagy hibát követtek ei, hogv a sze­mélyforgalom menetrendszerinti közlekedését engedték háttérbe szorítani. A vonatok késése már oly méreteket öltött, ami fel­háborodást váltott ki dolgozó­társaink részéről. Különösen ta­pasztalható volt ez a munkás- szál'ító vonatoknál, melyeknek a késése következtében sok dol­gozó későn jelent meg a mun­kahelyén. s ezzei hátráltatva volt a termelés menete az üze­mekben. bányákban, melvnek a következménye az lett, hogv a vasút is kevesebb szénhez iutott. Dolgozóink túlnyomó többsé­ge tudja, hogv a vasút nvnősé- gi munkáját a pontos, menet­rendszerinti. balesetmentes köz­lekedésen keresztül értékelik. Ebből kiindulva vasutas dolgo­zóink harcot indítottak a me­netrendszerinti közlekedés meg­teremtéséért. A vasutas párt- szervezetek nagv erőfeszítéseket tesznek a tömegszervezetek és a szakszolgálattal karöltve, hogy egységes erővé tegyék a vasutas dolgozókat a menetrendszerintii közlekedés megteremtésében. A pártszervezetek vezetőségi ülé­seken. kommunista aktívaérte­kezleteken, röpgyűléseken, ter­melési és népnevelő értekezlete­ken keresztül beszélik meg a feladatokat. A Központi Vezetőség október 29-i határozatai megszabta, hogy , A vasutas pártszervezetek te­tekintsék fő feladatuknak a vas­utas párttagság és a vasutas do gozók körében a rendszeres politikai felvilágosító munka szé­leskörű végzését és színvonalá­nak emelését. Ezen keresztül a pártszervezetek harcoljanak az öntudatos vasfegye'em megte­remtéséért. az utasítások, a ha­tározatok legjobb végrehajtá­sáért." A népnevelők legyenek állan­dó agitátorai a menetrendszerin­ti, közi :kedés, a balesetmentes szolgálat megteremtésének s a m u nik afegyel em megszi ’ árdítá— sónak. Minden vasutas dolgozó végezze úgy munkáját, mini Simon Bálint, a kisterenyei ál­lomás forgalmi szolgálattevője, aki a menetirányító felé pontos tóiékoz'atást nyűit. a vonatok helyzetérő1 Szolgálata meg­kezdése előtt brigádjával meg­beszélést fairt a napi feladatok­ról. Helyszínen nvujt segítséget a váltókezelőnek és .tolatásveze­tőnek. Sztálin elvtárs a vasúti köz­lekedés nagy állami jelentőségét megállapítva kihangsúlyozta: ,.A köz'ekedésnek pontosan dolgozó, helyesen működő óramű pon­tosságú szállítószalagnak kell lenni." Ezek az irányelvek a menetrendszerinti közlekedés megteremtésénél akkor válhat­nak valóra, ha a pártszervezetek keményebben harcolnak a fegye­lem megteremtéséért. ebbe bevonják a többi vasutas dol­gozókat is. A menetrendszerinti közlekedés megteremtéséhez azonban szükséges, hogy az utasok fegyelmezett magatartást tanúsítanak vasutas dolgozóink iránt, mert a menetrendben, akárcsak valamely gyűjtőpont­ban az együttműködés, fegye­lem minden fajtája, a techno­lógia és a munkafegyelem tük­röződik vissza. A menetrendszerinti közleke­dés megteremtéséért folyó harc pár nappal ezelőtt indult el. má­ris komoly eredmények szület­tek. Az első héten a munkásvo­natok 2764 percet késtek, mely az elmult hét közepé­től több mint 50 százalék­kal csökkent, az igazgatóság területén. A személyvonatoknál ez idő alatt 6768 perc késés mutatkozott, mely 40 százalékkal csökkent. Ez a j avulás a vasutas pártszerve­zetek kemény munkája, a dol­gozók nagy aktivitásai következ­tében történt meg. Minden lehe­tőség megvan arra. -hogv a vasutas dolgozók azon válla­lásukat, hogv január 20-ig a személyszállító vonatok'kése­sét, megszüntetik, valóra is vá't- ják, melyek elősegítik az első- negyedévi népgazdasági tervek teljesítését. Szalai Pál, a vasút politikai osztályvezetője A salgótarjáni városi tanács január 24-én délután 5 órakor tartja nyilvános tanácsülését, a megyei tanácsház nagytermében. Ezen a tanácsülésen első' napi­rendi pontként értékeli a városi tanács az 1952. évi negyedik negyedévben elvégzett munká­ját, melynek előadója a VB-el- nök. A második napirendi pont­ban megvizsgáljuk az általános iskolákban az első negyedévben elért tanulmányi eredményeket. Ennek a napirendi pon'nak az előadója az oktatási osztály ve­zet ője. A végreha jtó bizottság kéri a tanácstagokat, hogy a tanács­ülés előtt keressék fel válasz­tóikat és jól felkészülve jöjje­nek a tanácsülésre. Azokat a szülőket is kérjük, hogy okvetlen jöjjenek el a ta­nácsülésre, akiknek a gyermekei az általános iskolában járnak, mert trvermekeik továbhl fe fe­déséről lesz sző az egyik napi­rendi pont értékelésében. A végrehajtó bízottsíig kéri Salgótarján dolgozóit, hogy él­jenek az alkotmány á’tal bizto­sított jogukkal és bírálják meg a beszámoló alapján a végre­hajtó bizottság munkáját. Aki valamely oknál fogva nem tud a tanácsülésre eljönni, az keres­se fel a körzetében lévő tanács­tagot és beszélje meg vele pro­blémáiét. vagy a város pro­blémájára vonatkozó javaslatát, hogy ezzel is hozzájáruljon a ta­nácsülés sikeréhez. Nagyban elősegíti a tanács és a végrehajtó bizottság munká­ját, ha úgy a tanácstagok, mint minden dolgozó részéről sok közérdekű javaslatot kapunk, Ezt bizonyítják a már megva­lósított közérdekű javaslatok is. A végrehajtó bizottság a dolgo­zók javaslatai alapján hozatta rendbe a Régipostu-utcát, a Ha- jek Rezsó-utcat, salakoztalta ki az Arany János-utca két oldalát, az új aknát, a kenyérgyárhoz vezető utat stb.-t. Ugyancsak közérdekű javaslatra lett fölsze- re've a villanyéra az ál.omás- épületére. Az idegérben lévő kút használhatóvá téve. A dolgozók javaslatára létesüli az acéláru­gyár területén a húsáruda, így lett a piaci kút rendbehozva, a vásártéren lévő bérházakhoz ve­zető út kivilágítva és Salgó- bányán cipészjavítóműhely léte­sítve stb. Az itt felsorolt eredmények Is mutatják, hogy milyen nagy fontossággal bírnak városunk életében a dolgozók részéről fel­vetett közérdekű javaslatok. Kéri tehát a végrehajtó bizott­ság ezút-n is a város dolgozó lakosságát, hogy a tanácsülésre minti többen jöjjenek el és hoz. zászclásukban minél több közér­dekű javaslattal segítsék a ta­nács, a végrehajtó bizottság munkáját. GALAJDA JANOS VB-elnök

Next

/
Thumbnails
Contents