Szabad Nógrád. 1953. január (9. évfolyam. 1-9. szám)
1953-01-14 / 4. szám
1953 január 14. SZABAD nScbId 3 FIA T A F O K! Jelentkezzetek a Gépipari Technikumba! Nógrádmarcal is csatlakozott a szügyiek begyűjtési versenyéhez MEGYÉNK BÜSZKESÉGE n laskó János, a tolmácst " gépállomáson dolgozik, mint traktorvezető, 1952. éves tervét 129, míg őszi tervét 191.9 százalékra teljesítette 97 százalékos ü zemxmyagjogyaszr tás mellett. E szép eredményért sztahanovista kitüntetést kapott. A sztahanovista cím elnyerése döntő állomás Blaskó János életében. Gondolataiba előszedegeti a hátamógött hagyott hosszú évek eseményeit, tapasztalatait, amely az ő életével kapcsolatos, s párhuzamot von akaratlanul is a kapitalista és a szocialista társadalmi rendszer között. Vájjon mire emlékezteti öt az urak, földbirtokosok rendszere? ' — Nyomorra, szenvedésre, sötét tudatlanságra. Hisz Blaskó János egy volt cselédember fia, heten voltak testvérek. A keserű cselédkenyérből igen szűkösen jutott részükre, ruházatuk gyenge volt. iskolába is alig tudtak járni. Blaskó János nagy keservesen kijárta a három elemit, azután napszámba járt az uradalomba, majd később 13 évig nyögte a cselédigát. Ezt az életet juttatta osztályrészül az ú'i rendszer. A felszabadulás gyökeres változást hozott Blaskó János ^ életében. 1948 óta a tolmácst gépállomáson dolgozik, nagyon megkedvelte ezt a munkát, s csakhamar szakemberré1 nevelte őt a párt. Megszerette a traktort, me yben fontos eszközét látta a mezőgazdaság szocialista átszervezésemk. Szereti a gépét, mint a dolgozó parasztok segítőtársát, rendben is tartja gépét a mai napig is. Ha valami műszaki hiba állott elő munkájában, nem várta meg a szerelőket, hanem ő saiat maga kijavította * j^át. Azt a fontos elvet tartotta maga előtt; csak jó géppel lehet jó munkát végezni. Így harcol Blaskó János a mezőgazdaság szocialista átszervezéséin. ______________ A jól kijavított gép előfeltétele a gépállomás tervteljesítésének Salgótarjánban a tűzhelygyárral szemben ötéves tervünk egyik újabb létesítményének, egy hatalmas kétemeletes új épületnek, a gépipari technikumnak alapjait rakják le. Tágas, világos iskolaépület, modernül felszerelt tantermek, széles rajzasztalokkal, modemül berendezett tanműhellyel, a szerszám- gépgyártás mesterségének elsajátításához, szüksége« gépekkel hatalmas tornateremmel várja majd az 1953/54 iskolai' évre beiratkozó jövő technikusait. Ebben az épületben az ország egyik legmodernebb, legszebb és jól felszerelt iskolájában készülnek majd föl a szó. cialIzmust építő új szakemberek. Szocializmust építő hazánkban ma a legfontosabb feladatunk az ipar fejlesztése, üzemeink, bányáinjk korszerűsítése, további gépesítése. Bővülnek megyénk üzemei: Az acélárugyár új üzemrészekkel a tűzhelygyár új öntőosamokkal, de az építészetben, a bányákban, a mezőgazdaságban is a gépeké a jövő. A nagymérvű gépesítéshez az egyre növekvő mérnöki apparátus mellett 17.000 új technikusra van szükség. Ez?k- nek a technikusoknak egyrészét lese hivatva nevelni a salgó tar járni technikum. Az Iskola időtartama négy év. Ä tanulók munkája két részre oszlik. A tanteremben megismerkednek az általános műveltséget adó tantárgyak anyagával: magyar irodalom történelem, orosz nyeJwe! és emellett elsajátítják a matematika, fizika, gépele Illek, gépszerkezettani, elektro Nagybátonyban január 9-én délután számos bányász gyülekezett, hogy meghallgassa Loy Árpád elvtárs és Boné Kálmán hő« bányász beszámolóját. A gyűlésen köszönetüket fejezték ki a nagybátonyi általános iskola úttörő küldöttsége Loy elvtársnak a mentésnél teljesített kiváló munkáért és Boné Kálmán elvtársna'k a 17 bányász hősies magatartásáért. Ezután Loy Árpád eivtárs kezdte meg beszámolóját. Először is tolmácsolta a borsodi szénmedence harcos bányászainak üdvözletét. Majd ismertette, hogy az 1952. év negyedik negyedévének tervteljesítéséért erős akarattal, kitartóan karcoltak Szuhakál ó valamennyi bányászai. Ebben a harcban állította meg őket az á rendkívüli esemény, a.nely december 16-án történt az üzemnél. Reggel fé! ötkor szomorú hír kelt szárnyra' a bányaüzemeknél, hogy a sízuba- káilói bányaüzemet elöntötte a víz és 17 harcostársuk nem: tudott a külszínre menekülni. Nagy feladatot kellett megoldanunk, a mentési munkákban részvevő dolgozóknak. Hat és fél napig állandóan folyt a tűzdelem a 17 eivtárs életéért. De harcunk végül is eredményesen .végződött. Mi győztünk, mert pártunk, Rákosi elvtársunk irányította a mentési munkálatokat, melyben egész dolgozó népünk segített. Ebben a munkában resztvettek I magyar nép büszkeségei, a tecnika, technológia és üzemszervezés elméleti ismereteit Amit azután megtanultak az is kola padjaiban, azokkal gyakor latiasan a tanműhelyekben ismerkednek meg. Hetenkint 8 órát dolgoznak a tanműhely ben, ahol a reszelés ismeretétől kezdve a legbonyolultabb gépek szerkezetének megismeréséig, szerkesztéséig, a műhely modem gépei és szakemberei segítik őket. Az alapos elméleti és gya korlátú ismeretek Után az iskolából kikerülő technikusok a korszerű gyárakban mint üzemágvezetök, üzemi technikusok, rajzo'ók, tervező technikusok, a mérnökök közvetlen segítői, a szakmunkások veze'ői lesznek. Az iskola élete vidám. Meg van a lehetőség a kultúrmunkára, a sportolásra, hiszen szép kultúrterme és a város legnagyobb és legjobban felszerelt tornaterme lesz az iskolának. Labdarúgás, kosár-, kézi-, röplabda, torna, sí, -turisztika, egyszóval a 6port legkülönbözőbb ágainak gyakorlására megvan a lehetőség. A vidéki tanulók az állami diákotthonban kapnak elhelyezést és teljes ellátást mérsékelt térítés mellett. Ezenkívül valamennyi tanulót munkaruhával látnak el. A jó tanulásával kiérdemlő diákok könyv-, tanszersegélyt és jutalmat kapnak. Szeretettel várja az iskola a megye tartulnivágyó fiataljait, a jövő technikusait. Jelentkezhetnek mindazok az általános iskolát végzett fiatalok, akik szeretik a gépeket, kedvet éreznek a műszaki pályához é® a jövő technikusai kívánnak lentid. honvédség és az államvédelmi hatóság számos tagjai. De meg kell emlékeznünk a bánya mélyében a felszíntől elzárt 17 bányász eivtársunkről, akik kommunista módon példamutatóan viselkedtek. Az utasításokat fegyelmezetten végrehajtották, bíztak abban, hogy megmenekülnek, mert pártunk és Rákosi elvtálrs mindent eikövet életük megmentéséért. A hat és félnapos küzdelemnek megszületett az eredménye, mert megmentettük a 17 harcos társunk életét, s most az egész magyar bánvászságmak az a kötelessége, hogy a tervtel iesítésben lemaradt szuhakállói bányászodat kisegítse. Báné Kálmán elvtárs ismertette a hat é« félnapos küzdelmüket az életükért, levegőért, a szénsavgáz és a víz ellen, amit folytattak. A pártba vetett bizalmvk egy pillanatra sem rendült meg. Több esetben beszéltek telefonon Rákosi elvtárssal és ez újabb kitartásra és lelkesedésre, bizalomra késztette őket. A gyűlésen számos hozzászóló fejezte ki együttérzését és segíteni akarását a szuhakállói bányászoknak! Sulyok András felajánlotta, hogy a január hónapban 500 mázsa szénnel termel többet terven felül, hogy ezzel is segítse a szuhakállói bányászokat. Szabó Gyula elvtárs vállalta, hogy féléves tervét. 15 nappal hamarább fejezi be, majd Varga Lajos, Tiribes-akna dolgozója köszönetét fejezte ki a pártnak Szügy község begyűjtési versenyfelhívása nagy visszhangot keltett megyénk dolgozó parasztjai körében. A legújabban Nógrádmarccl község dolgozó parasztjai csatlakoztak a szügyiek versenyfelhívásához. Az elmúlt évben is párosversenyben álltak egymással, amelyből Szügy köcség került kj győztesen. NógTádnvrcal község dolgozó parasztjai most megfogadták, hogy legyőzik a szügyieket. Ezért vállalják, hogy vá- gómarhabegyüjtési tervüket 110, sertésbegyüjtési tervüket 110, tej-, tojás- és baromfibe gyűjtési tervüket 103, míg baromfi- begyűjtési tervüket 105 százalékig teljesítik március 28-ra. Hogy a vállalásuk biztosítva tegyen, versenyt indítottak a Ersekvadikert községben is eléggé korán köszöntött be az esős idő. A község határa sík. alacsony fefkvéaű, így a vizet állja és nehezen szárad meg a taiaia. Több, minit 60 mázsa vetőmaggal rendelkezett a ter- meoszövetkeziet és a földműves- szövetkezet. A járási tanács mezőgazdasági osztálya azt az uta- sít ást adta, hogy 6oronikívül be kell fejezni az őszi vetést. Kiment a hang a községibe Mindenki nevetett és értelmetlennek tekintette ezt az intézke dést. A helyi pálrtszervezet azonban kezébe vette az ügyet és a tanáccsal karöltve megindult a munka. Balga József vetési f» leiős vállalta, hogy a községet mozgósítja a vetés befejezésére December 27-én reggel a tanácsháza előtt 50 fogat állott. A szekereken eke, borona, vető mag van, A kocsisor mellett lévő emberek feszült hangulatban várták a fejleményeket. Mrekés Rákos; elvtársnak a hős bányászok megmentéséért. Vállalta csapata nevében, hogv negyedéves tervét 10 nappal előbb beíeiezf, de versenyre szólította Tiribes-akna összes dolgozóit. A versenykihívásra válaszolt Drumán József Kánvás-akna dolgozója, aki bányásztársai nevében elfogadta a verseny- kihívást és ígéretet tett arra, hogy a kányásaknai dolgozók mindenkor, minden esetben helytállanak. A Mizserfaí Szénbányák Vállalat da'gOZÓ: is nagy lelkesedéssel fogadták a körükben megjelent Dombi József lőmester. Lakatos Lajos fúrómester, szuhakállói bányászokat, Menyhért László bányamérnököt és Végh Zoltán páncélos hadnagy elvtársat, akik a mentési munkálatokban fejtettek ki hősies munkát. Néphadseregünk tisztje Végh- Zoltán elvtárs vontatta ki harckocsijával a hegyoldalba a fúróberendezést. Ezután pedig két esetben leszállt a bányába, hogy nufhkájával elősegítse a hős bányászok kimentését. Mint mondotta, kötelességét teljesítette, mert ezt kívánta a párt. Másrészt bányászkötelességét teljesítette, mert azelőtt ő is bányász volt a tatabányai XIV-es aknában. A mizserfaí bányászok számos kérdést tettek föl, Dombi József lőmester elvtársnak. Minden érdekelte őket. Mit terveztek az első' pillanatban, amikor meggyőződtek arról, hogy a menekülés útját elvágta a betört víz? Milyen vastag szén- falat tört át a víz? Pártba való bizalmuk hogyan erősödött meg, megmenekülésük után? Milyen volt a helyzetük a 6 és fél nap alatt? Számos* kérdés hangzott el mellyel mind azt fejezték ki, hogv a mentési munkálatok ideje alatt ők is együtt éreztek a -szuhakállói hős bányászokkal. De hozzászólásaikkal kifejezték a mizserfai elvtársak, hogy pártunk újból bebizonyította, „a szocialista dolgozó parasztok között. Jam- brik József, a begyűjtési állandó bizottság elnöke versenyre hívta a község valamennyi dolgozó parasztját a begyűjtési terv teljesítése érdekében. Jam- brik József vállalta, hogy egész évi baromfitervét március 28-ig 100 százalékra teljesíti. E vállalás teljesítésének már 50 százalékig eleget tett. Jambrik József felhívásához csatlakoztak jáík teljesíteni. Bemátlh József marcali dolgozó parasztok is. akik a baromfibeadásiukat március 28-ig 100 százalékra fogják teljesíteni. Berwáth József dolgozó paraszt azt vállata. hogy április hónapban beütemezett sertésbeadási kötelezettségének már január hónapban eleget tesz. Vállalásának január 7-én 130 kg-o® sertés beadásával eleget tett. v leska Béla kuiák is ott volt- Úgy agitált a dolgozók között, hogy „ennek a vetésnek nem lesz eredménye, a vetőmag a madaraknak lesz, meg az ege- reiknek, az ő idejében meg a7 apja idejében ilyesmi nem történhetett meg.“ így akart s Mrekvicska Béla kulá'k lebeszélni a dolgozókat a vetési terv te* jesítéséről. őrá már igen keve sen hallgatnak Érsek vadkerten, sokan saját kárukon tanulták meg, mit jelent a kulikra hallgatni. Balga József vetési felelős naip-nap után biztosított erővel elvetette a rendelkezésre álló gabonát. A gabona már csírában van, fejlődésnek indult, pedig alig néhány nrpja került a földbe. Balga József jó munkát végzett. Ma Ersekvadikert község ott áll, hogy az őszi vetésterve teljesítve van, amelynek hasznát először is az érsekvadkerti dolgozó parasztság látja majd arataäor. társadalomban a legfőbb érték az ember”. " Pártunk mindent elkövet, ha emberélet megmentéséről van szó. S ez újból arra készteti a nógrádi szénmedence bányászait is, hogy még nagyobb harcot folytassanak tervük maradéktalan teljesítéséért. A ménkesi vállalat dolgozói január 10-én a ki- és beszálláskor meleg szeretettel fogadták körükben a szuhakállói hős bányászok egyik tagját, Barnóczi László vájárt és a mentési munkálatokban. kiváló munkát végző Oroszi György elvtársat az Államvédelmi Hatóság őrnagyát. Több mint 130 bányász előtt ismertették Oroszi és Barnóczi elvtársak a 6 és fél napig tartó küzdelmet. Oroszi György elvtárs kihangsúlyozta, hogy a 17 hős bányász éleiének‘a megmentését először W Rákosi elvtánsnak löszönhetjük. De kiválóan dolgoztává mentési munkálatoknál a műszaki értelmiségiek, s néphadseregünk tagjai is. Keményen harcoltak, hogy Rákosi elvtárs és a pártunk utasításait végre tudják hajtani. Ebből a harcból sokat tanulhatnak a ménkesi bányaüzem dolgozói. ..Mi Szuhakáüón az emberélet megmentéséért harcoltunk, a ménkesi bányászoknak vedig tervük maradéktalan teljesítéséért kelt szívós harcot folytatni — mondotta Oroszi elvtárs. — Az itt dolgozó bányászoknak az eddiginél még nagyobb odaadással keil küzdeni a terv teljesítéséért, mert már a januári hónap első dekád iában súlyos lemaradás észlelhető ennél az üzemnél. Tekintsék példaképüknek a szuhakállói hős bányászokat s ügy küzdjenek a széntermelés fokozásáért, hogy adósságukat törlesztve túlteljesítsék a január havi tervüket.“ Az értekezlet résztvevői közül számos dolgozó fejezte ki harcos akaratát és tettek fel kér- I déseket Barnóczi László elv- I társnak. Az elmúlt évek tapasztalatai arra tanítják gépállomásaink vezetőit, dolgozóit, hogy a tervteljesítésénél nem mindegy az, hogy jól-e vagy rosszul vannak a gépek kijavítva. Márpedig a gépjavítás terén npgy hibák voltak a múlt évben. A pásztói, szécsényi, tolmácsi gépállomások 3—4 nappal később kezdték meg ai cséplési munkát, mert nem biztosították időre a gépjavítást. A berceli gépállomásnak szanda- váralján csépié® közben kellett a javítást elvégezni mindazért, mert az igazgató elvtárs ntem sok gondot fordított a gépek minőségi kijavítására. Rákosi elv-társ országgyűlési beszédében figyelmeztette a gépállomásokat arra, hogy távolról sem teljesítették a rájukháruló feladatakat, nem teljesítették tervüket. Ezeket a szavakat gépállomásaink vezetőinek nagyon meg kel] sz ívlel níok. Éppen ezért sosem tévesszék szem elől, hogy a rosszul kijavított gép üzemképtelenné válik, ami maga utáni vonja azt 1st hogy a gépállomás nem tud határidőre eleget tenni a termelőszövetkezetekkel szemben vállalt kötelezettségeknek, tehát veszélyeztetik a szövetkezeti tervek teljesítését is. Ebből következik, hogy a jól szervezett és gondos javítás a termelési feladatok zavartalan teljesítése szempontjából igen n|agy jelentőségű és elengedhetetlen. A mohorai gép állom ásom jól előre gondoskodtak a javításokról. Megszervezték a javító-brigádokat, helyiségeket biztosítottak, megszervezték a munkaversenyt, s így a főjavítás 100, cséplőgépjavítás 150, a vetögép- jayitást, az eddig beütemezett tárcsajavítást is 100 százalékban elvégezték. De nem lehel ezt elmondani a tolmácsi gépállomásról. Varga Mihály igazgató elvtárs gyenge kezekben tartja ai vezetőség összmunkáját. Maga Mravik vezető mechanikus élvtárs sem végzi úgy a munkát, mint alki erezné, hogy ezért ő a felelős. A dolgozók nem kapják meg munkájukhoz a segítséget, nem bírálják jó, vagy rossz munkájukat. A másik súlyos mulasztás az, hogy a tervfeladatot nem bontották föl brigádokra. így maguk a brigádvezetök sem tudták, hogy mi a tervfeladat. Nem értékelik az elvégzett munkát sem. Ezért ellaposodik a munkaverseny és nem' válik a feladatok elvégzésének hajtóerőivé. Mi tehát a feladat a gépállomások előtt? Biztosítani kell a brigádok állandósítását, még a traktor javító brigádon belül is meg kei! jelölni, hogy kik javítják a motorikus részt, kik javítják a járószerkezetet é® a kiegyenlítő műt. így a munka szakszerű és gyors lesz. A minőséget állandóan ellenőrizze a minőségi ellenőr, a brigádvezető és a főgépész, de ellenőrizzék egymást a dolgozók is. Minőség szempontjából fontos, hogy a kijavított erőgépet jegyzőkönyv útján vegye át a bizottság. Küzdeni kell az ellen, hogy egyes minőségi ellenőrök két-három hét múlva vegyék át csak a kijavított gépeket. Gerő eivtárs mondotta: -„A munkavédelmi és balesetellenl előírások megtartása törvényes kötelezettség, melynek, teljesítés séért a gazdasági vezető a törvény előtt is felelős.” Ez a gépállomás igazgatóira is vonatkozik. Ellenőrizzék, nehogy valamely traktorról hiányozzon a szijvédő, vemtiHlátorrács, Intdí- tógomb, stb. A takarékosságra is nagy gondot kel! fordítani gépállomásainknak. Többszázezer forint értékű alkatrészt: használnak fel a javítás idején, A főgépészekneik alaposan meg kell vizsgáltok azokat az alkatrészeket, amiket kicserélnek. Nem fordulhatnak elő olyan káros esetek, hogy egy hfltőceiía csak cinezésre szorulna, s akkor újat vásárolnak Legszigorúbban harcolni keil a pazarló® ellem Vezessék rendszeresen és helyesen a gépállomások adminisztrációját. A vezető mechanikusok lebecsülik a „papírmunkát“, ezzel lebecsülik a tervet is. Pontos nyilvántartás nélkül nem lehet jói, helyesen irányi- tárni. Traktorosa inik a gépjavítás szakmai továbbképzésüket is jelenti. A főgépészek foglalkozzanak a fiatal dolgozókkal, hogy széjjelszedett állapotban is megismerjék a traktort. Ez a gépjavítás erőpróbája vezető mechanikusainknak, hiszen nem másról van szó, mint a tervszerűt, lenség, a hanyagság, a szervezetlenség fölszámolásáról. Ezt követeii meg gépállomásainktól a párt, s a mezőgazdaság szocialista átszervezésének nagy munkája. Szomszéd József megyei tanács gépállomási csoport mechanikusa I^ADUJFALUBAN MEGKEZDTÉK az 1953-as begyűjtési terv te'jesítését. Hegyes Mátyás kétholdas dolgozó paraszt egészévi baromfibeadását teljesítette már. Bodor Gergely 16 ho’das középparaszi 10 kg és 20 deka baromfit, Czene Flórián 15 holdas dolgozó középpiaraszt 15 kg 20 deka baromfit adott már beadásba. A szuhakállói hős bányászok példája nagyobb munkahőstettekre lelkesítse megyénk bányászait Január 9-én és 10-én a nógrádi szénmedence bányászai nagy megtiszteltetésben részesültek. Hazánk legkiválóbb hősei a sau- hakállói 17 harcos bányász közül és a mentési munkálatokban önfeláldozó munkát végző Loy elvtárs társaival látogattak el a nógrádi bányászokhoz, hogy ismertessék a hat- és félnapi önfeláldozó munkát. Kifejezzék hálájukat és ragaszkodásukat pár tunk és Rákosi elvtárs iránt. Megyénk bányászai meleg szeretettel fogadták a szuhakállói hős harcosokat, s bizalommal tekintettek Loy elvtársra, a néphadsereg és az államvédelmi hatóság kiküldöttei felé. Ezek az értekezletek növelték bányászainknak pártunk iránt való szeretetét, s fokozta a harci lendületet a terv maradéktalan teljesítéséért. Leleplezték a kulák aknamunkáját — teljesítették a vetési tervet
