Szabad Nógrád. 1953. január (9. évfolyam. 1-9. szám)

1953-01-10 / 3. szám

1933 január 10. SZABAD IVOGR'Cd 3 ESEK FELKÉSZÜLTÜNK AZ ÚJ TERVÉVRE A cereritótöjfalui „Búzakalász“ tszcs eredményei — Levél a Salgótarjá h Salgótarjáni Acélárugyár dolgozói az 1952. tervévben ke­mény, megfeszített munkát vé­geztek, hogy ötéves tervünk döntő esztendejét sikeresen tudják befejezni. De a műszaki vezetők már jó előre megtet­ték az intézkedéseket annak érdekében, hogy az 1953. tervév is zökkenőmentesen indulhas­son meg. Különösen az anyag­gal való ellátás ókozott nehéz­séget és gondot az 1952. évben, ezért fontosnak tartottuk a kooperáció biztos alapokra való helyezését. Még december hónapban személves megbe­széléseket folytattunk Ózd, Di­ósgyőr. Borsodnádasd üzemek­kel. amelyek a Salgtótairiáni Acélárugyárat alapanyaggal lát- •ják el. Az 1953. tervév feladatai megkövetelik tőlünk, hogy a termelést elősegítő beruházások ütemét meggyorsítsuk. Egyik igen sürgős és fontos kérdés a vasöntödéi darupálya meghosz. 6.z.abbí'tá6a, a '.másik a szegverő­gépek felújítása. Már az 1952. év végén 2 darab szegverő­gépünk elkészült, jelenleg pe­dig 9 da^ab van munkálat alatt. Az új beruházások gyors­ütemű végrehajtása döntően hozzájárul majd a ter­melés emelkedéséhez, ezen­kívül önköltségünk is ked­vezőbben alakul. A tervszerű,. megelőző kar­bantartás megjavítása érdeké­rt/ Acélárugyárból — ben szaktanfolyamokat szervez­tünk. ahol minőségi szakkáde­reket nevelünk. A martin­kemence fűtésénél egy újfajta eljárást alkalmazunk. Az olaj- párlatokból visszamaradt üle- dékolajos masszával adagoljuk a martinkemencét. Ezzel az el­járással elősegítjük a hőmér­séklet emelkedését, de ugyan­akkor az adagtartaimat is le­rövidítjük. Az 1952. tervévben termelé­sünkre rossz hatással volt az anyagmozgatás. Éppen ezért tervbe vettük, hogy az 1953. évben mechanizál juk az anyagmozgatást. Ezidáig három darab elektro­mos targoncát állítottunk be. ezenkívül az acélöntődében és h jácolóüzembeo demag- futómacskát építettünk. A mun­kafegyelem terén is van még sok tennivalónk. Célul tűztük ki, hogy a műszaki közép­kádereken keresztül megjavít­juk a munkafegyelmet. Rend­szeresebbé tesszük az ellen­őrzést, ezenkívül a művezetők és mesterek külön ki lesznek oktatva a munkafegyelem meg­javítása érdekében. Ezeknek az intézkedéseknek a betartásával tovább javítsuk a termelésün­ket, és nagyban hozzájárulunk ahhoz, hogy az 1953. évben újabb sikereket érjünk el a ter­melés terén Lizsnyánszky Antal, főmérnök ilíarmos M’hály, a Béketáró üismvezetőjcnek versenyértékelésébel A Gáti bánya és c Béke­táró üzemek közötti ver­seny beindu'ásának első nap­jaiban üzemünk dolgozói szép eredményeket értek el, s bíztunk abban, hogy verseny­társainkat megelőzzük és győz­tesként kerülünk ki a verseny­ből. Azonban ez csak rövid ideig tartott, mert november 1-én a jöereszkénk ötös balosz- tája, melyet 8 vagonos fejtésre terveztünk be, nyomásba jött s így dolgozóinknak kemény, szí­vós harcot kellett folytatni min­den lapát szén kitermeléséért. Tervünket mé'g nem tudtuk tel­jesíteni. A november havi elő­irányzatot is csak 68.2, a de­cember havi' tervet pedig már 84 százalékra teljesítettük. Így az 1952. negyedik negyedévben több mint 4945 tonna szénnel maradtunk adósa népgazdasá­gunknak. Tervünk teljesítésé­ben akadályozott az. hogy rö­vid idő alatt egy teljesen új üzemet kellett feltárni. Dolgo­zóink ebben a munkában is szívósan küzdöttek a terv tel­jesítéséért. A nehézségek elle­nére is fejlesztettük a szocia­lista munkaversenyt. Már 1953 január 5-ig 145 dolgozó vesz részt • a versenyben, a Loy. mozgalomban pedig 128 dol­gozó kapcsolódott be. Az 1952. év negyedik negyed­évéből származó adósságunkat 1953. első negyedévében törlesz­teni fogjuk. ígéretet teszünk ar­ra, hogy az ez évben ránk há­ruló feladatoknak minden eset­ben eleget teszünk. Az 1952 gazdasági évben nagyszerű eredményekkel gaz­dagította szövetkezeti mozgalmunkat a ce- redtótújfalui „Búza­kalász” tszcs. A cso­port pontosan teljesí­tette az álammal szembeni kötelezett­ségeit.. s ezen belül 19.000 forinttal akti-, van zárta az 1952. évet. Ez a nagyszerű eredmény annak tud­ható be. hogy a cso­port vezetősége pon­tosan betartotta a mintaalapszabályza­tot. Jó munkaszerve­zetet a’akítolt ki. s így minden munkát tervszerűen, verseny­ben végeztek. Nagy eredményeket értek el úgy n, növényter­mesztés. mint az ál­lattenyésztés téréin. A „Búzakalász” tszcs szarvasmarha­tenyésztési tervét 154, lótenyésztési tervét 160, sertéstenyésztési tervét 104, juhte­nyésztést tervét 118, s baromfitenyésztési tervét 104 százalék­ban teljesítette. A csoport jó munkájá­ért 8 ezer forint pénzjutalmat kapott, amelyből 4 ezer fo­rintot a jól dolgozó tagoknak kiosztottak. s négyezer forintot beruházási 'célok­ra fordított a cso­port. Szopósmalacok elhelyezése, gondozása és takarmányozása Ügyeljünk arra, hogy újiszü- lött szopósmalacaink meg ne fázzanak, ezért a fiaztató istál­lóban a nagy höingadozásokat, huzatokat ki kel küszöbölni. Nyáron az ablakokul árnyékol­ni kel! erős napsütés ellen, té­len ped'g az esetleg üresen álló ist á Műrészeket szalmafal’ai el kell zárni. A fiaiztató istállóban, amikor szondsmalacok vannak, ai padozatot sohasem szabad vízzel felmosni, vagy locsolni, mert ezzel magas páratartalmait' idézünk elő, amely a szopósma- lacdk egészségére káros. köny. nven hurutos bánt aim a kai kap­nak, amely betegségekkel szem­ben való ellenállásukat nagy­mértékben csökkenti. Az istálló jól működő, szellőz­tető berendezéssel tegyen el. látva. A kukoricátivastagon kell almozni ai malacok- alá. hogy a fóliázástól megóvjuk őket. A malacokat óvni ke'l a fer­tőzéstől. ezért a malacok etető és itató válvúi naponta le­gyenek 'kitisztítva. A szonósma- 'acok tiszta vízzel való itatását 5—7 napos korban meg kell már kezdeni és naponta 5—6- szor kell itatni Úgy az-itatás­ra. mint az etetésre 20 cm ma­gas vályút - használ iunfc és azt ráccsá' lássuk el. hocrv a mala­cok bele ne feküdjenek. A maätaeok etetését minél előbb kezdjük meg, már egy­hetes malacok elé temyiink mo- gvorónaoysá'gú' tört faszenet, fé. nvps kőszénét, tutort és aznap pirított árpát, borsót, zöld lu­cernát. vagv reszelt sár<rarépát és vörös agyagot. Ezekből az anyagokból a szopóemaHeok kedvük szerint válogathatják ki a részükre szükséges és Ízletes vitamindús tápanyagokat, mész- sókat és gyome'emeket, amelyek a szopósmalacok egészséges fel­neveléséhez múlhatatlanul szük­ségesek. Ezeknek a taka.rmányanya. goknaik tisztaságára igen ügyel­jünk, amint azok bepiszkolód­nak. azonnal ki kell cserélni, az etétőtá.cákat, vagy az etető­helyet azonnal fel kel! tisztítani. Ä hétkörü'i malacokkal meg kell kezdeni a darakeverék ete­tését, mely durván őrölt dará­ból álljon először és csak kis mennyiséget szórjunk rá az előző takarmányukra, hogy azon keresztül szokjanak hozzá. Később finomabbra őrölt dara­keveréket adunk. 3—4 hetes 'ko­rig folytatjuk a fa- és kőszén állandó adagolását, ezentúl csak akkor adjunk, ha a malacoknál hasmenést veszünk észre. A fa- és kőszenet soha nem szabad a takarmányba belekeverni, azt külön kell adni, hogy abból az állat tetszése szerint vegyen fel. Nagymennyiségű darát az állatoknak adni nem szabad, naponta többször csak annyit, amennyit ai maliacok 10 perc alatt jóízűen elfogyasztanak Etethetünk malacainkkal tisz­tára mosott főzött, vagy párolt burgonyát, amelyet darakeverék- ke! keverve kelj etetnünk. Nyáron minél előbb, ötnapos korban kezdjük meg » malacok mindennapi levegőztetését, kö­zeli árnyékos legelőn, vagy ár­nyékos kifutóban, a déli meleg időben azonban ne hajtsuk ki .őket. Téli időszakban legyünk óvatosak és csak melegebb na­pos időben 10—12 percre, eset­leg egy fél órára egy közelii, széltől védett, klszalmázott ki­futóba. az ú. rí. málacteraszon levegőztessük, jártassuk meg azokat. Betegség fellépése ese­tén azonnal hívjunk ál’atorvost. Miklós László megyei tanács állattenyésztési csoportvezetője Ötéves tervünk sikeres végrehajtásának fontos feltétele dolgozóink egészségügyi ellátásának javítása A z SZKP XIX. kongresszu- sánaik anyagából, az ötö­dik ötéves tervből világosan kitűnik, hoev a Szovjetunió po­litikája Lenin elvtárs által meg­határozott úton halad és ennek megfelelően az •egészségügynek súivponti helvet biztosít tervük­ben. A Szovjetunióban az egész­ségügy ezidáig soha nem tapasz­talt fejlődést ért el. És ma a győzedelmes Októberi Forrada­lom után 35 évvel a világ leg­fejlettebb egészségügyével ren­delkező szocialista állama, an­nak ellenére, hogv az Októberi Forradalom a cári b'rodalmat Európa legnyomorúságosabb egészségügyi viszonyai között találta. pártunk és kormányunk a Szovjetunió tapasztala­tait felhasználva a felszabadulás óla fokozatosan átszervezte ha­zánk egészségügyét. A szovjet tudósok, akik hazánkban iártak, a gyakorlatban is nagv segítsé­get adnak ehhez egészségűin' hatóságunknak. A hároméves és a felemelt ötéves tervünk­ben az ipari, mezőgazdasági és más fejlesztési terveink mellett azokkal egyenrangú minőségben szerepel egész­ségügyi tervünk is. Rákosi elvtárs legutóbbi or­szággyűlési beszámolójában kü­lön kiemelte egészségügy; fej­lesztési tervünk fontosságát is. Egészségügvi tervünk mara­déktalan végrehajtásától függ más terveinknek a végrehajtása. P gészséoúigvünk a felsza- baduiás óta igen sokat fejlődött. A hároméves terv so­rán helyreállítottuk a háború okozta károkat, pótoltuk az el­hurcolt, hiánvos kórházi, egész­ségügyi felszerelésünket és a há­roméves terv végére egészség­ügyünket már a háború előtti színvonal fölé tudtuk emelni. A kórházi ágvak száma 1938-ban 48.898 volt. A háború végére a fasiszta uralom és a háborús ká­rosodásom folytán . mindössze 26.000 kórházi ágéval rendelkez­tünk. A hároméves terv végére a kórházi ágvak számát már 51 ezerre emeltük. 1951. március végén az ágv- létszám már meghaladta az 53.200-at. A tervgazdálkodás következté­ben és az egészségügy átszerve­zésével dolgozóink egészség­ügvi ellátása lényegesen javult és fo'vamatosan iavu! a mi me­gyénkben is. Az úi esztendő ele­jén vessünk számot a múlt év egészségügyi tervlétesiimé- nyeinkke! és nézzük meg pár­tunk és kormányzatunk ezévi egészségügyi beruházási tervét, melynek célja megyénk dolgo­zóinak jobb betageHiátásának a biztosítása. A z elmúlt év végén megkez- dődött a salgótarjáni megvei kórházban a 30 ágyas fertözöbeteig-oszit’áiy létesítése melv ez év első felében fog elké­szülni. Ezzel a fertőző betegek jobb gvógvkezelése lesz biztosít­va, másrészt a fertőző betegeik kórházi elkülönítésével a fertőző betegségek továbbterjedését fog­juk hatásosabban meggátolni. A salgótarjáni kórházban kor­szerű laboratórum létesítését is megkezdtük 1952. utolsó negye­dében. A laboratórium már ez év januárjában megkezdi mű­ködését és korszerű fölszerel ésével biz­tosítja a megyei kórház jobb be­tegellátását,' lehetőséget nyújt a megye orvosiadnak a tudomá­nyos munkásságra. A pásztói kórházban új szü­lőszobát építettünk a szülőanyák jobb egészségügyi körülményei­nek a megteremtésére. Az el­múlt év utolsó hónapjában kap­tunk a megye részére ernyökép- fe'vevő szolgálatot, amely mű­ködését ez év első napjaiban meg is kezdte. Ez a szolgálat lehetővé teszi, hogy megyeszerte valamennyi üzemi dolgozót gü- mőkórra megvizsgálhassuk, a betegnek talált dolgozókat ke­zelés alá vegyük és dolgozó társaiktól való elkülönítésükké' az egészségeseket a gtimőkóros fertőzés veszélyétől mentesítsük, C al.gótariánban üzemképes á’lapotban van az 1952- ben épült l-es számú bölcsőde 35 íérőhelMyel. Az elmúlt év utolsó hónap­jaiban megkezdtük a 2. szá­mú bölcsőde építését is. Ez év vége felé ez az intézmény újabb 35 gyermek számára biz­tosít otthont, míg szüleik ter­melő munkájukkal építik a szo­cialista Magyarországot. A me­zőgazdasági munkák idejére Bujákon, Horpácson és Szécsénvben idénvbölcsődé- ket létesítettünk 20—20 férőhellyel. Ezek ebben, az évben is otthonul fognak szolgálni dolgozóink gyermekei­nek a mezőgazdasági idény­munkák idején. Sóik más községben is voltak komoly beruházások, amelyek dolgozóink jobb egészségvédel­mét szolgálják. [I gészségugvi tervünkben 1953-ban többek között az alábbi beruházások szerepelnek. , A balassagyarmati kórházunk­ban korszerűsítjük a gyermek- osztályt, így küzdünk a csecse­mőhalandóság további csök­kentéséért. A múlt helytelen egészségügyi politikája követ­keztében a kórház szennyvíz- rendszere az Iptílybai volt vezet­ve és ez veszélyeztette az egész város lakosságának égészségét. Ennek a kérdésnek a megoldása ebben az évben megkezdődik és közel 1 millió forint költséggel 1954 elejére fejeződik be. TTjabb berendezésekkel és ^ fe'szerelési tárgyakkal ja­vítjuk a megye1 tiidőbeteggon­dozó intézet munkáját és fej. tesztjük a megyei rákszürő ál­lomást. A megye területén községi viszonylatban 15 ül orvosi rendelőt szereltünk föl kor­szerűen. ezenkívül Salgótarjánban az acélgyár és az üveggyár-gép­gyár lakótelepén létesül két új, korszerűen Pö'szerelt rendelő. A megyei TBC-gondozó intézet fölszerelésének kibővítése me!, lett vidéki TBC-gondozóinkat is újabb fölszerel ési tárgyakkal látjuk el. Egészségügyi dolgo­zóinknak az a kötelessége, hogy a1 pártunk- és kormányzatunk által népünk jobb egészségügvi e'iátására létesülő és korszerű­sített intézmények működését becsületes s.zociaiista munká­val oda fejlesszék, hogy azok a megye dolgozóinak jobb egész­ségügyi ellátását biztosítsák. Dr. Balogh András megyei tanács egészségügyi oszt. vezető MEGYÉNK BÜSZKESÉGE T óth József az érsek- vadkerti „Dimitrov* termelőszövetkezetben dolgo­zik mini juhász. Nagyon szívén viseli a szövetkezet közös életét, munkáját, fejlőd dését. Tóth József ezért be­csületesen élenjár a munká­ban. Ezt bizonyítja kima­gasló juhtenyésztési eredmé­nye is. 1952 január hóban elletett 143 anyajuh után 170 darab bárányt nevelt fel. Ebből ikerellés 37 darab volt. A bárányokat május elején le­választotta. Két hónapon keresztül, május és június hónapban fejte a juhokat, a tejet sajtnak feldolgozta, ami­ből nagy jövedelme szárma­zott a szövetkezetnek. A ki­magasló eredmény elérésében nagy segítséget nyújtott Tóth Jó­zsef juhásznak a fejlett zootechnikai módszerek alkalmazása. JVIagu gondot fordított a hágatásra kerülő anyák jó kon- ^ ’ dícióban való tartására és kiválasztására, valamint u fedező kosok kijelölésére. Az anyajuhok fedeztetését csoportosan eszközölte. A kosok csak az esti és a reggeli órákban voltak az anyák közt. Az anyák még 1952 december havában le is ellettek 100 százalékig. Ebben nagy szerepe volt az utópároztatás alkal­mazásának, melynek eredménye az lett, hogy az anyák közül egyetlen egy sem maradt meddő. Itt bizonyult be az, hogy a két év alatti háromszori elletés könnyen megoldható. Tóth József, hogy az áttelelteiést a juhok részére biztosítsa, minden alkalommal, amikor arra tehetőség volt, legeltette a ju­hokat. A megtakarított takarmányból a vemhesanyákat jól elő tudta készíteni az ellésre. Mivei takarmányhiányosság van, így a juhokkal silót is etetett. A fiaztató ketreceket és az etető rá­csokat, valamint az italokat még az elles előli elkészítette, ezzel elősegítette a leellelt, illetve megszületett bárányok életbemara- dúsát, az erősebb bárányokat pedig elrekeszelte a gyöngébbektől, óth József e nagyszerű eredményért meg is kapta az őt megillető méltó jutalmat, a Magyar Népköztársaság minisztertanácsa Magyar Érdemrenddel tűntette ki és három­heti üdülést kapott. Bene. ,stvin a balassagyarnmti járási tanárt állattenyésztési agronómusa. Lenin elvtárs „Szövetkezetekről" szóló cikke megjelenésének 30-ik évfordulója 30 évvel ezelőtt, 1923 január 4-én és 6-án jelent meg Lenin elvtárs történelmi jelentőségű cikke a szövetkezetekről. Azóta Lenin elvtárs bölcs útmutatása nyomán megvalósult a Szovjet­unióban a szocialista mezőgazdál­kodás, mely boldog, gondtalan életet biztosít a parasztság szá­mára. Lenin elvtárs cikke útmutatás a mi számunkra is. Ez volt az alapja és kiinduló pontja, hazánk­ban is a mezőgazdaság szocia lista átszervezésének. Lenin elv­társ útmutatásait meg kell szív­lelnünk, különösen azokat, ame­lyeket a kultúrált kereskedelem a dolgozó parasztok szövetkezet, be való szervezéséről és a szö­vetkezeti munkába való bevoná­sáról mondott. Megyénk földművesszöveíke- zetei Lenin elvtárs cikkének 30 éves évfordulóját ünnepük ja nuár 4. és 11. között. Ünnepi üzemi értekezletet tartanak. Itt értékelik a szövetkezeti eredmé­nyeket s egyben meghatározzák a feladatokat is a munka továb­bi megjavítása érdekében. Az el­ért eredményeket felmérve meg állapíthatjuk, hogy megyénk földmüvesszövetkezetei értek el szép eredményeket. Az 1952. év ben a kiskereskedelemben a har­madik negyedévben, a második negyedévhez viszonyítva 17 szá­zalékkal emeltük a forgalmat, a negyedik negyedévben a harma­dik negyedévhez viszonyítva 14 százalékkal emelkedett a forga­lom. A felvásárlás vonalán Vs komoly munkát végeztek szövet* . kezeteink. A májusi, valamint a novemberi vas- és fémgyüjtési tervet 100 százalékon felül tel­jesítették. Jó eredményeket értek el a részjegybefizetés vonalán is, habár ez még nem kielégítő. Járást szövetségeink versenyé­ben a legjobb eredményt a pász­tói járási szövetség érte élj amely a november hóban befize­tett összes üzletrészek több mint 40 százalékát fizettette be. Az elért eredmények mellett még komoly hiányosságok van­nak szövetkezeti mozgalmunk­ban. Földművesszövetkezeteink- nek még jobban be kell tölteniök tömegszervezeti jellegüket. Még jobban el kel! mélyíteni a kap­csolatot, szövetkezeteinket a szö­vetkezeti tagság, a dolgozó pa­rasztság széles tömegeivel. Ki kell fejleszteni az alulról jövő bírálatot. Minden módon elő kell ezt segíteniük szövetkezeti veze­tőinknek. Minden szövetkezeti vezetőnek tovább kell fokoznia politikai és szakmai képzését, mert csak politikailag és szak­mailag fejlett szövetkezeti veze­tők képesek maradétkalanul meg­valósítani a földművesszövetke­zetek előtt álló hatalmas felada­tokat, mint a takarékosság, a tartalékok feltárása és a terv-tel­jesítés. Pilinyi László, a MÉSZÖV szervezési osztály- vezetője. Pogony község csatlakozott a szügyiek ^ versenyfelhívásához Alig pár napja jelent meg az 1953-as állami begyűjtésről szóló törvényerejű rendelet, de már Szügy község versenyfelhívást intézett az első negyedévi begyűjtési tlerv, valamint az 1952. évi hátralékok teljesítése érdekében a megye valamennyi községhez, valamennyi dolgozó parasztjához. E nagyszerű ver­senyfelhíváshoz már csatlako­zott az elmúlt nap Pogony köz­ség dolgozó parasztsága is. Só- tér István a baromfibegyüjtés­ből teljesítette egészévi beadási kötelezettségét. Pogony község dolgozó pa­rasztjai Váltatják, hogy már­cius 27-r e vágómarhatervüket 110 sertést érvükét 110, tejter­vüket 103, tojástervüket 103, baromfitervüket 105 százalékra teljesítik az első negyedévben. Vállalásukban szerepel még az is Hogy 1952-ről visszamaradt négy hátralékos dolgozó pa­rasztot népnevelő munkával a hátraléka teljesítésére serken­tik. Az őszi vetési terv teljesítéséről Megyénk dolgozó parasz/tj-ad Rákösd elvtárs parlamenti be­széde nyomán hatalmas harcot indítottak az őszi vetésterv részleteiben való teljesítéséért. így az 1952 december 25-től 1953 január 8-í.g 1485 kh terü­leten végezték e| az őszi vetést. E nagyszerű munkáiban legjob­ban kitűnt a sóshartyáni ,,Vi­rágzó Élet" termelőszövetkezet, amely a „Vihar" című film megtekintése után megfogadta! hogy az elmaradt 12 kh. őszi ve­tését az elkövetkezendő nap tel­jesíteni fogja. A tszcs teljesí­tette vállalását. Nézsa község állandó bizottsága sem elége­dett meg a száraz adatokkal, hanem felmérték a község ve­tésterületét, ami után megálla­pították, hogy a község teljesí­tette őszi vetéstervét.

Next

/
Thumbnails
Contents