Szabad Nógrád. 1953. január (9. évfolyam. 1-9. szám)

1953-01-03 / 1. szám

■ ..-f 1 slj mmgm VUág leiárjai egyesüljetek! 5? - J ZQBQD NÓGRÚO DP NOGRADMEGYEI PARTBIZOTTSAGANAK LAPJA F.VF. I. SZ. ARA: 50 FILLÉR 1953 JANUÁR 3. SOK KICSI SOKRA MEGY A '■zocializmus építése megköveteli, hogy a termelésben, de a ie/mapi . éleiben is egyaránt a legkörültekintőbben takarékos- u’ttftk az anyagokkal. Különösen felhívta a figyeteüwket erre mvkov elvtárs az SZKP XIX. kongresszusain mondott beszé­Ml. .-.Minél teljesebben és észszerűbben használjuk fel a termelés irrásuit, minél takarékosabban és körültekintőbben vezetjük :aságankaí, annál nagyobb sikereket érünk majd el a nép- t-uság valamennyi ágának teljesítésében», .annál nagyobbak tesz- •redményeink a nép anyagi és kulturális szinvonalátutk emeié1- Nem utolsósorban ennek a takarékossági rendszernek kő­zete? megvalósításává.) vált a Szovjetunió «’maradott onszá.g- i világ vezető ipari nagyhatalmává. A takarékosság elvét a irtunk is következet esen érvényesíti. Ötéves tervünk törvényre- isével; a törvény szavával figyelmértéit népünket: „az s népgazdasági, terv sikeres megvalósításához elengedhetetle• zükséges. hogy szigorúan takarékoskodjunk, szálljunk szembe en pazarlással, erősítsük tervünket’'. A takarékosság, m’ní a szó vajista gazdálkodás módszere nálunk is. mint a Szovjetunió­ban a szocialista iparosítás egyik forrásává, a termelés, termelé­kenység emelésének egyik igen fontos eszközévé kell, hogy váljon. A r gyárunk gyártmányának tekintélyes része közszükségleti cikk. Dolgozó népünk részére különböző típusú tűzhelyeket, kály­hává;.. húsörlőt, darálót és egyéb háztartási cikkekhez szükséges al- •'••aírészeket állítunk elő. Vállalatunk jelentősen hozzá tudna já- *•> ' ií ahhoz — amennyiben következetésem végrehajtotta .volna az önköltségcsökkentést, az a ny agtah a r é köss á gr a való párt- és kör­nt á•);határozatokat —. hogy pártunk Központi Vezetősége áltál meg határozott életsz in yonalemelkedést elősegítsük. Pártunk Központi Yezetőségének 195- november 29-1 ülésén (.,■■■• elvtárs a következőket mondotta: „Nagy a pazarlás az anyag- l iíisználás terén, a minisztériumok felelős funkcionáriusai, gyá ■gazgatói igen gyakran szemrebbenés nélkül követelnék drá- ,ehezen beszerezhető importanyagokat olyankor, amikor az j i • gokra nincsen szükségük, vagy csak a távoli időkben lesz rá ségük.’’ Gerő elvtárs beszédében utalt a Szovjetunió Kommu- Pártjának XIX. kongresszusán tartott beszámolóra,' ahol ,V\.y nfeov elvtárs a népgazdaság, a párt előtt álló feladatokra a kővetkezőket mondotta: „Most az a feladat, hogy végei vessünk a Hiúsági vezetők és pártszervezetek közömbösségének a gondat­lan. gazdálkodás és pazarlás irányúban, .4 legszigorúbb takarékos­sá \ megvalósításával összefüggő kérdéseknek mindemkor .egész ■ > zémsónt é? p/ir/numkák. k ozéapontjáhap kel! ttliiu...1 Gerő elvtárs beszéde alapján, de nem utolsó sorban Malenkov elv!ars útmutatása nyomán megvizsgáltuk vállalatunknál az ön­költség alakulását és a fő- és segéganyagok felhasználását. Mi vál- ii ;ónkra is érvényes az, hogy nem hajtottuk végre következetesen » párt és kormány határozatait e tekintetben. 1952 harmadik ne­gyedévében az öiiköttségelőirányzatunk 86.5 százalék volt, a é-rszámudk pedig 97.5 százalék. A 86.5 százalékos önköltségi reá reális volt, amelyet az alábbi okok miatt nem tudtunk telje- ■ herei. Többszázezer íórlnt értékű minőségi kötbért keltett fizet- rünk. mert az általunk gyártott tűzhelyeket és kályhákat az érté­kesítési:'igazgatóság megfelelő szervei jogos kifogással viasza­it4 a sítoiták, mert nem feleltek meg a dolgozók igényeinek. Az egyes lő- és segédanyagoknál a felhasználás során pazarlás történt, a helyesen megállapított normákon fe ü! használtunk fel anyagokat. 1952-ben 1 tonna „jó •öntéshez” 37 százalék import nyersvasat hsz-nátíunk fel. Ha ezt.a nyersvasifelhaszuáiást 1953-ban 2 száza­ikkal csökkentjük, akitor 25Ö toama import nyersvasat .fogunk meg­takarítani, ami megfelel 150.000 forint értéknek. Hasonlóképpen ha az öntödei kokszíelhasználást 2 százalékkal csökkentjük 1953- ban, altkor ez .ugyancsak 250 tonna, öntödei import olvaartókoksz. meg::hárítását jeleníti 120.000 forint értékben. C’ artmányainkhoz nagy mennyiségben használunk fe! külön- éreti! samottégíákat. Ezek a téglák a gondatlan keaelés, bánásmód következtében 5 százalékos törést szenvednek. _íu. i—r ugyancsak 2 százalékos csökkentése 50.000 forint megta- k.c . ást eredményez. Ez a néhány példa fényesen bizonyítja, ltcgy va.Illatunknál a 86.5 százalékos örakölíségelőirányzatunkkal szem­ben miért volt a tervszámúnk 97.5 százalék. Gerő elv birs útmutatása, de nem utolsó sorban Malenkov elv tars beszedj hozzásegít bennünket ahhoz, hogy ezt a durva hiá- . ; jsságot rövid időn belül kiküszöböljük. Gazdasági és páriniun- kank középpontjába állítjuk mi is a legszigorúbb takarékosság gyakorlatban való megvalósítását. A takarékosság helyes alkal­mazása vonatkozik az építkezésekre, az államapparátus működé- sete az egész gazdasági éleire. A takarékosság — belső tartalék —. melynek kihasználásával növelni leihet a népgazdaság, szinvo- r ..Innak emelését és újabb bázisok megteremtését a szocializmus ép tésében. Ugyanez vonatkozik a mezőgazdaságra .is. Ha például, a begyűjtésből megfelelő harcot folytatunk a szemveszteség csők­or.nőséért, a betakarításnál és cséplésnél, akkor az. előforduló , »mvesrteség egyszázalékos csökkentése elegendő ahhoz, hogy .... évig biztosít ha tnink a 100.000 lakosú Debrecen kenyérszük- ségleiét. Mi, az űz--reran belül, politikai felvilágosító munkával. a tech- rin'ógial fegyelem betartásával, a munkafegyelem megsz'lárdítá- ■ al. a helvé%en kialakított anyagnormák betartásává-! biztosit- ' a párt és ormány határozatainak maradéktalan végrehajtását. \ kap it a „nüsban a dolgozókat a nyomor, a nélkülözés', a m ikanélkiii sjg kényszerítette a takarékosságra. ,.A népj áemo- ; - eaban mondotta Rákosi elvtárs 1952 december 15-én az országgyűlési beszédében — a helyzet alaposan megváltozott; a *, ,n uuéikivu- a nyomor megszűnt és megszűnt az az ösztönzés, amely a kap. nizmus idején a dolgozó tömegeket a maximális ta­karékossúg íru ,yába szorította. A tőkés nyomorfegyelem eltűnt és helyette nvrei un kialakulóban az öntudatos szocialista fegyelem és vele egy üt a szocialista takarékossúg tudata. Amíg azonban megerősödik, fokozottan küzdenünk kell n front on." Fodor Sándor, •Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár igazgatója. 130 évvel ezelőtt született Petőfi Sándor 130 évvel ezelőtt, 1823 január elsején született népünk láfiglclk’l költője, a nagy hazafi: Petőfi Sándor. Petőfi egész életét, költészetét a szabadság eszméinek szentelte. Tántoríthatni Ionul harcolt a nép igazi Ugye mellett, s mint forradalmár, kezdeményezően, cselek­vőén élte az életét. Munkássága a legszorosabban ősz- szeforrott kora nemzeti függetlenségi törekvésével, Tisztán látta és hirdette a haza szabadságának és a népek szabadságának egységét. Petőfi Sándor az 1848-as - szabadságharc tevékeny részvevője volt. Nemcsak eszmei vonatkozásban, ha­nem a gyakorlatban, élete feláldozásával is képes volt a szabadság és függetlenség gondolafáért harcolni. Azóta nagyot fordult a világ. A nép lánglelkü költőjének gondolatai ma már nem könyvbezártan vár­ják a tettek óráit, hanem szabad népünk alkotó életében válnak valósággá. Születése óta több mint egu évszá­zad nehéz napjait élte, harcolta át a magyar nép, de már lehulltak a bilincsek s azóta fölszabadultan, bol­dogan épül a magyar nép szocialista hazája. ez a tudat kifejlődik a takarékossá;,ot ».• Mi gátolja Nógrádmegyer községben a begyűjtési terv teljesítését A beadási kötelezettség tel­jesítése törvényerejű rendelet s számos község tanácsa még­sem harcol következetesen az állami fegyelem betartásáért, a begyűjtői terv minden részle­tében való teljesítéséért. Külö­nösen a széosénvi járásban ta­lálkozunk ilyen súlyos Lazaság­gal. Nógrádmegyer község globá­lisan teljesítette begyűjtési ter­vét. De ha ezt részletére bont­juk, megállapítható a hiányos­ság. A -község nem teljesítette mindenből begyűjtési tervét. Tojásból nyolcvan-hét, baromfi­ból nyolcvankilenc százalékos » Mt-víel >?v(és Krijtviua Pál az állandó bizottság elnöke el­mondja. hogy a beadási terv minden részletében való teljesí­tését a Petőfi tszcs hanyag be­gyűjtési munkája hátráltatja. A tszcs nem já-r az élen jó pél­dával, mert tojásból 11.600 da­rab helyett, még csak nyolcvan darabot adtak be összesen. Ser­tésből egy, baromfiból tizenket­tő, tojásból tizennyolc dolgozó paraszt hátralékos még. Az ál­landó bizottság tagjainak mun­kája hozzásegíti e hátralékos dolgozó parasztokat is a be­gyűjtési terv tel jesitéséhez. Nagy hiányosság tapasztal­ható még a tej átvételénél is. N-ap mint nap veszekedés van. Sorba-náünak és mind azért van ez, mert kevés- kannát küld a tejátvevő vállalat. A kivitt kan­nákba' százötven százhetven fi­ter teiet marta le átvenni, es így még kettő-háromszáz liter tei- átvéteJrő! -nincs gondoskodva. A dolgozó parasztok' jogosan há­borodnak fe! azért, hogy a be­adásra szánt tejmennyiséget nem veszik át tolü-k. Ebből adó­dik az, hogy a dolgozó paraszt saját hibáján kívül hátralék- •ban marad tej-beadásában, s jogtalanul róják -ki rájuk a kártérítést. Szemléltetően mu­tatja mindezt Gréczi Mihályné dolgozó parasztasszonv nyilat­kozata: „Az elmúlt szombaton és vasárnap reggel öt árától sorbanálltam s nem vették át tőlem a tejet, kannahiány miatt. Harmadik nap kértem a teját- vevőí, hogy segítsen rajtam, hogy tudjam teljesíteni a tej- beadási kötelezettségemet. Ne­gyedik nap, már reggel négy órakor rimer dem a tej-átvevő helyre, hogy első legyek. Így sikerült aznapi tejmennyiséget beadni." . A tanács látja ezt a súlyos hibát, de két hét óta még sem­mi intézkedést'' nem tett ennek megszüntetésére. Vájjon med­dig fog ez az állapot még Nóg- rádmegverbeii fennállni? Ugyan­ez a; súlyos hiba ál! fenn a zsírátvétel terén is. A ■ föld- mívess zövetke zeíeknek kévé s zsíntárdó edényük van s ezért számos dolgozó paraszt nem tudja beadni a beadásra köte­lezett zsírmennyiségét. A tanács feladata, az állami begyűjtési terv végrehajtása. Tehát a nógrádmegveri tanács­nak kell gondoskodni arról, hogv a begyűjtési terv teljesí­tését gátló hibákat mielőbb megszüntesse. Ebhez komoly ■Sr® C*-?'Tf'f fr-fv}! '-• /•T-W n rt -r. v í*ci. nyi járási tanácsnak is. Varga Bertalan Megye Tanács Begyűjtési Osztálya Több mint négymillió forintos megtakarítás az újításokból A Salgótarjáni Acélárugyár dolgozói a: terv teljesítéséért folytatott harcban jó eredmé­nyeket értek el az újításaikkal és észszerűsítéseikköl. 1952. évben több mint 1000 javaslat érkezett be az újítási bizottsághoz. Az újítási javas­latok között olyan értékes ja­vaslatok voltak, mint Kalcsó József lakatos és Nagy János szegválogató együttes javasla­ta, amelyben pontosan kidolgoz­ták a szegválogató gép techni­kai kivitelezését. A szeg-válogató gép beállítása után a bizottság megállapította, hogy ezzel éven­te több mint 50.000 forint meg­takarítást lehet elérni. Értékes javaslatot dolgozott ki még Manker Lajos mérnök, Tóth Pál termelési osztályvezető, Ferenc Géza horganyozó csap. ve®., Székely Mihály és Kovács An­dor műszaki dolgozókból álló újító brigád, amely a meieg- horganyozó -kapacitás növelésé­vel több mint 374.000 forint évi megtakarítást biztosítottak a vált-adat számára. Kökény Árpád lakatos és Jancsek János művezető a hár- m-a-sszámú dróthúzógépekné! az eddig alkalmazott réz csapágy­perselyek helyett, kovácsolt vas- perselyeiket készítettek, ugyan­akkor a fcengelycsapokat kemény réteggel látták’el a- kopás meg­akadályozása érdekében. Ezzel az eljárással évente 47.560 fo­rint megtakarítást érnek el. Ezenkívül a-z 1952-es tervév­ben közel 500 újítást vezettek be a gyakorlatban, amelyek a tervtel jesitést, a mennyiség fo­kozását, setejtcsókkentést, vagy a minőség megjavítását segítet­ték elő. A Salgótarjáni Acélárugyár­ban a döntő tervévben benyúj­tott és alkalmazott újítási ja­vaslatok alapján 4 milSió 175 ezer 900 forint megtakarítást értek el. Nem egyes csoportok, hanem üzemrészek, üzemek mozgalmává kell fejleszteni Loy elvtárs kezdeményezését A Loy elvtárs nagyszerű kezdeményezésére a „Ter­melj ma többet, mint tegnap”- ínczgatomra az egész __ ország dolgozói fölfigyeltek* köztük a nógrádi s-zénmedence bányászai is. Megértették, hogy : iparunk fejlődését segítik elő, ha a moz­akomba bekapcsolódva nap nap után harcolnak a termelés eme­léséért. Megyénk bányászai kö­zül eddig 2054 dolgozó csatla­kozott -a Loy-mczgalomhoz. Cé­lul fűzték ki, hogy teljesítmé nyűket napról napra fokozzák, a munkaidő minden percét a ter­melésre használják föl és har­colnak az anyagtakarékcssá- gért. A „Termelj ma többet, mint tegnap”-mozga!omban szép eredményeket értek el a nógrádi bányászok. Különösen a ménkesi ■vállalatnál D-anyi István ha- nyus csa-paiía, mely a napi 66 csille előirányzat mellett célul tűzte ki, hogy termelésének ál­landó emelésével eléri a napi 80 csille szén kitermelését. Jelen- leg-még csak 71.4 csille szenet termelnek, dé tovább harcolnak célúk megvalósításáért. Da- nyi István hanytts csapata, a Loy-mozga!om>ma! harcolva de­cember hónapban terven’ félül 119 csille szenet termelt-nép­gazdaságunknak. Hasonló jó eredményt ért el még ennél a vállalatnál a Bakos András csapata, amely a napi 49 és fél csille széntermelést, termelésük egyenletes fokozásá­val 65 csille szénre vállalták fokozni. Csapata ebben a hónap­ban már 321.5 csille szenet ter­miek előirányzaton felül. A Kisterenyei Szénbányák " Vállalatnál Mizser József csapata ér el kiváló eredménye­ket. Előirányzaton felül naponta 15 csille szénkitermelését tűzték ki célul, n többtermelésért foly­tatott 'harcnak meg lett az ered­ménye, mert eddig már 120 csil­le szenet termeltek terven felül. Eredményüket »> ég fokozni tud­nák, ha biztosítanák számukra az ürescsillét és az anyagot. A tiribesi üzemnél Lőrinc Já­nos csirke csapata a nani 100 estike . tervükre még 50 csil­iét vállaltak. Eddig már 13,0 «lilére fokozták napi terme­lésüket és a decemberi hó­napban már 300 csille szenet termeltek terven felül. A Loy-mozgalomban elért eredmények mellett azonban szá­mos hiányosság akadályozza a mozgalom kiszélesítését. Egyik ilyen döntő hiba, hogy egyes üzemnél a szakszerve­zeti vezetők maguk sem ér­tik a Loy-mozgalom jelentő­ségét. s így nem tudják megmagyaráz­ni azt a dolgozóknak, — bár a dolgozók egyrésze csatlakozk ugyan a mozgalomhoz, de a mozgalom félremagyarázása kö­vetkeztében nem a napi termelés egyenlete^ állandó emelését tű­zik ki célul, hanem vállalást tesznek, hogy egy egy hónapban tervén ' felül több csille szenet adnak ki.. iz 1953-as tervévben a " Nógrádi Szénmedence bá­nyászaira , háruló , feladatok tel­jesítése elengedhetetlenül szük­ségessé teszi«, hogy az eddigi­nél még nagyobb mértékben foglalkozzunk a „Termelj ma többet, mint tegnap“mozgalom- mal. Ezt csak úov tudjuk elérni, ha a műszaki vezetők — de a szakszervezeti vezetők is — tovább tanulmányozzák a mozgalmat és azt a gya­korlatban megvalósítják. E mellett azonban feladatunk, hogy a mozgalomban tapasztalt hiányosságokat rövid időn belül megszüntessük és a mozgalmat nem egyes csoportok, hanem üzciii-éázek, üzemek mozgalmá­vá fejlesszük. Az üzemeknél mindren egyes dolgozó kapcsolód­jon a mozgalomhoz, így a mű­szakiak, fenntartók, száMítócs,il­lések, akiknek Kötelességük; hogy segítsék a csapatokat az eredményeik fokozásában. A szakszervezeti vezetőknek pedig a.z eddig végzett munkájuk mel­lett áliaindóan kísérjék Egye­temmel az elért eredményeket, népszerűsítsék a mozgalomban kiváló eredményt- elérő csapato­kat, dolgozókat, s az eddiginél még többször tartózkodjanak "a .bányákba?»., hogy a dolgozók észrevételéit, javaslatait íigye- lembevéve, azokat gyakorlatban m egva kisírhassák. A vá l a latok pártbizottságai "nak állandó él jenőrzést kell gyakaro’n;;, hogy ai műszaki vá­zaitok, szakszervezeti aktíváik, ho­gyan segítik elő a mozgalom ki- szélesítését, s a menetközben fel­merülő hibákra hívják fel azok­nak ügyeiméi, hogy a hiányos­ságok kiküszöbölésével' is minei szélesebbre, tudjplc fejleszteni .a mozgalmat, mely az 1953-as tervevünk teljesítését segíti elő. Kürti Sándor a bányászszakszervezet területi elnöke

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents