Szabad Nógrád. 1952. december (8. évfolyam. 98-106. szám)

1952-12-31 / 106. szám

* * SZABAD KÖGRId > 1&52 december >!. IVAN PETROVICS PAVLOV Mintegy 3 ezren tekintették meg Iván Petrovics Pavlovot, a nagy tudást, mai már mindenütt .ismerik, tudományos kutatásai­nak eredményeit felhasználják. Pavlov azonban nemcsak tudós­nak volt nagy és kiváló, ha­nem embernek is. Pavlov 4849 szeptember 29-én született Rjanzanban Ősei job­bágyok voltak, apja pedig fa-' lusi lelkész. A fiatat Pavlov a 60-as évek forradalmi esz­méinek hatása alatt ott hagy­ta a papi szemináriumot, Pé- terváron beiratkozott a termé- bzettudományi egyetemre, majd az orvos-sebészeti akadémiára. Nehéz anyagi körülmények kö­zött, de mindig kitüntetéssel vé­gezte tanulmányait. 1879-től a batkin . klinikán dolgozott, majd 1.884-ben a katona orvosi aka­démia magántanára, majd ren­des tanára lett. Állandóan tanult, kutatott. Tudományos kutatásaiban az emésztés élettanával foglalko­zott, hogy milyen hatással van az idegrendszer működése az emésztés folyamataira. Ered­ményes munkájáért 1904-ben Nobel-díjat kapott. 1917 után még nagyobb lendülettel vé­gezte munkáját, mert a párt és a kormányzat olyan bőkezűen támogatta, amilyen támogatás haladó tudós számára a kapita­lizmus viszonyai között elkép­zelhetetlen volt. Méltóan mond­hatta el Pavlov, 1935-ben az élettan tudósainak XV. kon­gresszusán a különböző orszá­gok küldötteinek: „önök látták és hallották, hogy milyen kivé­telesen kedvező helyzetben van a tudomány az én hazámban". Pavlov volt az első, aki a magasabbrendű idegműködése­ket • eredményesen tanulmányoz­ta. Kidolgozta a feltételes ref­lexek tanát, megfejtette az al­vás és álom okait és bebizo­nyította, hogy fli magasabb ren­dű, úgynevezett lelki jelenségek is az idegrendszer működései. A lélek nem más, reint az agy- veiő működése. Pavlov zömök, szélesválú, iz­mos ember voit. Mint ember vidám, fiatalos, egyszerű, sze­rény, jóindulatú volt, de mint tudós-ember kemény jelleműnek ismerték. Olyannak, aki elveihez következetesen és szigorúan ragaszkodott tudomá­nyos kutatásai során. Szenvedé­lyes odaadással szerette a tudo­mányt, a szellemi és fizikai munkát és ezeket kitűnően ösz- sze tudta egyeztetni. A hány »mesterek donyeci i gyűléséhez írt levelében ezt írta: I „Tisztelt bányászok! Egész éle­temben szerettem és szeretem ma is a szellemi és fizikai mun­kát és talán az utóbbit jobban. Különösen akkor éreztem maga­mat hasznosnak, amikor sikerült az utóbbiban valami jó újítási belevinnem, azaz, amikor a fe­jet egyesítettem a kézzel.” Szeretett fúrni, faragni, ásni, kertészkedni. Kitűnő kézügyes­sége volt, mindkét kezével tu­dott operálni. Kora ifjúságától késő öregségéig rendszeresen sportolt. A sportolásba család­tagiad is. munkatársait is bele­vonta. Szeretett versenyezni. Nehezen viselte el a vereséget, az elmaradást. Ez arra ösztö­nözte, hogy minden erejét ösz- szeszedje a siker elérése érde­kében. Szeszes italt nem ivott. „Ne igyatok bort és ne rongáljátok a szíveteket dohányzással, ' 100 évig fogtok élni" — mondogat­ta. 80 éven felüli korban is fia­talosan mozgott és kerékpáro­zott. Pavlov egyéniségének együk legfontosabb vonása, mélysé­ges hazaszeretete volt. Határta­lanul szerette a hazai földet, népét, s mindig büszkén hivat­kozott népi származására, el­ítélte a hódító háborút, őszin­tén helyeselte a szovjet kor­mány következetes békepoHtóká- ját. „A háború természeténél fogva bestiális módszer az élet nehézségeinek megoldására. Olyan módszer, amely méltat­lan az emberi szellemhez, mely annyi kimeríthetetlen forrással rendelkezik. Nagyon boldog va­gyok, hogy hazám kormánya a békéért való küzdelemben az első a történelemben, amikor ki­jelenti, hogy egy láb idegen földre sincs szükségünk.” Több tudományág virágzott ki Pavlov munkája, tanításai nyomán. Tudományos eredmé­nyeire támaszkodva új utakon indult el a fiziológia, az orvos- tudomány, kezd kibontakozni a materialista' lélektan,' valamint sok más tudományág., Pavlov munkásságának ered­ményeit csak úgy ismerhetjük meg igazán, ha behatóbban foglalkozunk tudományos kuta­tásaival. A Természet Tudomá­nyi Társulat több előadássoro­zatot fog tartani, ahol .ismertet­jük Pavlov tudományos kutatá­sait és ezekre az előadásokra szeretettel várja az üzemek dolgozóit, a magyar természet- ■tudomány társulat szervezete. BÄJÖCZKI JANOS biológiai szakosztály. Jól sikerült könyvkiállítás volt az érsekvadkerti gépállomáson Az érsekvadkerti gépállomá­son eredményesen beindult a kulturális tevékenység. Sztálin elvtárs 73, születésnapján könyvkiállítást rendezett a gép­állomás. A kiállításon szerepel­tek Sztálin elvtárs zseniális mű­vei, több szovjet szépirodalmi mű, s a fiatal, fejlődőben lévő magyar realista irodalom alko­tásai. A könyvkiállítást Bócsó Gyula, a gépállomás politikai helyettese nyitottal meg. A kiállítást megnézték a gép­állomás traktoristái. ■ Gál Ist­ván brigádvezető ezeket mon­dotta a kiállításról: „A könyvet a múltban csak a kiváltságosak élvezték, ma pedig minden dol­gozó tszámára fegyvert ad a könyv, hogy annak nyomán eredményesebben tudjon dol­gozni a szocialista építés ie- rén.” A könyvkiállítást megnézték az érsekvadkerti általános isko­lák úttörői is. Vas Józsefné ta­nítónő többek között a követ­kezőket mondotta a könyvkiálli- tásrói: ,,A kiállított könyvek elhe. lyezése ízléses és ötletes volt. He­lyes, hogy Sztálin elvtárs müvei állottak a kiállítás középpontjá­ban. A kiállításon megtalálhat­tuk az elmélet és gyakorlat kap­csolatát is. A jó elhelyezés ered­ményének tudható be az. hogy tanulóifjúságunk érdeklődését fokozta a szépirodalmi könyvek iránt. Kérjük a gépállomás ve­zetőségét, hogy tanulóifjúsá­gunk számára a jövőben gyak­rabban nyújtsanak ilyen lehető­ségeket, mert ezzel is elősegít­jük kulturális szín vonalunk eme­lését." Gubik Julianna VIII. osztá­lyos tanuló a következőképpen vélekedik ugyancsak a kiállí­tásról: „Azt szeretnénk, ha az elvtársak gyakrabban rendezné­nek könyvkiállítást és még több irodalmárunk könyve, életrajza lenne iállítva." Szabó Mária VIII. osztályos csapattanács- elnök, a következőket mondotta a könyvkiállításról: „Nagyon meglepett a könyvkiállítás anya­ga, hogy úgy mondjam, ízelítőt adott nekünk, falusi gyermekek­nek arról, hogy milyen szép is lehet egy városi könyvtár. A könyv fegyver a mi kezünkben is. A hosszú téli estéket ki kell használni, olvasni kell minél többet.” A könyvkiállítást a kiállítás ideje alatt 157 iskolás, malom- üzemi dolgozó, gépállomási dol­gozó és dolgozó parasztok néz­ték meg. N YÚL TEN YÉSITŐK FIG YEL E/A A Prémesállattenyésztő Vállalat X. 15-től, XII. 31-ig élőnyúlbegyüjtési tart. A belga óriás ki­vételével mindenfajta 2 kg-on felüli nyulat, éiősúiy kg-ként 10 Ft-os áron, ugyanazt szerződésileg 12 Ft-os áron, átvesz. A belga óriás ára kg-ként 8 Ft, szerződéssel 10. Ft. Ajánlja fel átadó nyulait. Szállításról a vállalat gondoskodik. Nagyobb tételt helyszínen készpénzfizetés ellenében vesz át. Kisebb tétel ellenértékét 48 órán belül kiegyenlít. Prémesállattenyésztő Vállalat Budapest, V., Sütő-utca 1, az első megyei képzőművészeti kiállítást A megyéi tanács népműve­” lesi osztályának rende­zésében december 7-től 21-ig tartott képzőművészeti kiállítás befejeződött. A Szabad Nógrád már megemlékezett a kiállítás­ról, most kiegészítésül még azt jegyezzük meg, hogy mintegy 3 ezren néziék meg. A bekül­dött 123 darab műből 70 darab lett kiállítva, ebből 14 darab szobor. A kiállításon rész.t vett 18 festő és 5 szobrá-z. A kiállítás vendégkönyvébe több olyan kér­dést írtak be, melyekre itt vá­laszolunk. U .hóban még sokan van- , ” nak a megyében, akik nem szerepeltek ezen a kiállítá­son. Ennek legfőbb oka az, hogy nem küldtek be semmit. Egy-két beküldőnek pedig a műveit a zsűri nem találta al­kalmasnak a kiállításra. Ez ne jelentse azt, hogy a kővetkező kiállításra ne küldjenek műve­ket, csak azt a tanulságot, hogy' még amatőr se folyamodjon a levelezőlap másolásához, lgye- kezzék a kispolgári giccs hatá­sa alól szabadulni. Inkább egy­szerű. kisebb igényű, de saját maga meglátása legyen a kép. Még a fénykép domináló szere­pét is mellőzni kell a képzőmű­vészetből, csak alárendelt sze­repe lehet egy-egy nagyobb mű létrehozásában. A fénykép után festett képek alkotóereje nélküli technikai ügyeskedések könnyen megtévesztik nemcsak a szem­lélői., de magái a készítőt is. A kiállításon üzemi dolgo- ** zók, rajzolók is szerepel­tek, de nem különválasztva és feltüntetve. Az 1. megyei kiáll ír tás tanulságait a következő ki­állításon értékesítjük és me­gyénk képzőművészeti életét e tanulságok szerint fogjuk íei- ieszteni. Bóna Kovács Károly képzőművész A „Vihar" cimü új magyar film kerül bemutatásra Salgótarjánban Fényesen világítanak a csap­kodó villámok az éjszakai sötét­ségben. Vihar zúg a falu felett. Közben szól a zene, ropják a táncot a termelőszövetkezet kul- túrotthonában ... a tagság az új gépállomás felavatását ünnepli. A legjobb hangulata Göndöcs Gyula párttitkárnak van. Vidá­man forgatja a csárdás dala mára menyasszonyát. Árendás sere. a becsület és önfeláldozó munkaszeretet ragyogó példájá­val. Bihari József Kossuth díjas, érdemes művész személyesíti meg Gilicze bácsit. A szövetkezetbe alattomosan befurakodott ellenség, Pörneczi Gáspár elnök szerepét, aki min­den erejével azért harcol, hogy az elázott gabonát beszántsák, Bessenyei Ferenc játssza. Jucit, aki a szövetkezet tagja, de apja földjén is dolgozik. A jó kedvű mulatozást Árendás — a község tekintélyes gazdája — zavarja meg. Istállójának falát a romboló vihar ledöntötte. Mér­gében leányát erőszakkal hur­colja magával a mulatságból: — Göndöcs ellene szegül — számon kérve tőle az ígéretet, hogy ara­tás után ő is belép a szövetke­zetbe — és akkor megtartják a lakodalmat. A veszekedőket Gili­cze bácsi, az öreg szántóföldi brigádvezető igyekszik csillapí­tani. Göndöcs bánatában — amiért menyasszonyát elvitték — eszeveszett mulatozásba kezd. A mulatozást Csonka Mária, az új gépállomás vezetője szakítja félbe. Hangja belehasít a leve­gőbe: ,,Elvtársak! Meg.il íjatok! Víz alatt áll a gabonátok!'* Az új magyar film természeti viharral indul, ami a termelő- szövetkezetben kitörő vihar okozója lesz. Főszereplője Gön­döcs Gyula párttitkár, kezdetben még nem elég erőskezű, a „vi­harban" azonban kemény har­cossá edződik és keresztül viszi az ellenség mesterkedése ellenére is, hogy a víz alá került gabonát learassák. A párttitkár szerepét Molnár Tibor alakítja. A film egyik főhőse Gilicze bácsi, o lelkesíti a falu népét az életet adó gabona megmenté ­A mai fiatalság hangját szó­laltatja meg Árendás Juci — Göndöcs szerelme, akit Pápai Erzsi főiskolai hallgató formál meg. A szereposztás egyik érdekes­sége. hogy Kiss Manyi, akit a múltban csak, komikus szerepek­ben láttunk, itt is, mint a „Tűz­keresztség “ben komoly drámai szerepet játszik, ö az öreg Gi­licze bácsi, örökké zsörtölődő, elmaradt, gondolkozású párja. Pörneczi feleségét, a felbujtó kuláklányt, Olty Magda eleveníti meg. akinek a felszabadulás óta ez az első filmszerepe. Csete Istvánt, a falu kanászát, aki lelkes harcosként fáradozik azért, hogy a „Vihart'’ elültesse, Szemethy Endre alakítja. Fónai Márta drámai szerepet játszik, az elégedetlenkedő, tanulatlan pa. rasztasszony személyében. Mindegyik szerepet, a legna- gyobbíól a legkisebbig közis­mert színészek játsszák, mint Barsi Béla kitüntetett művész, Selmeczy Mihály, a debreceni Csokonai Színház tagja. Egri Ist­ván. Kom lös Juci, Deák Sándor és vsokan mások. A „Vihar“ című filmdráma Urbán Ernő Kossuth-díjas író műve. Rendezője Fábri Zoltán, akinek ez az első önálló alkotása. A fényképezés Illés György Kos­suth díjas operatőr munkája. A RÁDIÓ MŰSORÁBÓL ÁLLANDÓ HÉTKÖZNAPI MÜSORSZaMOK; KOSSUTH: Falurádió; 5 00, 7.05. Hírek, a Szabad Nép mai vezércikke: 6.45. 12.00, 17.00. 20.00, 22 00, 24.00. Lapszemle; 5.30, 7.45. Sport; 20.20, 22.00. Ideqennyelvü hírek: 15.15. 18 40, 19.40 ^Színház, filmműsor: 7.00. Műsorismertetés: 7:55, 15.50 Zárás; 8.30. Időjárás: 14.00. úttörő-híradó; 15.15. Iskolarádió: 16.20. Ham gos Újság: 12.00, 20.00 Begyűjtés hírei; 20.40, — PETŐFI: Hangle- mez: 6.00. 7.05. Jo reggelt, gyerekek: 6.45 Hírek: 10.00. Idegen- nyelvű hírek: 7.20, 18.30. 21 00. Műsorzárás; 11.30. Iskolarádió: 9.20. Sport: 19 15. December 31, szerda Koasuíih-rádió': 11.30: Szovjet szere.mes versek. — 13.30: Hang­lemezek. — 14.30: Vidám hang­verseny. — 15.50: Mai dekám e- ron. Történetek az elmúlt évből. — 17.15; Vidám kolhozok. Hang­lemezek — 17.30: A dollár álarc nélkül. Eőladás. — 20.00: Lát­tuk, hallottuk, olvastuk. Vidám zenés műsor. Petőfi-rádió; 11.00: Kórusok. — 15.30: Az Elbától a Csendes óceánig. — 16.30: Pillantás a jövőbe. Előadás. — 18.05: Épü1 a kommunizmus — énül a szocia­lizmus. — 18.4-3—20.30-lg: Muzsi­káról muzsikára. Szi! veszten műsor. — 22.00: Vígoperarészle- fek. Január 1, csütörtök , Kossuth-rádió: 9.00: Egy falu — egy nóta. — 11.30: Hangver­seny Petői' Sándor születésének 130. évfordulóján. — 13.00: Uj esz^ndő — vigság szerző. — 16.30: Keringők. — ,17.00: Újévi levél. — 19.00: Szovjet tánczene. 1 — 20.20: A magyar rádiószínház bemutatója. — 22.10; A magyar rád'ó tánczenekara játszik. Petőfi-rádió: 11.00: Néger, indián és bra<z:l muzsika. 12.45: Aki már 1956-ban jár. Irodalmi riport. -- 14.00: Mai operettekből. — 15.00: Csárdások, po’kák, keringők — 16.40: Szív küldi. — 17-00: Az ördög és vetélytársai. Irodahír műsor. — 18.45: Zeng az erdő. Daljáték. Január 2, péntek Kossuth-rádió: 13.00; Jani József és zenekara játszik. — 15.50: Világhírű énekesek hang­versenye. •— 16 20; Ifjúmunkás - mozgalmunk történetéből. Gyer­mekrádió'. — 17.55; Nemzetközi kérdések. -- 20.10; Tánczene. -- 22.25; Hangverseny Goldmark Kárólv műveiből. Petőfi-rádió: 7.00: Keringők, polkák. — 9.20: A elhagyott hajó t’tka. Rádiójáték. — 16.00: Amit nagyjank megálmodtak. — 17 00; Szív küldi. — 18.45: üzemi kórus- hangverseny. — 19.05;' Egy falu — egy nóta. — 19.35; Jó mun­káért szép muzsikát. — 20.00: Brácsadalok Szabálymódosítások az LMHK-ban és az MHK-ban Az MHK testnevelési rend­szert, bevezetésétől napjainkig, pártunk és kormányunk célkitű­zéseinek megfelelően szélesítet­tük. Az eddig elért eredmények azt bizc yítják, hogy dolgozóink megszeretlek és magukévá tet­ték az MHK tesíneveiési rend­szert és örömmel vesznek részt benne. Az MHK testnevelési rendszer fejlesztésére, eredmé­nyeink fokozása céljából és azért, hogy minél jobban alkal­mazhassuk viszonyainkra, vala­mint azért, mert « felmerült hiányosságok szükségessé tet­ték. az OTSB elnöksége utasí­tást adott az M H K-szabá1yok módosítására. A gyakorlat bebi­zonyította, hogy már az 195l<— 52-ben bevezetett változások is igen jó eredményre vezettek és jelentős mértékben fejlesztettük az MHK testnevelési rendsze­rünket és az ezzel kapcsolatos munkát. 1953-ban ismét komoly lépést teszünk előre az MHK- szabályok módosításával. Az újonnan bevezetett sza­bályok között szerepel azLMHK előkészítő fokozatának, valamint az MHK 1. és MHK II. foko­zatú ismétlő próbáknak a beve­zetése. továbbá néhány ügyviteli módosítás-. Ezáltal lehetőség nyílik újabb tömegek bekapcso­lására az MHK testnevelési rendszerbe. A cél az, hogy pár­tunk és «ormányunk által meg­indított MHK testnevelési rend­szert tökéletesebbé és jobbá te­gyük. Ezt a célt szolgálják az újonnan bevezetett M HK-sza- bályok Is. Az MHK testnevelési rend­szer LMHK fokozatában 1952- ben csak azok vehettek részt, akik a 14, életévüket betöltöt­ték. A fejlődésben most azon­ban oda jutottunk, hogy újabb két évfolyam bekapcsolódását tesszük lehetővé, mégpedig új fokozat, az „LMHK előkészítő fokozat“ bevezetésével. Az LMHK előkészítő fokozat a 12—13 éveseket kapcsolja be a jelvényszerző rendszerbe. Ezzel elérjük azt, hogy ifjúságunkat a kora gyermekkortól kezdve fokozatosan készítjük elő az LMHK előkészítő, megfelelő, ki­váló és az MHK I. és MHK H. fokozatokra, ahonnan tovább haladhatnak az osztálvbasorolás felé. A követelmények kidolgozá­sában tekintetbe jöttek az a láb bi szempontok: a 12—13 éves leányok és fiúk fejlődésbe: lévő szervezetét nem szabad na­gyobb megerőltetésnek kitenni. A követelményeknek a legter­mészetesebb mozgásokon kel! alapűlniok és fejleszteniük kel! a pszichofizikai képességeket Kevés anyagi megterhelést sza­bad csak okozni és a legkisebb faluban, tanyai iskolában is le­hetővé kell tenni a rendszeres felkészülést és próbázásí. Az LMHK előkészítő fokozatba- mind a lányoknak, mind a fiúi nak az alábbi öt követelmény bői kell próbát tenniük: 1. Szabadgyakorlat (azLMHK előkészítő fokozat gyakorlatai) mellső fekvőtámasz, leányok lő­szer, fiúk 3-szor. 2. Akadályfutás 100 m. leá­nyok 36 mp, fiúk 31 mp, vagy természetjárás, leányok 6 km, fiúk 6 km. 3. 60 m-es futás leányok: 12.5 mp, fiúk: II mp. 4. Távolugrás, leányok: 2.60 ni, fiúk: 3 m. 5. Kislabdahajítás távolba, Ki dekás labdával, leányok: 18 ni, fiúk: 26 m. Az LMHK előkészítő foko­zatra jelentkezőknek ezenkívül részt kell venniük a kötelez orvosi vizsgálaton és meg kell hallgatniok az MHK-ban köte­lező előadásokat. A sikeres pró­bák letétele, vai amint a köte­lező előadások meghallgatása után a TSB-n keresztül kapják meg az LMHK előkészítő foko­zatú jelvényt a fiatalok. Az LMHK előkészítő fokozatra je lentkezők és azok eredményei­nek nyilvántartása az LMHK előkészítő személyi lapokon tör­ténik. Az MHK I. és MHK I!.- ben történt változást, valamin a nyilvántartási változásokat és módosításokat a következő szá­munkban közöljük. December 21-i ünnepi sportműsor eredményei A Megyei Testnevelési Sport- bizottság Sztálin elvtárs születés­napján, december 21-én, ünnepi sportműsort rendezett az alábbi versenyszámokból. Röplabda: Nógrád megye—He­ves megye válogatott 53:47. (Női) Röplabda: Nógrád megye--He vés megye válogatott 68:44 (fér­fi). A röpiabdaverseny a kereske­delmi iskola tornatermében volt megtartva. A verseny előtt mind­két csapat zászlót cserélt. A nóg rád megye válogatottja a követke­ző csapattal szerepeit a verse­nyen: Csevi Aranka. Godó Bor­bála,’ Iiohfi Gizella, Honfi Mária, Kovács IVI. né, Eczet Marva. Csíki Klára, Gamádi Emma, és Dombó­vári E. A férfi válogatott a következő összeállítással szerepelt; Szatmári Szilárd, Hvizdos Károly, Szalai Mihály. Ádám Róbert. Bozó An­dor, Müller Sándor* Kriger Emil, Farkas Róbert. Úgy a női, mint a férfi csapat hatalmas lendülettel mérkőzött, és így döntő fölénnyel nyerték meg a mérkőzésüket. A versenyt. Boll a Ernő röplabda tár. sadalmi Szövetség elnöke nyitotta meg. Teke: Az üveggyári tekepályán rendezte meg a megyei TSB a Nógrád megye—Heves megye vá­logatottjai négygolyós versenyét. Ez a verseny visszavágója volt az Egerben megrendezett verseny­nek. Itt Garádj János társadalmi tekeszövétség elnöke méltatta a nap jelentőségét, valamint azt, hogy nem véletlen az, hogy a béketábor legnagyobb őrének szü­letésnapján rendezték meg a két megye közötti válogatott ver­senyt. A verseny eredménye­Nógrád 3802 fa, Heves 2907 fa. így Nógrád megye válogatottja 175 fa különbséggel győzött.. A válogatott, tagjai: Tóth György 413 fa, Kiss Lajos 369 fa. Bozó József 35i3 fa, Auf. András 394, Márton József 382, Kovács Sán­dor 379, Győri Pál 405. Atu Fe­renc 385 fa. Mindkét verseny ki­fogástalan rendezésben zajlott le, igen nagyszámú közönség rész­vételével. * A Salgótarjáni Vasas ! nyerte a városi T58 által rendezett kará­csonyi viSiámtornát. Elénk érdeklődés mellett kerüli sorra a karácsonyi villám torna. Szépszámú (közönség előtt, jó felkészültségről teltek tanulságot a versenyen résztvett csapatok. A lejátszott egymás utáni három mérkőzés nagy erőpróbára tette a csapatokat. Különösen a fiata­lok szereplése volt biztató. Úgy a Vasas, mint az üveggyár és a bányász fiataljai jó úton haladnak és minden remény megvan a Iá toltak alapján arra, hogy váro­sunk kosárlabda, fejlődése jó úton halad. A mérkőzés hiánya és a vefseny rutin azonban még kiüt­közik a fiúkon. Éppen ezért szük­ségesnek tartanánk, hogy több idegen csapatta! való mérkőzésen a fiatalok kellő tapasztalatokat szerezzenek. • Eredmények: Vasas I.—Bányász 65:,15. Vasas II.—Üveggyár* 19.18. Vasas I. ...Vasas II. 64:26. Üv eggyár—Bányász 33:24. Vasas II.—Bányász 45:26. Vasas L—Üveggyár 69:24. A villámtorna játékideje nem a szabályos 26 perc, hanem 15 pei*c tiszta idő volt. A torna vég­eredménye a Vasas I. 6 p on fal lett az első, míg a második Va­sas 11 4 pontal, 3. Üveggyár 2 ponttal, 4. Bányász 0 pontal. A torna befejezésével a TSB elnöke szép díjjal jutalmazta az első he­lyet. M e íny ik ov Csemá ja: A horogkereszt jegyében a dollár árnyékában A min'egy háromíves brosúra tömör, érdekes példákkal és adatokkal alátámasztott tanul­mány Nyugat-Németországról. Éles kritikával, de igen könnyű és olvasmányos formában írja ie az angolszász monopoltőke im- perialis a politikáját Nyugat- Néme országban, mely a fasiszta­militarista Németország újjászü­letéséhez vezet. Rávilágít az an­golszász és a német monopoltőke összefonódására a második világ­háború előtt és alatt is, mutatja a német monopolkapitalizmus új­jászületését és terjeszkedését, je­lenlegi délafrikai kapcsolatait. Világosan rámutat a legnagyobb veszélyre, amely az egész vilá­got fenyegeti; a fasizmus veszé­lyére. A Kelet-Nográdmegye! Népbolt salgótarjáni igazgatósága azon­nali felvéte're keres kirakatren­dezésben jártas munkaerőket és vásározó részlegéhez is azonnal felvesz munkatársakat. Je’entke zés: N épből t-központ, Salgótar­ján, Régiposta-u. 13. Mikszáth Kálmán: A LOHINAI FŰ Szépirodalmi könyvkiadó Az utóbbi években csak egy kötet jelen, meg a Szépirodalmi Kiskönyvtárban Mikszáth elbeszé­léseiből. A mostani kötet a fel- szabadulás óta az első nagyobb szabású válogatás, amely a kis­regényektől a karcolatokig Mik­száth minden műfaját és a tör­ténelmi elbeszélésektől a pa­raszttárgyú írásokig minden té­máját igyekszik bernu alni. A kö­tet tehát átfogó képet ad Mik­száth el beszélőm övészetéről. SZABAD NOGRAD Az MDP Nóqrádmegyei Párt­bizottságának lapja Felelős kiadó; Nagy Kálmán Szerkesztőség és kiadóhivatal; Salqótarján, Rákóczi-u. 92. Telefon: szerkesztőség 52. kiadóhivatal 30 Szikra Lapnyomda Budapest, József kőrút 5 F, V.; Kulcsár Mihály

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents