Szabad Nógrád. 1952. december (8. évfolyam. 98-106. szám)

1952-12-20 / 103. szám

1 t:—" 2 SZABAD A'ÖG11 AD 1952 december 20. A SZOCIALIZMUS IFJÚ ROHAM BRIG APJÁNAK ÉLETÉBŐL Hogyan gondoskodik egy csehszlovák pártszervezet a termelőszövetkezet fejlődéséről A male-zaluzicei pártszerve­zet kitűnő példáját adja annak, Jiogyan kell elősegíteni a nagy­üzemi közös gazdálkodás fejlő­dését. A male-zaluzicei termelő­szövetkezet hosszú időn át rendre elmaradt a termelési ter­vek teljesítésével. Amióta a párt­iszervezet segíti a termelőszövet­kezet munkáját, szó sincs többé lemaradásról, a szövetkezet a legjobbak egyike lett a kerü­letben. Hogyan segíti a pártszervezet a termelőszövetkezetet? A párt- vezetőség rendszeresen megtár­gyalja a szövetkezeti ügyeket, a termelési problémákat A tag­gyűléseken a gazdák aktuális kérdéseit tűzik napirendre es határozatokat dolgoznak ki, amelyek minden párttagra néz­ve kötelezőek. A pártszervezet ellenőrzi a határozatok végre­hajtását. A kommunisták nagy súlyt helyeznek a vállalások teljesítésének ellenőrzésére. A pártszervezet nem tűri, hogy a közös gazdálkodás egvik vagy másik ágában felelős ál­lást betöltő kommunisták for­mális, semmitmondó jelentése­ket tegyenek. A pártvezetőség ugyan's negyed évenként beszá­moltatja a vezető kommunistá­kat. A legutóbb; ülések egyikén például, amikor az állatállo­mány gyarapításának kérdéséi tűzték napirendre, az állatte­nyésztés vezetőjének és a szö­vetkezet elnökének beszámoló­ját vitatták meg. Ezek kevés konkrétumot tárta 1 mázták Nem fogadta el a partvezető­ség a Csehszlovák Ifjúsági Szö­vetség helyi szervezetének jelen­tését sem, mert nem számolt be arról, milyen segítséget nyújta­nak a szövetkezeti gazdaság felvirágoztatásához. A pártszervezet a nehézségek leküzdésére áldozatvállalásra neveli a dolgozóikat. Amikor a kedvezőtlen időjárás miatt meg­késtek a dolgozók a répa és burgonya felszedésével, a párt­szervezet mozgósította a nép­nevelőit. A népnevelők meg­győzték a termelőszövetkezeti tagokat az azonnali betakarítás fontosságáról. A jó felvilágosító munka nyomán másnap reggel a rossz időjárás ellenére 140 szövetkezeti tag jelentkezett munkára és másfél nap alatt betakarították a répa- és but- gonyatermést. Bebizonyosodottá male-zaluzicei pártszervezet tit­kárának igaza: nincsen aka­dály, amelyet a dolgozók kom­munisták vezetésével le ne tud­nának küzdeni. A Mongol Népköztársaság sikerei 7024 novemberében ült össze a mongol -*1 népi hurár — a nép küldötteinek kongreszusa — tamely elfogadta az első alkot­mányt és kikiáltotta a népköztársaságot. A nagy népi hurár a Szovjetunió iránti háta és barátság feléül Kaiinint tiszteletbeli elnökéül választotta. Azóta 28 év telt el. Ez alatt az idő alatt a Szovjetun ó önzetlen segítségével a Mongol Nép- köztársaság politikai, gazdasági és kulturális téren egyaránt jelentős sikereket ért el. A Mongol Népköztársaságban évről évre újabb iparágakat létesítenek. A Szovjetunió segítségé­vel 1949-ben felépítenék az Ulan-Bator—Mosz­kva vasútvonalat, amelyet a mongol nép Sztálinról nevezett el. A mongol nép joggal büszke a kultúra és a közoktatás terén elért sikereire. A múltban az írástudó ember valósággal csodaszámba ment az országban, ma pedig legtöbb helyen már tel­jesen felszámolták az írástudatlanságot. 1952 elejééi az ország lakosságának 92 százaléka ta­nult meg írni, olvasni. A Nagy Honvédó Háború nehéz éveiben a szovjet nép testvéri segítségé­vel építették fel az első mongol állami egyete­met, amelyet eddig több mint 5000 történész, jizikus, matematikus, állatorvos és zootechnikus végzett el. Jelenleg 1300-an tanulnak az egye­temen., A mongol dolgozók ma már anyanyelvü­kön olvashatják Lenin és Sztálin, a szovjet írók és az orosz klasszikusok műveit. A mongol irodalom sikereit gyarapították Le- doj Dambi Tarva és Rincsen mongol írók mű­vei, amelyek a szabadságszerető nép boldog, új életéről szólnak. Nemrégiben mutatták be a ,,Bol- dogság útján" című első nemzeti operát. A Szovjetunió és a többi baráti országok al- kötő munkája és következetes békeharca még nagyobb eredmények elérésére lelkesítik a mongol népet. Az ország életében minden évben jelentős esemény a mongol-szovjet, mongol­kínai barátsági hónap. A mongol dolgozók a nemzeti himnusszal kez­dik és fejezik be a munkanapot. „Mi a szabad népek sorában Az igazságért, a békéért harcolunk." Ezek a szavak lelkesítik a szabadságszerető mongol népet mindennapi munkájában, a béké­ért és a népek közötti barátságért vívott har­cában. Természetátala kítás a Kínai Népköztársaságban A világ évszázadokon keresz­tül csodálattal beszélt a 2450 kim hosszú kínai tatról, az egész földkerekség legnagyobb építé­szeti alkotásáról. E hatalmas építményt és világhírét azonban most már alaposan háttérbe iszorltja Kína vizeinek szabályo­zása, az áll! an dó árvízveszede­lem és éhínség felszámolása. A Jangce-folyó 5500 km hosz- szú medrével a világ leghosz- szabb folyója. Hatalmas víz- mennyisége Kína egyötöde szá­mára biztosíthat bőséget. A múltban sok szenvedést okozott a hatalmas folyó. A népi hata­lom most megfékezi és az em­ber szolgálatára kényszeríti. Idén nyáron Hupej tartomány­ban, ahol a leggyakoribbak vol­tak az árvizet hatalmas gát­rendszer építését kezdték meg. Százezrével jöttek a dolgozó pa­rasztok, nemcsak az árvízsuj­totta vidékekről, hanem a távo­labbi vidékekről is. 600 millió köbméter víz táro­lására alkalmas mesterséges ta­vat létesítettek és 1000 méter hosszú zárógátaí. A munkálatok során 290 millió köbméter föl­det mozgattak meg. Ez az éptf- kezés 553.000 hektár termőföld öntözését teszi lehetővé és évente csak rizsből másfélmillió tonnás termést ment meg az ár­vizek pusztításától. A kínai központi népi kor­mány a párt segítségével elké­szítette a hatalmas Huaj-tervet is. amelynek végrehajtása az egész Észak-Kiangszu tarto­mányt megszabadítja a gyakori árvizektől. A terv végrehajtása során 1952 nyaráig a tartomány dolgozó parasztsága 170 km hosszú, 60—140 méter 6zéles csatornát épített. Hét hónap * alatt 72 millió köbméter földet mozgatott meg itt a szabad em­berek akaratereje. A Huaj-térv megvalósításán eddig 1.300.000 paraszt dolgo­zott, akik a nyár folyamán hazatértek falvaikba az aratási munkálatok elvégzésére. A ter­ménybetakarítás után tovább­folytatták harcukat a Huaj-terv megvalósításáért. Ez a terv ki­használja a természetes tavakat és mélyedéseket a Kuan-folyó fölös vízmennyiségéneik a- befo­gadására. Ugyanakkor 16 hatal­mas mesterséges víztároló épült. Ezek közül a legnagyobb a fu- celingi víztároló a Pi-folyó kö­zelében. amely 437 millió köb­méter víz befogadására képes, 516 méter hosszú és 35 méter magas zsiliprendszer szabályoz­za az óriási vízmennyiség fel- használását. A zsiliprendszert szovjet szakemberek irányítása mellett sanghaji munkások ké­szítették. Mégegyszer a maltuziánusokról 1 Charles Law Stajfordshire- ferrófságbeü angol lelkész egy­házkerületének lapjában széles­körű programmot terjesztett elő Anglia lakosságának csökken-' tésére. Szerinte a szigetország lakosságát addig a színvonalig kell csökkenteni, „amelyet az országban termelt élelmiszer­mennyiség megenged”. 1 Law azt követeli, hogy a 70 évnél idősebb angolok engedjék magukat „fájdalommentesen megölni”. E szabály alól csu­pán az angol arisztokraták je­lentenének kivételt, akiket az „átlagon felüli műveltséggel” rendelkező személyek közé so­rolhatnának. 1 Law nagvtiszteletű úr a hit­leristáktól kölcsönözte a sterili­zálás eszméjét, amelyet a gya­korlatba n is keresztül akar vinni minden „nemteljesértékű” emberen. De Law előterjesztette saját javaslatát is, amelv sze­rint Angliában csak azután 6zabad gyermeket a világra hozni, ha erre hatósági enge­délyt kapnak. E feltételek betar­tása mellett Law garantálja, hogv Anglia „a tégla és beton” országából ismét a „zöld és kellemes országgá” alakul át. A reverendába bújtatott mal- tuziánus talán nem is érdemel­ne figyelmet, ha az emberpusz- títás eszméiének propagandába nem lépné fúl az angol Grófság fíatáralt. A tények azt mutat­ják, hogy 3 modern kapitalista világban a maltuziánusok tá­volról sem ritkák. Erről tanús­kodik a november 24-én Bom- bavb.an megkezdett III. Nem­zetközi Születésszabályozási Konferencia. Erre a maltuziánus kongresz- szusra megérkezett Margareth Sungher, az amerikai születés­szabályozó szövetség elnöke, Abraham Stone, a sterilizálás amerikai szakértője, C. Blacker, az angol eugenikai társaság Ezzel a címmel jelent meg a Szikra kiadásában magyar nyel­ven az a gyűjtemény, amelyet Koreában fogságba esett ameri­kai és angol hadifoglyok béke- szervezete központi bizottságá­nak szerkesztőbizotsága állított össze. A kötet az amerikai és angol hadifoglyok békeharcos te­vékenységéről, békevágyáról szá­mol be. Közli az amerikai és angol hadifoglyoknak Kim Ir Szén tábornokhoz, a koreai néphadse­reg főparancsnokságához intézett levelét és az arra kapott választ a hadifoglyok békeszervezetének megalakítása ügyében. titkára és még vagy négyszáz hasonszőrű áltudós. Az a tény, hogy a konferencia helyéül az éhező Indiát válasz­tották, különösen aláhúzza a maltuziánus konferencia gyalá­zatos jellegét. A mai kapitalizmus tehát „fái- da lomnélküli” kimúláson és sterilizáláson kívül semmiféle más segítséget nem tud nyúj­tani a gyarmati függőonszágok- nak. Japán amerikai megszállás alatt I. PoltavszkiJ A. Vaszin könyve Ez az igen érdekes könyv ri­portok formájában mutat rá arra, hogy az „amerikai élet­forma” hogyan hatol be Japánba és arra, hogy miképpen mutat­kozik ez meg Tokio mai é’eté b«n, a bűnözök számának emel­kedésében, a nyomor növekedé­sében. az amerikaiakat kiszol­gáló japán burzsoázia cselekede­teiben, politikájában. A könyv bemutatja azt is. hogy a japán dolgozó nép miképpen harcol az „amerikai életforma" ellen, sztrájkokkal, tüntetésekkel a fel- szabadulásért. A koreai angol és amerikai hadifoglyok a békéért Jól használjuk ki az időt, folytassuk a mélyszántást Az őszi mélyszántás munkái­nak elvégzése jelentős a termés- eredmények fokozása 6zempont- jából. A megkésett őszi mély- sízántáis munkáinál még foko­zottabb figyelmet kell fordítani a szántás minőségére, elsősor­ban pedig a minisztertanács ál­tal ellőírt szántási mélységre. Ha sekélyen szántjuk a talajt, a szántás a tél folyamán erősen leülepedik, azaz az egész szán­tott réteg ősszetömődik. Ha azonban kellő mélységben mun­káltjuk meg a talajt, csak a fe­lületen tömődik össze, lejjebb már megőrzi morzsalékos szer­kezetét. De szükség van a szán­tás mélyítésére azért is, meri a mélyen felszántott talajban a kultúrnövények igyökérrendszere jobban fejlődik. Különösen fon­tos ez a gyökértermő növények­nél, mint amilyen a répa, bur­gonya, stb. Mindenütt biztosí­tani kell tehát gépi erővel leg­alább a 25, fogatojővel pedig a 20—22 cm-es szántási mélysé­get. Az ősei mélyszántás jóminő- ségű elvégzéséhez hozzátarto­zik, sőt annak egyik legfonto­sabb követélménye az előhántós eike alkalmazása. Ahol tehát megkéstek az őszi mélyszántás­sal még fokozottabb mértékben térjenek rá az előhántós eke használatára. Ha előhántós eké­vel szántunk, jó. morzsalékos ta­lajszerkezetet kapunk. Jobban tudunk védekezni a gyemosodás és a növényi kártevők ellen. A gyomnövények magvad és a ta­lajban maradt gyökerei ugyanis ugyanúgy, mint az állati kár­tevők petéi, főképpen a talaj felső 8—19 cm-es rétegében hú­zódnak meg. Ezt a- réteget vág­ja le az dohán tó és borítja a barázda fenekére, amit azután a fő eketest betakar. így a kárte­vőknek millióit irtjuk iki. Az előhántós ekével végzett mélyszántás hevósbbé rögös és tökéletesen megfordítja a talajt. Azokon a helyeken, ahol már az elmúlt évben is elérték a 25 cm-es szántási mélységet, 3—4 cm-rel engedjek lejjebb az ekét. Az őszi mélyszántás egyik alapja a tavaszi vetésű növé­nyek nagy termésének. Éppen ezért, ha későn is, de feltétle­nül el kell végezni ezt az igen fontos agrotechnikai munkát. A hanyagok szívesen hivatkoznak arra, hogy már nem lehet szán­tani, mert az else kifagyott a földből. Az ilyenok ellen szigo­rúan fel kelj lépni. Rá kell mu­tatni arra, hogy fagyok esetén a talajnak csaik aránylag vékony rétege fagy át és az ekét jóval a fagyott réteg alatt engedve lehet és kell is dolgozni. Tartsuk be az alapvető állategészségügyi intézkedéseket Az állatállomány veszteség- mentes áttel éltetését nagymér­tékben befolyásolja az állatok egészségi állapota. Erre való te­kintettel az állategészségügyi óvintézkedéseket a legmes­szebbmenőkig be kell tartani. Elsősorban gondoskodnunk kell az állatok részére megfelelő el­helyezésről, istállóról. Biztosítani kell az istálló egyenletes hőmérsékletét, levegőjének pára-ammó- niákmentességét. Javítsuk ki az álláshelyeket és almozzunk az állatok alá úgy, hogv a kényelmes fekvőhely biz­tosítva legyen. Naponta leg­alább kétszer hordjuk ki az is­tállóból a trágyát. Gondoskod­junk az istálló légcseréiéről szellőztetéssel. A takarmányok romlatlan- ságára, egészségességére, tisztaságára, idegen anya­goktól való mentességére fordítsunk különös gondot. Mindig meghatározóit idő­ben végezzük az állatok etetését. Gondoskodjunk a naponkénti háromszori 'Halasról. Az újon­nan vásárolt és beteggvanús álladókat minden körülmények között különítsük el. helyezzük karanténba. Csak ha egészsé­gükről meggyőződtünk, akkor helyezzük a többi állat közé. Az elléseket külön ellőistál­lókban,vagy istállórészben foly­tassuk le és utána mind az ál­latot mind álláshelyét frissen, oltott mésztej jel, klórmeszes vízzel fertőtlenítsük le. Az is­tállók bejáratai elé helyezzünk fertőtlenített anyaggal (égetett mészpor. klórmész. hidrogén­lúg) kellően átitatott fűrészport tartalmazó ládákat. Az istállók­ban közlekedő dolgozók ebben fertőtlenítsék lábbelijüket... Gondoskodjunk az állatok naponkénti szabad levegőn való tartásáról, járatásá­ról. A szabad levegőn való tartózkodás, a mozgás fo­kozza az állatok ellenálló- képességét, megőrzi egészségét. A déli melegebb órákban még a nö­vendékál latakad is hajtsuk szá­raz. 6zélvédett kifutóba. Az ál­latok egészségének megóvása érdekében gondoskodjunk a megfelelő ásványi an vág és vita­minellátásról. A rendszeres ásványianyagszükséglet biz­tosítása érdekében napon­ta etessünk a szükséglet­nek megfelelő mértékben takarmányszemet és ad­junk az állatok elé nyaló­sót. A nővén dekái latok vitamin- szükségletének - biztosítása ér­dekében alkalmazzunk vitami­nom oltásokat és etessünk vita- minős készítményeket. Ha be­tegség gyanúía áll fenn, az ál­latokat kísérjük figyelemmel és a bajt jelentsük az állatorvos­nak. Nagyon ravasz és veszedel­mes ellenség a kulák. Aljassá­ga nem ismer határt: A „mai” kulák külsőleg nem úgy néz ki, mint egy falusi kapitalista. Rongyos, megviselt ruhában jár, hogy elhitesse a község dolgozóival szegénységét. így születik meg a „szegény-kulák elmélet.” így történt ez Mátranováton is. Id. Lakátds József kulák még a községi tanáccsal is e! akarta hitetni szegénységét, így akart kibújni az adótarto_- zás rendezése alól. Hogy ő ilyen, meg olyan „szegény” és így a legnagyobb akarata mel lett sem képes rendezni adó hátralékát. A valóság azonban az, hogy id. Lakatos József kulák aljas módra szabotálta az adótartozás rendezését. Szabotálta az új házak építé­sét. ötéves tervünket. De még jobban gyűlölte a mátranováki bányászokat, dolgozó Ugrasz­tottat. Id. Lakatos József mind ezeket az aljas terveket a2 Amerikában élő fiától kapja ö sugalmazza a többi kulák felé. így aztán Nádasdi Józset, id. Szoó József, id. Szoó Fe renc, id. Szoó István, Szoó Ba­lázs, Kun Lőrinc kulákok a „nagy szegény­ségről“ siránkozva szabotálták az adófizetés teljesítését. Ösz- szeesküdtek a népi demokrácia etlen — a mátranováki dolgo­zók ellen. Arra áhítoztak ezek a falusi kapitalisták, hogy újra a mátranováki dolgozók nya­kán éiősködjenek. Különösen id. Lakatos József kulák szeret­né ezt, mert hisz a múltban bí­rója volt a községnek, s bizony az ólomgömbbel fölszerelt drót- korbácsot nagyon sok esetben használta a dolgozók ellen. Az osztályelle.iség terve azonban meghiúsult a dolgozó nép éberségén. Kiderült, hogy id. Lakatos József ikulák „nem is szegény”, hanem igen gaz­dag. Elásta és szomszédjához rejtette a számára egyelőre nem szükséges cikkeket. Bőven rendelkezett USA-do!IárokkaI. Nem kevesebb, mint 49 külön­böző értékű USA-bankjegyet találtak nála elrejtve. A „sze­gényéül ák-elméletlbe-i” nem hisznek már a mátranováki dolgozók. Most még tisztábban látják; a kulák a legfőbb és legveszedelmesebb osztályel­lenség, mely a dolgozók hatal­mának megdöntésén áskálódik az amerikai tőke parancsára, A „szegénykulák-elmélet“ kudarca Mátrán ovákon ugyancsak Megjelent magyar nyelven V. I. Lenin Művei 27. kötete A Szákra kiadásában megjelent magyar nyelven 50.000 példányban V. I. Lénán Műve: 27. kötete. Ez a kötet azokat a műveket tartalmazza!, amelyeket Lenin az 1918 február 21 -töl július 27-ig terjedő időszakban írt. A kötetben szereplő előadód beszédek és cikkek Leninnek azt a tevékenységét tükrözik, amelyek a békéért, Szovjet-Orosz­országnak az imperialista háborúból való kilépéséért, a szovjet- hatailom megszilárdításáért és közvetlenül a bresizti béke megkö­tését követő lélegzetvételi szünet napjaiban a szocialista építés kifejlesztéséért folytatott harc időszakában a párt és a Szovjet­állam vezetése terén kifejtett. A kötetben jelentős helyet foglalnak el azok a dokumentumok, amelyek leleplezik Troekij és a ,,baloldali kommunisták“ provo­kációs politikáját, amellyel háborút akartak ráerőszakolni a had­sereggel még nem rendelkező fiatal Szovjet Köztársaságra. „A „baloldali” gyerekességről és a kispolgáriasságrói” c. munkában Lenin összegezi a „baloldali kommunistákat, mint a megvadult kispolgár érdekeinek kifejezőit, mimt „az imperialista provokáció eszközeit”. A kötetben tekintélyes helyet foglalnak el azok a művek, amelyek a szocialista építéssel, az egész népet felölelő nyil­vántartás és ellenőrzés megszervezésével, a munka termelékeny­ségének emelésével, a szocialista verseny kifejlesztésével, az új, proletárfegyelem' megteremtésével foglalkoznak E müvekhez tartozik Lenin híres munkája, „A szovjethataiom soroniévő feladatai”. A kötetben szereplő több dokumentum, a szocialista forra­dalom falusi kibontakozását, a kulákság elleni harcot, a (falusi szegénység megsegítésének szervezését és közellátási diktatúra megteremtését tükrözik Lenin számos beszédének tárgya a belső és külső ellenfor­radalom elleni harc és a Szovjet Köztársaság védelmének meg­szervezése. A kötetben szereplő számos dokumentum mutatja Lenin és Sztálin barátságát, azt a közös munkát, amelyet a Szovjet Köz­társaság fennállásának egyik legnehezebb időszakában, a Szov­jet Köztársaság védelmének megszervezése terén kifejtettek. A 27. kötetben szereplő művek nagy része most jelent meg először magyar myelven5 Megjelent a ..Pártépítés” december havi száma, melynek tartalmából az alábbi cikkek emelkednek ki: A bírálat és önbírálat fejlesz­téséért. A Központi Vezetőség hatá­rozata a párttagság át jelentke­zési rendjéről. Üzemi pártszervezeteink leg­fontosabb feladatai az 1953. évi terv teljesítése érdekében. Egri Gyula: Az új párttag­sági könyvek kiosztása elé. Barczi Gyula: A termelőszö­vetkezeti DISZ-szervezetek fej­lődése Hajdú-Bihar megyében. Jenei Jenő: Politikai munka a kom.árommegyei bányász mű­szaki értelmiség körében. E cikkek mellett még számos más fontos cikket közöl az MDP Központi Vezetősége Szer­vező Bizottságának kiadásában megjelenő folyóirat. A HARMADIK MAGYAR BÉKE- KONGRESSZUS alkalmával Je­lent meg a Művelt Nép Könyv­kiadónál „A béke hangja” című, a nemzetközi békeharc váloga­tott írásait tartalmazó gyűjte­mény Boldizsár István összeállí­tásában, A könyv 260 békehar­cos író és publicista írásait tar­talmazza.

Next

/
Thumbnails
Contents