Szabad Nógrád. 1952. december (8. évfolyam. 98-106. szám)

1952-12-17 / 102. szám

Világ proletárjai egyesüljetek ! ZABOD NÚGR MDP NÓGRÁDMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Vili. ÉVF. 102. SZ ARA: 50 FILLÉR 1952 DECEMBER 17. Megkezdődött az országgyűlés új ülésszaka Az 1953. évi költségvetés megtárgyalására hétfőn dél­előtt a parlamentben meg­kezdte tanácskozásait az or­szággyűlés. Az új ülésszak megnyitásán megjelent Rákosi Mátyás elvtárs, a miniszter­tanács elnöke, Gerő Ernő elvtárs. Farkas Mihály elvtárs. Révai József elvtárs, Nagy Imre elvt'árs, Hidas István elvtárs, Kiss Károly elvtárs, Házi Árpád elvtárs és a minisztertanács többi tagja. Ott volt a megnyitá­son Dobi István elvtárs, a Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának elnöke. Megjelent az ülésszak megnyitásán J. ‘D. Kiszeljov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete és a diplomáciai testület több más tagja. Gerő Ernő elvtárs, a minisz­tertanács elnökhelyettese az állami statisztikáról szóló törvényjavaslatot, Olt Károly e’vtárs, pénzügyminiszter pe­dig az 1953. évi állami költ­ségvetést és a költségvetésről szóló törvényjavaslatot ter­jesztette be. Rákosi elvtárs beszéde Ezután; a képviselők viha­ros tapsa közben Rákosi Má­tyás elvtárs, a miniszterta­nács elnöke emelkedett szó­lásra. Beszédéből a-z alábbiakban részleteket közlünk. Tisztelt Országgyűlés! Megragadom az a kalmat, hogy a költségvetés tárgya­lása előtt ismertessem a nem­zetközi helyzetet, hazánk bel­ső helyzetét és azokat a fel­adatokat, amelyek előttünk állanák. A nemzetközi helyzetet az jellemzi, hogy az Egyesült Államok monopolkapitalistái egyre nyíltabban törnek vi - láguralomra és e céljuk .el­érésére egyre' nyíltabban ké­szítik elő a harmadik világ­háborút. Ezzel kapcsolatban egyre élesebb a háborús uszí­tás a Szovjetunió, a béketá­bor ellen. Az amerikai imperialis­ták világuralmi terveik támo­gatására alávetik maguknak a többi kapitalista országo­kat, Ezeket az országokat a ..Marshall-segély” révén, vagy hasonló módon gazdasági függésbe hozták, szövetsé­get kötnek ezeknek az orszá­goknak reakciós tőkéseivel, akik szívesen eladják hazájuk függetlenségét a dollárért és azért, hogy az amerikai ki­zsákmányolok oldalán, mint ,,fiatalabb cégtárs”, folytat­hassák saját dolgozó ^ népük rnegrablását. Az amerikai im­perialisták ezekre a szövetsé­ges országokra eszeveszett fegyverkezést kényszerítenek rá, ami nagy haszon forrása számukra, tekintettel arra, hogy a fegyverek leltníékeny részét ők szállítják. Megkezd­ték Nyugat-Németmszág í- Japán felfegyverzését is. Vi­lágszerte lázasan építik a had'támaszpontokat és szerve­zik a legkülönbözőbb támadó szövetségeket. Az Amerikai Egyesült Államok monopoltokésN ugyanakkor fokozott mérték­ben zsákmányolják ki gazda­ságilag szövetségeseiket. ★ Az ipari munkások a kapi­talista országokban hatalmas sztrájkokkal igyekeznek élet­színvonalukat megvédeni. Az Egyesült Államokban az acélipari munkások sztrájkja hét hétig tartott és 20 millió tonna acél kiesését okozta A rosszabbodó gazdasági hely­zet következtében a kapita­lista államok legtöbbjében kezd egvre jobban terjedni a felismerés, hogy az ellenség maga a szövetséges, az Ame­rikai Egyesült Államok és hogv ez országok független­ségét és szabadságát egyet­len oldalról, az Egyesült Ál­lamok imperialistáinak olda­láról fenyegeti veszély. Felmerül a kérdés, annyira hatalmába kerítette-e az ame­rikai monopoltőkea többi kapitalista országot, hogy ki­zárta annak lehetőséget, hogy a tőkés országok egymás kö­tött, vagy az Egyesült Alia- »ok ellen háborút viselhesse­A nemzetközi helyzetről nek. E kérdésre Sztálin elv­társ korszakalkotó művében, „A szocializmus közgazda- sági problémái a Szovjet­unióban” a következő választ adta: ben’ van: az Amerikai Egye­sült Államok kényszerítette Nyugat-Európát, Japánt és ,a többi kapitalista országot, hogy összébb húzzák nadrág- szíjukat; Németország . (Nyu- gat-Nérnetország), Angfia, Franciaország. Olaszország és Japán az Egyesült Álla­mok karmai közé került és engedelmesen teljesíti paran­csait. Helytelen lenne azon­ban azt gondolni, hogy ,örök időkre’ minden .rendben’ ma­radhat, hogy ezek az orszá­gok a végtelenségig tűrni fogják az Egyesült Államok uralmát és jármát, nem pró hálják meg, hogy az ameri kaiak rabságából kiszabadul ja'nak és az önálló fejlődés útjára lépjenek ... , Feltételezhető-e, hogy ezek az országok a végtelenségig tűrni fogják a mai helyzetet, amikor az amerikaiak á .Mar- shall-terv’ keretében nyújtott .segély’ leple alatt befészkelik magukat Anglia és Francia- ország gazdaságába és igye­keznek azt az Egyesült Álla­mok gazdaságának függvé­nyévé tenni, amikor az ame­rikai. tőke elhódítja az angol és. francia gyarmatokon lévő nyersanyagot és felvevőpiaco­kat, és ilymódon vészesen fenyegeti az angol és francia kapitalisták _ i]agy profitjait? Nem helyesébb-e azt monda­ni,. hogy a kapitalista Anglia, majd nyomában a kapitalista Franciaország végül is kény­telen lesz kitépni magát az Egyesült Államok öleléséből és konfliktusba kei ülni vele, hogy biztosítsa magának az önállóságot és persze, a bu­sás profitot? Moszkvában, a Szakszervezetek Házában tarto ta tanácskozá­sait a Szovjetunió IV. Országos Békeértekezlete. A gyönyörűen fel­díszített teremben a Szovje unióban élő sok nemzetiség képviselői arról tettek tanúságot, hogy minden tehetségükkel megvédik a beké . Az értekezletet a Szovjetunió fővárosa úttörőinek nevében« Galja Kulakova iskoiáslány üdvözölte. Képünkön Galja Kulakovát, a moszkvai 499. számú is«ola kis úttörőjét Iá juk a mikrofon előtt. i Látszólag minden ,rend­Londontól Tokióig a népek az Amerikai Egyesült Államokban kezdik látni ellenségüket és így kényszerítik ró akara- Angliában, Franciaországban tukat. Nyugat-Némétországot és a többi szövetséges vagy nyíltan és szemtelenül rabol- megszállott országokban a ják meg. Például olcsón el­visznek 9 millió torma szenet és ennek egy részét dupla áron, mint. amerikai importot visszahozzák. Az amerkai katonák és hivatalnokok, akik Térjünk át a fő legyő­zött országokra, Németország­ra (Nyugat-Németországra) és Japánra. Ezek az országok most . nyomorúságosán ten­gődnek az amerikai imperia­lizmus* csizmája alatt. Az amerikai megszállási „rend­szer’' bilincsbe verte iparu­kat és mezőgazdaságukat, ke­reskedelmüket, kül- és belpo­litikájukat, egész életüket. De hiszen ezek az országok teg­nap még imperialista nagy­hatalmak voltak. amelyek Anglia, az Egyesült Államok és Franciaország uralmának alapjait Európában és Ázsiá­ban megrendítették. Aki úgy véli, hogy ezek az országok nem kísérlik meg, hogy újból talpraálljanak, szétzúzzák az Egyesült Államok .rendsze­rét’ és erőszakkal kitörjenek az önálló fejlődés útjára — az csodákban hisz.” Sztálin elvtárs zseniális megállapításait rengeteg olyan tény igazolja, mely abba az irányba mutat, hogy az Egyesült Államok szövet­ségesei kezdik tűrhetetlennek tartani . a helyzetüket. Az amerikai monopoltőke politi­kája, mint a fasiszta politika általában kizsákmányoló; erő­szakos. durva, kíméletlen, szakadatlanul megsérti szö­vetségeseinek létérdekeit, ön­érzetét, nemzeti büszkeségét. Gondoljunk arra, hogyan lök­te félre az Egyesült Államok kormánya Angliának azt a kérését, hogv a Fö’dközi-ten- ger flottájának angol legyen a parancsnoka. Elutasították az angol kormány azon alá­zatos kérését, hogy a csendes- óceáni paktum tárgyalásánál, melybe Ausztrálét és a két­millió lakosú Ujzélandot be­vonták, legalább mint meg­figyelő lehessen jelen. A francia nép fel van háborodva amiatt, hogy az Egyesült Államok beülnek a francia gyarmatokba. Elkese­redve látja, hogv az amerikai tőkések azzal fenyegetőznek, hogy a német fasiszták és Franco támogatásával szorít­ják a falhoz Franciaországot legkülönbözőbb címen tízezré­vé nyüzsögnek, pökhendi magatartásukkal, durvaságuk­kal, kicsapongásaikkal és ga­rázdálkodásaikkal maguk el­len bőszítik a lakosságot. Ez így van világszerte. A Szovjetunió és a népi demokráciák táborának célkitűzése a kölcsönös segítés,a béke Láttuk az imperialista tábor képét, azét a táborét, melynek termelőerői • panga- nak, melyben milliók szen­vednek a munkanélküliség­től, ahol késhegyig menő ver­seny dúl az országok között ■és egyik ország szakadatla­nul le akarja igázni és ki akarja fosztani a másikat, s ahol lázasan készítik elő* az új világháborút. Egész más, ezzel szögesen ellentétes ké­pet mutat a Szovjetunió és a népi demokráciák tábora. Ennek célkitűzése nem a má­sok megrablása, nem a há­ború, hanem a kölcsönös se­gítés, a béke. Gazdasága nem ismer válságokat, nem ismer munkanélküliséget. Fejlődése egyenletes. Célkitűzése nem a tőkés maximális haszna, ha­nem a népek anyagi és kul­turális szükségleteinek maxi­mális kielégítése. Ez a gazda­ság- biztosítja a dolgozó nép életszínvonalának rendsze­res emelését. Itt nincs kés­hegyig menő verseny, ezt a demokratikus tábort országai­nak baráti együttműködése, a kölcsönös segítség jellemzik. Ennek megfelelően a demokratikus tábor gazdasági erői gyorsan fejlődnek. Malen­kov elvtárs a Szovjetunió Kommunista Pártjának világ- történelmi XIX. kongresszu­sán összehasonlította a tőkés országok és a Szovjetunió ipari termelésének növekedé­sét 1929-től 1951-ig. Ebbő! az összeállításból az derül ki, hogy ez idő alatt a Szovjet­unió gazdasági növekedése hatszor volt gyorsabb, mint az Egyesült Államoké, nyolc­szor gyorsabb, mint Angliáé és tizenkétszer gyorsabb, mint Franciaországé. Malenkov elvtárs meg­mutatta, hogy a népi de­mokráciák fejlődése is hason­líthatatlanul gyorsabb iramú, mint a kapitalista országoké. Ezt kénytelen elismerni az Egyesült Nemzetek Szervezete Gazdasági Bizottságának az a november 30-i jelentése, mely a tőkés országok pangásáról beszél, amikor megállapítja: „Kelet-Európábán az ipari termelés körülbelül ugyan abban a gyors iramban foly­tatta emelkedését, ami a meg­előző negyedévet jellemezte.’ Számunkra ez annyira nyil­vánvaló és ismeretes, hogy nem sorolom fel a mellette szóló számadatokat. De egy szempontra fel kívánom hívni a figyelmet. Mindenki számá­ra világos, hogy a béketábor gyors gazdasági fejlődését az erős honvédelem előfeltételei­nek megfelelő növekedése ki séri, E’lentétben az imperia­lista táborral, mely folyton erejének fitogtatásáva! igyek­szik ráijeszteni a gyengékre, a szocialista tábor tagjai nem kardcsörtetők. De természetes, hogy e kérdés felvetődik és a Szovjetunió Kommunista Párt­jának XIX. kongresszusán nem egy szónok hangoztatta, hogy a szovjet honvédelem olyan erő, amely minden agresszor támadását meg tudja hiúsítani. Malenkov elvtárs az im­perialista agresszorok íe'é kongresszus viharos helyes­lése mellett állapította meg: „A Szovjetunió nem ijed meg a háborús gyújtogatok fenyegetéseitől. Népünknek vannak tapasztalatai az agresszorok elleni harcban s rég megtanulta, hogyan kel! megverni őket. Már a polgár- háború idején megverte az agresszoiokat, amikor a szovjet áíiam még fiatal és viszony­ig gyenge volt, megverte őket a második világháború­ban s a jövőben is megveri őket, ha hazánkat meg merik támadni. Feltétlenül számolni kell a múlt tényeivel. Ezek a tények pedig arról tanúskodnak, hogy. az első világháború kö­vetkezményeképpen Oroszor­szág, a második világháború következményéképpen pedig már több európai és ázsiai ország levált a kapitaliz­mus rendszeréről. Minden ala­punk megvan arra a feltevés­re, hogy egy harmadik világ­háború a kapitalista világ- rendszer összeomlására ve­zet.” Ehhez csak annyit tehetünk hozzá, hogy a magyar népi demokrácia növekvő gazda­sági erejének megfelelően gondot fordít honvédelmünk erősítésére. Semmi áldozatot nem sajnálunk, hogy békénk és jövő fejlődésünk hű őrét, fiatal honvédségünket úgy fej­lesszük, hogy meg tudjon fe­lelni a ráháruló feladatok­nak. Hasonló a helyzet a több: népi demokráciákban is. Es hogy mire képes a hazáját védő, felszabadult nép, arra legjobb pé’da Korea, ahol az Egyesült Államok és vazallu sainak minden erőfeszítése kudarcba fulladt a koreai nép és a kínai önkéntesek hősies­ségén és ahol, mint Vaszil- jevszkij elvtárs, a Szovjet­unió honvédelmi minisztere megállapította, az Egyesült Államokat történelmének leg­szégyenletesebb veresége érte. A Szovjetunió Kommunista Pártjának XIX. kongresszusa hatalmas seregszemle volt. E kongresszuson arról is meggyőződhettünk, hogy a tőkés és gyarmati országok forradalmi, demokratikus és kommunista pártjai bátran viszik előre a népszabadság és. a nemzeti függetlenség zászlaját. Az új életet építő népek 800 milliós blokkja nemcsak gazdaságilag, de a 'honvédelem szempontjából is hata'mas erő, melyet világ szerte támogatnak a béke hí vei, a haladás harcosai. Abból, hogy a tőkés tábor tagjai előbb vagy utóbb egy­más torkának esnek és abból, hogy a szocializmust építő ál­lamok honvédelme erős, nem következik, hogy a béke megvédéséért folyó harcunkat a legcsekélyebb mértékben is csökkentsük. Sztálin elvtárs rámutatott arra, hogy. milyen hatalmas eredmény . az, ha a békemozgalom sikere esetén elvezet az adott háború el­hárításához, ideiglenes elodá­zásához, az adott béke. ideig­lenes fennmaradásához, a kardcsörtető kormány lemon­dásához és olyan kormánnyal való felváltásához, amely kész ideiglenesen fenntartani a bé­két. Ezért fokozottan folytatni fogjuk harcunkat a békéért. ★ A világot átfogó békemoz­galom, melynek kongtesz- szusa most folyik Becsben, már eddig is hatalmas ered­ményekre tekinthet vissza. Mi magunk itt Magyarországon lépten-nyomon tapasztalhat­tuk a mi békekongresszusunk­kal kapcsolatban, hogy a bé- kemozgaiom lassanként egész dolgozó népünket átfogja és áthatja. Sok tízezer és száz­ezer polgárunk, aki azelőtt nem vett aktív részt politikái életünkben, a béke kérdésén keresztül jutott tudatára an­nak, hogy nem lehet tovább tétlen néző, hogy rrtkJ L ,'se- lekvően részt kell vennie a béke megvédésében és ezen keresztül ’mindazoknak a vív­mányoknak és eredményeknek a biztosításában, melyeket né­pi demokráciánk létrehozott. A békemozgalom nálunk olyan rétegeket is mozgósított és magával ragadott, melyek­hez egyedül politikai agitáció- val nehezen tudtunk volna hozzáférni. A régi értelmiség jelentékeny része, amely még nemrég várakozóan vagy ép­pen kétkedőén állott célkitű­zéseinkkel szemben, a béke kérdésén keresztül értette meg, hogy az ő helye a mi oldalunkon van és hogy a béke védelmével saját jó! fel­fogott érdekeit, saját jövőjét is védi. ★ A magyar népi demo­krácia a téketábor hű tagja­ként kiveszi részét a békéért vívott küzdelemben, az im­perialista háborús gyújtoga­tok leleplezésében. Szakadat­lanul résén vagyunk, készen arra, hogy meghiúsítsuk az. amerikai imperialisták és csatlósaik ellenünk irányuló támadásait. Lankadatlanul folytatjuk harcunkat a béke megszilárdítása érdekében, erősítjük minden téren a nemzetközi együttműködést, szilárdabbra vonjuk megbont­hatatlan baráti kapcsolatain­kat felszabadítónkkal, a ha­talmas Szovjetunióval és a népi demokráciákkal. Egyben erőteljesen ápoljuk honvédel­münket. hogv a béketábornak' azt a szakaszát, mely ránk van bízva, minden támadás­sal szemben megvédjük. Hazánk gazdasági helyzete Rátérek ínosfc hazánk gazdasági helyzetére. Amint a tisztelt országgyűlés a pénzügyminiszter elvtárs elő­terjesztéséből látja, az 1953- as évi költségvetésünk bevé­teli oldala 52,739.000.000 fo­rint, majdnem 10 milliárd fo­rint emelkedést’ -mutat az 1952-es évvel szemben. Ez az ■ emelkedés megfelel az 1952-es év gazdasági, fejlődé­sének?* A költségvetés egyen­súlyban van, illetve .875 mil­lió forint felesleggel zárul. A forint vásárlóértéke válto­zatlanul szilárd. Pénzügyi helyzetünk szilárdságát és s 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents