Szabad Nógrád. 1952. december (8. évfolyam. 98-106. szám)

1952-12-13 / 101. szám

2 SZABAD AÖí;BAD 1952 december ti. Belgrádi maltuziánusok X „20 Oktobar” című tito- fsta lap nemrégiben cikket kö­zölt ezzel a címmel: „Éhínség fenyegeti a világot.” A cikk szerint az emberiséget a leg­közelebbi öt év folyamán azért fenyegeti a katasztrófa, mert az élelmiszertermelés ezalatt az idő alatt 9 százalékkal, a lakos­ság száma, pedig 12 százalékkal emelkedik. Amikor az ember ezt a megállapítást olvassa, köny- nyen ráismer Thomas Malthus tanítványaira. A Trto-faislszta „Borbánban olyan cikk jelent meg, amelyek szerint Ázsia országaiban a túlnépesedés problémája állan­dó jelleget öltött A fasiszta bértollnokok amiatt siránkoz­nak, hogy India nem ellenőrzi a születések számát, pedig egy ilyen intézkedés emelné az éhező indusok életszínvonalát... Érdekes dolog. Mióta foglal­koztatja ennyire a jugoszláv perc-emberkéket az emberiség, különösen Ázsia népeinek sor­sa? Amikor a fasiszta tollbandi- ták » túlnépesedéssel magya­rázzál* a hinduk szenvedéseit, nyilvánvalóan arra akarják elő­készíteni olvasóikat hogy ugyanez a magyarázat érvényes Jugoszlávia dolgozóinak siral­mas helyzetére is. Olyan fények szólnak e mel­lett-, amelyeket sehogyan sem lehet eltitkolni. A zágrábi „ Vjesznik” közölte, hogy „a varsói kerület túlsürűn lakott nyugati részében a föld nem tudja biztosítani az élelmet, igen sok parasztcsalád számá­ra. Ezért át kell telepíteni őket. Csakis így lehet kivezetni a nyomorúságból és ínségből Krizsovlan, Csesztrica, Dubra- va, Loocsen, Kjaizsan, Babinec, Jár ki falvak parasztságát..." A fasiszta újság számítása sze­rint a varasdi kerületben 15 ezer ember... felesleges. Ugyan­az a „Vjesznik” a> horvátorszá­gi crkvini kendet és a Mura­köz mezőgazdasági válságának és parasztság nyomorának ecsetelésekor újból a túlnépes- 6égre hivatkozik, mint a falusi dolgozók szegénységének leg­főbb okára. A titóista lap a szegényekkel szemben táplált eredeti maltuzi gyűlölet juttat­ja kifejezésre abban a megálla­pításban, hogy „crkvini kerület­ben a nyomor öröklődő jelen­ség”. A titóisták azzal az ürügy­gyei, hogy a föld ezekben a kerületekben nem tudja ellátni élelemmel a lakosságot, kény­szerrel kitelepítik a paraszto­kat, elűzik őket a katonai épít­kezésekhez, ércfejtőkbe és úgy­nevezett állami birtokokra. A tények azonban leleplezik a Tito-fasiszták koholmányait. Miért nem látja el a Muraköz élelemmel a földművelőket? Vi­lágos a felelet. A belgrádi ve­zetők a fegyvervásárlásak elle­nében fokozták az Egyesült Ál­lamokban irányuló kivitelt és a folyó év hat hónapja alatt 600 ezer tonna tengerit szállí­tottak az óceánon-túlra. A két utolsó év folyamán pedig Ju­goszláviáiból több mint 3 miilió tonna gabona került eladásra külföldi piacokon. Ez a gabona- mennyiség elég volna ahhoz, hogy tizenkét hónapon keresz­tül fedezze Jugoszlávia egész lakosságának szükségletét. De a fiitóisták még a túlnépe­sedésről szóló fecsegéssel sem tudnak segíteni magukon. Mi­féle túlnépesedés az, amikor maga a titóista sajtó is kény­telen beismerni, hogy a halálo­zási anányszám tekintetében Ju­goszlávia világviszonylatban a harmadik helyen áll, egy sor­ban az afrikai és ázsiai gyar­matokkal. Koszovo és Metohija vidékein pedig aránylag több ember hal meg, mint bárhol másutt a világon. Különösen magas a gyermekhalandóság — minden négy gyermek közül csupán három éri meg a 10 éves életkort. A maltuziánusok előtt hajbó­koló „Oszlophozsdenije” arcát­lanul kiszámítja, miilyen hasz­nos anyagokra lehet szétbontani az embert, mennyi meszet, ként, foszfort, szappant lehet kivonni belőle testének kémiai feldol­gozásával. Az ember a lap számításai szerint mindössze 2400 dinárt ér. KÜLPOLITIKAI JEGYZETEK Amnesztia az árulóknak A háborút követő első öt év A francia nemzetgyűlés az amnesztiáról szóló törvényja­vaslatot tárgyalja, amelyet Du- veau reakciós képviselő terjesz­tett be. A törvényjavaslat cél­ja — amnesztiát biztosítani a vichyistáknak, a francia nép árulóinak, akiilk együttműködtek a hitleri megszállókkal. A tör­vényjavaslat értelmében szaba­don kell bocsátani őket, visz- sza kell adni jogaikat, többek között váiasztójugukat; kitün­tetéseiket, sőt anyagi kártérí­tést is biztosítani kell a számuk­ra. A hitleristák sok volt csat­lósa már szabadon járkál Fran­ciaországban, sőt tekintélyes állásokat tölt be. Az „Observa­tor úr” című burzsoá hetilap megjegyzi, hogy az utóbbi évek­ben egyre több kollaboráns jut az államapparátusba, különösen a külügyminisztériumba és a belügyminisztériumba; amelyek úgyszólván el vannak árasztva vichyistákkal. A hadseregből elbocsáj- tották azokat a tiszteket, akik resztvettek az ellenál­lási mozgalomban és olya­nokkal váltják fel őket, akik együttműködtek a hit­leristákkal. Kétes Anna Rosenberg az Elgiyesült Álamok hadseregügyi miniszte­rének személyzeti kérdésekkel foglalkozó helyettese, november közepén körutat tett Koreában. Utazásának célja, mint mindig, az amerikai katonák hangula­tának tanulmányozása volt. A Pentagon küldöttjének nem kel­lett sokáig törnie a fejét azon, mit gondolnak és mit akarnak a katonák. A\ég alig ért földet, a katonák — mint a France Press hírügynökség közli, — máris megrohanták a kérdéssel: hazakerülnek-e karácsonyra? Anna Rosenberg jobbnak tar­totta elhárítani az egyenes vá­laszt. Ellenben megígérte, hogy kedves karácsonyi ajándékot küld az amerikai katonáknak: alatt több mint 26.500 kolla­boráns árulót helyeztek szabad­lábra. Szabadonbocsájtják azo­kat is, akiket szolgáltak, fa­siszta SS-hóhérokat. A bor- déaüxi törvényszék például sza­badlábra helyezte e „Reich” SS-hadosztái v katonáinak egy csoportját, akik 1944-ben részt - vettek Oradour-falu lakosságá­nak felkoncol á-sában. Az amnesztiáról szóló tör­vényjavaslat többek között visz- szaál 1 ítja azoknak a tisztviselők­nek nyugdíjigényét, akiket a né­met megszállókkal való együtt­működés miatt ettől megfosz­tottak. Ilymódon több mint háromezer volt vichyista éven'e körülbelül egymilliárd frankot fog kap­ni. Ugyanakkor Pinay kormánya egymilliárd frankkal megnyir­bálta az ellenállási mozgalom rokkantjäinafc és elesettek csa­ládtagjainak kiutalt; amugyis siralmas alacsony segélyeket. A hazaárulók jólétéről való gondoskodás lerántja a leplet a mai kollaboránsokról. Igaza van a közmondásnak: „holló a hollónak nem vájja ki a sze­mét.”... kilátások „Kéksz-emű, búfeledtető szőké­ket.” Ez at felelet, 'kétségkívül be­csületére válik a miniszterhe­lyettes leleményességének. Anna Ro'senberg visszaemlékezve Mac- Artur tábornok régebben tett „karácsonyi hazatérési’’ ígér­getéseire és aizok gyászos ki­menetelére, cs-aik annyit jelent ki, hogy ott a helyszínen ren­dez az amerikai katonáknak „kellemes karácsonyi ünnepe­ket.” Azoknak azonban, akik eset­leg hitelt adnak e nyájas utazó ígéretének, lesz alkalma meg­győződni arról, hogy Korea, szőkékkel; vagy szőkék nélkül ném az amerikaiaknak va'ó hely „a kellemes karácsonyi ünne­pekre”. .............................................................................*................................................................................................................................................................................. Az amerikai imperializmus a világzsandár szerepében X külön leged kiképzésiben ré­szesített és hazug propagandá­val félrevezetett amerikai kaio- nák minden teketórlázás nélkül beleavatkoznak más országok bel ü gyeibe, megszervezik és irányítják a helyi reakció fegy­veres erőinek harcát a nép el­len és magiuk is közvetlenül résztvesznek a büntető-expedí­ciókban. Az amerikai csapatok párat­lanul arcátlan beavatkozása egy idegen ország ügyeibe az Egyesült Államok koreai inter­venciója. Meg kell jegyezni, hegy 3 Dél-Koreában állomásozó amerikai csapatok már jóval az agresszió kirob- barrtása előtt 1945 óta részt- vettek, a demokratikus moz­galom elnyomásában, a ko­reai hazafiak véres irtásá­ban. Az Egyesült Államok Impe­rialistái gyakran katona; misz- 6ziók segítségével hajtják végre a zsandárfeladaíokat. Jó; illusz­trál ja ezt a görögországi, ame­rikai katonai misszió tevékeny­sége. Az amerikai imperialisták Athéniben teljes gazdasági és politikai uralomra tettek szert. Az amerikai katonai vezetőség irányította az összes hadműve­letéket a görög demokratikus hadsereg ellen. Van Fleet tá­bornok, a koreai nép hóhéra, abban az időiben, amikor a gö­rögországi amerikai katonai misszió vezetője volt, valójában főparancsnoki szerepet töltött be a görög monarchofasiszta hadseregben. Van Fleet kezén görög haza­fiak ezreinek vére szárad. E hóhér parancsára próbálták ki a .görög demokratikus hadsereg harcosain először a napalm- bombát, amelyet az amerikai agresszorok most Koreában al­kalmaznak. Van Fleet tábornok 1949-ben személyesen vezette Grammosz körzetében a harci­kat. Az amerikai katonai misz- szió többi tisztje is számos al­kalommal vezényelt monarcho­fasiszta csapatokat a demokra­tikus hadsereg ellen. Ma Görögország minden politikai, gazdasági, pénz­ügyi és kereskedelmi kérdé­sében az amerikaiak dönte­nek. A görög hadseregben amerikai tisztek garázdálkodnak, akik a sajtó jelentése szerint „minde­nütt megtalálhatók kezdve a legkisebb egységektől egészen a vezérkarig.” Az amerikai katonai vezető­ség szívesen alkalmazza a kü­lönféle katonai demonstratív megmozdulásokat, hogy ily mó­don nyomást gyakoroljon más országokra. Amikor Mac-Artur kevéssel a második világháború befejezése után látta, hogy a Fülöp-szigetek népe szabad­ságra és függetlenségre törek­szik, elhatározta, hogy megfe­nyegeti a füöpszigetieket. Ezzel a célzattal harci készenlétbe he­lyezte és a mozgolódások' kö­zéppont jába n, L usz on - sz i ge t én helyezte el a 86 amerikai gya- loghadosztályt, amelyet pedig mir éppen le akartak szerelni. A hadosztály rendszeresítette az oktató gyakori a tokát, tüntetőén csörtette fegyverét. Amint a „Daily Pacifican” című katonai újság megírta, .ezzel azt akar­ták megmutatni, hogy a csapa­tok mindenkor készek leszá­molni „az esetleg előforduló rendzavarásokkal.” Vagy lássunk egy másik pél­dát. 1948 áprilisában, amikor 01 a s zors z ágba n választ á sok r a került a sor, bevetették az Egyesült Államok haditenge­részeti flottáját, amerikai hadi­hajók vetettek horgonyt az olasz kikötőkben. Az olasz városok utcáin, amerikai tengerészgyalog­ság menetelt, a levegőben a lakosság megfélemlíté­sére nagy repülőegységek dörögtek. Redford alten.gernagy, az Egye­sült Államok tengerészeti vezér­kari főnökének akkori helyet­tese, úgy magyarázta ennek az intézkedésnek az érteimét, hogy az amerikai cirkálók nehéztüzér­sége és a tengerészgyalogság képes felszámolni a kisebb in­cidenseket, „kellő benyomást gyakorol az olaszokra.” 4z amerikai katonaság ilyesféle „kísérleteket” más országok­ban is végzett. Olyan esetekben, amikor a demonstratív katonai megmoz­dulások nem segítenek, az ame­rikai kationéi vezetőség ne-n hátrál meg a közvetlen fegyve­res beavatkozás elöl sem. Az amerikai csapatok resztvettek Japánban Kinuta-filmgyár dol­gozói sztrájkjának elfojtásában. A japán rendőrök és az ameri­kai katonák akcióit Vili iám Chase amerikai tábornok irá­nyította.. Jokohamában az ameri­kai katonák kíméletlenül leszá­moltak japán rakodómunkások­kal és tengerészekkel, ak'k nem voltak hajlandók a hajóra rakni a koreai rendeltetésű fegyvere­ket. Modzi japán kikö*őben az amerikai katonák több munkást agyonlőttek, mert nem voltak hajlandók teljesíteni paran­csaikat. Amerikai tisztek vezették az 1948-as francia bányász- sztrájk elfojtását. 1952 márciusában az amerikai katonaság a francia burzsoáziá­val ‘eíjesen egyetértésben résztvett a melun; francia fém­ipar; munkások tüntetésének feloszlatásában. Az amerikai imperialisták tel­jesen ellenőrzésük alá akarják vonni a le:gázott államok had­seregét. Az amerikai táborno­kok rendörfelügyelőként utaz­gattak ezekben az országok­ban, megszemlélik a fegyveres erőket, vezénylik a hadgyakor­latokat, oktatják a függő orszá­gok katonai vezetőit. A világzsandár diktatórikus intézkedései távolról sem jelentik azt. hogy az impe­rializmus táborában nincs harc. Ellenkezőleg, a Wall Street dik­tátuma szükségszerűen komoly összetűzésekhez vezet a kapita­lista államok, de különösen az Egyesült Államok és a tőle függő országok között, kiélezi a harcot a ka pita list ai csopor­tosul ások között. Az angol „News Chronicle” felháborodással ír arról, a „pofonról”, amelyet a brit bi­rodalom a liVall Streettől kapott és k:jelenteti, hogy „Anglia ha­ragszik.” A francia „Combat” „kelepcének és zsarolásnak” ne­vezve az Atlanti Tömböt meg­állapította, hogy „az Egyesült Államok és Franciaország kö­zölt kis háború érlelődik.’ Milliós néptömegek gyűlö­lete és ellenállása szál szembe a világzsandárral. Harmadik éve folytatja bátor harcát a hős koreai nép és mind érezhetőbb csapásokat mér az intervenciósakra. Fegyver­re! a, kezükben védelmezik füg­getlenségüket Vietnam és Ma­lájtól d népei. Bátran küzdenek szabadságukért a franca, olasz, japán és nyugatnémet hazafak. Az egész kapitalista világon egyre hatalmasabb sztrátkhul- lámok hömpölyögnek végig. Világszerte kibontakozik a békemozgaiom. A kapitalista or­szágokban megnőtt a munkás- osztály szervezettsége, erős. de­mokratikus szervezetek jöttek létre. Megnőttek és megizmo­sodtak a kommunista pártok, amelyek hősi harcöt vívnak or­száguk szabadságáért és füg­getlenségéért. A békeharc élcsapatában a békeszerető államok tömö­ren összeforrott tábora ha­lad, élen a Szovjetunióval. 1918 novemberében a nagy Lenin, leleplezve az angol és amerikai imperializmus támadó jellegét, azt mondotta, hogy az Egyesült Államok és Anglia imperialistái maguknak ássák meg a sírt, amikor a népek megfojtóinak és zsandárjainak szerepére kárhoztatja csapatai­kat. E szavak ma különös erővel hangzanak. , (Bozsenkó cikke nyomán) Felszólalások a megyei nagyválasztmányi ülésen Kudela József elvtárs a sal­gótarjáni városi pártbizottság titkára arról beszélt, hogy egyes gazdasági vezetők nem járnak elől jó példával, nem harcolnak következetesen a párt és kormányhatározat végrehaj­tásáért. Sokszor maguk az igaz­gatók siránkoznak azon, kevés a munkaerő, új munkaerőket vesznek fel, s nem veszik fi­gyelembe az üzemien belüli szer­vezetlenséget. Rácz Vince a szakszervezetek megyei tanácsának elnöke el­mondotta, hogy a szakszerve­zeti aktívák nem látják el kel­lően feladatukat. A szakszerve­zetek egvik fontos feladata a munkaerővándorlás megszün­tetése, mégis az üzemekbe be­került új dolgozókkal nem fog­lalkoznak kellően, nem beszél­getnek el velük egyes helyeken, nem gondoskodnak jogos pana­szaik kivizsgálásáról. Mindez nem kismértékben hozzájárul, hogv egyes helyeken aiz új dol­gozók hamar otthagyják mun­kahelyüket. A vállalatoknál a dolgozik vállalásait bürokrati­kuson kezelik, hasonlóképpen a kollektív szerződést is. aminek végrehajtásáért a szakszerveze­tek és a vállalatvezetők nem har­colnak következetesen. A szak- szervezeteknek feladata, hogy elősegítették az 1952. évi terv maradéktalan teljesítését, bizto­sítsák a zökkenőmentes átmene­tet az 1953 tervévre, hogy moz­gósítsák a dolgozókat az adott szó valórawá'.tására, melynek nagy lendítőereje a versenynyil­vánosság biztosítása. Szűcs Albert a salgótarjáni üveggyár vállalatvezetője el­mondotta, hogy üzemükben két fő hiányosság van. Az egyik az exporttervek teljesítésénél a másik pedig az önköltség- csökkentés vonalán van. Az üzemük az exporttervet kivéve részletében is tel jesítette, s most feladat e téren való lema­radás behozásai. Az ellenőrzés hiánya is megmutatkozik az üzemben, mert ezévben Kana­dába és Amerikába szállított üvegáruért 50 ezer forint köt­bért kellett fizetni, mert rossz volt a csomagolás, nem az volt a csomagban, ami rá volt írva. Önköltségi tervünket ebben az évben még nem tudtuk tel je­síteni. Tudvalévő az, hogy az üvegek teljes egészében a zöld- üveg kivételével importanyag, ból készülnek. Nemrégen a Szabad Nógrád bírálatot gyako­rolt a vállalatvezetőség felé, mert az importanyagok nagy­része szabadon az udvaron he­ver és az használja aki akar­ja. Ennek az a következménye, hogy az anyagfelhasználás csak papíron van meg és mi annyit fogadunk el, amennyit beírnak. Mi igyekezni fogunk az Önkölt­ségi terv teljesítése érdekében az anyagtárolást helyesen meg­oldani, s biztosítani a,z anyag­felhasználás ellenőrzését. Ahol hibát fogunk észrevenni, ott ér­vényesíteni fogjuk az egyéni felelősséget. Gyürki Béla elvtárs a kisfe- renyei bányász pártbizottság titkárai a politikai munka gyen­geségéről beszélt. Elmondotta, hogy ahol a kommunisták pél­dát mutatnak a tervteljesítésben, ott magával ragadják az üzem többi dolgozóit is. De egyes he­lyeken hiba mutatkozik a pél­damutatásnál, mert van olyan csapat, melynek tagjai zömé­ben párttagok, és tervüket még­sem teljesítik, így nem is tud-' iák nevelni, lelkesíteni a aár- tonkívüli dolgozókat az adott szó valóra váltásáért. Mi felismertük, hogy muw kánk csak akkor lesz eredmé­nyes, — mondotta — ha kellő segítséget adunk a műszak- pártszervezeteknek, megtanítsuk azokat dolgozni, hogyan vonják be az aktívákat a feladatok megoldásába. Nagyon örülök, hogy megtanulhatom a szovjet dől; A Magyar Szovjet Társaság szervezetei sokoldalúan ismer­tetik meg a magyar dolgozók­kal a Szovjetuniót a béke or­szágát. Szervezeteink egyik fon­tos feladata az orosz nyelv ta­nítása. Megyénk területén egyre nagyobb az érdeklődés a világ legszebb, leggazdagabb nyelvé­nek az orosz nyelvnek az elsa­játítása iránt. Sokkal több dol­gozó tanul ezeken a tanfolya­mokon, mint tavaly. Az elmúlt évben 14 tanfolyam indult be 210 hallgatóval, de ezek közül csak 4 tanfolyam fejeződött be sikeresen. Az alapvető hiányos­ság az volt, hogy szervezeteink nem végeztek kellő felvilágosító munkát, nem beszélgettek a dol­gozókkal arról, hogy még köny- nyebb lenne a különböző élen­járó szoviet módszereket elsa­játítani, ha azt eredetiben orosz nyelven tudják olvasni. így csak azok a dolgozók vettek részt a tanfolyamon, akik erre önmagukból is rájöttek. A má­sik hiányosság pedig az volt, hogv a tanfolyam hallgatóinak politikai és szervezeti nevelésé­vel nem foglalkoztunk kellőkép­pen. Nem volt a tanfolyamok­nak bizalmiak aki politikailag összefogta volna a tanfolyam hallgatóit. Nem volt rendszeres ellenőrzés. Az előadó elvtársaik részére nem tartottunk értékelő értekezletet. Az elmúlt év tapasztalatait felhasználtuk idei munkánkban. Sokkal jobb volt az agitációs és népnevelő munkánk. Így 29 taníolvamot tudtunk megindí­tani 765 hallgatóval. Nagy lel­kesedéssel tanulnak a pásztói rendőrségen, ahol eddig még senki sem hiányzott az óráról, és pontosan felkészülnek. Példaképül lehet még állítani a salgótarjáni üveggyár haladé és kezdő tanfolyamait is. / hallgatók soha nem hiányoznak az órákról,, a kiadott házifel­adatot pontosan elkészítik és a gyengébb hallgatókkal külön foglalkoznak azok, akiknek könnyebben megy a tanulás. Ebben a jó munkában nagy­részük van a tanfolyamok veze­tőinek, akik a legnagyobb lelke­sedéssel tanítják a. szovjet nép *ozók nyelvét nyelvét. Eredményeik azt mu­tatják, hogy akárcsak az elmulí évben az idén is a legjobb tan­folyamok közé tartozik az üveg­gyáré. Nagyon i<5, lemorzsolódás nélküli tanfolyamok Vannak még Patakon, Cserhátsurány- ban, Egyházasgergén, a salgó­tarjáni acélárugyárban, és fel- söpetényben. Igen nagy érdek­lődés van Szügy községben is, aihol 20 hallgató várja a tan­folyam beindulását, de balassa- gyarmatról nem megy ki az elő­adó. Az orosz nyelv iránti érdek-^ lődésben kifejezésre fut népünk szeretető felszabadítója, a nagy Szovjetunió iránt. Verebélyi István ács a 63/2 Építőipari Vállalat dolgozója ezt így feje­zi ki: „Nagyon örülök, hogy megtanulhatom a szovjet nép nyelvét. Nagyon sokat lehet tő­lük tanulni. Nekik köszönhetem, hogy munkámban eddig is szép eredményt tudtam elérni. Az ő saját nyelvükön szeretném el­mondani, hogy milyen hálás va­gyok nekik, ami megváltozott szép életünkért. Nem mondhatjuk el azonban, hogy mindenütt ígv gondolkoz­nak. A salgótarjáni nagyállo­máson 20 hallgatóval indut meg a tanfolyam, ma már csata négyen öten vesznek részt az órákon. Ez nem is csodálni való, hiszen sem a párttitkár elvtárs, sem a politikai tiszt, sem az áüomásfőnök nem vesz részt a tanfolvamon. Ilven hiá­nyosságok vannak még a me­gyei tanácsnál, Aóátravere- bélv és Kálló községekben, ahol megszervezték ugyan a tanfo­lyamokat, de sem a pártszerve­zet. sem az MSZT-szervezet ve­zetősége nem biztosította rend­szeres ellenőrzéssel, példamuta­tással a tanfolyam sikeres mű­ködését. Salgótarján város területén igen 6zép kezdeti eredmények vannak, de ha az MSZT városi titkársága nem segíti, nem el­lenőrzi jobba,n a tanfolyamokat, akkor nincs biztosítva, hogy azok sikeresen be is fejeződ* jenek.

Next

/
Thumbnails
Contents