Szabad Nógrád. 1952. november (8. évfolyam. 89-97. szám)

1952-11-22 / 95. szám

2 SZABAD nSguXr 1952 novemtver 22 AZ URALKODÓ MAGASLAT GAZDÁI JTét éve, hogy a kínai népi önkéntesek a Koreai Népi Dento- kratikus Köztársaság területére léptek azért, hogy segítse­nek a hazáját védelmező hős koreai népnek. Kínai barátaim meghívására nemregen meglátogattam a kí­nai népi önkéntesek egyik osztagát. — Ez a magaslat, „amelyet védelmezünk — magyarázta Csui Csi-kou, az osztag parancsnoka, az imperialisták torkának szegezett kés. Négy hegyi út zár et előlük és a magaslatról el­lenőrizhetjük állásaikat, a vasútvonalat. Éppen ezért a beavat­kozók százszor is rohamra indultak már áfásaink ellen, ezer, meg ezer gránátot lőttek ki, sokszáz bombát dobtak le napalm­mal perzselték a magaslatot, de elfoglalni nem tudták. Az osztag parancsnoka bemutatott több harcosi. Az egyikről ezt mondta: — Vu Jlng-csing tűzte ki a győzelem zászlaját, amikor vlsz- ezafoglaltuk az ellenségtől a magaslatot. Az egész fronton isme­rik hőstetteit. Mestere a kézitusának. E gyszer néhány társával az amerikai gyalogság hálába ke­rült, hogy megzavarja a visszavonulásra kényszeritett ellenséget, A koreai egységek erősen szorongatták az amerikaiakat és ípu. amikor elkezdték a visszavonulást, két tűz közé kerültek. Sú­lyos veszteségeket szenvedtek, de a llszinmaaisták segítségükre jöttek. Vu Jing-csinget is harcostársait elvágták ez osztaguktól, őket azonban nem hagyta cserben leleményességük. Megvetet­ték lábukat egy sziklabarlangban és a közelben kúszó ellenséget gránátokkal semmisítették meg. De elfogyott a lőszerük és már csak két gránátuk maradt. Négy amerikai katona pedig láng­szóróval a barlang közelébe kúszott. Vu Jlrg-csing élete koc­káztatásával áttörte a lánpf&ggönyt és közelről szuronnyal döfte át az ellenséges lángszóróst. Társai követték példáját és heves kézitusában végeztek az amerikaiakkal, majd a zsákmányolt géppisztolyokkal, lángszóró-löszerrcí visszavonultak a barlangba is kitartóan védelmezték a; újabb támadások elten. Vu Jlng- csing súlyosan megsebesült, de továbbra harcolt társaival cruiltt mindaddig, amíg a felmentő egység meg nem érkezett és az ellenség halottal hátrahagyásával el nem menekült, J/ u Jlng-csing a polgári életben favágó. Amikor az impe- riaüslák Kína halárai felé hömpölyögtek, sok más kínai hazafival együtt jelentkezett önkér.éesnek és azóta harcol vitézül. Vu Jing-csing és társai egyszerű emberek valamennyien, aki két idehozott a lángoló hcrzafiság, és mély öntudatos internacio­nalizmusa, a béke és a haza védelmének eltökélt szándéka. KÜLPOLITIKAI JEGYZETEK A „Daily Compass" sorsa November 4-ép jellemző eset történt az Egyesült Államokban: beszüntették a „Daily Coin pass'' című független lap megjelenését. A beszüntetés oka: nem tudták fedezni a kiadás költségeit. A „Daily Compass" egyiKe volt azon kevés amerikai lapok­nak, amelyek hűen tájékoztatták ez olvasót és tárgyilagosan fog­lalkoztak a nemzetközi kérdések­kel. AmiKor 1949 májusában napvilágot látott a lap első szá­ma, szerkesztősége közölte, hogy a „Daily Compass” hirde­téseket és reklámokat csakis olyan feltétellel közöl, ha a hir­detőik „csak a hirdetéseik leköz- léséhez szükséges helyet vásá­rolják meg és semmi többet". F.z az ái'iálspryit persze nem tetszett a Wall Street monopo­listáinak, akik a reklámok közöl - tetését a lap megvesztegetése egyik eszközének tekintik. A mai Amerikában köztudomású, hogy mindannyiszor, amikor egy új­ság vagy folyóirat a Wall Streetnek nem tetsző nézeteket mond ki, valamilyen módon be­tömik a. száját. Ilyen sors érte annakidején a „New-Yorkt- Start"-t, a ,.P. M."-et, a „Ti­mes Record”ot, a „California Ea-gle”-t, amelyet négy évtize­den keresztü1 adott ki a Char- lot'ta Bass. A „Times Record” egykori kiadója kijelentette: — Amerikában szabad és be­csületes lapot nem lehet fermtar. tani. A független kiadó tönkre- megy, még mielőtt munkához fogna... Néhány kiadónak sikerült ugyan bizonyos ideig fennma­radnia, de sorsúik végeredmény­ben eleve eldőlt, ha híven és be­csületesen tájékoztatták olvasói, kát. Újabban bizonyítéka ennek a „Daily Compass" története. Az eset egyébként jól il­lusztrálja azt, hogy a mai búr- zsod államokban csak azoknak ismerik el személyi szabadság- jogaikat, például a szólássza­badságot, akiknek tőkéjük van. A BURZSOA RENDSZEREK FASIZÁLÓDÁSA Sztálin elvtárs a XIX, párt­kongresszuson tartott beszédé­ben a következőket mondotta: „A burzsoázia azelőtt megen­gedte magának a szabadelvűs- ködést, védelmezte a burzsaá- demokratikus szabadságjogokat és ezzel népszerűvé tette magát a nép körében. A szabade’.vűség- nek most már nyoma sincs. Nincs már meg az úgynevezett „személyes szabadság" — csak ionnak a személyes szabadságát ismertk el, akinek tőkéje van. Minden mis állampolgárt csu­pán kizsákmányolásra alkalmas, nyers emberanyagnak tekinte­nek. Az emberek és nemzetek egyenjogúságának elvét eltipor­ták. Ennek az elvnek helyére a kizsákmányoló kisebbség teljes- jagústágának és a polgárok ki­zsákmányolt többsége jogfosz- tottságának elve kerül'. A bnr- zsaá-demohratikus szabadságjo­gok zászlaját félre oki ék." Több burz& á állam vezető köreiben olyan törekvések nyil­vánultak meg, hogy megszün­tessék a parlamenti rendszert, végezzenek az általános válasz­tások rendszerével. Szembetűnő, hogy az aManti tömbhöz tartozó Jószágokban a burzsoá demokrá­cia maradványainak megsemmi­sítését egy központból irányít­ják. Ez a központ az Egyesü't Államok, ahol a háborús előké­születek politkáját erőltetett ütemű fasizálódás kíséri, füindössze néhány évvel ezelőtt Ifögytáid jóvá Franciaországban és Olaszországban az új alkot­mányjogokat. A francia és olasz burzsoá politikusok között ma mégis a jelenlegi alkotmány fel­váltása az egyik jegdi valósabb téma. „A parlamentáris rendszer el­járási szabályzatánál fogva nem felei meg a XX. századbeli de­mokratikus társadalom követel­ményeinek.” Ezt a „felfedezést" Goncl'a, az ctasz keresztényde­mokrata párt egyik vezére tette. A valóságban azonban ezt a „formulát" egyaránt felhasznál­ják az amerikai, francia, nyugat­német, görög é$ sok más reak­ciós rendszerek, hogy megsem­misítsék a burzsoá-demokratikus parlamentarizmust és annak romjain fasiszta rendszereket szilárdítsanak meg. A francia reakció sárbatiporta azt a demokratikus elvet, amely szerint a különböző pártok és csoportok parlamenti képviselete megfelel a választásodon kapott szavazatok számiéinak, Az ará­nyos képviselet he'yett agyafúrt kombinációkat és trükköket ve­zetett be. Ma Franciaországban elégséges, hogy a reakció egye­sült erői valamelyik választási körzetben a leadott szavazatok felénél eggyel több szavazatot kapjanak, ahhoz, hogy az adott körzet összes parlamenti helyeit elfoglalhassák és megfosszák a írepvise'eítől a választók 49.9 százalékát. Az olasz reakciósok mcst új választási törvényt akarnak el­fogadni, amely még tovább KÖZVÉLEMÉ NYKUTATÁS A NEMZETI FÜGGETLENSÉGRŐL „A franciáknál« mimóza Idegeik vannak" — mondotta az amerikai kiilüaymlniszté- rum eovlk képviselője, ami­kor a franciák visszaküldi ték az eqvlk amerikai |e<jv- léket. Csakhogy ezúttal sok. kai többről van sző. mint holmi érzékenvkedésröl. Az idenen megszállás e len ha. taimas (lltakozó hullám ön­tötte el az országot Fran­ROSSZALAS ■amerikmak ebbe is bekMtöiiték az orrukat. Aki csak egy kissé figyelemmel kíséri az eseménye­ket, tudja, hogy az Egyesült A'- lamok támaszpontokat sze-zett Marokkóban a legkisebb ellen­szolgáltatás nélkül és nem ra­gaszkodik ahhoz, hogy csak ka­tonai célokra használják fel eze­ket a bázisokat. (Franc’.os Cordiel a Té- moignage Chrétien október 17-i számában.) Lassanként erősödik a revsz­szaló követelmény amiatt, hogy különféle címeken olyan sok amerikai jön hozzánk A paraszt kifakad, mert kisa.já.ftották a földjét repülőtér cé'jára, a lakók haragszanak, mert az amerikai tisztek felverték a bútorozott szobák bérét, a kerékpáros dü­höng, mert egy amerikai soffőr felborította — általában függet­lenül attól, hogy kinek mi a vé­leménye az északafrikai esemé­nyekről, nem szeretik, hogy az „Torkig vannak" Egyes köröít, amelyek ugyan elég távol állnak a kommuniz­mushoz — tökéletesen torkig vannak mindazzal, amit „amerikai imperializmusnak” hívnak. (Les Echos október 16.) „BEKÖTÖTT SZEMEK ÉS BEDUGOTT FÜLEK" ciaorszáa eqyhanaú »kara. tat végezni az amerikai ura­lommal, visszaállítani a nem. zeti füdootlentétiet. Az alábbiakban sajtősze- melvényeket kőz'Unk a fran­cia poloári útságokból, ame­lyeknek leqtöbble támogatta az At'antl politikát. De még ezekből aiz úlsáno'-b-jl is W. olvasható a franciák állás, foglalása. A bányásznépnevelők példamutatásukkal segítsék elő a Rákosi elvtársnak adott szó valóraváltását «— Bányásznépnevelók tanácskozásáról —“ Csak az auanti kendővel be­kötött szemek és becsukott fülek nem veszik észre, hogy az Ame­rika-«! lenes áramlat egyre jobban elhatalmasodik Franciaország­ban. Az ország egyes vidékein terpeszkedő idegen helyőrségek mutatják, hogyan Kötik gúzsba egyre jobban függetlenségünket. Az újjászületett német m'Htariz- musnak bőkezűen nyújtott segít­roegy a választók demokratikus jogainak elnyomása terén. Az általuk felfeoezett rendszert „prémiumos többségi rendszer­nek nevezték el. Népellenes jel­legét jó' mutatja, a következő példa. Az olasz parlament ösz- szes helyeinek száma 590. Fia az összes reakciós pártok tömb­jére a választásokon leadják a szavazatok felét, akkor a rendes körülmények között 295 képvise­lői helyre tartha.tr.aik igényt. Ez azonban nem elégíti ki a reak­ció vezéreit. Az új rendszsr szerint, amelyet most akarnak bevezetni, a reak­ciós tömbnek elég a választáso­kon egg-ye' több szavazatot kap­ni, mint amennyi az összesen le­adott szavazaté^ fele, s ezt az egy többlet szavazatot „pré­miumként" (!) majdnem száz képviselői mandátum kíséri. Eb­ben az esetben a reakciósak) az 590 hely közül 385-öt kapnak meg. Ahhoz, pedig, hogy leg- alább ilyen „túlsúlyt” elérjenek, a kereszténydemokraták válasz­tási törvényjSvaslatukat egész sor más dráfcl törvényjavaslat­tal szándékoznak megerősíteni. E javas'atok elutasítják a sajtó- szabadságot, a szakszervezetek legfontosabb jogait stb. Először törvénytelen úten megkaparintani a parlamenti hel.yek kétharmadát, azután ér­vénytelennek nyilvánítani a je­lenlegi alkotmányt és egy neo­fasiszta- fordulat befejezett té­nye elé állítani a népet — ezek az olasz reakció főkolomposai­nak tervei. Nem is ke'l külön hangsú­lyozni, hogy Adenauer klikkje szintén szenvedélyre lobbant a ség, az északafrikai nacionaliz­mus támogatása, az örökös kor- holási, hogy nem fejtünk ki kellő erőfeszítést a fegyverkezés érde­kében — mind megmutatja hon­fitársaink előtt, hogy mi is való­jában az Atlanti paktum igazi természete. (Jean Fabiani a Conbat október 11-i számában.) Választási rendszer francia-olasz mintájú „reformja" iránt. Ebben a szellemiben készíti elő az új választási (örvényt. A hanyatló burzsoázia félre­löki és elhanyagolja régi zász- faját. Palmiro . gtiatti, az clasz nép vezére kijelentette: „Mi fel­emeljük, fennen hordozzuk és megvédj ük ezt a zászlót, bizto­sak vagyunk abban, hogy ha így cselekszünk, a haladás ügyét é$ a polgárok túlnyomó többsé­gének érdekeit védjük." A kom­munisták minden országban harci őrhelyen állnak. Eltökélt szándékuk, hogy te'jesítsék és maradéktalanul teljesítik is a néptőmegekkel, a demokráciával szemben fenálló történelmi köte­lességüket, M. Masinyin cikke nyomán) „Ha az amerikai kormány jólértesült volna" Ha az amerikai kormány jól- értesülj volna, tudná, hogy ha a parlamenti szavazások szeszélye ratifikálná is azokat a szerződé­seket, amelyek Franciaország alapvető érdekeit veszélyeztetik, a vállalt kötelezettségeket úgy­sem lehetne teljesíteni és Így a szerződéseknek semmi kihalásuk nem lenne a nemzetközi külpoli­tika'! élet alakulására. (Genevieve Taborlus cikke a f Information október 11-t szá­mában.) November 16-án a nógrádi szénmedence legjobb népnevelői, akik a felvilágosító- és termelő­munkában kitűntek, Nagybátony- ban értekezletet tartottak, me­lyen megtárgyalták a politikai fe világosító munkában elért eredményeket, hibákat és a fel- világosító munka legfontosabb feladatait. A népnevelő tanácsko­záson rúsz'.vett a Központi Veze­tőség agit.-prop. osztály részéről Taskó elvtársinő, a megyei párt­bizottságról Nagy Kálmán és NádasdI András e vtárs. László István eivtárs a beszá­molójában többek között foglal­kozott azzal, hogy szénbányá­szatunk több vállalata a harma­dik negyedévben nem teljesítet­te tervét. A lemaradásban dön­tő része van a gyenge poütiKai munkának, ahol a népnevelők példa­mutatóan cM goznak, mint a mátranováki vállalatnál, ott 106.1 százalékra vagy a sálgó-rónai vállalat dol­gozói is teljesneüéfc a ter­vet. Népnevelőink közül példátmuta- toti Czene József eivtárs, aki csa.patúval hosszú időn keresz­tül 130—140 százalékra, Jancsi András mízseríai pártonklvüli népnevejő, aki szintén átlago­san 140 százalékra teljesíti ter­vét. De van olyan népnevelő is mii^t mizseríán Berze Ferenc, aki tervét hosszú időn keresztül csak 95—97 százalékra teljesí­tette. Az ilyen népnevelő nem tudja le'kesítenj a bányásztár- .salt a terv túlteljesítésére. Nép­nevelőinknek feladata, hogy len­dületes munkával serkentsék a többi dolgozókat az adott szó betartására a tervük túlteljesí­tésére, bányászbecsület megtar­tására. Ehhez azonban szüksé­ges, hogy népnevelőink jobb munkát végezzenek a harcos versenyszellem kialakításaiban. De a versenyben ők járjanak az élen. Me.g kell szüntetni a ver­senyben a kampányszerűséget, amely jelenleg a munkaversenyt jellemzi. A nap, napután jó pro­linkat munkájukkal szélesítsék népnevelőink Loy elvtárs által kezdeményezett „Termelj ma többet, mint tegnap’’-mozgal­mat. Népnevelőinknek harcolni kell minden üzemben hegy a kommunisták példát mutassa­nak a termelésben. Megállapítható, hogy párt- szervezeteink, népnevelőink nem folytatnak kellő harcot az el­lenséggel szemben, melynek kö­vetkezménye megmutatkozott Nagybátonyban, ahol romboló munkát fejtett ki az el'enség. Mákos Dezső, pilinyi az oktatás eilen lazított. A lázitó, Orosz Márton, volt szociáldemokrata képviselőnek a barátja. De szá­mos esetben előfordult, hogy volt csendőrök, katonatisztek, j óbból dali szoci á! demokra t ák, akik a becsületes bányászaink között lazítottak a munkafegye­lem ellen. Népnevelőink nem eléggé fi gyeitek fel ezekre a je­lenségekre. A gyenge politikai munkát idézte eiő, hogy párt- szervezeteink nem tartották meg rendszeresen a népnevelő-érte­kezleteket. Nem látták el őket megfe­lelő agitáció* érvekkel és módszerekkel. Ritkán történt meg a népnevelők értekezle­tén, a jó asitációs módsze­rek ismertetése. Nem számoltatták be arról, ho­gyan mozgósították a párttago­kat és par-tonkivülieket az e'őt- tttnik álló feladatok megoldásá­ra. Éppen ezért népnevelőink munkája sok esetben elmarad a feladatok mögött. Ágit adójuk sokszor általános volt, mert nincsenek felfegyverkezve meg­felelő, hatékony s-gitációs érvek­ké'. Ezért nem Is elég harcos a mi felvilágosító munkánk. So­kan közülük nem Ismerik a nem­zetközi eseményeket és munká­juk kismértékben Irányul a leg­fontosabb kérdésre a termelés és az ellenség elleni harcra. Elengedhetetlenül szükséges, hogy a népnevelő rendszeresen ol­vasson újságot, a központi és a megyei Népnevelőd, Az oktatásnál sem hajtottuk végre a Po'itíkai Bizottság hatá­rozatát, mert bányász párttag­jainknak csak a 40 százaléka vesz részt szervezett pártokta- téson, de sok helyen maguk a népnevelők sem járnak el rend­szeresen a foglalkozásokra. Egyes titká.ok ennek az okát abban látják, hogy a bányászok nem akarnak tanulni. Ez a vé­leménye a kisterenyei pártbizott­ságnak is. Az ilyen opportunista álláspontot sürgősen íe' kell számolni. Az oktatás fontossá­gát kell népnevelőinknek meg­magyarázni a dolgozóinknak. Mondják el, pártunk elméletének elsajátítása a mindennapi mun­kák elvégzéséhez nyújt segítsé­get. A szervezeti szabályzat ér­telmében is minden párttagnak köte'essége a tanulás. Ne felejt­sék el, amilyen mértékben emel­kedik a bányászok öntudata, olyan arányban emelkedik a a széntermelés is. Bányászainknak becsületbeli kötelessége teljesíteni azo­kat a vallatásokat, amelyeket Rákosi elv társnak tettek, de ehhez elengedhetetlenül szüfle. séges, hogy növeljük a fokozott felelősségérzetet a bányák dol­gozóiban és elsősorban a kom­munistákban. Az értekez'eten több hozzá­szóló elmondotta az üzemüknél fennálló termelést gátló akadá­lyokat. Czene József elvtárs hoz­zászólásában részletesen ismer­tette, hogy hogyan végzi népne­velő munkáját. „Személyes pél- damutatüsommal győzöm meg bányásztársaimul. November 14-én elmondottam üzemünk dolgozóinak, hogy előző nap szégyenkeznünk kellett Hidas elvtárs előtt a lemaradásunkért. További feladatunk, hogy napról napra teljesítsük tervünket, s earn a napon a közbejött aka­dályok ellenére is41 csilleszenet termeltem munkatársaimmal együtt. Példát mutattunk ezen a napon fs a többieknek, de megmagyaráztam a másik csa- paivezetönek, hogy munkatársai­val, ha nem fejezi be előbb fél­órával a műszakot, kél csillével több szenet tud rakni. Megfo­gadta tanácsomat a csapatveze­tő. Másnap a csapat minden tagja kihasználta a 480 percei és három csillével termellek több szenet. A mi csapatunkat követte az üzem összes dolgozója e Har­madik Békekölcsön jegyzésnél. Szívós harcot kei tett folytatni, de akkor is mi győztünk. Szá­mos esetben bebizonyosodott, hogy szívós, kitarló nevelömun- kával, személyes példamutatás­sal lehet eredményeket elérni és mi, Alkotmány-akna dolgozói megígérjük, hogy a vállalt kö­telességeinket maradéktalanul teljesíteni fogjuk" — fejezte be hozzászólását Czene elvtárs. Jánosi Péter elvtárs a szoros- pataki bányaüzem párttitkárát bírálta, hogy nem szervezi meg a munkát, mindent egyedül akar elvégezni, időközönként vannak ugyan harmad nép­nevelő-értekezletek, de ezek olyan rövidek, hogy a nép­nevelők kevés segítséget kapnak munkájuk elvégzé­séhez, A pártvezetőségnek pedig fel­adata, hojgy nagyobb mértékben gyakorolja a termelés pártellest- őrzését. ★ Az értekezleten a hozzászól ók sok hiányoss. ot vetettek fel. De arról keveset beszé’tek, hogy, hogyan akarják megszüntetni és ehhez milyen segítségre van szükségük. A népnevelők a párt politikáját viszik a nép közé, a dolgozók érdekeit képviselik. Munkájuk jó végzéséhez szükséges, hogy a párt- és kormányhatározatokat ismer­jék. Ennek hiánya következtében nem tudják kellőképpen megér­tetni a dolgozókkal a tanulás és az ellenség elleni következetes harc fontosságát. Példa erre Kisbáb elvtárs felszólalása, aki elfelejti, hogy milyen élete volt a múltban egy bányásznak és milyen van jelenleg. Ezt a nagy különbséget kell megértetni minden bányásszal. A népnevelő tanácskozás ak­kor válik termékennyé, ha nép­nevelőink személyes példamuta- fásukkal szívós, kitartó személy­hez szóló ag! tárlójukkal serken­tik bányásztársaikat, a párt- és kormányhatározatok végrehajtá- sára, Rákos) «Marsnak adott szavuk valóravá'iására. A GONDVISELÉS ÉS A DOLLÁROK Egyes amerikai felelős vezetők vagy üz'etemberek elfelejtik, hogy mi csalt szövetségesei vagyunk és úgy akarnak bennünket kezelni, mintha pártfogói íjaik lennénk és beavatkoznánk olyan dol­gokba, amelyek csakis ránk tartoznak. Az Egyesült Államok gőg­jébe úgy tesz, mintha a gondviselés földrajzi helyzete és ipari ka­pacitása a Nyugati vezetőjévé tette volna, de ez nem fele! meg azoknak a nemzeteknek, amelyeket a közös ügyért folytatott há­ború legyengített ugyan, de amelyek mégás igényt tarthatnak arra, hogy a világ ügyeinek irányításáért bizonyos felelősséget vállrlja- rak. Hálásak az amerikai nép erőfeszítéséért, de nem hiszik, hogy ezek fejében bármely állam köte e* lemre szuverenitásánál; egy. részét az amerikaiaknak átengedni. (Monde vezércikkei október 11-én) Német mérnökök francia erődökben Műkor civastam egy nagy francia lapban, hogy a kormány nem mert tiltakozni az eilen, hogy az amerikai Verdunben német mér­nököket alkalmaztak, feltettem a kérdést, mit keresnek az ameri­kaiak Franciaországban és hogyan vihetik keresztül, hogy a Franciaország védelme szempontjából döntő fontosságú erődít­ményben tegnapi, tegnapelőtt! és kétségkívül holnapi ellenségünk mérnökeit alkalmazzák anélkül, hogy a francia kormány ezzel szembe merészeljen szállni. (Albou Tar beuch „La Republique Algértenne" október 24-i számában.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents