Szabad Nógrád. 1952. november (8. évfolyam. 89-97. szám)

1952-11-19 / 94. szám

a SZABAD AO Ci It AD 1952 november 19. A TAKARMÁNYALAP BIZTOSÍTÁSÁRÓL Megyénk állattenyésztő agro- pomusai, a, térm-eiöszövetkezetek és csoportok elnökei november 15-én Balassagyarmaton az ál­latállomány átteleltetéséről érte­kezletet tartottak. A beszámolót Halász János megyei főá'latte- nvésztő agronómus tartotta meg. Beszédében feltárta az állatte­nyésztés edd'gi eredményeit, hi­báit, az idei takarmánygondo- kat, s azt a felelősségteljes fel­adatot, amely a csoportelnökök­re hárul az állatállomány meny- nyiségi és minőségi fejlesztésé­ben, valamint az állatállomány téli átteleltetése terén. A beszámolóhoz hozzászólt a romhányi II. Rákócz1 Ferenc tszcs elnökhelyettese, aki el­mondotta, hogy ezideig 40 mázsa akáclombot silóztak be. a szarvasmarhaállomány takar­mányéi! átása érdekében. A ser­tésekkel már hetekkel ezelőtt megkezdték ai lucernaliszt ete­tését. A süldőáliományt még most is legelőn tartják, hogy az abraktakarmánnyal takarékos­kodjanak. Tehát ez a termelőcsoport hát- tan hozzányúlt a rejtett tartalé­kok feltárásához, s tervszerűen oldja meg az állatállomány ta­karmányozását. Csillag elvtárs, a balassagyar­mati Előre tszcs elnöke hozzá­szólásában a csoport állatállo­mányának hatalmas fejlődését is­mertette. — Csoportunk szarvasmar- haállománya 12-ről 120 da­rabra emelkedett. 41-ről 331 darabra emelkedett a sertések száma. így a megnövekedett ál­lománnyal párhuzamosan bizto­sítani kellett a szükséges takar­mányalapot is. De ennék érdeké­ben már a nyár folyamán 300 köbméter zöld silót készítettünk nyers állapotban etetésre alkal­matlan takarmányféiékből. így csoportunknak most 450 köb­méter silótakarmáríya van és tervbe vettük, hogy még 200 köb­métert silózunk. Az üzemi moslékot és a savót, fölözött tejet a sertések részére a városban összeoyüjtiük. Jelenleg is ezzel takarmánvozzuk serté­seinket. A takarmányozásra ter­vet dolgoztunk ki és eszerint naponkint 20—22 kilogramm si- Uótakarmány jut egy szarvas­marhára. A tervszerű takarmányozás mellett növeiték a tejhozamot. Ma már 28 literes napi tejhoza- mot is elértek. így az év folya­mán a szabadpiaci tejből 50.000 forint bevételhez jutották. Ha a csoportéinökök megfelelő gond­dal kezelik az állatállományt, nem maradhat el az eredmény. Épp ezért ki jelentette, hogy vala­mennyi csoportelnök felelős az állatállomány tervszerű fejlesz­téséért. Csillag elvtárs felhívta a csoportéi nökök figyelmét arra, hogy amennyiben silózni nem tudtak, haladéktalanul kezdjék meg a szalmafélék meszezését, feltárását. Tóth László, a dejtári termelő- csoport elnöke arról számolt be, hogy a tartalékok feltárásával biztosítani tudják az állatállo­mány átteíeltetését. A lovak ta­karmányozásánál bevezették a szecskázást, hogy a legnagyobb takarékosságot érjék ei. Torna Gézái, a balassagyarmati járási tanács VB-elnöke hozzá­szólásában kihangsúlyozta, hogy csak tervszerűséggel lehet ered­ményes munkát végezni. A cso­portok mérjék fel összes takar­mány-készletüket, vegyék szám­ba a takarmányozásra al­kalmas egyéb melléktermékeket és hu! fa-dékokat és így készítsék el az állatállomány takarmányo- zásáfiak teryet. A tervszerű ta- kárinártvozás ’ kiküszöböli azt a káros jelenséget, hogy amíg van, sokat etetnek, később pedig nem lesz takarmány. Meggyesi Balázs, a városi ta­nács mezőgazdasági csoportjá­nak vezetője a kétéves állatte­nyésztési terv teljesítéséről be­szélt. Kihangsúlyozta, hogy a terv teljesítéséért valamennyi elnök, csoporttag felelős. „Na­gyon fontos — mondotta Megy- eyesi elvtárs — az állandó ál­lattenyésztési brigádok és mun­kacsapatok szervezése. Nem en­gedhető meg. hogy az állatokat, akárcsak havonként is más-más ember gondozza, mert ez vissza­esőkként az állat termőképes­ségét is.’1 Az értekezleten jelenlévők megtekintették a balassagyar­mati Előre tszcs szépen be­rendezett istállóit, szakszerűen kezelt si'lógödreit, a villanyerő- vel hajtott szecskavágót, darálót, és a szakaszos trágyakezelést. Az állattenyésztők és csoport­elnökök értekezlete eredményes volt. Csoportelnökök, szakembe­rek kicserélték tapasztalataikat, s konkrét, hasznos javaslatokat tettek a rejtett takarmánytarta- lékok feltárására, mely biztosítja a csoportok állatállományainak téli átteíeltetését, mennyiségi, minőségi fejlesztését. Az a fela­dat. hogv a csoportelnökök cso­port gyűléseken számoljanak be. az értekezlet tanulságairól, hogv a csoporttagok javaslatai is elősegítsék a megfelelő mennyi­ségi takarmányalap biztosítását. Képzőművészeti kiállítás lesz december 7-től 21-ig Nógrádi megyei tanács VB. népművelési osztálya folyó év december hó 7-től 21-ig a megye tanácsépületében képzőművésze­ti kiállítást rendez a megyei festő- és szobrászművészek, va­lamint az egri képzőművészeti csoport munkáiból. A kiállítás megyei képzőművé­szetünk seregszemléje lesz. Ezért felkérünk minden hiva­tásos és nem hivatásos festőt, szobrászt, grafikust, hogy átál­lításon műveikkel vegyenek részt. A k:ádIításra szánt anyag, lehet: tájkép, csendélet, portré. kompozíció, megyénk jellegzetes­ségei; táji, népi vonatkozásban, népi demokráciánk megyei életé­nek realisztikus tükröződése, ki­váló dolgozóink arcképe, munká­ja, élete otthon' és a társadalom­ban, történelmi témák, stb. A képeket és szobrokat decem­ber 1-ig bezárólag kell a megyei tanács népművelési osztálya cí­mére beküldeni. A műveket helybeli és buda­pesti szakbizottság fogja elbírál­ni! Később beküldött műveket technikai okokból nem állítha­tunk ki. HÍREK Á tűzhelygyárban megalakult a képzőművészet; kör. A képző- művészeti kör tagjai képkiálii- iást rendeztek, amelyen 35 kü­lönböző festménnyel, rajzzal és szobrokkal mutatkoznak be a dolgozók. Ez követendő példa az összes üzemek számára, mindenütt van­nak olyan dolgozók; akiknek te­hetségük. kedvük van a képző- művészeti munkához, csak meg kell teremteni a lehetőséget, hogy tehetségüket fejlesszék. Ä FALUSZINHAZ PRÓZAI társulatán kívül egv ope­rett társulat is szerepel me­gyénkben. A „Nyugtalan ból­S7ABAD NÓGRAD Az MDP Nóqrádmeqyei Párt- bizottságának lapja Felelős ktarló: Naqy Kálmán Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salgótarján, Rákóczi-u. 92. Telefon: szerkesztőség 52. kiadóhivatal 30- Szikra Lapnyomda Budapest, József-körút 5 felelős vezető; Kulcsár Mihály dogság” című szovjet operettet mutatják be. amely ai „Szibériai rapszódia” című gyönyörű zenés filmnek a színpadi változata. Budapesten a Vígszínházban van műsoron. Megyénkben már több helyen bemutatásra került. Ebben a hó­napban még 19-én Baglyasaiján. 20-án közkívánatra megismétlik Salgótarjánban. 21-én Nógrád- megverben. 22-én pedig Szé- csényben mutatja be az állami íaluszínhéz. HASZNÁLT FÉNYKÉPEZŐGÉPEKET AZ OFOTÉBT BOl.T Salgótarján, Rakéezi-üt 108. s*. Kommentár felesleges! A „Reader's Digest” című amerikai folyóirat 1952 szeptemberi számában az egyik hír a következőket mondja: „Alabama államban egy hadirokkant, aki nemrég jött az elmegyógyintézetből, jelöltette magát a kongresszusba. A válasz­tási hadjáraton a következő jelszóval indult: „Én vagyok Alabama államban az egyetlen politikus, akinek igazolványa van arról, hogy nem elmebajos.” ★ „New-York Herald Tribüné” 1952. július 29-én szerkesztőségi cikkben a következőket közölte: „Volgeler előadásokat tart a kémkedés technikájáról. Peekskili, N. Y. (Associated Press) július 28. A peekskilli katonai akadémián új tantárgy előadását kezdik meg az ősszel .,A kémkedés technikája’ címmel. Előadó: Robert A. Vogeler, aki kémkedés vádja miatt 17 hó­napot töltött magyarországi börtönben. Ugyancsak Vogeler az is-’ kola egyik gondnoka.” Kommentár felesleges! Nyugat-Németország önállósága jenki módra a. n ^rr> efeJCTTT (Literaturnaja Gazeta rajza nyomán) A megyei irodalmi szakkör munkájáról A Magyar-Szovjet Társaság megyei titkárságának keretén belül megalakult az irodalmi szakkör, amelynek feladata, hogy irodalmi szempontból dol­gozza fel a megye életét, mind a termelés területén, mind egyéb vonatkozásban. Emellett igen fontos feladata az irodal­mi szakkörnek, hogy felkutassa a megyénkben lévő írói képes­séggel rendelkező munkásokat és parasztokat, azokat nevelve, elő­segítse megyénkben az írók kifejlődését. Az irodalmi szakkör eddig már két ízben tartott olyan irá­nyú megbeszélést, ame lyen fia­tal költők verssorozatait bírál­ták meg, jó és gyenge oldalai­ról. Most az irodalmi kör célul tűzte, hogy könyvankétot tart, ahol Jókai Mór „Kőszívű ember fiai” című regényét teszik vita tárgyává ezenkívül az ovodák részére . verseskötetet állítanak össze. Külön előadás keretében vitatják meg a Központi Előadói Iroda, és az írószövetség által rendezett vitának az anyagát, amelyet megyei viszonylatra használnak fel. Az irodalmi szakkör még fiatal Nógrád megyében. Az előtte álló feladatok azonban nagyok. Munkáját csak úgy tudja jól megoldani, ha az iro­dalmi készséggel rendelkező munkásokat és dolgozó paraszto­kat maga köré tömöríti és ki­kéri munkájáról a dolgozók vé­leményét. Ezért egy-egy vita­estre hívja meg a dolgozókat is. A RÁDIÓ MŰSORÁBÓL állandó hétköznapi mosorszamok: KOSSUTH: Falurádió: 5.00, 7.05. Hírek, a Szabad Nép mai vezércikke: 6.45, 12.00, 17.00. 20.00, 22.00. 24.00. Lapszemle; 5.30. 7.45. Sport: 20.20, 22 00. Ideqennyelvü hírek: 15.15, 18.40, 19.40. Színház, filmműsor: 7.90. Műsorismertetés: 7.55, 15.50. Zárás; 8 30 Időjárás: 14 00. úttörő-híradó: 15.15. Iskolarádió: 16.20. Han- qos Újsáq: 12.00, 20.00 Beqyüjtés hírei; 20.40. — PETŐFI: Hangle­mez: 6.00, 7.05. Jó reggelt, gyerekek: 6,45 Hírek; 10 00. Idegen, nyelvű hírek; 7.20.' 18.30. 21,00. Műsorzárás; 11.3.9. Iskolarádio; 9.20. Sport; 19.15. -■ „ 'J„'_ November 19, szerda Kossuth rádió: 11.30; U.i hősök jönnek. — 12.30: Népda'.ok. — 13.30: Békedalok. — 15.00: Ut- törőhíradó. — 15.30; Az Alekszan. drov-egvüttes műsorából.. — 17.15: Polkák . — 17.45; Szív küldi. — 20.10; Egy falu — egy nóta. — 20.50: Koreai asszonyok. — 22.25: A rádió népi zenekara játszik. Petőfi-rádió: 7.00: Keringők. — 10.10; Hanglemezek. — 15.00: Operarészletek. — 15.30; Szovjet és népi demokratikus híradó. — 17.10; Biriukov: Narim vize című könvvét ismerteti Szűcs Andor. — 18.45: A rádió tánczenekara játszik. — 19.35; Vidám Balaton. — 20.00: Állami gazdaságok hír­adója. November 20, csütörtök Kossuth rádió: 12 30: A magyar munkásmozgalom dalaiból — 14.45: A rádió gyermekű Mc műsora. — 14.50: A Fővárosi Népi Zenekar látszik. — IS.30; A forradalom bölcsőié. — 16.00; Kínai és koreai dalok — 17.15: Az ifjúság hangja. — 18.00; A néphadsereg híradója. — 22.30: Népek zenéje. Petőfi-rádió: 9.20- A Gyermek- rádió műsora — 10.10; Magvar kamarazene. — 15.20; Pai'aűd János hegedül. — 16.40; Sztálin- városró'. — 17.40: Falurádió előadása. —• 18.45; Szív küldi... — 19.05; Operettmuzsika. — 19.35; Tánczene. — 21.15; Sportnegyed- óra, — 22.00: Tánczene. November 21, péntek Kossuth rádió; 11.30; Fiatal írók ás költők műsora. — 13.00: Horváth Eleínér és zenekara ját­szik. — 14.15; A Magyar Ope­rettzenekar játszik. — 16.20; A Gyermekrádió műsora. — 17.55: Nemzetközi kérdések. — 20.45: Egy falu születik. — 23.25; Népi demokratikus országok zenéje. Petőfi-rádió: 7.00; Keringők — 9.20; Ajándékműsor. — 15.00; Színes muzsika. — 16.20: Operett­részletek. — 17.00; Szív küldi... — 17.55; Toki Horváth Gyula és zenekara játszik. — 19.95: Egy falu. egy nóta. — 20.00; Vidám dalok. — 22.00; A Rádió táncze­nekara játszik. Bl'TORHÖNAP lliovsmbcr 10-től december 10 ig BÚIORÍRIÍKíSÍlŐ VÁLLALAT Salgótarján, Rákóczi-út 53 alatti boltjában NAGY VÁLASZTÉKBAN KAPHATÓ konyha, hálószoba stb. berendelés \ tavalyi tapasztalatokat használjuk fel az Megyénk területén ismét széles­re tárulnék a tornatermek ajtajai az alapfokú tornász csapatbaj­nokságban résztvevő dolgozók előtt. A Bányász, a Vasas, az Építők sportköreinél már erőtel­jesen folynak az e'őkészületek a decemberben kezdődő versenyek­re. A III. országos alapfokú tornász csapatbajnokság jóval színvonalasabbnak, jóval na. gyobbszabásúnak ígérkezik, mint a tavalyi és a tavalyelőtti volt. Az alapfokú csapatbajnokságnak igen nagv a jelentősége Részben ez biztosítja a dolgozók téli spor­tolási lehetőségét, de ezenkívül a versenyek során feltűnt tehetsé­gekkel nagymértékben gazdago­dik évről évre tornászcsapatunk. Éppen ezért komoly feladat há­rul az idei versenyek a1 ka1 mával a sportkörökre és a SZOT-ra. Gazdag tapasztalatok állnak már azok mögött a sportkörök mögött, amelyek már tavaly és tavaly előtt is résztvettek ezeken a bajnokságokon. Tavaly, tavaly előtt bizony e’ég sok hiba hátrál­tatta az alapfokú csapatbajnok, ság teljes sikerét. Ezeknek az idén már nem szabad előfordul­nak. így például a vezetőknek gondoskodni kel! arról, hogy a bajnokság során ne forduljanak elő időponti tologatások, mert a versenyek sorozatos elhalasztása veszélvezteti a bajnokság ko­molyságát, de ezzel elvesszük a jelentkezettek versenykedvét is. Ha a versenyek sorozato­san elmaradnak, akkor a kedvét vesztett csapat kikapcsolódik a további versenyekből s így le­morzsolódás lesz. Tehát a kitűzött napokon mindig tartsuk meg a versenyt. Egy másik igen fontos kérdés az edzés. Tavaly sok sportkörben felületesen készítették elő a ver­senyzőket, így sok versenyző nem tudta végrehajtani az erő- gyakorlatokat, de sok baj volt a gyakorlatok anyagának ismerte­tésével is. Sok versenyző nem volt tisztában a gyűrű- és á talajgyakorlat összetételével. Sőt egy kéi esetben a gyakorlat be­mutatása közben akarták meg­tanulni. Ebből a tanulság, hogy már most meg kell kezdeni a tervszerű, alapos edzéseket, hogy a versenyzők az indulásra töké­letesen tudják a gyakorlatokat. Nem szabad az „ej. ráérünk arra még” elvet követni. A legtöbb sportkör azt a könnyű megoldást választotta, hogy az alapfokú csapatbajnok­ságra a sportkör által patronált iskolák tanulóiból állított össze csapatot, így jogosulatlan előny­höz jutottak. Az idén már két csoportba osztották a versenyző­ket. Az egyikben a 14—19 éves, a másikban pedig a 19 éven felü­liek indulhatnak. Fontos szempont az alapfokú csapatbajnokságon, hogy olyanok induljanak, akik eddig még nem sportoltak. Tavaly sok sportkö­rünk úgy oldotta meg a csapatok megalakítását, hogy a már mű­ködő szakosztályok tagjaiból összeállított csapatot nevezték be a bajnokságba. Nem vitás, hogy más sportágbeli versenyzőknek is szükségük van a tornára, de az alapfokú bajnokság egyáltalán nem ériié e< célját, ha azon főleg más sportágakat űzők vennének részt. Gondoskodni kell az alapfokú tornász csapatbajnokság során feltűnt tehetségek további foglal­koztatásáról is. A tavalyi tapass* tálatok felhasználásával vigyük sikerre az idei alapfokú torna­versenyeket, hogy azok elősegít­sék ne csak megyénk, hanem or­szágunk tornasport versenyző- táborának további növekedését. LABDARÚGÁS Salgótarjáni Vasas — Dunakeszi Vasas 7:3 (2:2) Salgótarján, 600 néző, vezette Szegedi. Vasárnap délutánra mintegy 30 centiméteres hó borította az St. Bányász-pályát. A mérkőzés előtt letakarították a havat, de még így is nehéz, havas maradt a ta­laj. A két csapat a következő összeáliításban lépett a pálvára: Salg. Vasas: Csala — Hegyi, Csincsik. Válóéi — Kiéiben II„ Songár, Illés. Nagy, Ruzsinszki, Csete, Csontos. Dunakeszi: Pokrovetszki ->*** Ágócs. Kukol, Csutj -— Skotnyás, Kakuk — B. Nagy. Sütő, Berek, Hekli. Pék. A hazaiak kezdik a mérkőzést és mindjárt támadnak is. A nagy hóban Illés lapos beadásai azon­ban elakadnak. A 15. percben már két gólt ért el a salgótar­jáni csapat Ruzsinszki és Cson­tos révén. Ezután feljön a duna­keszi és szögletet ér el. Majd egy ió támadás után a vendégek szépítenek. 2:1. Középen Válóéi­ba belép Berek, Válóéi megüti a csatárt, a játékvezető jól látta az esetet, s Válóéit kiállította. Ezután állandósul a vendégek támadása és a szünetig ki is égvén!ítettek. 2:2. Szünet után 10 emberrel nagy hajrát kezd a hazai csapat. Illés helyére Tóth állt be. a fölény most már nyomasztóvá válik, s meg is születik ennek az ered­ménye. Csete ér el gólt, maid Ruzsinszki, Kiéiben II, Ruzsinszki és Csete a további gólok sor­rendje. A vendégcsapat a 40. percben ér el még gólt. Mintegy 20 méterről Csuti rúg szabadot. Lövése nvomán Csala fölött jut a labda a hálóba. 7:3. A játék­idő további részében már nem változik az eredmény. Nagv erő kifejtésére késztette mindkét csapatot a hatalmas hó. Itt az állóképesség, az erő volt a döntő, s ezt a tarján! fiúknál láthattuk. Válóéi. kiváltsa után 2:2-es állásnál-megtorpant a csa­pat, s kapkodni kezdtek, de az első félidő végéig megállták a hel vüket. A második félidőben magára ta­lált a csapat, amikor Tóth állt be Illés helyére, ez a csere igen jó volt. Tóth mindenhol 'Ott vöit, äftöT Szükség' Völt Tá, Az"egész csapat önbizalmat kapott, s ígv a csatársor is bátrabban kezde­ményezett, s Ruzsinszkiék lövé­sei eredményesek is voltak. A mérkőzés legjobbja Csincsik volt, ki fejjel-lábbal egyaránt ki­válóan rombolt. Utána Hegyi következik, kinek magas, hosszú előreadott labdái sokat értek. A csatársorban Ruzsinszki volt a legjobb és legeredményesebb. Jóí játszott még Csete is. aki hatal­mas lelkesedéssel vetette magát egész idő alatt a küzdelembe. A vendégcsapat legjobbja a kopasz Skotnvár volt, ki fárad­hatatlanul harcolt a mérkőzés fo­lyamán. Bp. Bástya—Salg. Bányász 5:1 (11) Budapesten az újpesti sta­dionban találkozott — immár másodízben az ősz folyamán — a Bp. Bástya és St. Bányász. Az előbbi mérkőzés egv hónap­ja volt Salgótarjánban, s ez a mérkőzés 1:1 arányú eldöntet­lennel végződött. Most. pedig Budapesten, csúszós, hava« pá­lyán 5:1 arányú vereséget szen­vedett a salgótarjáni csapat. A Bástya jobb taktikájával a mérkőzés nagvobb részében fö­lényben volt, s ezt a fölénvt csa­tárai igen jói használták ki úgv, hogy biztosan szerezték meg a két bajnoki pontot. SPORTKÖN Y VEKR ÖL : Keleti Kálmán: „A súlyemelés módszertana“ A Sportláp és Könyvkiadó Vál­lalat kiadásában megjelent egv közel 100 oldalas könyv a súly­emelésről. „A súlyemelés mód­szertana”. A szakmunka több, mint harminc oldaton keresztül nagyszerű fényképek segítségé­vel ismerteti meg az olvasóval a nvornás, a szakítás és a lökés legkorszerűbb keresztülvitelét; a fogyasztásról, a kiegészítő gya­korlatokról, a súlyemelő élet­módjáról, a súlyemelő táplálko­zásáról és az egészségügyi isme­retekről is meglehetősen bőven olvashatunk. Arrói azonban, amit a könvv címe ígér — a súlyeme­lés módszertanáról — keveset találunk a könvvben. A módszertan általános elvei­vel igen vázlatosan, mindössze négy oldalon keresztül foglalko­zik a szerzői Ez bizony igen ke­vés. Súlyemelésünk azért nem fejlődik kellően, mert edzésmód­szereink még mindig nem kor­szerűek. A nálunk járt világhírű szovjet súlyemelők, a világ leg­jobbjai ugyan mindent megmu­tattak, ezek azonban még mindig nem jutottak el mindenhová, két év alatt sem váitak általánosan ismertekké. Ez a könyv alkalmas lett volna arra. hogv necsak ál­talános elveket adjon, hanem részletesen is ismertesse a szov­jet súlyemelők edzósmódszerét. azt. hogv mikor mit csináljanak az edzésen, a súlyemelők, miiven kiegészítő sportágakat űzzenek és azt. hogv gyorsaságban és ruganyosságban fejlődjenek. Ta­nácsot kellett volna adni arra, hogy milyen módszerekkel ve­zessék be a kezdőket ebbe a sportágba, hogyan építse fel az edzését a haladó és az élver­senyző. „A súlyemelés módszertana” nem felel meg a címben ígért feladatnak. Az, ami a súlyemelés technikájára és az izomerő fej­lesztésére vonatkozik a könyv­ben. alapos szakmunkának mondható. A súlyemelés „mód­szertanáról” írt rész azonbart nao-von rövid, hiányos és helyen* * ként hibás.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents