Szabad Nógrád. 1952. november (8. évfolyam. 89-97. szám)

1952-11-08 / 91. szám

1952 november 10, SZABAD \9crXd Ü •* Csak az ellenség elleni kemény harcban tudja Varsány is a tervét teljesíteni Varsány község a szécsényi járás egyik községe. Egy pár évvel ezelőtt még Nógirád me­gye egyik mintaiközsége volt. A siker azonban úgylátszik — megrészegítette őket. Vissza­estek a munkában. Ezt mutatia az őszi vetéseknél a lemaradás, de elhanyagolják az állam iránti kötelezettségeik teljesítését, ezii meg azért, lehet bátran á lítani, mert lemaradtak a beadás telje­sítésével minden vonalon. Á beadási kötelezettség tel­jesítése a községben sehol- sem éri el a 100 százalékot, SŐt kukoricából 40 száza­lékra állnak. A község kommunistái és pár tonkivü'i dolgozói tag teret en­gednek az el.enségnek a garáz­dálkodáshoz. Varsányban a kulákok pilla­natnyilag. 'azt lehet mondani, úgy csinálnak, ahogy nekik tet­szik. Bárány István kulák, aki a Horthy-rendszerben a dolgo­zók bőrére gyarapodott, vagyo- nosodott, most egyíszerűen nem tesz eleget burgonya-, lucerna- és sertésbeadási kötelezettségé­nek. Hasonlóan Bárány Antalné kulák is, aki még többek között nem adott be 6 mázsa 08 kg ku­koricát, 400 kg napraforgót, egv darab sertést. A községi tanács padiig tétlen­kedik. Igaz, el jutótok • odáig, hogy a hátralékban lévő kulákokra kivetették a büntetést. De- hát a büntetés csak akkor büntetés, ha azt végre is hajtják. A kivetéstől , pedig már eltelt egy pár hét, de a kulákoknak még a hajuk szála sem görbült. A községi tanács még azt is megtette, hogy a Bárány Antal­né kutákasszony elmaradt serté­sét — hogy a község félévi terve teljesítve legyen -r- olyan dolgozó paraszttal adatta be. akinek éppen meg volt a hízója. Ha már most figyelembe vesszük Horváth elvtársnak jú­nius 27-én a Központi Vezetőség ülésén mondott beszédét, amely többek között ígv hangzik: „Nem nevezhető másnak, mint az osz- iátyérzék aliomputásának az a gyakorlat, hogy gyakran kulá­kok beadási terved hárítják át a dolgozó parasztok vál- Iáira..." — akkor Varsánv köz­ségben az ellenséggel szembeni magatartás azt bizonyítja, hogy tényleg eltompult az osztály- érzék. Hogy ennek milyen követ­kezményei vannak, csak rá kell tekinteni a klerikális reakció mozgolódására, amely nyilván úgy gondolkodik: „hátha a cim­boránknak — már mint a kulá-, koknak — nem görbül a hajuk szála sem, akkor lássunk mi is munkához", A község kommu­nistái tétlenkednek, az ellenség dolgozik. Szalai József, a köz­ség plébánosa és káplánja szin­te naponta tártjaik megbeszélé­seiket ..aktivá!kika 1 akik aztán ai dolgozókat a munka, az állam iránti kötelezettség teljesítése helyett a felesleges misézésekre, a község: pártszervezet és a köz­ségi tanács elleni magatartásra buzdítják. Nem ritka jelenség ma már az sem, hogy egyes dolgozó pa­rasztok szinte ’naponta hordják a parókiára a különböző élelmi­szercikkeket. Tóth István dol­gozó paraszt például naponta megfordul a parókián egy nagy kanna tejjel. Közel sem úgy néz ki a hely­zet .Varsányban. hogy ne lehet­ne a bajokat helyreigazítani. A Község vezetői, a pártszervezet is. a községi tanács is képes erre. Csak az kell, hogy ébredjenek fel. Kemény kézzel sújtsanak le az ellenségre. Il:i a kulák. vagy a még hátra­lékban lévők nem teljesítik a beadást, akkor alkalmazzák rá­juk a törvény rendeletéit. Ha a község becsületes doigozól látni fogják, ..hogy nem kesztyűs kéz­zel simogatják az: ő általuk is igen jól ismert ellenséget, a tö­meg biztosan ellenük sorakozik fel. Varsány községből már na­gyon sok becsületes dolgozó ke­rült felső vezetésbe. Noha ezek­nek a. munkahelye nem Varsány, azért mégis a községben lak­nak. Tehát nem lehet közömbös számukra, hogy a községnek rosszul áll a szénája. Segítsék a község vezetőit a munkákban: igaz, ezen a téren is van hiba, mert ott van például Tóth Ist­ván, aki a járási tanács terme­lőszövetkezeti ' csoportjának szer­vezője, aki ahelyett, hogy segí­tené a község vezetőit, szinte gátolja a munkájukat. A tszcs- ről valótlan, nem megfelelő hí­reket terjeszt. Felesége nem mu­tat példát., nem vesz részt párt- oktatásban, pedig ha a kiemelt dolgozók, saját ; maguk és családtagjaik nem járnak 'elől jó példával, a község- vezetőinek konftdy nehézségeket .okoznák. Most a Nagy Októberi Szorpa- lista Forradalom 35. évforduló­jára tett felajánlását Varsány nem tudta teljesíteni, de a ver­seny nem állt meg, hanem to­vább fokozódik. A varsányiak tehát fogjanak össze, sújtsanak le az ellenségre, akkor 'terveiket teljesíteni tudják. Ludányhalássi messze maga mögött hagyta versenytársát, Nógrádszakál községet A Ludánvhalászi és Nógrád­szakál községek közti párosver seny az első félévig egyik köz-, ségbe-n sem hozott jó ered­ményt. A két község a verseny- szerződésben vá'ia'.ta. hogy idő előtt teijésiti tojás- és baromfi- begyűjtési tervét és az e ső fél­év végével' mindkét község jó­vá» 100 százalék alatt teljesítette kötelezettségét. Nógrádszakál messze elma­radt versenytársa mögött, mert baromiibegyűjtési tervüket ed­dig csaik 66, évi tojás begyűjtési tervüket pedig csak 57 száza­lékra teljesítették. Ugyanakkor Ludányhalászi.már behozta a félévi lemaradást. Fel­ismerték. hogy a félévi rossz munkának rra volt az oka. A tanács vezetői önkritikát gyako­roltak, belátták, hogy a begyűj­tés kérdését nagyon lazán keze'- ték. elvesztették a kapcsolatot a párt- és tömegszervezetekkel, nem tudatosították a párt és a kormány határozatait a' dolgo­zókkal. Ennek a felismerésnek az eredményeként a tanács most mar gazdája lett a begyűjtés irtunk á­; t \/,t \.e .■ jártak:' i,f f* Szoros kapcsolata van a párttal, a tömegekkel és állandóan tájé­koztatja a dolgozókat a páros- verseny áfásáról. . Az október 25. értékelés sze­rint a község évi baromfibe- gyüjtési tervét eddig 108.5 szá­zalékra teljesítette, tojásbegvüj- téri tervét pedig 97.3 százalékra. Ez annak köszönhető, hogy a pártszervezet a második félév­ben már sokkai nagyobb segít­séget adott a tanácsnak, mint az első félévben. A párt népne­velői a begyűjtési állandó bizott­ság tagjaivá:', felkeresték* a dol­gozókat, egy éM agijáción ke­resztül és kisgyűléseken olyan felvilágosító munkát végeztek, hogy egy negyedév a'att behoz­ták a lemaradást. Komoly abban vették a szocialista versenyt is. Rendszeresen értékelik, a verseny nyilvánosságát biz­tosították, verscnytib án és dobszó útján állandóan tájé­koztatták a község dolgo­zóit a verseny állásáról. a dicsőaégtáb ara és a szégyen- táblára is kiírták. A községben sokan varinak, akik már egész évi beadási kö­telezettségüket tejest tették. Végh Bertalan pl. 140 százalék­ban tett eleget évi baromfi- beadási kötelezettségének, tojás- beadási tervét pedig 120 száza­lékra teljesítette. De -túlteljesí­tették tervüket Nagy' Ferenc. 1 .ász ló Berta latiné és' még töb­ben mások. De vannak olyanok is, akik még a harmadik ne­gyedévvel is hátralékban van­nak. Ezek közé tartozik Rubin Bertalan, Nagy Józseíné. Gal- csik András. Ä tanácsnál ezek­kel szemben szigorúbban kell alkalmazni a törvényt és.. gon­doskodni arról hogy a negyed­év végén kivetett kártérítést és a kötelezettségüket teljesítsék. A gyorshúzási mozgalom fejlődése egy év távlatából a Salgótarjáni Acélárugyárban Alig egy éve annak, hoay el­látogatott hozzánk* a Salgótarjáni Acél­árugyárba Paskov elvtárs, szov­jet tanácsadó, hogy segítsé­günkre legyen a többtermelésért folytatott harcunkban. 1951 kö­zepén gyárunk műszaki vezetői­nek'az volt az általános véle­ményük, hogv gépiberendezé­seink elérték a termelékenység tetőfokát és a meglévő gépek­kel már nincs mód, a termelés további fokozására. 1951 szeptember havában a felett szoviet gyártási techno­lógia nyomán Paskov elvtárs javaslatára az acélárugyár drót­húzó üzemében megindult a gyorshúzási mozgalom. A szov­jet: tanácsadó elvtárs műszaki útmutatása irányi szabott a dróthúzógépek iobb kihasználá­sára. a termelékenység további emelésére. Kezdetben sok nehéz­séget kellett leküzdeni, részben a régi gépek átépítésénél, felme­rült nehézségeket, azonkívül a gyakran rossz minőségű henger­huzal húzásánál előállott zava­rokat. Ezenkívül szemközt ta­lálkoztunk az egyes dó’gozók maradi felfogásává! is. akik ne­hezen barátkoztak meg az új­jal. a haladó technikai fejlődés­sel. A gvorshúzás a szoviet ta­pasztalatok és tanácsadás alap­ján széleskörű mozgalommá fejlődött., Ma már a dróthűzó üzem gépeinek 80 százaléka megnövekedett húzósebességgel gyártja a drótot. A húzasi se­besség növelése egyes .géptípu­soknál e'éri a 230 százalékot. Az átlagos sebesség növelése a meggyorsítóft gépeknél 78 szá­zalék, az üzem összes vasdrót- húzó gépeire vonatkoztatva pe­dig 50 százalék. A gyorshúzási mozgalom abroncshengerlésre is. A hi­deghengermű üzemben már gyorsabban terjedt ez az érté­kes mozgalom. Hengerészeink szinte harcotoik egv-egv hen­a legjobb Teljesítőkről és‘a fe,-ri .. , . ,, r, , , . , chart O h I rl ű nrtl a n na,rm n Kan m o maradókról. Ezeknek neveit síiért. A' nidéghérígerműben ma már a hengerlőgépék 75 száza­léka- dolgozik- meggyorsított”se­bességgel. A sebesség növeke. dése átlagosan 49.8 százalék. Ezenkívül 50 százalékkal gyor­sabban do gozjk a szalagdara­boló gép is. Két darab henger­állvány elé hasító berendezést építettünk, melyen keresztül egyszerre két' műveletet végez­nek a dolgozók. Nézzük meg azonban, hogv Paskov elvtárs útmutatása után egv évre milyen eredményeket hozott a gyorshú­zási mozgalom: Á hideghengermű-üzemben 12—15 .százalékkal többet ter­melnek a do gozók 'a gvorshen- gerléssel. amellett az egv tonna készárura fordított munkaidő lényegesen csökkent. A gépek jobb kihasználásával emelkedett az üzem termelékenysége, ami a hideghengermű ezévi termelé­si eredményeiben már megmi - tatkoz:k. A hideghengermű-üzem a gvorshengerlésnek köszönheti, hogv a felemelt tervét napon­ként ütemesen teljesíti. Ma már az anyagellátásban kiesések nem fordulnák elő. a- párt- és szakszervezet vezetősége, vala­mint az üzem műszaki vezetői a gépek iobb kihasználásával, a tervié! jesítés hatalmas lehetősé­gét és tágterét b'ztosítofták a hideghengermű számára. A dróthú ó üzemben a meg­gyorsított gépek lényegesen megnövelték az üzem termelőképességét, ami körű be ül 20 százalékos kapacitásemelkedést biztosít. Ezenfelül további kapacitás­emelkedést jelent az ötéves terv­ben beruházott modern drót­húzógépek gyorsított sebességű beállítása, amelyek a gazdasá­gosabb termelés mellett a drót­húzó üzem,- s a vele kooperáló, továbbié dolgozó szegverőnek és horganvzó üzemnek hatal­mas fejlődési lehetőséget bizto­sít. Megállapíthatjuk azt is, hogv ma már a dróthúzó üzem a terme'esi tervét lényegesen kevesebb normaidőszükséglettel végzi el. A -meggyorsított gé­pekkel dolgozó dróthúzó üzem megfelelő ütemezésű és minősé­gű h'engeriiuzáleüátás mellett isa'Hii'kÄS? ami a gyorshúzás megindulása előtt még áz alacsonyabb ter­melési terv teljesitésénél :s ha­talmas feladatot jelentett. Ma. amikor a gvórshorgany* zásí eljárás következtében a horganyzó üzeni programmja 10 százalékkal, a szegverő üzem programmja 15 százalék­kal magasabb az előbbi, év azo­nos időszakánál, megállapíthat- l'uk, hogy az ilyen mértékű fe­szített Programm teljesítésének lehetőségét is a gyorshúzási mozgalom teremtette meg. A termelékenység emelkedé­sének. a gépek további iobb ki­használásának a dróthúzóbari ma már egyetlen fékezője az ütemezetien ózdi anyagellátás és annak gyakori rossz minő­sége. Ha az ózdi hengerészek is a termelőgépeik iobb kihasz­nálásával szorosan csatlakozná­nak a salgótarjáni gyorsítási mozgalomhoz, ekkor a dróthúzó üzemünk éépi kapacitásának tel -les kihasználásával, zavar­talanul elláthatnánk az ország szükségletét, szegből és drót. bői. A gyorshúzási és gyorshen- geríési mozgalom mai eredmé­nyeit a műszaki és fizikai dol­gozók szoros összefogása biz­tosította. A komplex-brigádok Paskov elvtárs útmutatása alap­ján a tervezéstől a kivitelezé­sig e termelőgépek iobb kihasz­nálásáért. a fejlettebb szovjet technológia meghonosításáért in­dítottak harcot. Azóta a*gépek iobb kihasználásáért újabb moz­galmak indultak, mint a kettős rúdhúzás. a kettős szegverés,- Ezek a mozgalmak azonban a műszaki feiiődés útján már iobb minőségű anyagot kíván­nak. a me! vek a- gversabb hideg- alakítás követelményeinek meg­felelnek. A Salgótarjáni Acélárugyárban a gyorsítási mozgalom és a gé­pek jobb kihasználásáért indult harc még tovább fokozódik, mert most látjuk igazán Paskov elvtárs itt tartózkodása után ecv évre, hogv ha az elavult tech- nqlógiai módszereket az úiiai, a fejlődővel váltjuk föl, termelé­sein^ vele együtt, gyárunk értéke is megnövekedik és biztosan ha­ladhatunk a szocializmus építé­sének útján. Mátrai István. e pártbizottság titkára A járások közölt Pásztó, a községek között Pögony, a tszcs-k között a ilejtári József Attila lettek az elsők a beadási versenyben Nógrád megye november 7-re begyűjtési vállalását az alábbiak szerint teljesítettet kukoricát 93.1 százalékra, a napraforgót 92.8, a bur­gonyát 101, a sertésbeadást 110.6, a tejbeadást 103.8, a tolásbeadást 94.5. a baromfi­beadást 95.4 százalékra. Az elért eredmények azt mutat­ják, hogy Nógrád megyének még van mit téfrni. hogy min­denből 100 százalékig eleget te­gyen állam iránti kötelezettsé­gének. A járások közötti versenyben az első helyen a pásztói járás van és november 7-én a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 35. évfordulóján a járás ünnepé­lyesen vette át a győzelme® je­lentő megyei pártbizottság és a megyei tanács vándor-zászlaját. A községek közötti Versenyben továbbra is Pogonv tartotta meg az é'.heiyet. Ezért, a község megkapta a megyei pártbizott­ság és a megyei tanács legjobb községnek kitűzött versenyzász­laját.. * A termelőszövetkezeti cso­portok között folyó begyűj­tési versenyben legjobb eredménnyel a dejtári Jó­zsef Attila tcrme'őszövet- kezeti csoport végzett. .Ezért megkapta a győzelmet je­lentő megyei pártbizottság ver­senyzászlóját. Á községek közötti versenyben jó eredményt ért el a szocialista kötelezettségvállalás te! jes lésé­nél Szécsénvíelíalu. Kutasó, ahol a kötelezettséget százszáza­lékon felül teljesítették. A dolgozó parasztok közötti versenymozgalomban a legjobb eredményt Hlalaska Ferenc szé- c>ényi 6 holdas dolgozó paraszt érte el, aki vállalását kukoricá­ból 105, napraforgóból 2611 bur­gonyából 127. hízottsertésből 221, tej. toiás, baromfiból pedig 10Ö százalékra teljesítette. Pél­dát mutatott a beadásban Gor- dos József egyházas-gergéi dol­gozó paraszt, aki a kukorica ter­vét 100 százalékra, napraforgó tervét 112 százalékra, a burgo­nya, tej, tojás, baromit tervét 100, hízottsertés teryét pedig 175 százalékra teljesítette. Du­dák János erdőkürti dolgozó pa­raszt, aki beadási tervét minden cikkíé'eségből 100 százalékra tel­jesítette. Anyakocák részére takarmánykiutalás A sertésállomány fejlesztése érdekében a begyűjtési minisz­ter 794-116/11952. B, gy. M. számú rendeletével minden el­lett anyakoca részére 40 kg kor­pakiutalást biztosított. Az a termelő, akinek az anya­kocája megellik (1952 július 1- tő! 1953 január 31-;g) az erre rendszeresített bejelentőlapon je­lentse be a községi tanácsnak. A mezőgazdasági állandó bi- ‘ zottság elnöke a bejelentést- íllenőrzi és záradékolja, amire a községi tanács 40 kg korpa vá­sárlására szóló utalványt ad. A kiutalást 45 napon belül a meg­jelölt malomból el keü szállí­tani. Ez a rendelet, a terménybe- adásra kötelezett egyéni terme­lőkre, tsz-ekre és tszcs-kre egy­aránt vonatkozik. MEGJELENT Megjelent JVIoszto'vec: „Az' Egyesült Államok haladó erői- nők harca a békéért'’, című mű­ve. Az Eeryesült Államok népe. az egyszerű amerikaiak nem nézik tétlenül az ország fasizálódását, imperia’.íís-tia urainak háborús előkészületeit, hanem harcba szállnak ellene. — erről szól Mcwztővec könyve. A II. világhá­ború után az Egyesült Államok vezetői rátértek a demokratikus logok nyílt lábbaltiprásának s ezzel egyidejűleg a nemzetközi együttműködés meghiúsításának, az agresszív háború előkészíté­sének, az útjára. Az amerikai nép haladó erői. g a legforradal­mibb erő, az Egyesült Államok Kommunista Pártia egvre nehe­zebb feltételek között vívja hőéi ha-rcát az uralkodó osztályok fastzáló háborús politikája ellen. A könyv igen sok adatot közöl a haladó erők harcáról az utóbbi néhány évben.. , Megismerjük a haladó erők különböző .szerve­zeteit* megtudjuk a könyvből, bogyón kapcsolják össze ezek az erők a demokratikus Jogokért vívott harcot a békéért folyta­tott harccal, az életszínvonal to vábbi süllyedése elleni harccal. A balassagyarmati erdőgazdaság dolgozóinak felhívása megyénk erdőgazdasági dolgozóihoz A. Balassagyarmati Állami, Erdőgazdaság dolgozói elhatároz­ták,, hogy a negyedik negyedévi tervet a munkaverseny további ki- szélesítésével és a minőségi munka emelésével határidő előtt telje­sítik. A harmadik negyedévi tervüket szeptember 26-án, 10 nappal a batáridő előtt teljesítették. Már ebben a negyedévben is komoly lé­péssel jutottak élőre, ami nagyrészben annak köszönhető, hagy fel­adataikat nem veszik könnyelműen és alaposan felkészülnek annak végrehajtására. Hiba volt azonban, hogy nem fordítottak kellő gon­dot az új munkamódszerek kidolgozására és azok gyakorlati be­vezetésére. A Balassagyarmati Állami Erdőgazdaság dolgozói a negyedik negyedév sikere érdekében versenyfelhívást intéztek megyénk terü­letén lévő erdőgazdaságok dolgozóihoz. Versenykihívásukban az alábbiakat tűzték ki célul: 1. A fakitermelési előirányza­tot december 18-ra részleteiben teljesítjük, ezenbeliil a szálfa termelést 10 százalékkal emel­jük. 2. A szállítást úg-v szervezzük meg, ho^v a távolsági forga­A női csoporttagok példát mutatnak — Levél a ceredtótújfalui tsz-ből — .4 ceredtótújfalui ..Búzakalász" tsz- ben javult a munka- szervezés, a munka­iegyetem, Ennek eredménye, hogy a 21) kh. Burgonyát, amelynek kiszedését 6 napra terveztük, a tsz női tagjai há­rom és fél nap alatt ásták ki. Ifj. Molnár Pál, a tsz elnöke javasolta, hogy a burgonycUerületün- ket osszuk fel a női tagok és az idény­munkások között. Ezt nem fele idő alatt szövetkezetünk min- végezték el és ■% nap den munkával időben alatt teljesíteni tud- végezhessen. Napi munkájukon felül a tűk az ■ állammal szembeni kötelezett­ségünket is. A női tagok fel­ajánlották azt. hogy a takarmányrépa ki­szedését egy nap , alatt elvégzik ügy. béke megvédése érde­kében ipég azt vállal­ták, hogy a nunt munka után haza­szállítják a burgo­nyát és ezt a válla­lásukat teljesítették hogy a répa. levelét Is. tisztára takarítják. A mi termelöszö- hogy fel tudtuk hasz- vetkezetiínkben nun- rcátn’ sió zásra, á'- denkt tudása, mun-, latállományunk téli Mája leg javát adja takarmányozására. azért, hogy a béke De nem feUjdk**ke- megvédéséhez hozzá- ... . tünk meg a tsz férfi járuljon, a tagok elfogadtak es tagjairól sem. ök is Kovács Istvánná a munka eredménye mindent megtesznek „Búzakalász’’ tsz lett az, hogy majd- azért, hogy termelő- elnökhelyettese lomra történő havi értékesítést minden hó 20-ra teljesítjük. 3. Az erdősítési munkálato­kat határidőre — november 20- ra —, elvégezzük. Fő szempont­ként a minőségi munkát vesz- szük figyelembe. A multévi meg- eredéssel szemben 10 százalékkal iobb eredményt érünk el. 4. Maggyüjtési tervelőirányza­tunkat 150 százalékra teljesítjük a tömegszervezetek segítségével. 5. A munkafegvelem megszi­lárdításánál a munkaidő pontos betartását és a hiányzók létszá* mának csökkentését vállaljuk. 6. Szélesítjük az újítások be­vezetését. A versenv kiértékelése kéthe­tenként pontozás alapján törté­nik. amelyről a dolgozókat rend­szeresen tájékoztatjuk. A kiérté­kelésre és az ezzel kapcsolatos munkák elvégzésére a MEDOSZ megyei elnökségét és a nógrád- megvei erdőgazdasági egyesü­lést kérjük fel. Prókai Gyula igazgató h. Badacsonyi Ferenc pártcsoport bizalmi Kagyerják Jánoa (jB-cInök h.

Next

/
Thumbnails
Contents