Szabad Nógrád. 1952. október (8. évfolyam. 79-88. szám)

1952-10-29 / 88. szám

a SZABAD NŐGRÍÍD 1952 október 29. Legyenek olyan lelkesek, áldozatkészek a karancskeszi fiatalok, mint a faluszínház kulttírmunkásai, vezetői '"Dártunk célkitűzése: a város •* és falu közti különbséget 1nemcsak gazdasági, hanem kul­turális téren is el kell tüntetni. Sokmiltiérd forintot fordít kor­mányzatunk már eddig is erre a célra és fordít a jövőben is. Ezt a célt szolgálja a több mint egy évvel ezelőtt létrehozott Állami Faluszínház is. Az Állami Falu- színház keretén belül ma már 12 operett és prózai társulod járja állandóan a falvakat, hogy azokhoz a dolgozókhoz is elkerüljön magasszínvonal ú színházművészetünk, akiknek nincsen módjukban Budapesten vagy más városokban színházba járni. A faluszínház előadó.sai, a falvak ■ kuli úrcsoport jainak életében is hagy jelentőségűek. Gyakorlati segítséget ad nekik a színpadi mozgás, az érzések kifejezésmódja, a jellemalakí­tás elsajátításában. Szép és áldozatos feladat az, amit a faluszínház művészei vé­geznek. Állandóan járják a fal­vakat estéről, estére más falu­ban játszanak. Munkájuk kora reggeltől késő éjszakáig tart. Állandó utazás az életük. De szívesen vállalják. Hálás fel­adat az övék, hiszen a maga­sabb rendű kultúrát viszik el azokhoz, ak'k közül sokan még sohasem láttak színházi elő­adást. A z Állami Faluszínház egyik társulata október 22-én Karancskesziben Kornejcsuk szovjet író „Csillagtárna" című müvét mutatta be. Az előadás 7 órára volt hirdetve, de a falu fiatalsága már 6 órakor kezdett gyülekezni. Először a legifjabb nemzedék, az iskolások, azután a lányok, legények, félhétfelé pedig már az idősebbek. 7 órára megtelt a kultúrház nagyterme. Elénk zsongás tölti meg a ter­met. Csillogó szemmel, izgatot­tan várják az előadást. A fiatal­ság sokat nevetgél, a gyerekek is kérdezik „kezdődik-e már?’’, „szép lesz-e?" No, majd meg­látjuk — mondják az öregeb­bek. — Ezek a szavak is arról tanúskodnak, hogy nagy ese­mény ez a faluban. A községben nagyon sok a bá­nyász, így mindenkit különösen érdekel a Donyec medence bá­nyászainak élele, Kornejcsuknak igazán drámai erővel sikerült bemutatni, hogy a kommunista bírálod, a kollektíva kemény, minden megalkuvástól mentes bírálata hogyan vezeti rá a he­lyes útra azt az embert, aki ön­teltségében. már helytelen útra tévedt. A barátok, a kommunis­ták megalkuvás nélkül; kemé­nyen a szemébe mondják, a Csillagtárna , igazgatójának, hogy helytelenül vezeti a bá­nyát. Az ő rossz vezetésének, kapkodásának, a kritikához való rossz viszonyának köszön­hető. hogy 1946-ban, egy évvel a háború után a Csillagtárnán még nem gyulladhatott ki a vö­rös csillag, nem teljesítették a tervüket, szégyenkeznek miattuk a Donyec-medencében. Kemé­nyen bírálja magatartását fele­sége is. Az igazgató először azt hiszi, mindenki összeeküdött el­lene, rosszat akarnak neki. De rá­jön, azért bírálják ilyen kemé­nyen, mert nem akarják, hogy el­essen. Azt akarják, hogy tudását úgy gyümölcsöztesse, hogy az az egész nép hasznára legyen. Bírálják, mert szeretik és végül is hozzásegítik ahhoz, hogy meg­találja a helyes utat. A nézők egy-egy drámai erö- vei kirobbanó jelenetnél néma csendben figyelnek, szinte együtt élnek a szereplőkkel, akik gyakran nyíltszíni tapsot kapnak. Még a légy zümmögé­sét is meg lehetne hallani, ami­kor az igazgató és Kondrát vá­jár, egy régi, a keserves bá­nyászáéiról szóló dalt énekel, a kis bányacsillésről, akit ösz- szenyom a csille és mély fájda­lommal búcsúzik a bányától. Ki­robbanó taps kíséri Gavrillájék lelkes, vidám, magabiztos mon­danivalóját. Sokan azt mondják, hogy a kevésbbé képzett dolgozók nem é'tik meg a magasrendü mon­danivalót, hiszen még sohasem néztek végig egy színházi elő­adást. Dehogynem értik. Csak figyelni kell az arcokat és azon visszatükröződik a darab min­den lényeges mondanivalója. Könny csillog a szemekben, amikor az öreg Makar és fele­sége hősi halált halt fiukat, Pjotrt síralják. Megilletödött csend fo­gadja az öreg bányász szavait, amikor megindultan arról be­szél, hogyan is volt azokban a hősi időkben, amiko' Sztálin elvtárs azt mondta: most már nem az angol, francia, orosz tő­késeké a bánya, hanem az övék. Kirobbanó taps fogadja Ar­ty ómnak, a szovjet tisztnek a szavait: amikor az apja, az öreg Makar azt mondja, miért nem maradt a bányában, hiszen ott nagt/ becsülete lenne. A szovjet tiszt becsülete ugyanaz, mint a szovjet bányász becsülete, — mondja Artyom. Tf arancskeszi fiataljai, kul- tú'munkásai igen haszno­san gyümölcsöztethetik a máso­dik országos kuliárversenyre készülve a faluszínház elő­adását. Sokat tanulhattak be­lőle, az egyszerű, természetes viselkedéstől kezdve, egészen az elmélyült jellemábrázolásig. Es erre a tanulásra rövidesen is­mét alkalom nyílik, amikor a faluszínház egy operettet fog be­mutatni a községben. A kultúr- csoport tagjai felmerülő problé­máikkal bátran fordulhatnak a faluszínház művészeihez és azok szívesen segítenek legjobb tehetségük szerint annak meg­oldásában. Legyenek Karancske­szi fiataljai is olyan lelkesek, ál­dozatkészek, mint a faluszínház kultúrmunkásai és akkor nyu­godtan indulhatnak a második országos kultúrverseny bemuta­tóin. Silózással biztosítsuk takarmány készletünket Kétéves állattenyésztési ter­vünk teljesítéséhez feltétlenü’ szükséges, hogy növeljük- takar- mánykészletünket. A takarmány- készletet úgy is lehet növelni, ha hrsilözzuk az eddigi kis­mértékben vagy egyáltalán tel nem használt takarmányfélesé­geket, E takarmányféleségek be- silózásával nemcsak növeljük takarmánykészletűnket, hanem értékes takarmánvt is nyerünk. A Népgazdasági Tanács 195t-es határozata ez évre is előírja, Jiotry az fegyénifep' dolgozó pa­rasztok számosállatonként két köbméter silótakarmányt készít­senek a községi közös silóakció keretében. A községi közös siló­kat a földművesszövetkezetek üzemelteik és ráiuk vár az a feladat, hogv a dolgozó parasz­tokkal megkössék a megállapo­dást a bérsilóra, valamint is­mertessék a silózás előnyét és jelentőségét. .Megyénk területén a földmű­vesszövetkezetek nagy többsége megkötötte az egvéni gazdálko­dókkal a megállapodást. de már vannak olyan szövetkezetek is, mint a széesénvi, ipölvveeei stb.. akik a silózást be is fejez­nék. Lemaradás van a silózások előkészítésében Ludánvhalászl- ban, Kálón, ahol a földműves­szövetkezetek vezetőségei nem magyarázták meg ennek jelen­tőségét, nem biztosítottak siló­zandó anyagot. A silózási terv teljesítését akadályozza az is, hogy a gépállomások nem ké­szültek fel kellőképpen. A pász­tói gépállomás nem tud szak­embert adni a silózó géphez. A silózást végző szerveknek fel­adata a munkában lévő fogya­tékosságok felszámolása, hogy tervünket e téren is maradék­talanul tudjuk teljesíteni. HUUADÉKANYAGOKAT Tapasztalatcsere-értekezletet tartottak a földművesszövetkezet ek ügyvezetői Szirákon Föld műves szövetkezeteim,lenek, hogy a megnövekedett felada­tokat el tudják végez«, szük­séges a jó begyakorolt ügy­vezetők. A tapasztalatok át­adásával naigymértékben elő tud­juk segíteni a még járatlan ügy­vezetőket ahhoz, hogy ők is el tudják végezni a reájuk háruló feladatokat. Ennek érdekében 21-én a megye legjobb ügyveze­tői részére Szirákon tapasztalat­cserét tartottunk. A sziráki föld­művesszövetkezet úgy moz­galmi, mint gazdasági téren egyike a legjobb szövetkeze­teinknek. A község lakosaiból 510 tagja a szövetkezetnek, akik a részvénybefizetésnek is ponto­san eleget tettek. Kollár János, a, sziráki földművesszövetkezei Népköztársasági Érdeméremtn:-! kitüntetett ügyvezető elmon­dotta, milyen módszerekkel ér­ték el eredményeiket. A fel­ügyelő bizottság, a boltos- bizottság, de az egész, tagság aktívan veszi ki részét a mun­kából. A szövetkezet vezetőségi tagjai s a tagság is mint Mara- vik János 250 százalékra. Bá­nyász János 115 százalékra teljesítette állam iránti kötele­zettségét. Az üzem ágakat megnézve a tapasztalatcsere értekezleten el­mondották az ügyvezetők, mint Gyurkovios János nőtincsi, hogy: „nagyon sokat tanultam, hazatérve igyekezni fogok az itt látottakat alkalmazni”. Bottyán Istvánné a, mátraveiebéiyi föld­művesszövetkezet ügyvezetője felszólalásában arról beszélt, hogy: „itt valóban sokat tanul­tam s a megyei szövetség már korábban is szervezhetett volna tapasztó'atcsere értekezletet". Bőviz Ferenc 6zécsényi ügy­vezető airól beszélt, hogy a szö­vetkezeitek bolt,kezel őinek időben kell megrendelni az árut. A tapasztalatcsere értekezle­ten résztvett ügyvezetőknek mosit az a feladata,, hogy a gya. korlatban hasznosítsák az ott szerzett tapasztalatodat, hogy a földművesszövetkezetek be tud iák tölteni szerepüket, felada tukat a szocializmust építő nép­közt á rs asá gunkb a n. Bakonyi László VÉRADÁS A SZOVJETUNIÓBAN Irta: A. Muszinova, az orvostudományok kandidátusa A vérátömlesztést hosszú " időn át nagy nehézségek­kel járó, rendkívül komoly be­avatkozásnak tekintették. A vér­átömlesztés bonyolult techni­kája és a vér alvadékonysága gátolták ennek a nagyszerű mód­szernek alkalmazását és megho­nosítását az orvosi gyakorlat­ban. A szovjet tudósok fáradhatat­lanul kutatták a vérátömlesztés veszélytelen és hathatós alkal­mazásának feltételeit és mind­jobban tökéletesítették a beavat­kozás módszertanát. Amikor egy negyedszázaddal ezelőtt Sztálin eivtárs utasítására Moszkvában külön intézetet létesítettek a vér­átömlesztéssel kapcsolatos kér­dések tanulmányozására, e tudo­mányág új virágzásnak indult. Az intézet mai neve: a Hema- tológia és Vérátömlesztés Len.in- renddel kitüntetett Központi In­tézete. A Központi Intézet megalaku­lásával a szovjet tudósok előtt határtalan lehetőségek tárultak fel és minden előfeltételt megte­remtettek a vérátömlesztés mód­szereinek széleskörű klinikai al­kalmazására. A vérátömlesztés a legkülönbözőbb betegségek, az erős vérveszteség és a sokk el­leni harc egyik leghatásosabb fegyvere lett. Sikerrel alkalmazzák a vérát­ömlesztést krónikus vérszegény­ség, aranyeres és erősen vérző fekélyek, égések, mérgezések, gyermekágyi vérzések, méhen- kívüli terhesség és fertőző be­tegségek esetén is. \#érátömlesztés céljaira az ” egyetlen és legértékesebb forrás az emberi vér, az egész­séges ember vére. A véradás tel­jesen ártalmatlan. A hosszú éve­ken keresztül rendszeresen tel­jesített véradás semmiféle káros hatással nincs az egészségre, sem a közérzetre, sem a véradó munkaképességére. A Szovjetunióban a véradás önkéntes, embenbaráti cseleke­det. Véradó lehet minden 18. életévét betöltött egészséges ember Mindenkit, aki belépni óhajt a véradók sorába, az or­vosok gondosan felülvizsgálnak. Mindent megtesznek annak ér­dekében, hogy a betegeiket bizto­san megóvják a vértadó vére által történhető fertőzéstő', ugyanakkor a vértadókat is messzemenően óvják minden olyan ártalomtól, amely egész­ségükre káros lehet. A vértadő-1 tói legfeljebb hathetes időközök-1 ben vesznek vért és hatszori vértadás után három hónapig pihentetik. A Szovjetunióval ellentétben a kapitalista országokban a vér­adás üzlet, ott a vérrel is keres­kednek, a véradás nyerészkedés, adás-vétel tárgya. A legújabb bizonyíték erre az amerikai im­perialisták által megszállt Ja­pán, ahol — mint Ismeretes — — az emberek milliói élnek a legnagyobb nyomorban. Ezek az elszegényedett szerencsétlen em­berek — hogy éhen ne haljanak — mindenre képesek. Az ame­rikaiak, akik Koreában óriási vérveszteséget szenvedtek, Ja­pánban véradó-állomásokat lé­tesítettek. A munkanélküli ja­pánok kénytelenek pénzért, úgy­szólván fill érékért áruba bocsa* tani vérüket, a vérre szomjazó amerikai imperialistáknak. A Szovjetunióban avértadó­” kát a szovjet állam és az egész nép gondoskodással, tisz­telettel és szeretette! veszi kö­rül. A kormány nagyra értékeli a vértadók áldozatkész maga­tartását, amely hazaszeretetük­nek is tanúbizonysága. A Szov­jetunió Legfelső Tanácsa Elnök­ségének rendeletére 58 vértadót magas rendjelekkel és emlék­éremmel tüntettek ki, 20.000 vértadó pedig megkapta a „Szovjetunió tiszteletbeli vért- adója” jelvényt. A nagyszerű szovjet példamu­tatás nyomán a népi demokra­tikus országokban is megszer­veztük a Véradásra Kész Moz­galmat. A baráti Szovjetunió hazánkba küldte a véradás tu* dományának világhírű tanárát, Petrovszkij professzort, aki két évig tartózkodott körünkben és személyesen adta át rendkívüli tudását ai magyar orvosoknak. Q zoyjet példa nyomán kezd­** tűk meg az önkéntes vért­adók toborzását is. A toborzást a Magyar Vöröskereszt fővárosi és vidéki szervezetei végzik. Nálunk is a legmesszebbmenően gondoskodnak a vértadók egész­ségének megvédéséről. Csak tel­jesen egészséges ember adhat vért. A vértadó azzal a jóleső érzéssel nyújthatja karját vérát- adásra, hogy kifogástalan, egész­séges szervezettel rendelkezik. A kapitalista államokkal el­lentétben nálunk is minden rá­szorult beteg teljesen ingyen juthat a legdrágább gyógyszer­hez. az életmentő vérhez. ÁRLESZÁLLÍTÁSOK FIGYELEM! CSAK A VÁSÁR ALATT! CSAK 3 HÉTEN ÁT! ff fi f T jawótarjám Vásár 1952 okt. 22-től nov. 15-lg a Salgótarjáni Kiskereskedelmi Vállalat textil, és ruházati, illatszer, és bőrdíszmű boltjaiban TEKINTSE MEG vásári árubő ségünket és nagy választékunkat Jobb munkaszervezéssel, a munkafegyelem megszilárdításával harcoljanak gépállomásaink a tervek teljesítéséért Gépállomásainkra az őszi mezőgazdasági munkák elvégzé­se komoly felelősségteljes fel­adatokat ró. Ezeknek a teljesíté­se egvik elengedhetetlen feltéte­le mezőgazdaságunk szocialista fejlesztésének. Gépállomásaink dolgozóinak egy része világosan látja ezt és fegyelmezett jó mun­kával. tervének teljesítésével har­col érte. Az erdőkürti gépállo­máson Bódi János őszi tervének 137.5 százalékos teljesítésével, Tóth Károly 127.4 százalékos teljesítésével segíti mezőgazda­ságunk fejlődését, növeli a béke­tábor erejét. Az ilyen dolgozóknak köszön­hető, — a gépállomás veze­tőségének munkája mellett — hogy az erdőkürti gépál­lomás őszi tatajmunka-tervét 67.5 százalékra teljesítette. Ezen belül őszi vetőszántást ter­vét eddig 112.6 százalékra tel­jesítette. Az őszi mezőgazdasági mun­kák végzésénél és az őszi terv teljesítésénél jó eredményt ért még el a tolmácsi gépállomás. Vetőszántási tervét 110.2 száza­lékra teljesítette. Hiba azonban, hogy a jó pél­dát nem követték a többi gép­állomások. A pásztói gépállomás az . őszi tervét még csak 18.5, a kisterenvei gépállomás pedig 27.1 százalékra teljesítette. Nem dicsekedhetnek eredményekkel a mohorai és érsekvadkerti gép­állomások sem. Pedig nekik is vannak jó traktorosaik, csak a gépállomás vezetőségének kell jobban megszervezni a munkát. Többet kell foglalkozni a bri­gádvezetőkkel, traktorosok­kal, meg kell szilárdítani a gépállomásokon a munkafe­gyelmet, a rendszeres ellenőrzésen keresz­tül. Igv tudnak eleget tenni azok­nak a feladatoknak, melyeket pártunk és kormányunk joggal elvár a gépállomásoktól. Gépál­lomásainknak megvan a lehető­sége. a munka folyamatos biz­tosítására, van mit szántani, az állami tartalékterületeken és a termelőcsoportjainknál, csak nem kell várni, hogv a sültga­lamb a szájukba repüljön. A gép­állomások agronómusainak azon kell lenni, hogy biztosítsák a szántanivalót. A mohorai gép­állomás agronómusai, a szántani való terület biztosítása helyett felelősségelhárítási papírokat szereztek be. Ez is egyik oka annak, hogy csak 24.9 százalék* ban teljesítették őszi talajmun- ka tervüket. A gépállomások igazgatói és a politikai helyettesek a pártszer­vezet segítségével vizsgálják meg, hogv a gépállomáson belül milyen lazaság, legvelmezetlen- ség akadályozza a munkát. A szécsényi gépállomáson felelős­ségre kell vonni azokat a trakto­rosokat, akik napokon keresztül illuminált állapotban vannak, a mun­kájukat hanyagul végzik. A talajmunka mellett még egy másik komoly feladatot kell gépállomásainknak a közel­jövőben megoldani. Ez a feladat az állatállományunk takarrpány- bázisának biztosítása, a silózási terv- teljesítésén keresztül. Állat- állományunk nagyütemű fejlő­dése nagyobb takarmánvmennyi* séget követel meg és ennek biz­tosítását gépállomásainknak kell elősegíteni azzal, hogv a silózási tervet maradéktalanul teljesít­sék. Az érsekvadkerti gépállomás már hozzákezdett ennek a fel­adatnak teljesítéséhez. A kistere- nv.ei gépállomás azonban nem készült fel. A szártépő gépek a mai napig is kijavítatlanul áll­nak. Ilyen körütménvek között nem csoda, ha a- kisterenvei gép­állomás nem tud majd eleget tenni kötelezettségének. Hogy ez ne következzen be, sürgősen ki kell javítani a gépeket. Ha munkájukat jobban meg­szervezik, a fegyelmet meg­erősítik, szervezett munká­val még be lehet hozni a lemaradást. A gépállomások dolgozóinak és vezetőségének meg kell iaví- taniok munkájukat, hogv be tud. iák hozni az eddigi lemaradást, a napi norma állandó teljesíté­sével, a terv teljesítését biztosí­tani tudják és ezzel is előbbre vigyék a béke nagv ügyét. Czencz Imre' főagromómus Hírek a Szovjetunió sportéletéből A szovjet sportolók lelkesen készülnek a téli spori évadra. Az idényt a iégkorongozók nyit­lak meg. November végén kez­dődik a Szovjetunió jégkoron g- bajnoksága. • Decemberben rendezik meg a városok közötti hagyományos gyorskorcsolyázó versenyt, maid utána az országos ifjúsági gyors korcsolyázó versenyt. A Szovjet­unió egvéni gvorskarcsolvá.zó bajnokságát az Alma-Ata köze­lében levő magashegyi jégpályán bonyolítják le januárban. Feb ruárbsn meghívásos gyorskor­csolyázó versenyek lesznek. Az új téTff ■ évadban nagv fi­gyelmet fordítanak a műkorcso- 1 vázás fejlesztésére js. A műkor­csolyázó bajnokságot február vé­gén Jaraszlavban tartják meg. A szovjet síelők lesiklóverseny- nyel kezdik meg a téli idényt. Ezen a versenyen több száz vá­rosi és falusi sportoló ve«?z majd részt. Megrendezik a szövetségi köztársaságok versenyét, vala­mint a legjobb szovjet síé’ők hagyományos síugró és lesikló versenyét. Az egyéni és csapat sfhainokságra március elején ke­rül bot • A labdarúgó bajnokság B cso­portjának első három helvezett­,te. a Harkovi Lokomotív, a Vil­nius! Szpárlák és a Tbiliszi Tisz­tek Háza lett 21, 19, i!l. 17 pont­tal. F,z a három csapat bekerült a bajnokság A csoportjába, ahon­nan a Rigai Daugava, a Sztálinéi Sahtyor és Minszki Dinamó esett ki, A Szovjetunió* Cskalov repülő, szövetséfre október 21-én hitelesí­tette P. Veíicskovszkif, a’ma-atal repülőmodeüezö rádióirányításü modemével elért szoviet csúcs­eredményét. p. Veifeskovszkii «ja­ját szerkesztésű modellje augrusz- tus 2-án kiie'öit távolságon 23.2 km-es óránkénti átlagsebességet ért ei. Eredménye jobb az előző világcsúcsnál. Matvelev 52,91 méterre távl­attá a szovjet diszkoszvető csúcsot. «szovjet, csúcs) született: Bor’ Matve.fev 52.91 méterre iavíto me« a régi csúcsot, melyet Li tartott 52.18 méterrel. Szamosiadévá augusztus vénén 100 km-es útszakaszon 53.6 km- es óránkénti átlagsebességet ért el. A vitorlázó repít lőné eredmé- nve jobb a fennálló világcsúcs­SPORT SOROKBAN Vasárnap délelőtt 9 óra! kez­dettel rendezte meg a Somosl- réten a megyei TSB az 1952. évi „Szabad Ifjúság” mezei futóver­senyét. A verseny hiányossága az volt. hoay a gépipari techni­kumon kívül a középiskolák ver. senyzői nem vettek részt, igy a verseny nem érte el azt a célt, hogy a tömegeket bevonjuk az atlétikába. Továbbá, hoov a te­hetséges fiatal versenyzők aktí­van bekapcsolódjanak a verse­nyekbe s ezen keresztül bizto­sítjuk az MHK próbák letérteiét is. idefe lenre, hogv a középisko'ák testnevelő tanárai Is bekap csolódfanak az Ilyen tömegver­senyekbe és segítséget nyújta­nak ilven formában ;«■ az atlé­tika tömegesítése érdekében. Di­cséretet érdemel a salgótarjáni Acélgyári Vasas és a salgótar­jáni Öveggvári Építők atlétikai szakosztályainak vezetői, akik szépszámú versenyzőkkel vonul­tak fel a -.Szabad Ifjúság” me­zei futóversenyre e« biztosították a verseny megtartását. Eredmények: 500 m női Ifjú­sági: 1 Boros Ilona St. O. Épí­tők 1.54-9 2. Bo*ár Aranka St. Vasas 2.01-4. 3. Rusznyák Er­zsébet St. Vasas 2.08. Csapatversenyben 1. St, Vasas 10 p* 5. induló. 1000 m férfi Ifi: 1. Varga An­tál St. Vasas 3.26, 2 Papanlcz István St. Vasas 3.35:6, 3. Már­tinké László St. Vasas 3.36.4. Csapatversenyben 1. St. Vasas 6 p. 2. Gépipari T. 18 p. 14 In­duló. 3000 m férfi felnőtt: 1. Kupka Ferenc St. O. Építők 11.35, 2. Rácz András St. 0. Építők 12.20:4. 3. Bihon Győző St. Va­sas 12.53:8. Csapatversenyben 1, St. O* Építők 8 p. Segédmunkáit felveszünk no­vember hó 1-vel. Lakás részér© biztosítva van. Vegvianyag Nagy­kereskedelmi Vállalat 24. sz. fiók­telepe Salgótarján. Főtér 3. vszám. SZABAD NÓGRAD Az MDP Nógrádmeqyei Párt­bizottságának lapja Felelős kiadó: Nagy Kálmán Szerkesztőség és kiadóhivatal; Salgótarján, Rákóczi-u. 92. Telefon: szerkesztőség 52. kiadóhivatal 30. Szikra Lapnyomda Budapest. József-körút 5 Felelős vezető; Kulcsár Mihály

Next

/
Thumbnails
Contents