Szabad Nógrád. 1952. október (8. évfolyam. 79-88. szám)
1952-10-22 / 86. szám
2 SZABAD NOGRÁD 1952 október 24. LA SZONG CSAPATA I? agvos januári napon történt. La Szong 22 éves kínai önkéntes harcos a folyó partján ment. A jégen koreai gyerekek szánkáztak. A harcos hirtelen ijedt kiáltást hallott. Az egyik kisfiú szánkója alatt beszakadt a jég. A kisfiú kétségbeesetten kapaszkodott a jég peremébe, de csakhamar elmerült. La Szong gyorsan ledobta magáról vattázott kabátját és a vízbeugrott. Vagy tíz percig eltartott a vakmerő embernek a jéghideg vízzel folytatott megfeszített harca. Végre sikerült La Szongnaik kihúzni a kifilit a jégre. De ereje elhagyta a harcost: 5 maga nem tudott kijutni a vízből ée elmerült. Orngi falu lakosai húzták Ibi a vízhői La Szong holttestét. A koreai parasztok sokáig álfáik fedetlen fővel a hős kínai fiú holtteste mellett. Beszélteik a koreai és a 'kínai néip közötti erős ba r átsáigról, az önkéntes csapatok harcosairól, akik önfeiáldozóam segítenek a koreai népnek, hogy megvédje hazáját, szabadságát és függetlenségét az amerikai területrahlóktól ... A megmenekült kisfiú, Coj Hang szülei engedélyt kértek a kínai önkéntes csapat parancsnokától, amelyben La Szong szolgált, hogy ők temethessék ej a kínai fiatalembert. Coj Hang (édesanyja kijelentette a parancsnoknak: „La Szong úgy halt meg. hogy az én fiamat megmentette, én saját kezemmel akarom őrt eltemetni, mintha, az én fiam lett volna.’’ A kfnai önkéntes sírjánál Coj Heng esküt ■** lett; „La Szong testvérem! — mondta a kisfiú. — Megfogadom, hogy életemet aginak a harcnak szén telem, amelyet Te vívtál“. A kínai önkéntes nemes cselekedetének híre rohamosan elterjedt egész Koreában. A hegyet, amelynek tövében eltemették, a nép elnevezte La Szong hegynek. A folyót, amelyben elmerült La Szong, foiyónak. Ogmi falut a környékbeli lakósok La Szong falujának nevezik. S erdülő ifjú jött egyszer a katonai kiegészítő parancsnokságra és kérte, vegyék fel a néphadsereg soraiba. Coj Heng volt. A parancsnok Coj Henget azonban még túlságosan fiatalnak tartotta ahhoz, hogy a frontra menjen. Coj Heng akkor elhatározta, hogy falujában ifúsági csapatot szervez, amelynek az első feladata, hogy segítsen az idősebbeknek a mezőgazdasági munkák elvégzésében. Coj Heng javaslatát nagy lelkesedéssel fogadták a falusi ifjúsági szervezet gyűlésén. Az ifjúsági szövetség valamennyi tagja belépett a csapatba, amelyet a hős kfna; fiúról. La Szongró! neveztek el. Coj Henget választották parancsnoknak. A La Szong ifjúsági csapat minden reggel a hős sírjánál gyülekezik. A fiatalok innen mennek ki a,-mezőre. "VT váron a csapat segített a felnőtteknek a vetés ápolásában. A csapat a szovjet ti- murisfák példája nyomán nagy segítséget nyújt a frontszogálatos parasztok családjainak. Nem régen az öreg parasztok is eljöttek a csapatgyü- lésre és megköszönték a fiúkliak azt a segítséget, amelyet a csapat a mezőgazdasági munkában a fronton lévők családjainak nyújtott. Coj Heng levelezik La Szong szüleivel. A bátor önkéntes szülei egyik levelükben 'ezt írták: „Kedves Coj Heng! Engedd meg, hogy reád most mint a mi fiúnkra gondoljunk. Büszkék vagyunk, hogy a. mi drága La Szon- gunk nevét viselő csapat kiérdemelte falud parasztjainak komoly dicséretét. Folytassátok a jövőben is, amit elkezd tetők. Ti Koreában, mi pedig Kínában segítjük a hős koreai néphadsereget és a kínai önkéntes csapatokat leggonoszabb elennégünik, az amerikai területrablóik ellen vívott harcban”. / Épül az új szocialista Bulgária — Bulgária a múltban az imperialisták gyarmata, volt, ha hivatalosan nem is, de a gyakorlatban. Azok ott Nyugaton, bennszülötteknek tekintettek bennünket, akiktől potom áron vásárolhatnak jó aromájú dohányt, rózsaolajat, bort, zöldséget,gyümölcsöt, bőrt, helyébe meg minden semmirevaló lim-lomot szállíthatnak. Ezek a szavak a szófiai Kóláról' villiamosgépgyár egyik műhelyében hangzanak. — Bizony, azelőtt szeptember 9-e előtt mindent külföldről keflett behoznunk, még a gombostűket is, persze szédületes árakon — erősítette élénk hangon Ilia Dzsagarov, a fiatal mérnök. Hatalmas műhelyben állunk, körülöttünk bonyolult gépek és készülékek. A gépek ritmikus zenéje kísérte a sok-sok ember zajló, alkotó munkáját. Pár lépésnyire az egyik brigád éppen egy hatalmas transzformátor elkészítését fejezte be. Ez Bulgária legnagyobb transzformátora, amelyet Dimit- rovgrádban, az ifjú városban fognak felállítani a Cservenkov- erőműben. Valamivel arrébb különböző kapacitású kész villanymotorokat csomagoltak ládákba. — Üzemünk az idén a Kínai Népköztársaság megrendeléseinek is eleget tesz — mondja Dzsagarov. — Transzformátorokat, villanymotorokat és más készülékeket gyártunk számukra. Érted, hogy mit jelent ez? — kérdi boldog mosollyal. Ilyesmi bizony nem Is lehetett a régi monarchofas’szta Bulgáriában. Az üzemet, amelyet meglátogattunk, 1949-ben építette a felszabadult nép. Szovjet szakemberek nyújtottak segédkezet az építéshez. A nép- köztársaság fennállásának nyolc éve alatt annyi üzemet épített, amennyit a régi Bulgária 75 esztendő alatt sem tudott elérni. Amint a műhelyben járunk- kelünk, véletlenül szembetűnik az egyik szerszámgép gyári jelzése ..Állami Vörös Csillag Gépgyár, Debelecben”. — Debelecben lakik az édesanyám — mondotta) Dzsagarov. Ismerem ezt a gyárat. Ez is 1944 szeptember 9-e óta épült. Hány meg hány ilyen hatalmas üzemet létesített ez alatt az idő alatt a> bolgár nép, szeretett kommunista pártja vezetésével! A távolról sem teljes felsorolás élére Dimiirovgrád került, azaz új ipari város, amelyet a bolgár fiatalok építettek fel négy év alatt Es folytatódik a ' lista: Cservenkov-erőmű, a vegyikombinát, az eternit- és cementgyár, azután a ploni és szófiai gépkocsijavítóüzemek, a Vorosilov- villamosgépgyár, az Ernst Thälmann textilgyár, a Koiarov- vízmű, amely közel tízezer hektár földet öntöz » plovdivi és pazardzsiki völgyekben, a Köztársasági Erőmű, az ország legnagyobb erőmüve Dimtirovo ipari városban és még sok közép- és kisüzem és má«f létesítmények. Ez a bolgár ipar jelene. Az élet atzonban nem ál! meg. viharos zúgással árad tovább. Épül a Lenin-gyár, a bolgár kohászat elsőszülötte, a oelluloze- és szódagvár. A történelemben először tudják megoldani Bulgária viziten szegény, de nagyszámú hegyi folyója problémáját. A keskeny szurdokokat magas gátakkal zárják el. Ór ásj víztaríalékokat összegyűjtő víztárolókat építenek. Nagykapacitású vizierőmüveket létesítenek, amelyek olcsó energiát szolgáltatnak. Elképzelhetetlen lett volna azelőtt Bulgáriában olyan építkezés, mint például a Sztálin Vízmű. A 30 négyzetkilométer területű és több mint 70 méter mé’ységű tó 57.400 hektár földet öntöz. A vizével táplált erőmű 60.000 kilowattóra energiát ad. És mennyi-mennyi ilyen vizmű és vizierőmű épül ma Bulgária kis. hegyei, folyói. a Dimitrov, a Sztudena, a Pirinszkája Bisz- trioa>, a Kalin! Még az olyan egyszerű vízmű is, mint a Kalin,,. amelynek építését a közeljövőben befejezik, több mint hárommillió köbméter vizet gyűjt össze és évi nyolcezer kilowattóra villamosenergiát ad. Társadalmi munkával útépítés Etesen Az Etes községet Amália-ak- nával összekötő út, a tavaszi- őszi esőzések során olyan sáros volt mindég, hogy komolv megpróbáltatást jelentett az esti iskolások és bányászok számára Amália-aknára járni. Most a pártszervezet és a tanács kezdeményezésére a tahi dolgozói elhatározták, hogy a Nagy Októberi Szocialista forradalom és a békekongresszus tetteletére teljesen társadalmi munkával az 1200 méteres útvonalon másfél- méter széles járdát fognak kockakövekből építeni. A kő és salak fuvarozásától kezdve a kövek lerakásáig mindent teljesen társadalmi munkában végeznek, s ezzel komoly összeget takarítanak meg népgazdaságunk számára. Kivétel nélkül minden becsületes dolgozó részt vesz. az út építésében, ezzel példát mutatva más község dolgozóinak. A MNDSZ asszonyai példát mutatnak ezen a téren. Naponta 25—30 asszonv vesz részt a munkában. Védekezzünk a baromfipestis ellen Dolgozó parasztjainknak állandó jövedelmük forrását képezi a viszonylag kevés munkával járó baromfinevelée. De, hogy dolgozó parasztjaink megtudják tartani baromfiállományukat, hogv teljesíteni tudják a barom- fibegyüjtési tervüket, hogy nagyobb jövedelmet hozzon a ba romfi tenyésztés, szükséges, hogv a rendelkezésünkre álló eszközökkel harcoljunk a baromfi legveszedelmesebb ellensége, a baromfipestis ellen. Az előző években baromfiállományunk 70—80 százalékát pusztította el évente a barom- fipesíis. Éppen ezért -minden baromfit be kell oltani. E feladat végrehajtása miniszterianácsi- lag hozott törvény, amely mindenkor a népgazdaság, s dolgozó parasztságunk érdekeit védi. Az oltás, alól csak a 6 hetesnél fiatalabb és az igazoltan három hónapon belül oltott baromfi mentes. Saját magát károsítja meg az a baromfitulajdonos, aki baromfiállományának egyrészét elvonja az oltás alól. Az ilyen állományban könnyen van fertőzés, ennek következtében a szomszédok baromfiai is beleesnek a baromíipesfísbes ezentúl a vész széthurcolódik a piacon, beadásokon keresztül az egész országban. Ezért szükséges, hogv a beadásra és a piacra szánt baromfit is be kell oltatni. A fö'dművesszöveíkezeiek gyűjtői, a begyűjtési vállalat dolgozói az oltáis befejezése után csak oltott baromfit fogadnak el a beadási lcötelezettség teljesítésében, ugyanis az oltás jele a baromfi jobb szárnyának redőjén látható -meg. Tehát ol- tassunk be minden baromfit, mert ez nemcsak egyéni, hanem népgazdasági érdek is. A Szovjetunió — a villamosítás élenjáró országa kommunizmus egyenlő szovjethatalom, plusz az ország villamosítása." Ezeket a nagyszerű szavakat Lenin mondotta a szovjethatalom hajnalán, amikor nehéz napok jártak a fiatal köztársaságra. Sokak előtt megvalósíthatatlan álomnak tűnt akkor az ország villamosításának terve, melyet Lenin és Sztálin eszméje alapján és az ő vezetésükkel dolgoztak ki. A terv előírta. hagy 10—15 év alatt 30 erőművet létesítsenek összesen egymillióötszázezer kilowatt kapacitással. Ezt a tervet a Szovjetunió népei 1935-re csaknem háromszorosan túlteljesítették. A Szovjetunió a villamosítás területén is élenjáró hatalom lett. A háború előtt egyedül Ukrajna erőművei több áramot termeltek, mint Svédország, és háromszor annyit, mint egész Dél- Amerika erőmüvei. A fasiszta megszállók súlyos károkat okoztak: 61 nagy erőművet robbantottak fel. Ennek ellenére az újjáépítés hatalmas iramának eredményekép 1950-ben már 87 százalékkal több áramot termeltek a volt megszált területeken, mint háború előtt. Uj erőműveket építettek országszerte. Különösen nagy eredményeket értek el a vízierőművek létesítésében. A negyedik ötéves terv utolsó évében- a vízierőművek két és félszer annyi áramot szolgáltattak. mint 1940-ben. 1951-ben a szovjet erőművek már több mint 100 milliárd kilowattóra elektromos energiát adtak, vagyis többett mint Anglia és Franciaország erőmüvei együttvéve. \ szovjet hazafi büszkén olvasta a kommunista párt XIX. kongresszusának irányelveit az ötéves tervre vonatkozólag, köztük szokat, amelyek a villamosításról szólnak. Az ötéves tervben í>0 százalékkal keli emelkednie az áramtermelésnek. A fejlődés ílyen_ üteme a kapitalista országokban lehetetlen. 1955-ben három es felszer annyi áramot termeinek, mint 1940-ben. A tervidőszakban épül a kujbisevi, és a sztálingrádi erőmű. Ez s két- víziercunű, mintegy húsz-miH:árd kilowattóra villamosenergiát ad majd az iparnak, a közlekedésnek, a mező- gazdaságnak. Gyors ütemben bontakozik ki a kahovkai vízierőmű építése is. A Káma folyón, Molotov városnál épül vizierőmű. Felépül majd a Kómán a votkini vízierőmű is. Óriási jelentősége lesz ennek a két vízierőműnek az Ural lázas ütemben fejlődő ipara áramellátásában. A Szovjetunió további villamosításának során épül fel a gor- kiji és a mingecsauri vizierőmű is. A mingecsaurí erőmű a Kaukázusaiul legnagyobb hidrotechnikai létesítménye lesz. Aramát már várják Azerbajdzsán ipari üzemei. \i ötödik sztálini ötéves terv alkotásai közé tartoznak az Irtis és az Angara-folyón épülő vízierőművek. Óriási hatása lesz a vidék bányaiparának fejlődésére, egész kulturális életének fellendülésére az Irtis-folyón felépülő uszty-kamenogorszki erőműnek. Ugyancsak az Irtisen épül a buhtarminszki vízierőmű. A keskeny folyóvölgy itt lehetővé teszi, hogy magas gátat építsenek és mint egy 30 milliárd köbméter térfogatú víztárolót hozzanak létre. Hatalmas vizierőmű épül az Angara-folyón is. Lehetővé válik ezáltal a szibériai föld méhében rejtőzködő kincsek egyre nagyobb mérvű kitermelése. Évről évre nagyobb lesz a villanyáram szerepe a dolgozók jólétének megteremtésében. Tizével és százával épülnek a kisebb erőmüvek, sokezer kilométer hosszúságú új vezetéket szerelnek fel, villamosítják a közlekedést és a mezőgazdaságot. Az erőművek építésében az egész ország részt vesz. A nagyszabású villamosítási tervek is a párt bölcsességét, a szovjet emberek millióinak hősiességét mutatják. Métát tartottak a „Termelj ma többet, mint tegnap“ mozgalomról a nagyfa átonyi vállalat dolgozói Nagvbátony zagyvaparti kuí- túnházában október 19-é-n délelőtt 9 órakor Loy-ankétot tartottak a bányászok. Az értekezleten resztvettek a párt, a szakszervezet, a műszaki vezetők és a termelésben élenjáró dolgozók. A Termelj ma töt>bet, mint tegnap-mozgalom tapasztalatait és fontosságát Kun Ernő, a M-átra- nováik-Gátibáíiya üzemvezetője ismertette. Beszédében elmondotta, hogy az ipar fejlődésének a:apja a szón. Ötéves tervünk ideje alatt ötnaponként készül el egy új gyár és ezért egyre több szén szükséges. Több szenet adni a hazának, ez a bányászok megtisztelő feladata. A Termelj ma többet, mint tegnap jelszóval indultak harc. ba a rrtáitranová'ki bányászok — mondotta- Kun elvtárs — és állandó, szakadatlan harcot folytattak termelésük emeléséért. A Loy-mozga'omnak jelentkezett is az eredménye. A dolgozók 90 százaléka teljesíti túl az előirányzatot. Nincs a vállalatnál igazolatlan hiányzás, késés. Megvalósítottuk a melegcsá- kány váltást. A kommunista példamutatás eredménye, hogy a pártonkívüli dolgozók is igyekeznek bekapcsolódni a mozgalomba. Különösen szép eredményt értek e! azok a csapatok, amelyek a Loy- mozgalomhoz azonnal csatlakoztak. Nem hátráltak meg az új módszer bevezetésétő1, bátran alkalmazták a ciklusos munka- módszert. A mozgalom kiszélesítésének az eredménye, hogy ez év első negyedévi tervünket a IV. negyedévben 47 vagonnal túlteljesítjük. Az elért eredmények (ellenére is vannak azonban hibák vállalatunknál. A íkol'ektiv szellem csak a csapatokon belül alakult ki. Nincs meg az üzemek egy- másközötti segítése. A nagvbátonyí vállalatnál azonban hiányzik a Termelj ma többet, mint tegnap jelszó alapfeltétele. Nagy mu'asztást követtek el a műszaki, párt- és szakszervezeti vezetők. Az első negyedévi sikerek után nem harcoltak, megpihentek babérjai, kon. Ennék a- következménye, hogy a vállalat második és harmadik negyedévi tervét nem teljesítette. De az október hónapban is csak 68 százalékot értek el. Ezért a- nagyfokú lemaradásért felelősséget kell, hogy erezzenek a brigád- és csapatvezetők és a párttagok. A műszaki vezetők, középkáderek nem törődneik a munkafegyelemmel, nem vették észre, hogy 10 nap alatt 192 kieső műszak volt az ágazo'atlan hiányzásokból és a föld alatt dolgozók 50 százalékán®] műszakonként egy óra kiesés van, amely 10 nap alatt 616 műszakot jelent. A kieső műszakok 10 nap alatt 2666 torma szén lemaradást idéznek elő. Ezeknek a hibáknak tudható be, hogy október 1-től 10-ig 499 fő teljesített 100 százalék alatt és csak a dolgozók egynegyedrésze teljesítette a- tervet. A nagybá- tonyi vállalói középkádereinek nagyrésze elhanyagolja a munkáját, nem járják be a munkahelyeket. Az üzemek dolgozói munkájukban bátran alkalmazzák az új módszereket s harcolnak a Loy-mazgalom megvalósításáért. Az értekezlet első hozzászólója Cene József délibányai vájár, e'mondotía, liogy üzemüknél a mozgalomban először két csapat kapcsolódott be, akik vállalták, hogy fejenként 5 csillét termelnek. Tretnelésük fokozásával elérték azt, hogy ma személyenként 11 csille szenet termelnek. A példát dé'rbányaüzemnél számos csapat követte. Ezért is viseli büszkén üzemünk a sztahanovista jelvényt. Pintér Imre, a ménkesi üzem vájára elmondotta, hogy az üzemükben van olyan ereszke, amelyben 20 méteren keresztül egyetlen ácsolat sincs. Az üzemnél elhanyagolják a fenntartási munkálatokat. Nem törődnek a jövőévi ten' teljesítésével. Munkahelyén 100 méteren keresztül a gumiiisiza'ag és az ácsolatfa között csak 20 centiméter távolság van, így a szállítás több esetben akadályozza a termelést. Mi vállaltuk, hogy két hót alatt megszüntetjük a szállítása zavarokat. Az üzemvezetőség nem engedélyezte ezt, mert csak azt nézi, hogy a napi tervet teljesítsük. Ezután Kun Ernő elvtárs Versenyre hívta U Harmos Mihály bányamérnököt és a ciklusos munkamódszer bevezetésében felajánlotta a segítségét. Harmos Mihály e'vtárs a versen yiiahívást elfogadta és hozzászólásában elmondotta, hogy 13 évi bányászkodá® után került az egyetemre. Három hónapja, hogy mérnök lett. Ezért sokkal tartozom áll almunknak, amit a munkáimmal akarok visszafizetni. A mai naptól kezdve a Loy- mozgaióimra támaszkodva változás lesz a vezetésemben. A középkáderekkel az értekezleten hallottakat megbeszélve, új harcot indítunk és az október havi tervünket 100 százalékra teljesítjük. ’ A harmadik negyedévi lemaradásunkból pedig az év végére 1000 tonnát törlesztőnk. Kocsis Lajos elvtárs bírálatot mondott az értekezlet fe'é, hogy többen a hozzászólásaikban panaszkodtak, de kevés szó esett az előttünk álló feladatokról. A szénmedencében sok sztahanovista nem végzi el a feladatát, nem foglalkoznak a 100 százalékon alul teljesítő csapatokkal, kevés segítséget nyújtottak a Loy-tnozga’om kiszélesítéséliez, A műszaki vezetők keveset foglalkoznak a dolgozókkal. A termelési értekezleteket is formálisan tartják meg. Nem közlik a dolgozókkal az előttük álló feladatokat, így a dolgozó nem látja az üzem perspektíváját. Nagybátonyban már áprilisban láttáik a közeledő veszélyt, mely a termelést fenyegeti. De a félév eltelte után sem tettek semmit a nehézségek leküzdésére. A csetekvés ide:e elérkezett a termelésben kell meglátszania az eredménynek. A tiribesi üzemnél a versenyszellem már kezd kibontakozni, melynek eredménye, hogy a 40—^ 50 csille termeléssel szemben 18-án a 11 -es csapat éjjel 130 csille szenet termett és ma reggel a dolgozók vállalták, hogy délelőtt 150 csille szenet termelnek — mondotta Pál Ferenc vájár. — Nálunk a csapatvezető a népnevelő. A csapatunkon belül megszilárdítottuk a munkafegyelmet. A multévi bányásznaptól egyetlen egy hiányzó sem volt. Eddig a frofltáiszerelést három nap alatt, most 8 óra alatt végezzük el. A csapatvezető minden esetben az üzemvezetővel megbeszéli a feladatokat. Közös együttműködés eredménye, hogy termelésünket műszakról műszakra tudjuk fokozni. Az értekezleten még számos dolgozó és műszaki elmondotta a tapasztalt hiányosságokat. ★ Ennek az értekezletnek a- célkitűzése az volt, hogy elősegítse a Loy-mozgalom Észé’esitését, hogy a nógrádi szénmedence bányászai ezáltal a harmadik negyedévben elkövetett hibát a negyedik negyedévben kijavítsák. Az értekezleten még nagyon sok volt a panasz, kevés műszaki vezető mondotta el. hogy a hiba észrevétele óta — melynek már több hónap;a van — milyen tervet dolgozott ki, mellyel elősegítené a tervek teljesítését. A műszaki vezetők, középkáderek és csapatvezetők az ankéton hallottakat beszéljék meg a munkahelyeken és az előttük álló feladatokat sikeresen oldják meg. A párt- és szakszervezet vezetői jó politikai felvilágosító munkájukkal segítsék elő a Loy-mozgalom mind nagyobb mértékben való kiszélesítését. Erezzenek felelősséget a terv teljesítéséért. A cselekvés ideje elérkezett, várakozásra nine» idő. számolják fel a munkájukban lévő hiányosságot és igyekezzenek a harmadik negyedévben rajtuk esett szégyentől megszabadulni.
