Szabad Nógrád. 1952. október (8. évfolyam. 79-88. szám)
1952-10-01 / 79. szám
2 SZABAD ACM» R AD 1952 október t A párttagság átjelentkezéséről F A párttagsági könyvcsere sikeres végrehajtásának előfeltétele, hogy minden párttag aiapszervezeténél, pontosan nyilván legyen tartva. Párttagságunk feladata, hogy ellenőrizzék, valóban nyilván vannak-e tartva, nem hagyták-e iki, vagy nemtörődömség, hanyagság révén neim tartják nyilván. A Központi Vezetőség határozata alapján, csak azokat a párttagokat és lagjelü.teket szabad összeírni, akik az alap- szervezet nyilvántartásában szerepelnek. Alapszervezetelnk jelentős részénél nem hajtották végre következetesen a szervezeti szabályzatot, amely megszabja, hogy „Ha valamely párttag, vagy tagjelölt munkahely. ■ vagy lakóhelyet változtat, úgy az új munkahelyén, illetve Lakóhelyén működő párt- szervezethez kell öf á1 gazolni. Az átigazolást a párttag, illetne a tagjelölt tagsági könyvébe is be kell vezetni Gyakran előiordu!, hogy az eltávozó tagok nem jelentik be elköltözésüket, nem kérik átigazolásukat új munkahelyükön, vagy a lakóhelyükön működő pártszervezetnél. Az ilyen nemtörődömség azt eredményezi, hogy több párttag, tagjelölt elveszti a párttal a kapcsolatot nerri élnek . pártéieteí. A tag- kőnyvcsere előkészítésének időszakában, párttagságunk, alap- szervézé'.eink, és pártbizottságaink feladata, hogy a nyilvántartást pontosan rendezzék. Egyes alapszervezeteinknél a párttagok nem tartják kötelességüknek az átigazolásukat, mint a salgótarjáni építészetnél, ahol kb. 40—50 párttagot nem tudnak, hogy hová távozott el. Súlyosabb hiányosság alapszervezetelnkné!, hogy nem tartják be a párt határozatát, amely kimondja, „hogy csak azok kaphatnak tagdíjbélyeget, akik szabályszerű átjelenlövet jöttek az alapszervezetbe.'’ A becskei pártszervezet gazdasági vezetője Herczeg Emánuelné, vagy a nagybáionyi ,l pártszervezetné! Is kiadnak olyanoknak tagsági bélyeget, akik nincsenek a pártszérvezeíné' í nyilyáníftHL va. Ezek a pártszervezetek nem' gondolnak arra, hogv a-z ilyen lazaság folytán az ellenség is tagdíjbélyeghez juthat, s párton belül végezheti romboló munkáját. Sztálin elvtárs 1037-ben arra figyelmeztetett, hogy a pártba befurakodott. , rombolók ereje „abban van. hogy a tagsági könyv politikai bizalmat biztosít számukra, és megnyitja előttük az összes intézményeink és szervezeteink ajtaját.” Ezért féltő gonddal ébertn kell vigyázni a tagsági könyyre. mert ezzel védjük a magunk tagságát, védjük a pártot. A tagkönyv cserénél párttagságunk feladata, hogy,rendezze tagságát, mert nem egy olyan párttaigunlk van, hogy ugyan ki- jeientkezett, de új aiapszervezeténél nem jelentkezik, egy fél évig is zsebében hordja az át- jeientő lapját mint Aid Ferenc az egyes körzet volt párttagja. A'.apszervezeteink pedig a hozzájuk érkezett tagot vezessék be a nyilvántartásba, nem úgy. mint az üveggyár' szervezetné!, ahol Paufli Józsefnéí négy hónap után vették nyilvántartásba, akkor is a pártbizottság fgyel- meztetésére. Egyes Falusi a'ap- szervezetektö] az üzemben dolgozó párttagok nem akarják átigazolni magukat azzal a jelszóvá!. „minek igazoljuk át magunkat, hiszen minden bélen hazajárunk." Ezek a párttagok közben nem élnek szervezeti életet, nem járnak taggyűlésekre, s nem egy helyen ezért határozatképtelen a taggyűlés. Ha az üzemi szervezetek kérik őket, hogy igazolják át magukat, azt mondják, „mi a faluban végzünk pártmunkát.“ Közben mindössze a tagdíjbélyeget veszik á't. Falusi aiapszerveze- telnk titkárai gondoskodjanak arról, hogy az üzemben dolgozó párttagokat az összeírás megkezdéséig október 15-ig igazolják át az üzemi pártszervezetekhez, s kísérjék figyelemmel, hogy új aiapszervezetük- nél jelentkeztek-e. Az üzem' pártszervezeteik a,z összeírás időszaka alatt még tudják ismerni ezeket az eivtársakat, be tudják vonni a szervezett pártoktatásba, meg tudják bízni párt- munkával, Alapszervezieteink csak azokat a tagokat tartsák nyilván, akik érvényes tagkönyvvel rendelkeznek, akik már régebben eltávozlak a szervezettől ki keli jelenteni. Ha nem tudják, hogy hová távoztak, a tanács vagy a rendőrségi nyilvántartás segítségéve! keli ezeknek a párttagoknak ügyét rendezni. A párttagsági könyv érvényességének követelménye, hogy a tagdíjfizetést pontosan eszközöljék, tegyenek eleget átjelentkezés! ■kötelességüknek. E nélkül egy párttag sem kaphatja meg új tagsági könyvét. Tagkönyvcsere előkészítésének időszakában el kell érni, hogy megszűnjön a tagdíjhátralék és meg kell követelni minden párttagtól, hogy rendszeresen fizesse a tagsági díját. A párttagsági díj fizetése nem egyszerű anyagi kérdés, hanem egy-egy párttagnak párthoz való viszonyát is mutatja. Nem helyes, azonban amit a rétsági járás egyes községeiben cs'nálnak, hogy egyszerűen kivezetik a tagnyilvántartásból a nem fizetőket, és elhanyagolják a politikai nevelő munkát. Arra kell törekedni, hogy necsak a tagság túlnyomó többsége, hanem minden egyes párttag teljesítse a párt iránti kötelességét. A tagkönyvcsere megköveteli, hogy gyorsan intézzük a függőben lévő átigazolási ügyeket* teremtsünk rendet a nyilvántartás, a párt- munkánk erősítésének, a pári- okmányok területén. Párttagsági könyvesére egész párt- munkánk erősítésének, a pártmunka színvonalának emelését kelt, hogy elősegítse. Használják fel pártszervezeteink ezt a munkát arra, hogy mégjobban erősítsék meg kapcsolatukat a párttagok széles tömegével. Nem szabad, hogy a tagkönyvcsere folyamán egy párttag is kimaradjon, s ezt a munkát segítség elő a párttagjaink azzal, hogy teljesít1 k a párt iránti kötelezettségüket. még lelkesebben, még oda- a dobban küzdenek pártunk, s dolgozó népünk nagy céljainak valóra váltásáért a szocializmus győzelméért. Brechó Gyula. a megvej pártbizottság nyilvántartás' alosztály vezetője. A nagv tömegben rendelkezésre áiió pelyvát általában nem sokra értékelik, éppen ezért tárolására sem fordítanak olyan figyelmet és gondosságot, amit az megérdemelne. A peiyva táplálóértéke megközelíti a közepes minőségű rétíszéna értékét. Különösen ió szolgálatot tesz a kérődző állatok takarmányozásával, mivel a vizenyős, vagy lédús takarmányok feletetését nedvszívó képességénél fogva igen megkönnyíti. Ezért a jói takarmányozó gazdaságokban a pelyvát nagyon meg is becsülik. A gondatlan, rossz tárolás következtében azonban a pelyva nagvrésze tönkremegy és alomba kerül. Pedig a nagy tömegben rendelkezésre álló búzapelyva gondos tárolásával, és feletetésével szarvasmarha-állományunk fenntartó takarmányának jelentős részét fedezhetnénk. Mindezek arra figyelmeztetnek bennünket, hogy a pelyva tárolására sokkal több gondot és nagyobb figyelmet fordítsunk. Szakemberek felfogása szerint a pelvva külön kazalban, vagy prizmában is jó! tárolható. De a gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogv a pelvvaka- za! ilyen eljárás mellett a legtöbb esetben beázik. A beázás ellen, vastag szalmaréte«ben való takarással és a kazal körül- árkolásával védekezhetünk. Egves vidékeken a pelvvakazlat csak vékony szalmaréteggel borítják abból a célból, hogv a ne'vvaréteg felületén a beázás következtében, egy keskeny pe- nészrétep következzék, ami megvédi a kazlat a további beázástól. Ez is helytelen eüárás. mert a penész ai trágvába kerül, ami miatt sok táplálóanyagveszteség ér bennünket, de káros azért, mert a penészes; dohos szag az alatta való réteget rontja a takarmány ízletességét. A helytelen tárolásból eredő veszteségeket a kazlak helves felépítésével és elhelyezésévé! lehet elsősorban kiküszöbölni, vagy a minimumra csökkenteni. A takarmányozásra alkalmas pelyvát jól rakoit, megfelelő tetőzettel ellátott szalmakaza! alatt kell elhelyezni. Ha csépié« idején nem gondoskodtunk volna a pelyvának a kazal alján. vagv épített színben való elhelyezéséről. A peiyvakazlak szélessége általában 2—3 méter lehet, magassága pedie olvan, hogv megtaposva a ráépített szalmakaza! nyomása alatt, ne pré^elődhes- sen két mélernél alacsonyabbra. Az ilyen pelyva, illetve szalmakazal rakásához a legügyesebb embereket kell beosztani. A- értékes pelyvák megmentése és takarmányozás céljára való fel- használása érdekében a pelvva helves tárolásáról, termelőszövetkezetek. (csoportok), de az egyénileg dolgozó parasztok is Igyekezzenek mé" az ősz folyamán. az esős idő beállta előtt gondoskodni, mert ezzel olvan takarmányokhoz jutnak, mellyel a téli takarmányozási időszakban a szarvasmarha-állományt fenntartó takarmánynak nagyrészét biztosítani tudják. A jól* tárolt pelyvát és töre- ket, jól fel lehet használni az erősen lédús takarmányok (nedves répaszeleit silózásához is. Ezzel silótakarmánvkészl etünk növelése mellett a silózott takarmány is értékesebbé válik. Becsüljük meg még bő esztendőkben is a prlyvaíéléket. ma pedig szálastakarmánv szükségleteink fedezése céljából különös gondot fordítsunk ennek az értékes takarmánynak a megmentésére és gazdaságos felhasználására'. \ pásztói járás lett az első a kukorica-, napraforgó-, burponyabepyiijtés járások közötti versenyében >4 pelyva helyes tárolása is átjárjál és A járások közötti versenyben nagy változások történtek. Első lett a pásztói járás 60.8 százalékos begyűjtési eredménnyel. Az eddig élenhaladó balassagyarmati járást hagyta maga mögött. Azért született szebb eredmény a pásztói járásban, mert mindenkitől megkövetelik a begyűjtési törvény tisztelet- bentartását. Bér községben Kraborányi Mihály 151 százalékra teljesítette burgonya- begyűjtési tervét. A versenyben második lett a balassagyarmati járás 59.8 százalékos eredményével. De a járás területén szép eredményt ért el Csesztve községben Bocsa András 8 holdas dolgozó paraszt, aki 336 százalékra teljesítette burgonyabegyüjtési tervét. Magyarnándorban P 'béri János burgonyából 144, Cser- hátsurányban Gyetvai Mihály 179 százalékra teljesítette kuko- rtcabesryüjtési tervét. A balassagyarmati járásban még jobban fokozni kell a napraforgó begyűjtését, mert ezidáig 35.3 százalékos az eredményük. Harmadik lett az eddig mindig utolsó helyen kullogó salgótarjáni járás 48.5 százalékos eredményével. Ebben a járásban fokozni kell a napraforgó és kukorica begyűjtésének ütemét. Negyedik lett a rétsági járás 45.2 százalékos eredményével. A járás területén Horpács 100, Keszeg 114 százalékra teljesítették burgonyabegyüjtési tervüket. Alsópetény községben Hanka József dolgozó paraszt kukoricából 145, burgonyából 130, napraforgóból 115 százalékra teljesítette begyűjtési tervét. Ugyancsak fokozni kel! itt is még a napraforgó- és a kukoricahegy iij lés ütemét. A járások közötti versenyben utolsó lett a szécsényi járás 27.8 százalékos eredményével. Fokozni kell még jobban, mint eddig a kukorica, burgonya, napraforgó- begyűjtésének ütemét, hogy újra fölzárkózhasson az elsők közé. A járás területen Bencurfalva burgonyából 101 százalékra teljesítette begyűjtési tervét. JAKUS GÉZÁNÉ PÉLDAMUTATÁSA A ballassagyarmati kórházban a legjobb eredményt Jakus Gézá- né jegyzésgyiijtő érte el — mint mondja — nincsen annak semmi „titka", nem kell hozzá semmi más, mint személyes példamutatás és jó felvilágosító munka. A dolgozókat csak emlékeztetni kell arra, hogy éltek a mohban, mit köszönhetnek népi demokráciánknak, az ötéves tervnek. Arra aztán már maguk is rájönnek, ha így gondolkoznak, hogy ezért az állam iránt, mely egéstZ életüket megváltoztatta, kötelességeik is vannak, máskép nem tudjuk azt megvédeni. Nem tudunk továbbra is békésen építeni, mert az imperialisták ismét háborút akarnak.” jakus elvtársnő maga neveli két gyermekét és 540 forintos alapfizetése mellett reggel legelsőnek írt be a neve mellé 700 forintot. Amikor kérdezték az osztály többi dolgozói, hogyan tudja azt majd nélkülözni, azt mondotta, azért jegyzett annyit, hogy gyermekei békében, boldogan élhessenek. Arra emlékeztette Bóbis Rozáliát, Bendík Lászlónét, akik a felszabadulás előtt takarítónők voltak, hogy ugyanúgy, mint ahogy Péter Istvánná. 25 évig takarított a kórházban és csak a népi demokráciánkban kaphatta meg a diplomát. Ok is egész életükben takarítónők maradhattak volna. Népi demokráciánknak köszönhetik, hogy ma mint vizsgázott ápolónők dolgozhatnak. így beszélgetett el dolgozótársaival és azok megértve, hogy ez ténylegesen az ő javukat szolgálja, mindannyian túljegyezték havi fizetésüket. Legelsőnek Madarasi Andrásoé, Nagyszerű eredmények a szovjet módszerekkel A kisterenyei állami gazdaság tejbeadási kötelezettségét szeptember 11-én teljesítette. E nagyszerű eredményét az élenjáró szovjet módszerek alkalmazásával, a háromszori fejessel, egyedi takarmányozással, a takarmány élesztősítésével és a tőgyma&százs alkalmazásával érték el. A lefejő tehenészet dolgozói elhaür-'zták, hogy a tejhozamot nem engedik alácsökkenteni, bár az abraktakarmány adagolása csökkent. Azon lesznek, hogy az eddigi eredményeiket megtarthass»«. Begyűjtési tervet szabotáló kulákokat ítéltek el a járásbíróságok A PÁSZTÓI JÁRÁSBÍRÓSÁG büntető tanácsai idős Fehér Mihály 26 holdas egyházasden- geiegi kuiákot, mert "az elmúlt gazdasági évben 245 kg, valamint a folyó év első felében kivetett 130 kg élősertés beadási kötelezettségének nem tett eleget, 9 hónapi börtönbüntetésre és a közügyektői 3 évi eltiltásra ítélte. ★ A BALASSAGYARMATI JA- ^ RASBÍRÓSAG Bússal Mi- hályné pataki kuiákot, mert burgonyát akart a községből gabona közé rejtve kiszállítani, piaci értékesítés végett, 5 hónapi börtön és 3000 forint pénzbüntetésre ítélte. Hoía Sándor pataki kuiákot, mert 530 kg. hízottsertést. 738 darab tojást, 15 kg. baromf'beadási kötelezettségének nem tett eleget, 1 évi börtön. 2000 forint pénzbüntetésre. 2000 forint vagyonelkobzásra, továbbá 2 évre a közügyektői való eltiltásra ítélték. Kovács Boldizsár pataki ku1 ákot 430 kg. hízottsertés, 430 küó vágómarha, 584 darab tojás, 13 kg. baromfi beadási kötelezettség elmulasztása miatt 2 évi börtön. 1500 forint pénz- büntetésre, 1500 forint vagyonelkobzásra és a közügyektől 3 évre való eltiltásra ítélte. Ora- vec Ferenc pataki kuiákot, mert 530 kg. hízottsertés, 856 darab tojás, 17 kg. baromfi beadási kötelezettségének nem tett eleget 1 évi börtön. 2000 forint pénzbüntetésre, 2000 forint vagyonelkobzásra és a közügyektől való 3 évi eltiltásra ítélte a járási bíróság. A békekölcsönjegyzés hőssé teszi országunkat, boldoggá dolgozó népünket A békekölcsönjegyzés ered- kát, magáénak érzi a földemenyei ékesen bizonyítják dolgozó népünknek a haza iránt érzett mélységes szere- tetét. Ha még csak részletében is de már szemünk előtt bontakozik ki, hogy mire adja forintjait dolgozó népünk. A boldog virágzó országért, a benne élő do gozók biztos, gondtalan életéért, a háború borzalmainak elkerüléséért. Ha megyénkben az ötéves terv alkotásai kicsinek is látszanak, a Sztálin Vasmű, a diósgyőri nagykohó, az inotai erőmű, vagy a földalatti gyorsvasút mellett, de ezek az alkotások a mi megyénk dolgozó népének is osztják áldásaikat, — megyénk eredménye is óriási változásokat hozott életünkben. Itt van szemünk előtt Salgótarján, amely roham óptekkel fejlődik, s nem csupán salgótarjáni dolgozók javára, hanem megyénk minden dolgozója érdekében, melyet Puszta Pál nógrádme- gyeri tízholdas dolgozó paraszt így fejezett iki, amikor 500 forint békekölcsönt jegyzett: „Láttam Salgótarjánt, a hatalmas építkezéseket, amelyet a múlt rendszer nem tudati megvalósítani, fin ezt az összeget örömmel adom. mert ami ott épül, magaménak érzem és ilyen építkezések már vannak, de egyre több lesz a falvakban Is" nTekintsünk egy pillantást a múltra. Üzemek előtt százával álltak a munkaalkalmakra leső dolgozók, és ha volt is köztük egv pár olyan szerencsés, aki munkához jutott embertelen körülmények között kellett dolgoznia. Nem egy eset volt a Salgótarjáni Acélárugyárban, amikor az emberi erőt túlszárnyaló nehéz vasanyagokat 'kézi erővel kellett átrakni, és sokan súlyos sérüléseket szenvedtek. S mindez miért? Hogy a részvényesek tobzódjanak. Sok példa yan bányáinknál is, amikor a bányászok legmostohább körülmények között dolgoztak egyetlen csákánnyal a kezükben, s ha élni akartak erejük végső megfeszítésére volt szükségük. Mennyivel volt különb a dolgozó parasztság élete? Vagyonából való kiforgatás, na- Donkénti árverések, a holnaptól való rettegés, ez volt az életük. Ha akadt valaki aki megelégelve az élet keserveit tiltakozott, rögtön ott állt a csendőrség, a kizsákmányolok hatalmát védők egész serege, a panaszos hangok elnémítgsára. Ma már a múlt keserveit magunk mögött hagytuk, de nem szabad, hogy elfelejtsük. A felszabadulástól eltelt közel 8 esztendő alatt olyan eredményeket értünk el, amit a múlt rendszerben évtizedek alatt nem értünk el. Az eredmények megbecsülését, de egyben nagy célkitűzéseink mielőbbi megvalósítása mellett való kiállást mulatja a salgótarjáni tűzhelygyár dolgozóinak kölcsönjegyzési eredménye. A dolgozók90százaléka lejegyzett 570 forintos átlaggal. A mi megyénk fejlődése is még csak a kezdetén van. De ez a kezdet mutatja a jövőt. Üzememben, bányáinkban nincs már többé csupán az emberi erőre építve a munkafolyamat, hanem a gépek sokasága fejti a szenet, ezért jegyeznek bányászaink, üzemi munkásaink oly lelkesen. Viskádi Gyula kazári bányász, amikor 1600 forintot jegyzett azt mondotta: „Mi kölcsön adjuk az államnak pénzünket, de ez százszorosán visszatérői hozzánk. Gépesítve lesznek bányáink, többet tudunk termelni, magasabb lesz keresetünk, ígt/ javul az életszínvonal." jVfi adja a mi népünknek azt 1 a lendületet, amely a békekölcsön jegyzésénél megmutatkozott? Az, hogy mind többen becsülettel dolgoznak ebben az országban, magáénak tudja az épülő úi üzemeket, a kétszobás, fürdőszobás munkáslakásoken dübörgő traktorokat, egyszóval magáénak érzi az egész országot. Medvek Pál né, pusztaberki kétlioldas dolgozó parasztasszony, amikor 300 forintot jegyzett azt mondta: „Milyen sötétségben éltünk azelőtt, most itt a villdny két kezünk munkájának eredménye. Amikor jegyzek, azokért a községekért is teszem, ahol még nincs villany". Eredményeink nem születhettek volna meg, ha pártszervezeteink, népnevelőink nem végezték volna lelkesen munkájukat. Nem születhettek volna meg, ha népnevelőink nem jártak volna elől jó példával. Romhány községben Weisz Zsigmond népnevelő, Hegedűs Istvánt kereste fel elsőnek, mert a múlt évben nem jegyzett békekölcsönt. Most ő is. 200 forintot jegyzett és bekapcsolódott áz agitációs munkába. Pártszervezeteink vonják be tehát bátran a példamutató békekölcsön jegyzőket az agitációs munkába, magyarázzák meg minden dolgozónak mit jelent az ötéves terv, hogyan járul ennek végrehajtásához a békekölcsönjegyzés Azokban a községekben, ahol a népnevelők elsőnek példamutatóin jegyeztek mint Csesztve, Hollókő, Maconka községekben ott komoly eredményeket érnek el. Ott azonban, ahol a példamutatás hiányzik mint Nógrád- marcal községben, vohtatottan, lassan halad a békekölcsön jegyzés. A békekölcsönjegyzés munkája mellett szem előtt kell tartani pártszervezeteinknek, népnevelőinknek, üzemekben a tervtel- jesítésre való mozgósítást, falun pedig az őszi mezőgazda- sági munkálatok időbeni elvégzését. A tervteljesítésse! ötéves tervünk végrehajtását ..gyor,ejtjük meg, hazánkat erősítjük, de emellett .|?.övekszik<..sajá.t keresetünk is, a jegyzett összeget könnyebben tudják kifizetni. Falun, el kell mondani a dolgozó parasztoknak, hogy ha az ősziek begyűjtését" V’ ‘-teljesítik, megkapják a szabadpiaci értékesítés jogát, ami újabb bevételi forrásokat jelent a dolgozó parasztoknak, Szabadpiacon a kukoricát mázsánként 3—400 forintért adják el, és egy nyolcholdas dolgozó paraszt, ha 800 forint békekölcsönt jegyez két- mázsa kukorica árával ki tudja fizetni. Népnevelőinknek kemény harcot kell megvívni. Még érthetőbben, még világosabban kell megmagyarázni az olyanoknak mint Géci Imre 12 holdas dolgozó parasztnak, aki azt mondotta, hogy ő nem érzi mit kapott a felszabadulástól. Közben bevezették a házába a villanyt kultúrházat kapott a község, ahová ö maga is elszokott járni. A békekö csönjegyzés ismét erőnk nagy megnyilvánulását mutatja és súlyos csapást jelent az ellenségre. Éppen ezért ők sem tétlenkednek, hanem lázi- tana k, a jegyzés ellen. Nekik az mind rossz ami dolgozó népünk javát szolgálja, ezért ellenségei a jegyzésnek is. Szemforgatva, álnok szavaikkal lází- t'anak ellene, egyes helyeken pedig eredményeink lekicsinylésével akarnak gátat emelni. A békekölcsönjegyzést csakis szívós felvilágosító munkával tudják pártszervezeteink, népnevelőink sikerre vinni. Mint minden munkának, ennek Is az alapja, előfeltétele, a példamutatás. Előttünk a jövő. Már látjuk, hatalmas méreteit. Népünk felemelkedése akkor biztos, ha erős az ország, boldogok a benne élő emberek. Ezért legyen m'mdannyiunk hazafias ügye a békekölcsönjegyzés, amely erőssé teszi oszágunkat, s boldoggá dolgozó népünket,
