Szabad Nógrád. 1952. október (8. évfolyam. 79-88. szám)
1952-10-01 / 79. szám
Világ proletárjai egyesüljelek m SZABAD NÓGRÖD M D P NÓG RÁD MEG YEI PÁRTBIZO TTSÁGÁN AK LA P J A VIU. ÉVFOLYAM, 79. SZÁM. ARA 50 FILLÉR 7952 OKTÓBER k Varga József, pásztói hathotdas dolgozó paraszt mindián békekölcsönjegyzés első napján , lelkesen jegyzett 500 forinto haza javára, a maga hasznára. A negyedik negyedév sikeréért Megyénk ipari dolgozói a negyedik negyedév küszöbén állnak. Befejeződtek) a III. negyedév küzdelmes napjai, de a bányaüzemek lemaradtak foga- d-aiitniik teljesítésétől. A második negyedév utolsó tíz napjában szinte egymást követték Rákosii elvtárshoz címzett győzelmes táviratok, amelyek vállalataink tervteljesítésének sikereiről számoltak be. ^ második negyedév befejezése után megyénk bányászai voltak azok, akik az ország összes bányavállalatait versenyre szólították. S.zép és magasztos feladatot tűztek maguk élé, áruikor Rákosi elvtársnak megfogadták, hogy szeptember 30-ig terven felül 24.212 tonna szenet adnak népgazdaságunknak. Bányavállalataink dolgozóinak lelkes vállalása azonban a III. negyedév végén sem lett más, csak vállalás. Vannak ugyan akik becsülettel eleget tettek vállalt kötelezettségüknek, mint a Zagyvái Vállalat Margittáró üzeménél Pál János csapaia, Forgácson Brunda József, Mát- ranovákon Cene József, vagy Nyerges József csapatai, de nagyon sokan vannak olyanok, mint a Kányási üzemnél Várvölgyi Antal, aki csapatával együtt a® előirányzott 40 fm kivájás helyett mindössze 17 fm hajtott ki A lemaradások legfőbb oka, hogy sem az, üzemi pártszervezet, sem a műszaki vezetők nem adtak kellő segítséget dolgozóinknak, vállalásuk teljesítéiéhe’z. A III. negyedév folyamán az üzemek vezető káderei nem kísérték elég figyelemmel, hogy kik azok a dolgozók, akik rendszeresen száz százalék alatt teljesítenek. így nem is adhatták segítséget, mivel nem vizsgálták meg és nem ismerték egyes munkacsapatok lemaradásának okait. A kÍ6terenyei vállalat közismert rossz szállítási viszonyai végig kísérték az egész negyedévet és csak a negyedév végén készítettek ciklusgrafikon szerinti ütemtervet a zsúfolt szállítás felszámolása érdekében. Bányavállalataink közül mindössze a zagyvái és a mátrano- váki vállalatoknál volt tapasztalható, hogy ai műszaki vezetők) szívügyüknek tekintették a Rákosi elvtánsnak tett fogadalmak maradéktalan teljesítését. Hegyi Kálmán a zairvva'i vállalat műszaki igazgatója már a kora hajnali órákban a beszállás előtt, hol az egyik, hol a másik bányaüzemnél jelent meg, hogy segítséget adjon a hibák megszüntetésére. A zagymi vállalat sikeresen tudta megoldani feladatát és a termelésük szinte napról napra egyenletesen emelkedett. A vállalat szeptember hónapban az első munkanaptól kezdve végig száz százalék fölött teljesítette napi tervét és szeptember 23-án büszkén jelentették Rákosi élvtársnak, hogy It. negyedévi tervüket befeiezték és október 1-ig még 5.200 tonna szenet adnak népgazdaságunknak. , A nagybátonvi vállalat ezzel szemben sokezer tonna szénnel adósa népgazdaságunknak. Szeptemberben egyetlen napon sem teljesítette előirányzatát. A dekád-tervet is rendszerint 90 százalék alatt teljesítette. Hasonlóképpen a ménkesi és tiri- besi vállalatok, de Kánvás-akna is szégyenteljesén lemaradt. A kányási üzemnél augusztusban nem hajtották végre at szelvény- bővítéseket s ez áttolódott szeptember hónapra. A nógrádi szénbányászati tröszt legtöbb vállalatát a termelés egyenlőtlensége jellemezte az egész negyedévben. Az egyenlőtlen ier-jnclés pedig károsan befolyásolta az egész negyedévet. Akaid átyozita a gépek jó kihasználását, a munkások állandó foglalkoztatását, lazította a munkafegyelmet, drágította az önköltséget Amellett, hogy’ a nógrádi tröszt augusztus hónapban még az előirányzott tervét sem teljesítette, több mint egymillió forintos béralaptúllépéssel zárt Most a negyedik negyedév beindulása alkalmával törekedni kell arra, hogy a III. negyedév súlyos hibáit felszámoljuk. Műszaki dolgozóink kezében van letéve üzemeink, vállalataink sorsa. A műszaki szervezés és irányításnál haladéktalanul meg kell szüntetni a termelésben mutatkozó ingadozásokat. Hiba az, hogy a versenymozgalom régi betegségét ai kampány- szerűséget még mindig nem sikerült teljesen leküzdetiünk. Most a negyedik negyedév elején a Loy-mozgal ómnak olyan alapját keli megteremteni, ami a termelés egyre emelkedő ütemét biztosítja. Biztosítani kell, hogy bányaüzemeink rendelkezésére álló korszerű bányagépek, kombájnok, rakodógépek, fúrógépek és fejtőkalapácsok havi üzemeltetési ideie elérje az 550 órát. Elengedhetetlenül szükséges, hogy a vállalatok műszaki vezetőt napirenden tájékozódjanak. a munkacsapatok eredményeiről. Azokon a helyeken, ahol visszaesés mutatkozik, meg kell vizsgálni a visszaesés okait és sürgős intézkedést tenni a term'etéstgátió akadályok fölszámolására. Székely Aladár a mátranová- kl vállalat munkás levelezője örömmel írja szerkesztőségünkhöz: a mátranováki vállalat dolgozói eleget tettek hazafias kötelességüknek, bányász becsülettel valóra váltották Ígéretüket. Most elhatározták, hogy a III. negyedév sikere után a negyedik negyedéves tervünket december 20-ra befejezzük. A mátranováki vállalat dolgozói tehát a mai naptól újabb harcra indultak, hogu elősegítsék ötéves tervünk döntő évének sikerét. A szénbányászati tröszt többi vállalatai vegyenek- példát Mát- ranovák harcos dolgozóitól. Használják fel azt a sok értékes tapasztalatot, a több szénért vívott harcukhoz, amelyet a III. negyedévben szereztek. A kommunisták álljanak az élre, legyenek példamutatók. De megyénk minden bányászának éreznie keli azit a nagy felelősséget, amely a,z 1952-es tervévben reájuk hárul. Ne engedjék meg a felelőtlenséget, lazaságot és fegyelmezetlenséget. Folytassanak kíméletlen harcot a munkaközben tapasztalt fogyatékosságok ellen, követeljék meg az üzemek vezetőitől, hogy napról napra biztosítva legyen részükre a munkahely, az üres csille, szerszámok és szükséges faanyagok. Az üzemi pártszervezetek gyakoroljanak fokozottabb ellenőrzést a vállalat termelése felett. A termelés pártellenőrzése azonban megköveteli, hogy a pártszervezetek vezetői a legalaposabban ismerték a termelési folyamatot a gazdasági-pénzügyi problémákat is. Az üzemi pártvezetőségnek ki kell tudni ragadni a naponta felmerülő problémák tömegéből a legfontosabbakat. azokat, amelyek döntően befolyásolják aiz üzemek és vállalatok termelésének sikerét és mozgósítani kell az aktívákat a feladatok helyes megoldására. Minden gazdasági vezetőnek, kommunista dolgozónak, hazáját. szerető munkásnak szívvel, lélekkel harcolnia kell azért, hogy diadalra vigyük a döntő tervév feladatait. ELŐRE A BÉKEKÖLCSÖNJEGYZÉS SIKERÉÉRT A BÉKÉÉRT, A JÖVŐÉRT Síezák István 7 holdas balassagyarmati dolgozó paraszt a Második Békekölcsönnél 300 forintot jegyzett, most pedig 100Ó forintot. Mint mondotta — azért jegyez az idén ennyivel többet, mert tisztában van azzal, hogy az imperialisták egyre fokozódó előkészületeire csak úgy adhatunk méltó választ, csak úgy tudjuk megfékezni őket, ha minden egyes ember a legtöbbet adja, ami az ereiéből telik, államunk megerősítéséhez. Slezák eiivtárs meg is tesz mindent ennek érdekében, A mezőgazdasági munkákban, a begyűjtési kötelezettség teljesítésével mindig az elsők között van. Begyűjtési tervét mindenből 100 százalék fölött teljesítette. Sertésből és burgonyából 110 százalékra, kukoricából 155 százalékra teljesítette előirányzatát ^Tisztában vagyok azzal, — mondotta a jegy zésgyü jtőnek — hogyha gyengék vagyunk, csak d mának élünk és nem tesszük erőssé országunkat, akkor minden eddigi munkánk kárba vész, mert akik a koreai háborút kirobbantották, akik járványokkal akarják elpusztítani a békés lakosr ságot, az egész világon ezt tennék, ha hagynánk őket. Mi azonban mindent megteszünk azért, hogy tervük ne sikerüljön.,m Maconka község béketervünk sikeréért Maconka község dolgozó parasztjai örömmel fogadták a Harmadik Békekölcsön- jegy zést. A népnevelőik 25-én re gigei összeültek és elsőnek hazafias módra békekölcsönt jegyezted. A pártsaervezet' taraácsitagolkból a legipéldamutatóbb MNDSZ-asz- szonyakból szervezte a népnevelőgárdáit, aikilk versenyt indítottak minden dolgozó paraszt jegyeztetéséért. A telkes munka során a párt népnevelője Holos János tagjelölt — ári maga 450 forint békekölcsönt jegyzett — tűnt ki példás munkájával. Egymaga 4000 forint békekölcsönt jegyeztetett a dolgozó parasztokkal. Agi- tációs munkájában fölhasználta a község mellett épülő új bányászvárost, a húsz újonnan épült családi házat és szilárdan hirdette a dolgozó parasztok Körében a béke megvédése melletti szilárd helytállást. A ménkesi bányászok 1207 forintos átlayJegyzéssel elsők a vállalatok közötti versenyben Megyénk bányászai a Harmadaik Békekölcsön-jegyzésben való részvételükkel újabb tanúbizonyságot tettek arról, hogy a béke megvédését és a szocializmus felépítését saját ügyüknek tekinti«. A zagyvái vállalat lelkes harcosai, akik a széntermelés frontján te az élen haladnak, ezidáig 1.058 forintos átlagjegyzésit értek el. A jegyzési versenyben azonban szánté óráról órára változik a helyzet A ménkesi vállalat dolgozói törtek újabban az élre, ahol 1207 forintos a jegyzési állag. Nagy lelkesedéssel fotyt a m te- ranováki vállalatnál is & bél e>- kői csőn jegy zés. A harcos népnevelők jó felvilágosító muri- á- val 991 forintos átlag jegyzi st értek el. A kányási vállalat 91 4, a mizseríaiak pedig 845 és a iá. nai vállalat: dolgozói 812 forí > tos jegyzési átlagot értek et A békék öl cső njegyzésben is ugyanúgy, mint a termelésb sí legutolsó helyen a kisterem ei és a oagybátonyi vállalat »k vannak. Nagybátonyban 717, Kisterenyén pedig 722 knkt a átlag jegyzés. Ä balassagyarmati járás az élen a járások közötti versenyben Megyénk becsületes dolgozói örömmel fogadták a Harmadik Békekölcsön jegyzését mert tudják, hogy kölcsönadott forintjaikkal a békét erősítik és országunk építését segítik elő. Megértették ezt az ipari dolgozók, a falu apraja-nagyia és jegyzéseikkel ezt be is bizonyítják. A vállalatok és üzemiek, város és ai falu lakossága, járások versenyre hívták ki egymást. E nemes versenyben a járások1 közül első a balassagyarmati, második a pásztói, harmadik a szécsényi, negyedik a rétsági és ötödik a salgótarjáni járás. A balassagyarmati járás első helyre való kerülésében ai népnevelők jó, felvilágosító ma W kaja látható. A párás dolgoz 51 tudják, hogy jegyzésükkel elős »- gítették Balassagyarmaton az ] üzem építését, ezért is teljesük: > ték hazafias kötelességüket, < a jó! teljesítik ai begyűjtési el< » irányzatot is. A salgótarjáni {lírás az utolsó helyen van a békekölcsönjegyzés versenyébe i, A népnevelőknek a feladata 11 is, hogy felvilágosító munkám- kai elősegítsék, hogy a ®aíg<* tarjám járás méltó versenytá sa legyen a balassagyarmati járásnak és a dolgozók még nagyobb mértékben járulja rutí forint jaikikail az ötéves tét 7 mielőbbi megvalósításához. A csesztvei dolgozó parasztok nem akarnak többé cselédsorsot ezért jegyeznek lelkesen békekölcsönt! CsfiSZtVG község igen eldugott helyen fekszik a balassagyarmati járásban. Aki még nem járt ott, azt gondolja magában, nem sokat tudhatnak itt a világ dolgairól. A valóság azonban az, hogy ma már nincsen ilyen hely a mi országunkban. A béke- köicsönjegyzés során kitűnt, hogy a község népnevelői nagyon is sokat tudnak a világról, országunk fejlődéséről. És amit, tudnak, azt mind el is mondják a népnevelők és jegyzésgyüjtők. A csesztveiek a békekölcsönjegyzésben az elsők között vannak, bécsülettel teljesítik az állam iránti kötelességüket, ugyanúgy, mint a mezőgazdasági munka, a begyűjtés vonalán. Herceg István, a község tanácselnöke büszkén mondja a megye tanácselnökhelyettesének: „Nem tudsz mondani olyat, amiből mi legalább 100 százalékra ne állnánk, kivéve a napraforgót és kukoricát, ami még most szárad, vagy most törik. De a békekölcsön jegyzésénél sem fogunk lemaradni. A népnevelők még sok dolgozó parasztnál nem voltak, mert dologidő van és csak este tudnak a dolgozókkal beszélni. Vasárnap már mindenkihez eljutnak népnevelőink.’’ A köl$ég eredménye azt mutatja, jó felvilágosító munkát végeztek a népnevelők. Csésztve község dolgozóinak meggyőzően, érthetően tudják megmagyarázni, hogy mire kell államunknak ez a pénz, hogyan kerül az vissza közvetlenül és közvetve hozzájuk. A népnevelőértekezleten a pártvezetőség és a tanácselnök ismertették, hogy az országos eredmény, a nagy- építkezések mellett arra is mutassanak rá, mit kapott megyénk az ötéves tervtől, hogyan változott meg a község dolgozóinak élete a felszabadulás óta, mennyivel gazdagabbak ma, mint a múltban, mit kap még a község az ötéves terv során A népnevelők között ott vannak a község élenjáró dolgozó parasztjai, az asszonyok, a DiSZ-titkárral az élen a fiatalok, s a békebizottság titkára. .Koplányi Vince 3 és félholdas dolgozó paraszt, az egyik népnevelő, elmondja azoknak, akiket felkeres, hogy az ötéves tervtől villanyt, kultúrházat, mozit, iskolát, új betonúidat és apaállatistállót kap még a község. De ez nem minden. A dolgozók egyéni élete is szebb, könnyebb most, mint a múltban. Voltak, akik azt mondották, eddig még nem sok mindent kapott Csesztve, nyerni se igen nyertek a húzásokon. — Mondjad csak — válaszolt ilyenkor Koplányi elvtárs. — Aztán odaadnád-e a fiadat cselédnek? — Azt már nem — válaszolják ilyenkor a kérdezettek —, annak a világnak már vége. — No látod, mit gondolsz, ha nem tenné meg minden dolgozó a maga kötelességet, akkor is így maradna? A kapitalisták azt akarják, hogy megint sókszázezér cseléd legyen Magyar- országon. Nekünk is kell abban segíteni, hogy ez a tervük ne sikerüljön, hogy országunk erős legyen. Aki nem teljesíti kötelességét, nem jegyez békekölcsönt, az a cselédsorsot akarja újból. így érvel Kopiányi elvtárs azoknak, akik még nem látják elég tisztán, hogy ez csak kölcsön, amit sokszorosan visszafizet államunk. Elmondja azt is, hogy már eddig 26 család épített új házat a felszabadulás óta, van tehát pénz a dolgozó parasztoknak. Azok építenek ma, akik cselédlakásokban éltek azelőit Groschmid Károlyné 600 holdas birtokán. „Amit mi most kölcsönadunk az államnak — magyarázza —, az csak egy részi annak, amit már jövőre visszakapunk, a kultúrház, iskola stl. építése során. Csak ezek az építések több mint 100.000 forintba kerülnek maid, mi meg eddig még csak 28.000 forintot jegyeztünk. Ha még ehhez veszünk egy pár ezret, amit ezután jegyeznek, akkor is csak egy részét adjuk annak, amit majd kapunk és a nagy országos építkezésekhez is hozzá kell járulni mii - den dolgozónak, mert az új gyárak, villamoserőművek teszik majd lehetővé, hogy a dolgozó parasztok munkája könnyebb tegyen, minden dolgozó élete szépüljön, gazdagodjon. De nemcsak beszélnek a népnevelők, hanem a cselekedetekben i i az elsők között vannak. Egy sem indult el addig dolgozótársaihoz jegyzésgyüjtésre, míg saját nevét oda nem írt i elsőnek az ívre. így tett Koplányi elvtárs, Fiala Józsefné, Fábián István, Rozina Mihályné és a többiek is mind. Rozina M; • hályné háromholdas dolgozó parasztasszony 300 forintot jegyzett, úgy indult el dolgozótársaihoz. Azoknál meg úgy járt, hog ; mire felkereste őket, mind elment a tanácsházára és ott jegyzett. Szombat este arra kérte a pártszervezet vezetőségét és ; tanácselnököt, hogy vasárnap osszák be őt máshová, mert <> sem akar lemaradni a jegyzésg.yüjtésnéi. A legjobb eredményt^ a Gsesztvéhez tartozó Bakópusztán érts el Bugyi Mária és Kövér Imre jegyzésgyüjtő. Bugyi elvtársn i fiatal lány, a DISZ-szervezet titkára. A dolgozóknak, akiket fö' keresett, így érvelt: „Látják, mi itt maradtunk öten árvák. D ■ most nem vagyunk olyan árvák, mint a múltban lettünk volna Akkor más nem lehetett volna belőlünk, csak cseléd. Most a hú gom — hiszen tudja ezt mindenki — a balassagyarmati általános gimnázium tanulója, kollégiumban van, a bátyám Borsod nádasdon géplakatos tanuló és a többi testvéremnek is bizto sítva van a felemelkedéshez vezető út. Ezért az életért áldozató is érdemes hozni, azt megtenni, hogy párszáz forint kölcsönné segítsük államunkat.’’ Bugyi Máriáék nincsenek ragyogó anyagi körülmények kő zott, nagyanyjuk két hold_ földjén gazdálkodnak, testvérei még kicsinyek, az ő munkájából élnek négyen öreg nagyanyjukkal mégis a nagyanyja is, ő is 100—100 forintot jegyzett, mielőt elindult a többi dolgozóhoz, mert tudja, hogy ezen keresztül less biztosítva még jobban az ő felemelkedésük. A személyes példamutatáson alapuló jó. felvilágosító munka a pártszervezet és a tanács dolgozóinak jó irányítása eredmé nvezte, hogy (Vesztve község dolgozó parasztjai 300 formte: átlagjegyzést értek el.
