Szabad Nógrád. 1952. szeptember (8. évfolyam. 71-78. szám)

1952-09-26 / különkiadás

Építsd a nép országát védd a magyar függetlenséget oltalmazd a békét: jegyezz békekölcsönt! Ragyogó jövőnkérf jegyezzetek békekölcsönt — Úttörők — szülőkhöz — i, a ' zagyvapálfaloi általános iskola úttörőcsapatának ~ — tagjai, gyermeki szívünk minden melegével és ragaszko­dásával köszöntünk benneteket. Köszöntünk benneteket ma azért hogy kemény, önfeláldozó munkátok eredményeként boldog, örömteljes, fiytal életünk van. A ti harcos, lendületes munká­toknak köszönjük szép, világos iskolánkat, a kényelmes padokat, a jó tankönyveket, a síma, fehér irkalapokat, a ceruzát, a meleg ruhát, a finom tízórait: mindent. Most ezekben a percekben az iskolák tiszta tantermeiből felétek száll minden gondolatunk. Soha nem csalódtunk még bennetek, mikor értünk, gyermekeitekért kellett áldozatot hozni. Milyen jó így élni, erős karjaitokra bízni jelenünket és jövőn­ket. Még vannak közöttünk itt az iskolában sokan, akik emlé­keznek azokra a szörnyű időkre, mikor ágyúk dörögtek fejünk felett, szép erde kikben és virágos völgyeinkben, ahová most mi kirándulni járunk, a halál leselkedett. Még emlékszünk a há­ború minden borzalmára, a mérhetetlen szenvedésekre. Kern akarunk többé, , ilyet, nem akarunk háborút. Mi veletek \ együtt békét akarunk, szép, gondtalan gyermekkort, vidám ifjúságot, rág a szüléink! Apák és anyák! Szép világos iskoláinkból felétek száll minden gondolatunk. Gyermeki szívünk túl­áradó melegével köszöntünk ma benneteket, amikor a Harma­dik Békekölcsön jegyzése első napján jegyzésetekkel ti is tanú­ságot tesztek irántunk érzett szeretet etekről Jegyezzetek még ma: értünk jegyeztek. Minden úttörő nevében: Csongrádi Mária, Hoffman Pál Pásztói úttörők a jegyzés sikeréért A hogy a riadólánc végigfutott Pásztó utcáin, Tamási Klári eszében mindig pajtása szavai jártak. Mityen izgatott volt Irén, ahogy beszélt: „Klári fél nyolcra tjöjj az iskolába csapat- gárdista értekezlet lesz". Gyorsabban futott Klári tovább a hír­rel, mint a kora 5szi szél. Az utcán új plakátot pillantott meg a sarki szövetkezeti bolt falán. Az éjjel jelent meg pártunk és kormányunk felhívása, hogy „a haza javára, a magad hasznára jegyezz békekölcsönt Nórát is elöntötte a tettvá,gy, de a többi gárdista is kipirulva jött meg a korai értekezletre. Ök az ország legkisebb hazafiai és mégis nagyot szeretné­nek tenni a Harmadik Békekölcsön sikeres jegyzéséért. Belépett Ciszárné csapatvezető elvtársnő s mintha a pajtá­sok gondolatait folyatná, örömmel tudatta a csapatgárdistái­val a Harmadik Békekölcsön jelentőségét és hogy milyen meg­tisztelő feladatot kaptak 3Z úttörők a köicsönjegyzés-sel kap­csolatosan. A csapatgárda határozatot hozott, hogy tanítás után minden osztály röpgyűlést tart, amelyre meghívják osztályfőnökei­ket s megkérik, beszéljenek nekik arról, mit adott már edd;g, s mit kapnak még az ötéves tervben a gyermekek. Elhatározták, azt is, hogy dé'után hangulatkeltő brigádra oszolva bejárják a falut. Akkor a rajtanácselnök és a pajtások megtudják a tanácstól és a DISZ-töl, hogy kik azok az elvtársak, akik kiemelkedően járultak hozzá, hogy kölcsönadott pénzükből jövőre új tanköny­veket, új padokat, tornaszereket kaphassanak, minél többen me­hessenek tovább középiskolákba és jövő nyáron is mehessenek a jóltanuló, jóldolgozó pajtások táborozni. Ezeket az elvtársakat fej fogják köszönteni: Én virágot is adok nekik, mondotta Szépszi Kiára pajtás, aki Tolmácson volt nyáron táborozni. Gondoljátok el, milyen 6ok pénzbe került, hogy mi két hétig a legszebb helyen pihen­hettünk. Szüleim azt mondták, mikor meghízva tértem, haza, hogy ez főnyeremény: halványan mentem el és kipirosodva, egészsé­gesen jöttem meg — mindenki mondott valamit, hogy mit kapott már eddig is az ötéves tervtől. A csapatvezető elvtársnő indítványára á tadácsház előtti táblára úttörők, fogják fölírni a kiemelkedően jegyzők neveit, azokhoz elmennek és csasztuskával köszöntik őket. És hangos­híradón ki fogják hirdetni azoknak a pajtásoknak a neveit, akik­nek szülei példamutatóan jegyeztek. Ez lesz a legnagyobb dicső­ség! A kis úttörők nagy lelkesedéssel oszlottak szét az értekezlet­ről. A tanítás megkezdéséig még van pár perc. Csopor­tokba verődve arról beszélgetnek, hogy ki mit fog otthon mon­dani édesapjának, édesanyjának, hogy jegyezzen békekölcsönt, hiszen értük, a gyermekekért is jegyeznek. A termelésben is példát mutatunk, a békekölcsön jegyzésénél is élen fogunk járni — Lelkes hangulatban indull meg a jegyzés Mútrcinovákon — A Nógrádi Szénbányászati Tröszt máiranováki vállalatnak dolgozói között lelkes virsz- hangra talált a minisztertanács­nak a Harmadik Békekölcsön kibocsátásáról szóló felhívásai.' A reggel leszálló bányászokat zeneszó fogadta a felolvasó­do1­teremben, ahol Déjibánya gozói röpgyülésen beszélték meg a határozatot. A röp- gyűlésen az üzemi békebizoít* ság elnöke, Tóth Mihály szta­hanovista vájár beszélt dolgozó társainak az államkö’csön- jegyzés hatalmas jelentőségér ről. Az üzem és a saját életé­ről beszélt, azon keresztül mu­tatta meg azt a hatalmas változást, ami a dolgozó nép életében beállott a felszabadu­lás óta, azt, hogy mit jelent országunkban a tervgazdál­kodás és a dolgozóknak a kölcsönadott pénz. A felszaba­dulás előtt nyomor, munkanél­küliség volt a része. 1945 óta évről évre szebb az élet, házat épített, motorkerékpárt vett magának és sok minden mást, amire azelőtt még csak nem is gondolt a munkásember. A mi­nisztertanács határozatának is- nertetése után felszólította dol­gozó társait, hogy amint y ermelésben megállják a helyü­tt, hiszen ai sztahamvista :ímet kapta meg az^ üzem árjainak élen a köicsönjegy- ésben is. A röpgyűlés után mindjárt negindult a jegyzés. A dolgo- ;ók lelkeshangú hozzászól asok­>an válaszoltak Tóth Mihály elhívására. László János csa;- ) átvezet 5 vájár megfogadta, iogy csapata 1700 forintos egyzési átlagot fog elérni. Megindult a beszélgetés a kol- ■sönröl. A népnevelők meg­győző, komoly érzékkel magya- ■ áztak társaiknak, hogy _ az .ddigi kölcsönökből mi épült a érv során, hogy a dolgozók örintjai segítenek meggyorsító- ti a Banyák gépesítését, több nunkáslakás készül el, ami mind a dolgozók életét teszi tzebbé, könnyebbé. Tóth Mihály sztahanovista, akinek a legfrissebb verseny­árán 212 százalék szerepel a -leve mellett és maga is 2000 iorintot jegyzett, Kapás Alajos vájárral beszélgetett. — Mennyit jegyzett? — kér­dezte. — Jegyeznék én, ha biztosan tudnám, hogy jó helyre adom — felelte a kérdezett. — Hát ide figyelj — kezdte a beszédet Tóth M hály. *— Egy évvel ezelőtt kézifűröval dol­goztunk. Most géppel, még vedig kitűnő szovjet fúrógép­pel. Ezt vette az állam a dol­gozók kölcsönadott pénzén. Nézz ki az ablakon, ott vár beszere­lésre két gumiszalag Ezt is a tervtől kaptuk. Vagy nézd a falut, ahol új nagy kultúrház épült. Ez is nekünk és a mi pénzünkön. Látod már, hogy jó helyre teszed a pénzed? Érvelése meggyőzte Kapás Alajost, „fogom tudni a köteles­ségemet” — mondta. Még el sem indulnak gyüjtöútjukra a népnevelők, listájuk máris meg van kezdve. A példamutatók, akik a munkában élenjárnak, itt is elsők akarnak tenni, de nem tudják megelőzni a jegyzés- gyüjlöket, etsöknek azok írják fel nevüket. Sípos Ferenc, László János 1800, Susán András, Kuborczik János, Szá­méi János vájárok — akik a munkában is az elsők között vannak — 2000 forintot írnak a gyüjtőívre a nevük mellé. A gyűjtők nem sietnek. Ba­rátságosan beszélgetnek a dol­gozókkal, meggyőző érvekkel, kitartó népnevelő munkával, személyes példamutatással mi­nél jobb eredményt akarnak el­érni. Nehéz dolguk nincsen a sztahanovista üzem jegyűinek: muidaz, ami az országban épült a terv során, ami az ő é! »tűk­ben változást hozott, meggjÄy zően mutatja a bányászoknak,' hogy az államnak adott -egít- ség saját szebb jövőjük; érdeké­ben adott segítség. JDéiibánya dolgozói szilárdan elhatározták, hogy amint elsőként fejezték be negyedévi tervüket, a mátra- nováki üzemek között, azt is ők mondhassák el majd büszkén először: Nálunk minden dol­gozó becsülettel teljesítette álla­munk iránti kötelességét, min­denki jegyzett már Harmidik Békekölcsönt. A jó népnevelömunka alapja a példamutatás A példamutatás a jó népnevelömunka egyik legfontosabb alapja. Én mint párttag nagyon jól tudom iezt. Mint a község tanácselnöke tudom, hogy a falu dolgozó parasztsága elvárja tő­lem a példamutatást. Meg is teszem, 1200 forintot jegyeztem. Meggyőződtem róla, hogy az államnak kölcsön adott pénzem, nem kútbadobott oénz, hanem azt visszakapjuk fejlett mezőgazda- sági gépekben, kultúrházak, mozik formájában. Községünkben eddig csak a tőkések fiai járhattak felsöbbiskolákban, Ma a dol­gozó parasztok gyermekei foglalták el a felsőbb iskolák padjait. Tudom azt is, hogy a III. békekölcsön egy nagy érvágás az im­perialistákon, mert látják, hogy saját erőnkből hová fejlődünk. Azelőtt mindig iele volt ez az ország külföldi kölcsönökkel és mégsem bírtak ennyit építeni, mint mi az ötéves terv során. Mi saját erőnkből akarjuk felépíteni, erőssé tenni hazánkat. Mrávik János * Sziráik Tóth Károly traktorista ezer forintot jegyzett Tóth Károly elvtárs, az erdő- kürti gépállomás élenjáró trak­torvezetője, szeptember 1—-10-ig tíznapos dekádtervét 197 száza­lékra teljesítette. Tóth elvtárs, amikor megtudta népköztársasá­gunk harmadik békekölcsönre való felhívását, nem akart le­maradni a terníelési eredménye mögött Tóth elytárs saját sze­mével látja azt' a hatalmas fej­lődést, amely a mezőgazdaság terén végbe megy. Tudja azt is. hogy további fejlődésünk üteme saját magunk helytállá­sától, a haza és a nép iránti szer életünktől függ. Ezért pél­dát mutatott a békekölcsönjegy­zésben is. Ezer forint békeköl­csönt jegyzett és megfogadta, hogy szeptember 20—30-ig az előirányzott 36 normálhold szántás helyett 60 normálholdat fog felszántani. Varga István üzemi, párttitkár Szita István héhalmi dolgozó paraszt 400 forintot jegyzett Szeptember 25-én korán regigei egyre több ember, gyermekek és asszonyok igyekeztek a héhalmi párthelyiséig felé. A dolgozók örömmel o-vasiak a falra ragasztott felhívást, melyet a Magyar Népköztársaság minisztertanácsa inté­zett a dolgozó néphez a Harmadik Békekölcsön jegyzés alkalmából. A csoportok lassan s*éj je foszlottak, mindenki ment családja körébe, hogy megbeszélje a hoz­zátartozóival, mennyit fog jegyezni. A megbe­szélés nem sokáig tartott, miért alig múlt el néhány perccel 7 óra, amikor a tanácsházán jelentkeztek, siettek békekölcsönt jegyezni. Kör­mendi Ferenc tanító 1000 forintot, Gyenes La jos 800 forintot jegyzett és így tovább mondották, hogy ki mennyit jegyez. A :egyzésből egy dol­gozó sem akart kimaradni. Miczki István, a 60 éves ősz idős mezőőr 300 forintot jegyzett. Kö­vette őt Virág István 74 éves nyugdíjas, aki 200 forintot jegyzett a 250 forint nyugdíjaiból. Meg is jegyezte az István bácsi: ha többet tudnék jéguezni, szívesen, örömmrl jegyeznék még 1000 forintot is, mert én már átéltem két világháborút és az elsőben részt is vettem. Tu­dom, mit jelent számunkra a béke. Azt aka­rom. hogy a 9 gyermekem jobb életet éljen, mint én éltem. Ezzel a pár filléremmel én is hozzájárulok a békéhez, amelyet pénzzel meg- . fizetni nem lehet. A tanácsház ajtaját Szita Imre egyéni dol­gozó paraszt nyitotta be. Jegyezni jött ő is. A műit évben a faluban én jegyeztem a leg­többet, most sem akarok lemaradni. AG400 fo­rintot meet is megjegyzem, nem fog Kuruc Jó­nás megelőzni. A dolgozók példát vesznek a pártszervezet titkárától, aki 1000 forintot jegyzett, a havi fi­zetése 896 forint. Jó példát mutatott Fejes Gyula, a szövetkezeti bohkezelő, aki szintén a havi keresetét, 1000 forintot jegyzett. ,, A békekölcsönjegyzés sikere érdekébeh az is­kolásgyermekek levelet intéznek szüleikhez, mellyel felhívják a figyelmüket a kötelességük teljesítésére. így vitte haza levelét a J3 éves kis szőke hetedik osztályos Szita Itöria is. Fel­hívja szülei figyelmét, hogy községük az ötéves tervben mit kapott. Az .iskolának az új beren­dezése, 20.000 forintos jutatom, melyet kultu­rális _ célokra használták fel, kaptunk Szép kul- túrházat — sorolja fel levelében a kis iskolás­lány. Kéri szüleit, hogy forintjaikkal erősít­sék a béketábort, míg ö a jótanulássat harcol a békéért. Segítsétek elő a boldog jövőnk épí­tését. Hasonló leveleket adnak át szüleiknek az út­törők s a szülők, megértve a gyermekeik és a minisztertanács felhívását, eleget tesznek haza­fias kötelességüknek. GAJDÁR JÓZSEF TÍZEZER FORINTOS NYEREMÉNYE GYERMEKEIM JÖVŐJÉÉRT A Második békekölcsön húzása sökezer dolgozónak hozott ismét örömet Az egyik 10.000 forintos nyeremény boldog tulaj­donosa Gajdár József (herceg) mosolyogva mondja: „Még azt mondták eleinte az öntudatlan dolgozók, az olyanok, akik könv- nyen felültek az ellenséges hírverésnek, hogy nem nyerünk mi, bányászok úgyse, ki van az már csinálva, hogv ki nyerjen. Igaz hogy már azótai meg vannak győződve arról, hogy ez nem igaz,’mert már eddig is sokan nyertek, dejnost ez a tizezerío- rintos nyeremény még jobban meggyőzte őket.” Kicsit elgondolkodik Gajdár elvtárs, aztán mosolyogva kezdi mesélni, hogy a felesége még most sem akarja elhinni, hogy Igaz. , ',Örülünk a nyereménynek, mert így amit később tervez­tünk vásárolni, már most megvesszük. Előbb teljesítjük tervein­ket, veszünk egy konyhabútort, aztán ruhafélét. De őszintén meg­mondva, ez csak olyan ráadás az államtól, mert nem élünk olyan rosszul ám. A muH hónapban is 1500 forintot kerestem, továbbá 1500 forint hűségjutalmat kaptam, a csapatom pedig 3000 fo­rint juta.rnat. Nem vagyunk már szegény bányászok. m;nt a múlt­ban. Azt meg hogy mennyit nuertiink mink, do'gozók az iillam- kötcsönök után, már tavaly háltam, am1 kor lenn jártam Tata­bányán." Csillogó szemmel meséli, milyen öröm volt látni a gyö- nyöiü nvunikáslakáscikat, de még inkább a gépeket a bányá­ban _ „Lehet bányász számára nagyobb örömet e’képzeini, mint armkior azt látja, hogy a földalatti munkahelye, hol régen úgy dolgoztak, mint az áltatok, szinte inszakadásig, lassanként föld­alatti gyár lesz. ahol a bányász csak irányítja a gépeket, aztán ömlik a szén. En sokkal jobban őrültöm annak, mint a pénznek. Sokan el sem akartaik hinni, mikor meséltem, pedig már nálunk is más a munka, van vagy 12 fúrógép, 4 rázócsúzdánk, már csak ez miiyen könnyebbség. Nem beszélve arról, hogy Bérmálról másfélórát gyalogoltak, míg a bányához értek, már fáradtak vol­tak, most autón mennek. Ha otyain nagyon nagy építkezések még nem is voltak Barnában, de amióta bevezették Sztálin elvtárs születésnapján tavaly a villanyt, majdnem minden háznál szól a rádió. Legalább 25—30 ember van Bárnábúl egyetemen, vagy sztahanovista lett, vagy magas 'funkcióban van. Arról nem is be­szélek, hegy milyen szépen . öltözködnek az embereik a múlthoz képest, azt mindenki látja, aki nem vak. De ki is teszünk most magunkért a kölcsönjegyzésben. En tavaly 1000 forintot jegyeztem. Az idén már nyeremény nélkül is úgy számí.ottam, hogy 1500 forintot jegyzek, de most már 2000 forintot jegyeztem, hiszen lá­tom, hogy mindenféleképpen csak hozzánk kerül vissza az a pénz.’’ Bányászaink életét is szebbé formálja az ötéves terv- Ezt ra­gyogóan kifejezi Gágyor Pál tiribesi aknavájár sztahanovista munkamódszerátadó nyilatko­zata-: — Azért jegyzek 2100 forint békekölcsönt, mert pártunk, Rákosi elvtárs biztosítja azt, hogy gyermekeink közép- és főiskolákon is tanulhatnak. Ál­lamunk tette lehetővé, hogy az egyik fiam egyetemen, a má­sik a felső fémipari iskolába járhat. Modern, egészséges la­kóházakat épít államunk a bá­nyászok részére. Itt látom, hogy a lejegyzett forintjaink újra hozzánk kerülnek. A kapitalista repdszerben csá­kánnyal végeztük a szénfejtést. Ma pedig modern szénfejtőgépek SZABAD NÖGRÄD Az MDP Nóqrádmeqyei Párt­bizottságának lapja Felelős kiadó; Nagy Kálmán Szerkesztőség és kiadóhivatal; Salqótarján, Rákóczi-U. 92. Telefon: szerkesztőség 52. kiadóhivatal 30. Budapest, József-körút 5 Felelős vezetői Kulcsár Mihály könnyítik a bányászat munká­ját. Pártunk és kormányun< biztosítja, hogy a, becsületes do'gozók a munkájuk után hű­ségjutalmat kapnak s ezen felül az ország legszebb' üdülőiben tölthetik megérdemelt fizetett szabadságukat.. Az ilyen kitün­tetésben már én is részesültem. Ezer forintot írjanak a nevem mellé Özv. Pap Istvánná sztahano­vista dróthúzó, aki fő munká­jáért a munkaérdemrend bronz- fokozatával tett kitüntetve, már­ciusban megbetegedett. Azóta Budapesten kórházban van, de rövidesen felgyógyulva érkezik haza. Levelet küldött a gyár személyzeti o&etályának, mely­ben azt írja, hogy az ő nevét is vegyék be a gyár többi dol­gozói közé a jégyzési ívre. 1000 forintot írjanq.k a ■ neve mellé. Ha egészségesen hazajön, az eddiginél is jobban fog dől- gozni a béke megvédése érdeké­ben, i ■ li ■' .

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents