Szabad Nógrád. 1952. szeptember (8. évfolyam. 71-78. szám)
1952-09-17 / 75. szám
1952 szeptember 17. SZABAD XOGItlD ' Megyénk parasztküldöttsége a többszörösen milliomos tiszadobi Táncsics tsz-ben Pártunk és kormányunk immár másodízben tette lehetővé, hogy megyénk parasztküldöttsége fejtett, virágzó termelőszövetkezeteket látogathasson meg, hogy elősegítse megyénk dolgozó parasztságának ’azt, hogy a látottak, tapasztallak alapján saját akarata, belátása szerint válassza meg magának a felemelkedés útját, a nagyüzemi társas gazdálkodást. Megyénk második • parasztküldöttsége ez alkalommal is az ország egyik leggazdagabb, többszörösén milliomos termelőszövetkezetét, a tiszadobi „Táncsics" gazdaságát, illetve növénytermesztését, állattenyésztését tanulmányozta. Megtekintették a büdmihályi gépállomást is, amely a fejlett gépi technikával segíti a termelő- szövetkezetek magasabb terméshozamáért vívott harcát. Küldöttségünk valamennyi tagját csodálattal töltötte el a gyula- tanyai kísérleti gazdaság kutatómunkájának nagyszerű eredménye. aho-1 küldötteink saját szemükkel a gyakorlatban meggyőződhettek a tudományos növénytermesztés, állattenyésztés előnyéről, fölényéről. Ezek láttán ébredtek tudatára küldöttségünk egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztjai, hogy az a gazdálkodás, amit ők folytatnak, elmaradott, és sosem fog olyan gazdag jövőt biztosítani számukra, mint amilyet a termelőszövetkezet biztosít tagjai részére. Ezért fogadták meg többen, mint Majer Vendel, honti négyholdas dolgozó paraszt, hogy a látottak után hazatérve, megszervez: a termel ócsoportot. Parasztküldöttségünknek kétszer kellett átkelni a vízen —• először a Sajón, majd a Tiszán, míg Miskolcról Tiszadobra értünk. Felső-Tisza vidékén járunk. Á község utcáin a barnára pácolt villanyoszlopok egész sorát látjuk. Uj ez a villanyvezeték, mely ötéves tervünk harmadik esztendejében a felsöliszai falvak egész sorába viszi el a kultúrát, a -kényeimet nyújtó villanyáramot. A falu főutcáján kétszárnyas kapu nyílik a Táncsics tsz tágas udvarára. Itt van a központi iroda, az istálló egy része, a gyü‘ lésterem és a napközi otthon is. A tsz vezetősége és a tagság baráti szeretettel fogadta küldöttségünket. S mielőtt tüzetesebben körülnézhettünk volna. Farkas Lajos, a tsz elnöke ismertette előttünk a szövetkezet fejlődését. — Elviársak! Küldöttek! Először azt keli bejelentenem, hogy ez a járás, ahová mi is tartozunk, a napokban lett szövetkezed járás, s községünk, Tisza- dob is. Hogy ilyen eredményi elértünk, ahhoz a mi milliomos szövetkezetünk is hozzájárult, 1948 őszén 14 dolgozó parasztcsalád hintette el Tisza- dnbon a szövetkezés magvát. fíákosj elvtárs szavát követtük. Egy pár lóval, egy székénél kezdtünk a. munkához. Hogy a szegény csoportból milliomos szövetkezei lelt, azt a párt- szervezetnek köszönhetjük. De menjünk ki a területre és beszéljenek a lények. — mondotta az e'nök. Küldöttségünk az irodában lévő kiállítást nézte meg. mely hűen tükrözte a szövetkezet életének fejlődését. Több küldöttünk figyelmét a sarokban lévő fekete tábla ragadta meg. „Ez volt a mi életünk a múltban.” — hirdeti a fel rat — és a deres, az adóslevél, a kérvény, a háború, az éhség, a nyomorúság, az intéző, a csendőr, a grófi kastély, s az agrarproletár egészségtelen zsupfedeles viskója sem hiányzott a képről. — A múltban á falu 80 százaléka urasági cseléd volt. A Rákóczi felkelés leverése után az osztrák császár az Andrási grófoknak ajándékozta Tiszadobot, hogy a gróf ék három uradalmukkal ránehezkedjenek a falura, kiszipolyozzák a népet, hogy elfojtsák a lázadást, a szabadságért sóhajtó parasztok hangját. A többi kép az egykori cselé dek. e'nyomott dolgozó parasztok gazdag életét illusztrálja. Pete Imre küldöttünk feljegyzi a -kö »ös állatállományt: 44 ló, 195 süldő, 268 választási malac, 84 hízó, ezek az eredmények kerülnek a jegyzetébe, hogy idehaza beszámolhasson a dolgozó parasztoknak. Majer Vendel küldöttünk is a nagyszerű eredményeket ábrázoló grafikon előtt jegyzetel. Amikor kész volt, ezeket mondotta maga elé halkan: „Papíron szép, de majd meglátjuk valóságban.” Majer Vendel 4 holdon gazdálkodik. Ö is azo-k közé a dolgozó parasztok közé tartozik, akik ezerszer is meggondolják miit tesznek, mibe kezdenek. Ö is görcsösen ragaszkodik a 4 hold földjéhez. De amióta a szövetkezés darazsat tett a fülébe, máskép kezdett gondolkozni. Még mieCőtt el nem jött a küldöttséggel, sok álmatlan éjszakájába került. „No majd meglátjuk”. — Ezzel -a gondolattal indult el a Tiszadobi Táncsics meglátogatására. Ezért néz most bíráló szemmel mindent ebben a tsz-ben. Egy modern 6ertés-kutricát nézünk meg. A kutricákban gyenge malacok vannak. Majer Vendel nézi-nézi s fejét csóvál gatva megjegyzi: ,,No ezek aztán igen vérszegények“. A malacgondozó tsz fülét megkapta a szó. Válaszol is tüstént. „Ezek a malacok selejtek, de továbbra is neveljük, aztán pedig értékesítjük," — Az más. — feleli Majer Vendel és a takarmányelőké- szílőbe tart. Ez az épület modern. Külön betonvájukban készítik itt az eledelt a hízók, a süldők, sertések részére. Kezébe veszi a keverőlapátot 5 belementve az eleségbe vizsgálja azt. Még nincs előkészítve, mesz- sze van még a dél. — mondja Tóth Gyula üzemi párttitkár. — Látom én, hogy nincs kész — feleli vissza Majer Vendel. — és arcán nem mozdul egy ránc sem. Ugylátszik hogy eddig még nem tetszett neki meg itt semmi. Kívülről vidám kacagások hallatszottak be. Majer Vendel azirányban indult, s ahogy meglátja az egyforma gömbölyű 268 malacot, amint egymás hegyén-hátán farkasétvággyal fogyasztják el az eléjük dobott eledelt, szája mosolyra nyílott, s halkan megjegyezte: „No ez már mégis mutat valamit, nem úgy mint a többi”. Majd a szép hízókat veszi sze- miigyre: „Hát ez már megint mire való? Együtt vannak a kocák a kanokkal, még ilyen vegyes hízóállományt... ugyan mi a szándékuk ezzel?” Nem tetszik neki. „No majd este felteszem a kérdést”. — d'ünnvögte maga elé, s elindult, hogy megtekintse a gabonaraktárt. Mint a vizsla szemléli tekintetével a tárolt magvakat, vájjon hol is találhatna valami hibát. Belenyúlt az egyenletesen szétterített napraforgómagok közé. Szeme felcsillan s kár- örvendően mondja. „Na bemelegedett. Túl vastagon van terítve.” A kovácsműhelybe azt kifogásolta, hogy a mesterek nem fakalapáccsal, hanem vaskalapáccsal egyengették az izzó vasat. Míg a többi küldöttünk ajkáról minduntalan csak az elismerés. s a tetszést nyilvánító szavak hangzottak el, a gazdag állattenyésztés láttán addig Ma jer Vendel ezt nem akarta észrevenni. Minth'a saját maga előtt akarta volna meghazudtolni rf valóságot. De amikor meglátta az épülő tehénistálót, a több mint 70 befogadóképességű épülő sertésfiaztatót, a több mint 26 anyakocát, már nem tudta magának bebeszélni, elhitetni, hogv az rossz amit ő Iát. Még kiértünk az öntözéses kukorica, dohány, nyáriburgonya-üitet- vényekhez Majer Vendel magába merülve mél ven gondolkozott. Arca hol vidámmá, hol komorrá változott. S amikor a modern öntözőberendezés a Tisza Drága Rákosi elvtárs! — hangzott a táviratot olvasó Lánszki Pálné szava. — Mi, Nógrád megye parasztküldöttségének tagja köszönjük Önnek, a pártnak, hogy lehetőséget adott arra, hogy saját és községeink dolgozó parasztjainak szemével meggyőződhessünk a nagyüzemi társasgazdálkodás e'őnyéről és fölényéről. — A gazdagon virágzó tiszadobi „Táncsics" tsz-ben a fejlett gépi technikával rendelkező' büdszentmihályi gépállomáson, va'a- mint a tudományos földművelést elősegítő gyulatanyai kísérleti gazdaságban, a mi boldog jövőnket is látjuk. ígérjük, hogy mi is a szodaüsta mezőgazdaság fejlesztésével fogjuk erősíteni, virágzóvá tenni drága hazánkat, az alkotó békét. Jó egészséget kívánunk Örmek, drága Rákosi elvtárs. Súlyos lemaradás van a kukorica és napraforgó begyűjtésnél vizét sugározta, a haragos zöld színben úszó burgonyatáblára, szája széles mosolyra nyílott, B. elvtárs szólította meg: ugye, hogy átalakítjuk a természetet?! — Igen ... Igen ... Nagyszerű. Ilyet még nem láttam sosem — mondja mosolygós arccal, majd arca komollyá válik, miközben megszólal. „Ha! - ja-e? Nagyon gazdag ez a szövetkezet.” Almikor este a látottak kiérté kelésére került a sor Majer Ven del volt az első, aki hozzászólI Hangja acélosan csengett. Szí lárd elhatározást tartalmazott „Egy két hibát eltekintve nagyon szép itt m'nden. Most már látom melyik a helyes út. Ha hazamegyek a többieket is meggyőzöm erről. Igv győződött meg Majer Vendel 4 holdas dolgozó paraszt a gazdagon virágzó Táncsics tsz nagyszerű eredményeinek láttán. a szövetkezeti gazdálkodás előnyéről. Amikor a gyulatanyai kísérleti gazdaságban felcsendült Lánszki Pálné hangja, ki javasolta, hogy küldöttségünk küldjön köszönő táviratot Rákosi elvtársnak. Majer Ven del örömében vörösre tapsolta mind két tenyerét. A megyetanács' begyűjtési osztályának legújabb jelentése szerint az őszi kapásnövények begyűjtésének járási versenyében a balassagyarmati járás' halad az élen 29.7 százalékos eredményével. A járásban gyorsítani kell a kukorica és a1 napraforgó begyűjtését. A második helyen a pásztói járás áll, 18.4 százalékos eredménnyel. Itt ugyanúgy mint a balassagyarmati járásban fokozni kell a kukorica, napraforgó begyűjtésének ütemét. A járás területén gén jól halad a burgonya- begyűjtés. Szirákon 77 dolgozó paraszt ásta ki burgonyáját ,s teljesítette beadási kötelezettségét. Igv a község 63 százalékra teljesítette burgonyabeadási tervét. A burgonyabeadásiban jó példával jár elől Rakitovszki János (128) Bárány János (127), Mester Sándor, aki 129 százalékra teljesítette beadási tervét. A versenyben a szócsőnyi járás harmadik lett, 15.9 százalékos eredménnyel Itt is gyorsítani kell a kukorica, napraforgó, de még a burgonyabegyüjtést t«. Kukoricából csupán 0.4 százalékot gyűjtöttek be. Ez szégyen a járásra. Negyedik helyet a rétsági járás szerezte meg 15.1 százalékos eredményével. A kukorica- begyűjtés üteme ebben a járásban is vontatottan halad. Mindössze 2.4 százalékot gyűjtöttek be. A járások közötti versenyben a sereghajtó továbbra is a salgótarjáni járás. Eredménye 2.6 százalék. Kukoricából 2.2, burgonyáiból 3. napraforgóból 17 százalékos eredményt értek el. A községi tanácsokra jellemző ebben a járásban, hogy elhanyagolják az állandó bizottságok bevonását a begyűjtési munkában. Fodor gyalog Géza sokszorosan visszakapta jegyzett forintjait .4 Karancs-hegység tövében terül el Karancs- bercny. Ez a környék azelőtt Légrády Ferenc nagyságosúrnak volt a birtoka. Itt lakik Fodor gyalog Géza. A Tiribes-akna 11-es csapatán frontmester. 66-an dolgoznak együtt, a multhavi átlagteljesítményük 103 százalék volt, keresete 1600— 1700 forint havonta. Harcolok, hogy egyre több szenet tudjak adni a hazának, a pártnak. A múltban sokat kellett nélkülözni, nyomorogni. munkát keresni. Heten voltunk testvérek. A családban én voltam a legidősebb. Édesapám a bányában dolgozott és bizony a keresete nagyon kevés volt, még enni sem ehettünk eleget — panaszolja el a derék bányász. A munkát még gyermekkoromban a Paula nevű bányában kezdtem el. Gépekről szó sem volt ebben az időben. Gép volt a csákány, lapát és esetleg tnl'-ga. amiben a szenei kellett hordani. De még ilyen viszonyok között sem dolgozhattam soká. Az akkori urak engem is leszanáltak. Legközelebb, a tőlünk 30—40 km- re lévő Kazáron kaptam munkát, ahol első ízben kóstoltam meg a barakos életet. Hazajöttünk munkából, magunk főztünk, magunk takarítottunk, stb. Szóval igen rossz étetem volt. A családot minden két hétben egyszer láthattam meg. Sorsom itt is a szanálás lett. 1928-b,an a szánasi aknából a Rau-aknába kerültem, ahol a leghosszabb időt bírtam dolgozni (10 évig), de a szanálás itt is utóiért. Ezután Dorogra mentem dolgozni, ahol egész a fölszabadulásig folytattam a munkát. így néz ki a múlt. Hánya-veti életet éltem, amelyet soha többet nem kívánok és utolsó leheletemig harcolok azért, hogy . vissza ne jöhessen. Fodor elvtárs elmondotta, hogy 1949-ben ő volt a legelső, aki jegyzett állami kölcsönt. Az elsőnél 500, a másiknál 1100, a legutolsónál 1300 forintot jegyzett. Es nem érte csalódás a Fodor családot. A leg* utolsó húzásnál kötvényüket 5000 forinttal húz ták ki. A nyerésnek nagyon megörültek, felesége el sem akarta hinni, hogy ök nyertek. Ruhát, inget, cipőt vásároltak a gyerekeknek a nyereményből, de nem ez volt az első nyerés, nyertek már tavasszal is 500 forintot és fia, Ernő, 300-at. 1945 előtt örültem, ha a családomnak meg bírtam keresni a mindennapi kenyeret. 1949- ben azonban már vettük konyhabútort, ez év májusában 1300 forintért vásároltunk rádiót. De nemcsak így, hanem azon keresztül is megtérült a befizetett kölcsönök összege, hogy azelőtt csak a Légrádi-féle kastélyban égett a villany, ma az egész falu élvezi azt. Nem . kell a petróleumlámpa fényénél vakoskodni a falu népének. A munkámat ma már gépek könnyítik meg, üzemünknél, ahol jelenleg dolgozom, 50 m-es kaparó, 50 m-es rázócsúszda hordja egy 150 tn-es gumiszalagra a szenet, ami a mi nehéz csillézési munkánkat könnyíti meg. Számos. olyan gép van az üzemünkben, amiről a múlt rendszerben hallani sem lehetett. Két fiam van, az egyik az acélárugyárban dolgozik, a másik öt éve iskolázik. Jelenleg a salgótarjáni kollégiumban tanút, gépészmérnök lesz. Ilyen- dolgokról a múltban szegényembe, fia még csak nem is álmodhatott, ma ingyen tanítják őket. sót a jötanulók szántára kü lön ösztöndíjat is adnak. \ palotási „Május 1“ tsz munkaverseny felhívása a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 35. évfordulójának tiszteletére „Mi, a palotási „Május 1” tsz tagsága — hangzik a felhívás — a munkásosztály példáját követve a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 35. évfordulójának tiszteletére kezdeményeztük e nemes versenyt. Az üzemi dolgozók napról napra harcolnak a magasabb termelési eredmények eléréséért és versenyre hívják egymást. Ebből, a harcból mi is ki akarjuk venni részünket, hogy épülő szocialista államunk ipari és mezőgazdasági dolgozóinak ellátása biztosítva legyen. Mi, versenyezni akarunk a beadási tervünk teljesítéséért. Október 17-nek köszönhető, hogy a Szovjet Hadsereg felszabadított bennünket a feudális nagybirtokos elnyomás alól Ma már nem vagyunk kiszolgáltatva a földesurak kénye- kedvének, sem a kulákságnak. Visszaemlékezünk arra, amikor harmadában műveltük a földet, amikor a jövedelem nagyrésze földesúré, a kuláké maradt. A Szovjetuniónak és pártunknak köszönhetjük, hogy ma saját földünkön magunknak dolgozunk. Ez a mi hazánk, ahol erős, független, szabad nép építi szocialista jövőjét, ahol dolgozó népünk újabb és újabb győzelmeket arat, a békés munka mezején. Ezt a hazát csak szeretni lehet, s mi tudjuk, hogy ennek elsősorban a begyűjtési terv teljesítésében kell kifejezésre jutni. Szövetkezetünk a gabonabegyüjtésben 147 százalékos eredményt ért el. Ez kötelez bennünket arra, hogy az őszi kapásnövények begyűjtésében, valamint a vágómarha, sertés, baromfi, tej, tojás terv teljesítésében is jól példával járjunk a megye dolgozó parasztjai e ott. A Szovjetunió iránti hálánk jeléül a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 35. évfordulójára a következő felajánlást tesszük: Vállaljuk, hogy a burgonya évi beadási tervünket a kiásás után, október 10 ig 100 százalékra teljesítjük. A kukorica, valamint a napraforgó évi tervünket a leszedéstől 5 napon belül, szeptember 25-ig 100 százalékra teljesítjük. © Vállaljuk, hogy az 1952— 53-as gazdasági évre szóló első negyedéves tervünket vágómarhából szeptember 30_ig 114 százalékra teljesítjük. Vállaljuk, hogy az 1952 —53-as gazdasági évre szóló féléves tervünket sertésből december 20-ra, tehát 10 nappal előbb 100 százalékra tel jesítjük. O A baromfi, tojás egészévi tervünket 138 százalékra teljesítjük szeptember 30-ra. O Vállaljuk, hogy a harmadik negyedévi tej beadási tervünket szeptember 30-ra 103 százalékra teljesítjük. O Az őszi betakarítási munkákat, valamint az őszi szántás-vetési munkát a Minisztertanács határozatának szellemében határidőre befejezzük. © A keresztsoros vetéstervünket 100 százalékig teljesítjük. Győri István MDP-titkár. Orgoványi János tsz.elnök. Kollektív szerződés végrehajtása a aiizserfai bányaüzemeknél is kötelesség A Nógrádi szénmedence bányavállalatainál a kollektív szerződést a dolgozók megbízásából, a szakszervezeti bizottság elnökei, a minisztérium megbízásából, a vállalatvezetők még július hónapban aláírták. A kollektív szerződés azonban két hónap elteltével sem került még a dolgozók kezébe. A kollektív szerződés okmány, amit üzemekben a dolgozók alkotmányának neveznek, amelyet kötelessége betartani minden dolgozónak, minden vállalat- vezetőnek. A dolgozók kevésbbé tudják ellenőrizni a kollektív szerződés betartását, mert abból meglévő egy példányt a vállalatvezető a szekrényében tartja. Az üzemi kollektív szerződésnek állandóan a dolgozók kezében kell lenni, mert annak végrehajtásának rendszeres ellenőrzése nagymértékben mozgósítja a dolgozókat a terv teljesítésére. A Nógrádi Szénbányászati Tröszt vezetője Sándor Pál igazgató és a munkaügyi osztály vezetője különböző objektív nehézségekre hivatkoznak, hogy nem volt nyomda, ahol a kollektív szerződés kinyofnatását meg lehetett volna oldani. Véleményem szerint, — mely megegyezik a dolgozók véleményével — ha a trösztvezetőség nagyobb lelkiismerettel -és jobban szívügyének tartaná a kollektív . szerződést, akkor már a dolgozókhoz juttatta volna a szerződést és így ellenőrizni tudnák annak betartását. A kollektív szerződés hiánya következtében fordulnak elő olyan esetek, mint a mizseríai vállalat vezetőségénél. A szerződés 124-es pontja tartalmazza a vízellátás megjavítását minden bányaüzem részére, egy- egy darab rozsdamentes horgonyzott vízszállító hordó beszerzését. Annak ellenére, hogy a vállalat igazgatója, Horváth elvtárs a szerződést aláírta, a vízellátást még a mai napig sem oldották meg. De nem tártja be a kollektív szerződést , a tröszt beruházási osztálya sem, amely állandóan arra hivatkozik, hogy az ilyen halaszthatatlan ügyek elintézésére nincs beruházási keret. A kazári Gergely-aknáná! a kollektív szerződés készítésekor a dolgozók javaslatára egy felolvasó melegedő helyiség létesítését vették tervbe. A beruházási osztály nem adta meg a lehetőséget a dolgozók javaslatának megvalósítására, arra való hivatkozással, hogy építkezési hitel hiányában ez évben nem valósítható meg. A dolgozók egészségvédelmére kevés gondot fordítanak a szurdok- és a kazári pó!yos-ak- na üzemnél. F.gy-egy kovácsmű- hely létesítése vált szükségessé, mert a földben mélyített k»- vácsműhelyben dolgoztak, s a füst elvezetése a földalatti műhelyből teljesen lehetetlen, amely a dolgozók egészségére ártalmas, ugyanakkor a műhely falai vizesek, nyirkosak. A tröszt beruházási osztályán csupán arra hivatkoznak, hogy a műhely megépítése nem szerepel a tervben, pedig a kollektív szerződés tényleges megfogalmazása után a beruházási osztályon is egy feljegyzés foglalkozik a szurdok: és pólyosi üzemiroda és kovácsmühely megépítésével. A vállalat saját maga megvalósítani nem tudja, az építő vállalat pedig terv- és kapacitás hiányában nem vállalja. Ezekután továbbra is engedik, hogy a dolgozók egész télen kinn fagyoskodja- nak, mert a vállalat vezetősége és a tröszt nem tudja és nem akarja végrehajtani a . dolgozók javaslatait. Az igazgatóknak az eddiginél sokkal komolyabban és nagyobb figyelemmel legyenek a dolgozók egészségvédelmére, valósítsák meg a munkaterületükön azt az elvet, hogy a n»pi demokráciában legfőbb érték az ember. Ezt úgy tudják elérni, ha a dolgozók javaslatait figyelembe veszik és gondoskodnak azok végrehajtásáról. Ne feledjék el az igazgatók, hogy a kollektív szerződés törvény .mindkét félnek, melyet minden körülmények között be kell tartani, mert a szerződésben csak olyan pontokat fektettek le, amit végre is lehet hajtani. Legelső feladat legyen a tröszt vezetőségének, hogy a kollektív szerződéseket a legrövidebb időn belül a dolgozókhoz juttassa, hogy annak végrehajtását nap mint nap ellenőrizni tudják. Ezzel a dolgozókban növekedni fog a terv- teljesítésért való felelősségérzet is. Kürti Sándor területi elnök
