Szabad Nógrád. 1952. szeptember (8. évfolyam. 71-78. szám)

1952-09-13 / 74. szám

Világ proletárjai egyesüljeteki SZABOD NÚGRÖD MDP NÓGRÁDMEGYE! PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA VIII. ÉVFOLYAM. 74. SZÁM. ARA 50 FILLÉR 1952 SZEPTEMBER 13. Megváltozott szép életünk, ragyogó jóvónk Most, amikor az egész világ dolgozói óriási érdeklődéssel olvassák a Szovjetunió fejlesz­tését szolgáló , 1,951 —1955 évi ötéves tervre vonatkozó irány­elveit, különös jelentőséget nyertek az országszerte meg­rendezett ötéves tervkiá;íítások. Népünk mintegy összegezve látja az eddig elért eredménye­ket és részben már a jövőnket. A Szovjetunió ötödik ötéves tervének az irányelvei, ja békés építőmunka nagyszabású terve gyönyörű perspektívákat, tár a mi népünk élé_ is. Nemcsak a legközelebbi jövőnket tatjuk, — melyet a mi ötéves tervünk tár elénk, — hanem távolabbi jö­vőnket is. Hatalmas távlatokat nyit mag ez a terv népünk számára. Tiik-röt tár elénk amely új erőt ad további mun­kánkhoz. Megmutatja a szocia­lista társadalmi -rendben, a szocialista emberben rejlő ha­talmas energiát. „íme mre képes az ember, ha szabadon alkothat, ha milliók munkájá­nak gyümölcsét ugyanazok a milliók élvezhetik, nem csak egy kiváltságos csoport'' — hirdetik a vitáig népei számára a .merész tervszámok. — • Nézzük meg miről ad szá­mot a megyénkben megrende­zett-ötéves terv-kiállítás: „A mi társadalmunkban minden mun­ka, minden küzdelem végső célja: szebbé, jobbá, könnyebbé tenni a dolgozó ember életét. Ez3 eredményezi a szocialista iparosítás" — hirdeti az egyik képaláírás: — Ennek a célnak a megvalósítását mu­tatja be az egész kiállítás. Az országban folyó nagyarányú építkezések, Sztálinváros, a Ti- szalöki Erőmű, a Borsodi Kom­binát, az In-otai kooperáció mel­lett mindjárt -meglátjuk ennek az építésnek célját, máris meg­mutatkozó, eredménveit. Elége­detten latruk, máris milyen nia-gy- segítséget adnak a gépek: a bányal^oimbájno-k, az auto­mata. gépek a gyárakban, az a-rató-eséplÖgépek, ku 1 tiváto­rok stb. az ipar és mezőgazda­ság dolgozóinak. Az ember boldogan látja, hogy van mór mit bemutatnunk. Nehéz, küz­delmes munkánk hatalmas ered­ményeket hozott. „Egy bölcsőde a 2000 közül" — olvassuk az egyik kép alatt. — Büszkén hirdeti a másik „Az idén már eddig 500 egy. kettő és három szobás laíkás készült el Sztálin- városbqn. Az év végére a laká­sok száma további 900-zal emel­kedik." Milyen büszkén hangzik ez. Csak a szocializmus embere tud és mer így tervezni. Mi en­nek a titka? A felelet egyszerű: saját gyönyörű jövőnket ter­vezzük és valósítjuk meg. Nem a népnyúzók fognak az egész­séges összkomfortos lakásokban lakni, ha-nem azok. akik építik. A dolgozók gyermekei fognak az épülő iskolákban, egyeteme­ken tanulni. Ennek az igyekezetnek pe­dig gyönyörű eredményei szü­letnek megyénkben is. Megyénk szén-bányászata, 1938-hoz vi­szonyítva ma 80 százalékkal termel többet. Ennek eredmé nye iparunk fejlődése, több riitmkáslakás, több iskola, nap- köziott'hon, bölcsőde. A bölcső­dei férőhelyek száma 1950-ben 60 volt, 1952-ben már 220. 1954-ben 545 lesz. Még 1939 ben csak 22 óvoda volt az egész megyében 670 gyerekkel, addig ma " 82 napköziotthonos óvodában 3300 gyerek van. Nézzük meg m'luen fejlődést értünk el és tervevünk a jövő évre a megyében az oktatás te­rén. 17 iskolával . van több mint 1939-ben, Kör'&eh'i modern diákotthon épült'- Salgótarján­ban. Több mint egymillió forint költséggel n-aigy közocmti álta-. lános iskola épül Nagvbátóny- ban. A jövő évi tervünkben szerepel még. egy -leánydiak­oli hon kibővítése fékni-Jiiós költ­séggel, több mint egymillió van előirányozva vidéki általá­nos iskolák -korszerűsítésére, kibővítésére. Több mint 5 millió forintot költünk jövőre a me­gyében oktatási, népművelési célokra. Ebben szerepelnek: kul- túrotthonok építése, körülbelül másfél milliós költséggel, ezen kívül' kb 10 nrllió forintot for­dítunk város- és községfejlesz­tésre, (kutak, vízvezetékek épí­tése, lakásépítés), de épülnek olyan nagy bérházak. mint ami­lyenek Salgótarjánban, Nagy- bátonyban eddig is épültek. Az ötéves terv során eddig is sokat fordított már kormányza­tunk egészségvédelemre. A ha­lálozás arányszáma még 1947- ben is 14. h százalék volt, 1951- ben már csak 11.4 százalék. Ezzel szemben a szülési a-rá-hy- szám, amely 1947-ben 6.7 szá­zalék volt, 1951-ben már II százalék. A jövő év-ben ismét többmillió forint v-an előirá­nyozva egészségügyi célokra. 1953-ban egy 200 ágyas új résszel bővül a megyei kórház. Egv 1200-a-s forgalmú naicv központi rendelőintézet épül Salgótarjánban. Ezen kívül a közegészségügy megjavítására még további 5 nr'üió forintot ruházunk be 1953-ban. Ebből több mint 2 millió forint költ­ségben Pásztón járási rendelő- intézetet építenek, de ki-bővü! a balassagyarmati kórház is, körzeti orvosi rendelők, orvos­lakások bölcsődék épülnek még a megyében. Hatalmas fejlődésen ment ke­resztül megyénk ipara is. Külö­nösen a nőknek a termelőmun­kába való bekapcsolódása terén vannak szép eredményeink. A Tűzhelygyár dolgozóinak össz- létszámához viszonyítva 1938- ban csak 15 százaléka volt női munkás, 1949-be,n 18.8, ma pe­dig már ebben az üzemben a dolgozóknak 36.4 százaléka nő. De ugyanígy van az acélgyár­ban is. Ha az 1945. évi helyzetet 100 százaléknak vesszük ma 304 százalékos a nők bekap­csolódása a termelésbe.' Hatal­mas jejlödést mutatnak a szá­mok. grafikonok a különböző tablók, a gyáripar és a mező- gazdaság területén egyaránt. „Szocialista jellegű technikai bázist alkotunk falun'1 — mon­dotta Rákosi elvtárs. — És ez nanról napra szemünk előtt valósul meg. Míg a mező­gazdasági beruházás 1950- ben 3 mill’ó forint volt, 1952- ben már 5 és félmillió forint. Az erőgépek száma 1949-hez viszonyítva 150 százalékkal nőtt, a cséplőgépeké 180 százalékkal, de ugyanígy nőtt minden gépé. A párt oktatás házában levő kiállítást már eddig sok _ ezer dolgozó nézte végig. Többen már kétszer is. Dudás Ambrus Lükéről másodszorra magával hívta egy falubelijét is, Győrgv La:ost. hogy megmutassa neki fejlődésünk hatalmas arányait. „ügy van azzal ar ember, — mondotta Dudás Ambrus elv- társ — nagyot változott az életünk, de azért igazi fogalmat arról, hogy milyen hatalmas arányú ép'dőmunka folyik az egész országban, csak akkor alkotlm'unk magunknak, ha így együtt bemutatva látjuk az egészet." A magyar nép, köztük me­gyénk dolgozóinak is több mint 7 éves fáradságos alkotó mun­kájának megvan az eredménye — állapították meg a dolgozók a k:á!lítás megtekintése után. De a Szovjetuniótól kapott perspektívák továhK: áldoza­tos, kemény helytállásra hívták fel figyelmünket Szabad, füg­getlen hazáért áldozatot hozni dicsőséget jelent. Es a mi né­pünk képes minden áldozatra tervünk sikere és békénk meg­védése érdekében. A salgótarjáni vásártéren lévő gyönyörű 24 lakásos munkás­ház eayike annak a sok szép munkásháznak, amelyek ma szerte az egész országban és megyénkben a dolgozók kényelmét szolgálják. A termelés emelésével készülnek az acélárugyár dolgozói a harmadik békekongresszusra 'K salgótarjáni Acélárugyár szeptember 10-én reggel újból ünnepre készült. A gyér főka­puját piros és nemzetiszinü zászlók díszítették és' a hatal­mas vörös drapériákon félira-' tok, amelyek hirdetik, hogy az üzem dolgozói termelésük eme­lésével készülnek a harmadik magyar békekongresszusra. Alig mull el negyed hat, ami­kor a munkába siető dolgozók tömegei jönnek a gyár kapu felé. A dolgozókat az acélgyári fúvószenekar harcos indulók­kal lelkesíti, nagyobb termelési eredmények elérésére. Az acélöntődé dolgozói már fé! hatkor elfoglalták harci he­lyüket. Mozgásba hozzák a ha­talmas darukat és az .egész napi munkájukhoz szükséges formaszekirényeket előkészíti k. A műhely pártszervezet! titkára hat óra előtt megállítja a nagy lendülettel folyó munkát, a da­rukat, motorokat, s a dolgozók a műhely közepére gyülekeznek röpgyűlésre. A hirtelen beállott csendben Sándor Lajos munkamódszer átadó érces határozott hangja hallatszik: „November 22-én ül Össze a harmadik magyar békekongresz- szus, és mi, acélöntődéi dolgozók legjobban úgy késiülhetünk a kongresszusra, ha megfogad­juk, hogy á munkaidő minién percét kihasználjuk ha minden dolgozó n tudása legjavát adja a béke megszilárdítása érdeké­ben. Tegyük a békedekád mű­szakot ünnepélyessé úgy hogy harmadik negyedévi tervünket teljesítve még nagyobb lendü­lettel tudjunk a negyedik ne­gyedéves tervvel beindulni. sát, hogy munkával erősítsük hazánkat, fa béke országát. Ezért úgy készülünk a szeptember ÍO-tőI 20-i.g tartó békedekádra, hogy ez idő alatti soha nem lá­tott lelkesedéssel fogunk har- colni a termelés emeléséért, mert tudjuk hogy ezáltal erő­sítjük a béketábort. A most be­induló békedekádbdn szűnjön meg a lógás, a fegyelmezetlen­ség, mulassuk meg m'<ndany- nyian, hogy helyt állunk a békéért folyó harcban és hív­juk versenyre az acélgyár ösz- szes dolgozóit.’' A dolgozók közül számosán szólaltak fel és tettek vállalást. Márton István darukezelő sem sokáig várakozott. Hallotta. ho,gy a daruk meghibásodása követ­keztében több esetben vára­koznia kellett. Márton elvtárs a felszólalásában vállalta a darukezelők ne­vében, hogy fokozott kar­bantartást végeznek és öt százalékos kenőanyagot ta­karítanak meg a békedekád alatt. A felöntés és levágó részleg 9 főve! vállalta, hogy évi tervét november 7-re befejezi. Simon Sándor munkamódszerátadó vállalta, hogy a dekád alatt a még 100 százalékon alul telje­sítő dolgozóknak átadja mun­kamódszerét, s ezáltal meg­szűnnek a 100 százalékon alul teljesítők az acélöntődében. Sok ilyen lelkes hozzászólás volt az acélöntődéi röpgyűlé- sen. Voltak olyanok is, akik vál­lalást nem tehettek a röp- gyüiésen, mert más üzemrészbe vitték el az acélöntődé dol­gozóinak harcra szólító ver­senykihívását, de a röpgyűlés hogy az 1952 évet, az ötéves után kötelességüknek tartották tervünk döntő évét a tervünk teljesítésével, illetve túlteljesí­tésével fejezzük be" — mon­dotta Sándor elvtárs. A következő pillanatban már Sünön Sándor békebizottsági titkár hangját lehetett hallani- „Mi, acélöntöde dolgozói meg­értettük a béketanács fethívá­ezek a dolgozók is, hogy válla Sásukat megtegyék, mert Ők is erősíteni akarják a béketábort. Ezért a termelésük fokozásával haroba indulnak a béke szent ügyének megvédéséért. Így tett vállalást Stadler Ernő okleveles sztahanovista kéziformázó, aki vállalta, hogy a békedekád alatt 5 százalék­kal növeli az eddig elért ered­ményét. A röpgyűlés után tett vállalást Germán István kökül ás aki 11 társa nevében megfogadta, hogy eddig elért eredményeiket 2 százalékkal nö­velik. A röpgyűlés után a dolgozok nagy íertdiileltel tátlak neki a munkának. A formaszekrények­be, lelkesen' lapátolták a ho­mokot, de serényen mozgott Szabó Lá'sZló kezében a légdön­gölő is. A daruk is szinte gyor­sabban mozogtak a megszokott­nál. Megindult a harc az acél­öntődében a több termelésért. Ugyan ilyen lelkesen dolgoztak az acélárugyár minden üzemé­ben. Az eredmény nem is ma­radt et. , Délelőtt 10 órakor az acél­öntődében Stadler Ernő már 141 százalékot. Sziget­vári Károly öntvényhe­gesztő 147 százalékot ért el, de hasonló eredmények szülét tek a vasöntödében. Szajkovic« József kupotó csapoló 180, Ozs- várt Pál 180, Dudás Pál vas- öntő 160 százalékos eredmé­nyeve; harcolt a békéért a vasöntödében. A gazdasági szerszámüzemben Diótsi István köszörűs 214 százalékos ered­ményt ért él délelőtt 10 óráig, de számos, ilyen ha­sonló eredmény született a békéd ék ád első négy órájában az acélárugyár ősz szes üzemében. A vállalatvezetőség és a mű­szaki vezetők feladata, hogy a dolgozókat támogassák munká­jukban, számolják. fel azt az acélöntődében, ami szeptember 9-én előfordult, hogy a daru meghibásodása következtében a dolgozók négy órán keresztül nem tudtak termelni. A többi, vállalatok, üzemaK dolgozói munkájukban és tet­teikben kövessék az acéláru­gyár dolgozóit a békéért foly­tatott harcban. A bmodi bányászok levele megyénk bányászaihoz A Nógrádi Szénbányászati Tröszt még semmit sem teljesí­tett abból, amit a III. negyed­Nógrádi Bányászok! Mi, borsodi bányászok a szocializmust építő béketervünk döntő évének első felében terven felül 5890 vagon szenet adtunk népgazdasá­gunknak. A harmadik negyedévre 960 vagont vállaltunk, melyből már eddig 450 vagont ki­termeltünk. Tudjuk azt, hogy békénk megerősí­téséhez nap mint nap több szénre van szükség, eiért minden nehézséget leküzdve, a szovjet bányászok példamutatásával, következetesen harcolunk tervünk túlteljesítéséért. Elvtársak! Tudomásunkra jutott, hogy terve­tek teljesítésével le vagytok maradva, ezzel évre Rákosi elvtársnak terven felül ígért. A Borsodi Szén- bányászati Tröszt dolgozói lát­va a nógrádiak lemaradását, az alábbi felhívást intézték me­gyénk bányászaihoz: hátráltatjátok szocialista hazánk fejlődését. Meg vagyunk győződve arról, hogy szívós harccal behozzátok a lemaradást és teljesíteni fogjátok terveteket. Elvtársak! Kövessetek el mindent a lemara­dás behozásáért. Harcoljatok a tervteljesítésért, erősítsétek a nagy Szovjetunió-vezette béke­tábort. Teljesítsétek terveteket, hogy a mi drága Rákosi elvtársunknak, a bányászok szeretett apjá­nak örömet szerezzetek. Harcos kommunista üdvözletünket küldjük a második bányásznap alkalmából. Előre kemény harccal a terv túlteljesítéséért. Borsodi Szénbányászati Tröszt dolgozói Szeptember 18-án kezdődik a második békekölcsön első nyereménysorsolása Budapesten Szeptember 18-án kezdődik a második békekölcsön nyere meny sorsol ása Budapesten. Az Országos Takarékpénztár közli: A második békekölcsön első nyereménysorsolását Buda pesten a Zeneművészeti Főiskola nagytermében tartják. Az ünne­pélyes megny'tó szeptember 18-án délután 5 órakor lesz I9-én ugyancsak 5 órakor, 20-án délután 3 órai kezdettel, 21-én, vasárnap pedig délelőtt 10 Óra- Kor folytatják a sonsolát. A százezer forintos főnyereményt szeptember 21-én sorso'ják ki. A mostani sorsolás az eddig kibocsátott áilamköicsönök nyol­cadik sorsolása. Ezzel együtt m'ntegy négyszázharminckét millió forintra emelkedik az az összeg, amit 'kormányzatunk visszatérít a kölcsön jegyzőknek A második békekölcsön sorso­lását épp úgy, mint az előzőket, az előre meghatározott terv sze­rinti időbér tartják, mindig meg­újuló bizonyítékául annak, hogy népi demokráciánk betartja ígé­retét. Miért nem kapunk elegendő vagont —Levél Nógrádkövesdról— A Nógrádkövesdi Kőbánya dolgozói lelkesen harcolnak c tervük teljesítéséért. Szeptem­ber 2-án az egyes zúzóbrigáe 163 százalékra, a hasítóbrigác 149, és Famocskpvics Pál bri­gádja 127 százalékra tetjesítetti napi előirányzatát. Az egyénileg dolgozók közül ezen a napor Serfőző János 175, Alrríási Ven­del 153, Rostás Mihály, s Var ga Dezső dolgozók szintén 152 százalékra teljesítették napi tér vüket. Munkájukat azonbat akadályozza, hogy több esetbei a MÁV nem biztosítja a vasút kocsikat: Szeptember 3-án érni at másfél óra, 4-én pedig l és fél óra kiesés volt a terme lésből vagonhiány miatt. A dolgozók már sok esetbei bebizonyították, ^ hogyha mun kájukat rendesen, folyamato san végezhetik, a több terme lésért folytatott harcuk ered menyessé válik. Ezt figyelemb< kell venni a vasút dolgozóinai is és az eddiginél nagyob gondot kell fordítani arra, hogy a kőbányát ellássák elegend » vagonnal, ezzel nyújtanak se­gítséget a tervük teljesítésé hez. Ezzel a kéréssel fordulna : a kőbányai dolgozók a MÁV vezetőségéhez. ÁG ÖCS FERENC levelező Jutalmat kaptak a termelésben élenjárók A második bányásznap előtti a széiricsate hősei fokozottabb lendülettel küzdöttek a többter- melésért. Tiribes-aknán a 6-c, számú csapaton Pád ár Józse vájár az augusztus 20-tól szép temfeer 7-ig előirányzott 155. tonna szén helyett 214 tonn szenet termelt ki, tervét 13 százalékra teljesítette. A 7-e számú csapatnál Lőrinc Pá 147.6 tonna szón helyett 186. tonna szenet termelt. Jó ered­ményt ért el Lődncz János, Ma- kaüca József és Varga Józ<se; is. A második bányásznapon ki ■ váló munkájukért 1200 forinté., és brigádizászlót kapott a 14 számú csapat. A 20-as szám i csapat pedig 300 forint pónzju tálamban részesült. A fenntartó - csapatok közül a 33-as és i 41-es csapatok szorgalmas mun­kájukért 200 forinttal lettek ju talmazva. A legjobb dolgozók i; pénzjutalomban részesültek. Eredményeink meEett a hibá­inkról sem szabad elfeledkezm Baksa Sándor a 9-es front ve zetője csak 84 százalékra tudt: teljesíteni tervét. Fodor g; Géza, a 11-es számú dupla szár nyű front csapata pedig 94szá zalékra teljesítette, élőiráúyza tát. Ezek a dolgozók igyekezze­nek a mu nkájukba n rnegfév i hiányosságokat megszüntetni és zárkózzanak' fel áz élenjár-- dolgozók közé Csiskó Ferenc . Tiribesakna levelező.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents