Szabad Nógrád. 1952. augusztus (8. évfolyam. 62-70. szám)

1952-08-30 / 70. szám

1952 AUGUSZTUS 30. SZABAD A'OGbXd 3 A dolgozók javaslatainak megvalósítása segíti tervünk túlteljesítését Mint Horváth' elvtárs mondot­ta a Központi Vezetőség leg­utóbbi ülésén, a dolgozók válla­lásának teljesítéséhez, s az üzent tervteljesítéséhez döntő mér­tékben szükséges a dolgozók és a műszakiak együttműködése. A műszaki vezetőknek az a fel­adatuk. hogy a dolgozók javas­latait figyetembevéoe igyekezze­nek azt megvalósítani. Vállala­tunknál több dolgozó olyan hi­bák megszüntetését javasolta, amelyek a termelést akadályoz­ták. Az augusztus 6-án meg­tartott termelési értekezleten Táborita György elövájási csa­patvezető kérte, hogy a rossz levegő megszüntetése érdekében a II. ereszke S-as baloszlójáról a 10-es jobbosztóra szereljük a ventilátort. Javaslatára az üzemvezetőség felfigyelt és augusztus 12-én át­szereltük a ventilátort, aminek eredménye nem maradt el. Az ezen a részen dolgozó csapatok termelése napról napra emelke­dik. Pintér Imre dorogházi fej­tési csapata 12-én 500 csillét rakott, 13-án, a ventilátor be­szerelése után már 52 csillével többet. Szőke László elöváiár csapata 5 csillével emelte ter­melését a rossz levegő megszün­tetése után. A csapat iútius hó­napban csak 86 százalékra tud­ta teljesíteni előirányzatát. ma már 127 százalékot is elér. A többi csapatoknál is ehhez ha­sonló arányban emelkedett a termelés, mert látják a dolgo­zók, hogy a javaslatukat mi mű­szaki vezetők is igyekszünk megvalósítani Panaszkodták a csapatveze­tők, kevés a fúrórúd az üzem­ben, Kérésükre 18-án 30 darabot vittünk a bányába. így nem for­dulhat elő, hogy egymás mun­kahelyéről hordják el a szer­számokait a csapatok, és félórás kieséseket szüntettünk meg. Az üzem műszaki vezetői to­vábbra is igyekeznek a dolgo­zók javaslatait megvalósítani. Augusztus 26-án Lalidat László főmérnök Pestre és Tatabányára utazott csillekerekekért, hogy az üres csille hiányt teljesen megszüntessük. Dolgozóink u termelési értekezleten a ciklusos munkaszervezést javasolták. Ennek érdekében Mikalik Ist­ván aknászt bíztuk meg a fel­adat elvégzésével. Ugyancsak a dolgozók javas­latára a fenntartási munkákat vasárnap végeztetjük el. így el­kerüljük, hogy a szenelö műsza­kon fennakadás forduljon elő, biztosítjuk a szállítást. A faellátás biztosítására az aknászoknak elrendeltük, hogy a pályakocsikat kihasználatla­nul ne tartsák a bányákban. Erre is a dolgozók hívták fel a figyelmünket. De számos javas­latot lehetne ' még felsorolni, amelyek a dolgozóktól származ­tak. Megvalósításuk hozzásegí­tette üzemünket, hogy az alkot­mányunk tiszteletére tett fo­gadalmunkat 708.6 tonnával túl­teljesítettük, s a szeptember 7-re vállalt 430 tonnából már 226.8 tonnát teljesítettünk augusztus 26-ig. Elmondta: Cserjési Miklós, a Ménkesl Szénbányák mérnöke A rónai bányászok a bányásznap tiszteletére újabb 250 tonna szenet termelnek A rónai bányavállalat dol­gozói a harpifdlk negyedévi ter­ven felül 6421 tonna szén kitér-, melésére tettek fogadalmat. Vállalásukat augusztus 20-ig 644 tonnára teljesítették. A vállalások teljesítéséért folyta­tott harcban különösen Szabó Aladár csapata tűnt ki, amely a vállalt 200 mázsa--helyett döbb mint 3000 mázsa tervenfelüli szenet termelt. Kiváló munkát végzett még Müller István csa­pata, amely közel ötszörö­sére teljesítette vállalását és Boái János csapata, Kala- kovszki József csapata, An­gyal Pál csapata is. A helyes munkaszervezés és a 480 perc teljes kihasználása segítette Vi­lágosi József csapatát a válla­lás teljesítésében. Világosi elv­társ csapata a vállalások meg­tételénél csak 149 mázsa több- termelésre lett fogadalmat és helyette több mint 3800 mázsa tervenfelüli szenet adott. A vállalat dolgozói a bá­nyásznap méltó Megünneplése érdekében újabb 250 tonna szén kitermelésére tettek vállalást. Dolgozóink lendülete egy pil­lanatra sem esett vissza. Min­den erőt megfeszítve harcolnak azért, hogy a bányásznapig újabb dicsőségeket szerezzenek. Antal Pál \ mizserfai bányászik már a bányásznapra telt vállalásaikat is teljesítették A mizserfai bányászok nem akarnak adósok maradni azért a szeretetért é9 gondoskodásért, amit pártunk és kormányunk a bányászok iránt napról napra tanúsít. Az augusztus 20-: győzelmek után a bányásznap tiszteletére megfogadták, hogy 270 tonna tervenfelüli szenet termelnek ki. Vállalásukat augusztus 27-én reggel 6 órára már 273 tonnára teljesítették. A termelésben elért sikereiket a dolgozók harcos versenylendü­lete és a műszakiak lelkes mun­kája segíti elő. A műszaki dol­gozók jelenleg is hét tartalék munkahelyet biztosítanak a termelő csapatok számára, s így nem kell attól tartaniok, hogy ha egy munkahelyük el- meddül, a termelésük vissza­esik. így biztosítva van a dol­gozók számára a fölajánlás tel­jesítésének egyik fontos előfel­tétele. A Pálhegy-üzemnél eredmé­nyesen alkalmazzák a széies- homlokú frontfejtést és az üzem legtöbb munkahelyén ciklusos munkamódszerrel dolgoznak. Az egymást fölváltó csapatok a 48Ö perc teljes kihasználása érdekében betartják a melegcsá- kányváltásra tett fogadalmukat is. Ennek köszönhető, hogy az üzemnél egyetlen egy 100 százalékon aluli teljesí­tő nincsen. A Rákosi elvtársnak tett foga­dalom teljesítése becsületbeli ügy Pálhegy-üzemnél. Ami­óta harcot indítottak a vállalá­sok teljesítéséért, még egyetlen igazolatlan műszakmulasztás sem volt az üzemnél. Budavári Károly sztahanovista vájár 75 főből álló csapata a harmadik negyedévre vállalta, hogy min­dennap 20 csillével teljesíti tú előirányzatát. A Budavári csapat példa­mutató munkájával naponta 50 csille tervenfelüli szén kerül ki munkahelyükről. Pálhegy üzem augusztus 26-án 153.6 százalékra teljesí­tette napi előirányzatát. 27-én az első harmad 110.6 százalékot ért el. A harmadok versenyben állnak egymással és a szo­cialista vetélkedés végered­ményben ezen a napon is 133.7 százalékra emelte az üzem napi termelését. Pálhegy üzem dolgozói már beváltották a bányásznap tiszte­letére tett fogadalmukat' is, ezért a bányásznapig hátralévő idő­ben újabb 300 tonna tervenfe­lüli szén kitermelésére tettek fo­gadalmat. Éppen A Nagybátonyi Szénbányák vállalatához tartozó üzemék dolgozói augusztus 26-án a ki-, és beszállás alkalmával röp- gyűlést tartottak. Szégyenkezve állapították meg, hogy Rákosi elvtársnak tett ígéretükből ed­dig még semmit nem hajtottak végre. A röpgyűlésen megfo­gadták, hogy eddigi tervlema­radásukat behozzák. Ennek ér­dekében augusztus 27-én és 30-án nagytermelési napot, szep­tember 1 -töl 7-ig pedig bányász-békehetet tartanak. Szorospatakon az eddigi le­maradást főképpen a kétlaki dolgozók idézték elő. Az iga­zolatlan mulasztások az el­múlt hónaphoz viszonyítva ugyan csökkentek, de a. terme­lés emelkedésében ez nem mu­tatkozik meg. A kétlaki dol­gozók nagy része kifáradva ér­kezik munkahelyére és ezért nem tudnak eleget tenni a reá­juk háruló feladatoknak. Ezzel ideje... szemben Balázs József csa- ata, amelynek kizárólag a ányászat az élethivatása, ál­landóan 140—150 százalékot ért el. De ugyan így Dörnei János és Jakab András csa­patai is állandóan 130—140 százalékra teljesítik- előirányza­tukat. Szorospatak műszaki dolgozói a termelés fokozásának elő­mozdítása érdekében, a 31- es siklóban csoportos pil- lérfejtést nyitottak meg, ahova egy kaparószafagot is beállítottak. Tervbevették még egy 240 méteres gumiszalag beállítását- is, hogy elősegítsék a jelenleg fönnálló tartozásuk kiegyenlítését. Kossuth-tárón augusztus 25- én egy új szénmezőt tártak föl- ahol ettől a naptól kezdve szin­tén eredményesen folyik a ter­melés. Az új szénmező feltárá­sának első napján Kossuth-táró dolgozói is 107.2 százalékra teljesítették előirányzatukat. A múlt levitézlett elemei, jobboldali szoedemek búvóhelye a Romhányi Cserépkályhagyár A -Romhányi Cserépkályha­gyár dolgozóinak nagy része becsülettel eleget tesz a tervnek és fogadalmaik teljesítésének. Az első félévben 102. augusztus hónapban 100 százalékos terv­teljesítést értek el és az augusz­tus 20-a tiszteletére felajánlott 8 darab kályhát is legyártották. Tervük teljesítése azonban nemcsak egyszerű harc a min­dennapi feladatok teljesítéséért, hanem ha még ma nem is elég tudatosan — komoly küz­delem az üzemben megbúvó ellenséges elemek ellen. A Romhányi Cserépkályhagyárban is szép számmal akadnak az 1914—18-as imperialista háború ügynökei, az 1919-es proletár, forradalom orgyilkosai. Horthy fehér terrorjának bűnrészesei, 1945 után a reakció álcázott szö­vetségeséi, akiknek veszélyessé­gét különösen fokozza, hogy a munkásosztályon belül vetették' meg lábukat. A jobboldali szo­ciáldemokraták szépszámú tábo­rához csatlakozik azután a múlt rendszer legvéresebb hatalom bitorlóinak. a nyilasoknak, majd a klerikális reakció szekér- foióinak csapata. Érdemes megnézni, hogy kik vezetik e gyár legfontosabb ügyeit. Kocka István művezető a múltban őrmester volt. ahol igen jó fegyelmet tudott tartan-. Most épp az ellenkezőjét teszi. Támogatja a fegyelemlazítást nem végez megfelelő ellenőrzést, néni Veszi, illetve nem akarja észrevenni, hogy Megyeri János generátorvezető munkaidő alatt újságot olvas, Kassai István kocsitoló' pedig regényolvasásba merül el. A generátorkezelő munkájának hiányos ellenőrzése sorozatosan odavezet, hogy az üzemben lecsökken a hőfok es emiatt a generátor feirobbanásá- nak veszélye áll fenn. Kassai Istvánnal jó! megértik egymást, aki 1946-ban feketézésbő! élt és a dolgozóktól összeharácso't pénzen három pékkemencét és három házat vásárolt. Horváth elvtárs mondotta a Központi Vezetőségi ülésen at szo­ciáldemokratákról: „...fegyel­mezetlenségre, bér- és táppénz­csalásra usztt, rémhíreket ter­jeszt, ha kell, szabotál is.” Kas­sai is a legfőbb rémhírterjesztő az üzemben és Kocka Istvánnal együtt szinte naponta számolják- ki a dolgozóknak, hogy mikor jönnek már az amerikaiak. A pártszervezet éberségének el- iompulása, a gyenge felvilágo­sító munka, az ellenség elleni kíméletlen harc hiánya a- Romhá­nyi Cserépkályhagyárat a múlt rendszer hű kiszolgálóinak, a munkásosztály legádázabb ellenségeinek valóságos gyűjtő­helyévé tette. A műszaki vezetők között olyanok vannak, mint Müller Márton földbirtokos, aki a múltban a nyilas pártnak volt a tagja, vagy mint Benicsek Károly, aki a felszabadulás után, mint szociáldemokrata funkcio­nárius uszított" a munkásegység ellen. Jói ismerik Romhányban Kelemen Ivánt, aki 1924-tői fő­jegyző volt a községben és „takarodjon az irodából" kiál­tással fogadta a dolgozó parasz­tokat. Most olyan fontos helyen ül, mint a bérelszámolás. Ezek az elemek nem veszik figyelembe c dolgozók javaslatait, a műszaki értekezletekre nem járnak el, mert mint Kocka lát­ván mondja, az csak üres szal- macsóplés. Ugyanakkor semmi gondot nem fordítanak a dolgo­zók egészségvédelmére. A múlt hónapban 821-re emelkedett az üzemben a túlórák száma. Nem törődnek a fiatalok nevelésével sem. Súlyos hiba, hogy Gazsi István munkásból lett műszaki igazgató is azon a véleményen van, hogy a fiatalok tudatlanok, nincs kellő felkészültségük. Ugyanakkor a formaöntésnél, amíg az „öregek” 3—4 új for­mát is kapnak, addig a fiatalok csak egyet. Elnyomják a fiatalok fejlődését s így azok nem tud­nak kellő felkészültségre szert tenni. # Hogy ezek az egyének még ma is vezető funkcióban lehetnek a cserépkályhagyárban, az az el­lenséges elemek, főkép a szo- ciáldemokratizmus veszélyes­ségének lebecsülését jelenti. A járási pártbizottság bátran nyúl­jon hozzá ehhez a problémához és találjon gyökeres megoldást. Az ellenséges elemek és a szo­ciáldemokraták tömörülése az ellenséggel vívott harc és az éberség gyengülésének, a politi­kai munka lebecsülésének, a megnyugvás hangulatának kő, vetkezménye. Az üzemben olyan hangok vannak, hogy szoros a norma, nem tudnak keresni, ugyanakkor szervezetlenség és a műszaki előfeltételek hiánya gátolja a jobb eredmények el­éréssé! A járási pártbizottság­nak kell segítséget adni ahhoz, hogy a szociáldemokrácia rom hányi tevékenységének leleplezé­sével a szociáldemokratizmus elvi és gyakorlati leküzdésével hozzájáruljon a kommunista ideológia és öntudat megszilár­dításához, mert ez az egyik leg­fontosabb feladatunk üzemeink­ben a kapi'alizmus befolyása ellen vívott harcunkban. Az üzem becsületes dolgozói, akik kemény harcot folytatnak tervük teljesítéséért, békét akar- nakés gyűlölik a háborút. Gyűlö­lik azokat, akik az amerikai háborús gyújtogatok szekerét tolják országunkon belül. A cse­répkályhagyárban meghúzódó ellenséges elemek, akik rémhír- terjesztéssel és egyéb, Amerika hangját utánzó hírekkel nyug­talanítják a dolgozókat, hü kö­vetői Trumanéknak, a koreai gyilkosoknak. Máté Péter a koreai gyűjtés során többek előtt nagy hangon kijelentette: „Engem nem érdekel a koreai háború!” Máté Péter ennek a dí­szes társaságnak egyik vezető­je, szervezője és így nyilván valamennyi véleményét mon­dotta e kijelentésével. Igen, ők háborút akarnak, pusztítást, rombolást Romhány­ban is. Nem tudnak belenyu­godni abban, hogy elvesztették a főjegyzői állást, hogy mint nagyhangú hordószónokok nem vezethetik félre a dolgozó népet, hogy mint nyilasok nem ural­kodhatnak korlátlanul. Az üzemben megbúvó ellen­séges elemek leleplezésére és el­távolítására: megvan minden lehetőség. A becsületes dolgozók teljes, erejükkel támogatják a volt népnyúzók, rendőrtiszthelyelte- sek eltávolítását. A dolgozók tudják, hogy ezek a „vezetők” voltak, akik generátor]'avítás címén júliusban az egész hónap, ra le akarták állítani az üzemet, ezzel súlyos károkat okozva nép­gazdaságunknak. A dolgozó tömegek aktív támogatása pedig a legfontosabb záloga, hogy sikerrel visszaverjék az ellen­ség támadását, az üzemet a békefront erős bástyájává tegyék. A propagandisták kiválogatása a salgótarjáni járásban Pártunk Politikai Bizottságának 1952 június 5-i határozata legfontosabb feladatul jelöli meg, hogy politikailag fejlett párt­tagokat állítsunk be propagandamunkára. A propagandisták ki­válogatása terén, annak dacára, hogy a tavalyi propagandisták, mintegy 80—90 százalékát a pártvezetőségek a jövőévi oktatási évadban is propagandistának jelölik, lemaradás mutatkozik. A salgótarjáni járásban a jövőévi oktatáshoz csak az alsó­fokú oktatási formákban 600-nál több, propagandistára van szükség. Ez a szám mutatja, hogy • lényegesen megszaporodik az oktatásban részvevő elvtársak száma, amely azt hozza magá­val, ha a tavalyi propagandisták 80—90 százalékát be is von­juk isméiében oktatási munkára-, nagyon sok új propagandistát kel! beállítani. Miben áll a járás lemaradása? Elsősorban abban, hogy nagyon sok pártszervezet vezetősége, annak dacára, hogy már az elmúlt hónap végére be kellett volna hogy fejezze a propa­gandisták kiválogatását, vagy egyáltalán meg sem kezdte ezt a munkát, vagy nem megfelelő propagandistákat válogatott ki. Hogy mennyire iéiektelenül folyik ezen a területen a mun­ka. azt a legjobban a Mátranovák falusi pártszervezet, vagy a kazárt pártszervezet példája mutatja, amelynek vezetősége mind a mai napig egyetlen egy propagandistát sem tudott javasolni. Nyilván azért fordulhat ez elő, mert a titkár elvtársak nem fog­lalkoznak a propagandisták kiválogatásával jelentőségéhez mér­ten. Jellemző hiányosság még a kishartyáni pártszervezet pél­dája, ahol négy propagandistát jelöltek, azonban ezek a propa­gandisták tavaiy semmiféle oktatásban nem vettek részt. A nagykereszturi termelőszövetkezet párttiíkára négy propagan­distát jelölt ki és a négy propagandista- közül három kijelen­tette, hogy nem hajlandó a kéthetes bentlakásos propagandista­képző iskolán résztvenni. Nyilvánvaló, hogy. az ilyen propagan­disták nem alkalmasak arra, hogy pártunk tagságát neveljeky elsősorban azért, mert maguk sem- rendelkeznek megfelelő kép­zettséggel, másodsorban azért — mint ezt a nagykereszturi tér-, melőszövetkezeti csoport példája mutatja — mert maguk is még alapos nevelésre szorulnak. Gyakori tapasztalat, hogy a titkár elvtársak nem beszélték meg előre a kiválasztott propagandistákkal, hogy a jövöévi ok-- tatási évadban pártunk 20—25 elvtárs oktatását akarja rájuk bízni, hanem íróasztal meüett összeállították a propagandisták névsorát és beküldték a járási pártbizottsághoz, hogy hívják be a névsoron szereplő elvtársakat kéthetes bentlakásos propagan­distaképző iskolára. A járási pártbizottság nem vizsgálta felül a titkár elytársak javaslatát, hanem a javaslat alapján kiküld­te az iskolára való küldésükről szóló megbízólevelet. Ennek a lélek­telen. bürokratikus munkának az volt a következménye, hogy egyáltalán nem nézték meg az iskolára behívott elvtársaknak esetleg milyen akadályokat kell e'.háritaniok ahhoz, hogy a két­hetes bentlakásos iskoián megjelenhessenek. Több olyan elvtárs volt, aki az iskola kezdésére nem tudott jelentkezni. Az is előfordult, hogy a; behívoííaknak csupán a fele jelent meg pontos időre az iskolán. Ennél a kérdésnél fel Kell vetni a járási pártbizottság felelősségét is, ahol szervezetlenség mutatkozott az ágit. prop.-osztályon belül. Utolsó pillanatban küldték ki nemi egy esetben az iskolára szótő meghívókat és ál­talában kapkodás jellemezte a munkát. A járási pártbizottság nem fogta komolyan a propagandisták kiválogatásának kérdé­sét. Tűrte a tapasztalható lazaságokat, opportunizmust és párt- szerűtlenséget, csupán az utóbbi időben indították pártfegyelmit olyan elvtársik ellen, akik a Politikái Bizottság határozatát semmibe vették. Gyakori tapasztalat falun és az ipar területén, hogykiváy logatott propagandistákat, miután elvégezték a kéthetes bentla. kásos iskolát, el hagyják veszni, nem vonják be őket azonnal a jövőévi oktatás előkészítésének munkájába. Nagy* segítséget tud­nak adni a- pártszervezet vezetőségének a hallgatók kiváloga­tásában ezek az elvtársak, akik a kéthetes iskolán nyertek körö­zést, valamint a jövőévi oktatási munka módszeréről, előkészíté­séről, lefolyásáról, ami segíti a propagandisták fejlődését is. Hasonló problémáikkal találkozunk a DISZ-propgandisták kiválogatásánál is. Pártunk Központ' Vezetősége 1952 jún us 28-i ütésén Farkas Mihály eivtárs a következőket, mondotta: „Mind erőteljesebben növekszik az új neinzedék,- az ifjúság sze­repe, jelentősége a szocializmus építésében”. ' Ez megköveteli pártunktól, hogy behatóan foglalkozzék az ifjúság nevelésével. Sajnos ezen a téren még súlyosabb hiányosságok mutatkoz­nak. mint a pártvonalra beállítandó propagandisták kiválogatása területén. Nagyon sok helyen nem segítik a DISZ-t előadóvá! Sőt, az is előfordult, mint például Dorogházán, ahol a helyi pártszervezet, ahelyett, hogy kiváló előadót biztosított volna a DISZ politikai iskola számára, elvette azt a propagandistát a DISZ-tő! aki tavaly a DISZ-ben, mint |jó propagandista műkö­dött. Nem gondolt arra, hogy ez helytelen, vagy legalábbis ha elviszi onnan, -a helyére más elvtársat javasoljon. De nagyon sok helyen tapasztalható, hogy a DISZ számára javasolt propa­gandisták zömében 16—17 éves fiatalokból kerülnek ki, akik oktatási tapasztalatokkal nem rendelkeznek, nincs meg az elméleti felkészültségük. Nyilvánvaló, hogy ezek a- fiatal elvtár­sak nem tesznek képesek arra, hogy az ifjúságon belüi oktatási munkát végezzenek. Tapasztalható ezen a területen azonban jő példa is. A karancsaljaf pártszervezet Kazareczki József és Pál Sándor elvtársakat javasolta a DISZ részére propagandisták­nak. Mind két etvtárs tavaly egyhónapos pártiskolát végzett. Hasonló hiányosságok mutatkoztak a nők oktatási munkába való bevonása területén is. A propagandistáknak javasolt elv­társak között nagyon kevés a nők arányszáma, ami annál is inkább indokolatlan, mert az 1951—52-es oktatási évben szép számmal végeztek különféle oktatási formákon női hallga­tók, méghozzá közülük nagyon sokan kiváló eredménnyel. A nők' bevonásának elhanyagolásával párhuzamosan mutatkozik az ér­telmiség bevonásának aránytalansága is. Különösen a bánya­üzemeknél nagyon kevés azon propagandisták száma, akik az értelmiség soraiból kerülnek ki. Ez annál is inkább súlyos je­lenség, mert pártunk Politikai Bizottságának határozata külön felhívja a figyelmet az értelmiség bevonására és mert minden kommunistának látnia kell, hogy mit jelent a kommunista értei, miségiek bevonása ebbe a komó-y harcba. A fentiekből, mint látható, a salgótarjáni járásban a pro­pagandisták kiválogatása komoly kívánnivalókat hagy maga után Az elkövetkezendő időkben feladata minden pártszervezet, nek. hogy felülvizsgálja eddigi munkáját, hogy megvizsgálja a már kiválogatott propagandistákat és operativ intézkedéssel a hiányosságokat kiküszöbölje. Ehhez a járási pártbizottság minden segítséget megad. Á járási pártbizottságsegítése a fenti hiányosságok kiküszöbölésére megmutatkozik abban, hogy a titkári értekezleten felhívta a titkárok figyelmét a hiányosságokra, valamint abban, hogy a já- . rás legjobb aktivistáiból brigádot szervezett, amely a járás valamennyi községében segítséget nyújt egy-egy teljes napon keresztül az oktatási munka felülvizsgálásához és a propagan­disták helyes kiválogatásához. Minden remény megvan arra, hogy a Politikai Bizottság határozatának szellemében induljon be a jövő évi oktatás, s csupán az szükséges hozzá, hogy a párt- szervezetek titkárai megfogadják a járási pártbizoítság útmuta. tását és nekifogjanak a propagandisták kiválogatásának, illetve a már kiválogatott propagandisták felülvizsgálásának.

Next

/
Thumbnails
Contents