Szabad Nógrád. 1952. augusztus (8. évfolyam. 62-70. szám)

1952-08-27 / 69. szám

SZABAD TV OG BAD 1952 AUGUSZTUS 27. A A karanmagiplébános a béke és dolgozó népünk ellensége A Szabad Nógrád B^riha Lajos . levele nyo­mán cikk jelent meg, amely­ben fény derül .Miklósi László karancssági plébános tevékeny­ségre. Bartha Lajos levele és számtalan más levél, amelyet a megyéből becsületes dolgozók írnak a klerikális reakció tevé­kenységéről, világosan igazol­ják, Horváth Márton elvtársnak a Központi Vezetőség ülésén tett megállapítását: „A papi békemozgalom erősödése ered­mény. De mindez még nem jo­gosít arra, hogy most már azt higgyük: Mindszenty és Grösz embereiből a tegnapi farkasok­ból mára ártalmatlan bárá­nyok lettek”. A klerikális reakció Mind­szenty és Grősz példájából megtanulta, hogy változtasson taktikáján, módszerein, hogy' ennek segítségével a dolgozók vallásos érzületét kihasználva, ezzel visszaélve végezze bűnös bomlasztó munkáját. Ezek a plébános és lelkész urak, akik­ből jó pár van megyénkben is, a népi demokráciában hirtelen felismerték, hogy az ötéves terv megvalósításához megfeszített munkára van szükség, hogy pl.: a megfeszített munka „árt” a szervezetnek, hogy „a fizikai munka nem nőknek, hanem fér­fiaknak való”. Természetesen ezek az urak nem veszik fi­gyelembe az egyház és az ál­lam közötti megegyezést, amely­ben vállalták, hogy segítik a magyar nép építő munkáját és az ötéves terhet mindek erejük­kel támogatják. Nem jutott eszükbe ennek fel­ismerése, amikor kora reggel­től késő estig, látástól vakulá- sig. étlen-szomjan dolgoztak a cselédek éhbérért, a - többezer - holdas püspöki birtokokon. A népi demokrácia helyes intéz­kedései ezt az állapotot meg­szüntették. Megszüntette, hogy a püspökök, plébánosok és ezek hajcsárai „isten kegyelmé­ből” kénye-kedvükre zsákmá­nyolják ki a dolgozó népet. Ezért tettek kísérletet a leg­magasabb egyházi vezetők, elő­ször Mindszenty, majd Grősz József, hogy uralmukat, amely annyi keservet és szenvedést jelentett a népnek, száz és száz munkás és paraszt, ártat­lan gyermek legyilkolásával is visszaszerezzék. Mindszenty és Grősz emberei közé tartozik megyénkben Mik­lósi László karancssági plébá­nos is. Ez az ember továbbra fs folytatja azt a népellenes munkáját, amelyet dicstelen ve­zetőitől tanult, amit 1945-ben abbahagyott, vagy abba se ha­gyott, Miklósi László felháboro­dott, hogy a Szabad Nógrád Bartha Lajos levele nyomán fényt derített aljas politikai és erkölcsi tetteire. E felháborodást levélben is közölte a szerkesz­tőséggel. Levelének minden sora élő igazolása magatartásá­nak, politikai állásfoglalásának, erkölcsi színvonalának. K . . a Miklósi László? I IS N 1947-től a község plébánosa. A községbe érkezé­sétől kezdve igyekezett benső kapcsolatokat teremteni a hoz­zátartozó községekben, Karamcs- ;ságon és Szalmatercsen a mul- -itat visszakívánó egyénekkel, el­sősorban a kulákokka! és korcs- -márosokkal, akiknek a szentírás szerint is, mivel nem voltak szegények, nagyobb segítség kellett ahhoz, hogy a túlvilágon a mennyországba jussanak. A plébános úr úgylátszik, ezen a nehézségeken igyekezett átse­gíteni őket. Miklósi plébános a község­ben tartózkodása óta mindig a felsőbb utasításra hivatkozva vonta ki magát a község tár­sadalmi életének munkájából, és 'nem segítette a ‘község dolgo­zóinak fejlődését. Már a . kez­deti időtől fogva gondoskodott róla, hogy a különböző nem hivatalos búcsújárások, misézé­sek, „vallásos összejövetelek” szervezésével minél több borsot törjön a község vezetőinek orra alá. 1949-ben, amikor a plébá­nos úr és barátai pénz dolgá­ban nem álltak valami rózsás módon, gyors pénzszerzési mó­dot kerestek. Egyik napról a másikra Karancsságon és a környező községekben is el­kezdték suttogni az emberek, hogy a község közelében lévő úgynevezett „forrás” kutban va­lami csoda történt, mert valami ketyeg. Másnap a plébános hí­vei közül többen a szűz Máriát látták a kút jenekén, a Jézus szíve dobogása íj — a demokrá­cia utolsó órájának ketyegését hallották. A hírre a környező ‘községekből megkezdődött a vallásos hívők tömegeinek lá­togatása a „csodaheiyhez”, és szaporodott az általuk adomá­nyozott forintok összege is. An­nak ellenére, hogy a felsőbb egyházi vezetők nem tulajdoní­tottak komolyabb jelentőséget az eseménynek, Miklósi plébá­nos hosszú hónapokig hallga­tott ss izgatta a környező köz­ségek dolgozóinak idegeit az állítólagos csodával kapcsolat­ban. Csak amiskor a dolgozók személyesen is meggyőződtek, hogy az állítólagos ketyegést a kövezet háta mögött lévő üreg­ben a víz ütemes Iecseppenése idézi elő, akkor mondogatták többen idősebb parasztok is, hogy a plébános úr iskolázott ember, neki ezt tudni kellett volna és felvilágosítani ben­nünket. Miklósi plébánosnak nem célja a dolgozók felvilágosítása, nem célja, hogy segítse a dol­gozók munkáját, békeharcát. Ezt bizonyítja, hogy amibor 1950-ben, illetve 1951-ben a bé- ketpzottságok a béke védelme érdekében mozgalmat szervez­tek, beválasztották a plébánost is, mint örökbékét hirdető em­bert, a község békebizottságá­ba. A békebizottság munkája a béke megvédésének ügye, de a plébános urat ez nem érdekelte. Feléje sem nézett azoknak a békeértekezleteknek, amelyeken a község legbecsületesebb, békét akaró dolgozói tárgyalták meg; mit tegyenek községükben, hogy jobban szolgálják a béke ügyét. De nemcsak erre, hartem arra sem volt hajlandó a plébános úr, hogy 1951-ben a községben tartandó békenagygyűlés mun­kájában résztvegyen. Nem ér­dekelte, hogy a község dolgo­zó parasztjai hogyan véleked­nek róla ezután a magatartása után, Miklósi plébános soka; prédikál a felebaráti szeretet- ről, az „örök békéről”, csak éppen ennek megvalósítása ér­dekében nem tesz semmit. H , ,. az ő felebaráti OgySíl llÉZ ki szeretete gya­korlatban? A Szabad Nógrád- hoz írt levelében nyíltan ki is jelenti:, „Ellenzéki voltam a múltban, amint most js az va­gyok”. Felvetődik a kérdés, megkérdezhetnénk Karcuicssá- gon vagy Nógrád megyében minden békét akaró dolgozó pa­rasztot, hogy a felszabadult Magyarországon, vagy Karancs­ságon kivel ellenzéki Miklósi plébános? Talán ellenzéki . a dolgozó paraszttal, aki becsüle­tes munkájával igyekszik eleget tenni az állam iránti kötelezett­ségének, aki felszabadult em­berként, nem fenyegetve a föl­desúri elnyomástól, szabadon a maga földjén gazdálkodik, termeli az életet, a kenyeret az ország dolgozói, de Miklósi László számára is? Vagy ellenzéki Miklósi plébá­nos a munkásokkal, ai gyári munkásokkal, a bányászokkal? Akik megfeszített munkával sza­badon dolgoznak megszabadít­va a tőkés elnyomástól, ipar­cikkeket, szenet, nyersanyagot termelnek országunk egyre szebbé tételéért a dolgozók szá­márai? Miklósi plébános gyűlöli fel­szabadult hazánkat, gyűlöli a kommunistákat, gyűlöli a népi demokratikus rendszert. Az a felebaráti szeretet, amelyről a templomban beszél a gyakorlat­ban gyűlöletté változik. Nem lehet csodálkozni azon, hogy ép­pen Murányi József, aki kebel­barátja Miklósi plébánosnak, több esetben megfenyegette Bar­iba István becsületes bányászt akit április elsején meg is akart gyilkolni. A gyilkossági kísér­let nem sikerült, bár Bartha Ist­ván hosszú hónapokig nyomta az ágyat és betegeskedett.^ ki­esett munkából, az építésből, nem tudott kenyeret keresni » családjának. Murányi József és apja a múltban hosszú évtize­deken keresztül 300 kh földet bérelt a Karancsság község mellett lévő lófark-pusztán, ahol állandóan több cselédet tartott. ' Virágh István, Szuhai Kálmán sokat tudnának beszélni arról a nyomorúságos életről és kizsák­mányolásról, amelyben Murá­nyi földbirtokain részük volt A gyilkos Murányi Józsefet a bíróság hat hónapra és sú­lyos pénzbüntetésre ítélte. De az igazi bűnös, a felbujtó, aki a kommunisták ádáz ellensége, büntetlenül szabadon jár és végzi kártevő, népellenes mun­káját. Gyűlöli Miklósi plébá­nos ezt a rendszert, mert az általa embernek sem nézett munkások, dolgozó parasztok vezetik a községet, az ' orszá­got. Sokat példázgat a tem­plomban is, hogy „megfordult, a világ”,'„a fazék alja került felfelé” vagy pl., hogy „a kis­emberek .felemelkedtek, de; ugyanúgy le is esnek”. Igaza van a plébános úrnak, meg­fordult a világ, a munkások, a parasztok kerültek felülre, ők vették kezükbe saját sorsuknak irányítását az állam politikai, gazdasági és kulturális életének minden területén, még akkor is. ha Miklósi plébánosnak ez nem nagyon tetszik. Igen sokat beszél úr aPzeSi­csi magatartásról, hirdeti, hogy „ne paráználkodj”, csak éppen ő magai, akinek meg kellene testesítenie ezt az elvet, a gya­korlatban másképpen értelme­zi. Bartha Lajos a Szabad Nó- grádhoz írt levelében gyereksi- rásról írt és ez nagyon fel­bőszítette a plébános urat. Elő­fordult ez más egyházi szemé­lyiségeknél is, nem ő volt az első, sem nem az utolsó. Bár levelében tiltakozik ez ellen; de ugyanakkor el is ismeri, amikor szószerint azt írta: „A főhatóság által kivizsgált, fel­nagyított emberi gyarlóságot szed elő Bartha Lajos három év után. Ilyen kevés téma adó­dik, hogy a régi piszkokat keli előkotorászni". A továb­biakban azt írja levelében: „Ha nősóvár lennék, nem jöttem volna ki Pestről falura”. Nem lenne valami kellemes a plé­bános úr számára, ha buda­pesti és az előző tartózkodási helyein tanúsított magatartásá­ról tudomást szereznének azok a becsületes, a magyar hazát szerető karancssági munkások és parasztok, akik még eddig Miklósi plébánost lelki vezető­jüknek tekintik. Miklósi plébános me^eTTár­sának cselekedetét, minden lé­pését a demokrácia rágalma­zása, a dolgozó nép lenézése, gyűlölete jellemzi. Lazítanak ezek a személyek nemcsak Karancsságon, hanem Zagyva- pálfalván, Kallón, Nógrádme- gyerben. Mátranovákőft, Pász1 tón és így sörölhathéhk fel: a mezőgazdaság szocialista át­szervezése. a tszcs-szervezés, a begyűjtés ellen. Ezek az urak nem tartják magukra kötelező­nek és semmibe veszik az ál­lam és az egyház közötti meg­egyezést. visszaélnek az állam és a dolgozó nép bizalmával. Akkor is feszítik a húrt, ami­kor már az nem feszül. Mikló­si plébános a laphoz írt levelé­ben arcátlanul azt is kijelenti; „Régóta látom a vándorzászlót Karancsságon, milyen lehet másutt a helyzet, ha itt vándor­zászlóval is csak 60 száza­lék”. Miklósi plébános levele óta egy jó pár hét eltelt, Ka­rancsság község a pártszervezet, a helyi tanács jó munkája, a dolgozó parasztok állam iránti hazafias cselekedet folytán messze 100 százalékon túl tel­jesítették beadási kötelezettsé­güket. Teljesítették még akkor is, ha ez Miklósi plébánosnak nem nagyon tetszik. A dolgozó parasztok egyre jobban megér­tik, mit jelent az állom iránti kötelezettség teljesítése és egyre jobban szembefordulna^' a klérus és a kulákság akna­munkájával, akik munkájukat akadályozzák. Karancsságon - és sok más nógrádmegyei köz­ségben is — továbbra is ver­seny folyik a begyűjtésért, az elsőségért, a mezőgazdasági munkák jobb elvégzéséért, egy­re több azoknak a községeknek a száma, akik messze 100 szá­zalék felett teljesítik állam iránti kötelezettségüket. Telje­sítik, mert bíznak a népi demo­kráciában, a pártban, szeretik hazájukat, békét akarnak és gyűlölik mindazokat és azoknak a táborát, akik a magyar dol­gozó nép békés életére tör­nek, gyűlölik mindazokat, akik ehhez a táborhoz tartoznak és ezeknek szekerét tolja. Ezt kell tudomásul vennie Miklósi László plébánosnak és több más társának isi A SALGÖTARJANI JÁRÁSBÍRÓ­SÁG büntetőtanácsa Sulcz Bor­bála zabari lakost, áruhalmozót azért, mert több mint 4 mázsa lisztet, 140 darab mosószappant, 50 kg sőt, s különféle textilcik­keket halmozott fel s rejtett el padlásán, továbbá mert a serté­seket kenyérrel etette, — 1 évi és 2 hónapi börtönbüntetésre, 1000 forint pénzbüntetésre, 2000 forint vaq yen elkobzásra és 5 évi időtartamra a közüqyektől való eltiltásra ítélte. A minősítési tervek teljesítésével emeljük sportunk színvonalát A Megyei TSB legújabb je- lériféss alapján a július 31-i ál­lapot szerint 1952. évben a minősített sportolók száma 651 fő, apiely 47.2 százalékát teszi ki a fejlesztési terv előirányza­tának. Ez a szám korántsem kielégítő, ha figyelembe vesz- szük, -hogy az évi előirányzat 1.378 fő osztálybasorolását írja elő. Ha a lemaradás okát meg vizsgáljuk, -megállapítható, hogy túlnyomórészt a fénykép hiányá­ra hivatkoznak a sportkörök. De találkozunk olyan intézőkrel sportköri vezetőkkel is, akik semmibe veszik az egységes sportminősítési rendszer célki­tűzéseit, s nem hajlandók annak szellemében eljárni. Legkirívóbb példa a Somoskőújfalui Loko­motív röpiabda-szakosztály in­tézője Pápai János, aki nyíltan kijelentette, hogy őt a minősíté­sek’ nem érdeklik akár vanna«, akár nincsenek. Az ilyen inté­zők, akik nem teszik magukévá a szocialista testnevelés és a sport megvalósításához szükséges alapvető rendele­tek végrehajtását — nem vezetheti helyes irányban a szakosztály tagjait sem. Ez , megmutatkozott az MHK- próbák letételénél is a röplabda szakosztálynál, ahol csak kény­szernek vették a testnevelési rendszer próbáinak letételét. Eh­hez1'hasonló esettel több sport­körben is találkozhatunk. Ha ezek a -sportkörök nem javít­ják ki sürgősen mulasztásukat, úgy,..-a fejlesztési tervet — amely szerves része ötéves népgazdasági tervünknek — nem teljesítik, ezzel súlyos mulasztást követnek el szocia­lista testnevelésünk és spor­tunkkal szemben. A minősített sportolók szá­ma hűen tükrözi vissza me­gyénk minőségi sportját. Nem közömbös tehát, hogy hány sportoló rendelkezik az osztály­szintjének megfelelő igazolvánv- nyaf.rHavonta rendszeresen fog­lalkozunk lapunk hasábjain a minősítések állásával, de pon­tosan azok, akikre vonatkozik nem'Veszik figyelembe. így első­sorban :<■: r ■ a balassagyarmati járási TSB elnöke, aki a járása terüle­tén egész július hónapban három főt (!) minősített le. Joggál kérdezhetjük, hogyan akarja teljesíteni az év végére a ter-vet Jónás Pál elvtárs, ha augusztus hóban 19.2 százalékra áll a minősítési terve. Hibáztat­juk, a járási tanácsot is azért, mert már több ízben foglalkoz­tunk a balassagyarmati járás le­maradásával, de a mai napig nem kérte számon gzirányban a mulasztást. A járás legnagyobb sportkörénél, a Lokomotívnáh sem fektetnek kellő súlyt a mi­nősítésekre. A patronált iskola tagjai jóval túlszárnyalták a minősítésben a Lokomotívot, de az osztálybasorolásukról már nem gondoskodtak. Az egyes járások, városok a következő eredményeket érték el július 31-ig. A szécsényi járás nem küldött jelentést, így csak az előző havi jelentésével szere­pel.) 1. Salgótarján vár. 287 fő 86.5% 2. Pásztói járás 100 ,, 81.3% 3. Salgótarjáni jár. 134 „ Sí.7% 4. Széchényi járás 42 ,, 28.7% 5. Bqyarmati járás 77 „ 19.2% 6. Rétsáqi járás 11 „ 15.7% Összesen; 651 fő 47.2% Ha a fejlesztési terv szerint, részleteiben nézzük meg a tel­jesítést, az alábbi képet kapjuk: I. oszt. sportolók 55 fő 125 % II. „ „ 105 „ 74.4% III. „ 404 „ 74.1% ifj. „ „ 87 „ 13.5% A fenti táblázatból megálla­píthatjuk, hogy sportköreink az ifjúsági, sportolók minősítésével nem törődnek, s nem kérik osztálybasorolásukát. Az után­pótlás nevelésével sokkal többet kell foglalkozni az edzőknek, in­tézőknek, sportköri vezetőknek. Az egységes sportminősítés alapja, hogy a sportolók ered­ményeik javításával fokozato­san jussanak mindig magasabb és magasabb osztályba. Ez a rendszer a sportolókat állandó edzésre, a sportveze tőket pedig sportolriatási munkájuk minőségének ja­vítására ösztönzi, valamint ezen keresztül lemér­hető az edzők, oktatók és taná­rok munkájának minőségi foka is. Ha ezeket vennék figye­lembe a sportkörök, akkor bizo­nyára alaposabban foglalkozná­nak a minősítés kérdésével. Pártunk megteremtette min­den feltételét a testnevelés és sporttömegmozgalom kialakítá­sának. Az edzőkre, sportvezetőkre hárul az a fe'adat, hogv a tömegekből kiválasszák a minőségi sportolókat. E feladat megoldására — a spor­tolók eredményeinek növelésére — jött létre az egységes sport- minősítési rendszer, amely az ifjúsági sportolóktól a kiváló sportolókig eredményeik alapján sorolja osztályba a versenyző­ket. Sportvezetőink, sportolóink pedig lássák meg: teljesíteni a fejlesztési tervet, egyet jelent megyénk minőségi fokának ro­hamos fejlődésével. Az SE ü-prolikról Méq mindéq vannak olyan sportkörök maqyénk területén, amelyek nem fordítanak eléq qondot az MHK testnevelési rendszer próbáira. Különösen a falusi sportköröknél tapasz­talható a hanyaq munka, amely főleq a sportköri vezetők felü­letességének tudható be. Iqy a falusi vonalon méq az elő­irányzatot jelentkezésben sem értük el. De vannak üzemi sportkörök is. ahol nem fordí­tanak az MHK-próbák teljesíté­sére semmi gondot. A Bocsár- lapujtői Bányász Sportkörnél az év elején jól halad: a mun­ka, azonban ez most nem ta­pasztalható, csak 7 fő tett ele­get az MHK-próbáknak, az is ezért, mert a próbák letétele nélkül nem vehettek volna részt a labdarúgó mérkőzése­ken. Horváth István sportköri elnök inkább csak a labdarú­gást in,ézi, keveset törődik a sportkörön belül az MHK pró­bákkal. I Alkotmányunk ünne­pén a Salqótarjáni Bányász II, csapatát látták vendégül Bo- csárlapujtőn és a mérkőzés • lőtt MHK-próbák voltak pro­gramiéba véve, azonban a pró­bák elmaradtak. Nem kielégítő az MHK-bizottság munkája sem, mert ha a sportköri el­nök nem véqez jó munkát, az MHK-bizottság hivatott arra, hoqv a sportkörön belül az MHK-t előre vigye. Általában még mindég van­nak olyan sportkörök, ahol 6—7 próbát tettek, azonban nem tudják a próbákat beve- qezni, mert a sportköri veze­tők nem adják meg a kellő segítséget. Az elkövetkező idő­ben a sportköri vezetők, ed­zők, aktív sportolók adjanak meg minden segítséget az MHK-próbák leté'eléhez, állan­dóan az MHK fejlesztési terv legyen a sportmunka kiinduló pontja. Több edzőnek az a hi­bája, hogy külön MHK-edzést vesz tervbe. Az edzéseknek és a versenyeknek szinte észre­vétlenül kell egybeolvadniok és azt mindenoldalúvá, válto­zatosabbá, szórakoztalóbbá kell tenni, így az eredmények is jobbak lesznek, ami megmu­tatkozik a csapatok erőnlété­ben is. Ezért vannak labdarú- qocsapatainkban félidős játéko­sok, mert az edző ugyan elké­szítette az egészévi edzési ter­vét és az MHK testnevelési rendszerre építette fel, azon­ban vannak játékosok, akik vonakodnak az 1000, vagy a 3000 méteres futástól, vagy a 8 km es gyaloglástól. Ha az edző engedékeny, akkor saját magát csapja be a játékos, a pályán nem bírja a két félidőt. Ezeknek a hibáknak a figye­lembevételével foqjanak hozzá a sportkörök a próbák teljesí­téséhez, hogy idő előtt teljesít­sék előirányzatukat Segítsük a megyei agitátor-tanácskozás részvevőinak felkészülését Augusztus 31-én, délelőtt 9 órakor ül össze Salgótarjánban, az Acélárugyár kuitúrotthimá­ban a megyei agitátor-tanácsko- zás. A tanácskozás idejének túl­nyomó részét a hozzászólások teszik ki. Ezért a megválasztott népnevelők alaposan készüljenek fel, a pártbizottságok és párt- szervezetek pedig adjanak meg minden segítséget a népnevelők számára. A tanácskozás végén a nép­nevelők megtekintik a megyei Ötéves terv-kiállítást. A RÁDIÓ MŰSORÁBÓL ÁLLANDÓ HÉTKÖZNAPI MŰSORSZÁMOK: Kossuth-rádió: 5.00: Hangle­mezek. — 5.20: Hírek, lapszem'e. — 5.40: Hanglemezek. — 6.00- Falurádió._— 6.30: hanglemezek* — 6.45: Hírek. — 7.45: Lapszem­le. — 7.55; Műsorismertetés. — 8.05: Hanglemezek. — 12.00: Hí­rek. Hangos • Újság. — 14.00: Időjárás. — 16.20; Iskolások rádiója. — 17.00; Hírek. — 20.Ó0: Hangos Újság. — 22.00: Hírek, sport. — 24.00: Hírek. Petőfi-rádió; 6.00: Hangleme­zek. — 6.35: Termelési hírek. — 6.45: Jóreggelt, gyerekek! —7.30; Hanglemezek. — 10.00: Hírek. — 17.30; Hírek. — 19.Í5: Sportne­gyedóra. AUGUSZTUS 27, SZERDA Kossuth-rádió: 11.30: Egy le­genda története. — 13.15; Miklós Kata és Angyal Nagy Gyula éne­kel. — 15.30: Kínos a föld alatt. — Irodalmi összeállítás. — 16.00; A magyar rádió ajándékműsora. — 17.15; A Balassagyarmati Népi Zenekar műsorából. — 17.30: A do'lár álarc nélkül. — 13.15: Szív küldi ... — 21.00: Román zenei hét. Petőfi-rádió; 3.00: Magyar mu­zsika. — 9.20: Utazás, az új Ma­gyarországon. — 15.00: Hangver­seny gyermekeknek. — 15.30; Az Elbától a Kínai-tengerig. Szovjet és népi demokratikus híradó. — 17.40: Állami gazdasagok hír­adója. — 18.40: A magyar rádió tánczenekara játszik. —, 20.10; A magyar szociáldemokrácia szere­pe a II. világháború előkészíté­sében. AUGUSZTUS 28, CSÜTÖRTÖK Kossuth-rádió: 11.30; Avdotya, a Munka Hőse. Elbeszélés. — 14.15; A Rádió Gyérmekújság műsora. — 15.30: Hazáról, embe­rekről, Déry Tibor Kossuth-díjas ütlnaplójáböl. — 16.30: A magyar nép történetéből. — 17.00: Kül­politikai kérdésekre válaszolunk. — 17.35: Jó munkáért .szép mu­zsikát. — 19.00: Egy falu — egy nóta. — 20.40; A begyűjtési ver­seny hírei. Petőfi-rádió: 8.40: Opérettrész- letek. — 10.50; A magyar rádió népi zenekara játszik. — 15.40: Fiatalok zenei úiságja. — 16.40; A herceghalmi kísérleti gazda­ságban. — 17.40; Hogyan teszik tönkre az amerikai megszállók a nyugateuróoai országok paraszt­ságát. — 18.00: Szív küldi... —1 19.00: Az ötéves terv nyomában* AUGUSZTUS 29, PÉNTEK Kossuth-rádió; 11.30: A katona és a bennszülött. Elbeszélés. — 15.00: Úttörő híradp. — 15.50; Liszt müveiből. — 17.15; Bartók Béla — Liszt Ferencről. Előadás. — 17.55: Nemzetközi kérdések. — 19.15: Filmdalok. — 20.40: A begyűjtési verseny hírei. — 22.25; Szabadság, szerelem ... Népda­lok Petőfi verseire. Petőfi-rádió; 8.15: Magyar da­lok. — «2.00: A magyar rádió ajándék-műsora. — 15.00: Roman zenei hét. — 17.00; Szív küldi... — 18.10; A proletárasszony példái képe: llámán Kató. — 19.00; Egy falu egy nóta. — 19.35: Jó mun­káért — szép muzsikát. — 20.00; Román zenei hét. — 20.00: Zenés, vidám tarka est. Hanglemezek. JÓKARBAN LÉVŐ, hitelesített vagy hitelesíthető mérleget és mázsát veszünk. 4. számú Nóg- rádmegyei Zöldség-Gyümölcs Fel- vásárló és Erlékesítö Vállalat, Salgótarján, Rákóczi.út 81. Tele­fon; 285. HÁLÓK, KONYHÁK, FESTETT BÚTOROK nagy választékban KAPHATÓK BÚIOBÉRTÉKESÍTŰ VÁLUL/VT SPORT SOROKBAN PÉCSI LOKOMOTÍV—SALGÓTAR­JÁNI BÁNYÁSZ 2:2 (2:1) Pécsett mintegy 10.00.0 néző előtt a salgótarjáni csapat az őszi első bajnoki fordulóra a következő összeállításban vette fel a küzdelmet: Oláh — Kiss, Para, Gáspár — Szojka, Dávid — Bablena, Csuberda, Opova, Vilezsál, Szabó. A két csapat igen nagy küz­delmet vívott a mérkőzés folya­mán. A Salgótarjáni Bányász nyuqodlabban és veszélyesebben támadott.- Védelmük azonban az első két gól után idegesen ját­szott. Szünet után ez a rész !s feljavult. Ekkor már áttörheted lennek bizonyult. Oláh néhány esetben nagyszerűen védett. Kissnek nehéz dolga volt a leg­jobb pécsi csatárral szemben, a feladatát azonban jól oldotta meg. Para keményen és jól ját­szott. Gáspárt nagy lelkesedése kisegítette. Szoika igen sok táma­dást indítón el. s a mezőny leg­jobbja volt. Dávid is igen jól játszott. Bablena sok veszélyes támadást indított el. s keményen küzdött. Csuberda jól épített és igen jók voltak az adogatásai. Öpava is jól játszott, azonban a lövéseivel nem volt szerencséje. Vilezsál a mezőnyben jeleskedett. Szabó gyenge volt. Salqótarján, Rákóczi-út 53 OTP. BEVÁLTÓHELY SZABAD NÓGRÁD Az MDP Nógrádmegyei Párt- bizotJtsáqának lapja Felelős kiadó: Nagy Kálmán Szerkesztőség és kiadóhivatal; Salqótarján, Rákcczi-u. 92. Telefon: szerkesztőség 52. kiadóhivatal 30. Előfizetési díj: egy hóra 3.50 Ft, negyedévre 10.50 Ft, félévre 21.— Ft. egy évre 42.— forint. Szikra Lapnyomda Budapest, József-körút 5 Felelős vezető; Kulcsár Mihály

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents