Szabad Nógrád. 1952. augusztus (8. évfolyam. 62-70. szám)
1952-08-16 / 66. szám
2 SZABAD IVOGRAD 1952 AUGUSZTUS 16. NEMZETKÖZI JEGYZETEK ,,A nép fel fog kelni...!” (Za Ljudsko Zmago, 1952 VIII. 6) Az elmúlt tanév végén a titóisták Igazi fasiszta módon léptek fel a maribori gimnázium tanárai és tanulói ellen. Először egész sor tanulót kidobtak a gimnáziumból, azután következett a letartóztatások hulláma. Mi vadította meg ennyire a titóistákat? Az igazság! Az igazság, amit olyan nyíltan és bátran megírtak a mariborí gimnázium tanulói dolgozataikban. Egy hetedik osztályos tanuló Prcsernröl, a nagy szlovén költőről, a szabadság szerelmeséről irt dolgozatot s a szlovén ftép boldog jövőjéről, a szláv testvériségről, a békéről és a népek közötti baráti megértésről, a hires költő témáiról. „Eddig Eresemnek egyetlen eszméje sem valósult meg: nálunk gyilkolásra tanítják az ifjúságot/" — kiált fel keserűen a dolgozat írója, majd így folytatja: „Ha politikusaink elgondolkoznak azon, hogy,.. milyen sok ország gyermekei tartoznak a szlávokhoz... talán abbahagynák a rágalmak és hazugságok szórását szláv testvéreinkre, az ellenségeskedést, amely szükségszerűen vezet az új háborúhoz ” A hatodik osztály diáklánya mély átérzéssel ir a nyomorról, amelyben a jugoszláv nép él és az erőszakról, amelyet a titóisták alkalmaznak a nép ellen. Egy hetedik osztályos diák a titóisla nevelésről irt, a 'visszataszító amerikai könyvekről, amelyekkel a titóisták meg akarják mérgezni az ifjúságot. „Hazugság — írja a tanuló —, amikor azt állítják, hogy ezek a könyvek a jobb életet mutatják nekünk, becsapnak bennünket ezek a könyvek, mert csak azért tanítanak bennünket, hogy eltakarják elölünk az élet borzalmait, nevelnek bennünket ezek a könyvek, de arra, hogy szolgák legyünk, ne pedig emberek.. Így és hasonló módon írtak a maribori tanulók. De mit vétettek a tanárok, hogy ugyanarra a sorsra jutottak, mint a tanulók? „Kitűnő” jeggyel osztályozták ezeket a dolgozatokat. Az ifjúságot igaz hazafiakká nevelték, hazájuk hü fiává és lányává. Az igazság a szabad szláv testvérek, a haladás és szocializmus szeretetét. oltották beléjük. Az egyik nevelőről „bűnössége” bizonyítékául azt írták a titóista újságok, hogy „a hatalom intézkedéseit barbárnak és terroristának nevezte”, egy másik tanárról pedig azt. hogy „arról beszélt az ifjúságnak, hogy a nép fel fog kelni a titóista hatalom ellen”. Ezekre a nevelőkre és erre az ifjúságra joggal büszke a jugoszláv nép. Ebből az ifjúságból sohasem fognak tudni a titófasiszták hazaárulókat és imperialista zsoldosokat nevelni. \ „V. I. Lenin“ villamos vízierőmű építkezései Romániában Anélkül, hogy bármit is elveszítene régi és messzefőldon ismert szépségéből a Bistrita sziklás völgye, most csodálatosabb és ragyogóbb, mint valaha. Hatalmas hegyek között épül a V. I. Lenin villamos vízierömű, amely a Román Népköztársaság villamosítási tervének egyik legjelentősebb műve. Néhány év múlva egv hatalmas tó fog elterülni a hegyek tetején — Románia legnagyobb hegyi tava —, amelyből egy most épülő földalatti víziúton — alagúton — keresztül jut a víz a turbinákhoz, mintegy 50 méterre a víz szintje alatt. Két esztendővel ezelőtt ezen a vidéken csak néhány pásztor fordult meg, akik keresztülhaj tották nyájaikat' a legelőkőn. Alig két esztendő múltán a folyó völgyének tájképe teljesen megváltozott. Valóságos harakváros nőtt ki a földből, utak, épületek, villanyvilágítás, üzletek, klubok létesültek. A pásztorok fiai ma a vízi-mű építői, az ország legtávolabbi részeiből százszámra/ érkeztek a munkások, hogy csatlakozzanak hozzájuk. Az építkezés télen sem szünetelt. A bányászok munkájuk után a betonmunkások segítségére siettek, hogy minél előbb elkészüljön az erőmű. Esténként a munkások szakelőadásokat, irodalmi vitákat, előadásokat hallgatnak, amit élénk érdeklődés kísér az építők körében. Erre nagy szükség van, állandóan új gépek érkeznek a Szovjetunióból, a szomszédos népi demokráciákból. Megérkeztek már az erőműhöz szükséges egyes alkatrészek is — és ezeket csak magaskulíú- rájú és szakképzettségű emberek lesznek majd képesek kezel- ni. A BOSSZÚ LA A U.JA Üa STE 7 ÓRA LEHETETT, 'amikor a kis hegyi faluhoz érkeztek. Fáradtak voltak az emberek, fáradtak a lovak. Jól esett volna egy kis pihenő, de a házak, amelyek mellett eddig elhaladtak, felperzselten és romokban hevertek. Végre megpillantottak egy eléggé ép házat fenn, a hegyoldalban. Csang Csüng politikai tiszt egyik társával a ház felé tartott. Mélységes csend vette körül a magányos házat. A szoba felfordultsága a gyűlölt ellenség nemrégi garázdálkodására emlékeztetett. Az egyik sarokban ruhásszekrény állt, s amikor beléptek a szobába, mintha nesz szűrődött volna a szekrényből. A két katona lövésre kész fegyverrel, lábuijhegyen közeledett a szekrény felé, s amikor a közelébe értek Csang Csüng hirtelen feltépte az ajtaját. Önkénytelenül visszatorpant. A szekrényben kis koreai fiú ku- porgot, nagy barna szeméből szomorúság és rémület áradt. Cang Csüng meleg szeretettel fordult a gyerekhez. — Ne félj, fiacskám... Jó barátok vagyunk, kínai önkéntesek ... A gyermek egy ideig még dermedten nézett, de aztán előmerészkedett és kitörő zokogással Csang Csüng karjaiba omlott. A politikai tiszt gyertyát gyújtott, leültette a kisfiút és gyengéd szóval biztatta, mondja el, mi történt... A fiú törve beszélt valamit kínaiul, de amikor Csang Csüng elővette jegyzetfüzetét és írószerszámát, kiderült, hogy ismert néhány kínai írásjelet is. Megindult hát a beszélgetés szóval és rajzolt jelekkel, s a1 szavak és írásjelek nyomán kibontakozott a kis ház tragédiája. C SANG TŰK KAI, a kisfiú elmondotta, hogy előző nap déltájban amerikai katonák rohanták meg a házat. Csang Tűk Kai családja most is menekülni akart, de már késő volt... Apja fájó szívvel gondolt arra, hogy ott kell hagyni fáradságos munkája eredményét, a szép termést. Még soha nem ígérkezett olyan dúsnak a termés, mint az idén. A köles szára szép magasra szökött, s a burgonya akkora volt, mint a rizsestá! Az éléskamrában is volt egy kis ennivaló, azt igyekeztek biztonságba helyezni, & ezzel elvesztegelték az időt. Az amerikaiak úgy zúdultak a falura, mint a szennyes áradat... Puszítottak, romboltak, gyújtogattak és gyilkoltak, gyilkoltak, gyilkoltak... Csang Tűk Kai nem tudta tovább folytatni. A sírás megint fojtogatta: — Apám... ottt., — nyögte fájdalmasan és az ablakon át az udvarra mutatott. K IMENTEK, s újabb megdöbbentő látvány tárult eléjük. Ott feküdt a gyerek apja, hátrakötözött kezekkel és fej nélkül... Vadállati kegyetlenséggel lenyiszált feje arrébb hevert egy tamariszkuszbokor tövében... Távolabb még egy holttest, Csang Tűk Kai nagybátyja ... És egy kisfiú. Csang Tűk Kai öccse — koponyáján sötét lyuk tátongott, s arcán megaivadt a vér... A ház első szobájában a kisfiú édesanyját és két nővérét gyilkolták le, a tornácon harmadik leánytestvérének holtteste volt. A lány menekülni próbált, de utána lőttek a mar- talócok. — Es te, Csang Tűk Kai, — kérdezte a kínai tiszt — hogyan menekültél meg? — Egy burgonyabokor mögött rejtőztem el, s amikor eltakarodtak, akkor bújtam a szekrénybe... Féltem, hogy visszajönnek... A kínai tiszt szava keményen csengett: — Ne félj, ezek nem jönnek vissza soha... Es ne sírj, megbosszuljuk ezt a kegyetlenséget... ■E* GYRE TÖBB kínai önkéntes gyülekezett a véráztatta udvaron. Csang Csüng most feléjük fordult: — Elvtársak/ A mi jelszavunk: „Szállj szembe az amerikai agresszorokkal és segítsd meg Koreát!" ebben a házban újabb értelmet kapott. ...Nézzétek ezt a szőrnyíl kegyetlenséget s ezt az árván maradt, szegény gyereket. Meg kell bosszulnunk ennek a kisfiúnak az árvaságát,.. Meg kell bosszulnunk minden legyilkolt derék, békés koreait... Meg kell bosszulnunk a koreai nép minden gyászát és szenvedésétI Acélos erővel tört ki a visszhang a katonákból: — Megbosszuljuk! Csang Csüng a kisfiúhoz fordult: — Hallottad? Megbosszulunk! ... Nyugodj meg, elvi- szünk magunkkal, talán van a közelben rokonod, vagy beadunk egy gyermekotthonba... Csang Tűk Kai megrázta a fejét. Szemében már nem könny csillogott, hanem erős tűz lobogott, a bosszú lángja. — Veletek megyek, de veletek is akarok maradni ... Már tizennégy éves vagyok... Adjatok fegyvert, harcolni akarok! Már eljött a tél. A hó fehér takaróval borította be a hegyeket. December 14-e volt. amikor Ha Kai Wu Ritől délnyugatra a kínai önkéntesek tüzérsége gyűrűbe fogta az ellenség állásait. Bömböltek az ágyúk, mint a bosszú harsonái. A völgyek százszorazott erővel verték vissza az ágyúk dörgését, ennek a támadásnak lehetetlen volt ellenállni... Az amerikaiak és a liszinmanisták Feladták állásaikat, menekültek... És ekkor felrengett a kürtszó: rohamra! A KÍNAI ÖNKÉNTESEK mint a fergeteg vetették magukat a gyűlölt ellenségre. Csang Tűk Kai ott rohant az első sorokban ... (Lu Csanq-nak — a Chlnlse Liberationban megjelent cikke nyomán.) Augusztus 20’tól nagy alakban mindennap megjelenik a Szabad Nép Pártunk Központi Vezetőségének lapja, a Szabad Nép augusztus 20-tól nagyalakbar. mindennap meg fog jelenni. A Szabad Népet olvasottsága és a befolyás szempontjából nem lehet semmiféle más magyar újsághoz hasonlítani. Az, hogy ma a Szabad Népet sokszázezer dolgozó olvassa, egyúttal jelenti a párt tömegbefolyását, a tömegekkel való szoros kapcsolatát. Az, hogy dolgozóink nagy érdeklő- désstl várják a Szabad Népet — az a dolgozó népünk érdeklődése, a párt szava; a párt útmutatása — Rákosi eivtárs szava és útmutatása iránt. A Szabad Nép a szocializmus építésének erős fegyvere, a tömegnevelés fontos eszköze. Ma, amikor felemelt ötéves tervünk döntő esztendejének végrehajtásán dolgozunk, amikor fokozott erővel kell harcolnunk az imperialista háborús uszítok és azok magyarországi ügynökei, a szocláldemokratizmus, a kuiákság, a klerikális reakció ellen, óriási feladat hárul a Szabad Népre. A Szabad Nép a dolgozókhoz közelálló nyelven, napról napra magyarázza meg a párt és a kormány politikáját, a tömegeket a soronlévő gazdasági és politikai feladatok megoldására mozgósítja, az igaz hazafiság szellemében neveli. A bírálat és önbírálat hatékony eszközeként segítőkezet nyújt a szocializmus irányában való előrehaladást gátló, minden helytelen megnyilvánulás felderítésében és kiküszöbölésében. Kifejezi a Szabad Nép dolgozó népünk béketörekvését, nap mint nap felemeli szavát az Imperialista háborús gyújtogatok ellen, a népek barátsága, a béke biztonsága mellett. Elősegíti országunk gazdaságának és kultúrájának további felvirágoztatását, népünk anyagi és szellemi jólétének gyorsütemü növelését. A Szabad Nép a falu szocialista átalakításáért vívott küzdelem erős fegyvere. Népünk öntudata jelentősen megnövekedett, feladataink egyre nagyobbak lesznek, amely azt jelenti, hogy dolgozó népünket még jobban kell tájékoztatni az ország életéről, felkarolni időben az újat, még inkább előre kell mutatni, még bátrabban kell bírálni, nagyobb erővel kell népünket a termelés feladataira és az imperialisták elleni harcra mozgósítani. E feladatokat még eredményesebben tudja a heti hétszeri megjelenésben, nagy Pravda-alakban megoldani és még népszerűbben, színesebben mint eddig. A korszerű rotációs gépet, melyen a nagy- alakban megjelenő Szabad Népet állítjuk elő, a Német Demokratikus Köztársaságban készítették, német szakmunkások szerelték össze, s ez is egyik kifejezője a népi demokratikus országok együttműködésének. Az augusztus 20-tól nagyalakban, hetenként hétszer megjelenő Szabad Nép még eredményesebben tud népünk öntudatának fejlesztésén munkákodni, mint eddig s mindennap eljut á párt szava. Rákosi elvtárs útmutatása sokszázezer dolgozóhoz, tájékoztatja a legfrissebb kIllés belpolitikai eseményekről. Az új formában megjelenő Szabad Nép még nagyobb segítséget fog adni megyéink dolgozóinak felemelt ötéves tervünk végrehajtásához, a békéért folyó nagy harchoz. Fordítsanak nagyobb gondot a nagybátonyi vájártanulók nevelésére A tiribe-si vállalathoz tartozó Irén bánya vájártanulói, s az oktató vájárok alkotmányunk tiszteletére vállalták, hogy a III. negyedévben 702 tonna szenet termelnek az előirányzaton felül. Vállalásukból július hónapra eső 234 tonna helyett. 248 tonnát termeltek terven felül. E hónapban azonban lemaradás van, mivel 12-ig 11.3 tonnával maradtak el a vállalásuk teljesítésétől. Az üzemnél dolgozó vájártanulók és oktatók munkájának az eredményeit csökkenti a szén fokozatos vé- konyodása, a bányai kimerülése. A vájártanulók gyakorlati munkájának biztosítása érdekében egy új bánya feltárását vették tervbe. A vállalatnál dolgozó Jeney, és Sándor mérnökök megígérték, hogy a szükséges méréseket időben elvégzik, de szavukat nem tartották be. Most amikor a vállalások teljesítésé ért folyik a harc, Irén-bánya régi műveletei napról napra jobban kimerülnek, de a késői mérések következtében az új feltárás sem teljes termelőképes, így az új bányából még nem tudják kiszállítani a szükséges mennyiségű szenet. A tanbánya eredményeit azonban hátráltatják az olyan tanulók is, mint Skrabut Józset vájártanuló, aki a kultúrmun- kából ugyan kiveszi a részét, de a gyakorlati termelőmunkát lebecsüli, s nem tekinti elsőrendű feladatának. Augusztus hónapban 12-ig már 4 napot hiányzott igazolatlanul, de rajta kívül ugyanezen idő alartt még Szarvas Pál 3, Tóth Tibor, Tisza Sándor, Pápai Mihály, Géber László 6—6 napot, Rengő Ferenc, Horváth István és még többen 5—5 napot maradtak távol az üzemtől. Felelőtlenségüket súlyosbítja, hogy mindannyian DISZ-tagok. A rendszeresen igazolatlanul távolmaradókra az üzem DISZ-szervezete nem figyelt fel. Nem magyarázták meg, hogy a gyakorlati munkából való elmaradásuk tapasztalatlanságot von maga után. Az ilyenek pedig nem állják meg helyüket a jövő bányász szakemberei között. A DISZ vezetői hagyták, hogy továbbra is rendszertelenül járjanak munkába, s fegyelmezetlenségükkel, nemtörődömségükkel, nap nap után megsértsék a szocialista munkaerkőlcsöt. De az üzem pártszervezete sem foglalkozott megfelelően a vájártanulókkal. Keveset törődtek azzal is, hogy a fiatalok hogyan töltik e! szabad idejüket, pedig nem lehet közömbös az. hogy a Nagybá- tonyban nevelkedő vájártanulókból a szocializmus harcos építői, vagy haszontalan, munka- fegyelmet nemismerő, képzetlen dolgozók kerülnek-e- ki. Farkas elvtárs a Központi Vezetőségi ülésen mondott szavai vonatkoznak az intézet párt- szervezetére is: „Bányász párt- szervezeteinknek azonban fel I kelt figyelniük arra. hogy a DISZ továbbra is elhanyagolja a bányászfiatalok politikai nevelését és különösen a legény- szállásokon nem törődik eléggé a fiatalok szabadidejének megszervezésével." Valóban így van ez, mert a nagybátonyi vájártanulók egy- része, amely az otthonban tölti el szabadidejét a szobákba húzódnak, de igen gyakran előfordult, hogv az épület padlására fellopakodva hazárdjátékkal, kártyázással töltik el idejüket. Eddig már több mint 30 csomag kártyát találtak a vájártanulóknál. Másrészük meg késő éjszakáig csatangol és csak igen kevesen vannak, akik hasznos tanulással töltik szabaidide. jüket. A pártszervezet és DISZ- szervezet nemtörődömsége azután oda vezetett, hogy az otthon szabályaitól eltérően késő éjszaka hazatérő Molnár Pál tanuló, hogy az otthonba be tudjon jutni leütötte, az éjszakai nyugalmukat őrző portást. Ez a fegyelmezetlenség tovább folytatódik, mert nincs senki, aki a fegyelmezetlenség megszüntetésére törekedne és így a legutóbb egyik nevelőjüket meg akarták verni, csak azért, hogy az utasítást ne kelljen vérehajtaniok. A vájártanulóotthon DISZ szervezete nemcsak a tanulási idény alatt, de a szünidőben sem törekedett a szervezeti élet helyes kialakítására. Minden lehetőség meg van arra, hogy a taggyűléseket rendszeresen megtartsák, mégis már közel 2 hónapja annak, hogy az intézet DISZ fiataljai taggyűlésre jöttek össze. Nem beszélték meg Farkas elvtárs KV ülésen mondott útmutatását sem. Nekünk az a célunk, hogy becsületes bányász szakembereket neveljünk, akik mindenkor áldozatkészek és tovább folytatják azt a harA megye sok községében és bányatelepén szép eredmények vannak az „Építsük szépítsük iskoláinkat" mozgalom terén. Mátranovák bányatelepen a mozgalom keretében a szülők 20.000 forint értékben végeztek társadami munkát. Megjavították, illetve kicserélték az ajtókat, ablakokat, széppé tették áz iskolát, a nyár folyamán elkészítik még a kerítést, is. Kisterenyén is szépen rendbe- tett, kitakarított iskolák várják a gyermekeket az új tanév kezdetén. Itit a szülők még a tanév folyamán megépítették társadalmi úton az iskola kerítését, körülbelül 3000 forint értékben. Kazáron kéttantermes iskola épült ennek a szép társadalmi mozgalomnak a keretében. Ró. nabányán az iskola kitakarítása után minden osztályban virágokat vittek és szép virágos udcot, amelyet Loy Árpád kezde-' ményezett „termelj ma többet, mint tegnap” mozgalmával, amit hős bányászaink jelenleg is eredményesen folytatnak. Az olyan tanulókból lesz tapasztalt és jó bányász szakember, akik Kiss János csapatában dolgoznak és augusztus hónap első dekádját 337 százalékra, vagy a hatos csapat tagjai, amely 216 százalékra teljesítette az első dekád előirányzatát. Jó bányásszá válik majd Csornán Sándor élenjáró dolgozó is, de ezeknek a feladatuk, hogy többet foglalkozzanak a tőlük elmaradt tanulókkal. Az intézetben megtörtént eseményekért, hibákért felelős a járási pártbizottság és a járási DISZ-bizottság is- A járási DISZ-bizottságról ug^an -időközönként járnak ki „villám” ellenőrzéseket végezni, vagy a DISZ titkárnak utasítást kiadni, de ilyenkor nem beszélgetnek a tanulókkal. így nem vették észre, hogy milyen hibák vannak az ifjúság között. Nagyobb súlyt kell helyezniök a szervezeti élet ellenőrzésére, s több segítséget kell nyújtani az ott- lévő DISZ-szervezetnek. Ez vonatkozik a járási pártbizottságra is, nagyobb figyelemmel kísérje a jövő bányászok életét s vegyék észre az olyan hibákat is, mint amilyet Bazsó János elkövetett, hogy 10 nap alatt a tanulók étkezésén 2800 forintot takarított meg a napi étkezések rovására-. Az intézet pártszervezete, ha tanul, mányozta volna Horváth elvtárs beszámolóját, nagyobb mértékben foglalkozott volna e helytelen takarékossággal. Az otthon DlSZ-szervezeté- nek, pártszervezetének a tel- adata, hogy ai fegyelem megszilárdítása után méltó utódokat neveljenek a> széncsata hőseinek, akik a jövőben meg tudják állni a helyüket a termelésben. vart létesítettek. Kisterenye bányatelepén négy tantermet látott el a szülői munkaközösség Ízléses függönnyel. Puszta- márkházán szépen kitakarították és népi szőttesből függönyöket ajándékoztak az iskolának. Karancsberényben három új tanítói lakás építésénél társadalmi munkaként végezték el a fuvarozást és a/ szükséges segédmunkát. Cereden is így készítik el az iskola kerítését. A kerítéshez szükséges sodronyanyagot is társadalmi úton szerezték tie. Karanoskesziben az iskola udvar kikövezését végezték el társadalmi úton. Társadalmi úton épül a be- depusztai iskola és nevelői lakás, a sóshartyáni iskola- második tanterme. Szépen rendbehozták a szülők a pásztói fiúiskolát is, cserepesvi rá gokat ajándékoztad az iskola díszítésére. \i „Építsük, szépítsük iskolánkat“-mozgalom eredményei
