Szabad Nógrád. 1952. augusztus (8. évfolyam. 62-70. szám)

1952-08-13 / 65. szám

a SZARAI) IvSgrXd 1952 AUGUSZTUS 13. Búzából 7.78, árpából 3.85 kilót kapnak' tagjaink egy munkaegység után — Levél a kisterenyei tszcs-ből — rrermet5cSoportjaink többsége terméseik egy részét már be­takarították. így gabonából egész évi munkájuk gyümölcse már felmérhető. Megindultak csoportjainknál a jöve­delem előleg elszámolásai gaboná­ból. Pl. a kisterenyei Vörös Október termelőszövetkezetben kiváló jöve- delmezés bizonyítja a jó munka ered. ményét. A csoport betakarította kalá­szos növényeit és elsőnek csépelt el a községben. Az állammal szembeni kötelezettségét. a géptől teljesítette. Teljesítette az ÁMG természetbeni követelését, tartalékolta a lövő évi terméshez szükséges vetőmagalapot, ezenfelül szépen juttat a tagoknak is. Búzából a tagok között egy munka­egységre 7.78 kilogrammot, árpából egy munkaegységre 3.85 kilogrammot osztanak ki. A csoport árpaterméséből is telje­sítette állammal szembeni kötelezett­ségét. A közös állatállomány takar­mányozására az előirányzott mennyi­séget' duplájára emelték az állatállo­mány továbbfejlesztése érdekében. A vetőmag alapot is biztosították. A sza­badpiacon 35 mázsa árpát értékesí­tenek abból a célból, hogy az évi ese­dékes forinthiteltartozásaikat az ál­lammal szemben kiegyenlítsék. A be nem takarított termények biztosítják a csoporttagok készpénz jövedelmét, ami előreláthatólag 21 forint lesz m unk aegységenként. Szarvas János tsz-könyvelő Boros Lászlóné tszcs csoportvezető A klerikális reakció és a kulákság szövetsége Kálión a falu fejlődése ellen Kalló község hosszú évszázado­kon át a váci püspökség, a papi nagybirtokok jobbágysorsában tengő­dött. Százezerholdas egyházi birtokok közepén a község parasztsága csak sínylődött, tengette életét föld nélkül, elnyomatásban, sötétségben. Mikor 1945-ben az évezredes per el­dőlt és a falu dolgozó parasztjai meg­kapták azt a földet, amelyben a 20-as és 30-as év derekán Végh Lajos és Strausz Károly, Hobabnyik János és a többiek csak megtűrt cselédemberek voltak, új életnek indult a falu. Ma elsőrendű kövesutak, több szövetkezeti bolt, tanuló, művelődő ifjúság és az iparban dolgozók sokasága mutatja, hogy más itt az élet. De nem annyira más, ahogy annak a felszabadulás után nekiindult.' A váci püspökség birtokai eltűntek ugyan, de a fekete csuhába öltözött klerikális reakció nápnyúzó és népbutító szelleme még ott él a községben. Szedlacsek Mihály, a község plébá­nosa és egyben kanonok, már vagy jó 14 éve él a faluban. A múltban nem sok gondja volt. Száztíz hold föld­jéből volt mit aprítani a tejbe, a szö­vetkezeti elnökségből is csurrant-csep- pent valami. Ha kiadott 200 négyszögöl kenderföldet a nincstelen parasztok­nak, azok 6—8 napig gürcölhettek el­lenértékképpen. A község képviselő­testületben csak egyedül maga 12 sza­vazati joggal rendelkezett és ha ar­ról volt szó,1 hogy valamit tenni kell a szegények javára, akkor ő — gon­dolván, hogy hadd tűrjenek, mert úgyis a mennyországba jutnak — el­lenük szavazott. Télvíz idején a káliói parasztoknak az a gabonájuk is elfo­gyott, amit a kulákok uzsorára ad­tak. Ilyenkor jó lett volna az erdőből fuvarba fát hordani, hogy ha már en­nivalójuk nincs is, legalább meleged­jenek. A 40-es évek elején a „tekin­tetes vármegye” 5000 pengőt utalt ki, hogy a püspöki erdőhöz vezető utat megjavítsák. De Szedlacsek, meg „jó barátai”, Nagy Károly, Korbély József, Koncz István, a kulákok, visz- szaküldték az 5000 forintot, mert az útjavításhoz a többi összeget nekik kellett volna fizetni, akiknek földjük az út mellett fekszik. Nekik megvolt a téli fűtenivaló, a parasztok meg forduljanak fel — gondolták. Nem bánták a parasztok gondját, ők nyu­godtan kártyázgattak, iszogattak — a tisztelendő űr is forgatta az „ördög bibliáját”. Ám a földbirtoklásnak és a 12 szavazati jognak 45-ben egyszerre csak végeszakadt. Igaz, hogy egészen az elmúlt évig még műveltette a plébános úr a 110 hold földjét, de az­tán átadta az államnak, mert hogy cselédnek már most nem megy senki. Amellett meg nem nagy híve annak sem, hogy a beadási kötelezettséget teljesítse. Még a múlt évről is hátra­lékban van. Most már a maguk föld­jein dolgoznak a kállói dolgozó pa­rasztok is, de azért Szedlacsek úgy szeretné, hogy minél rosszabbul. Ez évben a tavaszi növényápolás meg az aratás idején egy vasárnap négy mi­sét is tartott, máskor meg csak ket­tőt. Arról prédikált a templomban, hogy nem kell meghallgatni az új agrotechnikai dolgokat, mert elkárho­Szeptember hó elején jelenik meg a Társadalmi Szemle következő — augusz­tus — szeptember havi összevont — száma. Palicza György, Szúpatak község határában elvesztette celofánból ké­szült levéltárcáját igazolványokkal és 310 forinttal együtt. Kérjük a becsü­lete« megtalálót, hogy az igazolványo­kat a salgótarjáni városi pártbizottság­hoz juttassa el. A bennelévő 310 forin­tot megtarthatja magának.. * zik az, aki többet akar tudni, mint amit az isten rendelt. így akarja ő továbbra is sötétség­ben tartani a népet és ami a súlyo­sabb hiba, hogy a községi pártszer­vezet, tanács elhanyagolja a kleriká­lis reakció elleni harcot, nem leplezi le az egvházl reakció ártalmatlansá­gáról szóló híreket, Szedlacsek tudo­mány- és népellenes magatartását. Igaz, hogy ismerik a múltját, tudják, hogy milyen hírhedt ellensége volt a népnek, de nem fordítanak gondot arra. hogy a falu népe már most meglássa, ki rejtőzik a papi köntös­ben. Grősz még nyiltan helyeselte Mindszentynek a földreform eltörlé­sére, a csendőrség visszaállítására irányuló törekvését. Szedlacsek tanult a Grősz-perből, s rájött, hogy merev ellenállással a mai viszonyok mellett elsősorban ő jár rosszul. Taktikát változtatott. Lebeszélni a dolgozó pa­rasztságot az újról, a fejlett termelő­módokról, a termelőcsoportról, a lelki terror fegyverével egyenetlenséget szítani a családokon belül — ez most a fő módszere. Mint a tények is bi­zonyítják, a községi pártszervezet yezetőségének lenne miből merítenie adatokat a népnevelők számára Szed­lacsek ténykedését illetően. Ha, a nép­nevelőkkel ismertették volna a fejlett agrotechnikai eljárások eredményeit a megye területén, akkor nem fordulná elő, hogy a falu egyes dolgozói a szülői értekezleteken megtartott ter­mészettudományos előadásokat egy­szerűen otthagyják, kijelentve, hogy ilyesmi őket nem érdekli. Vagy beszél­hettek volna a népnevelők arról is, hogy a klerikális reakció és a kulák­ság szövetsége hogyan igyekszik gyengíteni államunkat a dolgozó pa­rasztság rovására. Szedlacsek Mihály is tartozik államunknak, de régi kár­tyapartnerei sem különbek. Korbély József kulák ebben az évben sertés­ből még nem adott be semmit, Koncz István harmincholdas 480 tojás­sal, Nagy Károly 36 holdas 145 darab tojással, 600 kg sertéssel és 432 kg vágómarhával tartozik államunk­nak. Szemre ugyan nem látszik szö­vetségük, de ha megnézzük, akkor csak a vak nem látja, mennyire egy úton haladnak. Bár a Központi Veze­tőség ülése alaposan feltárta a kleri­kális reakció aknamunkájának új módszereit, a községi pártszervezet mégsem okult ebből. Maga a párttit­kár sem ismerte, eléggé a határoza­tot, nem hogy még adatokat gvüjtött volna, hogy a község dolgozó paraszt­jainak kézzelfoghatóan bemutassák a népnevelők: a fekete reakció és a ku- lákság milyen egyetértésben, szemben jó arcot mutatva, valójában pedig a szebb élet kialakulását gátolva végzik munkájukat. Súlyosbítja a körülményt, hogy a párttagok nagy részének gyer­meke is beiratkozott hittanra. „Ho­gyan neveli népünket, hogyan végzi majd pártmunkáját — amelynek elvá­laszthatatlan része a klerikális reakció elleni harc — aki saját gyermekének nevelésébe olyanoknak enged beleszó­lást, akik a lelki terror minden esz­közét felhasználják arra, hogy szembe­fordítsák a gyermekeket az állammal, az iskolával, a tanulással és nem utolsósorban a kommuais’.a szülőkkel is?" Persze a klérus minden mester. kedése ellenére kibontakozóban van Kálió községben is egv tgéczsfgez,. a fejlődés útját választó szellem. Kó- már Istvánná már úgy vélekedik, hogy ha valaki megkezdené a tszcs-t, mind­járt be is állnának A beadásban is kifejezésre juttatják a falu parasztjai, hogy értékelik azt, amit az államtól kapnak. A pártszervezet feladata, hogy segítse még jobbam felnyitni a dol­gozó parasztság szemét, hogy meg­lássák: hogyan igyekszik a klérus meg a kulák továbbra is sötétségben, butaságban, elmaradottságban tartani őket Bemutatják Salgótarjánban az „Elítélt falu'*' című német filmet Négy mázsa gabonát gyűjtöttek a pusztaberki úttörők Lelkes munkát végeznek a puszta­berki úttörők. 38 pajtás vesz részt a kalászgyüjtésben. Már majdnem 400 kg gabonát adtak be C-jegyre. Ezen­kívül ugyancsak szép eredménnyel végzik a kalászgyüjtést a rétság-jász- telekpusztai, a szátok! és a szendehe­lyt úttörők,-. Ezek az úttörők-büszkén kezdhetik meg az új iskolai évben a tanulást azzal a tudattal, hogy a nyá­ron a vidám játszás, szórakozás mel­lett a hasznos munkából is kivették a részüket. A RÁDIÓ MŰSORÁBÓL Állandó hétköznapi Mü SORSZÁM OK Kossuth-rádló: 5.00: Hanglemezek: — 5.20: Hírek, lapszemle. — 5.40: Hang­lemezek. — 6.00; Falurádió. — 6.30: Hanglemezek. — 6.45: Hírek. — 7.45: Lapszemle. — 7.55: Műsorismertetés. — 8.05: Hanglemezek. — 12.00: Hírek. Hangos Ujsás — 14.00: Időjárás. — 16.20: Iskolások rádiója. - 17.00: Hí­rek. — 20.00: Hangos Újság. — 22.00: Hírek, sport. — 24 00: Hírek, Petőfi-rádió: 6,00: Hanglemezek. — 6.35: Termelési hírek. — 6.45: .Jóreg­gelt. gverekekl — 7.30: Hanglemezek. — 10.00: Hírek. — 17.3Ö; Hírek. — 19.15: Sportnegyedóra. AUGUSZTUS 13, SZERDA Kossuth-rádió: 12.30: Népdalok. — 14.15: Kovác-s Barna gitározik. — 15.00: t'rttörö híradó. — 15.55: A fertőd: állami kísérleti gazdaságban — 16.20: Jugo­szláviában történt. Elbeszélés. — 17.30: A dollár álarc nélkül. 18.15: Szív küldi szívnek. — Í9.00: Építőipari fél­óra. -- 20.50: írók béketízperce. — 21.55: Hanglemezek. Petőfi-rádió: 9 00’ Szovjet dalok. — 9.20: Utazás az ül Magyarországon. — 15.30: Elbától a kínai-tengerig. — 17.10: Urak joga — a munkások sora a régi rtzdon. — 17.40: Állami gazdaságok híradója. — 18.40: Tánczene. — 19.40: Népdalok. — 20.10: A magyar szociál­demokrácia a fehérterror idején. — 22.00: Vicktor Hugo és a zene. AUGUSZTUS 14, CSÜTÖRTÖK Kossuth-rádió: 11.30: A megfagyott ember. — 14.15: Gyermekújság. — 15.30; Hazáról — emberekről ... Déri Tibor úti naplója. —. 16.30: A magyar nép történetéből. — 17,00; Külpolitikai kérdésekre válaszolunk. — 17.35: Jő munkáért — szép muzsikát. — 19.00: Egy falu — egy nóta. — 20.40: A be­gyűjtési verseny hírei,. Petőfi-rádió: 9.40: Gyermekzene. — 10.50: Horváth Elemér és zenekara játszik. — 15.40: Fiatalok zenei újság­ja. — 16.40: Petrarcától — Majakov­szkijig. — 17.40: A falurádó előadása. — 18.40: Szív küldi. — 19.00: Az öt­éves terv nyomában.. — 19.35: Tánc­zene. — 22.35: Szovjet kamarazene. AUGUSZTUS 15, PÉNTEK Kossuth-rádió: 11.30: Harcban a sza­badságért. Versek. — 15.50: Kadosa: Becsület és dicsőség szvit — 17.55: Nemzetközi kérdések,’ — 19.00: A tu­domány úttörői. — 19.15: Operettrész- letek. — 20.41: A begyűjtési verseny hírei. — 21.00: A magyar rádió szim­fonikus zenekara játszik. — 22.25: Or­mánysági dalok. Petőfi-rádió: 7.00: Keringők, polkák. 8.15: A sárpilisi népi együttes műsora. — 10.10: Népek dalaiból. — 11.20: Gyermekrádió. — 15.00: öt munkaegy­ség. Elbeszélés. — 17.00; Szív küldi . .. — 18.10: A magyar munkásmozgalom harcos múltjából. — 19.00: Egy falu — egy nóta. — 19.35: Jó munkáért — szép muzsikát. — 22.00; Vidám zenés tarka­est. Könyvismertető Sejnman könyve ffA VATIKÁN A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚBAN'» címmel a Vatikán szerepét tárja fel az imperializmus korszakában. Kimutatja, hogy a Vatikán a tőkések támogatása folytán egyre nagyobb szerepet ját­szik még azokban az országokban is, ahol a katolikusok száma csekély. Az USA és a Vatikán között szoros együttműködés jött létre s az egyház a tőkés országokban az államapparátus szerve:; része lett. Részletesen elemzi politikáját München idején, kitér a Va­tikán szerepére Ausztria és Csehszlo­vákia meghódításával kapcsolatos ese­ményekben. Rámutat arra, hogy a pápa milyen tevékenyen vett részt a szovjet­ellenes reakciós erők fejlesztésében és a háború ki robbantásában. Leleplezi a pápa szerepét a lengyelországi hadjá­rat, a szovjet—finn háború idején, ami­kor együttműködik a francia árulókkal, elismeri a „hitleri új rend’»-et, stb. Sztálingrád után a pápa az angol— amerikai imperialisták felé orientáló­dik, rész tv esz a szovjetellenes blokk létrehozásában, „kereszteshadjáratot" hirdetett a kommunizmus ellen, titkos tárgyalásokat folytat a fasizmus meg­mentése érdekében, mindent elkövet, hogy a második világháború alatt az európai nyugati front megindulhasson. Harcol a moszkvai, teheráni és krimi konferencia határozatai ellen, közbelép a háborús bűnösök érdekében, élére áll a Habsburg-monarchia visszaállításáért folytatott harcnak: kapcsolatba <ép a nemzetközi fasiszta szervezetekkel, tá­mogatja Tito politikáját, stb. A SALGÓTARJÁNI November 7-film­színház 14-től 20-ig az „Elítélt fa,u" cimű német filmet mutatja be A film egy nyugatnémetországi falu, Bärenwei- ler lakóinak életét és rajtuk keresztül Ny ugat-Németország dolgozóinak hősi harcát vetíti elénk. A forgatókönyv írói­nak egy újsághír adta meg a film alap­ötletét. „Amerikai katonai repülőterek építését vették tervbe a nyugatnémet­országi szántóföldeken." A forgatókönyv művészi módon építi fel a drámai kon­fliktust. A falu lakói aratási ünnepsé gükön értesülnek a kormány és az ame. rikaj megszálló parancsnokság intézke­déséről: a falut ki kell üríteni. A gy»l­KISTERENYÉN 13—15 lg az „Elsőosz tályosok" című szovjet film kerül be­mutatásra. SZeCSÉNYBEN 13—15 én a „Kína fel- szabadulása" című fii- > lesz műsoron PÁSZTÓ 13—15-én a „Kincs nyomá­ban" cjmü filmet tűzték műsorra. Nagy szeretettel fogadta Salgótarján dolgozó népe hazaérkezésekor Szőj ka Ferencet, Salgótarján első olimpikonját. Nagy öröm érte Salgótarján dolgozóit, amikor megtudták, hogy Szojka Ferenc, a Salgótarjáni Bányász kiváló jobbfede­zete bekerült a magyar labdarúgóválo­gatott olimpiai keretébe. Ez az öröm még nagyobbra fokozódott, amikor a salgótarjáni fiatal labdarúgó elutazott Helsinkibe, hogy ott résztvegyen az olimpiai játékokon. Szojka Ferenc megérdemelten került be az olimpiai keretbe, mert nemcsak a Salgótarjáni Bányász színeiben. ha­nem a nagy válogatott tartalékcsapatá­ban is szívvel és lélekkel küzdött azért, hogy eredményesebben vegye fel csa pata a harcot. Szojka Ferenc minden mérkőzésen tudásának a ’ey javát nyui- totta. Idehaza Is az utóbbi hónapokban cspatának legjobb játékosa volt. Szám­talanszor válogatott formában játszott, s nem egy esetben az ő érdeme volt. hogv a bányászcsapat jó eredményt ért el. Salgótarján dolgozói az olirrmiai mér­kőzések ideje alatt együtt szurkoltak az kos terv szerint a szántóföldek helyén, amelyek a falu lakosai számára az éie- tet, a békét jelemették, katonai repüld» tér foglalja majd el. Hogyan harcolnak ez ellen a falu la­kói, hogyan seqíti harcukat az eaész környék, az egész ország, mint vállal­nak velük szolidaritást a munkások, ezt mutatja be a film a továbbiak során. A falu és város összefogásának, a né­met nép békeharcának hősi eposza ez a film, bemutatja, hogyan válthatja vaj óra a német nép a nagy Sztálin sza­vait: „A béke fennmarad és tartós leSz, ha a népek kezükbe veszik a béke megőrzésének ügyét és végig kitarta­nak mellette." BALASSAGYARMATON 13—15-én 1 „Meseország" című szovjet rajzfilmso­rozatot mutatják be. MATRANOVAKON 13—14-én a „Boldog aratás" című vidám szovjet film les» műsoron. egész magyar néppel, sportolóink győ­zelméért. Táviratokat küldtek olimpi­konjainknak, amelyben megírták, hogy olimpiai műszakokat tartanak idehaza és termelésük fokozásával serkentették olimpikonjainkat Helsinkiben a győzel­mek eléréséért. Salgótarján város dolgozói büszkék Szojka Ferencre, a salgótarjáni szüle­tésű első sa*!gó'ariáni olimpikonra. Augusztus 9.én szombaton este 8 óra­kor a szépen feldíszített állomáson ze­neszóval és virágcsokrok erdejével fo­gadták a vonatból kiszálló fiatal *abda. rugót. Kivonultak sporttársai a bá­nyász sportkör részéről, lelkes DISZ- fiatalok, úttörők, bányászok és hatal­ma'? szurkolősereg. Az ünnepélyes fo­gadtatás után zenekarral az élen egé­szen a lakásáig kísérték Salgótarján dolgozói Szoika Ferencet, aki a megha­tottságtól a’ig ta’ált szavakat ezért a megtiszteltetésért és azért a sok jóért, amit a tatai edzőtáborban és Helsinki­ben a magyar néptől kanott. Köszöne­tét mondott a napv foradtatás<V*t. ami­ben Salgótarján dolgozói részesítették és ígéretet tett arra. hogy ezután még nagyobb lendülettel, szívvel és ’é’ekkel fog küzdeni a bánvászc.saoat sikeréért és azért, hogv a magyar soort még vi­rágzóbb fejlődésnek indulton. s még iobb eredményeket érhessen el. SZABAD NÖGRAD MDP Nóqrádmeqvel Pártbizottságának lapfa Felelős» kiadó: NAGY KALMAN Szerkesztősép &s kiadóhivatal; Salgótarján Rákóczl-u. 92. Telefon: szerkesztőség 52. kiadóhivatal 30. Előfizetési díj: egv hóra 3.50 Ft. negyed^ évre 10.50 Ft. félévre 21.— Ft, egy évre 42.— forint. Szikra Lapnyomda. Bpest. J6zsef-krt S Felelős vezető; Kulcsár Mihály KIRÁNDULÁSRA KÉSZÉTELT! Nyílt tűzön is könnyen, gyorsan melegíthető Ízletes is kiadós KAPHATÓ \ KISKERESKEDELMI VÁLLALAT MINDEN ÍLELMISZERÜZIETÉBEN Jelenet az „Elítélt falu- c filmből. Akik megnyitották a szovjet sportolók olimpiai győzelmeinek sorozatát A Helsinkiben diadalmasan szereplő szovjet sportolók az egész világ előtti bebizonyították hatalmas fölényüket és nagy tudásukat. A ragyogó győzelmeik közül kimagaslanak a diszkoszvetőnők eredményei. A szovjet sportolók nagy fölényét mutatja, hogy ebben a számban a Szovjetunió versenyzői foglalták el az első három helyezést. Az aranyérmet N. Romaskova szerezte meg 51.42 méteres új olimpiai csúcseredménnyel. Az ezüstérmet J Bagrjanceva, a bronz, érmet pedig N. Dumbadze nyerte el. Az olimpia-stadion 60.000 nézője hatal­mas lelkesedéssel ünnepelte a három kiváló atlétanőt. A képen (balról jobbra) J. Bagrjanceva, N. Romaskova és N. Dumbadze látható a nagyaserű győzelem után. Nagy szeretetfel fogadták Szojka Ferencet í Salgótarján dolgozói

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents