Szabad Nógrád, 1952. július (8. évfolyam, 53-61. szám)
1952-07-05 / 54. szám
1952 JULIUS 5. *KABAD IVSgR^P 3 A provokátorok veresége Az egész megye területén soha nem tapasztalt ütemben folynak a munkás- lakások, bölcsődék, napközi otthonok, iskolák és kultúrházak építései. Ez azt jelenti, hogy szebb tesz megyénk, kulturáltabb lesz népünk, egészségesebbek lesznek gyermekeink, mert építkezéseink megteremtik ennek előfeltételeit. Ezekhez a hatalmas építkezésekhez • nagymennyiségű alapanyagra van szükség. Millió, és millió tégla kell ahhoz, hogy biztosítva legyen megyénk ötéves tervének megvalósítása. Nagy feladataink megvalósításából a Zagyvapálfalvi Téglagyárra is komoly rész hárul, hiszen ennek a vállalatnak a termelése jelentős részét teszi ki építőiparunk szükségletének. Ha a vállalat nap nap után lemarad a tervével és á tervezett téglamennyiséget nem gyártja le, kevesebb munkás- lakás. napközi otthon lesz felépítve megyénkben. A Zagyvapálfalvi Téglagyár jelen- lem termielésé súlyosan vészélvezteti előirányzott tervünk megvalósítását. Az első negyedévben 105 százalékot értek el. de a második negyedévi tervüknél igen' komoly visszaesés mutatkozott. A második negyedévben mindössze 70 százalékra tettek eleget kötelezettségüknek. A második negyedévben éppen úgy bizosítva volt a termelés technikai része, mint az első negyedben, azonban hiányzott az egyszemélyi vezetés, meglazult a munkafegyelem és helyébe egy termeléstgátló, rossz szellem lépett. A vállalat vezetősége mindenben keresi a hibát, csak éppen a valóságot nem akarja meglátni. Juhász Péter vállalatvezető a munkaerő hiányában látfai tervlemaradásuk legfőbb okát, A napi termelések azonban másról tanúskodnak. Június 20-án 98 százalékra teljesítették a napi tervet, ugyanazzal a munkaerővel és technikai fölkészültséggel, mint ae elő-ző napokon, ami- ,kor mindössze 50 százalékot értek el. A téglagyárban előfordulnak olyan esetek, mint június 23-ám, hétfőn, amikor Garamszegi Gyula gépész ittas állapotban foglalta el munkahelyét és ennek következtében igen komoly üzemzavarokat okozott. De. ha megnézzük a ledolgozott munkaórák számát, akkor megállapíthatjuk, hogy a minden nap megismétlődő 1—2, sőt 3 órás munkaidő kiesés súlyos nyomokat hagy az üzem életében. A munkafegyelem hiányában, különösen a hétfői napokon. csak 11 órakor kezdenek a munkához, szombaton pedig már délben leteszik a szerszámot arra hivatkozva, hogy az autóbusz itthagyja őket. A munkaverseny-mozgalomnak a vállalatnál még nyomai sincsenek. Nem folyik olyan szenvedélyes harc, mint megyénk bányai és vasipari üzemeiben. Nincs felelősségérzet. Az elkövetett hibákért senki sem vállal felelősséget. Május első «hetében a présgépbe vasat dobtak, amely kétnapos kiesést okozott a termelésből. Az elkövető ellen azonban nem indítottak fegyelmi eljárást és ez a fegyelem további lazulásához vezetett. A vállalat vezetőségén belül sincs még az összhang. A felelősséget egymásra tologatják. A hibákat elkenik. Egyszóval: még a vezetőknél is hiányzik a kommunista kritika és önkritika. A dolgozókban megvan az akarat, csak többet kellene törődni velük. Meg kell teremteni a dolgozók politikai és szakmai nevelésének lehetőségét. Többet kel! foglalkozni a dolgozók egészségvédelmével. A munkásszállás tisztátalamságához nagy köze van a gyár vezetőségének, de. maguknak a dolgozóknak is. A párt- és szakszervezeti élet sem kielégítő a vállalatnál. Nincsenek népnevelők, akik fel világositó munkát végeznének a dolgozók között. Garamszegi Gyula, a szakszervezett bizalmi nem hogy nevelné, vagy példát mutatna a dolgozóknak, hanem sok esetben goromiba szavakkal fordul feléjük, s így ai gyakorlatlan dolgozók fejlődését nem segíti elő. A Zagyvapálfalvi Téglagyárnál haladéktalanul fel kell számolni a közömbösséget, a vállalat vezetőségen belüli „haverizmust” és törekedmiíök kell a tényleges munkaidő teljes kihasználására, hogy tervüket rendszeresen teljesíteni tudják. Munkájukat úgy kell megszervezni, hogy gépük állandó üzemeltetésével minden perc ki legyen használva. A munkafegyelem lazitói ellen pedig a legszigorúbban járjanak 'el és, ne engedjék meg munka közben a drasztikus vicceiket, a rendellenességet, a lógást, amely eddig jellemző volt a Zagyvapálfalvi Téglagyárra. Közösítsék ki maguk közül az olyan dolgozókat, akiknek nem szívügyük a terv teljesítése. Szabó József, a megyei tanács ipari osztályának vezetője Duclos elvtárs szabad! — futott végig a hír a világon keddről szerdára virradó éjszaka. A párizsi vádtanács semmisnek mondotta ki a Jacques Duclos elvtárs elten indított eljárást, valamint az ellene kiadott elfogató parancsot és elrendelte szabadonbocsátását. Duclos eívtárs kedden este 21.07 órakor elhagyta a Santé-börtönt. Ezzel egyidőben szabadonbocsá- tották Duclos elvtárs soffőrjét és kísérőjét, de a vádtanács megtagadta André Stíl, a l’Humanité fő- szerkesztőjének szabadlábrahelyezé- sét. A vádtanács határozata — amelyet a francia nép és az egész haladó emberiség egvre nagyobb méreteket öltő tiltakozása, valamint a vád alaptalansága erőszakolt ki — hatalmas csapás az amerikai imperializmus politikájára, a béketábor küzdelmének eredménye és győzelme. Az egyik amerikai lap írta néhány héttel ezelőtt: „Ha idejében közbe nem lépünk, megtörténhetik, hogy a békemozgaloffi kihúzza a gyékényt a mai francia kormányrendszer alól és drága pénzen felépített „védelmi szervezetünk” összeomlik, mint egy kártyavár”. Duclos eívtárs szabadon- bocsátásával a hírhedt Reichstagperhez hasonló provokációra feltett kártya elveszett a hazaáruló francia kormány részére. A kártyavár omladozik és előbb, vagy utóbb teljesen össze fog omlani, a harc a francia nép győzelmével fog végződni. A francia kormány súlyos vereséget szenvedett a francia hazafiak ellenállásától, a kommunisták képviselte francia nép igazától, az egész nemzetközi béketábortól. Jacques Duclos-va! a béketábor egyik legkiválóbb harcosát nyerte vissza, de a harcnak, a megtöri ás elleni küzdelemnek nincs vége. André Stil és még sok francia béke- harcos a börtönben van és eljárás folyik ellenük. Még uralmon van az áruló francia kormány és Francia- országban székel Ridgway, a pestisgenerális. A francia nép tovább folytatja elszántan küzdelmét békéjéért, függetlenségéért, most már ismét Duclos elvtárssal az élen. Még szorosabbra kovácsolja a francia munkásosztály, a francia parasztság és valamennyi haladó, békc- szerető erő egységét, mert tudják — Duclos elvtárs kiszabadításának példája is azt bizonyltja — megvan bennük az erő nemzeti és társadalmi felszabadulásuk biztosításához! Kimagasló teljesítmények a koreai műszak első napjain Margit-táró Amikor július 1-én regget a. bányászokkal telt autó Bárnából el indult Margit-táró felé, Tarják Vilmos üzemi párttiikár megállt a kocsi hátsó felében„ hallgatta az egymás közt csendesen beszélgető dolgozókat. Azt forgatta fejében, hogyan is fog alakulni a mai nap, a koreai műszak és a harmadik negyedévi terv első napja. Nem akármilyen nap ez. Sok. kai különb/ mint a többi. Mielőtt az autó beért volna, gondolatát tett követte, s jó hangosan beleszólt a csendesen beszélgető tömegbe: — Elvtársak! — mondotta és minden szem ráfigyelt. — Ma nagy na. punk van. Ma kezdjük el a koreai míiszaköt, s a harmadik negyedévi tervünket. Vigyáznunk kell, mert elseje van és ilyenkor általában kevesebbet termel üzemünk, mint hónap közben. Nem sok változás van a csapatoknál, tehát megvan -a feltétele, hogy most többet termeljünk már a hónap első napján, mint az előző hónapokban ... Tovább nem folytathatta, mert az autó hirtelen megállt az üzem irodája előtt, s a dolgozók sietve indultak el a bánya felé. Szavai ott csengtek a bányászok füleiben ... Amikor Orosházi Ferenc a 12-es csa. pat vezetője és társa az első sikló aljához értek, az elövájár nem beszélt sokat, csak ennyit mondott: — Ma csak ketten leszünk, pedig nehéz ezen a helyen termelni, nem könnyű a 30 .méteres gurilón a csilléket feltolni.,. Társa csak egy percig gondolko. zott. Bántotta öt, hogy harmadik társuk betegsége miatt lemaradjanak. — Nem baj — szólt határozottan — azért a magunkét kitermeljük ... — Sőt, még a harmadik helyett is! — toldotta meg Orosházi Ferenc. A munkahelyen rövid idő alatt hozzákészültek a termeléshez. Csakhamar izzadtság leple el testüket. Nem sokat beszéltek, tudták mindketten, mit kell tenniök és miért teszik. Fél kettőre 9 csillét raklak, a műszak végéig pedig beváltották szavukat... Harmadik társuk helyett is termeltek! A műszak, végén derült ki, hogy ezen a műszakon ők érték el a leg- jobb teljesítményt. Ott sorakozott mellettük Pál János Mátyás csapata, amely 12 csillét, Fülöp József csapata, amely 13 csilié szenet adott ki az első műszak alatt. Ez a műszak 3 csillével termelt több szenet, mint az előző napon, az egész üzem pedig napi tervét több mint 99 százalékra teljesítette. A margittárói bányászok harca tehát nem volt eredménytelen, de jobb is lehetett volna. Jobb, ha a 3. számú lejiaknában a rázócsúzda nem állt volna kihasználatlanul az ácsolatok tövében, ha egyes csapatok' nak nem kellene kétszer lapátolniók Igen. Torják Vilmos üzemi párttitkár gondja az autóban nem volt hiábavaló. A párt- és szakszervezet népnevelői keveset beszéltek e nap nagyszerű jelentőségéről, elégtelen volt a műszakiak felkészültsége is. Pedig Orosházi Ferenc, Fülöp József és a többi margittárói bányász arról tettek bizonyságot, hogy tudják; több szenet adni a hazának, egyet jelent harcolni Koreáért, a békéért. Csipkés-bánya Csipkés üzem fizikai és műszak! dolgozói mór előre készültek a koreai műszakra. A termelés fokozása érdekében július 1-én két 30 méteres ciklusos frontfejtést indítottak be. A műszaki vezetőség a jó föltárósi munkákkal biztosította a termelés sikerét. A dolgozók a műszak megkezdése előtt tartott röpgyülés alkalmával megfogadták, hogy kemény, megfeszített munkájukkal fejezik ki szo- idarításukat a hős koreai nép iránt. Nagy Flórián kommunista példamutatással csatlakozott a Loy-mozgalom- hoz és vállalta, hogv iúhus hónapban 187, augusztusban 194, szeptemberben pedig 220 csillével termel többet előirányzatánál. A koreai műszakok első napján 111 százalékot ért el. Gecse István Márton 20 főből álló csapatának minden egyes tagja másfél csillével termelt többet napi előirányzatánál. A kemény harc után Csipkés-bánya dolgozói már az első napon 102.3 százalékos eredménnyel kezdtek. ígéretükhöz híven, a második napon s kemény harc jellemezte munkájukat. Hegyes Mátyás if j. 12 főből álló sportbrigádja a második napon 145.8 százalékra teljesítette előirányzatát. A sportbrigád megfogadta, hogy a harmadik negyedév minden hónapjában 210 csillével termel többet előirányzatánál. A második műszak első harmad ja 101 százalékot ért el. Zagyvapálfalvi Bányagépgyár A pálfalvl hányagépgyár dolgozói is lelkesen csatlakoztak a Duclos Bányagépgyár felhívásához. A koreai műszakok sikere érdekében röpgyiiléseken számos felajánlást tettek. A felajánlások egyike a későnjövés megszüntetése volt. Az első koreai műszak alkalmával két igazolatlan mulasztás volt, a második és harmadik napon egyetlen dolgozó sem késeit el munkájából. A felajánlások teljesítése (erén Kertész István sztahanovista gyalus a Roesemann meghajtómű alnatrészeinek készítésénél elsején és másodikén átlagosan 155 százalékot ért el. Kérdi István esztergályos aki a múlt hónapban mindössze 65 százalékra teljesítette előirányzatát, a koreai műszak első két napján 120 százalékos teljesítményt ért el- Ugyan így Miklós László esztergályos is mindössze 90 százalékra teljesítette június havi tervét és az első két koreai műszak alkalmával termelését 114 százalékra fokozta. Jó eredménnyel kezdett Pozsonyi István sztahanovista marós, aki két gépen dolgozik és a Roesemann-mŰ fogaskerék elkészítésénél 135 százalékra fokozta teljesítményét. Salgótarjáni Tűzhelygyár A Salgótarjáni Tűzhelygyár dolgozói 199.000 forint értékű felajánlást tettek a július 1 -tői 10-ig tartó koreai műszakokra. Az öntödék dolgozói fogadalmat tettek, hogy a május havi 8.95 százalékos selejtjüket az első 10 napban 1 százalékkal csökkentik. A sclejtcsökkentéssel 18.000 forint megta hárítást érnek el. A Salgótarjáni üveggyár dolgozói 274.1 tonna árut termelnek terven felül A Salgótarjáni Üveggyár dolgozói harmadik negyedév megkezdése előtt levelet küldtek Rákosi eivtárshoz, amelvben a többi között ezeket írják: „Egy akarattal csatlakozunk az -alkotmány évfordulója tiszteletére indított munkaversenyhez. A harmadik negyedévet szolidaritásunk kifejezéseképpen a szabadságáért harcoló hős koreai nép iránt július 1—10-ig tartó koreai müszakok’-kal kezdjük.” Levelükben fogadalmat tettek, hogy harmadik negyedévben az előirányzott készüvegtermelésüket 274.4 tonna mennyiséggel és egymillió nyolcszázezer forint értékkel teljesítik túl. Az 1—II, kádkemencék a harmadik negyedévi tervet 5 nappal, a fehérkádmedencék együttesen 11 nappal, a fazekas kemence dolgozói pedig 14 nappal előbb fejezik be. Ezenkívül az első félévi selejtátlag- hoz mérten a harmadik negyedévben 2.2 százalékkal csökkentik selejtjüket. Az igazolatlan mulasztók számarányát, amely napi 6 fő átlagnak felelt meg, 50 százalékkal csökkentik, a munkaerő- és munkaidősgységekre eső termelékenységet 9 százalékkal növelik, a norma alatt teljesítők arány- számát az eddigi 15—20 százalékról 10—12 százalékra szorítják le. A vezetők hibájából mindössze 70 százalékra teljesítette második negyedévi tervét a pálfalvi téglagyár A gyors, szemveszíeségnélküli aratásért írekben a napokban 1 a napOKlian teljes erővel meg kezdődik az aratás megyénkben is. Az Ősziárpa nagyrésze már keresztek, ben van, cséplése is megkezdődött. A munka nagyobbik része, dandárja azonban ezután következik. A búza és a rozs jövőévi kenyérszükségietün- ket biztosítja -— tehát ezek aratása még fokozottabb felelősséget, még jobb munkaszervezettséget kíván. Itt már fel kell használni az ősziárpa aratásánál szerzett tapasztalatokat, kiküszöbölve a hibákat, továbbfejlesztve a jó,, egészséges kezdeményezéseket. A legfontosabb teendő a gyors, szemveszteségnélkiiii aratás megszervezése. Ezekben a napokban a falu minden vezetőjének, dolgozójának ismernie kell a maga feladatát. Csak igy lehet eredményesen harcolni a falu, a tszcs, a gépállomás, az állami gazdaság aratási, betakarítási tervének sikeres végrehajtásáért e tervek napi feladatainak következetes végrehajtásáért. A multévi példák figyelmeztetnek bennünket arra, hogy a tervszerűtlenség és szervezetlenség megkárosít ja népgazdaságunkat,' a dolgozó parasztságot és az egész dolgozó népet. A szem veszteségei í en i sikeres harc — amelvnek már sok jó jelei mutatkoztak eddig is — viszont soktízezer mázsa gabonával növelheti terméseredményünket. A községi pártszervezetek és tanácsok ezekben a, napokban mozgósítsanak minden munkaerőt', hogy. a miniszter- tanács határozatában megszabott idő alatt, sőt előbb elvégezzék a munkálatokat. Nagyon fontos, hogy ne várják be, amíg a község határában egyszerre beérik a gabona. A mezőőrök, a dűlőfelelősök, az állandó bizottságok tagjai rendszeresen kísérjék figyelemmel, hol érett kasza alá a gabona. Amint ilyen tábla a községben van, azonnai kezdjék meg az aratást. Sok helyen már az aratásnál segítenek egymásnak a dolgozó parasztok. Ezt a kezdeményezést tovább lehet fejleszteni, úgyszólván minden községben lehet alkalmazni. Ugyanezt a kollektív Isitse js minden falu. AZ ELSŐ KENYÉR A HAZÁÉ munkát, egymásnak váló segítséget, a behordásnál is meg lehet és meg kell szervezni. Ezzel csökkentik a községben a szemveszteséget, dolgozó parasztságunk több gabonával erősítheti saját államát, ugyanakkor több gabona jut a szabad piacra, ami jelentős jövedelemtöbbletet jelent a falu számára. A községi tanácsok szigorúan lépjenek fei az olyanok ellen, akik a gabona beérése, sőt szempergés? el’e. nére sem kezdik meg az aratást. Különösen éles szemmel figyeljék a ku- lákokat. Jó! lehet, hogy ő maguk időben learatnak, de terjesztik és suttogják azt az elavult szokást, hogy ráérünk még, hogy ott pereg a szem, ahol van. Törődjenek azzal is, hogy az aratás munkájában legpéldamuta- tóbb dolgozó parasztokat megdicsérjék. Necsak a falitáblára kerüljenek ki, hanem köszöntse őket kultúrműsor, álljon nevük az egész falu példamutatói között. A learatott területeken szervezzék meg a kalászgyüjtést, biztosítsák, hogy a learatott gabona azonnal keresztekbe kerüljön. fi leli VGtni azt a régi szokást is, hogy megvárják, amíg mindenki behordja gabonáját. A községben a learatott terménynek legalább a felét behordták, már hozzá lehet fogni a csépiéshez. Ha a falu dolgozó parasztjai egymásnak Segítenek a mun. kában, akkor biztosítva van. hogy a cséplőgépek folyamatosán dolgozzanak, ugyanakkor a gabona nincs kitéve annak a veszélynek, hogy a földön maradva, a szél, az eső kipergeti belőle a szemet. Megyénk dolgozó népe ebben az esz- tendőbeh jobban készült fel a betakarításra, mint az elmúlt évben. A magasabb munkaszervezéshez tartozik az is, hogy az aratással egyidőben elvégezzék a tarlóhántást és a másodnövények vetését. Dolgozó parasztságunk egyre jobban megérti ennek jelentőségét és felvilágosító munkával oda kelj hatni, hogy a párt és a kor. mány határozatait, útmutatásait teljeA Szovjetunió déli kerületeinek szovhozaiban és kolhozaiban megkezdték az idei bő termés betakarítását. A szántóföldeken éjjel-nappal zúgnak az arató- és cséplőgépek. A ko'hozparaszíok, a gépkezelők mindent elkövetnek, hogy gyorsan és szem veszteség nélkül takarítsák be a gabonát. Becsülettel teljesítik hazafias kötelességüket és az első gabonaszállítmányokat közvetlenül a mezőkről az állami raktárakba irányítják. A szaljanszk! kerület ko.hozistái a szérűről közvetlenül a gyüjtöállomásokra szállítják az új termést.
