Szabad Nógrád, 1952. július (8. évfolyam, 53-61. szám)
1952-07-26 / 60. szám
W9S JÜLTTTS Sí. ff Z A « Al» wäcrSi» 9 Mindennap teljesítsük Rákosi elvtársnak adott szavunkat | A Salgótarjáni Acélárugyár 1 s^df szerszámüzeme féléves tervét 101.7 százalékra teljesítette. Az üzem dolgozói a harmadik negyedévi terv megindulása előtt alkotmányunk tiszteletére 26 tonna áru termelését vállalták terven felül. Azonban ígéretüket nem tartották be, sőt tervük teljesítésével július 22-ig mindössze 69.2 százalékra állnak. Mi az oka ennek a nagyfokú lemaradásnak? Részben az alapanyag- hiány. A kalapácsnak való anyagot júiins lS-én vették át, de még a csákány, kormánylemez, silókés, franciakulcs. fejsze alapanyagát sem küldték meg az alapanyag-gyártó vállalatok. Ds nem ez a legsúlyosabb, hanem a munkafegyelem lazasága! Az üzem becsületes dolgozói vállalásuk teljesítéséért mindent elkövetnek. azonban havonta 42 beteg is van az üzemben és sok az igazolatlan hiányzó. így a szakmunkások a szállítást saját maguk végzik. A vezetők nem megfelelően foglalkoznak az olyan hiányzókkal, mint Révai István, aki 14-től 21-ig, Bozó Barnabás, István Vilmos, akik szintén 14—19-ig igazolatlanul maradtak távol az üzemtől. Nem első eset, hogy ezek a dolgozók igazolatlanul hiányoznak, s a szakszervezet nem lép fel kellő eréllycl az ilyen hiányzások megszüntetéséért. A szakszervezeti vezetők, huszas csoportbizalmiak a termelésben ugyan példát mutatnak, de nem foglalkoznak dolgozótársaik eredményeivel. így azok eredményeiket csak az irodán tudják meg. Rozgonyi Lukács az üzem szak- szervezeli titkára nem tájékoztatja rendszeresen a huszas csoportbizalmiakat az üzem, brigádok, s dolgozók eredményeiről. Ezért az üzem munkásai nem tudják, hogy vállalásukat milyen mértékben teljesítették. Rubint József huszas csoportbizalmi csak a hónap első hetében értesül az elmúlt havi eredményekről. Ilyen körülmények között nem csoda, hogy nem tudja dolgozótársai multheti termelését. Kovács József 14. szárazköszörüs húszascsoportbizalml ugyan tudja, hogy az aznapi teljesítménye 130 százalék volt, de annál kevesebbet foglalkozik a mellette dolgozók munkájával. Ha beszélgetnek is a huszas csoportblzalmiiak a többi dolgozókkal, szó esik arról, hogy többet termeljenek, de nem tudják megmondani, hogy minél, mennyivel termeljenek többet. Nem tudják élővé tenni a versenyt. Elhanyagolják a verseny- agltációt, nem írják ki rendszeresen a termelésben élenjáró dolgozók neveit, eredményeit, s nem tüntetik fel a 100 százalékon alul teljesítőket sem. A GSZ A. üzemben dolgozó szak. szervezeti bizalmiak észre sem veszik, hogy az eredménytábla eltűnt az üzemből. Á szakszervezeti titkár, Rozgonyi Lukács nem tudja megkülönböztetni a faliújságtáblát az eredménytáblától. Ebből látható, hogy 5 is keveset foglalkozott a versennyel, gondolván, hogy az a versenyiroda feladata, s a szakszervezeti bizalmiaknak elég nagy feladat a tagdíjak beszedése. Ez arra is rávilágít, hogy az üzem szakszervezeti titkára és az üzemvezető között nem megfelelő a kapcsolat. | A menkssi szénbányák | dfaí?ák!h£gy •augusztus 20-ára terven felül 2828 tonna szenet termelnek. > A vállalások teljesítésében Táboritl György csapata mutat jó példát. A vállalt 40 csdle szenet már 15-ére kitermelték és a második dekád befejezésekor már 126 csitté szenet termelt terven felül. Pintér Zoltán csapata a vállalt 43 helyett már 74, Pintér Imre dorogházi csapata 35! csillét vállalt, amelyet túlteljesített és 906 csille szenet termelt elő;rányzatán felül. ló eredményeket értek el még Molnár Gábor, Czakó János, Danyi Imre, Bakos András, Pintér János 2, és Szőke László csapata, melyek vállalásukat már túlteljesítették. A műszaki vezetőség azonban nem igyekezett a 100 százalékon alul teljesítő csapatokat eredményeik fokozásában segíteni. 5 csapat nem teljesítette eddig a vállalását és ezek közül 3 csapat 83 fővel 100 százalék alatt teljesítette előirányzatát a második dekád végére. A dolgozók harcos lendülete csak kevésbbé párosul a műszaki dolgozók segítségével. Nem biztosítják a csapatok részére a megfelelő levegőt. Még a csapatok kérésére sem volt hajlandó intézkedést tenni Molnár László aknász, nem szállította a munkahelyekre a légcsöveket. Nem támogatják a dolgozókat az üzemnél szolgálatot teljesítő szakmunkások sem. Július hónapban a második ereszke jobbosztójának végét elöntötte a víz, s a szivattyút Varga János és Illés József szerelők 32 órán át szerelték, ami 335 tonna szén kieséséi jelenti. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy az üzem a harmadik dekád etső két napján mindössze 87.8 százalékra teljesítette tervét, és edd'g vállalása teljesítésében 488 tonna hátralékban van. A dolgozók lendülete messze megelőzte Kossuth-tárón a vezetőket a vállalás teljesítéséért, az ellenség ellen folytatott harcban Szerte az országban, így megyénkben is lelkesen készülnek a dolgozók alkotmányunk méltó megünneplésére. A nagybátonyi Kclssuth-táró dolgozói is az eWul-t havi termelési értekezleten, a vállalat nagyaktíva értekezletén egymás után szólaltak fel és ennek eredményeképpen lelkes fogadalmak születtek meg a harmadik negyedévi terv túlteljesítésére, alkotmányunk ünnepére. Ifj. Tarjáni János a DISZ-csapat vezetője a csapat nevében vállalta, hogy fejenként 6 csilla helyett hetet termelnek ki naponta. Ugyanezt vállalta Zsidai Pál csapata is. Még sokan mások tettek hasonló konkrét vállalást, összesen 2028 tonnát tesz ki a dolgozók vállalása. A dolgozók jórésze nagy felelősséget is érez azért, hogy a vállalását becsülettel teljesítse! Zsidai Pál csapata például a rázó- csűszdánál dolgozik. Először vállalták, hogy szeptember 1-re visszafejtik a főereszke főpillért. Később látták, hogy nagy a nyomás a bányában, veszélyeztetve van a szállítás, a vállalások teljesítése nincs biztosítva, megvitatták, hogyan lehetne ezen segíteni. Két kaparószalag egybeépítését javasolták. Ennek a javaslatnak a megváló- sííása azt eredményezte, .hogy ma 110-es vastagságú szénből fejenként 50—60. sőt többször 70 mázsás teljesítményt érnek el. így 10 nappá' előbb, augusztus 20-ra tudják lefej teni a szénréteget. A DISZ-csapat eb ben az évben még mindig túlteljesítette havi tervét. Ezt úgy érték el hogy melegcsákányváltással dolgodnak, igazolatlan mulasztásuk hónapok óta nem volt, a 480 percnek mindéi, másodpercét kihasználják. Vájjon Kossuth-táró műszaki veze tői, maga a pártszervezet titkára, vezetősége ugyanilyen lelkesen készülnek-e augusztus 20-ra? Ez koránt- sitncs így! Nem is törik a fejüket különösebben azon, hogy jobb munkaszervezéssel a dolgozók elől minden akadályt elhárítva segítsenek a vállalások teljesítésében. Az üzem tervteljesítése a helytelen vezetés folytán igen hullámzó, egy-egy dekád végén minden embert a feltárásról, az üzemfenntartásról , széntermelésre állítanak át, azért, nogy elérjék a 100 százalékot, másnap aztán, az új dekád kezdetekor ismét visszaesik a tervteljesítés 100 százalék alá. Pl. a második dekádot 104.9 százalékkal zártak, 21-én pedig már ismét 92 szá zalék volt a napi tervteljesítcs és még három nap múlva is csak 0.8 száza lékkai emelkedett. A mindenáron való tervteljesítés jellemzi az üzemet. Ha a munkaszervezés továbbra is ilyen marad, akkor a kéthóaapra tervezett feltárási munkát három hónap alatt sem fejezik be. E meilett figyelembe sem veszik a Központi Vezetőség határozatát, egy hónappal Horváth elvtárs beszéde után még mindig dolgoztatnak vasárnap is. „A munkások pihenési Jogának egyik legdurvább megsértése, ha az igazgatók nem biztosítják a dolgo. zeknak a heti rendszeres szabadnapot. Mindez nem egyéb, mint a dolgozóknak a kollektív szerzódésre, a munka biztonságára, a pihenésre vonatkozó elemi jogainak semmibevó.elc." — mondotta Horváth (Mans, a Köz- jxitnti Vezetőség ülésén. Ezért az állapotért elsősorban a Nógrádi Szénbányászati Tröszt vezetői a felelősek, akik utasítást; adtak erre és arra is, hogy a dekádtervet minden áron teljesíteni kell. A pártszervezet vezetősége, Futó elvtárs, az üzem párttitkára és a szakszervezet nem harcol elég erélyesen a dolgozók jogainak védelméért, 'nincsen megfelelő politikai nevelőmunka a vállalások teljesítéséért. A pártcsoportok átszervezésénél ugyan ért el eredményt a pártszervezet. Még régebben csak pa píron voltak meg a pártcsoportvezetők, népnevelők, addig ma a termelés ben élenjáró csapatvezetőik, sztaha novisták vannak a pártosoportcik élén Politikai nevelőmunkájuk, agitációjuK azonban nem eléggé mélyreható, nagyon is hiányos. Elsősorban azért, mert nincsen értékelve napról napra, hogy egy-egy dolgozó, vagy egy-egy csapat teljesítette-e aznap a vállalását, vagy sem. Az üzemiroda falán elhelyezett versenytáblán csak azt tüntetik fel naponta, hogy melyek a legjobb csapatok és hány százalékra teljesítették tervüket, holott rendszeresen fel kellene tüntetni azt is, hogy egy csapat mennyire teljesítette a vállalását egy-egy napon, el van-e maradva vállalása teljesítésével. Hogy ez nincs így, azért felelős a nagybátonyi pártbizottság is, amely 22-ig nem értékelte: teljesítette-e Kossuth- táró a vállalását vagy sem. Ezt pedig már ismertetni kellett volna a párt- csoportbizalmi értekezleten, hogy a dolgozókat, pontos adatokkal a kezükben, tudják serkenteni vállalásuk teljesítésére■ Főként ez az oka annak, hogy az üzem messzire elmaradt vállalása teljesítésében. Vállalásuk szerint a harmadik negyedévben július 23-ig 520 tonna szenet kellett volna adniok terven felül és ezt csak 172.4 tonnára teljesítették. Az üzem műszaki vezetői egy sereg indokot hoznak fel arra nézve, hogy miért nem reális a dolgozók vállalása, hogy azt nem is lehet teljesíteni. A párttitkár elvtárs pedig igazat ad nekik, holott a dolgozók elsősorban tőle várják, hogy harcoljon a vállalás teljesítéséért, a jobb műszaki irányításért és a trösztnek a dolgozók érdekeit sértő, a további tervteljesítést veszélyeztető intézkedő sei ellen. Horváth elvtárs a Központi Vezetőségi ülésen mondott beszámolóiéban beszélt a szociáldemokratizmus vészé lyességéről. „Ha küldenünk kel! egyes munkás, rétegek elmaradottságával, ha fon tos harci kérdésként vétjük fel a munka- és bérfegyelem ügyét, ha a munkaverseny itt-ott formálissá vá. lik, ha felüli fejét a demagógia, ha ellenséges kártevőmunkába ütközünk üzemeinkben — akko- nem csak általában „polgári maradványokkal”, hanem konkrétan szociáldemokrata Ideológiával, asetleq szervezett szociáldemokrata tevékenységgel állunk szemben”. A kossuthlárói pártszervezet sem harcol megfelelő eréllyel az ilyen megnyilvánulásokkal szemben. Egye» munkásréteg elmaradottságának az oka, hogy még mindig nem ismerik fel: a kátlaikisáiggal saját magukat csapják be. Amikor a kétlakisággat kapcsolatban gyűlést tartott a párt- szervezet, akkor olyan ember hangoskodott a legjobban a kétlakiság mellett, akinek egy hold földje sincs. ,,Miért akarják, hogy lemondjanak a földjükről, a bányászkeresetből nem lehet megélni" — mondotta Ponyi Gyula. Maguk a dolgozók, a volt kétlakiak szólaltak fel ellene, bizonyították be saját példájukkal, hogy ez nem így van. Balogh István tart lakos elmondotta, hogy amíg felesége földjét is művelte a bányamunka mellett, addig (óval kevesebbet tereseit, mert mindég kimerültén ment a bányába. Ezen a téren is a pártszervezet előtt járnak a dolgozók. Meg kellett volna nézni,, ki az az ember, aki ilyen de- matgóg hangot használ. Ehelyett a pártti'Jkár elvtárs megelégedett annyival, hogv rászólt, ne beszéljen, hisz nincs is földje. Pedig érdemes lett volna közelebbről bemu tatni a dolgozóknak, hogy Ponyi Gyula a felszabadulás után felelős funkciót töltőit be, OB-elnök volt és mert korrupttá vált, — egv szociáldemokratával együtt szakszervezeti pénzt tulajdonított el. — leváltották és a pártból kizárták. Vagy egy másik eset: Tar- nóczi András — éppen a koreai héten — azt a rémhírt teriesztotte, hogv leánya 100 forintért csak egv kiló zsírt és egv kiló'húst kapott. A párt- titkár elvtárs — igen helyesen — műszak végén rőpgv.űlés* hívott össze, ahol a népbolt által aláírt papíron bizonyította be. hogv ez nem igaz. Ennél azonban tovább kellett volna menni. Megnézni közelebbről ki is ez » Tar nóczi András, például elmondani a dolgozóknak. hogy a bátyja leventeoktató vol* a múltban. A pártszervezetnek a iövőben sokkal éberebben fel kell fitzvelnf az ilyen- jelenségekre. A vállalások teljesítésére vedig sokkal hatásosabb, konkrétabb versenvagitációvnl kell serkentenie c dolgozókat, a népnevelőket, a pártcso vnrth'zalmiakat. Rendszerecen ellá'nl a falitáblát a vállalások te!’'es?técé"'0k vény nemtel'eeíté'ének pontos adatai, vak nem rwdto -fékezni a dolgozók rpnnkalen'fületét azzal hogv b®l®ovug- sz.’k a műszaki vezetőknek az állf áaá- ba. hogv a vállalás teljesíthetetlen mert túlfeszített a terv. AKIK VALOR A VÁLT JAK RÁKOSI ELVTARSNAK ADOTT : SZAVUKAT: 3 ■ A MIZSERFAJ SZÉNBÁNYÁK dolgozói augusztus 20-ra. alkotmá- 3 5 nyunk ünnepére vállalták, hogy a harmadik negyedévben az előirány- I zaUm felül 5.522.4 torma szenet termelnek. JuMus 24-ig 3 ■ 1.835.5 tonnát termeltek terven felül, így felajánlásukat eddig 419.5 5 ■ tonnával teljesítették túl. A vállalat dolgozóinak az eredmény elérésé- ■ ■ ben nagy segítséget nyújtott Duclos-akna, amely 166.6 tonnát, Pálhegy j S üzem, amely 735.2 tonnát teljesített vállalásából. Kazár, amely vállat- J S lását mindennap teljesítette, eddig 320.9 tonnát termelt ki terven felüt. 5 AKIKNEK ADOTT SZAVUKAT NEM KÖVETIK TETTEK: A ZAGYVAI SZÉNBÁNYÁK a vállalt 2.088.7 tonnából július ■ J 24-ig 464 tonnát teljesített, 71.4 tonnával maradt le vállalásának telje- \ U sitésében. A kisterenyei vállalat 200.4 tonnával maradt le vállalásának ■ ü teljesítésében. A vállalat fövötgyi üzeme 500 tonna vállalásából még g g nem teljesített semmit. Ugyanígy a tordasi üzem. A MATRANOVÁKI SZÉNBÁNYÁK vállalata sem tett eleget fel- g 3 ajánlásának. 429.8 tonnával kevesebbet adott ki július 24-ig. A NÓGRÁDI SZÉNBÁNYÁSZATI TRÖSZT vállalása teljesítésében 3 3 7.024.3 tonna szénnel maradt le. Július hónap első dekádiának tervét 3 ■ 100.8. a második dekád előirányzatát 100.7 százalékra tudta csak telp jesiteni. 5 Az ötéves terv végére a szénfejtés háromnegyedét gépesítjük! A nógrádi hányák gépesítésének növekedése tUS tM 1950 1951 1952 1938-hoz viszonyítva 144 százalékra emeljük megyénk bányáinak gépesítését. A felszabadulás óta nagyot változott a bányászok élete, mind könnyebbé válik munkájuk. Addig, amíg a felszabadulás előtt sok üzemben ló- fogatú szállítás volt, ma már kúp- görgős csillékben, villamosmozdonyokkal szállítjuk az iparunk kenyerét: a szenet. A Nógrádi Szénbányászati Tröszthöz tartozó bányák egyre több gépet kapnak. Mint ahogy a grafikon is mutatja, 1938-hoz viszonyítva, ez évben 144 százalékkal több bányagépünk lesz, de emellett a különböző újítások a dolgozók munkáját még könnyebbé teszik. A Szovjetuniótól kapott gépek nemcsak fejtenek, hanem a lefejtett szenet fel is rakják. A felszabadulás előtt elképzelhetetlen volt bányászdolgozóink előtt, hogy csákány és lapát elhagyásával is lehet termelni, s most csak a kapcsolót kell megnyomni és a fejtő- és rakodógépek a szenet a gyorsjáratú gumi- szalagokon juttatják el az osztályo- zókra, A bányák gépesítése ma nem azt jelenít, hogy utána a dolgozókat elbocsátják munkájukból, hanem segítőtársuk a több szénért vívott harcukban. Ahhoz azonban, hogy a bányák gépesítésével párhuzamosan a termelést növeljük, szükséges a munkaszervezés javítása, jobban ki kell használni a munkába állított gépeket. Nem szabad megengedni, hogy Rónabányán 33, Kossuth-tárón 35 százalékos legyen a gépkihasználás, amíg a mizserjai bányaüzemnél 72 százalékra növelték a gépek kihasználásának fokát. Az ötéves terv során a fejtési munkák háromnegyedét, a szállítási munkák kilenctizedét fogjuk gépesíteni. Mindez azt jelenti, hogy bányászaink csak minden negyedik csille szenet fejtik kézierővel és minden tizedik megrakott csillét tolják ki kézierővel a bányából. Az elmúlt rendszerben 20 év kellett ahhoz, hogy a szénbányászat termelését 70 százalékkal növeljék. 1938-ban a magyar ipar évenként 9.34 millió tonna szenet kapott. Az egyre jobban fejlődő szocialista nagyiparunk ezzel a szénmennyiséggel éhenhalna. Mi, a bányák fokozott gépesítésével, ezt az évi szénmennyiséget majdnem háromszorosára, 27 millió tonnára fogjuk emelni. A nógrádi bányászok pártunk és kormányunk, Rákosi elvtárs gondoskodását azzal hálálják meg, hogy még több szenet termelnek, hogy ezen keresztül meggyorsuljon a bányák gépesítése, még könnyebbé váljon munkájuk. Pálhegy üzem vezet az „Alkotmány-akna" címért folyó versenyben A Nógrádi Szénbányászat Tröszt üzemei között augusztus 20-ra indított versenyben az „Alkotmány-akna'1 cím elnyeréséért a legjobb eredményt P'álhegy-üzem érte el. Július hónap első dekádjának előirányzatát 130 százalékon felül teljesítette. Eredményét fokozta ,és a második dekádban 140.4 százalékos átlageredményt ért el. E versenyben a Béke-lejtősakna Is jó eredményt ért el 108.1 százalékos teljesítményével a második dekádban. Csipkés bányaüzem 102.3, Ménkes 105.7 százalékra teljesítette a másod'k dekád előirányzatát, de a harmadik dekád eddigi átlageredménye csak 92.2 százalék. Jobb együttműködést a vasötvözetgyár III. kohóját épí’ő vállalatok között! A Magyar Vasötvözetgyár Zagyvarónai üzemében szorgalmas munkáskezek ötéves tervünk újabb alkotásán dolgoznak. Az új alkotás a III-as szá^nú ferrosziliciumot gyártó elektroke- mence. amelynek 12—15 millió forintba kerül az építése. A kemence építését június 1 -én kezd. ték meg A kemence betonalapját már elkészítették és e hónap elején a csarnokáltvány vasszerkezetének felhúzását kezdÍK meg. Az építkezésen részt vesz a budapesti Villa-mosás Kábelgyár három dolgozója is. akik a kemence mechanikai és villamos szerkezetének összeállítását végzik. A harmadik kemencének még ezévben el kell készülnie. Azonban az építkezés üteme olyan lassú, hogy a kijelölt határidőre a kemence építését nem fejezik be teljesen. Legnagyobb hiányosság a®, hogy az építkezésben részt vevő vállalatok akadályozzák, lassítják az építkezés menetét. Nem tartják be a szerződésben lefektetett határidőket. A kiküldött dói gozók nem nagy lelkesedéssel végzik munkájukat. Gyenge a munkafegyelem az építők között, nem használják ki a munkaidő minden percét az építkezésre, rossz a munka megszervezése is. Nagy felelősség terheli ezért a villamosállomást szerelő vállalatot, amely még a II- számú kemence felszerelését sem küldte le ezidáig. A Huber és Sigmund vállalatnak pedig már három tartógyűrűt kellett volna leküldeni ezelőtt egy hónappal. Az ilyen akadályok késleltetik az építkezést és a tervet ezidáig alig 70 százalékig teljesítették. Az építkezésben részt vevő vállalatok feladata, hogy a szerződésben megjelölt határidőre szállítsák le a megrendelt anyagokat és ezáltal biztosítsák az építkezés folyamatos üte mét. A jelenleg rossz munkafegyelmet szilárdítsák meg a vasötvözetgyár építkezési szakaszán.
