Szabad Nógrád, 1952. július (8. évfolyam, 53-61. szám)
1952-07-19 / 58. szám
Világ proletárjai egyesüljetek! SZABAD NÓGRÓD Az 1952—53-as oktatási évad előkészítésének tapasztalatai a salgótarjáni járásban nek > Az aratás, cséplés, begyűjtés hírei „Tanulónevelés” a Salgótarjáni Üveggyárban — és ami mögötte van MDP NÓGRÁDMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA J VIII. ÉVFOLYAM, 58. SZÁM. ARA 50 FILLÉR 1952 JÚLIUS 19. Teremtsük meg a mezőgazdasági verseny igazi lendületének minden feltételét Dolgozó parasztságunk élete a felszabadulás óta új értelmet kapott. Magának épít, saját maga és országa javára termel többet, jobbat- A múltban az „aki bírja marja" elv érvényesült. Az erősebbek az egyenlőtlen versenyben elnyelték a gyengébbeket, árverések, kisajátítások, a dolgozó parasztság nagy tömegeinek tönkremenése, a kulá- kok, a falu kizsákmányolóinak gazdagodása jellemezte akkor az életet. Most máskép van. A szovjet emberek gazdag tapasztalatai, a felszabadult dolgozó parasztság alkotó ereje, aktivitása, törekvése az egymásnak való segítésben és a haza javára való jó munkálkodásban nyilvánul meg. A verseny most a falun is új értelmet, új tartalmat kapott. Megyénk dolgozó parasztsága is — a munkásosztály szocialista versenyének eredményeiből, tapasztalataiból merítve — küzd azért, hogy egymást a munkában megelőzve szerezzenek dicsőséget maguknak, falujuknak és az egész országnak. A gabona betakarítása a falu legnagyobb munkái közé tartozik, gyors munkát, határozott cselekvést követel. Ebben az időszakban dolgozó parasztságunk, egészséges versenyszelleme még magasabb fokot ér el- Bizonyítja ezt, hogy megyénkben a pásztóiak felhívására 120 község^ lépett egymással párosversenybe és mintegy 3000 dólgozó paraszt folytat nemes vetélkedést egymással. Vannak megyénkben „örök vetélytársak , mint Nógrád szakái és Ludány- halászi, ahol egy egész gazdasági évre megkötötték a versenyszerződést. Ugyancsak egy egész évre szóló versenyszerződést kötöttek a palotást Palóc tsz tagjai a délibányai bányászokkal. De a verseny megértésének, jelentősége felmérésének tudata nemcsak abban jut kifejezésre, hogy sokasodnak az egymással versenyző községek és dolgozó parasztok, hanem abban is, hogy javul a verseny szervezési formája, agitációs tartalma, hogy egyre szélesebb méreteket ölt. Sok községben, mint Ersekvadkerten, Erdőkürtön, Ma- con.kán a versenyt ább'n, a közérdekű hírszolgálat felhasználásával, a verseny állandó értékelésével biztosítják, hogy a verseny élő, a falu mozgató, lendítő ereje legyen. A pásztói járás sok községében zászlóval jutalmazták az aratási versenyben legjobb eredményt elérő dűlőket. Dolgozó parasztságunknak ez az alulról jövő kezdeményezése, a versenyszellem egészséges megnyilvánulása sok szép eredményt hozott már. Ennek felkarolása és továbbfejlesztése tehát nem többlet- munka hanem szerves része, segítője a nagy, mindennapi feladatok megoldásának. Ide is vonatkozik Sztálin elvtársnak az a megállapítása, hogy a munkaverseny a szocializmus építésének kommunista módszere. Azonban a verseny jelentőségének felismerése megyénkben még nem általános jelenség. A versenyben sok a formalizmus, a bürokrácia, a dolgozók nagyszerű mozgalmának lebecsülése. Vannak vezetők, akik úgy gondolják, hogy ketten-hárman összejönnek, a dolgozók nélkül megszövegeznek egy versenyfelhívást — és ezzel eleget tettek kötelezettségüknek. Megyénk területén leginkább az tapasztalható, hogy a községi tanácsok és a MEDOSZ nem értékelik állandóan a verseny eredményeit, nem biztosítják a verseny nyilvánosságát. Nagylócon például versenytábla sincs a községben, Rimócon pedig egy dolgozó paraszt beadott 12 zsák ősziárpát és nem hogy kiírták volna a község dicsőségtáblájára, de azt sem tudják, hogy ki az. Különösen súlyos a verseny lebecsülése gépállomásainkon. Egyenesen tizedrangú kérdésként kezelik. Karancskesziben például fogalmuk sincs a vezetőknek arról, hogy a cséplőmiunkacsapatok milyen teljesítményt érnek el, melyek a legjobbak. A tolmácsi gépállomáson még versenytáblát sem készítettek. Nem egy gépállomáson arról panaszkodnak a dolgozók, hogy versenyben vannak egymással, de soha nem tudják, ki jár az élen, ki maradt le. Petrás elvtárs, a mohóra! gépállomás igazgatóhelyettese úgy vélekedik, hogy most a legfontosabb az aratás-cséplés, majd aztán jön a versenytábla. Közben nem veszi észre, hogy a verseny lebecsülése is egyik oka annak, hogy gépállomásuk a megyében a legutolsók között van. És egy egész sor példát lehetne még felsorolni, bogv mezőgazdaságunkban a gazdasági vezetők milyen lelkiismeretlen módon lebecsülik a dolgozók nagyszerű versenyszellemét, kezdeményezéseit, amely végsősoron nem .egyéb, mint vezetni a dolgozók nélkül. Ez pedig kontárkodás. Nógrád megyében senki sem tudja például azt, hogy a gabona- betaiarítás nagy munkájában melyik a legjobb község, gépállomás, vagy termeiőcsoport. A múlt évi tapasztalatok azt mutatták, hogy a versenyértékelés mindig az események után kullogott, későn, idejetmulva került a széles nyilvánosság elé. Bár ezen a téren van java’és. de közel sern kielégítő. A megyei tanácsnál és a járási tanácsoknál versenyfe.elősöket állították be, de — éppen e mozgalom lebecsüléséből eredően — valami- fe’e „mindenesnek”, „rejtett tartaléknak” tekintik a vcrsenyfele'ő söket, akiket alkalomadtán más munkával is megbíznak és nem biztosítják a megfelelő segítséget, feltételeket munkájukhoz. Ezért aztán a verseny értékelésében sok a lel- ketlenség, az ellenőrzés nélkül kiadott számadatok. Az ilyen bürokrácia pedig lerontja a verseny lendítő erejét, fékezi a dolgozó parasztok, a falu munkásainak nemes vetélkedését. A verseny csak akkor lesz élő, eleven valóság, ha a falvakban naponta értékelik az eredményeket és azt tudomására hozzák a dolgozóknak. A járási tanácsok állandóan közöljék községeik felé a párosverseny eredményeit. A párt- szervezetek ne engedjék meg a verseny lebecsülését, ellenőrizzék annak nyilvánosságát. Az agitátorokat, az állandó bizottság tagjait, a kultúrbrigádokat rendszeresen tájékoztassák a verseny állásáról, kísérjék figyelemmel és olvassák rendszeresen a sajtót. A 'emaradt községek hasznosítsák az élenjárók versenyagitációjának tapasztalatait. A verseny lebecsülése, a verseny nyilvánosságának elhanyagolása fékezője a munkának és éppen ezért a pártszervezeteknek fokozottabb figyelemmel kell fellépniök mindenféle bürokrácia, formalizmus ellen. A verseny nem reszortfeladat, nemcsak a versenyfelelős feladata, hanem minden vezető, a tanácselnök. tszcs-elnök, agronómus kötelessége, hogy a dolgozók kezdeményezését összekapcsolja a vezetők által kitűzött célok helyes megoldása érdekében. A pártszervezetek őrködjenek azon, hogy a gazdasági vezetők minden erejükkel támogassák a dolgozók versenyét, megteremtsék a verseny igazi lendületének minden feltételét. Előre az alkotmány tiszteletére tett fogadalmak teljesítéséért AKIK VALÓRA VÁLTJÁK RÁKOSI ELVTÁRSNAK ADOTT SZAVUKAT Kártyás 109.5 Mizserfa 102.5 Zagyva 101.9 Ménkes 100.4 A NÓGRÁDI SZÉNBÁNYÁSZATI TRÖSZT üzemei a július hónap első dekádját befejezve, harcos lendülettel küzdenek a termelés frontján, hogy adott szavukat valóra válthassák. Július 15-ig Pálhegy-üzem a II. dekád 5* napjában 120.7 százalékos átlagot ért el. Délibánya dolgozói 103.9 százalékra teljesítették előirányzatukat. Harmadik helyen a Duclos- akna áll 103.2 százalékkal. A ZAGYVAI SZÉNBÁNYÁK dolgozói alkotmányunk tiszteletére terven felül 2088.7 tonna szén kitermelését vállalták a harmadik negyedévi tervben. Ebből Margittáró dolgozói 1377.6 tonnát, Forgács-lejtős dolgozói 648, Karancslejtős dolgozói 93.5 tonna szén kitermelését vállalták. A vállalások teljesítésében a marg’ttárói üzem halad az élen. A vállalat 150 tonnával termelt többet előirányzatán felül július 15-ig. A vállalások teljesítésében nagy segítséget nyújt a margittárói üzemnél Pál János csapata, amely 117 tonna szén kitermelését vállalta előirányzatán, felül és július 16-ig 237.5 tonnát termeltek. Tor jak V'lmos csapata, amely 80.3 tonnát vállalt, már 108.3 tonnával termelt többet. Orosházi Ferenc csapata a vállalt 117 tonnából már 95.4 tonnát termelt terven felül. A forgácsi üzemnél a legjobb eredményt Balga József csapata érte el, amely vállalását már 148.6 százalékra teljesítette. De szorosan mellette halad Párosi István csapata, amely szintén 148.6 százalékra teljesítette eddig az augusztus 20-ra tett vállalását. A SALGÖTARJANI ACÉLÁRUGYÁR dolgozói alkotmányunk tiszteletére vállalták, hogy közel egymillióhatszázezer forint értékkel szaporítják népgazdaságunk vagyonát. A dolgozóknak 87.5 százalékot tett felajánlást ez alkatommal. Eddig 1928 dolgozó teljesítette vállalt kötelezettségét. Stadler Ernő formázó, aki vállalta, hogy az új normát 120 százalékra teljesíti, 138 százalékot ért el és selejtmentesen dolgozik. Munkája megkezdése előtt ellenőrzi formázószekrényeit. Már az 1953 augusztus 18-i tervét is teljesítette. Jó eredményt ér el Papanyecz József acélöntődéi' Béke-brigádja. A vándorzászló jelenleg is hirdeti eredményeiket. Vállalták, hogy augusztus 20-ig 160 mázsa formahomokot takarítanak meg. Eddig már 89 mázsával használtak kevesebbet, Horváth Sándor sztahanovista formázó vállalta, hogy augusztus 20-ra az 1953 szeptember 15-i tervét befejezi. Jelenleg már 1953 szeptember 1-i tervénél tart. A júliusi hónap első dekádjának előirányzatát 140 százalékra teljesítette. AKIKNEK ADOTT SZAVUKAT NEM KÖVETIK TETTEK Róna 80.1 Kisterenye 93.4 Nagybátany 96.4 Tir'bes 97.2 Mátranovák 98.2 A BÁNYATRÖSZT 99 százalékra teljesítette előirányzatát. Július hő második dekádján az első öt napban 95.8 százalékos eredményt ért el. * AZ' üzemek közül a fővölgyi üzem 84.2, Gáti 87.9, Szorospatak 93.7, Béke-táró 94.5, Tordas 94.9 százalékra teljesítették előirányzatukat. A vállalások teljesítését veszélyeztetik ezek az üzemek. A vállalatoknál a munkafegyelem meglaZulásának jelei mutatkoznak, mert naponta közel 70 mulasztás történik. AZ ACÉLÁRU GYÁRI ÜZEMEK közül a gazdasági szerszámüzem kullog leghátul a terv teljesítésében. Július 16-ig csak 76 százalékra teljesítie előirányzatát. Ha a műszaki vezetők és a szakszervezet vezetősége nagyobb gondot fordítana a versenyre, ez az üzem is az elsők között foglalna helyet. Miért akadályozza a bürokrácia az iijítómozgalmat a bányagépgyárban ? A Zagyvapálfalvi Bányagépgyár dolgozói az eredményeiket látva, mé[ lendületesebb, lelkesebb munkává igyekeznek tervüket túlteljésíteni Számos újítással könnyítették met munkájukat. Az egyik ilyen újítá: Gazsi Zoltáné, amely 180—200 eze forintos megtakarításhoz juttatta a: üzemet. Azonban a dolgozók akarata nem teljes mértékben párosult az üzem- vezetőség támogatásával. A Zagyvapálfalvi Bányagépgyár dolgozói elhatározták, hogy üzemük elsőnek fejezi be az évi tervét megyénkben. De hogy ezt meg tudják valósítani, szükséges, hogy az üzemvezetőség a dolgozók javaslatait meghallgatva, azokat megvalósítsa. Már régen javasolták a vállalat, illetve az üzemvezetőségének, hogy a be- és kirakodáshoz egy csigasort alkalmazzanak. A csigasor állványa már egy éve elkészült, de a rakodási munkálatokat még mindig a régi módszer szerim kell végezni. Ha továbbra is így készül a csigasor, előreláthatólag csak két-három év múlva alkalmazhatják. A vállalat vezetősége nagyobb figyelmet fordítson a dolgozók javaslataira, azon legyen, hogy a csigasort minél előbb alkalmazhassák és segítsék elő a dolgozókat vállalt kötelezettségük teljesítésében. SZABÓ IMRE. levelező. Négy nappal megrövidítik a pálfalvi üveggyár kemenceépitését A Zagyvapálfalvi Üveggyár műszaki vezetősége és az E. M. 30/1. vállalat építésvezetője, a dolgozókkal karöltve vállalja az alkotmány ünnepének tiszteletére, hogy a kemence 26 napos építési idejét 22 napra rövidíti. E cél elérése érdekében komplex-brigádokat alakítanak, az építés ütemét, vezetését a brigádvezetőkön keresztül a dolgozókig szorosan egybehangolják. Az építkezési költségeket lecsökkenek, amelyet más beruházásokra használhatnak fel. Ezt úgy eTtk el, hogy a kemencebontási munkálatokat kőművesek irányításával végeztetik és a múlt évi 45 kőmívcs helyett jelenleg csak 15 kőműves dolgozik. A tervezett 100 szakmunkás létszámmal szemben a munka racionalizálásával az anyag és munkaterület folyamatos biztosításéval 80-ra csökkentik. \ műszaki feltételek hiánya, a fegyelmezetlenek akadályozzák a tervteljesítést Rlagybátonyban Nagybáfonyi Szénbányák üzemei is harcba lendültek a harmadik negyedévi tervük túlteljesítéséért. Augusztus 20-ra, az alkotmány tiszteletére tett felajánlásukban Rákosi elvtársnak megfogadták, hogy terven felül 6942 tonna szenet termelnek ki. A bányászok többsége előrelátóan reálisan tette meg felajánlását, munkaidejük minden percével, tudásuk legjavával igyekeznek vállalásukat teljesíteni. E harcban Kossuth-tárón július 14-én Zsidai Pál gvurka csapata 150.3, Fekete Vilmos csapata 144.4 százalékos eredményt ért el. Szorospatakon ezen a napon Pádár István csapata 150.8 és Asztalos István csapata 144 százalékos eredménnvel. Béke-tárón Kollár Pál csapata 152.7. Kovács r. József 116.5 százalékos eredményével bizonyította be az alkotmányhoz való ragaszkodását. A dolgozólf’többségének harci lendülete hiábavalónak latszik, mert a vállalat a július 1 -tői július 15-ig terjedő idő alatt 5608 tonr.a szénnel maradt el vállalásának teljesítésétől. Tervét csak 97 százalékra teljesítette. A becsületes dolgozók munkáját akadályozlak olyanok akik e vállalást nem vették komolyan, s adott szavuknak nem is igyekszenek eleget tenni. Beteget jelentve igyekeznek a felelősség elől szabadulni. Szorospatakon június 17-től 35.4 százalékkal emelkedett a betegek száma. Ezek közül sok csak szimulálja a betegséget, s érdemtelenül feives-zi a táppénzt és otthon mezőgazdasági munkákat végez. Sok az olyan dolgozó, aki még mindig nem tudja, hogy hol végezze munkáját, a bányában-e, vagya mezőgazdaságban. Ezek fáradtan járnak munkába, melynek következtében napi tervüket nem tudják teljesíteni. A munkaidő kihasználásánál is hiányosságot találunk Szorospatakon. A műszaki vezetők nem kellő mértékben végzik az ellenőzést. ígv iúiius I4-én a nyugati főereszketetőn a délelőtti műszakban Oláh Szabó Gyula és Ditkó Miklós kapcsolók munka közben elaludtak. A_ műszaki vezetők nem vették észre, hogv két dolgozó nem a termelés érdekében használja ki munkaideje minden percét. Ilyen esetek azért fordu’baitnak elő. mert nem sokat törődnek a versennyel. A szorospataki üzem főnöke. Kertész elvtárs az üzemvezető megkérdezése nélkül, sőt annak megkerülésével osztogatja a beütemezett üdülésen felüli 5—6 napos üdülési szabadságokat. Ennek következménye, hogy az üdülések száma, jelenleg pont az aratás idején, egyszerre megduplázódott. A szorospataki üzem terme•ését akadályozta a két darab kaparó lassú beépítése, amelyet „csak” két hétig próbálgattak a Bamert szerelői. Ez 1500 tonna szén kiesését jelenti. A Zagyvapálfalvi Bánvagépgyár szerelői. akik a gumiszalag szerelését vezetik szintén nem tartják fontosnak a bánya termelését, mert a segítségükre _ bocsátott bányászok után csak 2—3 óra múlva mennek le a bányába. Igv a szerelés lassú ütemben folyik, pedig ez naponta 100 csille szén kiesését jelenti. A vállalat vezetősége, üzemvezetősége és a pártszervezet tekintse feladatának, hogy a fennálló hiányosságokat rövid időn belül megszüntessék s lépvén intő és figyelmeztető szám a 89.9 százalékos' tervtaliesítés, melyet iúiius 16-ig értek e!'. Hibájukat kijavítva, zárkózzanak fel a többi vállalatok mögé és tekintsék feladatuknak Rákosi eivtársnak adott szavak teljesítését.
