Szabad Nógrád, 1952. július (8. évfolyam, 53-61. szám)
1952-07-16 / 57. szám
2 Í952 JULIUS 16. Szondy György hősi harca ad nekünk erőt, biztatást mai küzdelmeinkhez — Nagyszabású ünnepségek Drégely vára elestének 400. évfordulóján Július 13-án, vasárnap a felszabadult magyar nép újból felelevenítette Drégely vár hős kapitányának, Szondy Györgynek és 150 vitéz harcosának hősies Küzdelmét. Szondy György hős harcainak napjaitól 400 év telt el. De az urak országa nem merte emlékeztetni a dolgozó népet a jobbágyszármazású kapitány nemzeti függetlenségéért vívott harcaira. Pártunk II. kongresszusa így mutatja ezt meg: „Az elnyomatás idején nem válhatott népünk fcözfcincsévé az a tény, hogy a török hódítás, a német elnyomás ellen vívott évszázados küzdelme, fényes szabadság- harcainak sorozata egybeesett a nemzetközi haladás ügyével." A magyar nép nem elnyomott már és hőseinek tettét elevenítjük fel a mai harchoz, amit mutat az is, hogy vasárnap délelőtt az omladozó vár falán fehér márványlapon bronzbaöntve helyezte el emiélkazíése jeléül a vár kapitányának, Szondy Györgynek képmását, hogy a vár védőjének hősiessége hirdesse: harcuk nem volt hiábavaló. Ha ők a harcban el is estek, a harcot azonban a magyar nép tovább folytatja, amelyet győzelemre visz. Az emléktáblát leleplező ünnepségen Szilágyi Gábor alezredes divtára beszédében erről emlékezett meg. Elmondotta, hogy Szondy Györgyöt a földesurak, a klerikális papság akadályozta harcában, de a hős kapitányt a nép iránti, a haza iránti szeretete 150 vitézével olyan erőssé tette, hogy bár életét is kellett adnia, de a harcban a végsőkig kitartott. Az emléktáblát leleplező ünnepségen a megye különböző részéről ipari munkások, dolgozó parasztok, néphadseregünk tagjai, művészek és értelmiségiek mintegy 700-an vettek részt. Ä vár romjai közt lévő ünnepség után Drégelypalánk községben folytatódott Szondy György és 150 hős társaira való emlékezés. Ezen az ünnepségen több, mint 4000 ember vett részt. Megyénk dolgozói azzal is kifejezték Szondy György és társai iránti tiszteletüket, hogy megyénk legjobb kultúrcsoportjaiit kü d'lék el a 400 éves évfordulót, ünneplő napira, akik a tudásuk legjavát adták, felelevenítették megyénk régi, népi hagyományait szereplésükben annak adták tanú jeléit, hogy művészetben gazdag a mi megyénk. A délutáni ünnepséget Bartha Róbert, a balassagyarmati járási pártbizottság titkára nyitotta meg. Utána Katona Zoltán elvtárs, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke mondott ünnepi beszédet. Beszédében többek között elmondotta, a földbirtokos úri osztály, a rendek nem törődtek mással, mint a jobbágyság gúzsbakötésével, elnyomásával. A fenyegető török veszedelem, mert közeli volt, nem érdekelte őket. A haza megvédése helyett jobbágyaik megfékezése volt számukra a legfőbb feladat. A nép, a jobbágyszármazású vitézek voltak azok, akik vérük hulla- íásával igyekeztek a török terjeszkedést megakadályozni, hősi életükkel és hősi halálukkal igyekeztek a hazát, az urak iáital elárult hazai földet és a szenvedő dolgozó népet szolgálni. Ezeknek a jobbágysorsból származó hősöknek sorában találjuk Szondy Györgyöt és 150 hős társát, Drégely vár hős védelmezőit. Bár a királyok és a rendek felismerték a bányavárosok megvédelmezésének jelentőségét — mert Szondy György Drégely várában ezt védte —, elhatározták, hogy megerősítik a bányavárosok védelmét. Ez azonban c'ak határozat maradt. Katona Zoltán beszédében a továbbiakban elmondotta, hogy az urak és az esztergomi érsek, akinek akkor Nógrád és Hont fennhatósága alá tartozott, Szondy Györgyöt magára hagyták, kiszolgáltatva a túlerővel lévő ellenségnek, elárulva a magyar dolgozó népet. — 1552 július 6-án két hadoszlopban veszi körül a várat Ali budai basa embereivel. 10.000 török harcos és 10.000 ágyú néz farkasszemet az akkori uralkodóosztálytól magárahagyott várral. A várbeliek azonban keményen védekeznek. A túlerővel szemben hősiesen helytállnak mindaddig, amíg a nagyszámú török sereg végül is győz a hősiesen harcoló Szondy György és 150 vitéze felett. •k Szondy Györ^ék, ha el is pusztultak hősies példát mutatva, a magyar nép vitézségüket soha nem felejti. „A Habsburg-idők, Horthy ellenforradalmi évtizedei mindent megtettek, hogy eltakarják, elfelejtessék és eltemessék történelmünknek legjobb haladó hagyományait" — mondotta pártunk II. kongresszusán Rákosi elvtárs. Igyekeztek eltakarni nemzeti hőseink példáit, mert számukra egy volt fontos, gúzsba kötni a magyar népet, ami ellen Szondy György, Dobó István, Hunyadi, Kossuth, Petőfi és a többi szabadságharcosok harcoltak. Drégely vára alatt Palánk községben is gyötörték Szondy György unokáit. Az esztergomi érsek 3000 hold erdőjén, 113 hold rétjén, 385 hold szántóján dolgoztatták éhbérért a szabadságra vágyó 'dolgozó népet. Jenes Pál drégelypalánki lakos, aki 25 évig volt az érsekség birtokán cseléd, élő szavakkal mondja el, hogy munkájukért nem kaptak annyit sem, hogy dohányra elég lett volna. Vályogverte, szalmatetős hjizban négy család is lakott és ebben a házban 12 ágyon kívül, amely a családok pihenőhelyét szolgálta, csak a nyomor volt. Hajnal 3 órától este 11 óráig tartó munkáyal kötötték gúzsba Szondy György méltó örököseit, a dolgozókat. Ma Szondy Györgyik hősiessége ismét él, megelevenedik. Harca nem volt hiábavaló, a felszabadult magyar nép győzelmesen vívja harcát és építi független, szabad hazáját, amelyért Szondy György a vérét hullatta. Ott folytatják harcukat a bányák mélyében, üzemekben a magasabb termelésért, a földeken az egyre nagyobb termésátlagok eléréséért, a gabona szem- veszteségnélküli betakarításáért. A fel- szabadult dolgozó nép megmutatta erejét, mert mind Drégelypalánk község példája is mutatja, hogy amíg 1930-tól 1945-ig, tehát 15 év alatt a községet mindössze a Faksz-kölcsön- nel felépített 30 házzal szaporította, addig a felszabadulástól eltelt 7 és fél év alatt 23 új házat épített most már magának, több, mint 200 renoválást végzett és az eredmény már véglegesen a dolgozó parasztoké. Nemcsak Drégelypalánkon találhatók meg ezek az eredmények, hanem szerte a megyében. Salgótarján környékének bányáiban, az üzemekben, az állami gazdaságokban, termelőszövetkezetekben, gépállomásokon, az egyénileg dolgozó parasztoknál Kallótól Ce- redig, Coredtől Rútságig, egyszóval: mindenütt. Most, amikor 400 éves évfoidulóját ünnepelte megyénk dolgozó népe Szondy György és társai hősi halálának, egyben ünnepelte azokat az új hőstetteiket is, amelyeket a hős várkapitány és vitézeinek unokái érteik el az ország fejlesztése terén. Ez az ünnep erőt adott a további küzdelmekhez, mert megtanultuk Szondy György példájából, hogy az árulók, a népek szabadságára és függetlenségére törők még nem vesztek ki a földtekéről, az amerikai imperialisták éppen úgy, mint annak ide jén a törők hódítók, ismét rabláncra akarják fűzni a dolgozó nép miliőit és olyanokra támaszkodnak ebben a cselekedetükben, mint Szondy György árulói voltak. Szondy György és hős társai hared talk, vérüket huffiatitáik a hazáért, ■mert szerették azt. A mi harcunknak többszörösének kell lenni, mert ez a haza most már a miénk, ebben a hazában mi alkotunk most már egyre több újat és ehhez a harchoz adott nekünk erőt, biztatást, győzniakarást Szondy György és 150 hős társának hősi harcára emlékeztető 400 éves évforduló ünnepsége. Rendet és tervszerűséget Karnncskeszi község kultúrmnkéjdh&n „Hogy élni tudjon valaki hazája javára a szabadság jogaival, nemcsak jogok, nemcsak gazdasági lehetőségek kellenek, hanem kultúra és műveltség is.” — tanítja Rákosi elvtárs. Karancs- keszi községben van egy szép — de csak kívülről szép kultúrotthon. Ha közelebbről megnézzük, főleg belülről, a kultúrotthmnal szemben megnyilvánuló gondatlanságnak vagyunk tanúi. A termek porosak, a bútorzatok rendezetlenül hevernek szana-széjjel. A mozihelyiség ablakáról a sötétítésre szolgáló papírok több helyen lógnak, de nagy rendetlenség van a színpadon is. Hasonló hanyagság, nemtörődömség van az ajtózáraknál is, hiányoznak a kilincsek. Könyvtári nap vasárnap délután van azonban, amikor Lantos József DISZ-taggal vasárnap folyamán könyvet akartunk kivenni, nem tudtunk, mert a könyvtárszoba ajtajáról szintén hiányzik a kilincs. A könyvtárat is a gondatlanság jellemzi. Nem sokan tudják a községben mikor lehet könyved kivenni, még többen vannak olyanok, akiket senki sem világosított fel eddig a könyvolvasás jelentőségéről. Általában jellemző, hogy hiányzik a községben a kultúr- agitáció. Községünkben a tanács kezelésében mozi is működik, öröm nézni, amikor a kiváló szovjet, vagy magyar filmeket ■ vasárnaponként igen sokan megnézik. De sainos vannak olyan jelenségek, amelyek — félő — arra fognak vezetni, — hogy még azok is elszoknak a mozilátogatástól, akik eddig szorgalmasan jártak. Sokszor megtörténik, hogy a mozielöadást iával a kitűzött időtől eltérően későn kezd'k meg. Az elmúlt vasárnap a „Szevasztopol hőse” című szerviét, film volt műsoron, s ugyanakkor fél hatkor labdarúgómérkőzés is. A mozigépkezelő Hlavnyai Károly maga is futballozott s egyszerűen nem akarta a gépet kezelni, nem akarta a filmet lepergelni. A tanácselnöknő közbelépésével sikerűit elérni, hogy a filmet lejátszották, de a 7 órai kezdetből majdnem 8 óra lett. A kezdési időpont elto'ódása azt jelentette, hogy a második előadást már nem is tartották meg. Helues lenne, ha a tanács jobban megnézné, kire bízza a mozigép kezelését, ne hagyja olyan egűén kezében a gépet, aki csak miikedvelés képpen vezet, s amellett még őnké- nueskedni is akar. O maga az előadás közben leiár a nézőtérre, persze a gép tovább dolgozik, nem gondol arra hogu könnyen baj is lehet belőle. Általában baj van Karancskeszib&n a kultúrmunka területén. Nincs meg a kellő összhang e tekintetben, a kü íönbőző tömegszervezetek a DISZ, a szakszervezet, az MNDSZ között. A kultúr otthomadta lehetőség ki nem használása, a rendszertelenség a szer vezeti összefogás és a megfelelő kul- túragitáció hiánya — ezek a hibák, amelyek akadályozzák a jó kultúr- munkát Karancskesziben. Az elmúlt években lehetett látni, hogy közsé- gwikben lehet jó kultúrmunkát végezni. De ehhez az szükséges, hogy a tanács, s maga a pártszervezet megadja a kellő segítséget és ellenőrzést a munka viteléhez. Szükséges tehát, hogy a hibákat mielőbb kiküszöböljük, hogy községünk is végrehajthassa maradéktalanul a kultúrforrada- tom nagy feladatait. KOHANKA ANDRÁS a Szabad Nógrád levelezője A kommunizmus építkezéseinek „A kommunizmus nagy építkezései szemléltetően mutatják a szovjet technika mérföldes előrehaladását az utóbbi éveikben" — írja a „Pravda’ egyik legutóbbi számának vezércikke. A szovjet gépgyárakbani csupán a múlt évben mintegy 500 új gépet vaamint 150 nagyteljesítményű munkagépet szerkesztettek. Az 1952. évi állami terv keretében még több úitípusú gépet gyártanak. . Szverdlovszkban, az Uráli Hidiromechanikai Gyárban például a napokban készült el a Volga—Don-csatom a legutolsó megrendelése: a ctmljamszki halfelvonó vízturbinája. Az Uráli Viüamoskészü ékek Gyárában már csomagolják a haé-felvonió hidrc.generátcrát. A Kujbisevi Kábelgyár kollektívája sorpnkívül gyártotta és szállította le rimljanszki vízié rom ííkezpont és a Volga—Don-csatorna számára rendelt teleíonhuzalokat. A magnyítogorszki „Sztálin'’ Kohászati: Komb’riát június 2f-én elküldte a kujbisevi vízterőmű építkezésének a második negyedévre ütemezett iparvasúti sínek utolsó szállítmányát is. Az a’ma-atai Mechanikai Üzem futószalagberendezéseket gyárt a kommunizmus építkezései számára. A napokban négy ilyen berendezést szállítottak a kahovkai vímierőmű, tizenhatot pedig a Turkmen Főcsatorna építkezésiéhez. Hírek a népi demokráciák ipari életéből Az albán bányászat fejlődése Az albán ötéves tervben nagy szerepet kapott a bányászat. Az ötéves terv előirányzatai szerint a- bányák termelése 1955-ben az ötéves terv végére eléri az egymilliárd 382 millió lek értéket az 1950. évi 452 millióval szemben. Az ötéves terv végéig valamennyi meglévő bányát villamosítják. A bányák gépesítésére bányászlakások és kultúrotthonok építésére az ötéves terv 500 millió lekes beruházást irányoz elő. Ebből az összegből fedezik azokat a széleskörű geológiai kutatásokat, amelyeknek célja az ország gazdag ásványi anyagainak feltárása. Amire büszkék a tiencsini textilmunkások A tiencsini textilgyáriján az üzemi pártszervezet a dolgozók levelei alapján leleplezte a javítóműhely mérnökének és fiának kártevését, akik gátolták a munkát, elfojtották a bírálatot és meg lehetett őket fizetni. A gyár dolgozói határozatot hoztak, hogy a korrupt elemeket eltávolítják. Ez nagy hatással volt az üzem életére, Csao Wen Te azonnal megszervezte munkabrigádját és hamarosan átadták rendeltetésének a villanytelep gőzturbináját. Cien Csu Csen szövőnő brigádjának valamennyi tagja 8 szövőgép mellett dolgozik, ami tiszteletreméltó teljesítmény, mert a tiencsini 2. számú textilgyárban még nem is olyan régen úgy vélekedtek, hogy egy szövőnő négynél több szövőgépet nem tud egyszerre irányítani. A szövőnő szorgalmasan tanulmányozta a szovjet munkamódszereket, hogy 5 is és brigádja is magasabb teljesítményeket érhessen el. A lengyel dolgozók készülnek nagy nemzeti ünnepükre Július 22-én ünnepük a lengyel dolgozók Lengyelország újjászületésének nemzeti ünnepét. Nyolc esztendővel ezelőtt, ezen a napon, a Szovjet Hadsereg és a lengyel katonaság által felszabadított területen a Lengyel Nemzeti Felszabadítási Bizottság kiáltványt adott ki: a híres „Júliusi Mani- íesztum‘’-ot, amely kihirdette, hogy Lengyelországban minden hatalom a dolgozó népé. A manifesztumban előírt programm megvalósításának koronájaként ezév január 26-án elkészítették az új alkotmány tervezetét. A július 22-i ünnepségeik az új alkotmány jegyében folynak. Az üzemekben nagyszerű versenymozgalom indult az ünnepre való méltó felkészülés érdekében. Anyagtakarékossági-mozgalom a trencsényi építkezéseknél A trencsényi és trencsényvidéki építkezések dolgozói nemrég anyagtakarékossági versenyre hívták ki Csehszlovákia valamennyi építkezésének dolgozóit. Vállalták, hogy minden köb. méter falnál 8 téglát takarítanak meg. Az építők elsősorban új módszerek bevezetésével akarják vállalásuk teljesítését biztosítani. Mivel a téglaveszteséget leginkább a sok be- és kirakodás okozza, az építők megállapodtak a téglagyári dolgozókkal, hogy a szállításnál az úgynevezett Contai- ner-eljárást alkalmazzák. E szerint az eljárás szerint a téglát már a gyárakban különleges kosarakba rakják, ezekben szállítják az építkezések színhelyére, s így a tégla közvetlen a kosarakban kerül a toronydarú segítségével az építőmunkások kezébe. A béke, a szocializmus táborának újabb győzelme \ Kémet Demokratikus Köztársaság, helyzetben a német népnek — étén a békeszerető német állam mega lat- kulása fordulópont volt Európa történetében. Uj értelmet kapott a Németország egységéért folyó harc, a1 kettészakított Németország egy részén olyan életformát építenek a felszabadult emberek, amely példa és útmutatás Nyugat-Németország elnyomott dolgozóinak. A Német Demokratikus Köztársaság felsorakozva a Szovjetunió vezette béketábor országai mellé, kimagasló eredményeket ért el, politikai, gazdasági és kulturális téren is. Az ötéves terv végrehajtása során a köztársaság dolgozói tovább emelték és emelik termelésüket. Az ipari termelés pl 1951-ben az előző évinek 121.9 százalékára emelkedett, s így 36 százalékkal meghaladta az 1936. évi színvonalat. Az 1951. évi tervet pedig 5.2 százalékkal túlteljesítették. Az állami kereskedelemben végrehajtott árleszállítás révén a lakosság csupán 1951-ben 2.17 milliárd márka megtakarítást ért el. Egyre nő a fő- és szakiskolák hallgatóinak száma. mind több munkás- és paraszt- származású fiatal kerül az egyetemekre. Ezzé) párhuzamosan növekedett a dolgozók öntudata, aktivitása az építőmunkában. A szovjet tapasztalatok segítségéve! új munkamódszerek megteremtésével vitték előre a köztársaság dolgozói ötéves tervük megvalósítását. Ezek a sikerek a demokratikus rend erejét és szilárdságát bizonyítják Nyugat-Németország lakossága felé. A Német Demokratikus Köztársaság fejlődése most fordulóponthoz érkezett. A Német Szocialista Egységpárt II. Pártértekezlete, amely július 9-én nyilt meg Berlinben, ez új helyzet feladatait, munkamódszereit határozta meg. Amint Walter Ulbricht elvtárs mondotta beszámolójában: „Ebben a földbirtokosok ellenállásának megtörése, a tőkehalai mák visszaállítására _ ____ __ __ ___ irányuló minden kísérlet felszámolám unkásosztátlyal — kezeibe kellett sa. Továbbá valamennyi dolgozónak vennie a béke fenntartásának és a német egység demokratikus úton történő helyreállításának ügyét. Meg kell erősíteni a békéért és a német egységért vívott küzdelem alapját és támaszát jelentő Német Demokratikus Köztársaság államhatalmát és győzelemre kell vinni az ötéves tervet.” A pártértekezlet ennek jegyében választotta meg jelszavát is: „A Német Szocialista Egységpárt irányításával előre a békéért, a német egységért, a 6ét eredményezte, és a párt sokat haa munkásosztály köré való tömörítésével szervezni a szocializmus építését, a haza védelmére megteremteni a fegyveres haderőt. A második pártértekezletre készülve a Német Szocialista Egységpártbai újjáválasztották a vezetőséget az alapszervezetektSl a tartományi vezetőségekig. Ez a pártmunka általános javulását, a, bírálat, önbirálait fejlődédemokráciáért és a szocializmusért!1 Elsősorban a német nép, de az egész béketábor szempontjából különös jelentőséggel bír, hogy a pártértekezlet határozatot hozott a szocializmus felépítéséről a Német Demokratikus Köztársaságban Ez a lépés megfelel a munkásosztály és valamennyi dolgozó érdekeinek és halomra dönti aiz Adenauer-ldikk és a mögötte álló nagytőkések tervét. A Német Demokratikus Köztársaság dolgozói a szocializmus felépítésével hazájukban hozzájárulnak az egész világ békéjének megszilárdításához. A szocializmus felépítésével újabb kedvező lehetőségeket teremtenek az egységes, demokratikus, békeszerető és független Németországért vívott harc sikeréhez. A köztársaság dolgozói a nyugatnémet dolgozók előtt így újabb és újabb példával igazolhatják: milyen eredményekre képes ez a nép, amelynek nyakán nem ülnek a nagybankok és monopóliumok uraii. Ez az elhatározás egy egész sor újabb feladatot állított a Német Demokratikus Köztársaság dolgozói elé. A pártértekezlet világosan megszabta ezeket a feladatokait, amelyek egybeesnek a szocializmus építésének feladataival. Ezek közé tartozik a megdöntött és kisajátított nagytőkések és ladt előre az újtípusú párt, a marxi- lenini harcos párt megteremtésének útján. A második pártértekezlet ennek szellemében a párt vezetőszerepének további megszilárdítását, a szocializmus építéséneik másik követelményének megfelelően az emberek politika« felvilágosítását és nevelését, a tömegeik mozgósítását és szervezését a feladatok gyakorlati megoldására tűzte ki feladatul. Szamunkra, akik hosszú évszázadokon át sínylődtünk ai német imperializmus igája alatt, fokozott jelentősége van annak, hogy a kettészakított Németország egy részén a szocializmus felépítését kezdik meg. Ezzel csak méginkább kifejezésre juttatják, hogy békésen akarják építeni országukat, győzelmesen túlteljesítve az ötéves tervet sajátmaiguk és az egész világ munkásosztálya javára. A köztársaság államhatalmának megerősödése a mi erősödésünket is jelenti. A Német Demokratikus Köztársaságot most újabb elszakíthatatlan kötelék, a szocializmust építő országok testvéri szolidaritása is összeköti majd a Szovjetunió vezette béketáborban együtthaladó népi demokráciákkal és összefűzi majd az első, valóban demokratikus német állammal.
