Szabad Nógrád, 1952. július (8. évfolyam, 53-61. szám)
1952-07-12 / 56. szám
1952. JÚLIUS 12. \ SZABAD nSgbXd 3 Tiríbes 133.9, Róna 133.1, Mizserfa 108.3, Kisterenye 104.5, Majd a vállalatok összesített eredményeit a koreai műszak utolsó napjának első harmadáról, amely 106 százalék. A tűzhelygyári dolgozók kimagasló eredményei A Salgótarjáni Tűzhelygyár dolgozói a koreai műszakokon, a termelésükön keresztül fejezték ki szolidaritásukat a hős koreai nép iránt és eredményeiket napról-napra fokozták. Molnár István csiszoló 202, Ka- péni Antalné magkészitő 188, Teplán Zoltán, a tisztítómühely dolgozója 182, Romhányi Dezső gépformázó 157 százalékos átlagot értek el e 10 napban. E 10 nap alatt az öntödéből több, mint 60 fő távol volt és így vállalásuk teljesítése kétségesnek látszott. Az üzem pártszervezete, szakszervezete és vállalatvezetősége határozata alapján az öntödéből kikerült káderek a munkaidejükön kívül brigádmunkával segítenek az öntöde dolgozóinak vállalt kötelezettségük teljesítésében. A jelenlegi öntőmunkások örömmel vették a káderek segítségét és nagyobb lendülettel végezték munkájukat. A Salgótarjáni Üveggyárban Szlovencsák Ferenc augusztus 20-ra befejezi 1953 első negyedévi tervét A bányatröszt eredménye az utolsó napon 106% A nógrádi szénmedence harcos bányászai becsülettel állják a harcot a tíz napiig tartó koreai műszakok ideje alatt 9- én, szerdán már egymást követően a negyedik este gyulladt ki a vörös ötágú csillag a Nógrádi Szénbányászati Tröszt igazgatósági épületén, jelezve, hogy a medence bányászai teljesítik napi tervüket. Szombaton, 5-éű 102.7 százalékot értek el. Ezt kővetően a hétfői napon, amikor rendszerint gyenge szokott lenni a termelés, 100.1 százalékra, kedden 102.8 százalékra, szerdán, 9-én pedig 109 százalékra teljesítették tervüket megyénk bányászai. 10- én a koreai műszakok utolsó napján a délelőtti szak dolgozói Különös gonddal Készültek föl a koreai műszakok utolsó óráira. A Nógrádi Szénbányászati Tröszt diszpécserszolgálatához kétóránként beérkező termelési eredmények arról tanúskodnak, hogy kemény harcok dúlnak a nógrádi hegyek mélyén. Miskei Zoliin elvtárs, a tröszt diszpécsere megelégedetten írja fel az első harmad termeléséről beérkező eredményeket: A Salgótarjáni Üveggyár dolgozói is és a koreai műszakokon jó eredményeket értek el. Szlovencsák Ferenc csiszoló brigádjának 400 százalékos az átlagteljesítménye. A sorozatkapcsoló gyártásinál alkalmazott újításokkal 600 darab helyett most 1650 darabot készítenek el egy műszak alatt. Eredményeiket még tovább fokozták. Szlovencsák Ferenc vállalta, hogy augusztus 20-ra az 1953. év eláő negyedévi tervét befejezi. Hasonló vállalást tett Janosek István kikós, aki je'enleg 200 százalékos átlagot ér el, 1150 darab 5 literes riolos üveget készített el műszakonként. Vállalta, hogy 1200 darabot fog készítem: 8 ÓTa alatt. Szép eredményt ért el még Gömbicki Gyula korsósműhelye, mely 180, König Rezső feszprés-brigádja, amely 160 százalékra teljesítette előirányzatát a koreai műszakok alatt Miét bítnyneitllalat tapasztalatai a hareai műszakon A mizserfai szénbányák harcos bányászal be_ váltják Rákosi elvtársnak adott szavukat. A hős koreai nép melletti kiállásukat igazolja, hogy napról napra újabb és újabb munkahőstettek születnek a mizserfai vállalatnál. A hármastelepi aknában, ahol a szovjet rakodógépek segítik a dolgozók harcát, a műszaki vezetők gondoskodtak arról, hogy a szállítást zavartalanná tegyék és a munkahelyek folyamatosan tudjanak rakodni. Gondoskodtak arról is, hogy a hármastelepen a munkafolyamatok ciklusokra legyenek bontva és a meglévő gépi berendezések, gumiszalagok, kaparószalagok folyamatosan hordják a szenet a fővágatra. A hárn+astelep eredményeit azonban nagyban elősegítik az olyan dolgozók, mint Jancsi András és nyolc társa, akik a koreai műszakok alatt a harmadik balosztó gumiszalag vágatában dolgoztak. Jancsi András csapata az elmúlt hónapban is 119 métert hajtott ki a háromszázszor kettőszázötvenes szelvényből és ezzel szemben előirányzatuk 67.5 méter volt. A koreai műszakok beindulásával ez a csapat megfogadta, hogy ebben a hónapban még nagyobb eredményeket érnek el. Jancsi elvtárs kijelentette, hogy a 130 métert elérik a hónap végére. A hatodik koreai műszakon már 29 méter ki volt hajtva, amikor a kaparószalaguk megállt. Jancsi elvtárs azt szeretné, ha egy pillanatra sem állna meg a kaparószalag. Gyorsan lement a feltöréshez és keményen szólt rá a kapcsolóját szerelő iparosokra: „Meddig á'lünk még"? A szerelők pillanatok alatt megállapították, hogy a külszínen a buktatónál van a baj és Jancsi elvtárs már indult is vissza a munkahelyre, hogy amíg rendbe jön a kaparósza'.ag, addig csapatával elvégezze az ácsolást. Jancsi elvtárs csapata 8-án reggelre már 32 folyómétert hajtott ki. 9-én pedig 148 százalékra teljesítette előirányzatát. De ilyen harcos munka folyt a Duclos-aknában, ahol Pntér András csapata 266 százalékot. Kazáron, ahol Valcsik Tihamér 194 százalékot ért el. A mizserfai vállalat hős dolgozói 9-ére 103.1 százalékra emelték a vállalati tervteljesítést. A koreai műszakok utolsó óráiban még odaadóbban végezték munkájukat, mert a harmadik negyedév első tíz napjában is eleget akarnak tenni annak a fogadalomnak, amit Rákosi elvtársnak tettek. Tizedikén a délelőtti szak 108.3 százalékot ért el és így a második és harmadik szaknak mindössze 125 tonnát kell kitermelnie és ezzel teljesítik vállalt kötelezettségük július első tíz napjára eső részét. A kisterenyei szénbányák dolffozói Ufryanúsy mint a nógrádi szénmedence többi üzemei, koreai műszakokkal kezdték harmadik negyedévi tervüket. A dolgozók kijelentették, hogy méltóak lesznek Korea hős népéhez és kemény, elszánt munkával, harccal kezdik meg már az első koreai műszakot. De bármilyen lendületesen indultak is e! napról napra újabb és újabb technikai és szállítási zavarok fékezték termelésüket. Különösen a Vizslás I1. üzem dolgozóit hátráltatta a hiányos megelőző karbantartás és a gyenge műszaki ellenőrzés. Ebben az üzemben a lejtakna alapközléjén előbb másodikén délután 6 órakor, majd harmadikén délelőtt és délután elszakadt a végtelen szállítókötél. A har- madikal szállítási zavarok végett mindössze 77 százalékra teljesítették napi előirányzatukat. Ez az állapot azonban még nem volt elég figyelmeztető, a műszakiak nem gondoskodtak a szállítási zavarok megszüntetéséről. 5-én délután ismét elszakadt a kötél és ez alkalommal 5 órán keresztül szünetelt a szállítás. Ilyen körülmények között természetesen a fizikai dolgozók minden igyekezete, odaadó munkája hiábavaló volt, munkájuk eredménytelen maradt. Sok dolgozó még a 100 százalékot sem érte el.De más üzemeknél is voltak hasonló problémák. A csigakúti lejtősaknában 7-én délelőtt egy szállítóvitla fékműve megrongálódott, ugyanezen a napon a tordasi üzemnél a délutáni műszaknál még este 7 óráig semmi szállítás nem volt. A műszaki dolgozók arra hivatkoznak, hogy ez alatt az idő alatt egy csillének a kereke eltört és ennek a kiszállítása gördített akadályt a termelés elé. Természetesen előfordulhat a csillék megrongálódása, azonban helyes műszaki irányítással nem lenne szabad 4 órán keresztül szünetelnie emiatt a szállításnak. Nagy mulasztásról tanúskodik, hogy az üzem vezetője még 9-én délben nem tudott a szállítópálya 4 órás kieséséről. Mindemellett a rossz levegő is befolyásolta a tordasi dolgozók munkáját. A régi légvágatokat elhanyagolták mivel arra számítottak, hogy egy új légaknát hajtanak ki. A légvágatok összeszakadtak, de még a mai napig sincsen az üzemnek megfelelő légkeringése. A kisterenyei vállalat dolgozói ilyen termelési akadályok következtében mindössze 98.7 százalékra tudták teljesíteni előirányzatukat július 9-éig. Ez az eredmény figyelmeztetésül szolgáljon a vállalat üzemvezetősége és a műszaki vezetői felé, hogy a jövőben nagyobb gonddal biztosítsák a dolgozóknak a termeléshez szükséges műszaki feltételeket. Drégely vára hős védőire emlékezik vasárnap megyénk népe Július 9-én volt 400 éve, hogy Drégely vára a törökök elleni hősi küzdelemben elesett. Drégely ostromáról a történelemírók, költők több esetben megemlékeztek, de az elnyomatás ideje alatt Drégely hősi küzdelme nem válhatott a magyar nép közkincsévé. Drégely ostromával, jobbágy6zárma- zású kapitányával, a vár el estével foglalkozó mű utoljára több mint félévszázaddal ezelőtt jelent meg. Pártunk II. kongresszusának határozatát hajtjuk végre, amikor megemlékezünk Drégely vár hősi küzdelméről, jobbágyszármazású kapitányáról, Szondy Györgyről, „üj hazaszeretetünk erejét az adja meg —I mondotta Horváth elvtárs a Központi Vezetőség június 27-i ülésén —, hogy benne foglaltatik a régi is. Pártunk nemcsak a jövő, hanem népünk múltjának minden nagy tanulságát is közelebb hozta. A Hunyadiak és Zrínyiek. Dózsa és Rákóczi, Kossuth és Petőfi kora népünk új, nemzeti büszkeségének és hazaszeretetének forrása." Hörváth elvtárs megállapítása Drégely ünneplőire is vonatkozik. Az elnyomatás idejében biztatást jelentett Drégely példája, ma tanulságot jelent és kötelezettséget ró ránk az a hősi harc, amelyet 400 évve! ezelőtt Szondy György vezetésével az alig másfélszáz várvédő vívott. A várvédésben a Szondy által vezetett harc elbukott. A vár elestéhez hozzájárult az, hogy az ország három felé szakadt és a Habsburg kirá'y megszállása alá esett területen nem volt cél a magyar végvárak megerősítése. A Habsburg királyt csak egy cél vezette: feláldozni a magyar katonák életét, feláldozni a magyar javakat, hogy minél távolabb tartsák a török veszedelmet Bécs kapujától. Elbukott a harc azért is, mert a klerikális reakció, amelynek tulajdonában volt a vár nem adott kellő segítséget a vár megerősítésére és amikor a törökök a vár alatt voltak, a nagyoroszi pap volt az, aki a törökök szolgálatába szegődött és bement a vár védői közé, hogy közölje a török üzenetét, ezáltal tompítsa a várvédők, harci kedvét. szétzüllessze azt a maroknyi osopor tot, akiknek harci elszántságát későbbi hősi haláluk bizonyítja. Ma ,,van hazánk, van mit védenünk" Ezt a hazát Szondy és a vár védőinek a példájára meg kell védenünk mindenféle külső támadással szemben. Szondy és katonái bátor magyar harcosok voltak, akiknek példáját követheti néphadseregünk minden harcosa, hazánk minden becsületes, igaz fia. „Tanuljunk nemzeti múltúnk hőseinek életéből és legyünk méltó örököseik." (Farkas Mihály) Nógrád megye dolgozói és az egész magyar dolgozó nép 1952 július 13-án emlékezik meg Drégely várának és hős kapitányának a török hódítók ellen vívott harc 400 éves évfordulójáról. A megyei tanács július 13-án vasárnap Drégelypaánkon ünnepséget rendez. Délelőtt emléktáblát helyeznek el Drégelyvár falára. Délután színvonalai kultúrműsor lesz, ahol résztvesznek a MÁV és a bányászszakszervezet egyesített kórusa, a kisterenyei a sámsonházai népi együttesek, a megyei tanács központi táncegyüttese, a balassagyarmati KTSZ táncegyüttese, a salgótarjáni egyesitett népi zenekar és még sokan mások. Elméleti színvonalunk emelését segíti elő az MVACAMTMOiMTÍS A tiribesi bányászfürdő Pártunk és kormányunk különös gonddal és szerelttel őrködik bányászaink egészsége felett. A tiribesi bányaüzem dolgozói 1951 februárjában egy korszerűen felszerelt fürdőt kaptak. A 3.5 millió forintos költséggel épített fürdőben 2 kád, 27 zuhanyozó és 500 ruhatartó szolgálja a tisztálokdási lehetőséget. A bányából kijövő dolgozók a fürdés uté.n szári óba mennek és onnan lépnek ki a szabad levegőre. Rcmhányi István, Baksa Barna, Mákos Dezső még jól emlékeznek arra, amikor a múltban két órát gyalog mentek Karancs- keszltöl munkahelyükre, onnét ped!g szénporosan, piszkosan kellett vissza- gyalogolnlok. Még otthon sem lehetett emiatt tisztán tartani a lakást. Most percek aiatt elvégzik a tisztálkodást és úgy indulnak hazafelé — autón! A tiribesi bányászok ezért is tettek fogadalmat arra. hogy alkotmár nyuk tiszteletére 2959 tonna szenet termelnek terven felül. A szerdal napon 101.4, csütörtökön a délelőtti műszak pedig 133.9 százalékos tervteljesítést értek ell „Minden hafalom Akiket népünk bizalma A Magyar Népköztársaságban minden hatalom a dolgozó népét — Így szögezi le az 1949-ben létrejött alkotmány. Ezt megelőzően a honfoglalás óta 1043 nehéz esztendő mult el a magyar nép fölött. Ez alatt az idő alatt mmdenkié volt ez az ország, csak éppen jogos tulajdonosáé nem. Királyok és császárok, hercegek, grófok és lökések osztozkodtak és civakodtak a magyar nép vérével és köny- nyével áztatott földön. A törvények sokasága jö,\l létre, de egyik sem emlékezett meg a dolgozó nép jogairól. Ha megemlékezett, akkor csak arról beszélt, hogy a dolgozó parasztoknak kötelességük „úrdolgát" végezni a földesurak földjén, „tizedeket" kell beszolgáltatni, hatalmas adókkal sújtották. Ez volt a dolgozó nép sorsa, melléje gumibotot és korbácsot kaptak. A honfoglalástól több mint ezer évig tartó szenvedés után a Szovjet Hadsereg szétverte a népetlenes államhatalmat, k’söpörte az országból a herét, sallangjukkal együtt. Ezzel egyidöben megyénkből is eltűntek a sztronyavszkiak, mocsáriödönök, ba- rossfőispánok. Megyénk dolgozói jogos tulajdonukba vették Hirsch és Frank „gyárát", Chorin „bányáit”. ★ KUTI KÁROLY, a Zagyvái Szénbányák igazgatója, akit a múlt rendszer már 12 éves korában munkára kény- szaritett. í949-ben az újlaki bányában dolgozott. Varga István csapatvezető irányítása alatt. Mint az üzem ifjúsági felelőse, pé’damutatóan vette ki részét a termelésből. Dolgozó népünk Vörös Akadémiára küldte, ahonnan két évig tartó műszaki tanulmánya után előbb a bánya és energiaügyi minisztériumba, majd a Zagyvái Szénbányák élére kerül'. Ebben a beosztásában is a dolgozó nép érdekeinek megfelelően lelkiismeretes, odaadó munkát végez. Ha valahol veszélyezte ve látja a termelést, éjt nappallá téve dolgozik, hogy ssgitse az irányítása alatt álló üzemek dolgozóinak a tervteljesitést. Vezető és népnevelő is egyben. Munkája nagy segítséget adott ahhoz, hogy a zagyvái vállalat 1952 június 26 án befejezte az első félévi tervét. A zagyva! vállalat a június 1-től 10 ig tartó koreai műszakon 100 százalékra teljesítette tervét. a dolgozó népé" állított vezető helyre Bíró Zoltántól az acélgyárat, Szilárdi „nagyságosúrtól" a 40.000 holdat. Mi köze volt Chorinnak a bányászok verejtékes munkája által kitermelt szénhez? Bíró Zoltánnak az acélgyári dolgozók termelvényehez? Szitárdinak a puszta kenyéren megművelt föld termékeihez? Semmi! Mégis magukénak vallották. Csendőr és rendőrkopókkal őriztették hatalmukat. Hosszú, csupa szenvedésekkel és könnyekkel telitett volt ez az 1000 év. De vége szakadt. Es ez évi augusztus 20-án már harmadk évfordulóját ünnepeljük annak az alkotmánynak, amely a magyar történelemben először mondotta ki: A Magyar Népköztársaság a munkások és dolgozó parasztok állama, amelyben minden hatalom a dolgozó népé! Győzelmi szavak ezek, amelyet saját maga a nép emelt törvényerőre. S azóta a minisztériumokban, a rendőrségen, a hadsereg parancsnoki posztjain, a termelés vezetésében, a szellemi életünk irányításában a munkás- osztályé, a dolgozó nép fiaié a döntő szó. Ezekkel a vezetőkkel szebb és jobb életet jogunk teremteni, mert egyek vagyunk velük, a dolgozó nép húsából és véréből valók és közös erővel egy célért harcolunk. •k KAZÁR FERENC, a Salgótarjáni Acélárugyár hideghengerésze a megyei tanács végrehajtó bizottságának tagja. Kisiparos családból származik. A fel- szabadulástól kezdve harcos, példamutató munkát végzett. Először a közlekedés helyreállítása érdekében a vasútépítésbe kapcsolódott. Majd az acélárugyárban kezdte meg harcát a többtermelésért. Első volt, aki megértette a szocialista munkaversenyt és az újítás jelentőségét. Már az első újításával, — amely a henger mögé beállított körolló volt —, nagy segítséget nyújtott a termelés növeléséhez. Elsőnek kapcsolódott a gyorshengerlési mozgalomhoz is és aépének meggyorsításával először 180—200 százalékot, majd — ismételten kérve génének meggyorsítását —, 270—280 százalékot ért el. A felszabadulás óta tanúsított példamutató magatartásáért több alkalommal részesült jutalomban, 1952 március 9-én kormánykitüntetést kapott Jó munkájáért.
