Szabad Nógrád, 1952. július (8. évfolyam, 53-61. szám)
1952-07-12 / 56. szám
yilág proletárjai egyesüljetek! SZABAD NÓGRÖD r A betakarítás során erősítsük pártszervezeteinket. Előre az alkotmány tiszteletére tett fogadalmak teljesítéséért. A népek ereje J MDP NÓGRÁDMEGY El PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Vili. ÉVFOLYAM, 56. SZÁM. ARA 50 FILLÉR 1952. JULIUS 12. , Műszaki dolgozóink valjanak a tervteljesítés élharcosaivá H armadik negyedévi tervünk beindulásával vasipari üzemeink dolgozói lelkesen csatlakoztak a diósgyőri kohászok felhívásához. A Salgótarjáni Acélárugyár dolgozóinak 83 százaléka már a negyedév beindulása ©lőtt fogadalmat tett és célul tűzte ki, hogy negyedévi tervüket 582 tonnával túlteljesítik, a selejtcsökkentés terén 47.000 forintot, anyagtakarékosság terén 34.000 forintot, a szénmegtakarítás terén 25.000 forintot, az árammegtakarítással pedig több mint 10.000 forintot takarítanak meg. Ugyanígy a Vasötvözefgyár dolgozóinak is közel 80 százaléka vállalt szocialista kötelezettséget a harmadik negyedév sikeréért. A. vállalások teljesítése kemény harcot és jobb munkaszervezést követel a fizikai és műszaki dolgozóktól egyaránt. Az elmúlt negyedév tapasztalatai — amikor vasasüzemeink közül mindössze kettő tudta teljesíteni feladatát — arra figyelmeztetnek, hogy ebben a negyedévben egyenletesebbé kell tenni a termelést és kíméletlenül kell harcolni a fogyatékosságok ellen. Az elmúlt negyedévben üzemeink termelésére különösen jellemző volt a hónap elejei lemaradás és a hónap végei kapkodás. A termelésnek ez a formája bizonytalanságba sodorta' üzemeinket és az üzemek vezetői a hónap végén azon töprengtek, hogyan lehetne jóvá tenni a mulasztást, hogy termelésük jó képet mutasson. így volt ez a!z Acélárugyárban is, ahol a gyár vezetői úgy döntöttek, hogy a május havi lemaradásuk elsimítása érdekében a június első napjainak termeléséből 8 vagon árut átírnak a májusi terv hiányának kiegyenlítésére. A tervlemaradást azonban ily módon nem lehet helyrehozni, nem beszélve arról, hogy a tervteljesítésnek ez a formája csak'látszateredmény és amellett közönséges csalás. A tűzhelygyári öntödék mflszaki vezetői szintén megfeledkeztek hónap közben a terv teljesítésének ellenőrzéséről és csak 23-án nézték meg „mit dobjanak’1 be ami tonnában, vagy forintban helyreigazítaná lemaradásukat. Az ilyen kapkodó munka egyre növeli- a selejtmennyiséget is, amivel súlyos károkat okoznak nemzetgazdaságunknak is. A tűzhelygyárban például az 1952 első félévében ilyenformán több mint 1 millió forintra szaporodott a selejt értéke. A Zagyvapálfalvi Bányagépgyárban a második negyedév első hónapjában 7000 forint volt a selejt- érték, de a következő hónapban már itt is 14.000 forint fölé emelkedett. Műszaki vezetőink a selejtkérdésben felelősségüket úgy akarják kisebbíteni, hogy rendszerint objektív okokra hivatkoznak. Ezzel szemben a valóság az. hogy nem gyakorolnak kellő ellenőrzést a termelés felett, sok helyen még mindig íróasztal mellől irányítják a termelést, de nem végeznek lelki- ismeretes munkát a gyártás előkészítésénél és a munkafolyamatok végrehajtásánál sem. A Zagyvapálfalvi Bányagépgyárnál a műszaki vezetők lelkiismeretlenül csak egyszerűen kiadták a személyszállító kocsik elkészítéséhez a részletes és összeállítási rajzot, a méretek helyességét azonban nem ellenőrizték. Csak amikor a kocsik elkészültek vették észre, hogy sem a nyomtáv, sem a magasság nem megfelelő az itteni szállítási Viszonyoknak. Ezek melleit a hiányosságok melleti nagy súllyal nehezedik tervleljesíté- sünkre az üzemekben uralkodó terv- szerüilenség is. Az 1952-es évben még egyetlen hónapban sem értek el üzemeink 100 százalékos tervszerűséget. Ennek okát a félkészárut gyártó üzemek rossz kooperációjában kell keresni. Az acélárugyár sodronyüzemében rendszeresen hiányos az anyagleszállítás, a tűzhelygyárban a.Borsod- nádasból érkező lemezek késnek. De a tervszerűség hiányát másrészt az üzemben uralkodó szervezetlenség segíti elő. A Zagyvapálfalvi Bányagépgyár május hónapban mindössze 6.7 százalékos tervszerűséget tudott elérni, mivel nem biztosították időben a kaparószalagok összeállításához szükséges 2500 darab 2 és fél colos csavart. Egy pillanatra sem lehet megfeledkezni arról, hogy a mi megyénk ipari üzemeinek terve egy része a nagy ötéves tervünknek és az ilyen laza terv- szerűséggel súlyosan veszélyeztetjük más gyárak, vagy bányák fejlesztését, de egyidöben a terv teljesítését is. Megyénk üzemei sokféle árut gyártanak. Éppen ezért helyes lenne, ha a tervszerűség betartása érdekében műszaki vezetőink hónap közben is állandóan szem előtt tartanák a cikkenkénti termelésük alakulását. Műszaki dolgozóinknál még nem teljes a felelős egyszemélyi vezetés. A tűzhelygyár vállalatvezetőjének gyengeségéből ered, hogy a dolgozók nagyrésze a munka befejezése előtt 15 perccel abbahagyja a termelést, de műszak közben is rendszerint 20—30 ember sétál az üzem udvarán. Ez azért van, mert nem követeli meg Aa beosztott műszaki vezetőktől, hogy saját munkaterületeiken rendet teremtsenek. Rákosi elvtárs ez év januárjában a gazdasági vezetők országos értekezletén felszólalásában hangsúlyozta: „Ne legyen a jövőben .folytonos panasz arra, hogy gazdasági vezetőink, igazgatóink — megmondhatom: középkádereink is — nem egyszer puhák, liberálisak, viszo'yog- nak keményebb eszközök használatától'’. Ezenkívül kormányunk is haíá- rózatot hozott a művezetők és mesterek feladatairól és jogköréről, amelyben világosan kimondja, hogy minden művezető és mester felelős mindazokért, .amelyek az irányítása alatt álló üzemrészekben, vagy műhelyekben történnek. Feladataink egyre nagyobbak lesznek, amelyeket csak fegyelmezett, öntudatos munkával lehet megvalósítani. Ezenkívül a termelés növelése érdekében nagyobb súllyal kell fordulni .fizikai és műszaki dolgozóink továbbképzése felé. Ma már egy sor üzemünkben gyorsított termelés folyik. Irányt vettünk meglévő gépeink jobb kihasználására, de napról napra korszerűbb gépek ig érkeznek megyénk üzemeibe. Egyszóval: fejlettebb lett technikánk, amely fejlettebb vezetést és a termelés magasabb színvonalú végrehajtását követeli meg. Ennek ellenére a tűzhelygyárban, bányagépgyárban és vasötvözetgyárban egyáltalán nincs műszaki továbbképzés, de az acélárugyár műszaki dolgozóinak is mindössze 19 százaléka vesz részt műszaki továbbképzésben. A technikai fejlődésünktől való -lc- maradás következménye, hogy műszaki vezetőink nem mernek önállóan kezdeményezni és félnek egy-egy nagyobb feladat megoldásától. Ehhez hozzájárul az is, hogy nem támaszkodnak eléggé a fizikai dolgozók véleményére és nincs elég szoros kapcsolatuk a sztahanovistákkal és élenjáró dolgozókkal. Természetesen ezért felelősség terheli a pártszervezeteket is, mert nem elégséges mértékben ellenőrzik a műszakiak munkáját, bírálatukkal nem segítik fejlődésüket. A műszaki dolgozók legyenek a verseny élharcosai, mutassanak példái beosztottjaik előtt és törekedjenek arra, hogy minden dolgozónak biztosítva Jegyen vállalt kötelezettség teljesítéséhez a termelés előfeltétele. Műszaki dolgozóinknak olyan embereknek kell lenniök, akiket szeretnek a dolgozók, de nem azért, hogy elnézőek a lazaságokkal szemben. Szigorúan követeljék meg a tervfe- gvelmet, a munkafegyelmet, .mert azokat a műszakiakat, akik nem félnek a „népszerűtlennek” .látszó feladatoktól, a dolgozók’vezetőiknek ismerik , el és ezen keresztül, megbecsültté válnak. SZOó BÉLA a meqyei pártbizottság ipart- és közlekedési osztályának munkatársa. Harcban minden szem gabonáért A pásztói járás az élen az aratási versenyben A zalamegyei pártbizottság és a megyei tanács szerdán jelentette Rákosi elvtársnak, hogy a gabonafélék aratását befejezték. A mi megyénk dolgozó parasztsága is, csatlakozva a pásztóiak felhívásához, teljes lendülettel végzi az aratást, hogy minél előbb elküldhessék a győzelmi jelentést Rákosi elv- társnaik. Kedden reggel már arról érkezett jelentés, hogy megyénk területén befejeződött az ősziárpa aratása. A rozsnak pedig 80, a búzának 30, a tavaszi- árpának 8 százaléka van levágva. A járások közötti versenyben — amit a hétfőn megtartott járási tanácsi röpgyűlések tovább lendítettek — a pásztói járás szerezte meg az első helyei. Közvetlen a nyomában halad a balassagyarmati járás, amely azzal dicsekedhet, hogy a megyében e járás két községe — Ipo’yvece és Hont — fejezték be elsőnek a rozs és a búza vágását is. Harmadik a rétsági járás, negyedik a szécsényi járás, míg leghátul a salgótarjáni járás kullog. A községek között legrosszabb Nógrád, ahol, bár idejében végeztek a növényápolással, nem vették figyelembe a hirtelen beköszöntő tartós meleg időjárást, ezért szempergési veszély áll fenn. Sürgősen pótoljuk a tarlóhántásban és másodvetésben mutatkozó lemaradást A minisztertanács határozata előírja, hogy az áratással egyidöben el kell végezni a tarlóhántást és a kötelező másodyetési terv végrehajtását. Bár az aratás megyénkben lassan befejezéshez közeledik, a tarlóhántás mégis csak 8 százalék. Községi tanácsaink nem mindenütt tartják szem előtt, hogy a tarlóhántás kötelező és egyben a jelen gazdasági év befejezését is jelenti. Ennél még rosszabb Képet mutat a másedvetési terv végrehajtása. Megyénk a másodvetési tervet eddig mindössze 5.5 százalékra hajtotta végre. Ezen a téren komoly felelősség terheli a gépállomások dolgozóit, akik a tarlóhántás és a másod'vetés érdekében nem végeznek felvilágosító munkát. A gépfílíomások arra várnak, hogy a községekben, tszcs-kben összegyüjtsék a kalászokat, amazok pedig úgy gondolják, akkor fognak hozzá, ha majd megérkezik a traktor: Végeredményben pedig telte az idő és, mint a számok is mutatják, lemaradunk a tervteljesítésben. Ezért fontos, hogy a községi tanácsok, a gépállomások igazgatói az aratás mellett egyik legfontosabb kérdésnek tekintsék a kötelező tarlóhántás és másod- vetési tervek végrehajtását. Hasznoson az aratással egyidöben végzik a tarlóhántást és másodvetést Hasznos község az aratásban a pásztói járás legjobb községe. A község dolgozó parasztjai úgy határoztak, hogy 14-ig befejezik a búza és a rozs aratását is. Ennek előtte, már 11-én egymásnak segítve, közösen megkezdik a behor- dást is és 16-ára ezzel is végeznek. A munkálatokat úgy szervezik, hogy 27-ére minden gabona el legyen csépelve. Ehhez azonban több segítséget várnak a pásztói és erdőkürti gépállomásoktól. A két gépállomásról a cséplőgépeket már e hét keddjére ki kellett volna huzatni a községbe, mert úgy tervezték, hogy azon a napon el is kezdik a cséplést. Ez azonban nem történt meg, ami komolyan veszélyezteti Hasznos község eddigi jó eredményeit. A községben nem feledkeztek meg a többi munkálatokról sem. A tarlóhántást eddig 60 százalékban, a másodvetést pedig 30 százalékban végezték el. A kisterenyei gépállomás dolgozói 0.25 százalékra csökkentik a szemveszteséget A kisterenyei gépállomás dolgozói csatlakozva az érsekvadkertiek felhívásához , a cséplőgépek jó kihasználásáért és a legjobb cséplő-, brigád címért, ellentervet készítettek. Vállalták, hogy a szemveszteséget 0.25 százalékra csökkentik. A cséplőgépeknél előforduló kiesést éjjel, vagy vasárnap pótolják, hogy a nappali üzemeltetés biztosítva legyen. A mosf folyó napi sajtóértekezletet a cséplésnél is megtartják az ebédidő alatt. Elhatározták, hogy az üzemanyagot 5 százalékkal csökkentik, amit úgy akarnak elérni, hogy a gép melegedése alatt végzik el a cséplőgép és az erőgép zsírozását. Sallai István érsekvadkerti cséplőgép- kezelő felhívásához Baila Imre, Csor- tos Rudolf, Tajti Lajos, Tóth Imre és Skrabák János gépvezetők csatlakoztak. Több gondot az ősziárpa begyűjtésére!1 Az ősziárpa cséplésével egyidöben több községben és tszcs-ben folyik a beadási kötelezettségek teljesítése is. A kisterenyei tszcs 5 hold ősziároá- ját, az állami gazdaság gépei 4 óra alatt vágták le a keddi napon. A gabonát még aznap behordták, szerdán elcsépeltek és mindjárt teljesítették is a beadást. A községi tanács helyesen értelmezve a versenyt, ezt az eredményt azonnal kiírta a községi versenytáblára. Ugyancsak teljesítették beadási köte-* lezettségüket • a nógrádi és romhány- viiágospusztai tszcs is. Vannak azonban községek, ahol a begyűjtésre nem sok gondot fordítanak. A tari földmfívesszövetkezet pl. augusztus 20-ban állapította meg a terményraktár kitisztításának, rendbehozásának idejét. Úgy látszik itt elfelejtették, hogy a beadás már most megindult és megyénk dolgozó parasztjai — a tarink is — már augusz- us 20-a előtt akarják teljesíteni beadásukat. Bánkon is folyik nilr a cséplés, a község ősziárpából 10 és félmázsás átlagtermést ért el. A községi tanács elnöke ennek ellenére megengedi, hogy a beadás teljesítése tekintetében egyesek alkudozzanak, sőt olyasmi is előfordult a ' özségben. hogy nemlétező malac nevelésére akartak felmentést kérni. Az állam iránti kötelezettség teljesítését törvény írja elő és ez mindenütt — még Bánkon is — kötelező. Honion befejezték az aratást! Az aratási munkában ezidáig leg. jobb eredménnyel Hont községben dolgoznak. Már levágták az ősziárpát, rozsot és a búzáit is. A búzából még itt-ott a hajlatokban van egy kevés, ami még nem érett be. Emellett a tanács állandó figyelő szolgálatot tart, hogy az érésre azonnal megkezdhessék az aratás végle. ges befejezését. A községben már két cséplőgép készenlétben áll. Az egyik megkezdte az ősziárpa cséplését. Az első cséplést a tszcs végezte. Szombatig befejezték az ősziárpa cséplést és közvetlenül a géptől eleget tettek beadási kötelezettségüknek. A másik gép pénteken kezdte meg a rozs cséplését. A községben a legjobb munkát Vanya Ferenc dolgozó paraszt végezte, aki elsőnek fejezte be az aratást és e héten már megkezdte gabonája elcséplését. A tereskei Zalka Máté tszcs a géptől adta be az ősziárpát A rétsági járásban Tereske és Szátok községek egymással páros ver- senyben végzik a betakarítást. Tereske község idáig jó eredményt ért el. A községben 16 dolgozó paraszt ált egymással párosversenyben. Murányi János 10 holdas, Szúnyog András 7 holdast szólította versenybe. Mind ä ketlen befejezték már a rozs és a búza aratását, sőt ősziárpa beadási kötelezettségüknek is 100 százalékban elfget tettek. Végeredményben fej-fej 'mellett haladlak a versenyben. A községben az ősziárpa 90 százaié, kát már elcsépelték, a termésátlag 10 és jél mázsa volt. A községben a Zalka Máté tszcs ennél jobb, közel 11 mázsás átlagtermést ért el őszi ár. púból. A csoport a cséplőgéptől teljesítette beadási kötelezettségét. A köz. ségben közel 70 százalékra ált a búza aratása és úgy tervezik, hogy szombaton be is jejezik. Egy nappal előbb levágták az ősziárpát A pásztói állami gazdaság aratógépkezelői, Pászti Elea, Vince Ferenc, Szalai József és Peresi Rozália, 60 hold ősziárpa aratását a meghatározott idő előtt egy nappal elvégezték. A kézi aratók közül Mocsár László emelkedik ki, akinek napi teljesítménye 1255 négyszögöl. A gazdaság cséplő- gép«ezelői is készülnek a munk.ára. Király János és Bráth József vállalták, hogy cséplési normájukat 20 százalékkal túlteljesítik. Mi lesz Rimóc?., Rimóc község elmaradt a községek közötíi versenyben. Az ősziárpa vágását és hordását ugyan befejezték, de a rozzsal mindössze 80 százalékra állnak. A búzához még alig kezdtek hozzá, annak ellenére, hogy már itt is pergési veszély van. A községi tanács csupán papíron végezte el az aratás szervezését. Kijelölte a dűlőfelelősöket, de a dülőfelelősök még nem adtak jelentést, hogyan állnak az aratási munkával, a községi tanács pedig meg sem kérdezi a dűlőfelelősöket, hol kell megkezdeni az aratást. Az ősziárpa cséplését nem tudták megkezdem, mórt a szécsényi gépájlomás még nem adott nekik gépet. Ez is nagyban akadályozza a munkát. A tarlóhántást mindössze 7 holdon végezték el, ami arányítva a levágott gabonához, igen gyenge. A másodvetési feladataikból még nem végeztek el semmit. Rimócon is megvolna a lehetőség a jó munkára, mert a községben sok olyan dolgozó paraszt van, mint Balázs Bertalan, aki eddig az árpát és a rozsot 100 százalékig levágta és már hozzáfogott a búza aratásához. Ha a községi tanács jobban a kezébe vészi az aratás irányítását; még behozhatják a lemaradást. A kulák jövő évi kenyerünk ellen E nagy munkák idején egyre élesedik falun az osztályharc. A kulákság a klerikális reakció mindent megpróbál, hogy akadályozza a betakarítás munkáját. Nógrád községben Molnár kulák nem kezdte meg időben az aratást. A községi tanács azonnal feljelentette őt és a kulákot 8 havi börtönre, 2000 forint pénzbüntetésre ítélték. A községi tanács a kulák mesterkedését a közérdekű hírszolgálaton keresztül mindjárt a dolgozó parasztság tudomására hozta. Endrefalva községben Serfőző Ferenc és Kocsis Mihály kulákok ellen eljárás indult, mert gabonaraktáraikat a törvény által meghatározott időre nem fertőtlenítették. Ezért Serfőző Ferencet 1500, Kocsis Mihályt pedig 1000 forint pénzbüntetésre ítélték.
