Szabad Nógrád, 1952. július (8. évfolyam, 53-61. szám)
1952-07-09 / 55. szám
1950 JÚLIUS 9. SíABAD nSgrAb 3 Forintjainkkal, a gyűjtés sikerével is segítsük a koreai nép harcát Két éve annak, hogy az amerikai agresszorok és liszinmanista zsoldosaik rátörtek a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságra. Az elmúlt két esztendő alatt a békeszerető emberek százmilliói és a magyar nép milliói szívükbe zárták Korea népét, amely a hazaszeretet, a helytállás, az igaz ügyért folytatott lankadatlan harc nagyszerű, hősi példáját adjau A hős koreai nép és a kínai testvérnép önkéntesei és a nemzetközi szolidaritás segítségével feltartóztatta és sorozatosan megverte a világ legnagyobb imperialista hatalmának és szövetségeseinek támadó seregeit. A koreai háború megmutatta, hogy a harmadik világháborút meg lehet akadályozni, a háború őrültjeit meg lehet fékezni, hogy legyőzhetetlen az a nép, amely a kommunisták vezetésével szabadságáért, függetlenségéért harcol. A Szovjetunió két esztendő óta fáradhatatlanul küzd a koreai háború beszüntetéséért, a koreai kérdés békés rendezéséért. Erejükhöz mérten élelmiszerrel, i gyógyszerrel, ruhával, orvosokkal segítették a koreai népet a testvéri népi demokráciák is. De mi ez a támogatás ahhoz képest, amelyet az egész békeszerető emberiség kap a hős koreai néptől? Azt, hogy mi nyugodtan, békében élhetünk, építhetjük egyre szépülő hazánkat nem utolsó sorban a köreai népnek is köszönhetjük, mert a koreai nép önmagát védelmezve védi a mi országunkat, a világ békéjét is. Számunkra tehát a koreai népet segíteni és a békét védeni egyet jelent. Nógirá'd megye asszonyai nagy többségükben megértették ezt és lelkesen kapcsolódtak bele a koreai gyűjtésbe. A salgótarjáni üveggyári lakótelepen 30 nőnevelő végzi a koreai gyűjtést. Pap Gyuláné MNDSZ titkár példamutatóan élenjár ebben a munkában. Mindjárt az első napon a háziasszonyok között végzett | jó politikai felvilágosító munkával 300 forintot gyűjtött, amiből 12 csomagot tehet készíteni, ez pedig 12 koreai harcosnak jelent segítséget és erősíti ,harcuk közben az; a tudat, hogy hazájuktól távol magyar testvéreik mellettük állnak, anyagilag is segítik őket. Bocsárlapujtőn is szépen beindult a koreai gyűjtés. Amikor ,a bélyegeket megkapták, felosztották a községet, utcánként 2—2 népnevelő kezdte meg a gyűjtést. Jó munkát,végeztek a nőnevelők Kiskéren, Kele- csényben és Lőrincpusztán. A hozzájuk kiküldött koreai bélyegek már mind elfogytak és újra kértek, mert a dolgozó parasztok még több segítséget akarnak adni a koreai népnek. A dolgozók örömmel fogadják a gyűjtést végző népnevelőket, a nőneveiőkkel beszélgetve elmondják, tisztában vannak azzal, hogy a koreai nép bátor harca nagyban hozzájárult, hogy az imperialista tábornak nem sikerült eddig a koreai háborút harmadik világháborúvá kiszélesíteni. A legtöbben azt mondják, amit László elvtársnő mondott Litkén: „Tudom, hogu a koreai nép nemcsak a saját szabadságáért harcol. .4 mi békénket is véd’, életét áldozza érte. Az a legkevesebb amit tehetek, hogu anyagilag is segítem az ő hősies karcukat." Sok helyen, amikor a Szabad Népből tudomást szereztek arról, hogv a koreai nép megsegítésére gyűjtés indul. már várták a bélyegeket. Palotáson |a tsz asszonyai a munkaegység után kapott előleg egy részét mindjárt félretették azzal a céllal, ha megjönnek a bélyegek hozzájárulhassanak ezzel a pénzzel is a koreai népnek nyújtott segítséghez. Eredményeink mellett azonban vannak hiányosságok is. Egyik komoly hiányosság az MNDSZ csoportoknál, hogy kevés nőnevelőt vonnak be a koreai gyűjtésbe. Több községben csak| 4—5 vezetőségi tag dolgozik. Ennek az a következménye, hogy a felvilágosító jpunka nem kielégítő, nem beszélgetnek el eléggé a dolgozókkal, pedig azok szívesen hallgatnák nőnevelőink szavait arról, hogy mit is jelent a két éve hősiesen harcoló, sok véráldozátot hozó koreai nép számára a testvéri népek segítsége. A másik hiányosság, hogy a tömegszervezetek nem kapcsolódnak be ebbe a munkába. Sámsonházán a DISZ-szervezet nagy lelkesedéssel vesz részt a gyűjtésben, de ez nem mondható el általában. Az ő példájukat kell, hogy kővesse a többi DISZ-szervezet és tömegszervezet is. Az akcióbizottság csak papíron van meg, de a valóságban nem működik, mint például Ludény halásziban vagy Homoktere- nyén és1 még több más helyen. Az MNDSZ-csoportok tartsanak szorosabb kapcsolatot a többi tömegszervezetek- ke! és kérjék a pártszervezetek segítségét. Az akcióbizöttság üljön össze rendszeresen és beszélje meg hol, milyen módon 'lehet javítani munkájukon. Minden tömegszervezet mozgósítsa az aktíváit, az MNDSZ-vezetősé- gek is több nőnevelőt vonjanak be a koreai i gyűjtésbe. Rendszeresen számoltassák be a nőnevelőket a végzett munkáról és lássák el őket ió agitá- ciós érvekkel, hogv felvilágosító munkájuk ;jobb legyen. Asszonyaink a koreai gviiités munkáját kapcsolják össze a többi feladatokkal. A gyűjtés újabb iskolája vezetőségeinknek, nevelője tagságunknak. Ismertessék a dolgozókkal azt a hatalmas harcot, amelyet a koreai nép vív, s amelyből nem kis mérf“kb'>n ves?'k ki részüket a koreai nők. Kövessük a hős szovjet nép és a koreaiak példáját, minden nap jobban dolgozzunk, harcoljunk szép jelenünkért és még szebb jövőnkért. MIZSER JOZSEFNE, az MNDSZ megyei oktatási felelőse Becsüljük meg, használjuk ki jobban bányagépeinket A nógrádi szénmedence bányászai Rákosi elvtárshoz küldött levelükben fogadalmát tettek arra, hogy a vállalt kötelezettségük teljesítése érdekében a meglévő gépi berendezéseik kihasználási fokát 50 százalékkal emelik. A gépkihasználás 50 százalékos emelése valóban nagy segítséget nyújt majd ahhoz, hogy teljesíteni tudják Rákosi elvtársnak adott szavukat. A nógrádi szénmedence, különösen az utóbbi hónapokban, tömegeivel kapta a korszerű gépi berendezéseket. Ezek a gépek a termelés szolgálatába .állítva, jó segítő társak lesznek majd bányászainknak. Arról azonban nem szabad megfeledkezni, hogy a modern technikai felszerelések fejlettebb munkaszerveiést, korszerűbb irányítást követelnek meg műszaki dolgozóinktól. Ugyanakkor bányászainknak is lépést kell tartaniok üzemeik fejlődésével, meg kell ismertetiniök a rendelkezésükre álló gépeket, hocv szakszerű kezeléssel munkájuk eredményes legyen. A nógrádi szénbányászati tröszt még május hónapban csatlakozott a DI- MÁVAG 550 órás mozgalmához, s azóta jó eredmények mutatkoznak a gépkihasználás terén. Az első negyedévhez viszonyítva, a második negyedévben 17 százalékkal csökkent a gépek állási ideje. A mizserfai hármastelepnél munkába lévő szovjet rakodógépek kezdetben mindössze 4 órát voltak üzemeltetve, s azóta, a kamrafejtések alkalmazásával, ma már naponta 6—7 órát működnek a rakodógének. Ehhez azonban nagy segítséget adott az is, hogy kaparó és gumiszalagok beállításával gyorsabbá és ütemesebbé tették a szénszállítást, hogy gépeik időkiesés nélkül működhessenek. A villamos kőzetfúrógép jó kihasználásánál még az az akadály, hogy bányászaink nem ismerik eléggé a kőzetfúrógép fortélyait, aminek következtében igen gyakran fordulnak elő gép meghibásodások. A gyakori javítások végett a munkahelyeket nem tudják kellőképen ellátni fúrógépekkel és így rossz képet mutat a fúrógépek kihasználása. A mizserfaii vállalatnál elektromos csatlakozásokká! látták el az egyes munkahelyeket, hogy a fú- rógépet a szomszédos munkahelyek egymásnak át tudják adni, növelni tudják azok kihasználási fokát. Jó eredmények mutatkoznak a tiri- besi vállalatnál is, ahol egy darab 240 méteres gumiszalag és 2 darab 70 méteres kaparószalag beállításával meggyorsították a szállítást és így a; akna szállítógépének kihasználási foka már közeledik az 550 órához. Nagy feladatok vannak azonban még a gáti és tordasi bányaüzemekben, ahol a termelésre beállított Dombas-kom- bájnok üzemeltetési ideje nem ki. elégítő. A beállítás alkalmával egy napi ciklus 18 órás volt, ami a következő hónapban 16-ra, ezt követően pedig 14 órára csökkent. A Dombas- kombájnok, valamint ^zek termelvé- nyét szállító berendezések fokozottabb kihasználása érdekében .többet kell támaszkodni a szovjet tapasztalatokra. Ugyancsak nem kielégítő a Kossuth tárón beállított kaparószalagok és csűszdagépek kihasználása sem. Ennél az üzemnél a feltárási munkákkal való lemaradás miatt mindössze 55 százalékos a gépek kihasználási foka. Ez természetesen súlyos nyomot hagy az üzem termelésében. Kossuth-táró műszaki do.gozói sürgősen változtassanak ezen az állapoton, hogy a második negyedévre vállalt kötelezettségük teljesítése biztosítva legyen. Most, amikor a gépek kihasználásának fokozásáért folyik a harc, nem engedhető meg az sem, aimi Forgács- lejtősön történik. Ennél az üzemnél még június 14-én leállt egy csúszdagép, mivel újabb munkaterületet nem biztosítottak számára és ez a csúszda- gép azóta sem segíti a több szénért folytatott harcot. Elsősorban a műszak1 vezetők felelősek azért, hogy az irányításukra bízott üzem gépi berendezései hogyan vannak kihasználva. A műszaki vezetőknek már előre látniok kell a munkahelyek és frontfejtések alakulását. Gondoskodjanak arról, hogy a gépek kihasználása érdekében már jó- előre biztosítva legyenek az újaibb munkaterületek. Ezentúl pedig a gépek jobb kihasználásának egyik fontos feltétele, a megelőző karbantartás. Ennek a hiányában töítént meg, hogy a kiste- renyei javítpműhelyben egyszerre 5 darab villagiosmozdony állt javítás alatt. Az ilyen esetek súlyos kihatással vannak á termelésre, torlódásokat okoznak a szállítás területén, gátlói a vállalt kötelezettségek teljesítésének. Ha nógrádi szénbányászati tröszt dolgozói eleget akarnak tenni vállait kötelezettségüknek, úgy jobban kell törekedniük a gépek kihasználására. Egyes vállalatoknál ragaszkodnak a meglévő gépi berendezésekhez, s inkább hónapokon keresztül állni hagyják a .termelésből kiesett gépet, mintsem hogy azt más vállalatok rendelkezésére bocsájtanák. Ez az álláspont veszélyes fékjévé válik a gépkihasználási mozgalomnak. Ep.pen azért, a szénbányászati trösztnek fokozottabb ellenőrzést kell gyakorolnia az üzemek gépi berendezéseinek kihasználása fölött. Szép és értékes vállalás az. amit e tekintetbe Rákosi elvtársnak megfogadtak, de ennek nem szabad csupán papíron maradnia, törekedni kell annak gyakorlati megvalósítására. Pártunk és Rákosi elvtárs mindenkitől elvárja az adott szó végrehajtását. GÉPESÍTETT SZÉRŰ A Szovjetunióban tervszerűen, gyorsan haladnak előre az idei bő termés betakarításának munkálatai. A gabonafélék vetésterületének több mint 70 százalékén és a napraforgó vetésterületének több mint 90 százalékán a gép- és trak tor állom ások kombájnjai végzik el a begyüjést. A szovjet kolhozok ezrei gépesített szérűket létesítenek, ami jelentősen megkönnyíti a kolhozparasztok munkáját, meggyorsítja a betakarítást és az állami termésbeadást. A szovhozekban és kolhozokban speciális gépek segítségével végzik e! a gabona szárítását és tisztítéisát. Egyre több helyen állítanak fel magszórókat, amelyek óránként 10—12 tonna magot forgatnak meg és ezzel lehetővé teszik a nedvességtartalom gyors csökkenését. Harcban minden szem gabonáért Haladéktalanul kezdjük meg a behordást, ne várjuk meg, amíg mindenki befejezi az aratást Ezekben a napokban már teljes erővel folyik megyénkben valamennyi gabonaféle aratása. Megyénk területén az ősziárpa vágását 90 százalékig végezték el dolgozó parasztjaink, a rozsnak mintegy fele került keresztekbe. Az aratással egyidőben számos helyen megkezdték a tarlóhántást. így például Romhányban, Tolmácson, Cereden, Nagyke,resztúron. Pásztón, Erdőkürtön, Szécsényben. Ludánvhalásziban. Az aratás, tarlchántás mellett fokozottabb gondot kell fordítani a levágott gabona beherdására. He ytelen az a nézet, ami Berceten is uralkodik, hogy megvárják, amíg minden gabonát learatnak és csak azután kezdik meg a behordást. Szarvasgedén is befejezték már az őszjárpa és a rozs aratását, de még a behordás vontatottan halad. A földön hagyott gabona sok veszélynek van kitéve, az időjárás és a mezei rágcsálók alaposan megnövelhetik a szemveszteséget. Megyénk községeinek nagyrészében közös szérűsk érteikét állítottak fel. ahová a behordás már akkor Ss megszervezhető, ha az aratás még teljes egészében nem fejeződött be. így csinálják ezt Maconka községben is. és ezt kell megvalósítani a többi községekben. Maglódi Imre borsosberényi traktoros-brigádja nappal csépel, éjjel a tarlóhántást végzi Megyénk állami gazdaságai az őszi- árpa 80 százalékát géppel aratták le. A nógrádkövesdi á'lami gazdaságban 70 hold termését már el is csépelték. A csépieméi kimagasló eredményt ért cl Vági János cséplőbrigádja, amely az első napon az előirányzott 70 mázsa helyett 110 mázsás teljesítményt ért el. Ebben a gazdaságban már a tarlóhántást is megkezdték. Juhász János traktoros két nap alatt 34 holdon végezte el a tarlóhántást. A gazdaság traktoristái vállalták, hogy 200 holdat géppel aratnak le, ezzel meggyorsítják a munkálatokat, csökkentik a szemveszteséget. Eredményük még nagyobb lenne, ha a gazdaság főgépésze Oláh István példát mutatna, jobban megszervezné a munkát, gazdag tapasztalatainak átadásával segítené a dolgozókat. Előfordult, hogy olyan gépeket vittek ki munkára, amelyek közben elromlottak. Oláh 'stván nem ellenőrizte ennek minőségét, helyette előbbrevaló- nak tartja a részegeskedést és már munka közben is találták ilyen állapotban. A bqrsosberényi állami gazdaság traktorosai a termelőcsoportok segítségére siettek. Ifjú Maglóéi Imre felelős traktor- vezető másfél nap alatt 20 hold ősziárpát vágott le aratógépével a gazdaságban. Utána a nagyoroszi Úttörő tszcs-nek 16, a horpácsi Vörös Csillag tszcs-nek szintén 16 holdon végezte el az aratást. Maglóéi elvtárs vállalta, hogy részt- vesz a koreai műszakban. Brigádjával úgy szervezte meg a munkát, hogy nappal csépelnek, éjszaka pedig a tarlóhántást és, a tárcsázást végzik. Vállalták, hogy valamennyi inunkat a minisztertanács határozatában megszabott idő előtt egy nappal elvégeznek. Megyénk dolgozó parasztjai csatlakoznak a pásztóiak felhívásához Szombaton és vasárnap a megye mintegy 50 községében tanácsülések voltak, ahol a dolgozó parasztok a nyári mezőgazdasági munkák feladatait beszélték meg. A tanácsüléseken mindenütt ismertették Pásztó község augusztus 20, alkotmányunk évfordulójára tett versenyfelhívását, amihez csatlakoztak a dolgozó parasztok. Káiló községben a versenyfelhíváshoz való csatlakozás nyomán 16 dolgozó paraszt lépett egymással párosversenybe. Ugyancsak történtek párosversenykihívások Héhalom községben, Erdőtar- csán, Hasznoson. Romhányban, Nagyorosziban, Honton, Drégelypalánkon. A dolgozó parasztok a párosverseny felhívásban mindenütt arra tettek fogadalmat, hogy alkotmányunk tiszteletére meggyorsítják az aratás, be- hordás, cséplés, tarióhántás, másod- vetés, begyűjtés munkáit. . * Dejtár községhen is vasárnap este 8 órára tűzték ki a községi tanácsülést. A községi tanács rossz szervezési munkájának következtében a tanácsülést még 9 órakor sem kezdték meg, és a tanácstagok igen kevés számban jelentek meg. Ennek oka, hogy a községi tanács a tanácsülést bürokratikusán, csupán papíron való kiértesítéssel akarta megoldani. A rossz szervezés mellett maga a tanácselnök, Fábián elvtárs sem készült fel pontosan, lelkiismeretesen a beszámolóval. Beszámolója mindössze általános, a dolgozó parasztok részére megfoghatatlan kérdésekkel foglalkozott. Éppen ezért a tanácsüléshez mindössze két hozzászólás volt és a hallgatók időközben elhagyták az ülést. Hogy Dejtáron a tanácsülés nem úgy sikerült, ahogy kellett volna, ezért súlyos mulasztás terheli a járási tanácsot is. A járástól kiküldött Farkas elvtárs igen kevés segítséget adott a községi tanácsnak a tanácsülés előkészítéséhez. Nem nézte meg a beszámolót. Nem hívta fel a községi tanács figyelmét a tanácsülés színhelyének feldíszítésére, noha ez feladata lett volna. A jövőben a balassagyarmati járásban nagyobb gondot kell fordítani a tanácsülések előkészítésére, ha ki akarják szélesíteni a tanács és a tömegek közötti kapcsolatot. Megkezdődött a cséplés a kisbágyoni gazdaságban, már kel a másodnövény is A sziráki állami gazdaság kisbágyoni üzemegységében megkezdték az ősziárpa cséplését. Az első 23 holdas tábláról 12 mázsás átlagtermést takarítottak be. Hátra van még egy 40, holdas tábla levágása, ahonnan ettől még sokkal jobb, 18—20 mázsás átlagtermést várnak. A gazdaság a minisztertanács határozatának megfelelőm a termést azonnal átadja az államnak. Az aratással egyidőben elvégezték a tarlóhántást és a 23 holdon borsós- csalamádét vetettek. A másodvetemény már, szépen fejlődik, amit a község dolgozó parasztjai nagy érdeklődéssel figyelnek. Jobban becsüljék a gépeket a héhalmi Április 4 tszcs-ben A Szovjetunió élenjáró tapasztalatainak elterjesztése e nagy munkák idején különös jelentőséggel bír. Ez azonban nemcsak a gépállomás agronómusainak feladata, hanem munkájukhoz nagy segítséget kell nyújtani a termelőcsoportok elnökeinek, tagjainak. Ennek éppen az ellenkezője tapasztalható a héhalmi Április 4 termelőcsoportban. Amikor Kapuszta István elvtárs az erdőkürti gépállomás agronómusa meglátogatta a csoportot, hogy a munkaerőben mutatkozó hiányt gépierő- vcl pótolják, nem valami szívesen fogadták a csoportban. A miniszter- tanács határozata szerint minden községnek tszcs-nek — így az Április 4 tszcs-nek Is — kötelező másodvetési terve van. Kapuszta elvtárs már reggel 5 órakor a tszcs-hez érkezett, hogy a másodvetés géppel való elvégzését megszervezze. A traktorossal együtt úgy állították össze a gépeket, hogy a tarlóhánfást végző eke után kapcsolták a boronát, majd a vetőgépet és legvégül a hengert. Varga András a tszcs elnöke, mikor kiment a földterületre és meglátta hogyan végzik a munkálatokat, ahelyett, hogy köszönetét fejezte volna ki ezért az elvtársi segítségért, megengedhetetlen, durva hangon támadt Kapuszta elvtársra. Bár Varga elvtárs később rájött, hogy a gépállomásnak ez az újítása milyen hasznos és minőségileg menynyivel jobb a kézierővel végzett munkánál — súlyos hibát követett el. Ez a hiba nem egyedülálló. Csoportjukban a múlt héten az újmajori állami gazdaság kombájnja aratott és annak fogadását sem szervezték meg megfelelően, nem biztosították a szükséges feltételeket. Varga elvtárs ne felejtse el, hogy a kapott segítség, a gépi munka a csoport jövedelmét növeli és vájjon nem-e ez a célja Varga elvtársnak is és a csoport valamennyi tagjának is?
