Szabad Nógrád, 1952. június (8. évfolyam, 45-52. szám)

1952-06-25 / 51. szám

2 SZABAD NÄGBi» 1952 JÜNIUS 28 A minisztertanács határozatot hozott A támadók sorsa... a bányászok házépítésének elősegítéséről A szénbányászat gyors fejlődése kö­vetkeztében a népgazdaságnak egyre több új bányászra van szüksége. A Magyar Népköztársaság Minisztertaná­csa mindent elkövet, hogy a bánya­munkán dolgozók számára munkájuk népgazdasági fontosságának megfelelő megbecsülést és magasabb, kultúrál- tabb életfeltételeket teremtsen. A bá­nyászok bérének rendezése, a hűségju­talom, a bányászok számára nyújtott állami kitüntetések mellett a minisz­tertanács most újabb fontos határoza­tot hozott a bányászok életkörülmé­nyeinek megjavítására. Elhatározta, hogy a jövő év nyaráig megépülő 4000 új állami bányászlakáson felül, igen jelentős állami támogatással még 2000 saját családi ház építésére is akciót ándít a szénbányászok részére. Az ak­ció célja, hogy ezúton is megfelelő lakáshoz segítse az új bányászokat, s emellett a munkahelyüktől távollakó többezer régi bányászt is. Az építkezés céljára az állam min­den saját házhoz 250—300 négyszög- öles telket ad ingyenes örök haszná­latra, a bányatelepektől olyan távol­ságra-, hogy onnan a dolgozók mun­kahelyüket könnyen elérhessék. Az építkezéshez szükséges anyago­kat a vállalatok vásárolják meg és je- lentős árengedménnyel, 20 éves tör­lesztésre, hitelbe adják az építkező bányászoknak. Miután a bányász az építkezésen egyes szakmunkákat ma­ga elvégezni nem tud, a szerelési szakipari munkákra is nyújthatnak a bányavállalatok 1800—2200 forint hitelt. Annak érdekében, hogy a bányászok a házakat saját maguknak minél ol­csóbban építhessék meg, a bányavál­lalatok az építkezőket ingyen típuster­vek nyújtásával. és műszaki tanács­adással is támogatják. Az építkezési hitelt a bányászok igen kedvezményesen, 2 százalékos kamat mellett kapják. A hitel törlesz­tésének időtartamára a házak .után rendkívüli házadókedvezmény jár. Az akció során épülő házak az épít­kező bányászok egyéni, telekkönyvi tu­lajdonába kerülnek. Az akció 1952. évi július hó 1. nap­ján indul. Annak a szénbányásznak, aki saját családi háza építéséhez igénybe akarje venni a miniszterta­nács határozatában megállapított ked­vezményeket, ezt a bányaüzem igaz­gatójától írásban kell kérnie. A kérel­mekről a bányaüzem igazgatója a szakszervezet meghallgatásával dönt. Előnyben részesülnek az újonnan to­borzottak és a nagyobb távolságról be­járó bányászok, továbbá a bányatele­pen lakó olyan érdemes dolgozók, akiknek nincs saját házuk, illetve meg­felelő lakásuk. A salakidomkő, mint elsőrendű bányai biztosítószerkezet A HAZÁNKBAN JELENTKEZŐ FAHIANY, de a bányászati fő- vágatok biz'Josítószerkezete időállóvá tételének kérdése parancsolóan előírja újfajta biztosítószerkezetekkel való kí­sérletezést, azoknak szabványosítását és végül azoknak általános bevezeté­sét. A korszerű biztosítás elveinek fi­gyelembevételével jutottunk el a salak- betonidomkővel való gyűrűs-biztosítás gondolatához és indultunk el magával a kísérlettel. / A bányászatban általánosan elterjedt és használt ajtókötéses fabiztosító­szerkezeteket helyettesítjük egy salak- betonidomkövekből, parabolát megkö­zelítő ív mentén összeállított, 0.8—1 méterenként szárazon beépített föl; tartó-szerkezettel. Ezt a méterenként elhelyezendő salakbeton főbiztosi ó- gyűrflt, gyenge talpanyag esetén két- oldalról futóirányban a talpra helye­zett, a nyilási igénybevétel felvételére alkalmas ócska kötél segítségével kép­zett salakbeton-gerendára állítjuk. A biztosítószerkezet beépítése, az előzőleg talpra lefektetett salakbeton­gerendáknak pontos elhelyezésével kez­dődik. Ezt követi az idomkövek gyá- moiításl'ra és pontos elhelyezésére szolgáló U-vas sablonok elhelyezése és ideiglenes rögzítése. Ez utóbbi se­gítségével helyezzük el a salakibeton- talpgerendákra kétoldalról a meghatá­rozott számú I. és II. méretű idomot, majd ezt követően az utolsó záróido­mot. Az utolsó záróidom behelyezése után a legutolsó ácsolat sűrű deszká- zása Következik, alulról felfelé haladó -sorrendben, mely mögé a kivágás ap­róbb készletanyaga töltelékként kerül. Ajántatos öt gyűrűhöz való U-vas- sablon készítése, melynek következté­ben a sablon benthagyható egy dara­big. Ez idő alatt a nyomás az ív min­den felületére többé-ke.vésbbé egyenle­tesen oszlik el. kiszélesíthető uerületére fognak .adato­kai szolgálni. Mindenesetre főleg ki­sebb nyomású, palás szerkezetű, na­gyobb nyomású plasztikus meddő és közepesnyomású szénvágafok biztosí­tására ajánlható, ha ott hosszabb élettartamot követelünk meg. Különö­sen ki kell emelni a kihúzó légvága tok s a 1 aikbeton -i dóm köve 1 való biztosí­tását, ahol a faszerkezetek * a párás bányalevegő következtében hamarabb mennek tönkre. A szerkezet költségeinek előzees kalkulációja alkalmával a bányafa árával egyező, vagy annál valamivel nagyobb költségek jöttek ki. Termé­szetesen ezek az adatok a kézierővel történő házigyártás esetére vonatkoz­nak. Tömeggyártás esetén az éprő- szerkezet költségei csökkennek. Az új rendszerű biztosítás, elsőízben 1951 július hóban kerül beépítésre Kányás-aknán, 150/200 szelvényű fa­biztosítás folytatásaképpen. A biztosí­tás új kihajlásban épült, a mellék­kőzet laza homokkő volt. Az első hó­napban 30 méter felhajtást és biztosí­tást értünk el, majd a beépítési sebes­ség a begyakorlottsággal fokozódott. Kányás aknán a beépített összhossz 58 méter. Kányás-aknán ez a biztosítás az el­telt év alatt- defórmálódást nem szen­vedett, az egyes építőelemek nem tör­tek meg, a biztosítószerkezet ugyan­olyan biztonsággal hordozza a terhet, mint a beépítés utáni közvetlen időben. Várható élettartama tehát örökös. K ísérleteket folytattunk Tiribes-aknán is a salakidomkő- biztosítással kapcsolatban. Itt közel 200 folyóméter vágathosszait építet­tünk át vele, közepesnél nagyobb nyo­mású öreg vágatokban és szakadások­ban. • Tiri&es-akna légvágatiai eddig ajtókötéses ácsolattal lettek biztosítva, amely ácsola ok 2—3 hónap alatt a nyomás következtében eltörtek. A sa- lakiddmkővel biztosított szakasz egyes szakadásban beépített helyei a beépí­tés után 4—5 hónapra deformálódtak ygyan, de mos”, háromnegyed év el­teltével is biztosítják a szelvényt. A tiribesi észrevételek szerint a biztosí­tásnál szakadásos részben az oldal-és főüregeket jól ki kell tölteni. Na­gyobb nyomás eseién a biztosító- szerkezetek távolságát rövidíteni lehet, esetleg salak helyett nagyobb teher birású kavicsból készített idomikove- ket alkalmazva használhatjuk. Ilyen felvételek mellett az eredetileg ter­vünkben nem szereplő, nagyobb nyo­mású, esetleg szakadásos részekben is jót alfealmazható. Q SSZEFOGLALVA: az új bizfosi­^ tás kis- és közepesnyomású szüzkivágatokba.n a legtökéletesebb biztosításnak látszik, nagynyomású he­lyeken megerősített formában ugyan­csak alkalmas. Elterjesztésének és to­vábbi fejlesztésének egyik előfeltétele lenne, hogy a hivatalos szervek meg­felelő felkarolásban és támogatásban részesítenék kezdeményezésünket. Kí­vánatos lenne, hölgy a -Bányászati futató Intézet is foglalkozzon veie és a lefektetett alapokon kiindulva, a magyar bányászatná! egyértelműiig bevezessék az arra alkalmas helyeken. Fényes Gyula bányafőmémök. Ezekben a napokban két év­forduló emléke és figyelmeztetése áH előttünk. 1941 június 22 én a német fasiszta hordák orvul meg­támadták a szovjet hazát, 1950 június 25-én pedig az ENSZ zász­laját lábbaltipró amerikai agresz- szorok és csatlósaik háborút pro­vokállak ki Koreában a 38. széles­ségi fokon. Hitlerek őrült világuralmi terve a szovjet népek hatalmas erején, Sztálin elvtárs lángeszű vezetésén összeomlott. Hitlerek háborúja rablóháború volt. Rablóháború új területek megszerzéséért, a szov­jet népek leigázásáért, — ahogy Hitlerek mondtáí. — „a véledem, a kommunizus elleni szent harc” je­gyében. „Villámháború ’-t terveztek, néhány hét alatt majd könnyű zsákmányhoz jutnak — gondolták. Azonban a szovjet nép, a szovjet hátország, a Szovjetunió fegyveres ereje, s a partizánok tízezrei az ellenség hátamögött méltó fogadta­tásban részesítették a betolakodó­kat. A német fasiszta imperializmus mint támadó agresszor a világ valamennyi népét veszélyeztető fe­nevad lepleződött le a Szovjetunió megtámadása alkalmából. A szov­jet nép a saját barlangjában ölte meg a fasiszta fenevadat, hazája megvédésébe vetett igaz hite, az egész világ népeinek rokonszem- vét élvezte, megmutatta, mire ké­pes az a nép, amely igazságos há­borút vív. 1941 június 22. tanulságai még élénkebben és figyelmeztetó'bben élnek emlékezetünkben a koreai há­ború kirobbantásának évfordulóján. Az amerikai agresszorok, akik Hit­ler nyomdokaiba léptek, akik mesz- sze túlszárnyaltak a „Führer" leg­vadabb elképzeléseit is, szintén úgy gondolták, néhány nap leforgása alatt villámháborúban térdrekény- szeríthetik a szabadságszere‘ő Ko­reai Népi Demokratikus Köztársa­ságot. De lelepleződtek az amerikai betolakodók is. A világ minden be­csületes embere úgy tekint rájuk, mint támadókra, mint a béke ellen­ségeire. Hol van ma már a nagy­hangon behírdetett „villámháború'’? Az egész koreai nép egyember- ként kelt fel Kim ír Szén elvtárs vezetésével. A betolakodók véres fejjel hátráltak, majd a tárgyaló­asztalhoz kényszerültek! Mit tesznek ma az amerikaiak Koreában? Magasabb fokra fejlesz­tik a gyilkolás, a pusztítás, a rom­bolás Hitler által kiagyalt és meg­valósított gonosztetteit. Nyugod­tan kiadhatna az amerikai főpa­rancsnokság is ugyanolyan paran­csot mint Hiller, amikor ezt paran­csolta a német katonának: „Ölj meg minden oroszt, minden szovjet embert, az se tartson vissza, hogy A Z EGYES IDOMKÖVEK kötő anyag nélkül kerülnek egymás­ra. Az egyes idomok közötti kötést az egymáson felevő idomkövek önsúlya és a fellépő nyomás következ ében az érdes felületek között fellépő súrlódó erő szolgáltatja. A főtartó engedékenységének ‘bizto­sítása céljából a talpfutók felett fábó' deszkákból készült alátét, esetleg fa­idom helyezendő el, amely főleg a fe­lülről ható nyomást, míg a záróidom fából való elkészítése a felsőrész oldal­nyomását alakítja át az alakváltozás munkájává. A főtartó anyag salakbeton, amely­ből alkalmas méretű és súlyú idomok készülnek, A gyártás céljaira kiégett kazánsalak alkalmas, amelyből'az első kísérlfiiek alkalmával 1:3, 1:4, 1:5 ke­verési arányú salak-cementkeveréket vettünk. A kísérleteknél Q—5, 0—10, 5—10 millimeter szemnagyságú sala­kot és portlandcementet alkalmaztunk. A bányászati kutatóintézet és az ipari minőségi ellenőrző intézet laboratóriu­maiban végzett kísérletezések után az összterhelé© és nyomószilárdságnak legjobban megfelelőO.10—0.20 millimé­ter kiégett feazánsalak-szemnagyság és 3:1 sal a kb« on keverési arány mellett foglaltunk állást. A salakbetonbój készült föl tartó ív nincs kitéve a porladásnak, így általá­ban a megsemmisülésnek, legfeljebb szilárdságát meghaladó igénybevétel töri össze. Ahol ez az igénvbevéfel a szerkezet szilárdsága alatt áll, ott az egyforma biztonsággal hordozza a tet- het a vágat élettartama alatt. A Z . ELSŐ KÍSÉRLETEK alkalmá­val kisebb nyomású, vagy nyo­másmentes helyeken alkalmazzuk, amelynek eredményei alkalmazásának «»Je ft«uriif4> ttriKuirtli PARTÉPITÉS Útmutatást nyújt a mindennapi pártmunkában A világ két legnagyobb viz;_ erőműve épül KujbisevoéJ és Sztálin­grádnál. A Szovjetunió miniszterta­nácsa 1950 nyarán hozta meg emléke­zetes határozatát a két vizierőmű emeléséről, az építést nyomban meg is kezdték, azóta nagy lendülettel folyik, de még évek munkája van hátra. A tervek szerint a kujbisevi vízerőmű 1955-ben a sztálingrádi pe­dig 1956-ban éri el teljes kapacitását, az építkezés lenyűgöző arányai azon­ban már most kibontakoznak. A Volga két partján, közel tízkilo­méteres hosszúságban lüktet a munka. Cölöpverő vastornyok és toronydaruk szöknek a magasba traktorvonta­tott földnyesőgépek és földgyaluk tűnnek fel a tehergépkocsik rengete- gében, s elég gyakran felbukkan egy 25 tonnás billenőszekrényes teher­gépkocsi is. A távolban a lépkedő ckszkavátor nyújtogatja hosszú gém­nyakát és sustorogva, dohogva dol­goznak a szívó-kotró berendezések. A nagy vizierőmű építkezése » télen sem hagyott alább. A Volga jobb partján, a Zsiguli hegységnél két állandó, s egy Ideiglenes zárógá- tat építettek, amelyek felfogják a Volga tavaszi és koranyári árját és biztosítják a vizierőmű alapgödrének zavartalan építését. A Volga felett sodronykötélpáiya kígyózik keresztül, amely közvetlen összeköttetést és gyors szállítási lehetőséget teremtett a homok- és a kőbánya s a beton­gyár között. A drótkötélpálya megépi tése komoly feladat volt, mert több mint 150 tartóoszlopot kellett felállí­tani, egyet a Volga medrében is. Ki hinné, hogy ennek az egyetlen, mind­össze 14 méter vasbetonoszlopnak felállításához 36 köbméter követ kel­lett a Volgába süllyeszteni, 13.000 Köb­méter homokot kellett iszapolni és 300 tonna súlvú szidfaleölönözés vált szükségessé. Az elmúlt évben a kujbisevi vizi­A KOMMUNIZMUS ERŐDJEI erőmű építői több mint nyolc rni.tió köbméter földmunkát végeztek, 70.000 négyzetméter alapterületen lakóházat emeltek, s adtak át rendeltetésének és sok más egyéb között 150 kilomé­ter hosszú vasúti pályát, 216 kilomé­teren pedig nagyfeszültségű villamos távvezetéket építettek. Ebben az esztendőben az elmúlthoz viszonyítva háromszorosára nagyob­bodik az építkezési és szerelési mun­kák terjedelme. Most kezdik meg az év második felére előirányzott munká­latokat, amelyek között a vizierőmű és a hajózsilip berendezéseinek beto­nozása szerepel, ami további 4.5 mil­lió köbméter föld kiemelését jelenti. 1952-ben az építkezés második esz­tendejében, a különböző gépek és szerkezetek segítségével 28 millió köbméter földet emelnek ki a kujbi- sevi nagy építkezés során. Szélesedik az építkezés termelési és műszaki alapja is, javítómunkákat végző gép­gyárat, javítóműhelyeket, famegmun­káló kombinátot, négy gépüzemi ja­vítóműhelyt építenek. A közeli hetek­ben helyezik üzemibe a három kőtörő­Korunk egyik leg­csodálatosabb gépe: a lépegető ekszkavátor, amely fe'becsülhetet- len segítséget nyújt a kommunizmus építői­nek. Néhány adat az „ES 14/65’‘-ős ekszíka- vátorról: súlya 1200 tonna, gémjének hosz- sza 65 méter, egyetlen markolással egy vagon földet emel ki, több- tízezer alkatrésze szét­szedett állapotban 180 vasúti kocsit tölt meg. A lépegető ekszkavá- tort öt ember kezeli és 7000 kubikos mun­káját végzi el. agg vagy asszony, kislány vagy- kisfiú áll előtted”. Olyan embe­rek programmja volt ez, akik ki­vetkőztek minden emberi mivoltuk­ból és ezt a 1 programmot követik és valósítják meg még elvetemül- tebb formában az új háború előké­szítői Auswitz és Kocsedo az em­berirtásnak, a barbarizmusnak ugyanazon emlékezetes nevei. Az SS-legények és a ma harrlsonjai — mindketten a pusztuló és rothadó társadalmi rend emlőiből táplálják embergyülölő, gyilkos és pusztító mivoltukat. A krematóriumok gazdái és a szincsoni gyilkosság kiterve­zői egy és ugyanazok — ott ül­nek a Wall-Street bankjainak, üz­letházainak párnázott székében. Ezek a faja-nkók azonban alaposan elszámitották magukat. Amig Hit- lerék 1941-ig nem ütköztek érdem­leges ellenállásba, az amerikai im­perialisták első próbálkozásuknál már véres fejjel kényszerültek visszavonulni. Mint a Nagy Hon­védő Háború idején, Koreában sem két hadsereg háborúja folyik, ha­nem ez a háború az egész nép harca a gyilkosok, a betolakodók ellen. Koreában is a partizánok elviselhe­tetlen helyzetet teremtenek a hát­országban az ellenség számára. Az új támadók is, miként Hitler, a védelemről zengenek nagy szava­kat, arról beszélnek, Koreában Amerikát, a „szabad világot” vé­dik, s közben elfelejtik hogy a hit­leri védelmi jelszavak, a hitleri gaz­tett u‘án — Nürnberg következett. Az atlantióceánontúli őrültek elkép­zelésében a koreai háború a III. vi­lágháború próbája. Amire Hitlerék még csak kísérletet tettek, azt már ők megvalósítják. Szemrebbenés nél­kül dobják le a baktériumbombákat és megölnek mindenkit, akinek akár hozzátartozó ia, távoli vagy közeli rokona, vagy akár ismerőse kom­munista — és ez a magatartásuk jel­lemzi ma őket. Ám egy egész népet nem lehet megölni és azoknak, akik ma — mint Churchill, Adenauer, De Gasperi és a többiek — amerikai gazdái gondolatát és érzéseit, ame­lyek egyek a Hitleri képmutató sza­vakkal, saját nyelvükre fordítják le, nem árt 1941 június 22. mellett em­lékezni Sztálingrádra! Az agresszorok, a koreai betolako­dók számára figyelmeztetés, a világ békeszerető népeinek és a hős ko­reai népnek pedig felmérhetetlen je­lentőségű bátorítás Sztálin elvtárs történelmi szavai: „Ha Anglia és az Amerikai Egyesült Államok végleg elutasítja Kína Népi Kormányának bé­kés javaslatait, akkor a koreai há­ború csak az intervenciósok veresé­gével végződhetik”. Erről pedig a világ népeinek nincs kétségük, mert egy felkelt nép sza­badságharcának eredményeiről meg­győzd őket a második világháború! berendezéssel ellátott önműködő be­tongyárat, amelynek napi teljesítmé­nye elérheti a 6.000 köbméter betont. A gyárban minden műveletet gépek végeznek, emberi munkaerő csak a kapcsolóteremben dolgozik ahonnan az egyes munkafolyamatok irányítása történik. Hatalmas arányú a 6Ztálingrádi vízierőmű építkezése is. A tervek sze­rint az ép í ke zésnél 125 millió köbmé­ter földet kell kiemelni, több mint öt millió köbméter betont beépíteni és többszázezer tonna fémszerkezete; be­szerelni. A pontos ütemterv elárulja, hogy az építkezési munkálatok 1954- ben emelkednek a csúcspontra, ami­kor 13 millió tonna szállítmány érke­zik az erőmű építkezéséhez. Kujbisevnél és Sztálingrádnál a kommunizmus két hatalmas erődje épül. A Kujbisevi Vizierőmű kapaci­tása két millió kilowatt, évi villamos- energia-termelése pedig tíz milliárd kilowattóra lesz. Ebből hatezeregy­százmillió kilowatt villamos energiát Moszkvába továbbítanak, kétezer- négyszázmillió kilowattóra villamos- energiát a kujbisevi és sza.rátovi kör­zetnek, ezerötszázmillió kilowattórát pedig a volgántúli földek öntözé­sére fordítanak. A Sztálingrádi Vízi- erőmű szintén tízmi11 iárd kilowattóra villamosenergiát állít maiid elő, amely­ből négymiilfárd kilowattóra a mosz­kvai hálózatnak jut, a többi megosz­lik a sztálingrádi és szárátovi, asz- trahani terület kerületei, a Fekete-föld körzeti és az öntözésre kerülő — tizenhárom millió hektárnyit — föld­terület között. A kommunizmus két erődje támadást indított a természet régi rendje ellen. Termékennyé váiik az aszályos sztyeppe, villamosener­giával vetnek és kaszálnak, villamos- energia segít szövetet szőni, csator­nát ásni és utat vágni a bőség ás boldogság felé.

Next

/
Thumbnails
Contents