Szabad Nógrád, 1952. június (8. évfolyam, 45-52. szám)
1952-06-07 / 46. szám
2 SZARAI» IVO fi RA» 1952 JUNIUS 7. Az egész pásztói járási tanács feladata legyen a „villáin" szerkesztése A megyei pártbizottság ágit. prop. osztályának megállapításai A megyei pártbizottság ágit -prop. osztálya megvizsgálta a pásztói járási tanács népművelési csoportja áital kezdeményezett és kiadott „vHáim” munkáját. Az értékelés során igen gazdag tapasztalatok kerültek felszínre. Megállapítást nyert, hogy a „villám” kiadása helyes kezdeményezés volt, mert az a hiányosságok ellenére ért el kotnoíy eredményeket. A „vil- lám”-ot azzal a célkitűzéssel bocsátották ki, hogv segítse a mindennapi feladatok végrehajtását, a párt- és kormányhatározatok végrehajtását; mozgósítsa a dolgozókat a határozatok teljesítésére. A „villám” múlt év júniusában., az aratás cséplési munkák idején indult meg. Azóta december, január, február kivételével minden héten megjelent. Segítette az időszerű feladatok végrehajtását. Megbírálta például a paio- tási tanácsot, mert nem szorgalmazta, hogv a gazdák egvenesen a péptől teljesítsék beadási kötelezettségüket. A bírálatnak komoly eredménye volt, mert a tanács utána úgy látott a munkához, hogy a gazdák a cséplőgéptől egyenesen a terményraktárba vigyék állami kötelezettségűket. Megbírálta azecsegi tanácsot is, 'mert nem szorgalmazta eléggé a sertésbeadást, Amikor a villám megjelent, a község sertésbeadási eredménye mindössze 27 százalék voit. A bírálat eredményeként a beadás meggyorsult és egy hét leforgása aiatt a beadási százalék több mint hétszeresére emelkedett. Harcolt az osztályellenség ellen is. Leleplezte Kovács Páiné mátrasző- lősi kulákasszonvt, amint éjszaka, titokban a kézi cséplést végezte. A „villám” ért el eredményt a kuit úr munka területén is. Amint az ágit. prop. osztály értékelése is megállapítja, a „villám” ugyan ért el eredményeket, — de munkájában sok a fogyatékosság. A legfőbb hiba forrása az, hogy a járási tanács csupán egy ember feladatává telte a „villám” kiadását. Nemcsak, hogy nem segítették, de a kiadás előtt az illetékes vezetők meg sem nézték a kiadott példányokat. Az irányítás gyengeségéből adódik a,z is, hogy leginkább csak rögzítette a megtörtént eseményeket, sőt nem ritkán az események után kullogott. Nyelvezetén is sok javítanivaló van. A sok esetben eiöforduió üres frázisok helyett közvetlen, céltudatos agitációra kell áttérnie. Az iránvítás gyengeségéből adódott a „villám” ötletszerű tartalmi összeállítása. Az ötletszerű munka azt eredrné- nyezfe, hogy az értékeléskor megjelent „vil'ám” két száma is teljes egészében a békekölcsönsorsodással foglalkozott, holott a legfontosabb feladat a növényápolási munka időben való elvégzése, az aratás-csép'és idejére a munkáérőbiztosítás, valamint a begyűjtési hét és a bóketalá'kozóra való felkészülés volt. Az, hogy a „villám” ténylegesen nem a járási tanács egészének, hanem a népművelési csoport kiadványa volt, azt eredményezte, hogy a helyi tanácsok sem úgy kezelték, mint a járási tanács kiadványát, részben azért, mert nem a legfőbb, a legaktuálisabb feladatokkal foglalkozott, részben pedig azért, mert úgy érezték, nem az ö problémátokkal foglalkozik és nekik ilyenformán nem sok közük van hozzá. Elkészítésének munkájába nincs is beleszólásuk. Az osztályellenség akna munkájával kapcsolatban közölt képes, rajzos írásai sem elég alaposak, mélyrehatóak és sok esetben olyan dolgokról tudósít, ami a „villám” meg je lenese előtt már eléggé közismert a járásban. Igen keveset törődött a tszcs-k, az állami gazdaságok, gépállomások életével és igen ritkán foglalkozott a munkafegyelem problémáival, valamint az állami fegyelem betartásával. De nem szolgálta a „villám” azt sem, hogy az egyénileg dolgozó parasztok megismerkedjenek a termelőszövetkezetek munkájával. E,gy alkalommal sem fog tókozott azzal, hogy egy egy szorgalmasabb, lel kiismer etesen dolgozó csoporttag jövedelemelosztáskor milyen javakban részesült. Nem foglalkozott a tanácsok előtt álló legfontosabb feladat, a tömegekkel vdó kapcsolat megszilárdításával. így nem ismertette az állandó bizottságok munkáját, fogadóórákat, tanácsüléseket. A „villám” munkáját összegezve a határozat megállapítja, hogy a tanács helyesen cselekedett, mikor a népművelési csoport kiadásában megjelentette, rendszeresítette. A kiadás helyes kezdeményezés volt, de súlyos felelősség terheli a járási tanáésot, mert a „villám” munkáját gondatlanul kezelte, nem segítette azt. A „villám” munkáját meg kell javítani oly módon, hogy annak elkészítése ne egy ember, hanem a járási tanács feladata legyen. A munkák megjavításáért létre kell hozni a szerkesztőbizottságot, amely felelős azért, hogy a „vitám” betöltse hivatását, hogy hasznos eszköz legyen a járási tanács kezében az adott feladatok megoldásáért folytatott harcban. A pásztói járási kezdeményezést vegyék át a többi járások tanácsainak dolgozói is. Fejlesszék tovább a pásztói :árásban elért eredményeket. tanuljanak annak hibáiból. Az illetékes járási pártbizottságok pedig szorgalmazzák a villámúiságok létrehozását, ellenőrizzék szerkesztését. Idejében takarítsuk be a takarmányféléket A takarmanyfélék betakarítása és helyes raktározása állat- állományunk fejlesztésének egyik fontos feltétele. A téli takarmány- alapot akkor is a széna adja meg, ha emellett egyéb takarmánvfélesé- gek is állnak rendelkezésünkre. A. jó szénával emelhetjük a tejhozamot. Az elmúlt évben például a palotást Palóc tsz a szénát hengeresen szárította, levélpergés nélkül gyűjtötte be. Kevés abrak mellett is a tehenek jól tejeitek. Ezzel szemben a dejtári József Attila tsz-ben már elvénü'ten. szalma értékben kaszálták le a rétjeiket. Itt a takarmányozás terén a lovaknál és a szarvasmarháknál is hiányosságok voltak. A csoport tejbeadási kötelezettségének sem tudott megfelelően eleget tenni. Éppen ezért a szálastakarmányok minőségének megjavítása érdekében időben kell elvégezni a kaszálást, alkalmazni kell a fejlett szénaeíkészítési eljárásokat. A kaszálás idejének elmulasztása, a takarmány helytelen támlása nagyban csökkenti annak értékét. Különösen nagy a veszteség a pillangósoknál előforduló levélpergés, takarmányok elvénülése és a megázásbó) eredő kilúgozódás következtében. Ezeket a veszteségeket minimumra lehet csökkenteni a helyes módszerek alkalmazásával. A RÉT NÖVÉNYZETE többféle pázsitfű és pillangósvirágú .növényekből tevődik össze. így nem egy időben virágoznak, tehát fontos a kaszálás idejének helves megváltoztatása. A réteken a kaszálást akkor keli megkezdeni, amikor a szálfüvek zöme virágzik. Ez nálunk június 10 és 15-e közötti idő. Ennél korábban csak akkor kaszáljunk, ha tenyész- és növendékállatok számára vitaminban gazdagabb szénát akarunk készíteni. A rétiszéna szállítását és behordását a lehetőség szerint ázástól mentesen végezzük el, tehát ezt a munkát jó előre meg kell szervezni. Ha a kaszálásnál vastagabb rendek esnek, a rendeket széjjel kell rázni, majd megforgatni. Egy-két nap múlva szedjük petrencébe. ahoi még forgatással szántjuk. A petren- cék átmérője 120—140 cm-nél nagyobb ne legyen, az oldala meredek, a tetőzete pedig kúpos legyen. Ha az időjárás megengedi, egy-két nap múlva a petrencéket hordjuk kaizalba, vagy pajtába. A RÉGI VETÉSŰ LUCERNA első kaszálását virágzás kezdete előtt, nálunk Nógrádban május 20-tól, 4május 30-ig végezzük, míg a második és a többi kaszálást mindig virágzás kezdetén kell végrehajtani. Az új vetésű lucernákat, teljes virágzásba kaszáljuk. hogy a gyökét fejek meg tudjanak erősödni. Igen nagy súlyt keil helyezni a lucerna szárítására, hogy azt" minél kisebb levélpergés! veszteséggel be tudjuk gyűjteni. A levéiper- gést megakadályozhatjuk . és kiváló minőségű szénát készíthetünk, ha alkalmazzuk a szovjet tapasztalatok alapján a nálunk is már kikísérletezett szárítási eljárást, aminek módja a következő: á levágott. lucernát kaszálás után 2—3 óra múlva villahegvekre rakjuk és így marad 24 órán át. Egy nap eltelte után a villahegyeket 300— 350 kg-os petrencékbe rakjuk és a pet- renoében hagyjuk mindaddig, míg a nedvesség tartalma 30 százalékra nem csökken. Amikor a félig száradt lucernaszéna elérte a 30%-os nedvesség-tartalmat, azonnal meg kell kezdeni a behordást. A berhelegedés veszélyének elkerülése céljából a kazal- berakáskor 20—25 centi-méteres rétegenként 5—10 centiméteres taka-r- mányszaim-a réteget terítsünk. így a kazal hőmérséklete 35—50 fok Celsius fölé emelkedik és ezen a széna 10—14 nap múlva etethető, ennél korábban ne etessük, mert pukkasztólag hat. A VÖRÖSHERÉT bimbózáseleji és pedig nálunk Nógrádban az első kaszálást május végétől június 20-ig végezzük. A második' kaszálást mindig akkor végezzük, amikor teljes virágzásban van. A szárítását hasonlóan végezhetjük, mint a lucernáét. Mivel azonban a vöröshere még levelesebb és legdúsabb, még fokozottabb gonddal kell szárítani, mint a lucernát. A békebegyüjt-ési hét új eredményeket hozott a begyűjtési versenyben. A járások között első a rétsági járás 85.3 százalékkal. Ezzel az eredményével elnyerte a me gyei párt-bizottság legjobb járásnak járó vándorzásziaj-á't. A második helyre a balassagyarmati járás került 83 százalékkal, amivel megszerezte a megyei tanács második leg'obb járásnak adományozott vándorzászlaját. A községek közötti versenyben továbbra is Bencurfalva tartja a megye legjobb községének címét. Beadási teljesítése 141 százalék. Kimagasló — 160 százalékos — eredményt ért el sertésbeadási kötelezettségének teljesítésénél. Ezzel • az eredményével továbbra is tartja a megyei pártbizottság által a I megye legjobb községének adományozott vándorzászlót. A megye második [ legjobb községe Rétság. beadási teljeHA A SZÉNÁT KAZALBA HORD JUK első legyen. mindig a kazalhelv kijelölése. A kazai helyét mindig a szérű legmagasabb részére kell kijelölni. hogy az eső és a hóié a kazai alá ne folyhasson. Ha a szérű sík telepen fekszik, akkor körülárkolással, vízlevezető árok készítésével kell gondoskodni a csapadékvizek elvezetéséről. A kazsi álját daraboljuk fel és egyengessük el, a széna a á adjunk 50—60 centiméter vastag szalmaréíe- get. hogv a széna ne kerüljön közvetlenül a földre. A kazal 5—6 méternél szélesebb és 10—12 méternél hosz- szabb ne legyen. Inkább készítsünk több kazlat. A kazal magasságánál azt tartsuk szem előtt, hogy a hosszúság kétharmadnál magasabb ne. legyen. A kazal tetejét úgy kell kiképezni, hogy a lehulló eső, vagy olvadó hóié lefolyhasson, a kazalba való beszivárgás k) legyen zárva. A kazal tetejét a beázási veszély elkerülése végett 1—1.5 méter szalmaréteggel keil borítani. Hogy az esetleges viharok meg ne bonthassák a kazlat, 1.5—2 méter távolságra le kell kötni, de sohasem dróttal, mert az esetlegesen elszakadt drót darab az állal gyomrába kerülve, annak elhullását okozhatja. A kaz'akat az uralkodó szél irányára, hossztengelyével merőlegesen helyezzük eí. mert igy a szél kevesebb kárt tud tenni benne. Módos Imre, agronómus. sítését 116 százalékra teljesítette, ezzel az eredménnyel elnyerte a megyei tanács a második leg-óbb -községnek járó vándorzász'aját. A tszcs-k közötti versenyben a legjobb eredményt továbbra is az e-rdÖ- tarcsai tszcs tartja, beadási eredménye 96.8 százalék. A község továbbra is megtartotta a megyei pártbizottság legjobb községének adott vándorzúszla- ját. A békebegyüjtósi héten gyenge eredménnyel dolgozott a salgótarjáni járás, ahol mindössze 80.4 százalékos a beadási eredmény, míg utolsó helyen a szecsényi járás kullog, messze elmaradva a tö-bb' járástól. Beadási teljesítése mindössze 72.2 százalék. A községek között a begyűjtésben legrosszabbul dolgozók Zagyvaróna, Patak, Hollókő. A beadásban való ei- matadásért Hollókő községet továbbra is kizárták a szabadpiaci forgalomból. A rétsági járás, Bencúrfalva község és az erdőtarcsai tszcs a begyűjtési verseny élén Pártmunka tapasztalatai A tag- és tagjelölt felvételi munka; a párttagság aktivizálása Egyházasdengelegen A Politikai Bizottság határozata, amelyet a [<'.rttagság növekedésének, összetételének alakulásáról, és a tag- és tagjelöltté.vételi munkáról hozott, éles fénnyel rávilágított az e téren fennálló hiányosságokra. E határozat és ezt megelőzően Kovács elvtárs referátuma felhívta figyelmünket arra, hogy a tagjelöltfelvételi munkában elért eredményeink mel ett, amelyekről a Szabad Nógrád ezelőtt már beszámolt —- különösen az utóbbi hónapokban komoly hibák állottak be nálunk is. Egyházasdengeleg alapszeryei is egyoldalúan végezték a tag- es tag- yelöldf cl vételi munkát. Elhanyagoljuk és háttérbe szorítottuk a pártépítés egyéb területet. a tagjelöltek, a párttagság megfelelő' aktivizálását. Egyik főhibaként kell megállapítani, hogy a helyi alapszervezeteinkben a tag- és tagjelöltfelvételi munka terén nagyfokú egyenetlenség tapasztalható, amelyet a hónapról hónapra felvett tagok és fagje öltek száma is mutat. Például a helyi alapszervnél 1952 januárjában, februárban 2, márciusban 1 felvétel volt, míg április, május hónapban nem volt tag- és tagjelöltfelvétel. Ennél is rosszabb a helyzet a tszcs alapszervekben, ahol a megala kulás óta felvétel egyáltalán nem volt. Ez volt az oka azután annak, hogy nem fokozódott kellőképpen a párt- szervezetek ereje, a párttagság aktivitása, nem következett be a javulás a szervezetek életében, politikai munkájában, mint ahogy azt várták felsőbb pártszerveink, de főképpen községünk dolgozó parasztjai. Másik hiányosság az, hogy a tag- je!ö tek nevelése nem kielégítő. Nem bízzák meg rendszeresen a tagjelölteket pártmunkával, de nem biztosították azt sem, hogy az oktatásban megfelelő arányban vegyenek részt. Így állhat elő az, hogy ma a felvett tagjelöltek nem teljes egésze tanul rendszeresen. Ebből következhet be az a tény, hogy csak a helyi alapszervnél két elvtársunk van, akik már több mint egy éve tagjelöltek. Ezek nevelésére nem látni elegendő Igyekezetét az alapszervek részéről taggá való felvételük irányában. A Politikai Bizottság határozata megállapítja azt is, hogy a párttagság jelentékeny része nem végez rendszeres pártmun- kát ~ Pé dául a helyt alapszervezetben a párttagság 40—50 százaléka teljesiti ezirányú kötelességét a párt iránt. A pótmunka elhanyagolására vezethető vissza az, hogy az alapszervek, fŐKént az újonnan létrejöttea még nem tudják kellően tudatosítani a Politikai Bizottság határozatát a pártcsoporíbizal- miakon keresztül. A pártcsoporíbizal- miaknak nem adnak pártmegbizatáso- kat, nem bízzák meg rendszeresen a pártcsoport tagjait. Jó munkát végez Tóth Józsefné, Miinárcsek Mihály, Hartai József pártcsoportbizalmi, rend. szeresen bevonják az elvtársakat a pártmunkába, fog'alkoznak velük, megbízásokat adnak, bár nekik is kell még javítani munkájukon. A Politikai Bizottság határozata « nyilvántartás fontosságáról is beszél. Ezen a téren kisebb hiányosságoktól eltérően jó munkát végez a helyi alap- szervezet vezetősége. De hogy a tszcs alapszervezetek se maradjanak le és a határozatnak eleget tehessenek, szükséges, hogy a felső pártszervek lássák el megfelelő nyomtatványokkal. Végeredményben megállapítható Egyházasdengeleg község alapszervezeteinek munklijáról, hogy a járási titkárok országos értekezlete, Kovács elvtárs referátuma és Rákosi elvtárs hozzászólása óta községünkben a tag- és tagjelöltfelvételi munkában nem történt tÁég döntő fordulat. A Politikai Bizottság tag- és tagjelöltfelvételi határozatának végrehajtása érdekében kiszélesítjük a pártonkívüliek aKtivahalózatát. rendszerese«! pártmegbízatásokat adunk a legjobb pártonkíviili dolgozóknak is. rendszeresen figyelemmel fogjuk kísérni és az eddiginél alaposabb nevelő- munkával segítiük elő fejlődésüket. Tisztán Hatjuk feladatunkat, hogy napról napra fokoznunk kell a politikai munkát, magasabbra kel! emelnünk a párttagság megtisztelő fogalmát és növelnünk a tagság és a pár- tonkívüüek aktivitását. E feladatok megoldásával harcolhatunk csak jól hibáink kijavításáért, a Politikai Bi- zottság határ zatának maradéktalan végrehajtásáért. Farkasinsz&i Lajos, levelező, Egyházasdengeleg. A gépállomás mezőgazdászának felelőssége Az elmúlt héten különös tárgyú levelet kaptunk (a dolgozók megbízásából) Bállá Imre elvtárstól, a kisterenyei gépállomás helyettes politikai vezetőjétől. A levélben nem arról írtak a gépállomási elvtársak, bogy a gépállomás munkaszeretö traktorisiái lelkes és alapos munkát végeznek a cséplőgépek időbeni kijavításáért, hogy a 25 cséplőgépükből már 21 teljesen üzemképes állapotban van, — a levél Szabó István, a gépállomás vezető mezőgazdászának személyével foglalkozik. A levél arról számol be, hogy a gépállomás vezető mezőgazdásza nem végzi kellő lelkiismerettel munkáját. A munka elvégzésénél előbbre- valónak tekinti egyéni érdekeit. Jóformán be se ér munkahelyére, felesége máris reggelizni hívja. Félóra reggeli, utána beletemetkezik az adminisztrációba, majd újra felesége zavarja meg munkájában. A munkába az visz némi változatosságot a továbbiakban, hogy ezek után Szabó István keresi fel feleségét. Szabó István a kisterenyei gépállomás vezető mezőgazdásza, a mezőgazdasági szakemberekhez méltatlan könnye.müséggel végzi munkáját. A mezőgazdaság dolgozóira nagy feladat vár, hogy az idén a tavalyinál gazdagabb termést takarítsanak be, hogy a gépek jobban megkönnyítsék a föld népének munkáját. Segíteni munkájukat, hogy megismerjék az élenjáró, szovjet agrotechnikai eljárásokat, segíteni őket a munka helyes megszervezésében. Hogyan tudja segíteni a gépállomás mezőgazdasági szakembere a tszcs munkáját? Semmiképpen nem úgy, ahogy Szabó István teszi. Nem látogatja a tszcs-ket. nem ismeri a tszcs-k belső életét, problémáit. Már több mint két hónapja a kisterenyei gépállomáson tartózkodik, de még mindig több olyan tszcs van a kisterenyei gépállomás körzetében, ahol egyáltalán nem járt. Nem ismerik Szabó Istvánt a tszcs dolgozói, pedig várják, hogy segítsen munkájukban, ellássa őket tanácsokkal. A tszcs-k dolgozó parasztsága szereti, tiszteli a mezőgazdasági szakembereket. Tudják, nem kis részt rajtuk múlik; hogyan erősödik a csoportjuk; hogyan érhetnének el nagyobb eredményeket. De Szabó Istvánt nem érdekli az, hogy várják őt. Személyi érdekét mindenek elé helyezi. Nem segíti a gépállomás traktoristáit sem munkájukban. Nem kis köze van ahhoz, hogy a gépállomás tavaszi kampánytervét mindössze 46 százalékra teljesítette. Mindig a munka kényelmesebbik részét ragadja meg. Tavasszal a gépállomás traktoristái Kazáron végeztek szántást. A munka minőségi ellenőrzését úgy végezte el, hogy telefonon felhívta a kazári tanácsot, hogy megtudja: traktoristái milyen munkát végeztek? Más alkalommal a gépállomás traktorai Zagyvapálfalva községen keresztül bevonultak a gépállomásra. Mikor a gépek Kis- terenyére érkeztek, akkor derült ki, hogy Zagyvapálfalván 80 hold szán- tatlanul maradt. Nem kell különösképpen hangsúlyozni, hogy ezért is elsődlegesen a vezető mezőgazdászt terheli a felelősség. Ezzel a nemtörődöm, hanyag munkájával sokszáz forinios fölösleges kárt okozott a gépállomásnak. Szabó István munkájában előforduló lazaságok legfőbb indító oka az. hogy nem tud ja személyi érdekét a közösség érdeke alá helyezni. Azonban a gépállomáson nemcsak szabóistvánok vannak, hanem ott van Deák István a gépállomás körzeti mezőgazdásza. De Deák István egészen más vágású ember. Megtisztelő feladatának tekinti a termelőcsoportok dolgozóinak segítését. Idejét nem az akták felett tölti, hanem fáradhatatlanul a termelőszövetkezeteket látogatja. Szeretik és becsülik is érte. Néha erre is gondolnia kellene Szabó Istvánnak. Ha a termelőszövetkezetek dolgozói előtt Deák István nevét említik, szeretettel, mint barátról beszélnek. Szabó Istvánról másképpen vélekednek. Rajta múlik, hogy a dolgozó parasztok megváltoztassák a róla alkotott véleményüket. Segítse ebben Szabó Istvánt a gépállomás vezetősége és pártszervezete is!
