Szabad Nógrád, 1952. május (8. évfolyam, 36-44. szám)

1952-05-28 / 43. szám

2 SZ IKÁR IVOfl IIÍÁD 1952 május 28. Megyénk bányászai 30 százalékkal növelik a gépek kihasználását A nógrádi szénbányászati tröszt dolgozói ' is magukévá tették Gerő eivtárs útmutatását a gépek jobb ki­használására és örömmel csatlakoznak a DIMAVAG dolgozóinak kezdeménye zéséhez. Célú', tűzték ki, hogy meglévő bányagépeiket, de különösen a Szovjet­uniótól kapott jövesztő és rakodó gépeinket a munka jobb megszerve­zésével, a műszaki feltételek tökélete­sítésével jobban kihasználják és ered­ményeiket tovább növe'ik. Április hónaipban már a mizserfai szénbányák II. sz. telepében az élen­járó szovjet tapasztalatok felhaszná­lásával fokoztuk rakodógépünk ter­melését. Eredményeink további növe­lése érdekében az alábbiakat határoz­tuk el: A kisterenyei vállalat Tordas- ü zeniében és a mátra novak i vállalat II. számú telepében beállított két Dombas-kombájn brigádjai között párosversenyt indítottunk a nagyobb teljesítmény eléréséért. Ennek meg­felelően felülvizsgáljuk szállítógépein­ket, hogy a várható termelési többlet zavartalanul tudjon a felszínre jutni. O Gépészeti osztályunk vál’a'ja, hogy a fúrógépek jobb kihaszná­lásának érdekében a kisterenyei, mizserfai és nagybátonyi vállalatoknál már eredménnyel alkalmazott konek- tor csatlakozókat válla'atunk összes üzemében * bevezeti, ezúttal egy fúró­gép nem 1—2 munkahelyet fog el­látni, hanem 5—6 munkahelyet. Ezzel növeljük a fúrógépek jobb kihasználá­sát és csökkentjük a fúrókábelek hor­dozásából eredő rongálódását. O Technológiai osztályunk a jö­vesztő és rakodó gépek brigádjai részére tervdiagrammot (grafikont) szerkeszt, amelyet május 26-án a brigádvezetőkhöz is eljuttat, azzal a cé’lal, hogy biztosítva legyen a terv­szerinti terme!és. Vállaljuk továbbá, hogy az Sz. 153. sz. szovjet rakodógép jelenleg 35 százalékos kihaszná'ását gumiszalagok és kaparószalagok be­építése után június 10-re 80 százalékra fokozzuk. A felügyelet részére technológiai tanfölyamot indítunk, hogy megismer­kedjenek a grafikon szerinti munka irányításával. A tröszt bányáinak dolgozói fel­hívással fordulnak a pá’falvi bányagépgyár felé, hogy a gyáruknál a megrendelt bányagépeket határidő betartásával szállítsák le. Mi, a nógrádi tröszt dolgozói fo­gadjuk, hogy a gépek kihasználásá­nak 30 százalékos növelésével naponta 40 vagon szénnel adunk többet nemzet- gazdaságunknak. Ezzel kívánjuk kifejezni hálánkat a nagy • Szovjetunió iránt, amely a leg­korszerűbb bányagépeit rendelkezé­sünkre bocsátotta és lehetővé tette, hogy a mi bányaüzemeinkben is a legnehezebb és legtöbb fizikai munkát igénylő munkát az ember helyett é gép végezze el. ígérjük, hogy fenti célkitűzéseinket valóra váltjuk, amelynek eredménye termelési többletünkben fog jelent­kezni. Lovasi Pálné Ménich István párttitkár h. Sz. B. elnök. Sándor Pál igazgató. Jelentkezzünk a dolgozók középiskolájába Felszabadulásunk óta, pártunk kez­deményezésére sok lehetőség nyijt arra, hogy a tanulniV)igyó dolgozók, ifjak és idősebbek egyaránt elsajátít­sák azt a magasabb műveltséget, amelyhez a múlt rendszer tudatosan nem engedte hozzájutni őket. A múlt rendszer urai ugyanis azt tartották, hogy a szellemi vakságban tartott dol­gozókon könnyebb uralkodni, jobban ki lehet zsákmányolni őket. Ezzel szemben ma azt akarjuk, hogy mindenki szerezze meg azt a leg­magasabb képzettséget, amelyet adottságai megengednek és amely- lyel sokkal eredményesebben tudja szolgálni a szocializmus építését. Tandíj és vizsgadíj nincs. Jelentkezni július 1-ig lehet. A tanítás szeptember 18-án kezdődik. Az előkészítő tanfo­lyamok idejét az iskolák igazgatói közük. Dolgozóink, a pártunk által nyújtott nagyszerű tanulási lehetőséggel minél nagyobb számban éljenek. A késő dél­utáni órákban hetenként négy alka­lommal történő tanítás nem állítja megoldhatatlan feladatok elé dolgo­zóinkat. HÍREK A KÜLPOLITIKÁBÓL A FRANCIA RENDŐRSÉG letartóz­tatta a Sztálin-díjas Andrej Stillt, az „Humanité” szerkesztőjét. Az intézke­dést azzal „indokolják?’, hefty Stil! felhívta Párizs népét, tüntessen Ridgway Párizsba érkezése ellen. • A. J. VISINSZKIJ, a Szovjetunió külügyminisztere május 24-én fogadta M. D. Stefanót, az O'asz Köztársaság moszkvai rendkívü’i meghatalmazott nagykövetét, azzal kapcsolatban, hogy a nagykövet rövidesen átnyújtja meg­bízó leve'ét a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének. * A „HELLAS PRESS” ‘elenitése sze­rint Jovanovics athéni jugoszláv nagy­követ meglátogatta Plaszitiraezt, akinek átadta Tito személyes üzenetét. Nyu­gati sajtóügynökségek arról adnak hírt, hogy Jovanovics és Plaszfírasz között lefolyt megbeszé'és egy Tito— P ászt irasz-tai ál kozó előikészitésével áll összefüggésben. * AZ INDONÉZ KOMMUNISTA PÁRT május 23 án ünnepelte fenn áliá sárnak 32. évfordulóját. Indonéziában ez- alkatommal népes gyűléseket és összejöveteleket rendeztek. * ÁPRILIS 10-EN Kocsedó szigetén az amerikaiak 60 koreai és kínai hadi­foglyot gyilkoltak, illetve sebesítettek meg. A hadifoglyok úgynevezett ros­tálásának ezt az újabb „eredményét“ negyven napon át ttokban tartották. A hadifoglyok úgynevezett rostá ása a mai napig bezárólag az amerikai sajtó jelentése alapján a következő „eredményekkel” járt: Négyszázkét koreai és kínai hadi­foglyot gyilkoltak, illetve sebesítettek meg. Hogy azonban a valóságban menny? az úgynevezett rostálás áldo­zatainak száma, arra majd csak ké­sőbb derül fény. Batner tábornok „e!ft csapatai” már teljes erővel dolgoznak, hogy Kocsedó szigetéről eltávoítsák a vérontás nyo-. mait. Kocsedó szigetéről eltávolították az amerikai gaztettek polgári szemta­núit. * 1 A BALASSAGYARMATI JÁRÁSBIRO SÁG Szabó János érsekvadkerti kulá- kot 507 kg sertés és 80 kq borjú, valav mint 7 200 maliqánfok borbeszolqál- taaisi kötelezettségének elmulasztásáért 1 évi és kéthónapi börtönre, 1000 forint pénzbüntetésre és 1000 forint vagyonelkobzásra ítélte. Buth Károly dejtári kulákot szintén beadási köte lezettségének elmulasztásáén! eqy évi börtönre, 1500 forint pénzbüntetésre és 1500 forint vagyonelkobzásra ítélte. Tajkov András tatabányai sztahanovista vájár levele megyénk dolgozóihoz Még élénken él bennem az e ráült hetek emléke, hiszen csak alig pár napja tértem vissza a nagy Szovjet­unióból, Moszkvából, a béketábor fővárosából. Pártunk és kormányunk tette lehetővé, hogy hét do! gozó tár­sammal együtt május I-ét, a nem­zetközi munkásság nagy ünnepét Moszkvában tclthessem. Amit ott áttam, amit ott tapasztaltam, az önjüké felejthetetlen marad szá­momra. A káprázatos és fegyelmezett má­jus t-i felvonulás, amikor először láttam Sztálin elvtársat, a Kreml- palota, az álomszerű Metro, a világ legkorszerűbb gyárai és a szovjet főváros egyéb látnivalói után elju­tottunk Grúziába, Charkovba, Rosz- tovba és még sok más nagy ipar­városba. Láttunk bányákat, óriási gyárakat, gazdag ko'hozokat. A lá­tottak, a szocializmus diadalmas al­kotásai örökre emlékezetembe vé­sődtek s csak most eszméltem arra, hogy fegyelmezett, öntudatos dolgo­zók mire képesek munkájukkal. Az öntudatról, fegyelemről külön kell szólnom. A moszkvai em­ber t'sztasága, a falvak lakóházainak gondozottsága, új arculatával ismer­tette meg ve'ünk a Szovjetuniót. És jártunk gyárakban is. A char- kovi traktorgyárban, ahol minden 12 percben készül egy traktor. A gyárakban is meglepett a rend, a tisztaság, takarékosság és a munká­sok egészségének nagyfokú védel­me. Amikor most három hét után ha­zatértem, elmondhatom, hogy sok mindent másképpen llátok. Látom a hibákat, hogy hol kel még javíta­nunk munkánkon, hogy mi *s minél előbb elérhessük a szocializmus ma­gas fokát és hasonlóvá váljunk a nagy Szovjetunióhoz. Itthon elsőnek a Fémgyüjtő Hó­nap plakátjai és felhívásai tűntek szembe. Elgondolkoztam és ismét a látottak jutottak eszembe. Ott bi­zony egy gyárban sem látunk szana­szét heverő ócskavasakat vagy más hu ladékot, mert ezt mind összegyűj­tik a szovjet elvtársak és ezzel 1« az ’part és nyersanyagellátást se gítik elő. De nem így van ez nálunk! Mun kahelyem körül is számtalan vashul­ladék, ócska gép hever kihasználat­lanul, összegyüjtetlenül. Pedig a diósgyőri nagykohó, az RM Müvek már várják az ócskavasat, a fémet, hogy minél több traktort és új gé­pet készíthessenek belőle. De nemcsak itt Tatabányán, ha­nem az ország többi városaiban is !gen sok hu ladék van, főként a la­kóházaknál. Emlékszem apám há­zának padlására, amely szintén tele volt lim-'ommal, felesleges vasdara­bokkal, fémtárgyakkal. így van ez majd minden háznál és ha ezt mind összegyűjtjük, ismét nagyot lendít­hetünk iparunkon. A bányászatot rohamosan gépesít­jük és ez a mi munkánkat teszi köny- nyebbé és ezáltal lehetővé válik, hogy napról napra több és több szenet termeljünk. Ha több kaparó­szalagot, fejtőgépet és alkatrészt ka­punk, termelésünk még tovább emel­kedik és egyszer m> Is elérjük a termelésnek azt a fokát, amit a nagy Szovjetunióban tapasztaltam. Az iparnak, az acélgyártásnak két fontos nyersanyagra van szüksége, a vasra és a szénre. A szenet a bá­nyászok termelik, a vasat pedig a falvak és városok lakosainak kell összegyűjteni. Már a Fémgyüjtő Hónap derekán járunk. Azt kérem tehát tőletek, Elvtársak, hogy gyüjtsetek minél több fémet és vasat, hogy május vé­gére ne maradjon az országban he­verő fém és ócskavas. Mi, bányászok pedig megfogad­juk, hogy még főbb szenet bányá­szunk. így segíti együtt a falu és a város népe az ötéves terv megvaló­sítását, a szocializmus építését. Mi adjuk a szenet, adjatok Ti minél több vasat, gyüjtsetek fémet, hogy még több traktort és gépet gyárt­hassanak az üzemek s így minél előbb megvalósíthassuk hazánkban is a szocializmust, a Szovjetunió pél­dája nyomán. Tatabánya, 1952 május 22. TAJKOV ANDRAS munkaérdemrendes sztahanovista vájár, Tatabánya, Vili. akna. A magasabb műveltség megszerzé­sének egyik ilyen lehetősége a dolgo­zók középiskoláinak elvégzése. Ország­szerte "most kezdődött meg a jelentke­zés a dolgozók középiskoláiba az 1952/ 53. tanévre. Megyénkben a következő iskolákba lehet jelentkezni: Salgótar­jánban aíz általános gimnáziumban, közgazdasági középiskolában, bányagé­pészeti technikumban, kohóipari techni­kumban, gépipari technikumon és a magasépítőipari technikumon, Nagybá- tonyban a bányaipari technikumon. Ezekbe az iskolákba azok a dolgo­zók vehetők fei, akik szeptember 1-ig betöltik 17. életévüket és az általános iskola Vili. osztályait (népiskola Vili, gimnázium, vagy polgári iskola IV. osztályát) elvégezték és felvételüket az üzemi szervezetek javasolják. Az ipari technikumokba való fel­vételhez a megfelelő szakmából se­gédlevét, vagy kétéves szakmai gyakorlat igazolása is szükséges. Ipari technikumba a következő tan­évben kivételesen felvehetők azok is, akik az általános iskola (népiskola) vagy a gimnázium, polgári iskola I. osztályút végezték csak el. Hasonló végzettséggel felvehetők az általános gimnáziumba is. ha a 20. életévüket betöltötték. Ezek számára a nyár fo­lyamán öthetes előkészítő tanfolyamot szerveznek. Az ipari technikumba je­lentkezők valamennyien kötelesek az előkészítő tanfolyamot elvégezni. A dolgozók középiskoláiba felvehe­tők azok a nők is, akik csak otthoni munkát végeznek, ha egyébként a fenti feltételeknek megfelelnek. Ezek­nél az üzem ajánlását a helyi tanács oktatási csoportjának javaslata pótolja Felvételre az iskola igazgatójánál le­het jelentkezni (a salgótarjáni ipari technikumok címe: Sztahanov-úf 29.). Üzemi dolgozók saját üzemükben je­lentkezhetnek. A jelentkezési Laphoz születési anyakönyvi kivonatot, a leg­utolsó iskolai bizonyítványt, az ipari technikumokba jelentkezőknél segédle­velet, vagy kétéves szakmai gyakorla­tot kell csatolni. A dolgozók általános gimnáziumá­ban és a közgazdasági középiskolában a tanulmányi idő három év, az ipari technikumokban négy év. Az összes dolgozó-középiskolák ingyenesek. A hallgatóknak csak tankönyvről és tanszerről kell gon­doskodniuk. 1918-ban az világháború követ­kezményeként összeomlott a régi Európa legkor- hadtabb államrendszere, az osztrák-magyar mo­narchia. A nyugati hatalmak a forradalmak e vi­haros napjaiban Becsben rendezték be a külön­böző ellenforradalmi komiték, bizottságok központ­ját. Itt ütötte fel főhadiszállását a magyar ellen­forradalom vezérkara is. Ausztria szövetségi köztársasággá alakult és politikai életében a keresztényszocialista pártnak volt vezető szerepe. A régi rend képviselőinek egy csoportja a katolikus főpapság támogatásával azonban a monarchia viszaállításáf tervezte. E cél­ból létrehívták a Heimwehr-t, amelynek felfegyver­zésére Ausztria egyik legnagyobb földbirtokosa, Starhernberg herceg jelentős összegeket áldozott. Ennek a Heimwehr-nek fegyveres alakulatai a leg- brutábsabb kegyetlenséggel léptek fel 1934. feb­ruárjában az osztrák munkásság ellen, amely az egyre növekvő fasiszta veszéllyel szemben fegyvert fogott. Hitler csapatai az osztrák kormánykörök és a nyugati hatalmak jóváhagyásával 1938. március 12-én elözönlőitek Ausztriát. Az Anschluss tényét egyedül a Szovjetunió nem ismerte el! A második világháború tapaisztalati meggyőz­ték a világot arról, hogy Ausztria önállóságának biztosítása és népének szabad fejlődése az európai békének fontos követelménye. A szövetségesek 1943. őszén kiadott moszkvai nyilatkozatában kötelezett­séget vállaltak Ausztria függetlenségének biztosí­tására. A Szovjetunió e nyilatkozat szellemében folytatta politikáját Ausztria felszabadítása, a náci haderő szétverése után is. Tolbuchin marsall, a Bécset felszabadító szovjet csapatok parancsnoka 1945. áprjis 6-án az osztrák főváro® népéhez in­tézett kiáltványában leszögezte: „A Vörös Had­sereg nem azért vonult be Ausztriába, hogy osztrák területeket szerezzen meg, hanem egyedül azért, hogy megsemmisítse a német fasiszta csapa­tokat és megszabadítsa Ausztriát a német függő­ségtől." A megszálló angol osapatok parancsno­kának felhívása egészen máskép hangzott: „A szö­vetséges csapatok, mint győztesek tépnek Ausztria földjére, minthogy Ausztria, mint a német biro­dalomnak része részivett a háborúban." Ezen nyi­latkozat mintegy kifejezője volt anraaik a politi­kának, amit a nyugat' hatalmak folytattak és ma is folytatnak Ausztriával szemben, Molotov elvtárs 194s nyarán javasolta az osztrák államszerződés előkészítését. A nyugati külügyminiszterek azonban következetesen kitértek a kérdés megoldása elől, hiszen céljuk a meg­szállás fenntartása, nem pedig az osztrák függet­lenség biztosítása. Maga az osztrák külügyminisz­ter is utalt rá, hogy az államszerződés megkötése csak akkor jöhet szóba, ha az európai erőviszonyok a nyugati hatalmak javára megváltoznak. A nyugati hatalmak Ausztriát az Északi sark­vidéktől Szicíliáig terjedő katonai támaszpont- rendszerük egyik fo.ntc* részének tekintik. Úgy Ausztria, az imperialisták „alpesi erődje” okoskodtak, hogy a Szovjetunió nélkül külön, úgy­nevezett „vázszerződés” létrehozásával kettésza­kítsák Ausztriát és a nyugatnémet fegyverkezési bázishoz csatolják. A szerződéssel kapcsolatban a londoni Times megírta: „Ausztriának a szabad és független nemzetek sorában olyan helyet fog biz­tosítani, amilyet Nyugat-Németország és Japán foglal el." Az államszerződés elszabotálásának va­lódi okait megvilágítja még Clark tábornoknak egy 1946-ban tett kijelentése: „Ausztria az Egyesült Államok számára bástya a Közel-Kelet és Kelet- Európa felé vezető útvonalon." Az Atlanti Tömb délkeleteurópai csoportjának megszervezésével kapcsolatban olyan terv is fel­merült, hogy — folytatva Hitler tábornokainak el­gondolását — megszervezzék az alpesi erődít­ményt, amelyet az amerikaiak a kelet leié irányuló katonai terjeszkedés kiindulási támaszpontjának szánnak. A világ 1950. augusztusában szerzett er­ről tudomást, amikor több párizsi lap közölte a tervet és utaltak arra, hogy a nyugati hatalmak vezérkari főnökei Ausztriát a nyugatnémet támasz- pontrendszer alkotórészének tekintették már 1950-ben. „Ausztria nyugati övezetei tulajdonképpen már bekapcsolódtak az Atlanti Tömbbe." — állapította meg a Szövetséges Ellenőrző Bizottság egyik ülé­sén a Szovjetunió megbízottja. Az osztrák kor­mány alárendeli az ország érdekeit az amerikai támadó terveknek. Volt hitleristákból különböző rendőri és csendőri alakulatokat toboroznak. Eisenhower a múlt évben a vidéken tett körútja során utasítást adott, hogy helyre kell állítani az olasz-osztrák határon azt a katonai támaszpont- rendszert, amelyet annak idején Mussolini épített ki. Ugyanakkor az angol katonai hatóságok a jugo- szláv-osztrák határ mentén folytatnak lázas elő­készületeket a támaszpontrendszer kiépítésére. Az új osztrák hadsereg megszervezésébe olyan hét- próbás náci tábornokokat vonnak be, mint Raus, Schlágelhofer, Stangl. A bizottság elnöke Rendulich Hitlér-generális. Az osztrák kormány áru1ó politikája, a fegy­verkezési hajsza nyomorúságba dönti az osztrák népet. Az elmúlt év utolsó negyedében a konfekció iparban megkétszereződött a munkanélküliek száma. Az osztrák állampolgár 68 különböző adót fizet. A háború előtti helyzethez viszonyítva az élelmiszerek emelkedése 562 százalékos, az iparcikeké pedig 972 százalékos. Az osztrák kis- és középparaszt hektáronként több adót fizet, mint a nagybirtokos. Működik a spekuláció is, rávetette magát a legfontosabb népélelmezési cikkere, és ma például Ausztriában a krumpli a legdrágább „cse­megék" közé tartozik. A nagytőkések és nagybirtokosok munkanélküli nyeresége a kormány nyomorpolitikájával párhuza­mosan nő és hovatovább csillagászati számokat ér el. Hivatalos adatok szerint az osztrák nagy­ipari vállalatok összjövedelme 1950-ben meghaladta a 24 milliárd schillinget. Ez kereken 10 milliárddal több, mint amennyit Ausztria valamennyi munkása, tisztviselője, tudósa egy évi bér fejében meg­keresett. S hogyan él az osztrák paraszt? Ausztria mezőgazdasági viszonyaira jellemző, hogy hat­ezer nagybirtokos kezén van összesen 3.5 millió hektár művelhető földterület, ugyanakkor 200 ezer kisbirtokosnak összesen 440 ezer hektárnyi földje van, az egész megművelhető területnek nem egé­szen 6 százaléka. Az osztrák kormány most vissza akarja adni a Dél-Amerikába szökött Heimwehr vezérnek, Starhembergnek 18 kastélyát és 8564 hektárnyi földjét. Az osztrák paraszt azonban jól ismeri népi demokráciánk dolgozó parasztjainak helyzetét. Tudja, mi a helyzet a Lajtán túl a magyar gazdá­nak. Egy alkalommal egy angol újságíró valóság­gal meglepődött, amikor az osztrák parasztok fej­ből mondták el a turkevei Vörös Csillag tsz ada­tait, tagjainak jövedelmét, szociális helyzetéi Majd arra a kérdésre, hogy miért ismerik ilyen jól a magyar termelőszövetkezetek helyzetét, Így feleltek — azért, mert ez a mi reménységünk, ez a mi erőnk is. Az osztrák reakció éppen ezért mindenfé!e hazugsággal, rágalmakkal kíséreli meg elfojtani az osztrák nép lelkesedését, Grál igazságügy­miniszter az ellenünk irányuló rágalomhadjárat egyik „vezetője” egyben minden rendű és rangú fasiszta lelkes támogatója. Ö biztosítja^ a magyar fasiszták letelepedéséi akiik hozzáfordulnak ügyes­bajos dolgaikkal. Az osztrák kormány áruló politikájával szem­ben azonban növekedik az osztrák nép ellenállása is. Fellépnek az új Anschluss veszélye ellen, köve­telik Ausztria nemzeti egységének biztosításéi gazdasági egységének megszilárdítását, a béke­szerető népekei való együttműködés .politikájának megteremtését. De az osztrák nép nem marad meg a vádemelésnél, hanem mozgósítja erőit, hogy kiragadja hazáját az imperialista háborús uszí­tok kezéből.

Next

/
Thumbnails
Contents