Szabad Nógrád, 1952. május (8. évfolyam, 36-44. szám)

1952-05-24 / 42. szám

1952 május 24. SZABAD IN OG HÍD 3 A helyes módszerek alkalmazásával emeljük a mezőgazdaság terméshozamát l^akosi elvtars egyik beszédé­ben helyesen mutatott rá arra, hagy a magyar mezőgazdaság termelését leg­alább 50—60 százalékkal lehetne emel- ni, minden különösebb befektetés nél­kül, egyedül a helyes termelési elvek és módszerek betartásával. Rákosi elv­társ e megállapítása különösen szól megyénk viszonylatára, mert nagyobb részben még mindig a régi, elavult módszerekkel termelünk. Az új, a fejlett módszerek alkalma­zása komoly harcot jelent a többter­melésért folytatott küzdelmünkben és ugyanakkor harcot jelent a maradi- tággal, az ósdi, elavult módszerekkel szemben is. A jobb növényápolás, a szakszerű munka, a fejlett agrotechnikai eljá­rások a Szovjetunió példája nyo­mán mind nagyobb mértékben kerül­nek alkalmazásra megyénk területén is és dolgozó parasztságunk mind széle­sebben alkalmaz a termelésben új el­járásokat. Különösen állami gazdasá­gaink és termelőszövetkezeteink alkal­mazzák bátran az új agrotechnikai eljárást, mint például a tavasziak ja- rovizálását a nagykereszturi Petőfi tszos-ben, 3 karancssági Alkotmány tsz-ben. Most saját szemükkel győ­ződhetnek meg, hogy mennfível szebb és jobban bokrosodott az árpa, vagy búza, amelyik jarovizálva voft minit az az árpa-, vagy búzavetés, amelyi­ket nem jarovizálták. így számos ter­melőszövetkezetünk bátran alkalmazta az árpa, zab keresztsoros vetését, pél­dául a dejtári József Attila tsz, az erdőtarcsai Szabadság tsz, ahol ugyan­csak saját szemükkel láthatják a kü­lönbséget a keresztsoros vetés és a nem keresztsoros vetések között. Az idén már termelőszövetkezeteink zöme alkalmazta a kukorica négyzetes ve­tését, mint például a palotási Palóc, a nagyoroszi Úttörő, g diósjenői Tol- buchin tsz-ek, mert tudják, hogy a négyzetesen vetett kukoricát sókkal jobban és könnyebben tudják gépierő­vel megművelni. Emellett nemcsak ve'iőmagmegtakarítást érten el, hanem jóval több és nagyobb termést is fog­nak elérni mint azokon a területeiken, amelyeket nem négyzetesen ültettek. Dolgozó parasztságunknak és termelőszövetkezeteinknek az el múlt évből tapasztalatai és eredmé­nyei vannak, ha idejében végzik el az egyes munkálatokat és alkalmazzák a helyes agrotechnikát, akkor mennyi­vel több termést érnek el. Például a pásztói Szabadság termelőszövetkezet­ben időben vetették el az eszi árpát, tavasszal alkalmazták a fejtrágyázást, a fogasolást, valamint ‘korán elvégez­ték a gyomtalanítást és idejében arat­tak és katasztrális holdanként 25 má­zsás ösziárpatermést értek el. A palo­tási Palóc ban ugyancsak idejében vé­geztek él mindenféle munkálatokat, az őszíbúzát is idejében vetették el. Ta­vasszal fejtrágyázást alkalmaztak, ide­jében fogasoltak és idejében végezték el a gyomtalanítást is. így 15 mázsa 30 kg Őszibúza átlagtermést értek el. Vagy például Tomis János, csecsei egyénileg dolgozó paraszt, aki ugyan­csak idejében vetett el és előtte meg felelő talajmunkát végzett, tavasszel pedig idejében fogasoit, gyomtalanitott és fejtrágyázást is alkalmazott és 3 mázsával nagyobb terméseredményt ért el, mint közvetlen szomszédjai. Az új agrotechnika alkalmazása megmut atkozott bu r gon y a termelésű n k eredményeinél is. Például a felsőpe­tényi Rákosi tszcsben idejében elvé­gezték a talajmunkát, nyár végével el­végezték a burgonya alá a trágyázást, valamint az őszi mélyszántást is ide­jében végezték el. Tavasszal simitóz­tak és így az őszi szántásba első­rendű burgonyát ültettek- Mikor a bur­gonya kezdett kelni, megfogasolták, utána kapálták és háromszor töltöget­ték. A fenti eljárással 110 mázsás át­lagtermést értek el. Ugyanakkor vol­tak termelőszövetkezeteink, amelyek csak 50—60 mázsás termést takarítot­tak be. Kollár János sziráki'egyénileg dolgozó paraszt burgonyáját szintén őszi mélyszántásba ültette és kora ta vassza) elvégezte a simitózást, foga­solást, kétszer kapálta, háromszor töl- <<««« «« «««««« «« «« «« «« «« «<< MINŐSÉGI (HÁLÓK, KONYHÁK, | FESTETT BÚTOROK | NAGY VÁLASZTÉKBAN | KAPHATÓK BÚTORÍRTÉKESÍTŐ V. I $ $ | Salgótarján, Rákóczi-út 53 | OTP beváltóhely <<<<<<<<X<<< <<<<<<<<<<<<«<<««<<«<<<<<<<<<<<1 tögette és 80 mázsás termésátlagot ért el. Voltak egyéni dolgozó parasztok, akik csak 30—40 mázsás termésátlagot értek el, mert későn és rosszul vé­geztek el egyes munkálatokat Az idejében végzett munkának, eredményei megmu­tatkoztak a cukorrépa termelésénél is. Például a jobbágyi Uj Otthon tszcs nyáron, illetve ősszel idejében végezte el a tarlóhántást és a további tadó- ápolást, nyárvégén alászántották a trágyát és ősszel 25 centiméter mélyen szántottak, tavasszal simitóztak, foga­soltak, idejében vetettek, kelés után pe­dig azonnal saraboltak. Mihelyt a ré­pának 3—4 levele volt, azonnal egyel­ték. A jó répatermés eredményének egyik előfeltétele, hogy a répát 3—4 leveles korában pár napon belül egyel­jék ki. A Szovjetunió tapasztalatai, valamint a hazai tapasztalatok iga­zolják, hogy mindennapi 5—6 mázsá­val csökkenti a termést, ami 10 napi késésnél 60 mázsát jelent. A fenti tszcs-ben. amikor a répa kikelt, fejtrá­gyázták és háromszor megkapálták, el­végezték a nyári gazoló kapálást is. E munkák eredményeiképpen 280 má­zsás átlag cukorrépatermést értek el •kát. holdanként. Ugvan csak jó ered­ményt ért el a berceli Vörös Csillag tsz, amely 202 mázsás átlagos cukor­répatermést takarított be. Jó ered­ményt ért el Nagy Balázs 8 holdas sziráki dolgozó paraszt, aki idejében végzett el mindenféle munkálatokat és 500 51 területen 80 mázsás cukorrépa­termést takarított be. Szép eredményt ért el a kukorica termesztésénél a bedkenyei Petőfi tszcs, amely idejében végezte el a nyári és őszi tafajmun- kákat, valamint koraőssze! elvégezte a trágyázást és az őszi mélyszántást. Tavasszal simitóztak és egészen ve­tésig porhanyón és gyommentesen tar­tották a talajt. Kelés után fogasoltak és állandóan idejében végezték el a növényápolási munkákat. Elvégezték a nyári gázoló kapálást is és így 34 má­zsás átlag kukoricatermést értek eltoat. holdanként. A jobb és főbb temiésmeny­nyiséget nemcsak a jó tál almunkéval és a jó növényápolással tudjuk elérni, hanem jelentősen emelni tudjuk ter­mésűnket a pótbeporzások alkalmazá­sával. a kukoricánál, napraforgónál, rozsnál. A Szovjetunió és a hazai ta­pasztalatok igazolják, hogy a pótbe­porzás alkalmazásával 2—3 mázsás, sőt 4 mázsás termés többletet is tu­dunk elérni. A kukorica pótbeporzása, egyszerű eljárása, hogy egy tölcséralakú edény­be virágport gyűjtünk, a tölcsér bel­sejében két szitát helyezünk el, hogy a sziták felfogják a virágporral együtt' lehulló idegen anyagot és ettől meg­tisztítsák. Mikor megfelelő mennyiségű virágport gyűjtöttünk, akkor ráhintjük a kukoricacső hajára (bibéjére). A ku­korica pótbeporzását mindig reggeli órákban végezzük el, mert akikor a kukorica a legalkalmasabb a megter- mékenyülésre. A virágport minden 2—3 sorban, minden 3—-4-i‘k növény­ről rázzuk te. így a természetes be­porzáshoz is egyenletesen és elég mennyiségben marad virágpor. A pót­beporzást kétszer-háromszor meg kell ismételni, 2—3 napomként. Ezt az egy­szerű eljárást 12—13 éves gyerekek is el tudják végezni és í’gy két—három mázsával is több morzsolt kukorica- termést tudunk elérni. A napraforgó póilbeporzásá’hoz nem kell más, mint egy gömbölyű kesztyűt tenyér­nagyságban szőrméből vagy más vat­tás dologból készíteni és ezt felhúzva a kezünkre, a napraforgó tányérjához óvatosan hozzáértetjük, úgyhogy a vi­rágpor maradjon rajta. Ezt a kesztyűt egy másik napraforgótányérra rá­nyomjuk, így az előbb rárakódó vi­rágporra! megtermékenyítjük a napra­forgót- Ezzel az egyszerű eljárással is 2—3 .mázsás terméstöbbletet tudunk elérni. Amint látjuk a fenfi példákból és eredményekből, megyénk viszonyla­tában is hatalmas mennyiségben és minőségben tudjuk fokozni termésho­zamunkat, csak idejében végzett mun­kát kell biztosítanunk és alkalmaz­nunk kell az új agrotechnikai eljáráso­kat. Az új agrotechnika alkalmazásá­nak eredményeit felismerte az ellen­ség, a klerikális reakció, a kuláteág is. Éppen ezért — igyekszik parasztsá­gunkat hamis érvekkel, félrevezetések­kel lebeszélni, mert az ellenség na­gyon jól tudja, hogy minden termés- többlet, amit elérünk, csapást jelent a háborús uszitóxra és a béketábort erősíti. Éppen ezért az új módszerek alkalmazója és terjesztője hazájának hű fia és a béketábor élenjáró harcosa. Hollóst József főagronómus Pártmunka tapasztalatai Hogyan készüljünk a politikai iskolákon az ismétlésre és az évzáró vizsgára Alapszervezeteink életében igen nagy jelentősége van a pártoktrtás- nak. Ha jól folyik az oktatás, akkor párttagjaink a marxista-leninista el­mélet alapján jobban megértik és meg tudják értetni a dolgozókkal, hogy a párt. és kormányhatározatok mindig az ő érdeküket képviselik és lelkesíteni tudják dolgozóinkat a szo­cializmus építésére. Most, amikor a politikai iskolák befejezéshez közeled­nek, értékelnünk kell, mennyire tet­tünk eleget a Politikai Bizottság 1951 május 17-i határozatának. Már itt megmondhatjuk, munkánk csak akkor lesz eredményes, ha alapszervezeteink vezetőségei az ismétléseket, a vizsgák sikeres elkészítését és a1 jövő oktatási évre való kiválogatást munkájuk elő­terébe állítják, .naponta foglalkoznak vele. Álapszervezeteinkben az 1951— 52-es oktatási évet össze fogja’ókkal és záróvizsgákkal fejezik be. Az össze­foglaló vizsgákon számolnak be a párt előtt a politikai iskolák hallgatói, hogy az elmúlt évben milyen eredmé­nyekkel dolgoztak, hogyan váltak szi­lárdabb, edzettebb, a marxizmus-, leninizmus elméletét mind jobban megismerő katonáivá pártunknak. Az ismétlések sikerének egyik leg­fontosabb feltétele, hogy maguk a propagandisták lelkiismeretesen ké­szüljenek fel. A legutóbbi propagan­dista szemináriumon hallottakat hasz­nálják fel a felkészülésben, segítsék a hallgatókat, magyarázzák meg ne­kik, nem az egész évi anyagot kel! át ismételni, hanem azokat, amelyeket ke- vésbbé, vagy egyáltalán nem értettek meg. Sok helyen a propagandisták már ilyen irányban foglalkoznak is a hallgatókkal. Pálmai elvtárs. a job­bágyi falusi alapfokú poétikai isko'a vezetője megbeszélte a hallgatókkal, ha valamilyen nehézségük lenne az összefoglalókkal kapcsolatban, vagy az eddig átvett anyagok valamelyikét nem értették meg, készséggel kisegíti őket. Valkár elvtárs, hugyagl propa­gandista szintén nagy gemdot fordít az összefoglalókra. A titkár elvtárs- sa! karöltve készül fel az ismétlé­sekre. Egyénileg elbeszélgetnek a hal! gatókkal az oktatás jelentőségéről, ugyanakkor felhívják a hallgatók fi gyeimét az anyagokra való felkészít lésre és ennek tudható be, hogy amíg egyes alapszervezeteknél komolyabb lemorzsolódás tapasztalható az utóbbi időben, addig Hugyagon a legutóbbi politikai iskolán 4 hallgatóval többen jelentek meg. Propagandistáink egyik fontos mun­kája a jövő oktatási évre való alapos kiválogatás. Vezessenek propagandis­táink nyilvántartást azokról az eivtár- j sakról, akik komoly fejlődésről tettek tanúbizonyságot, a jövő évben alkal­masak lesznek propagandistának. Be­szélgessenek el velük, ezen keresztül szerettessék meg a propagandista munkát. Emellett föltétien foglalkoz­zanak maguknak a hallgatóknak a ki­válogatásával, beszéljék meg a hall­gatókkal, hogy jövőre milyen oktatási formában akarnak tanulni. A szé- csényi téglagyárban. — ahol a dolgoz k 95 százaléka vesz részf szervezett ok­tatásban —, a titkár elvtárs és a pro­pagandista egyéni beszélgetésen ke­resztül ismertették a hallgatókkal, hogy jövőre milyen, oktatási formá­ban vesznek részt. Ahhoz, hogy az összefoglalók sike­rüljenek, a vezetőknek kell példát mu- tatniok a hallgatók előtt mind a fel­készülésben, mind a megjelenésnél egyaránt. Több alapszervezetünk veze­tősége már vezetőségi ülésen foglalko­zott az ismétlésekkel’ és a záróvizsgák­ká!. Somoskőújfaluban Angyal elvtárs már több vezetőségi ülésen foglalko­zott ezzel és a vezetőségi ülésre meg­hívta a propagand’stáka1 is és taná­csokat adott nekik a felkészülésre. Itt beszélték meg, hogy a népnevelőiknek és a pártcsaportbizalmiaknak felada­tává teszik: a hallgatókat mozgósít- sók az összefoglalókra. Ugyanezt meg. tárgyalták a tömew-zervezetek veze­tőivel is, akik megígér lék, hogv segít­ségére lesznek ebben a munkában. Alapszervezeteink vezetőségeinek arra kell törekedni, hogy a záróvizs gákat ünnepélyessé tegyék. A politikai iskolák hallgatóit aktivizálják ebben a munkában Meg kell őket bízni ver sek, csasztuskák betanulásával, a sze­mináriumi helyiség kidekorálására és el. kell érni, hogy maguk a hallgatók legyenek ennek a munkának a kezde­ményezői. Ezen a területen a pásztói járásban egészséges kezdeményezés bontakozott ki. De tapasztalható ez megyénk minden területén úgy falusi, mint üzemi vonalon egyaránt. Lelke­sen készülnek a záróvizsgára a Sal­gótarjáni Acélárugyárban, tűzhely­gyárban, üveggyárban és sok kisebb üzemben. Ezeken a helyeken a hall­gatók kultúrműsorral készülnek, ezzel teszik nívóssá a záróvizsgákat. A vizsgák sikere attól is függ, hogy mennyire kötik össze hallgatóink az összefoglalókat a terv teljesítésével, az állampolgári fegyelem betartásával és a békeharccal. Éppen ezért a hall­gatók tegyenek felajánlást tanu.ási eredményük megjavítására, a terv és az állampolgári kötelezettség teljesí­tésére. Tegyék kollektívvá a hallgatók a vizsgára való felkészülést, mint a kisteleki bányászok, akik egymásnak segítenek, dekorálják a szeminárium helyiségét. Ez a kezdeményezés legyen útmutató a politikai iskolák hallga­tóinál arra, hogy nagyobb eredményt tudjanak elérni. Alapszervezeteink titkárai érezzék át az ismétlések fon­tosságát és kellő mozgósítással érjék el, hogy azok az elvtársak is megje­lenjenek. akik többször hiányoztak. Le kell szerelni azt a hangulatot, ami egyes helyeken fennáll, hogy azért nem ment el a hallgató a vizsgára, mert fél, hogy megbukik. Meg kell magyarázni az elvtársaknak, hagy a záróvizsgán ugyanúgy fognak fe-' lelni, mint ezelőtt feleltek. Az alap­szervezetek vezetőségi tagjai, a párt- csoportbizalmiiak, a népnevelők és a tömecrszervezetek vezetői vállaljanak felelősséget azért, hogy egy-egv pasz- szivabb hallgató az összefoglalókon megjelenjen. Minden funkcionárius és propagan­dista érezze át az oktatásnak, ennek a fontos pártépítési munkának a jelentő­ségét és tapasztalataik átadásával, személyes példamutatásukkal segítsék elő az oktatási év sikeres befejezését. A politikai iskolák hallgatói tartsanak rendszeresen kisgyűléseket, csoportos beszélgetéseket és mozgósítsák a dol­gozókat a soronlévő feladatok végre­hajtására és maguk mutassanak pél­dát a feladatok végzésénél. Így tud­juk az oktatási évad befejezésére ké­szülve elősegíteni a termelés növelé­sét, a növényápolás sikeres befejezé­sét, az aratási munkálatokra való jó felkészülést, a begyűjtés maradékta­lan teljesítését. Nováik Lász'ő, a megyei partbizottság agit.-prop. osztály munkatársa. Miért terme!fék májusban 6 családi házra való téglával kevesebbet a szécsényi téglagyárak? A SZÉCSÉNYI TÉGLAGYÁR doigozói május 1 tiszteletére 60 ezer darab terven felüli tégla gyártását vállalták. Ez a vállalás ai dolgozók elhatározásából, abból a célból tör­tént, hogy ezzel pótolják az egyházas- gergei téglagyár lemaradását. Kemény és jó munkát végeztek: Kiss László eiszedő 127, Juracsek Ist­ván bányász 162, Lantos Mária ko- csito’ó 130, Radványi Borbála lera­kó 150 százalékot ért el a vállalások teljesítéséért folytatott harcban. Az ilyen és hasonló eredmények a szé­csényi téglagyár dolgozóinak vá ialá- sát sikerre vitték és április hónapban 68 ezer darab téglát gyártottak ter­ven felül. Április havi tervük győzelmes befe­jezése után megfogadták, hogy má­jus hónapban 32 ezer darab téglával teljesítik túl előirányzatukat. Az el­bizakodottság azonban oda vezetett, hogy május 20-án még mindössze 82 százalékban tettek eleget havi tervük­nek. Visszaesésüknek egyik fő oka, hogy az üzemnél nem kielégítő a poli­tikai felvilágosító munkai Ebben a hónapban, 2 nap kiesésük, vo.lt azért, mert 8 dolgozó — túlsúlyban női munkások — nem jelentek meg mun­kahelyeiken. A mulasztók nélkül nem tudták megfelelően csoportosítani a munkaerőket, $ ezen két nap kiesése nagyon kedvezőtlenül hatott tervük teljesítésére. Az üzemnél mindössze 16 dolgozó tagja a szakszervezetnek, DlSZ-szer- vezetük meg egyáltalán nincsen. így a felvilágosító és nevelő munka el­végzése Czobor Pál üzemi párttitkár­ra és még egy-két párttagra hárul. Olyan kevés a párttaguk is, hogy minden munkaterü'etre nem jut belő­lük. Hiányzik a dolgozókkal való sze- méiyes elbeszélgetés. azonban ott A NAGYOBB HIBA van, hogy a szécsényi téglagyárhoz tartozó iu- dányhalászi telepük nem kap megfe­lelő politikai támogatást. Enné! az üzemnél csak egyetlen dolgozó — Kalmár Béla — tagja a pártnak, ez is éjjeli őr. Egv tagjelölt van, ifi. Fodor János, aki jelenleg a telep vezetője Ugyanúgy, mint a szécsényinél, itt sem élnek szervezeti életet a fiatalok, pedig a két telepen több mint 30 ifjúmunkás dolgozik. Ennél az üzemnél 4—5 dolgozónak van szak­szervezeti könyve. Április hónapban 350 forint értékű szakszervezeti bélye­get rendeltek meg s ez még mindég az irodai íróasztal-fiókban van. Az el­hanyagolt szervezeti élet követke'zmé- nye, hogy a ludányhalászi téglagyár nál teljesen elnyomják a bírálatokat. A fiatal, 20 éve-s telepvezető kiskirá- lyoskodlk, s a dolgozók egy-egy véle­ménynyilvánítása után kemény han­gon kijelenti, „Itt az történik amit én akarok! Ha nem tetszik akkor mehet." Barna Margit elszedő a fiatal telep­vezető egy-egy megnyilvánulására többször sírva fakad. Hogy miért, azt nem meri elmondani, — „nem kell azt mindenkinek tudni”, mondja — attól fél ha elmondaná baj lenne be­lőle. Ifi. Fodor János, a ludányhalá­szi téglagyár telepvezetője ugyanis id. Fodor János fia, aki a szécsényi és ludányhalászi téglagyárak felelős vezetője. A fiatal Fodor így „nye­regben” érzi magát. Megtörtént, hogy Szabó Jánossal nézeteltérésben volt, mert nem akarta figyelembe venni Szabó János gyakorlati munka közben szerzett tapasztalatait. A vélemény- eltérésnek az lett a vége, hogy Szabót áthelyezték a szécsényi tég'agyárba. 1 IFJ. FODOR JANOS VagyJfÍn!°: ga, vagy a telep termelési eredmé­nyének szépítése érdekében arról szá­molt be, hogy május 20-ig 40—50 ezer darab tégla a lemaradásuk, ugyanakkor Raák Gyula szakszerve­zeti bizalmi véleménye szerint több mint 100 ezer darab téglával vannak elmaradva. Raák Gyula véleménye valószínűbb, mivel az elmúlt héten már több mint 70 ezer darabos lema­radás mutatkozott s azóta 19-én 3 órás kiesésük volt és 20-án is nagyon rosszul ment a termelés. A béralapra sem tudott pontos fel­világosítást adni. .Az adminisztrátor tudná megmondani”, Az adminisztrá­tor viszont csak 11—12 óra tájban szokott kijönni. Megtörténik azonban, hogy Horváth Béla adminisztrátor egész napon keresztül távol van az üzemtől. Nagyon helytelenül az is elő­fordul, hogy a bérszámfejtést odahaza saját lakásán, nem pedig az üzemben, végzi. Van ugyan egy központi ren­delkezés, mely szerint a bérszámfejtés­nél és a szállításnál eltöltött túlóra időt olyan napokon, amikor az üzem ezt megengedi, távolmaradással lehet betudni. Azonban ez ai rendszertelen munka, amely jelenleg folyik admi­nisztrációs vonalon, a munkafegyelem lazulására ad okot, de rossz kihatás­sal van a helyes adminisztrációra és munkaiversenyre is. A ludányhalászi téglagyárnál senki nem vezeti a versenyeredményeket. Az irodában a fa’mak támasztva hever egy versenytábla. 1951 június havi eredmények vannak rajta. A gépház faián is ki van függesztve két tábla, de a: rajta feltüntetett adatok idejét nem lehet megállapítani. Nem szervezi sen­ki a versenyt. A legutolsó termelési értekezlet egy hónappal ezelőtt volt. Akkor arra tet­tek fogadalmat, hogy az első negyed­évi 250 ezer darab lemaradásukat a második negyedévben behozzák és tel­jesítik a második negyedévi tervüket. Azóta nem ismertették a dolgozókkal, hogy vá’ialt kötelezettségüket hogyan teljesítették. Az áprilisi előirányzatuk­nak eleget tettek, de a május havi ter­vük teljesítését már nagy veszély fe­nyegeti. A rossz versenynyiivánosság- ból, a feivi'ágosító munka elhanyago­lásából és ai feszélyezett hangula ból ered a dolgozóknak a vál'alt kötele­zettségükkel szemben tanúsított kö­zömbössége. Ezenkívül munkájukat gátolja az is, hogv kicsi a szárítási lehetőségük. A gépkihasználás jelen­legi foka sem kielégítő. A szécsényi járási pártbizottság és az építőipari szakszervezet területi elnöksége adjon nagyobb segítséget a két téglagyár munkájához. A szé­csényi járási DISZ-bizottság haladék­talanul biztosítsa az üzemi DISZ- szervezet megalakulásának lehetősé­gét, hogy a jobb szervezeti élet meg­teremtése után a dolgozók megnöve­kedett öntudattal őszintén és nviitan bírálják mindazt, ami rendellenes. A pártszervezet pedig biztosítsa a bírá­lat kibontakozását, keményen lépjenek fe! a kritika elfojtó! ellen. Minden dolgozónak tudnia kell, hogy minden­napos tervük maradéktalan tejesíté­sével saiát maga, családja és dolgozó társai célkitűzését segíti. \ A KÉT TÉGLAGYÁR j' nak megfelelő téglamennyiség 6 csa­ládi ház megépítéséhez lenne elegen­dő. Mindkét üzem dolgozótűak érez­niük kell felelősségüket. Közös erő­vel tegyék szervezettebbé életüket, munkájukat és harco’janak lemaradá­suk mielőbbi behozásáért.

Next

/
Thumbnails
Contents