Szabad Nógrád, 1952. május (8. évfolyam, 36-44. szám)

1952-05-17 / 40. szám

Hogyan hátráltatja a kétlakiak fegyelmezetlensége tervteljesítést a tiribesi vállalatnál Érvényesítsék a minisztertanács határozatát a homokterenyei Béke tszcs-ben Pártmunka tapasztalatai MDP NÓGRÁDMEGYE I PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA VIII. ÉVFOLYAM, 40. SZÁM. ARA 50 FILLÉR 1952 MÁJUS 17. Használjuk ki a hátralévő időt a félévi begyűjtési terv teljesítéséért Közeledik a félévi begyűjtési ter­vek teljesítésének határideje. E ’ter­vek teljesítése döntő jelentőségű országunk élelmezési szempontjá­ból. Rákosi elvtárs 1951. november 30-i beszédében utalt arra, hogy dolgozó parasztságunk döntő több­sége eleget tett állam iránti kötele­zettségének és ez megköveteli, hogy szigorúbban járjunk el azokkal szemben, akik a beadási kötelezett­ség teljesítését elhanyagolják és valamiféle szerzett jognak tartják, hogy nekik nem kell beadni, csak mindig az állam segítse őket. A dol­gozó parasztság nagy többsége Nógrád megyében is teljesítette kö­telezettségét. Egyre több azoknak a községeknek a száma, ahol időelőtt teljesítették a tervet. Bencurfalva dolgozó parasztsága félévi vágó­marha beadási tervét 86, a sertést 144, a baromfit 169, a tojást pedig 93 százalékra teljesítette. Ugyan ilyen élen járnak Szúpatak és Ipolytarnóc községek is. Az ilyen eredmények elérését nagyban befolyásolja, hogy a köz­ségi tanács elnöke mennyire gaz­dája a begyűjtési munkáknak. Agner Gyula elvtárs, bencurfalvi tanács­elnök személyesen irányítja a be­gyűjtést, jó a kapcsolat a pártszer­vezet és a községi tanács között. Galgagután a vezetők példamuta­tása segíti a begyűjtést. De még sok jól teljesítő, becsületes dolgozó parasztot lehetne említeni, akik ilyen módon is bebizonyították hű­ségüket a nép államához, ragasz­kodásukat nagy pártunkhoz. Azonban az egyes részeredmé­nyek nem általánosíthatók az egész megyére, sőt súlyos lemaradás tapasztalható. A begyűjtési minisz­térium legutóbbi értékelése szerint a megye a 18. helyen áll. Hízott­sertésből 17, tojásból 13, baromfi­ból pedig szintén a 13. helyre szorult. A becsületesen teljesítő dolgozó pa­rasztok joggal kérdezhetik: mi en­nek az oka? Mindenekelőtt az, hogy a megyei tanács és a tanács begyűj­tési osztálya nem folytat megfelelő ellenőrzést a járási, községi taná­csok felé. A begyűjtést nem poli­tikai, hanem elsősorban adminisz­tratív munkának tekintik. Nem az osztályellenség elleni kérlelhetet­len harc, hanem több esetben a megalkuvás jellemzi munkájukat, nem beszélve arról, hogy megsze­gik a dolgozó nép által hozott tör­vényeket. Jellemző, hogy az egész megye területén 123 kulák van hátralékban sertésbeadási kötelezett­ségével. Emögött a szám mögött komoly súlymennyiség van, ami azt jelenti, hogy a tanácsok engedték a kulákoíc hátralékának növekedését, engedték, hogy az osztályellenség lép’ten-nyomon hangoztassa, sok a beadás, lehetetlen teljesíteni. Ho'.dó- kő községben például a kulákokra föl sem bontották a beadási tervet, ugyancsak nem vetettek ki kötele­zettséget a kulákokra Patakon sem. Érsekvadkerten egyes dolgozó pa­rasztok úgy nyilatkoznak, szegény kuláknak ahnyi a beadása, hogy nem tudja teljesíteni. A begyűjtési osztály nem köve­telte meg a járási és községi taná­csoktól, hogy a kulákok hátralékát maradéktalanul behajtsák. Sőt hosszú ideig elnézték azt is, hogy egyes tanácsfunkcionáriusok maguk szegjék meg a törvényt. A volt ko- zárdi tanácselnök hosszú ideig e> hetetfi vissza a nép bizalmával és a község dolgozó parasztságának hosszú ideig kellett szégyenkeznie, hogy a megyében mindig az utolsó helyen emlegették őket. De tapasz­talható más községek tanácselnökei­nél is a begyűjtés iránti felelőtlen­ség, nemtörődömség. A mátraszelei tanácselnök hónapok óta nem tar­totta érdemesnek megismerni a be­gyűjtési törvényt. Ehhez hasonló a nagylóci elnök is, aki arra hivat­kozik, hogy rokonsága ferde szem­mel nézi őt eddigi begyűjtési mun­kájáért. Ezek a tanácselnökök nem jól töltik be hivatásukat és messze, a dolgozó parasztok legjobbjáitól elszakadva akarják megoldani fel­adataikat. Éppen ezért szükséges, hogy a megyei tanács és a begyűjtési osztály mind ’több módszerbeli se­gítséget adjon a tanácsoknak, ta­nítsák őket a törvények végrehaj­tására, ellenőrzésére, egyszóval: a jó vezetésre. Maga a begyűjtési osztály is keveset foglalkozik az állandó bizottságok munkájával. A begyűjtési osztály tegye tervszerűvé a munkáját, szüntesse meg a kap­kodást, amely sok esetben átragad a járási tanácsokra is. Készítsen begyűjtési naptárt, amiben a fel­adatok végrehajtása határidőre meg van szabva és ezt a naptárt az osztály minden csoportja dolgozza át a maga területére. Az osztály­ról a községekbe kimenő munka­társak rendszeresen keressék fel a párttitkárokat is és tanítsák meg a tanácselnököket arra, hogyan kér­jék a pártszervezet segítségét a be­gyűjtési munkához, ellenőrizzék, hogy a tanácselnökök hogyan szá­moltak be a párttitkárnak az ered­ményekről és hiányosságokról. Gyökeresen változtatni kell a megyei és járási pénzügyi osztály­nak is a begyűjtéssel1 kapcsolatos munkájukban. Tűrhetetlen állapot, hogy a kártérítés összegét a megye sok községében nem hajtják be és ezzel fékezik a begyűjtés menetét. Nem elég csak kivetni a kártérítést, hanem következetesen érvényre is kell juttatni ezt a határozatot. A kártérítés behajtása és a jutalmak kiadása nagyban hozzájárulhat a begyűjtési eredmény megjavításá­hoz. A tanácsok a hátralévő másfél hónapot használják fel a terv pon­tos teljesítésére, túlteljesítésére. A tojásbeadásban mutatkozó lemara­dás kiküszöbölése érdekében gon­dosan előkészített begyűjtő napo­kat tartsanak. Vonják be a mun­kába a jól teljesítőket és erre a napra készítsenek begyűjtési tervét. A meglévő hátralékot osszák el a begyűjtő napok számával: és töre­kedjenek arra, hogy az így nyert összeget valóban be is gyűjtsék. A sertésbeadásban mutatkozó lemara­dás megszüntetése érdekében kísér­jék figyelemmel a hízóba állított állatok gyarapodását. Már most kisérjék figyelemmel bizto­sítva van-e a harmadik- negyedévi sertésbeadási terv teljesítése. A múlt évi pótkivetések végrehajtása is bizonyítja, hogy sokhelyen a kötelezettségeket aláírták, de mö­götte sertés nem volt. Mindemellett fel kell készülni a gabona- és ta­karmányféleségek begyűjtési kam­pányára. Már most meg kell vizs­gálni a magtárakat, felkészíteni a népnevelőket, hasznosítva a be- gyüitési munkák eddigi szakaszá­nak tapasztalatait. A begyűjtés nem népszerűtlen fel­adat. Szerves része országunk fej­lődésének, a szocializmus építésé­nek. Akik ezt a kötelezettségüket pontosan teljesítik, dicséretet és megbecsülést érdemelnek, a nem teljesítés pedig szégyen és gyalázat. Érezzék a begyűjtéssel foglalkozó szervek, hogy ezzel a munkával foglalkozni kitüntetés, olyan harci feladat, amellyel pártunk, kormá­nyunk és népünk bízta meg őket. Guidi Ferenc Harcban a második negyedévi terv teljesítéséért Angyal Pál rónai bányász és csapata 18 csille szenet termel terven felül májusban A rónai szénbánya vállalatnál a munkacsapatok egymásután csatlakoz­nak a Loy-mozgalomhoz. Boda Béla csapata azt a célt tűzte ki maga elé, hogy a hónap végére termelésük ál­landó {okozásával terven felül 12 csille szenet adnak népgazdaságunk­nak. Angyal Pál I. csapata a Loy-moz­galomhoz csatlakozva megfogadta, hogy termelésének fokozásával május végére előirányzaton felül 18 csille szenet termel ki. Ugyan ilyen feltételek mellett Kotro- czó Béla csapata 14, Kovács Vilmos csapata pedig 16 csille tervenfelüli szén kitermelését tűzte ki célul. A havi tervteljesítésért folytatott harcban nagy segítséget nyújt a Loy­mozgalom és kiváló eredmények, újabb munkasikerek segítik a tervfeladat végrehajtását. Kotroczó Béla csapata jelenleg 126 százaléknál tart. Jó eredményt ért el Kalakovszkl József sport brigádja 134.6 szá­zalékos teljesítményével. Bodor Barna csapata 124, Szliva Pál csapata pedig 120.7 százalékos telje­sítményével segíti vállalati tervünk teljesítését. Az eredményeket elősegíti, hogy vállalatunk dolgozói pontosan száll­nak be munkába és törekszenek arra, hogy minden munkaórát a legtelje­sebb mértékben kihasználjanak és a termelés szolgálatában állítsák. Antal Pál vállalati versenyfelelős. A Tatabányáról visszatért dolgozók hanyagsága akadályozza a tervteljesítést Nagybátonyban jelenti Nagybá­Ozemi tudósítónk tonyból: A nagybátonyi vállalat május havi tervteljesítésével a 9 széntermelő vál­lalat közül a 8. helyet foglalja el. Ez szégyenteljes visszaesés abból szár­mazik, hogy a szénbányászati tröszt 185 Tatabányáról visszajött dolgozó vállalatunkhoz való munkába állítá­sára tett Ígéretet. Ennek megfelelően a vállalat napi tervelőirányzata 35 vagonnal növekedett. A beígért dolgozók azonban nem érkeztek meg időre vállalatunkhoz, csak szórványosan jelentkeztek munkára. Vállalatunknak már április hónap­ban létszámhiánya volt, s az áprilisi tervet is csak nagy erőfeszítés mellett tudtuk teljesíteni. A fenntartási mun­kákról kellett elvonni dolgozókat, hogy előirányzott tervünk teljesítését biztosítani tudjuk. Az elmúlt hónapban csökkentett karbantartás most érezteti ha­tását. Májusban erősebb karbantartásra van szükség, be kell pótolni az elmulasz tottakat, tehát nemcsak a 185 bá­nyász késlekedése, hanem a megnöve­kedett fenntartási munkák is jelentős termelőerőt foglalnak le. Vállalatunk eredményeit nagyban hátráltatja Kossuth-táró üzemrész is. Jelenleg itt is nagy feltárási munkák vannak folyamatban, amely kellő előrehaladás után kedvezően hat ki majd a terv teljesítésére. A termelő csapatoknál kemény harc folyik a havi tervteljesítéséért. Szalai László sztahanovista vájár csapata havi tervét 140.5 száza­lékra teljesítette. Varga János csapata 124.8 százalékos eredményt ért el. Ezek az eredmények Szorospatakon születtek. Kossuth-tárón Hajas Ferenc csa­pata 168, Zsidai Pál csapata 146.8 százalékos eredménnyel já­rult hozzá a vállalat havi terv­teljesítéséhez. A nagybátonyi vállalat technológiai osztálya Demeter Ferenc mérnök ve­zetésével jelenleg a ciklusos munka­folyamat minél szélesebb körben való elterjesztésén dolgozik, hogy az élen­járó és szervezettebb termelési forma segítségével tervünk teljesítése sikere­sebb legyen. Az Irén tanbánya fiataljainak eredménye A tiribesi vállalathoz tartozó Irén ’ tanbánya ifjú dolgozói versenyben vannak az oroszlányi szénbányák 16. tanbányájával. Ebben a versenyben április 24 munkanapján 106.6 szá­zalékos eredményt értek el. Irén tanbánya dolgozói 5 százalékos többtermelésre tettek fogadalmat és ez a vállalásuk 1952 január 1 -tői áp­rilis 30-ig a következőképpen alakult: a négy hónap alatt a tervezett ter­melési tervet — az 5 százalékkal együtt — több mint 330 tonnával teljesítették túl. Az igazolatlan műszakmulasztás 0.89 százalékot, a szakmai előmenetelben 4.4 pontot értek el. A lemorzsolódás elleni küzdelmük az üzemben és az iskolában eredményesen folyik. Az üzeípvezetőség műszaki oktatásban ré­szesíti a tanulókat, megtanítja a kere­setszámításokra és a szakmába vágó számtani feladatok megoldására. Kisbárnai András párttitkár. Hogyan segítik a vezetők a Vasötvözetgyárban a dolgozók harcát a terv teljesítéséért A Zagyvarónai Vasötvözetgyárban nem tapasztalható, hogy az elért eredményeket rendszeresen a dolgo­zók tudó-mására hoznák és ezzel további lendületet biztosítanának a termelés fokozásához. Ami itt tör­ténik, az inkább lejáratása a munka­versenynek, nem pedig támogatása. Maguk a dolgozók is kifogásolják, hogy a versenytáblán az eredmények nem változnak. A régi eredmények nincsenek a termelésnek megfelelően kijavítva, csupán azt teszik, hogy a dátumokat változtatják a verseny- , táblákon. így Zatrok Imre, Bocsó József, de a többi dolgozók terme­lése Is napról napra változó, mégsem igazítják a versenytáblákon föl tün­tetett eredményt ennek megfelelően. A Vasötvözetgyár dolgozói fárad­ságot nem ismerve, lendületesen harcolnak tervük s vállalásaik telje­sítéséért. Pártunk tanítása alapján megismerték azt, hogy mindenki termelésének arányában kapja bére­zését. Ez mégis másképpen van a Vasötvözetgyárban. Május 12-én a fizikai dolgozók részére bérkifizetés volt. A dolgozók nagyrésze a műszaki vezetők és a r bérelszámolók hanyagságából nem kapta meg jogos bérét. Pé'dául Ceneburja Béla és Ceneburja András egész klö alatt egy és ugyanazt a munkát végezték, egyhelyen dol­goztak, mégis az egyiket teljesít­ménybérben, a másikat pedig idő­bérben számolták el. A két dolgozó elszámolt bére között 120 forint különbözet mutatkozott és annak volt kevesebb a keresete, aki egy vasárnapi műszakkal többet dolgo­zott. A hanyagság következménye, hogy a dolgozók rendszeres rekla­mációval fordulnak a bérszámfejtők felé. Ellenőrzésünk során rájöttünk arra, hogy a do gozók követelésének helye van, mert sok esetben az éjszakai pótlékot sem számolják el és ugyanígy túlórájuk után sem kapják meg jogos bérüket. Farkas József 25 műszakot dolgozott és csak 22-re számfejtették a bérét. Hogy ilyen esetek bekövetkeznek az abból adódik, hogy a mesterek és művezetők nem vezetik a dolgozók műszakjait. A bérelszámolásnál nem tudják megállapítani, hogy melyik dolgozó van fizetett szabadságon, ki dolgozott éjszaka. Oláh Ferenc három hétig dolgozott egyfolytában éjjel, éjtszakai pótlékot még sem kapott. A műszaki vezetőknek és bérel­számolóknak ez a helytelen maga­tartása elégedetlenséget szít a dol­gozók között, elveszi a dolgozók munkakedvét, rossz hatással van a munkaversenyre. A Zagyvarónai Vas­ötvözetgyár vezetősége ne hagyja lejáratni a szocialista munkaversenyt, a bérezés szocialista elvét, hanem vonja felelősségre az olyan mű- _ szakiakat, akik hanyagul végzik munkájukat. BAGYINSZKI GYÖRGY a Vasas szakszervezet megyei elnöke. Az Első Békekölcsön újabb sorsolása Dolgozó népünk hatalmas béke­tüntetésre készül. Június 1-én Buda­pesten és valamennyi megyeszékhelyen béketalálkozóra gyűlnek össze a béke­bizottságok küldöttei. Ezt az országos béketalálkozót néhány nappal meg­előzi az Első Békekölcsön újabb sor­solása, amelyet Pécseit tartanak meg május 22—25-e között. Dolgozó népünk a b ’’éré szavazott akkor is, amikor a békekölcsönt nagy lelkesedéssel jelentősen túlteljesítette. Nincs életünknek olyan napja, nem tehetünk anélkül egy lépést sem akár falun, akár ■ városon, hogy r\ találkoznánk a békés alko- munka eredményeivel. Gyárak, i. írnek, kórházak, ’egyetemek, iskolák, oölcsödék. hidak és' utak épülnek amerre járunk, amerre nézünk. Épül, szépül, gazdagodik az ország. E hatalmas fejlődés a párt vezetésé­vel dolgozó népünk erőfeszítéseinek nagyszerű eredménye. A békealkotások mielőbbi elkészí­téséhez népünk alkotó munkája mellett hozzájárult az 1930-ben jegyzett Első Békekölcsön több, mint egymilliárd forintja is. A kölcsönjegyzés óta eltelt idő fé­nyesen igazolja, hogy dolgozóinknak a Békekölcsönbe fektetett megtakarí­tásai, százszorosán és ezerszeresen fizetődnek vissza, üjabb és újabb győzelmes állomásokon keresztül ha­ladunk előre a szocializmus építésének az útján és az államkölcsönök népünk, népgazdaságunk soha nem látott fel­virágzásának segítségére vannak. A Békekölcsön minden újabb sorso­lása fényes bizonyítéka annak, hogy aki a közösség érdekeiért átmenetileg áldozatot vállal, saját jövőjét, családja és egyéni sorsát szépíti meg. Az Első Békekölcsön most sorra- kerülő második nyereménysorso­lásán több, mint 95.000 darab nyereményt húznak ki közel 39 miliió forint értékben, ugyanakkor megkezdődik az I. Béke­kölcsön-kötvények törlesztéses vissza­fizetése is. Közel 10 millió forint ér­tékben 48.000 darab kötvényt sorsol­nak ki visszafizetésre. Mindenki, aki az Első Békekölcsön jegyzésén résztvett, bizakodással várja az újabb nyereménysorsolást, amely további nyereményekkel jutalmazza meg a kölcsönt jegyző dolgozó népet.

Next

/
Thumbnails
Contents