Szabad Nógrád, 1952. április (8. évfolyam, 27-35. szám)

1952-04-30 / 35. szám

jfílág proletárjai egyesüljelek f SZABAD NÓGRÚD r : ^ Éljen május 1- a békéért harcoló népek seregszemléje, a proletárnemzetköziség nagy ünnepe! V. ______________________/ MD P NÓGRÁDMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Vili. ÉVFOLYAM, 35. SZÁM. ARA 50 FILLÉR 1952 ÁPRILIS 30. ÉLJEN A NYOLCADIK SZABAD MÁJUS ELSEJE! ÍRTA: NÁDASDI ANDRÁS Hatvankét esztendeje, 1890 má­jus 1 -éri ünnepelt először együtt, egységesen a világ forradalmi pro- letársága. 1889. július 20-án a 11. Internacionálé első kongresszusa Párizsban megtartott ülésén ki­mondta: „Meghatározott napon minden nemzet proletársága a mun­kásvédelem mellett minden helység­ben nagyszabású tüntetést rendez­zen. Az első nap 1890. május 1-e legyen.” Ettől az időtől .kezdve vál­tozó viszonyok között, változó mó­don a proletárszolidaritás, a szocia­lizmus, a dolgozó nép szabadsága mellett tett hitet május 1-én a vi­lág munkássága. Május 1-e a mun­kásosztály ünnepe. Azért a mun­kásosztályé, mert annak a törté­nelmi hivatása az elnyomottak élén haladva megdönteni a régi kizsák­mányoló társadalmat és felépíteni helyébe az újat, a dolgozók álla­mát, a szocializmust. Hatvankét év óta a tőkések azon iparkodtak, hogy megtiltsák, min­den eszközzel akadályozzák a májusi ünnepet. A tőkések legszíve­sebben a tavaszt is börtönbe zárták volna, annyira rettegtek a tavaszi ünneptől, a munkásság május 1-1 harcos seregszemléjétől. A munkás- mozgalom árulói, a jobboldali szo­ciáldemokraták mindent elkövettek, hogy meghamisítsák és kiforgassák május. 1-e igazi értelmét. A tőkések és lakájaik cselfogásai azonban sohasem sikerültek, május 1 -ét nem tudták és nem lehetett „megszelidí- íen”, elhomályosítani a dolgozók előtt. Az első május elsején hazánk­ban a rendőrség minden tilalma el­lenére 50.000 főnyi tömeg tüntetett. Aáájus 1 -ét először azonban a dol­gozók 1919-ben ünnepelték úgy, hogy nem állott a hátuk mögött csendőr, rendőr, kivezényelt katona­ság. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom eredményeként létrejött dicsőséges Magyar Tanácsköztársa­ság torvénves ünneppé avatta má­jus i-ét. 1919. május 1-én az egész országban hatalmas tömegek ünne­pelték a tanácshatalmat, a proletár- nemzetköziség napját. Közel 600.000 ember vonult fel Budapest utcám vörös és nemzetiszínü zászlók alatt. A Tanácsköztársaság bukása után a Horthy-rendszerben tilos volt ün­nepelni május 1 -ét. A magyar mun­kásosztályt ez a tilalom azonban nem akadályozta meg, hogy május 1-én letegye" a szerszámot. Hiába­való volt minden üldözés, minél nagyobb volt az elnyomás, annál inkább ölelték magukhoz ezt a leg­szebb ünnepet a világ dolgozói — köztük hazánk munkásosztálya is. Hiába kényszerítették a munkásokat ezen a napon dolgozni a kapitalis­ták a gyárakban, hiába voltak kény­telenek leszállni a bányába a bá­nyászok, hiába küldték dolgozó pa­rasztságunk legjobbjait a mezőre, a munkásosztály, a dolgozó paraszt­ság legjobbjai mégis megtalálták a módját, hogy a nemzetközi mun­kásmozgalom e ragyogó, hitet, harci erőt sugárzó ünnepét megünnepel­jék. Szivükből semmiféle intézke­dés, hatalmi terror nem tudta ki­tépni május 1-nek ünnepi ragyogá­sát. S mert 1890 óta május l. az életet, a jövőt, a fejlődést, a hala­dást hordozza áldott méhében, így a Horthy-pHeníorradalom idején me­gyénkben nyílt ünnepségekről szó sem lehetett" Megyénkben, elsősor­ban Salgótarjánban és a környező bányavidéken, kirándulások ürügye alatt gyűlt össze a munkásság a bányák-környéki erdőben, ahol a párt megbízottai beszédeiken ke­resztül lelkesítették a munkásokat. A gyűlések végén halkan felcsen­dül az Internacionálé hangja, hir­detve az elnyomottak összefogását a tőkések elleni végső harcra. Az acélgyári kapitalisták, a Sal­gótarjáni Kőszénbánya RT urai, a Chorinok és társaik úgy készültek május 1-ére, hogy megkétszerezték a rendőrség és a csendőrség szá­mát. Nem volt bányatelep, vagy bá­nyászfalu, ahol ezen a napon meg ne jelentek volna álig felfegyve­rezve Horíhyék gyűlölt janicsárjai, a kakastollas csendőrök. Emlékez­nek erre a baglyasaljai, mizserfai és karancsaljai munkások. Több mint 60 esztendeje nem múlt el egy május 1-e, amelyen ne festette volna a munkások, a dolgozó pa­rasztok kiontott vére a városok kö­vezetét, a kis faluk porát. A prole­tárok kiontott vére azonban nem folyt hiába. 1945. április 4-én fel­szabadult az ország. Hála és dicső­ség a nagy Szovjetuniónak, Sztálin elvtársnak, hazánk felszabadítójá­nak, örök dicsőség azoknak a hő­söknek, akik hazánk felszabadítá­sáért életüket áldozták. A Szovjet­uniónak köszönhetjük, hogy 1945. nnájus 1-ét szabadon ünnepelhette-a magyar nép, köztük megyénk dol­gozói is. Azóta 7 esztendő telt el munká­ban, sikerekben és harcban, s e hét esztendő alatt dolgozó népünk meg­tanulta, hogy a sikerekért, győzel­mekért keményen kell harcolni. A párt mindig biztosan mutatja az utat, a párt kovácsolta egységessé népünket, amely oly nagyszerű fel­adatokat oldott meg. Ezt mutatja az újjáépítés, a széncsaták győzel­me, a 3 éves terv sikeres befejezése, most az 5 éves terv végrehajtása. Ezek a sikerek népünket a Szovjet­unió oldalán, a béketábor megbe­csült tagjává emelték. Az egykor üldözött munkás ma országot vezet, dolgozó parasztságunkkal karöltve a szocializmust építi. Hárommillió koldus országából — virágzó or­szág, ipari ország lettünk. Országunk és megyénk dolgozó népe eredményeink, erőnk biztos tu­datában a béke védelmének jegyé­ben ünnepli a 8. szabad májust. Ezen a- napon velünk ünnepelnek a felszabadult népek mellett a kapi­talista országokban a független­ségért és a békéért harcoló dolgo­zók százmilliói, a francia rakodó­munkások, a földfoglaló olasz pa­rasztok, az országuk egyesítéséért és a békéért harcoló békés német dolgozók és parasztok. Megyénk dolgozó népe tudja, harcunk, Eredményeink a békéért harcoló népek harca és eredménye is egyúttal. Ezért lángol fel újra és újra megyénk, minden becsületes dolgozójának gyűlölete, s elítéli az amerikai gyilkosok baktériumhábo­rúját, elítéli azokat a gálád csele­kedeteket,, amellyel kiontották Be-_ loiannisz és társainak életét, amely gyilkosság -a-z éj leple alatt, ameri­kai golyóval történt. Ez a gyilkos­ság az imperialisták gyengeségét. a proletárszolidaritástól való félel­müket mutatja. A világ dolgozó né­pe, s megyénk dolgozói is egyre tisztábban látják, hogy mit jelent a gyakorlatban az imperialisták „ci­vilizációja”, az amerikai életforma terjesztése, mire képesek a koreai nép mindenre elszánt gyilkosai. Amikor a koreai nép erkölcsi ereje, harcosainak elszántsága csapásokat mért és visszaszorította a hódító­kat, az amerikai gyilkosok a leg- barbárabb eszközökhöz nyúltak. Megkezdték az emberiség történe­tében eddig ismeretlen, leggyaláza­tosabb bűncselekményt, a baktérium- háborút. A világ békeharcosai nem nézték és nem nézhetik tétlenül, hogy 60—80 éves öreg emberek, ár­tatlan gyermekek váljanak a bakté­riumháború áldozatává. Szérte a vi­lágon munkásak, parasztok, művé­szek, tudósok, az egyszerű embe­rek millió emelik fel tiltakozó sza­vukat és fordulnak megvető gyűlö­lettel a pestis és kolera szövetsége­sei ellen. Megyénk dolgozóit az imperia­listák gaztettei még nagyobb oda­adásra és munkalendületre serken­tik. Ezt bizonyítják azok az ered­mények, amelyeket üzemeink az első negyedévi tervteljesítésben elértek. A nógrádi szénbányák 106.9 száza­lékra teljesítették első negyedévi tervüket. Rákosi elvtárs. születés­napjának tiszteletére 31.000 tonna szenet termeltek terven felül. A Sal­gótarjáni Acélgyár forintértékben 100.1 százalékra, a Salgótarjáni Május 1 méltó megünnepléséért Megyénk téglagyárai túlteljesítették vállalásaikat A kisterenyéi téglagyár dolgozói a május 1-i versenyben vállalt kötelezett­ségüket 3 százalékkal teljesítették túl. Eredményüket az elmúlt év vereeny- tapasztalalainak alkalmazásával, az anyag téli előkészítésével és a gépi berendezések jó karbantartásával ér­ték el. A verseny ideje alatt igazolat­A kisterenyei vállalatnál április 23-áig 620 dolgozó teljesítette vállalt kötelezettségét. A vállalások eddigi teljesítése 818 tonna tervenfe.üii sze­net jelent. Jó eredményt ért e! Kaj­mán István csapata, aki a vállalt 71 csille szén helyett 129 csillét, Baranyi László csapata a vállalt 42 csille he­lyett 72 csille szenet termeit előirány­zatán felül. A mátranováki vállalatnál 140 dol­gozó teljesítette vállalt kötelezettségét és ezzel 1182 torma tervenfelüli szenet biz­tosítottak népgazdaságunknak. A vállalások teljesítésében kitűnt Nagy Flórián csapata, amely a vállait 100 csille szén helyett 523 csille ter- venfeiüii szenet termelt ki. Vanó Pál csapata 150 osiiíe többtermelésre tett fogadalmat és helyette 186 csillét ter­melt. A mizserfaij vállalatnál a> vállalások teljesítéséből eredő széntöbbtermelés 1034 tonnát tett ki. Ennél a vállalat­nál 189 dolgozó teljesítette felajánlá­sát. Kiváló eredményt ért el Baranyi Gyula csapata, amely a vállalt 147 tonna tervenfelüli szén he yett 203 tonnát termelt. A mizserfai vállalatnál 830 dolgozó fogadta meg, hogy igazolatlan *nü- szakmuiasztás nélkül folytatja harcát a második negyedévi terv sikeres tel­jesítése érdekében. A nagybátonyi vállalat szorospataki üzemnél a legszebb felajánlást a lan hiányzás nem volt. Ugyancsak jc eredményt ért el a zagyvapáifalvai téglagyár is, ahol a kései fagyok miatt történt 45 százalékos tervlemaradásból 20 százalékot behoztak. Az ipolyfar- nóczi téglagyár a tervben előírt nyers- téglagyártásukat 10 százalékkal telje­sítette túl a jó versenyszellem követ keztében. DISZ-brigád tette, amely a 34 mázsás teljesítményre 6 mázsa túlteljesítést vállait. Napi átlagtermelésük 105 szá­zalék. Vannak azonban az üzemnél olyan csapatok is, amelyek vállalásu­kat nem teljesítik. Ilyen Molnár b. Jó­zsef. aki 30 mázsáról 31 mázsára vál­lalta fokozni előirányzatát, havi tervéi azonban mindössze 84.8 százalékra tel jesítette. Ugyanígy Pongrácz Sándor csapata, amely 37.5 mázsáról 39. má­zsára lett fogadalmai. Ez a csapat is mindössze 84.7 százalékra állt havi tervteljesitésével Kovács Rezső acélárugyári szerszámlakatos befejezte 1952. évi tervét A Salgótarjáni Acélárugyárban 3419 dolgozó tett szociaista kötelezettség­vállalást. Április 26-ig 22G6 dolgozó teljesítette vállalt köte ezettségét. Ko­vács Rezső sztahanovista szerszám­lakatos május 1 tiszteletére versenyre hívta a gyár összes lakatosait. Ebben a versenyben Kovács Rezső halad az élen. 1952. évi tervét április 26-án befejezte, szerszámbetét anyagból havi 3800 forintos meg­takarítást ért el. Április második dekád jóban az átlagos te jesítménye 183 százalék. Kovács elvtárs ezt az eredményét úgy érte el, hogy az eddig használt vanádiutnos vil­lás csavarkulcs sajto'ásánál a matricá­kat egy süllyesztek helyett három süllyesztékke! készíti el. Ez azt jelenti, ho&y ezután a régivel szemben a mat­ricáknak cserélése háromszoros nieny- nyiség legyártása u*án kell eszközölni. A május 1-i felajánlásokban az üze­mek közül a legjobb eredményt a hi deghengermü érte el. A hideghengermű április 26-ig havi e őiránvzatát 109 szá­zalékra teljesítette. Túlteljesítik tervüket az Üveggyár dolgozói A Salgótarjáni Üveggyárban a má jus 1 tiszteletére indított versenyben Takács József korongos csiszoló átla­gosan 217 százalékot ért ei. Jó ered ményt ért el még Kruspá.n Ede bafon- fúvó 183, Gembiczkij Gyula kézifúvó 178, Gátszegi János korongos csiszoló 168, Varga Lajosné kötözőnő 167, Gör- bicz Lászlóné csomagoló 162 százalé­kos eredményével A Salgótarjáni Tűzhelygyár 255.000 forintot takarít meg előirányzatából A Salgótarjáni Tűzhelygyár csatlakozott a Győri Vagongyár által kez­deményezett mozgalomhoz. Átvizsgálták beruházási tervüket és megállapí­tották, hogy az új öntödecsarnok áramszükségletét abban az esetben is bizto­sítani tudják, ha a tervben lévő transzformátorházat nem építik meg. A műszaki vezetők és a villanyszerelő üzemrész művezetője, Sulyok Sándor elvtárs azt vállalták, hogy a meglévő transzformátorállomást úgy bővítik ki, hogy az áramszükséglet biztosítva legyen. A Salgótarjáni Tűzhelygyár ezzel 255.000 forint beruházási keretet ta­karít meg. \ mátranováki bányászok 1182 tonna szenet termeltek terven felül Üveggyár 120 százalékra teljesí­tette tervét. Az Acélgyárban május 1-e tiszteletére 3313 dolgozó tett felajánlást, a Tűzhelygyárban Pál- kerti Zoltán 253 százalékra teljesí­tette vállalását. De ugyanezt a har­cos lendületet mutatja, hogy me­gyénk dolgozó parasztsága rövid idő alatt behozta a tavaszi munkák­ban mutatkozó lemaradást és egyre jelentősebb eredményeket ér el a begyűjtési kötelezettség teljesítésé­ben. Május I. nagy ünnepén még jobban érezzük, hogy feladataink végrehajtásának, eredményeink nö­velésének záloga: erősíteni a nagy Szovjetunió által vezetett, az egész világot átfogó békemozgalmat, el­mélyíteni és tudatosítani dolgo­zóinkban a proletáriníernacionaliz- mus szellemét. A békemozgalotn megerősítését, még szélesebb tömeg- mozgalommá való tételét segíti elő és szabja meg számunkra az Orszá­gos Béketanács április 25-én hozott határozata, amely kimondja, hogy június 1-én egésznapos bcketalál- kezót rendez Budapesten és vala­mennyi megyeszékhelyen. Megyénk minden becsületes dolgozójának, munkásnak és dolgozó parasztnak, műszakinak és értelmiséginek a ter­melésben való helytállásával, példa, mutatásával kell készülni a megyei béketalálkozóra. A béke ügye a népek kezében van. Szocialista építésünkben, ter­vünk végrehajtásában elért eredmé­nyeink azt bizonyítják, hogy a ma­gyar dolgozók egyre jobban megér­tették és magukévá teszik a béke- tábor nagy vezérének, Sztálin elv- társnak megállapítását, hogy „a bé­ke fennmarad és tartós lesz, ha a népek kezükbe veszik a béke meg­őrzésének ügyét és végig kitarta­nak mellette”. De a béketábor meg­erősödését igazolja Sztálin elvtárs válasza az amerikai újságíró kér­désére, hogy a háború ma sincs kö­zelebb, mint két vagy három évvel ezelőtt. A kommunizmus nagy építkezé­sei, a Szovjetunió hatalmas ereje, a felszabadult népek eredményei ezen a napon még nagyobb erőt és el­szántságod kölcsönöz azoknak a dolgozóknak, akik ma még az im­perialista országokban a csendőr- és rendőrterrorral szemben harcol­nak a békéért, a szabadságért, a szocializmusért, ünnepük május l-ét. Megyénk dolgozói úgy ünnepel­nek legméltóbban ezen a napon, ha a termelésben kibontakozott ver­senymozgalmat az ipar és a mező- gazdaság területén továbbszélesítik, ha a második negyedévi terv túltel­jesítésével, a begyűjtés, a tavaszi mezőgazdasági munkák időbeni és jó elvégzésével járulnak hozzá a béke védelmének ügyéhez. A 8. szabad május 1-e megyénk dolgozóinak hatalmas tüntetése a béke és a nemzetközi szolidaritás ügye mellett. Mutassa meg ez az ünnep, hogy nem lehet széttépni azokat az erős szálakat, amelyekkel ez az ünnep összefogja mind az öt világrész dolgozóit, békeharcosait. Ezen a napon megyénk minden be­csületes, békét akaró dolgozója vo­nuljon fel, tegyen hitet és íogadaU mat, hogy a békéért folytatott harc­ban egységesen és szilárdan követi nagy pártunkat, népünk szereteti vezetőjét, a béke első magyar har­cosát, Rákosi elvtársat. Éljen május j — a békéért karcoló népek seregszemléje, a proletár­nemzetköziség nagy ünnepel

Next

/
Thumbnails
Contents