Szabad Nógrád, 1952. április (8. évfolyam, 27-35. szám)

1952-04-26 / 34. szám

9 / % Éljen a tartós béke szilárd erődje, a kommunizmust diadalmasan építő Szovjetunió! Az újlaki bányaüzemben Márton Ferenc csapata megelőzte Varga István csapatát j A K1STERENYEI SZÉNBÁNYÁK | Újlak üzeme április 27-ig 104 száza­lékra teljesítette havi előirányzatát. A terv teljesítését elősegíti, hogy Új­lak üzeménél 170 dolgozó vállait szo­cialista kötelezettséget május I tisz­teletére. Ezenkívül 6 munkacsapat áll egymással párosversenyhen. Varga István és Márton Ferenc etesi csapa­tai még az év elején szólították egy­mást versenyre. Ez a két -csapat volt, amelyik legjobb eredményt ért el az elmúlt év negyedik negyedévében. Márton Ferenc csapata első helyen, Varga István csapata pedig második heiyen végzett. A legjobb csapat tag­jai ezer-ezer forint pénzjutalmat kap­tak. A csapat vezetője, Márton Ferenc azonban elesett az ezer forint pénz­jutalomtól, mivel egy igazolatlan mű­szakimulasztása volt. Márton elvtérs saját bőrén tapasztalta, hogy miryen nagy veszteségekkel jár egy műszak- mulasztás, s mai napig sem tud meg­békélni saját magával. Azóta is sokat emlegeti ezt az egy napot. Márton elvtáns el is határozta, hogy nem lesz több igazolatlan míí- szakimulasztása. A második helyezést elérő Varga csapattal tépett párosver­senybe. Március hónapban a Vartfa- osapat került az első helyre 146 százai- lékos átlagtermelésével, a Márton-csa- pat pedig 133 száza'ékot ért el. j MÁJUS 1 TISZTELETÉRE Varga István csapata 85 csille tőbbtermeiést vállalt, Márton Ferencék pecfig 29-et. Az április havi előirányzatuk megnöveke­dett, mégis ai május 1-i párosverse­nyük beinduléeániak első napján a Varga csapat 116-tal, a Márton csapat pedig 120%-kai kezdte. Varga elvtárs csapata- az egyes sikló harmadik bal - oszlóján dolgozott, 6 ezen a munka­helyen mindig jobban összeszűkült a szénréteg. Varga elvtérs a műszaki vezetőkkel megbeszélte, hogy a folya­matos termelés érdekében új munka­helyet készítenek elő. A hármas bal­osztón még folyt a széntermelés, de már a< jobboldalon megkefdték az új munkahely előkészítését. A párosver- senyben a műszaki dolgozók mind a két csapatot megfelelően támogatták. Előfordult ugyan az ürescsille hiány, vagy a szükséges méretű ácsolatfák hiánya, azonban a lehetőséghez mér­ten, mindig megoldották a- problémá­kat. Varga elvtárs olyan ember, ha meg is mondja a felügyeletnek, milyen fára lesz szüksége, ebbe nem nyugszik bele, elmegy saját imaga és meggyőződik arról, hogy a felügyelet valóban megrendelte-e a- neki szüksé­ges ácsoiatíákat. Nem akar alulma­radni a versenyben. Keménykötésü munkatársai vannak, olyanok, mint Budavári István, Kiss István, Alberti József, meg a, csillésük, Rigó József. Mindannyiuknak szívügyük ai terme­lés fokozása. A VARGA-CSAPATNAK 21 -éré _________________________teljesen Kifogyott a hármas balosztón a szén, hát át ke ett települ triók az egyes sikló jobboldalára. A termelésük 112 százalékra esett vissza-, de kijelentet­ték, hogy vállalt kötelezettségüknek eleget tesznek. Közös egyetértésben dolgoznak a váltó csapatukkal. Godó Béla, a váltócsapat vezetője ugyan­úgy, mint Varga elvtárs, gondoskodik arról, hogy a, munkaidő legteljesebb kihasználásával egymás segítségére legyenek. A munkahelyet előkészítik egymásnak, egymás kezéből veszik át a szerszámot, lerobbantanak és amit a műszak végéig- Varga elvtárs csa­pata- nem tud megrakni, azt megrakja a Go-dó-csap at. Ilyen jó összműkö déssei az új munkahelyen sem adják alább a 112 százaléknál. Az új munka­helyen nem volt kielégítő a levegő ezért egy csőventillátort építettek be. Ilyenformán már itt is folyamatosan m-ehet a te-rmeiés. Versenytársuk, a Márton-csapat a négyes segédsiklóban dolgozik. Itt meg az utóbbi napokban a szokott­nál több víz jön be a munkahelyre, de azért itt sem tágítanak. Hogy a vi­zet el tudják távolítani a munkahely­ről és termelésüket ne akadályozza, a műszaki vezetőkkel való megbeszé­lés után megkezdték a zsum készíté­sét. A -napokban szivattyút szerelnek be majd, hogy Márton elvtá-r® és csapata tovább folytathassa harcát, a második negyedév sikeréért. A vállait 29-cel szemben 25-ig 57 csille szenet adtak terven felül és eddig még vezetnek a Varga István csapata- előtt, amely 51 csiliét termelt előirányzaton felül. Három vasötvözetgyári brigád harca a vállalás teljesítéséért A Va-sötvözet gyár kemencés cso­portjának három brigádja a Kossuth-, Petőfi- és Gerö-brlgádok már két hete versenyeznek egymással és május 1-ig mindössze 4 termelő napúk van. Nagy lelkesedéssel indultak versenybe és mind a három brigád szocialista kötelezettséget vállalt. A Kossuth- és Gerő-brigádok két és fél tonna, a Petőíi-brigád pedig 3 tonna terven- felüli fém-s-zilícium legyártását vállalta május 1 -tiszteletére. A verseny kezdetén szép eredménye­ket értek e-1, azonban április 15-től csökkentett energiával kellett dolgoz- niok és hiába volt minden igyekezetük. Az előre tervezett termelésük visszaesett. 18-á-n a Petőfi-brigád 73, a Kossuth 92, a Gerő-brigád pedig 80 százalékot tudott elérni. A brigádok tagjai össze-öss«e dug- ■ták fejüket és kötelezettségvállalásuk­kal szembeni felelősségérzettel kedvet­lenül mondogatták: „Hát mi lesz, nem tudnak elesel tenni a vállalt kötelezettségünknek"? így vokr ez 24-é-n, csütörtökön reggel is. Sem a régi. nem- az újonnan épült kohó nem azzal a hangos duruzsolás- sal működött, mint a vállalásuk nap­ján. Hiányzik- a vakító fényes- fehér fény, amely ezelőtt jellemezte a kohót és amelynek nyomán a® elegyből a nyersacélgyártás egyik legfontosabb alkotó eleme a ferrószilicium készül. Most sárga lángok nyaldossak az elektródákat és ez alatt az adagoló szinten a Petőfi-brigád tagjai mintha kedvüket vesztették volna, lassú moz­dulatokkal néhány lapát elegye! dob­nak a tátongó torokba. Beszélgetnek. Bat ki elvtárs viszi a szót: „Hát elvtársak, nagyon vissza­estünk április 15-e óta. Amikor foga­dalmat tettünk május 1 méltó megün­neplésére meg voltam róla győződve, hogy túlteljesítjük a vállalásunkat, örömmel fogadtuk el a Kossuth-brigád versenykihívását, de most már csak néhány nap választ el bennünket május t-töl és már úgylátom nem si­kerül a tervünk." Gajdár Lajos elvtárs vág közbe „Hát adagolnák én, de ha az anyag nem kapja meg a szükséges hőfokot." Keserű legyintések és a vita még folyt a toroikszinti adagolásnál, amikor a kapcsolóterem nehéz vasajtója ki­vágódik és sugárzó arccal rohan ki rajta Bácskái Bálint kapcsolótábla kezelő: — Elvtársak, megszűnt az áramkorlátozás. Most már teljes kapacitással tudjuk terhelni a kohókat. Az adagolást ren­des ütemben meg lehet kezdeni. A hír felrázta a Petőfi-brigád tag­jait s az egy perccel előbbi elkeseredett hangok- megváltoznak, a gondterhelt arcok derűre húzódnak s a Petőfi- brigád tagjai elkezdték a folytatását" annak a harcnak, amelyet az áram­csökkentés félbeszakított Gyors ütem­be lendülnek az adagolók lapátjai az elektródák körül keletkezett tölcsérek felé. Csörge Lajos elvtárs egy hatal­mas rúdíát ragad és ennek segítségé­vel megnagyobbítja a tölcsért. A leve­gő forrósodik a két kohó visszakapja eredeti hangját. A földszinten a csapolok is élénikebb tempót vesznek fel. Beporozzák a teknő-ket és a csapoló nyílása alá tol­ják. Dan-kó Károly elvtárs szorftópofá- kat rögzít az áramvezető sínre és bekapcsolják a® áramot. Mér egy órája folyik ismét ai lázas munka amikor Dankó elvtárs a csa- polórudat beszórja a kemence nyílásá­ba. Vakító fény keletkezik, a szikrák ezrei röpdösnek a levegőbe. Pillanato­kon belül bősz sugárban ömlik a ferrószilicium. A os-apolási idő alatt az adagolók szüneteinek - s -a - korláton -álbaiplva verejtékés arccal nézik munkájuk ered­ményét. Szívós, kitartó munka követ­kezett ezután s a műszak végén Se­bestyén István műszaki vezető elége­detten Írja ki a Petőfi-brigád telje­sítményét: 110,6 százalék. A másik két felváltó brigád is öröm­mel fogadta a megnövekedett energia terhelés hírét, s most már közösen indultak harcba a néhánynapos le­maradásuk behozásáért, hogy büsz­kén és emelt fővel ünnepelhessék a munkásosztály harcos ünnepét, május 1-ét. A versenyben a Petőfi-brigád tört az élre. 25-én a kettes kemencén 112.7, az egyesen pedig 106.4 száza­lékot. értek el. Utána közvetlenül a Gerő-brigád halad 105 százalékos eredményével.. A.Kossuth-brigád jelen­leg lemaradt és kemény harcot kell folytatnia, b°KY versenytársait utol­érhesse. Szöcs Pál Vasőtvözet-gyár Vállaltuk — GÉPÁLLOMÁSUNK a május 1-re tett felaján ást április 25-én, tehát öt nappal előbb teljesítette, mert a tava­szi talajmunkatervüket 100, az összes tavasz' tervet pedig 105.8 százalékra teljesítettük. Dudok János tavasz' ter­vét 170 százalékra teljestette 81 szá­zalékos iizemanyagiogyasztás me'lett. Fehér János 138.2, Juhos Gyula 133.5, Gubó István szintén 133.5, Falta Ká­roly 133.2, Sánta Miklós pedig 125 szá­zalékos teljesítményt ért el jelentős üzemanyagcsökkenités mellett. Kiemel­kedő a DlSZ-brigád eredménye fs, amely tavaszi tervét 132 száza'ékra tel­jesítette, üzemanyagfogyasztás pe­dig 83.2 százalék. BUDAI ZS1GMOND párttitkár. ★ BÉR KÖZSÉG dolgozó parasztjai elhatározták, hogy május 1-re 100 szá­zalékra teljesítik a tavaszi mező- gazdasági munkát, amit végre is haj­tottak. A tavaszi munkáknál alkalmaz­ták a Szovjetunió agrotechnikájának tapaszialatai.. Zsuzsa Jáncts rokkant például ezeket mondotta: „Hallottam egy Szovjetunióban járt küldött beszámolóját, aki elmondotta az ott szerzett tapasztalatát. Beszélt a keresztsoros vetésről és a boronálás- ról. Ezeket én is megpróbáltam és nagyszerűen bevált, mert kézzelfog­ható, hogy a keresztben boronáit föld jobban megművelhető, ennélfogva a gyomot is jobban ki lehet irtani és az a legszükségesebb, hogy gyommentes tegyen a vetésünk Á begyűjtésben is teljesítették dol­gozó parasztjaink vállalásukat. A fél­évi baromfi- és tojásbeadást 150 szá­zalékra teljesítették. Szabó Márton ezeket mondotta: „En igyekszem minden kötelezettségemet teljesíteni és joggal mondhatom, hogy támogatást is kapok államunktól. Lányom óvónő­nek tanul, őszre már állásba kerül, a Vili. osztályos fiamnak pedig bizto­sítva van a továbbtanulás lehetősége ” Pauló Mihály levelező. Bér. ★ A HÉHALMI ÁPRILIS 4. TSZCS dolgozói a tavaszi vetési munkálato­kat 100 százalékig befejezték, elvégez­ték az őszi kalászosok fogasolását, fejtrágyázását, valamint 3 holjj má­teljesíteitük kot, 2 és fél hold hagymáit és 20 hold bbrsót megkapáltak. Juhász Ferenc kocsis, ak* felaján­lotta, hogy a tavaszi tervet 100 százalékig teljesíti, eddig munka- tervét 140 százalékra teljesítette. Lőrinc Istvánmé munikacsapatvezető munkacsapata nevélren megfogadta, hogy május 1-e után az egész gazda­sági évben folytatják a versenyt a csapaton beiül. Ezeken a válla!ásókon túl még több olyan van, aminek eredménye csak a későbbiek során fog mutatkozni. Lőrinc János állatgondozó például 2kilogram­mos súlygyarapodást vállalt elérni az á tatáknál úgy,amazon takarmányozás mellett. .Ambrus Jiénos sertésgondoizó a kocánkénti szaporulatot 5-röT 6-ra akarja eme'ni. s ezért Jobban gondozza, legeltet' az anyaálato­kat. Sándor István brigéévezető a munka­fegyelem megszilárdítását vállalta má­jus 1-re és ezért a mulasztó tagokkal szemben bevezetik a munkaegységlevo­nást. Deme Eszter levelező, Héhalom. ★ .4 SZECSENYI GÉPÁLLOMÁS dol­gozói a május 1 tiszteletére telt szo­cialista kötelezettségvállalás teljesíté­sével készülnek a munkásosztály nagy ünnepére. Id Gólyán Ferenc példamu­tatóan élenjár a munka kiváló minő­ségű elvégzésével és gépe karbantartá­sával. Tavaszi kampánytervét a leg­utóbbi kiértékelés alapján 103 száza­lékra teljesítette és 27 százalékos üzemanyagmegtakarítást ért el. Bércé József tavaszt kampánytervét 97 szá­zalékra teljesítette 88 százalékos üzem­anyag fogyasztása mellett. A gépállomás dolgozói kiváló minő­ségű munkát végeztek és munkájukról elismerően beszélnek a tszcs-k és az egyénileg dolgozó parasztok is. DOMSZKI GYÖRGY levelező, szécsényi gépállomás. RÉGI ÉS ÚJ MÁJUS ELSEJÉK 1889 július 20-án a 11. Interna - cionálé alakuló kongresszusa — mi­után a kongresszuson is tisztázódott, hogy a munkásosztály elszigetelt harca nem vezet eredményre és csak a közös összefogás hozhat döntő for­dulatot a munkásosztály életében — a következő határozatot hozta: „Minden nemzet proletársága a munkásvédelem mellett minden helyi­ségben nagyszabású tüntetést rendez­zen Ez a nap 1890 május 1-e tegyen." Ettől az időtől kezdve a világ prole­társága minden évben megünnepelte május 1-ét és a proletárősszetartás szimbólumává lett. Május 1-e megünneplése Magyar- országon a felszabadulás előtt any- nyit jelentett, mint szembeszállni a töke hatalmával. Csánk László elv­társ, a Sa'gó-Róna bányaüzem dolgo­zója így emlékszik a régi május 1 -ékre. — 1923 ban a Rlmamurányi Vasmű salgótarjáni üzemében dolgoztam. Május 1-e közeledtével már előzőleg megbeszéltük! megünnepeljük május 1 ét. Liptai, a gyár Igazgatója tudta, hogy mire készülünk. Megtiltotta, hoqy bárki is távolmaradton a műn- kától. Az ünnep előtt plakátok jelen tek meg a városban, amelyek arra hív ták fel a figyelmünket, hogy május 1 ón három ember sem csoportosul­hat. Bár tudtuk, hogy kenyerünkkel Játszunk, de nem nyugodtunk bele a tőkések döntésébe Mégis ünnepel tünk. 18-an vagy 20 an lehettünk, ahogy a salgótarjáni laktanya mö gőttl akácosban összegyűltünk. Na­gyon büszkék voltunk vezetőnkre, Kovács János elvtársra, aki a prolir tárhatalom védelméért együtt harcolt Rákosi eívtárssal. Ott kapott tüdőlö­vést is Kovács elvtárs azon az em lékezetes május 1-én, amely kitörül- hetetlen nyomokat hagyott valameny- nylünk lelkében jövőnkről, a Szovjet unióról beszélt, Arról, hogy csak biz zunk, ne hátráljunk meg- lesz még öröm a ml utcánkban Is. Bár tudtuk, hogy a közelben spiclik, árulók rej tőznek, a beszéd hatására fellelke sedtünk és régi szép magyar nótá­kat Petőfl-dalokat énekeltünk. Soha nem felejtem ezt el. Valamennyien büszkének éreztük magunkat, hogy megünnepelhettük május 1 ét. — Másnap folytatódott hétköznapi munkánk. Ahogy beléptünk az üzem be, az üzem Idősebb dolgozói, akiknek családjuk volt és akik az ünnepségen való részvételükkel a család kenyerével Játszottak volna, nem vettek részt az ünnepségen, de nagyon büszkék voltak reánk. Azt mondták, hogy lélekben ők is együtt ünnepeltek velünk. A gyár iqazqa tója, Liptai „úr” és a „keresztény szocialista” árulók szinte gyülölköd ve néztek ránk. Akkoriban, hogy a mozgalmi, a „lázltó” és a többi em bér közötti ellentéteket szítsák, a tüntetésben résztvevő dolqozókon kí­vül adtak egyeseknek ruha- és cl pőkedvezményeket. Ml nem kaptunk, sőt — bár én magam is szakmunkás voltam — máshová helyeztek. Nap számosmunkát végeztünk. Ahol csak lehetett, éreztették ellenünk érzett gyűlöletüket. De nehogy tovább „fér tőzzük” a levegőt az üzemben, meg­fosztottak vezetőnktől. Kovács János elvtársat fiatalon, alig 30 éves korá­ban nyugdíjazták. — Az üldöztetés ellenére ezután az emlékezetes május l e után minden évben megünnepeltem május 1-ét. Most 1952 május 1 ének megünnep lésére egész más körülmények kö zött készülünk. Nem kell félnünk a csendőrök, a munkásárulók splclls- kedésétől. Szabadon ünnepelhetünk. Május 1 én egész Salgóbánya népe résztvesz az ünnepségen. Az üze­mekben a dolgozók munkafelajánlá sokkal készülnek, de készülnek a lakótelep asszonyai is. A lakótelepi MNDSZ kezdeményezésére az asszo nyok egyöntetűen piros szoknyában és fehér blúzban vonulnak fel A sál göl várban szabad életűnk kifelezé­sére és a világ munkásosztálya, a Szovjetunió Iránti szeretetünk jeléül crömtüzet rakunk. így készülünk a 8. szabad május 1 re. Miklós Gáspár elvtárs, a'ki most a KISOSZ megyei titkára, ugyancsak emlékezik még a felszabadulás előtti május 1-i ünnepségekre. — Május 1 ét mindig forró lelkese­déssel, szorongó érzésekkel vártuk. De nemcsak mi vártuk, várta ezt a rendőrség is Már három nappal az ünnepség előtt összefoqdosták (ha tudták) a „megbízhatatlan” embere két, hogy azok nehogy „zavart” kelt­senek. Ilyenkor, május 1 előtt, mint a rablónak, bujkálni kellett, nehogy a csendőrség kezébe kerüljön. Éjsza­kánként röpiratokat szórtunk a vá­ros területén, és jelszavakat meszel­tünk a város házainak falára. — Soha nem fogom elfelejteni azit a május elsejét, amit a baqlyasaljal akácosban 1930-ban tartottunk. Em­lékszem rá, resztvettek ezen az ün­nepségen az egész környék munkás­mozgalmának képviselői, Domonkos Ferenc elvtárs, aki most néphadsere­günk őrnagya, Histerenyéről körül­belül 15 taqú csoporttal jött. Jöttek Somoskőről, Bocsárlapujtőről, Szé- csényfelfaluról és a szomszédos köz- séfjükből. Az ünnepségen résztvett Lovász József elvtárs ie, akit 1932 ben a munkásmozgalomban való részvé­teléért elfogták és Szerencsés Pál de­tektív csoportvezető úgy összerug­dosott, hoqy sérüléseibe belehalt. Az ünnepségen Kakuk József elvtárs Tamás Aladárnak pártunk lapjában a „100 százalékban” megjelent cik­két ismertette. A cikk a Szovjetunió­ról szólt, arról, hogy építik a Szov­jetunió proletárállamát. Amiről évtizedeken Keresztül a munkásosztály legbátrabb fiai remény­kedve beszélgettek a nagv Szovjetunió hadserege győzelme nyomán, való­sággá lett. Szabad lett hazánk, nincs már aki meggátolná a boldog május 1-i ünnepséget. Ifj. Bandur Mihály. » Salgótarjáni Tűzhelygyárból küldött levelében arról ír, hogy nagy lelkese­déssel készülnek ők is május 1-e ün­nepségére: „Ml már nem úqy ünnepelünk, mint ahogy apáink tették a felszaba­dulás előtt. Nem félünk csendőrszu­ronytól, a magunk országát építjük. Ezért vállaltam május 1 re az 1952 augusztus 20 I tervemet Is befeje­zem,” „Tanulók! Gyarapltsátok Ismeretei­teket, tanuljatok szorgalmasan és fe­gyelmezetten készüljetek fel arra, hogy a szocializmus bátor és harcos építőivé váljatok” — magunkévá tesz- szük pártunk május 1-1 Jelszavát, szorgalmas, Jó munkával készülünk az évi vizsgánkra — írja levelében Kohánka András, a salgótarjáni álta­lános gimnázium tanulója. Ott le­szünk május 1 én mi is a felvonulók között. Menetgyakorlatot tartunk, hoqy felvonulásunk minél sikeresebb legyen, versenyt hirdetünk a felvo­nuló csoportok között, melyik lesz a legrendezettebb és a leqfeqyelmezet- tebb. A menet élén Lenin, Sztálin és Rákosi elvtársak képét foqjuk vinni, majd leqjobb tanulóink következnek, könyvvel a kezükben. Ez után egy másik csoport jön, virággal kezük­ben, mellyel kifejezik az ifjúsáqra váró, boldog jövőbe vetett hitünket. Igyekszünk megvalósítani, hogy vala­mennyi felvonuló fehér ingben, il­letve blúzban. sötét nadrágban, Il­letve aljban jöjjön. Mi is Salgótarján dolgozóival karöltve akarunk ünne­pelni, hogy a munka ünnepén új arőt kapjunk tanulásunkhoz, hogy minél jobb eredményt tudjunk elérni ” Május 1-e nemcsak a munkásosztály ünnepe, hanem a dolgozó parasztságé is. Erről ír Gyebnár Albert is Lu- dá'nyhalásaiból küldött levelében: „Szövetkezetünk is méltóképpen akarja megünnepelni a munka (lnne pét. Csatlakozott a nógrádszakáli földművesszövetkezet verseny kihivá sához, valamint a pilisi földműves­szövetkezet versenyéhez. Lelkesen ké­szülnek a község dolgozói is a má jus 1-1 felvonulásra. Az egész köz­ség dolqozó népe felvonul. Külön az asszonyok, úttörők, DISZ és a spor­tolók. Délután a fiatalsáq MHK pró- bázásokat rendez, este pediq a „Nosztl fiú esete Tóth Marival” Című színdarabot mutatják be, amit a Békt sportegyesület rendez.” Régi és új május 1-ék... jelképei egy elnyomott és »zabáddá lett nép erejének, jelképe a proletár-nemzetkö­ziség erősödésének, a világ munkás- osztálya egyre növekvő, izmosodó egy­ségének, a Szovjetunió melletti helyt­állásnak. Tanulásunkat a szocializmust építő munkának tartjuk Levél a tolmácsi tanulók békegyűléséröl tolmácsi általános iskolában bé­kegyűlés volt. ahol megszületett a tanulókban az erős elhatározás: „Is­kola a munkahelyünk"-mozgalommal harcolnak a tanulók a tanév hátrelévő idejének jobb kihasználásáért, a tanu­láshoz való viszony megváltozásáért, a tanulmányi színvonal megjavítá­sáért. Egymásután szólaltak fel a ta­nulok és mondták el, hogy miért tart­ják különösen most nagyon fontosnak, hogy az eddiginél jobban-helytálljanak a tanulásban. Fejes Jancsi, Belovai Karcsi, Rózsa Feri osztályuk nevében erélyesen tiltakoztak az imperialisták koreai gaztette ellen. Gonda Nellt él­tanuló azt mondja, hogy a harc Koreá­ban értünk is folyik, a koreai hősök értünk is véreznek. Mi jó magatartás­sal jobb tanulással segítjük harcukat. Az éltanulók ígérik, hogy segítik a gyengébben tanulókat. Ktiber Feri VHJ. osztályos tanuló csapatlanácselnök bejelentette az elha­tározásukat, mely szerint megfogad­ják: „Iskolánkat a mai naptól kezdve munkahelynek tekintjük. Tanulásunkat a szocializmust építő munkának tart­juk. Az iskolában nem játszani, szóra­kozni, hanem tanulni jövünk. Labdát, játékot, csak a sportdélutánokra ho­zunk. Készületlenül senki sem lépi ál az iskola küszöbét. A tanulópárok gyengébb tanulóit segíti munkájában a pajtása és felei érte. Háromnegyed nyolcra mindenki a tantermében tesz és átnézi mégegyszer a leckéjét, erre fordítjuk az óraközi szüneteket is. El- munkások nyomán harcolunk a több jelesért." A szűnni nem akaró taps, a lelkese­dés arri. enged következtetni, hogy nem puszta ígéret volt a fogadalom, hanem azt tettek is követik. Csáthy Albert MDP titkár Szabad Nógrád levelezője

Next

/
Thumbnails
Contents