Szabad Nógrád, 1952. március (8. évfolyam, 18-26. szám)
1952-03-05 / 19. szám
2 1952 MÁRCIUS 5. SZABAD IN’DGBA» Kovács elvtárs beszámolója a járási bizottságok és a falusi pártszervezetek 1952. évi pártépítési feladatairól az MDP járási titkárainak országos értekezletén Március 1-én és 2-én tartották meg a Magyar Dolgozók Pártja járási titkárainak értekezletét. Az értekezleten megjelent Rákosi Mátyás elvtárs, akit a konferencia részvevői hosszan, melegen üdvözöltek. Hidas elvtárs megnyitója után Kovács István elvtárs, a Központi Vezetőség titkára tartott beszámolót. A gazdaság vezetésének kommunista módszeréről Beszéde elején ismertette a pártunk II. kongresszusa határozatainak végrehajtásában elért eredményeket, majd így folytatta: Elvtársak! A megnövekedett 1952. évi mezőgazdasági feladatok végrehajtása parancsolóan szükségessé teszi, hogy megerősítsük — különösen a mezőgazdaság szocialista szektorában és annak segítségével minden faluban a párt vezető szerepét, hogy fokozzuk falun a pártpolitikai és párt- épitő munkát. Ennek, éídakében a következő alapvető fejadatokat kell megoldani: ' ,te • 1. A megyei és járási pártbjzott- ságok és falusi alapszervezetek sajátítsák el a gazdaság vezetésének kommunista módszereit. 2. Javítsuk a pártépítő munka minőségét, építsük ki a rcndsze»- résén működő pártaktívát. 3. Erősítsük a párt kapcsolatát a pártonkivüli tömegekkel. Építsük ki a párt vezetésével a pártonkivüli falusi aktívát. 4. Biztosítsuk a tömegszervezetek pártvezetését és végül mindennek érdekében: 5. Stabilizáljuk a pártszerveket, emeljük a pártvezetés színvonalát. Kovács elvtárs a gazdasági vezetés kommunista módszerének elsajátításával kapcsolatban rávilágított, hogy a szocializmus építése, a termelés el'enőrzése falun nagyobb politikai és szakmai tudást követel meg párt funkcionáriusainktól. — Megyei, járási funkcionáriusainknak, a falusi kommunistáknak jobban el kell .sajátítani pártunk paraszt- politikáját, Lenin és Sztálin erről szóló tanítását. Meg kell érteni, népszerűsíteni és helyesen kell alkalmazni ezeket a tanításokat. E* mellett konkrétan ismerni kel! a gazdasági termelő munka legfontosabb kérdéseit, az állami termelési és begyűjtési terveket, a termelő- szövetkezetek alapszabályát, a munkaszervezés, a munkaegységszámítás kérdéseit. A falusi kommunistáknak el kell sajátítani és alkalmazni kei! a mező- gazdaság szocialista fejlesztésének új módszereit, a szovjet agrotechnika, a fejlett taiajművelés legújabb vívmányait. Majd elmondotta Kovács elvtárs: — A megyei és járási bizottságok, a falusi kommunisták előtt az a tör- téilelmi feladat áll, hogy a falun is kineveljék a szocializmus hősies építésének szellemében az újtípusú, öntudatos, szocialista embereketKovács elvtárs a gazdasági vezetés kommunista módszerének helyes alkalmazásáról szólva megállapította, hogy ezen a téren még sok a zavar, a hibás nézet és a hibás gyakorlat. — E téren két véglet, két hiba tapasztalható. Az egyik, amikor a termelést elhanyagolják és aj élettől, a termeléstől elszakadt, öncélú „párt- épitő” munkát végeznek. A másik, hogy a megyei, járási pártbizottságok és falusi pártszervezetek a pártpolitikai. a pártépítő munkát háttérbe szorítják. nemcsak segítik és ellenőrzik a mezőgazdasági szerveket, áz AGi, az AMG, a tszcs-k vezetését és a tanácsokat, hanem gyámkodnak a szak-' vezetés felett, ismételten megsértik az egyszemélyi felelős vezetést, átnyúlnak a vezetők feje felett, maguk hajtjuk végre a szakvezetők feladatait, helyettesítik a gazdasági és az állami szerveket. Erniaít gyakran elmosódnak a halárok az állami, gazdasági és a pártmunka között. Ha a páftszervek — a tanácsok és a helyi mezőgazda- sági szervek, a tszcs-vezetőségek helyett — maguk hajtják végre az operatív gazdasági feladatokat, akkor ott elkerülhetetlenül visszaesik, másodrendű feladattá válik a pártpolitikai munka. Az egyik végletnél a termelés- tői, a másiknál a pártpolitikai munkától szakadnak el a pártszervezetek és ezért mind a kettő helytelen. Kovács elvtárS a továbbiakban a pártépítés kérdéseiről beszélt: A pártépítés — mondotta — már nevében foglalja tartalmát. Szakadatlanul építeni, erősíteni a pártot, s mindjobban alkalmassá tenni a döntő feladat, a szocializmus építésének megoldására. A pártépítés nem öncél, hanem fontos eszköz, biztosíték a szocializmus építésében a párt eiőtt álló gazdasági, politikai és kulturális feladatok sikeresebb és gyorsabb végrehajtására. Nem szabad tehát kettéválasztani a termelési feladatok és a pártépítési feladatok megoldását, mert ez a kettő egységet képez. A gazdasági szervek pártvezetésének színvonalát emelni azt jelenti, hogy elsősorban megjavítjuk a pártépítő munkát, a pártonbelüli életet. A pártépítő munka erősítésével és javításával erősítjük pártszervezeteinket, növeljük szerepüket a termelési feladatok végrehajtásáért és túlteljesítéséért folytatott harcban. A pártépítő, a pártpolitikai munka szakadatlan javítása teszi csak igazán lehetővé, hogy a pártszervezet, a párttagság jobban megállja helyét a termelésben. A pártépítő munka teszi igazán lehetővé, hogy a pártszervezet, a párttagság minden napja a párt politikájának, a párt és a kormány határozatainak következetes végrehajtásáért folyó harcban teljen el. Mennél iobb lesz a falusi pártépítő munka, annál erősebb lesz a mező- gazdaság szocialista' szektora, annál jobb iész az állampolgári fegyelem és a munkafegyelem, annál több élelem, több mezőgazdasági, ipari nyersanyag lesz, annál gyorsabban halad előre a falu szocialista átalakítása. Ezután arról beszélt Kovács elvtárs, hogy egyes helyeken a falusi tanács, a függetlenített elnök és tanácstitkár egyesíteni akarja kezében nemcsak a tanács, hanem a pártszervezet vezetését is. Ez pedig azt jelenti, hogy a pártszervezet a tanács segédszervévé, a párttagok a tanács kisegítőjévé, végrehajtójává válnak. Ezen a téren feladatnak szabta még. hogy erősíteni kell az egyszemélyi vezetést, hogy a pártszervezet segítse, nevelje és ellenőrizze a falusi szervek munkáját, hogy azok öná lőan, fele ősén tudják megoldani a feladatokat. A feladatokat csakis a pártépítő munka minőségének megjavításával oldhatjuk meg A továbbiakban Kovács elvtárs beszélt arról, hogy mit értünk pártépítés alatt: — A tag- és tagjelöltfelvétel — mondotta —, valóban igen fontos részét képezi a pártépítő munkának, de csak egy részét. Nem kisebb feladat ennél a káderek, a tagok és tagjelöltek kommunista nevelése, eszmei, politikai színvonaluk emelése, a tagság aktivizálása, a pártmunkába való bevonása, a tömegek közötti nevelőmunka. A pártépítés további fontos feladata a pártcsoportok, a választott pártszervek munkájának tervszerű javítása, a pártaktíva építése és foglalkoztatása, a vezetés stílusának, módszerének tökéletesítése, a szervezeti szabályzat következetes betartása, a pártonbelüli demokrácia betartása, a kritika, önkritika elmélyítése, a kezdeményezés klfeliesztése, az élcsapat öntudatos fegyelmének megszilárdítása, a belső pártélet rendszeres javítása, a párttagság és a pártonkivüli tömegek mozgósítása a párt efőtt álló feladatok végrehatjására mindez alapjában véve meríti csak ki a pártépítés fogalmát, ezért nem helyes azt csak a tag- és tagjelöltfölvételre leszűkíteni. — A párt élcsapat jellegének fejlesztése érdekében a jövőben a főfigyelmet nem a párttagok túlzott mennyiségi növelésére, hanem a párttagok és tagjelöltek eszmei színvonalának eme'ésére, marxista-leninista harcos szel efflíl nevelésére, aktivizálására és a pártmunkába való bevonására kell helyezni, s a párt erejét ezen keresztül keli megsokszorozni. Felszínre kei! hozni a tagságban lévő óriási belső tartalékokat, eszmeileg és szervezetileg egységesebbé, fejlettebbé kell tenni pártunkat. — Irányt kell arra venni, hogy a 14—24 év körüli fiatalok a párt segédcsapatában. a DISZ-ben legyenek. Ezért a PB úgy határozott, hogy a jövőben 24 éven alul a pártba tagjelöltet lehetőleg ne vegyünk fel. — Magasabbra kell emelnünk a párttagság megtisztelő fogalmát — mondotta többek között Kovács elvtárs. El kell érnünk, hogy a párt sorai közé most már csak a legjobbak kerülhessenek, akik vaóban kitüntetésnek veszik a tagjelölt- és tagfölvételt. Ügy kel! tehát a jövőben végezni a tagjelöltfelvételt, hogy ez ne legyen külön feladat, külön probléma, hogy ezt a folyó pártmunkáló! ne elvonatkoztatva, hanem szorosan ö,ssze- kaocsolva végezzük. Ezután beszélt Kovács elvtárs arról, hogv a lövőben a párttagokkal és a tagjelöltekkel szemben a fegyelem, öntudat, tanulás, pártmunka és a kommunista helytállás betartása terén fokozatosan magasabb követelményeket kell állítani. A pártbizottságoknak, alapszervezeti vezetőségeknek arra kell tehát törekedniük, hogy fokozatosan a tagság túlnyomó nagy többsége, s végül minden párttag teljesítse a párttal szembeni kötelességét és méltóan kivegye részét a közösség érdekében kifejtett pártmunkából. — Tagjainknak még egy része nem ismeri és nem érti eléggé pártunk politikáját s nem harcol elég következetesen annak végrehajtásáért. A jövőben minden falusi pártszervezet vezetősége nagyobb figyelmet szenteljen a tagság politikai képzésére, javítsa meg az esti pártszemináriumok színvonalát. — A párttagokkal való rendszeres törődés, a párttagok megismerése és nevelése, ellenőrzése és aktivizálása terén döntő szerepe van a pártcsoportok és pártbizalmiak munkájának. — A pártaktívisták állandó politikai nevelő és szervező munkájában van a pártszervezetek ereje és sikerének titka — mondotta Kovács elvtárs. A különféle területen dolgozó párt- aktivistákat 1—2 havonként — néha sűrűbben — rendszeresen össze kel! hívni, ahol a pártvezetőség beszámol a munkáról, a feladatokról és kikéri az aktivisták véleményét s azután közös erővel biztosítják a feladatok végrehajtását. Az MDP járási titkárai országos értekezletének levele Rákosi elvtárshoz Munkánk súlypontját az ellenőrzésre helyezzük át —A falusi pártszervezet ereje — folytatta Kovács elvtárs — a dolgozó parasztokkal való szoros kapcsolatban, azok aktív támogatásában rejlik. . A falusi pártszervezetek, pártaktívisták csak úgy tudják a feladatokat jó! megoldani, ha a párt- szervezetek körül kiépítik elsősorban a pártonkivüli dolgozó parasztokból álló, jó! működő aktívákat. Kislétszámú pártszervezetek erejük megsokszorozását a pártonkivüli aktívák létesítésével érik ei. A párton- kíviili falusi aktíva kiépítésében a párt és a tömegek kapcsolatának szélesítésében. valamint a falu előtt álló közvetlen feladatok megoldásában komoly szerepük van a tömegszervezeteknek. Ezek közül első helyen említette Kovács elvtárs a DISZ-t, a párt első számú segédcsapalát, amellyel pártbizottságaink és pártszervezeteink még mindig nem (őrödnek kielégítően. — Rákosi elvtárs ismételten felhívta a figvelmet. hogy jobban és többet törődjünk az ifjúsággal, a DiSZ-szel. A pártbizottságok, fa'usi pártvezetőségek sokka1 nagyobb szeretette! fog'alkozzanak és konkrétabb segítséget nyújtsanak leg közvetlenebb segédcsapatuknak, a D!SZ-nek. A pártbizottságoknak 24—26 év körüli,, jó kommunista káderek és tagok átadásával erősíteni keli a DISZ vezetését. — Sokáig már nem tartható fenn az az állapot sem, hogy az élcsapatnak. a pártnak nagyobb a taglétszáma, mint a segédcsapatának, a DISZ-nek. Ezért ebben az évben a DISZ-nek jelentősen meg kell növelni a taglétszámát és sorai közé hozni az ifjúság színe-javát, meg kell javítani a DISZ belső életét. Befejezésül Kovács elvtárs a járási bizottságoknak a mezőgazdaság szocialista átalakítása idején megnőtt szerepéről és feladatáról beszélt. — Az MB, a JB munkáját oly módon kell megszervezni — mondotta—, hogv a pártbizottságok munkatársai idejük legnagyobb részét ne ülésezéssel, a határozatgyártással, hanem a határozatok végrehajtásának a helyszínen történő ellenőrzésével az alsóbb pártszervezeteknek, az alapszervezeti titkároknak és vezetőségi tagoknak megismerésével, nevelésével és segítésével töltsék. A munka súlypontját. tehát az ellenőrzésre kell áthelyezni. Drága Rákosi elvtárs! Mi, a Magyar Dolgozók Pártja járási titkárai, országos értekezletünkről forró szeretettel köszöntjük Önt. Pártunk azzal a megtisztelő feladattal bízott meg minket, hogy pártbizottságunk és pártszervezeteink étén a párt politikájának végrehajtásáért dolgozzunk, hogy a városok, üzemek, falvak és tanyák dolgozó népét a szocializmus építésére szervezzük és neveljük. A magyar falu ma a szocializmus felé vaió átmenet állapotában van. A falusi dolgozók igen jelentős tömegei már a nagyüzemi szövetkezeti termelés útjára léptek, de többségük még a régi módon, egyénileg gazdálkodik. A mi feladatunk ebben a helyzetben az, hogy segítsük a mezőgazdaság szocialista részének megszilárdulását és továbbfejlődését, s ugyanakkor neveljük az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztokat is hazafias kötelességeik öntudatos teljesítésére. Eredményeinkért napról napra meg kell küzdenünk az ellenség, a kulak, a klerikális reakció aknamunkájával, naponta le kell győznünk az emberekbe nevelt burzsoá gondolkodás kártékony maradványait. Járásainkban sok helyen bányák, üzemek, hatalmas építkezések vannak. Feladatunk, hogy az eddiginél sokkal jobban foglalkozzunk bányáinkkal, a széntermelés fokozásával, vidéki üzemeink s az építkezések problémáival. Az öéves terv teljesítéséért, a szocializmus építéséért, a béke védelméért folytatott harcban erősödtek pártszervezeteink, fejlődtek a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok, gépállomások. Ha eddigi munkánknak vannak számottevő eredményei — ezt mindenekelőtt pártunk Központi Vezetőségének, Rákosi elvtárs bölcs vezetésének köszönhetjük. Köszönjük Önnek Rákosi elvtárs, hogv a dicső Bolsevik Párt és nagy vezetője, mindnyájunk szeretett tanítómestere, Sztálin elvtárs szellemében neveli pártunkat és dolgozó népünket. Köszönjük Önnek azokat az útmutatásokat, amelyeket pártunk II. kongresszusán, a Központi Vezetőség ülésein, a termelőszövetkezetek és gépállomások élenjáró dolgozóinak tanácskozásán és számos más alkalom* mai adott nekünk. Biztosítjuk arról, hogy útmutatását mélyen szívünkbe véstük és munkánkban legjobb képességeink szerint felhasználjuk. Fogadjuk Önnek, Rákosi elvtárs, hogv lankadatlan erővel, fáradságot és nehézséget nem Ismerve küzdünk tovább pártunk II. kongresszusa határozatainak megvalósításáért, ötéves tervünk teljesítéséért, mezőgazdaságunk szocialista átalakításáért, a béke megvédéséért és a szocializmus végleges győzelméért hazánkban. Fogadjuk, hogy pártszervezeteinket még szilárdabbá és erősebbé fejlesztjük, hogy emeljük pártmunkánk színvonalát és tökéletesítjük a politikai és szervezeti vezetés módszereit. A pártmunka megjavításával elérjük azt, hogy a termelőszövetkezeti és egyénileg gazdálkodó parasztságunk időben és ió minőségben végezze el a tavaszi, majd a nyári mezőgazdasági munkákat, lelkiismeretesen és öntudatosan teljesítse adófizetési és beadási kötelezettségét. Fogadjuk, hogv minden erőnkkel elsajátítjuk azt a tudást, amely a ió politikai vezetés és gazdasági irányítás munkájához elengedhetetlenül szükséges. Fogadjuk. hogv pártszervezeteinket, párt- bizottságunkat és rajtuk keresztül a dolgozó magyar nép széles tömegeit a bátor helytállásnak és áldozatkészségnek, az önfeláldozó hazaszeretetnek és proletárnemzetköziségnek abban a szellemében neveljük, amelyre Rákosi elvtárs egész élete olv ragyogó példa. A mi bölcs vezérünk és tanítónk születésének közelgő 80. évfordulója új erővel és lendülettel tölt el bennünket. Munkánkat még jobban, még eredményesebben akarjuk végezni, hogy Rákosi elvtárs méltó tanítványainak, a Magyar Dolgozók Pártja jó funkcionáriusainak, dolgozóink bátor és ielkiismeretes vezetőinek bizonyuljunk. Tudjuk, hogy nehéz feladatok várnak ránk. de nincs olyan nehézség, amelyet Sztálin elvtárs zászlaja alatt, Központi Vezetőségünk, Rákosi elvtárs vezetésével le ne győznénk! A járási titkárok országos értekezlete. JOBB MUNKÁ VAL A MAGASABB TERMÉSÉRT A korai burgonya clőcsíráitatása A korai (primőr) burgonya gyors fejlődése érdekében céravezeíőbb a nagy gumó használata, ezért 6—8 dekagramm súlyú vetőmagot keli használni. Apró gumó használata a fejlődést lassítja és értékesíthető hozama is kevesebb. Az e'őhajtott burgonya ke’ésben és fejlődésben lega'ább kétheti időnyereséget jelent a nem hajtatottal szemben. Az előha Tatás az alábbi módon történjék: A prizmából január végén — február elején fagymentes időben felszedett burgonyát ládákban, kosarakban, polcokon, eset'eg pad'ón 8—10 centiméter vastagságban kell elhelyezni és 4—5 héten át világos helyiségben előha itatni Az előhajiató helyiséget 14—16 Celsius fok melegen kell tartani és naponta szellőztetni. Az előhajtatás ideje alatt a ládákat, illetőleg a burgonyát 6—8 naponként meg kell forgatni, hogy a csírák megvi'ágítása és egyenletes fejlődése biztosítva legyen. A burgonya megfordításával egyidejűleg a megbetegedett gumókat is el ke l távolítani, vigyázva arra. hogy az egészséges gumók csírahajtása ne törjön le. A burgonya magasabb hőmérsékleten (20 Ce’sius fok) erjedésibe, majd rothadásba megy át. Sötét helyiségben a burgonya úgynevezett pincecsírát hajt, ami nem kívánatos, mert a vékony és hosszú pincecsira érzékeny. kezelése nehézkes és ültetéskor könnyen letörik. A megfelelő hőmérsékletű helyiségben elhelyezett burgonya fénycsírát hajt, amely 1—2 centiméternél hosszabb nem lehet. Az .előhajtató ládának, vagy kosárnak 70—80 centiméter hosszúnak, 40—50 centiméter szélesnek és 10—15 centiméter, mélységűnek kell lennie, amellyel 20 centiméter magas fogantyú, il'etve tartó legyen. A ládákban vagy kosarakban történő előhajtatásnak az az előnye, hogy ezekben a burgonya bolygatás né'kü! az ültetési helyre szállítható. A letört csíráiú, hajtás nélkül maradt gumók rendes ültetésre nem használhatók fel. Ha az 1—2 centiméter hosszú, erőteljes fénycsíra kifejlődött a gumón, de a talaj kellően még nem melegedett fel, be kell szüntetni az elflhaitató helyiség fűtését. Az így lehűtött helyiség hőmérsékle tőnek 5—6 Celsius foknak kell lennie. A fűtés megszüntetésévéi a csírák fejlődése megáll, a fénycsíra veszít rugalmasságából, kevés bbé törékeny, kezelése könnyebbé válik, és így szállításra is a'kaimasabb, mint mikor 14—16 Celsius fok hőmérsékletű helyiségből kerül a burgonya a kiültetés helyére. A velőmag csíraképességének megállapítása A nagy termések elérésének egyik előfeltéte'e az egységes, jól fejlett, csiraképes vetőmag. A jól fejlett, súlyos magvakból életerősebb és ellen- állóbb növények fej'ődnek. ami a nagy termések biztosítéka. A krasznod.ari növénynemesitő állomáson ezzel kapcsolatban kísérleteket végeztek. A kísérletek eredményeképpen meffáPanított’ák' az a vetőmag, amelynek ezermagsűlya 41 gramm volt. 24 mázsa termést adott hektáronként, min n 48 gramm ezersúlyú vetőmag 27 mázsát, vagyis három mázsával többet adott az előbbinél. A vetésre szánt magot tehát gondosan meg kel! triőrözni, szelektá'nl. A kolhozokban és szovhoznkban a próbacsíráiztatást rendszerint a következő módon végzik: a ve'őmagot 30 fokos Vízben áztat iák néhány óráig. A rozsnál két, a búzán»1 négv. a kukoricánál hat órai ázlatás sz.ükséges. A viz env-két centiméterrel lepi el a magot. Áztafns után a mpgdpzza'tt magvakat nedves homekba rakták. A homokot envhé.o megnyomkodják és ígv rakják bele a magvakat. A homokra ezután vásznat, vagv újságpapírt terítenek, s erre knr"lbe'íl' egv centiméternyi vastagságban homokot °zórpak. Ezt a réteget is megnyomkod iák. A nedves homokot tartalmazd edényeket lefedve, me'eg helyre (25—30 fok) teszik. A művelet megkezdése előtt gondosan ügyelnek, hogy pontosan 100 mag legyen. A kicsírázott magvak száma adja ugyanis a csíráz’ási százalékot. Két nap multcán a vásznat a homok- réteggel együtt leemelik és megszámolják a csírázásnak indult magvakat. Ha százból például 95 indult csírázásnak, akkor a vetőmag csírázás! százaléka 95. Renszerint két-három próbát végeznek s atz átlagot ve«zik alapul.
