Szabad Nógrád, 1952. március (8. évfolyam, 18-26. szám)

1952-03-12 / 21. szám

4

SZABAD xőcn^n

1932 MÁRCIUS 12.

Több mint 60 százalékkal emeljük az állattenyésztés hozamát az ötéves tervben

Ötéves népgazdasági tervünk egyik főfeladatként mezőgazdaságunk és ezzel együtt állattcnyész^sünk elmaradottságának felszámolását és a dolgozók életszínvonalának fokozatos emelését tűzte ki. Az alábbiakban az állattenyésztésre vonatkozó részleteket közöljük az ,ötéves tervünk: béke- terv” című könyvből.

A HORTHY-MAGYARORSZAG ide- ^ genforgatmi propagandakiadványairól rendszerint egy-egy szép kormosnyakú bika, villáé szarvú ökör, vagy büszke lipicai mén tekintett a külföldi turistára.

Az idegen azt hihette, hogy a Horthy-Magyarország valami hatalmas, korszerű állattenyésztőtelep, amelyben milliószám nyüzsögnek a nemes fajállatok.

Magyarország állattenyésztése a valóságban eléggé szegényes és kezdetleges volt.

A rendkívül nagy háborús pusztítás még ezt az állatállományt is felére csökkentette.

A felszabadult ország azonban gyors ütemben helyrehozta a károkat és ma már majdnem minden állatfajban elértük, egyes állatfajokban pedig túl is haladtuk az 1938-as állományt.

A

Z ÁLLATTENYÉSZTÉS ötéves tervének legfőbb célja; bőségesen ellátni a lakosságot hússal, zsírral, teiiel, tojással és egyéb állati eredetű élelmiszerrel.

Az állatállomány fejlesztése terén ,nagv feladatok várnak dolgozó pa- rasztságunkra. Az ötéves terv előírja, hogy az állaitenvésztés hozamát 1949- hez képest 60.7 százalékkal kell emelMi van emögött a százalékszám mögött? .

2 millióról 2.4 millióra kell eme.ni a szarvasmarhaállományt, 5.2 millióról 5.8 millióra kell emelni a sertésállományt. ....

950 ezerről két millióra kell- növelni a juhállományt.

17.5 millióról 25 millióra kell szaporítani a törzsbaromfiállományunkat.

A NÖVEKVŐ SZAMOKKAL egyúttal javuló minőségnek kell égvüttjárnia. . ...

Nagyhozamú tehén-, sertés-, juh- es baromfifajtákat kell kitenyészteni, hogy több tejet adhassunk a gyermekeknek.

több tojást a dolgozóknak, több gyapjút a textilgyáraknak.

1949-ben egy-egy tehén átlag 1400 liter tejet adott. 1954-ben 2100 liter tejet kell adnia.

A hároméves terv végén egy-egy juhról 3.5 kilogramm gyapjút nyírtunk le. Az ötéves terv végén minden egyes juhnak átlagban 3.9 kilogramm gyapjút kell adnia.

De megtaláljuk annak a módját is, hogy az állatok nagyobb mértékben szaporodjanak.

1949-ben átlag 70 darab volt a 100 tehén után felnevelt borjúszanorulat, 1954-ben tíz darabbal több kell. hogy legyen. A 100 koca után felnevelt ma- lacszanorulatot is fel kell emelni 620- ról 920-ra.

Ahhoz, hogy a tervből valóság legyen, különösen nagy feladatokat kell mego'danio-k az állami gazdaságoknak, az állami hizlaldáknak, a termelőszövetkezeteknek és csoportoknak.

A kisparaszti gazdaságokkal szemben is komolv a követelmény. Kedvezményes tenyésztési, hizlalás! és szállítási szerződések sorát kell kötriiök.

Állattenyésztési tervünk késhegyig menő harc kérdése.

A Szovjetunióban a kollektivizálás idején a kulákok befurakodtak a kolhozokba és a nagv ország számos területén a legveszélyesebb betegségekkel: lépfenével, takonykórral fertőzték meg az állatok ezreit.

So'ohov, a kiváló szovjet író „Uj barázdát szánt az eke” című híres könyvében leírja, hogyan követett el merényletet egy kolhoz állatai ellen az oda beférkőzött kulák. Rávette a parasztokat, hogy a kolhoz' jószágait al- mozás nélkül. hagyják az új, betonpadlóit! istállóban „mert ígv egészségesebb”. A szerencsétlen jószágok a csikorgó hidegben a padlóhoz fagytak.

A MI TERMELOSZÖVETKEZEA TEINKBE is igyekszik befurakodni a kulák.

A kulákok nem akarják, hogy állat- állományunk gyarapodjék, hogy a dolgozók mind több húshoz, a város és a falu lakói mind több lábbelihez jussanak.

Ezért állattenyésztési tervünk fokozott éberségre is kötelez.

Hogyan lehet jelentkezni építőipari tanulónak

■Felemelt ötéves tervünk végrehajtása hatalmas feladatot ró az ország minden dolgozójára. Különösen az építőiparnak kell ötéves tervünk során kiemelkedő teljesítményeket végrehajtania. Ahhoz azonban, hogy az építőipar teljesíteni tudja tervelőirányzatát, új szakmunkások ezreinek a beállítása válik szükségessé. Ezért nagyjelentőségű az építőipari tanulók képzése, mert ők a ma szakmunkásainak, sztahanovistáinak méltó utódai.

A Munkaerőtartalékok Hivatala ez évben nagy felkészültséggel kezdi meg az új tanulók felvételét. Sok panasz hangzott el az elmúlt évben amiatt, hogy számos ipari tanuló nem arra a szakmára szerződhetett, amelyre leginkább szeretett volna, sőt a későn jelentkezők egyáltalán nem köthettek már szerződést,

A hibákból okulva és azok kiküszöbölése érdekében már

a Szovjetunióban jól bevált módszer alapján hazánkban is bevezetik az ipari tanulók részére az előzetes jelentkezést.

Ennek során az épiíőiparban és _ az épületszerelőiparban jelentkezni kívánó 14—18 éves fiúk és lányok egyszerű levélben jelentkezhetnek (Budapesten az ipari tanuló-kirendeltségnél IX., Balázs Béla-u. 21. sz., vidéken a lakóhely szerinti községi tanácsnál), amelyben közük nevüket, születési évüket és pontos lakcímüket, valamint azt a szakmát, amelyet meg akarnak tanulni,

Az előzetes jelentkezés biztosítja a fiatalok számára — a jelentkezés sorrendjében — az általuk választott szakmába történő felvételt.

Amennyiben lakóhelyűktől távol esik a munkahelyük — megfelelő otthonban, ellátásban is részesülnek.

Március végén zárják le a jelentkezéseket, amelynek alapján az iskolai felvételi bizottságok folyamatosan értesítik a jelentkezőket. Megkezdődnek a szerződtetések és a jelentkező fiatalokat munkábaállítják.

Számos szebbnél-szebb építőipari szakma között választhatnak a fiatalok, amelyekben a kiképzési idő 12—18 hónap. A kez.dő havi kereset az építőipari szakmában általában 220 forint, az épületszerelőipari szakmában 117— 130 forint.

A fiatalok jelentkezhetnek kőműves, ács, vasbetonszerelő, betonozó. víz-, gáz-, központi fűtésszerelő, villanyszerelő, festő-, mázoló, víz- szigetelő, burkoló, tetőfedő, bádogos, épübílakatos és épületasztalos szakmákra.

Becsületes, fegyelmezett munkájukért a. szép fizetés mellett komoly Szakmai oktatásban részesülnek, munkaruhát, és egyenruhát kapnak. Csekély térítés ellenében naponta háromszor étkezhetnek. Évenként a Munka Törvénykönyvben biztosított 18—24 napos fizetett szabadságot élveznek.

Mint minden évben, így 1952-ben is a szükséglethez képest jelentős számú új ipari "tanulóintézményt létesítenek, illetve nyitnak meg és a már meglévőket tovább korszerűsítik, hogy azok minden igényt kielégíthessenek.

Tekintettel az érdeklődő fiatalok igen nagy számára, felvételük biztosítása céljából kívánatos, hogy'

különösen a kőműves, ács, vasbe-, tonszerelő, víz-, gáz-, központi- fűtésszerelő és betonozó szakmára jelentkezők minél előbb küldjék be felvételi kérelmüket.

Az építőipari szakmákra jelentkező fiatalok 12—18 hónap múlva —, ha megfelelő igyekezettel, szorgalommal tanulnak és dolgoznak, —, jdlképzett, nagy teljesítményeket elérő és jól fizetett szakmunkásokká válnak, akik büszkén léphetnek Sztálinváros, a November 7. Erőmű, a budapesti földalatti vasút és a többi sokszáz építkezésünk dolgozóinak sorába.

A GALGAGUTAI VASÚTÁLLOMÁSON táró t és a Melléktermék- és Hul'adékgyüjtő Vál'a at tu'ajdonát képező nyerso'ajmotor gázelosztójának leszerelése közben Sebján Pál és Kuzmich Mihály galgagutai lakosokat tetten érték.

A balassagyarmati járásbíróság február 29-én hozott ítéletében a társadalmi tulajdon elleni bűncselekmény ki sérlete nratt a fenti vád'ottakat 5—5 hónapi börtönre és 600—600 forint pénzbüntetésre íté te. A járásbíróság az ítéletet 3 évi próbaidőre felfüggesztette, a kiszabott pénzbüntetést azonban a terhe'tek megfizetni tartoznak.

Ezen ítélet szolgáljon intésül azok részére, akik a társadalmi tu'ajdont még ma is közprédának tekintik és cse'ekc- deteikkel a közösség vagyonát veszélyeztetik.

SZABAD NOGRAD MDP Nóqrádmeqyel Pártbizottságának lapja

Felelős kiadó: NAGV KALMAN Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salgótarján, Rákóczi u. 92.

Telefon: szerkesztőség 52. kiadóhivatal 30.

Előfizetési dij: egy hóra 3.50 Ft negyed évre 10.50 Ft. félévre 21.— Ft, égj évre 42.— forint.

Szikra Lapnyomda. Bpest. József űrt 5 Felelős nyomdavezető: Kulcsár Mihály

Jobb munkával a magasabb termésért

Ápoljuk az őszi mélyszántást

Mozit avattak március 9-én Drégelypalánkon

Rákosi elvtárs születésnapján mozit avattak Drégelypalánk község dolgozói.

Február 20-án Drégelypalánk község az 1951. évi kul túrversenyen elért eredményéért egy filmvetítőgépet kapott. A drégelypalánki kuitúrház megfelelő volt filmvetítésre, csak a gépházat kellett megépíteni.

A község dolgozói vállalták, hogy társadalmi munkával Rákosi elvtárs születésnapjára megépítik a gépházat.

A község minden dolgozója kivette részét a munkából. Gazdag István elvtárs, a balassagyarmati útfenntartó vállalat kőművese szabadságidejét áldozta fel, hogy a gépház a kitűzött határidőre elkészüljön. Kopiányi József elvfárs, tanácstitkár a tanácsülésen beszélte meg a község vezetőivel a gépház megépítésével kapcsolatos teendőket. Minden munkát társadalmi úton végeztek. A DISZ-fiatalok egyik része a bontási munkálatokat végezte, a fiatalok másik csoportja édesapjuk fogatával az építkezéshez szükséges anyagokat szállította. A község iparosai a szükséges szakmunkát végezték el.

A lelkes munkával készülő gépház a kitűzött határidőre el is készült.

A március 9-én ünnepélyesen megnyílt mozi két előadást tartott. A „Civil a pályán” című filmet mutatták be. Mindkét előadáson a közönség zsúfolásig megtöltötte a kuitúrház termét. Á filmnek igen nagy sikere volt.

A szegkovácsok jó munkájának jutalma

Örömmel közlöm az elvtársakkal, hogy MSZT üzemi szervezetünk az MSZT Országos Központjától egy íróasztalt, egv iratszekrémt és 20 darab széket kapott jó munkája jutalmául. A mi üzemünk minden dolgozója MSZT-íag és most mindnyájan nagyon boldogok vagyunk, h >gv ilyen figyelemmel kísérik munkánkat és igyekszünk még jobban dolgozni, m:nt eddig. Az eredmény máris mutatkozó, mert az üzemünkben folyó alapfokú politikai tanulókörre a 23 hallgató helyeit legutóbb már 34 jelentkezett politikai iskolára.

Hegyközi Tibor Nógrádmegyer

A rádió mustrából

ÁLLANDÓ HÉTKÖZNAPI MŰSORSZÁMOK:

Kossuth-rádíó: 5.00: Hang’emezek. — 5.20: Híre*k, lapszerrfe.'— 5.40: Hanglemezek. — 6.00: Falurádió. — 6.30; Hanglemezek. — 6.45: Hírek. — 7.45: T,ar>szem!e. — 7.55: Műsorismertetés. — 8.05: Kan elemezek. — 12 00: Hírek, Hangos Újság. — 14.00: Időjárás. —

16.20; Iskolások rád’ója. — 17.00: Hírek. — 20.00: Hangos IJlság. — 22.00: Hírek, sport. — 24.00: Hírek.

Petcfi-rádió: 6.0Q: Hanglemezek. — 6.35: Tértne-esi hírek. — 6.45: Jéreg- ge’t gyerekek! — 7.30: Hanglemezek. ~ 10.00: Hírek. — 17.30: Hírek. — 19.15: Sportnegyedóra.

MÁRCIUS 12, SZERDA

Kossuth rádió: 11.30: Csehov é’ete és művei. — 12.30: A Rádió népi zenekara játszik. — 15.00: Úttörő Híradó.

— 16.20: A Rádió aiándékműsora. — 17.30: A magyar nép történetéből. — 19.00: Építőipari félóra. — 21.00: Szim- fón’kus zene.

Petőfi-rádió: 9.20: A Rádió ajándékműsora. — 15.00: A Pjatnviok! j-együt'e • műsorából. — 15.30: Szöviet és néni demokratikus híradó. — 16.30: A dókán álarc nó’kül. — 17.30:. Tréfás népdalok a házasságról. — 17.4Ö: Mezőgazdasági híradó. — 19.00: A Rádió ajándékműsora.

MÁRCIUS 13, CSÜTÖRTÖK

Kossufch-rádió: 11.30: Szovjet fö’d, szovjet ember... — 12.30: 48 as dalok. — 16.15; Rádió Politikai Kör. — 17.00: Rendelő-ismertetés. — • 17.10: A Nénhadsereg Híradója. — 17.30: Jó munkáért szép muzsikát. — 19.00: Egy fajú

— egy nóta. — 20.40: A begyűjtési verseny hírei. — 20.45: Meseopera.

Petőfi rádió: 7.00: Ma^-ar és szovjet ifjúsági dalok. — 8.30: A Szovjetunió a szecial’zmus országa. — 9.40: Uttö”ő

sporihíradó. — 17.00: Liszt Ferenc műveiből. — 17.40: A b:o’ógiai tudomány a'kai mazása a háziállatok nevelésében

— 19.30: Tánczene.

MÁRCIUS 14 PÉNTEK

Kossuth rádió: 5.40: Női szemmel. — 11.30: Csehov élete és művei. — 14.15: Sztmfón'kus zene. — 15.00: Úttörő Híradó. — 16.20: A Rádió ajándékműsora.

— 19.00: Rádió Politikai Kör. — 20.40: A begyűjtési verseny hírei. — 20.45: Az Akarni Népi Együttes műsorából.

Petőfi rádó: 7.C0: Mez "gazdasági híradó. — 9.15: A Magvar Rádió ajándék- műsora a palotási á’talános iskolának.

— 15.25: Nemzetközi kérdések. — 16.00: Operettrészletek. — 17.40: Az ifjúsági rádió műsora. — 19.00: Egy falu — egy nőfa. — 19.30; Jó munkáért — szép muzsikát.. — 20.00: A Néphadsereg ének- és zenekarának hangversenye. .

pártI Pilis

Otmufafásf nyújt a mindennapi pártmunkábem

A tavaszi munkák során első és legfontosabb feladatunk, az őszi mélyszántás tavaszi ápolása, simítózása. Ezzel a munkával nem szabad várni, hanem ahogy a szántás teteje megszikkadt, azonnal hozzá keit látni. A simítókat ne a barázdákra merőlegesen, hanem rézsűt átlósan járassuk. Ha talajunk összetömődött, akkor a simítózás helyett célszerűbb fogasd/», vagy a simító elé egy szöges gerendát kapcsolni. Simítózni erre a célra készült simító- val, tövis — láncbóronával, vagy hátárafordított boronával, esetleg for dított szekéroldallal lehet. Ennek a munkának az a célja, hogy az őszi szántás barázdáit elegyengessük, a földet simává tegyük, így kisebb lesz a párolgási felülete. A simító használatával vékony porhanyós szigetelő réteget teremtünk, s ígv megakadályozzuk a talajnedvesség elpárolgását.

A tavaszi taiajmunkák során igen fontos — különösen a homokos szikes területen — a tavaszi szántás elvégzése. A megszántott területet azonnal fogasolni kell és a vetésig tartsuk gyommentesen.

Alkalmazzuk a kúltivátort a talajmunkák során, mert ezzel a begyomo- sodott, megíömődött talajmunkát forgatás nélkül tudjuk fellazítani és gyommentesíteni.

Az őszi mélyszántást semmi kö- rü’mények között sem szabad újra- szántani, mert az újrasrántással rontjuk a talaj szerkezetét,

nem lesz talajunk morzsalékos, ezenkívül az ilyen átforgatással a talaj vízkészletét is csökkentjük. Megkezdődtek a korai tavaszi növények vetése is. Például a borsó, mák, tavaszi búza és a tavaszi árpa vetése is.

Az árpát lehetőleg olyan őszi mélyszántott fő’dbe vessük, alíd az elmúlt évben isfállótrágyázott kapásnövény volt.

Vetés e’őtt kultivátorozzúnk és foga- soljunk is. Holdanként 70—100 kilogramm magot számítsunk, a vetés mélysége 3—5 centiméter.

Alkalmazzuk az árpa és tavaszi búza vetésénél a keresztsorú vetési módszert, ami azt jelenti, hogy először a vetőmag felét tesszük a gépbe, utána a másik felét, a már elvetett sorok irányába merőlegesen vetjük el. A keresztsorú vetésnél 10—20 száAz egész magyar nép, köztük a sportolók népes tábora a hala és a szeretet ezer jelével fordult, nagy vezetőjük, a hatvanéves Rákosi Mátyás felé. A nagy napra készülve, a magyar sportoók arra törekedtek, hogy mé,'.tőképpen ünnepei i: k március ft ét. Ebben a törekvésükben a lelkesedésük és szívük szeretető nagy termelési eredményekhez segítette megyénk sportolóit is.

A szeretet megnv/lvánu’ásai vo’.tak azonban azok az ünnepségek is amelyekkel a vasárnapi sporteseményeken megemlékezlek a magvar sport" nagy barátja és támogatója 60. születésnapjáról.

A sportmérkőzések színhelyeit a nagv napra _ különösen szerető gonddal készítettéle elő. Vörös és nemzeti színű lobogós zász’ódís7be öltözött megvénk va'amennyi sportpályája, s feliratokban üdvözölték a szeretett vezetőt. Megyénk hatalmas sporttábora és sportolója szive m.e'egével ünnepelte a hatvanéves Rákosi Mátyást.

Ezen a napon kezdődlek meg a megyei és a központi labdarúgóba'nokság 1952-es küzde'mei. melynek az eddig beérkezett ielentések szerint a következő eredményei vo'tak: Balassagyarmati MÁV— Saig. Bányász II 4 3 (0:2)

Meglepetés a tavalyi bajnok salgó tariánt csnnat veresébe. A hazaiak leg- Jobb’nt: Békési. Szedték és Kovács. A vendégek ’e'c'obbin- Herceg volt Zaqyvapá'falvi líoítfik—Salq. Vasas II 2 1 (1:1)

Meg Idegenben is megérdemelten nverte meg a mérkőzést. a páífalvi csaoat- ...

Salgótarjáni Oveaovár— Karanesaljaj Rénv-lszi 3:1 (2:0)

Zagyvaré'falvi Gépgyár—Palnótarjáni Vörös Meteor 2:0 (0:0)

Szép látókkal Mztos győzelmet aratott a géogvárl csávát.

Salqói Bányász—Vizslás 4 3 (2 1)

Nehezen harcolta ki a győzelmet a satgói egvüttes.

Kazári Bányáé--—Salgótarjáni Bástya 3:1 (1:1)

Ennvive! több vo’t n kn-ár) r-ni-nk

Jobbágyi Vasas—3. LapuHä 9:0 (5:01

Szép gvőze^mmel kezdte meg sze replését a Jobbágyi Vasas.

Diósgyőri Vasas—'S-tn-VarJáni Bányász 4:0 (2:0)

Diósgyőrben a tarján! csapat hakt’ mm vereséget szenvedett. A csapat for máia nem kie'égftő. Az első félidőben két gólt kaptak, ebbői az egvilc O'áh h'bát.a révén született meg. A második félidőben Kisst egv összecsapás után a játékvezető kiállította, ame'y után a 10 főre olvadt csapat még kőt gólt kapott. Ezután O’áh he'ycre Veres állt be. aki kitűnően látta el feladatát, s nagvrésze van abban, hogv a mérkőzés hátra lévő idejében már több gólt nem tudtak a diósgyőriek elérni.

A mély, sáros ta’ajon a tarján! csatárok lapos kátékká' akarták megközelíteni a hazaiak kapuját, azonban ezek a támadásolc m'nd e’ai'-adtak. A hazaiak magas, e’őrevágott labdát váratlan heb' zetekbe hozta a csatárokat és ezekből azután négyszer is eredményesek tud tak lenni.

zalékkal keli több vetőmagot használni. A keresztsorú vetéssel a földterületen a vetőmag arányosabban oűziik el és nagyobb lesz a tenyész- területe, tehát jobban tud fejlődni, nagyobb termést ad. Ennél a vetésnél a vetőgépet kisebb mennyiségre keli beállítani;

Vigyázzunk a jarovizált mag keresztsoros vetésére

A jarovizált tavaszi árpa és tavaszi búza vetésénél súlyban 10—15 százalékkal több a mag, mint a nem jaro- vizáit vetőmag. A megduzzadt, nagyobb vetőmagot úgy tudjuk elvetni, ha a vetőgép mentőkanalát megfelelően megnőve.jük, hogy a jarovizált vetőmagból is ugyanannyi számú vetőmagot mérjen ki egy-egy kanál, mint a száraz, jarovizálatlan magból. Meg kell nézni, ha a vetőgép merítőkanala 10 szemet vesz ki, akkor hogyan kell megnagyitani a kanál merítőfetületét, hogy a jarovizált vetőmagból is ugyanannyit vegyen. Tehát csak felülvetős, merítőkanál:ts vetőgéppel lehet vetni. Az úgynevezett alu'.vetős, vagy totó- hengeres vetőgépet nem alka'maz- hatjuk a jarovizált vetőmag elvetésére. Jó vetést csak akkor tudunk elérni, hogy ha 88 százalékos csiraképességű magból tavaszi búzánál 60—65 szemet, tavaszi árpánál 55—60 szemet vetünk folyóméterenként.

A jarovizá.t vetőmagot is ugyan úgy, mint a száraz vetőmagot vethetjük keresztbe, hosszába. A jarovizáció e'őnye az, hogy rövidebb lesz a tenyészidő, gyorsabb a ke'és, s egyenletesebb a fejlődés, cleterősebb tesz a növényzet és hamarabb beérik. Mindezek hozzájárulnak ahhoz, hogy a ja- rovizált vetőmaggal 20—30 százalékos terméstöbbletet érjünk el.

Vessünk korán zabot is

A zab tenyészideje hosszabb az árpánál és ha későn vetjük, érése igen benyúl a nyárba. Legjobb elővete- ménye a nitrogéngyüjtő pillangós. Talajban a zab nem válogatós, de ha m-eszet és nitrogént adunk, igen nagy termést ad. Katasztrális holdanként 70—90 kilogramm vetőmagot számítunk és 4—6 centiméter'méiyen vessük a földbe. • A vetésnél feltétlenül ügyelni kell arra, hogy vetőmagunk tiszta legyen és azt megfelelően csávázzuk, az árpát higonással, a zabot pedig formaiinnal.

A tarjáni csapatból Debreceni, Bzb- lena. Vilezsál és Veres játéka dicsérhető.

Salgótarjáni Vasas—Egri Fáklya 3:1 (2 0)

Erre a mérkőzésre a következő ősz. szeállításban állt ki a salgótarjáni csapat:

Csata — Csete, Csincsik, Válóczi —.

Kleiban II, Langár — K'adni, Nagy, Ruzs'nszk], Bíró, Kchári.

A vendégcsapat kezd.e a játékot és gyors támadásokkal veszélyeztetett. A tarjáni csatárok gyenge és sok átadásból szőtt támadásait a kemény egri védelem minden esetben szátrombo ta. Ebben a játékrészben sokkal szebben és tervszerűbben játszottak a vendé ge-k. A félidő végefelé egymásután két- ízben értek el gólt a tarjáni csatárok. Az egriek azonban nem adták fe<l a küzdelmet, de támadásaikat nem kíséri© szerencse, így még szépíteni eem tudtak.

A második félidő elején újból feljöttek az egriek, majd egy támadás végén a tarjáni 16 oson bellii kavarodásból a játékvezető 11-est íté't amibői szép'tettek a vendégek Nemsokára azonban a tarjáni csatárok vezettek szép támadást, melynek végén megszerezték a harmadik gólt. 3:1. Ezután Ruzs'nszkf lemegy a pályáról, Bad'cs jött be, s ígv áll fel a tariáni csatársor: Kiadni, Nagv. Kohári. Biró. Badics, Most már gyengébben megy a tar jani aknák. Nincs átütőerő a .Vasas csatárad rában.

Nagy háromízben is kitűnő he’yzetben kapja a labdát, de még a kaput sem tudja eltalálni.

A mérkőzés végéig a tarjániak támadnak, de az eredmény már nem változik.

A Vasas csatársorából ezen a mérkőzésen hiányzott a hosszú, előrevágott ’a.bdákból ál’ó gyors helvze-tererntés. Rövid. o’daltadogatásokkal próbálták megközelíteni az egriek karúját. Ezeket a támadásokat azonban minden p/ka’ommal visszaverte a kemény egri vpde’em.

A csatársor motorja és fend hője Ru.

zs'nszki volt, akinek kiválása után

már nem vo?t összefüggő ez a sor

Tel lesen szétesően játszottak a többiek. Kiadni sokszor e’sze’esksdte a legjobb-helyieteket is Beadásai sem voltak jók. Legnagyobb hibába, hogv sokáig tartogaUa a labdát, ez^e1. lo’s^í- totla a támadásokat. Nagv te'ie.sen formán kívül vök. a támadások é-* a helyzefek legtöbbjét e’rcn'otta. Ru- zs'nszki még sérülten is kielégítő volt.

A c^anat legmbb’a Csete vo’t. Ő kitűnő he’verekedéseivel, biztos .közbelépéseivel és határozottságával már hetek óta a c^rvata legjobbja. Szabadrúgásai is kitűnőek.

Palló« Játékvezető egv-két kisebb hibától eltekintve, jól vezette a mérkőzést.

MEGYEI LABDARÚGÓBAJNOKSÁG Zagyvapá'falvi Énítők—Sa'g. Vasas II.

21 (1:1)

Jóiramű mérkőzésen, megérdeme’ten győzött még idegenben is a pálfalv! csapat.

Ünnepélyesen megkezdődött a megyei és központi labdarúgó-bajnokság