Szabad Nógrád, 1952. február (8. évfolyam, 10-17. szám)

1952-02-06 / 11. szám

4 SZABAD AOGRAD 1952 február 5. A salgótarjáni vasutasok felajánlása Rákosi elvtárs születésnapja tiszteletére A salgótarjáni vasutasok díszes a búmba kötve küldték el Rákosi elvtársiak fií>. születésnapja tiszteletére tett vállalásukat. A dolgozók vállalásai alapján * pályaudvar globális felajánlást készített. A forgalmi dolgozók a kocsimoz­gatási és kocsitartózkodási egységidőt 15—15 százalékkal emelik, a 2000 ton­nás és 500 km-es mozga'om szé esítésén keresztül a tehervona'ok terhelési száza'ékát 130-ra teljesítik, továbbá a pályaudvaron nem lesz igazo'atan mu asztás. A kereskedelmi szolgálat dolgozói a szállítási tervet 103, a kocsi kihasználási tervet 105 százalékra teljesítik, a rakodási időt 7.6 óráról 7 órára csökkentik, továbbá árukár nem lesz és a forgalom jobb lebonyolítása érde­kében a nagyobb ipari vállalatokkal komplexbrigádokat alakítanak. Ugyanilyen értelmű vállalást tettek a zagyvapálfalvi állomás forgalmi kereskedelmi dolgozói is. Teljesítik, túlteljesítik vállalásukat megyénk dolgozói BESZÉLŐ SZÁMOK Részletek „Ötéves tervünk: béketerv“ című könyvből A nógrádmegyei szénbányászok lel­kes, kemény Tiarcot folytatnak azért, hogy Rákosi elvtársiak tett fogadalmu­kat-' maradéktálátiul.. teljesítsék. Különö­sen a uisterenyéí és a nagybátonyi vál­lalatok dolgozói tűntek ki. A kisterenyei vállalat 1574 tonna ter- Venfelüli szén kitermelését vállalta Rákosi elvtárs születésnapja liszteleté- re, amelyet január 31-én . teljesített.. .Versenyszellemük, Rákosi elvtárs iránti szeretetük arra késztette őket. hogy újabb vál’alást tegyenek. A szerkesz­tőséghez1 küldött .levelükben így írnak: „Váila'aturik minden egyes dolgo­zója tudja azt, hogy milyen nagy hálával tartozik á szoc'alizmust építő és irányító pártnak, szeretett vezé­rünknek. Rákosi élvtársnak. Tud­juk, hogy nfinden lapát szénnel a béke ügyét szolgáljuk. Ennek a rudatában indultunk harcba felaján­lásunk teljesítéséért. Az általunk vállait 1574 töfina tervenfelüli szén kitermelését január 31-én beflpz- tiik. Rákosi élvtárshoz va ó ragasz­kodásunk. szeretetünk és hálánk jeléül vállaljuk, hogy március 9-re újabb 1500 tonna tervenfelüt ter­melt szenet biztosítunk fejlődő" nép­gazdaságainknak!” A nagybátonyi vállalat is jól végezte munkáját, amely január 31-ig a vállalt 3424 tonna terveiifeliili szénből 3082 tónnát kitermelt. Az. e'ső hónapban a zagy vaj vállafat '371, a rónai vállalat 247, a mátranováki Vállalat 2338, a mizseríai vállalat 2004, a ménkesi vál­lalat pedig 467 tonnával termett többet előirányzatán felül. A vállalatok közül csupán a tiribeíi és a kányád válla­lat maradt el tervének teljesítésével. A nógrádi szénbányászati tröszt a január hónapban Rákosi elvtárs Szabad Nógrád 1952 január 26-i számában olvastam a „Takarékoskodjunk’’ című cikket. Ez a cikk rámutatott az anyaggal' és a fo­rinttal való takarékoskodás népgazda­sági jelentőségéré- ■-« ennek a taka­rékosságnak a jelentőségét a gyakor­latban ,szeretném bemutatni egypár konkrét példával. Molnár Sándor, a megyei hírlap­iroda dolgozója elmoiulotta, hogy egy­két forintos- címletű 1 takarékbélyegeket szokott vásárolni és most. amikor a kislánya megszületett, előbb eljogyolt a pénzük, thint akagtf a következő fi­zetéséi megkapta volna. .4 felesége kölcsönt akart kérni, de ő nagy meg­lepetést' szerzett-.Mki azza', amikor megmutatja a gyiifiölapokat, amin 220 forint- volt .máffÖssgegyüjtve. Azért gyűjtök, mondotta, fiófy ne szoruljak kölcsönre. váratlan kiadásokra is le­gyen pénzünk. - A máfrniováki szén­bányák dolgozói a fizetésüknél kijáró 10 forinton aluli aprópénzen takarék- bélyegeket■ vásárolnak és ■összegyűjtik előre nem látható kiadásaikra ^ és u szakszervezeti üdülésre., A szukái ál- larni általános iskola’.tanulói Szabó József tanító . vezetésével iskolaév vé­gén az ózdi, gyárat * *ipgiák , megláto­gatni' és á ‘szükségei''» összeget már 7host‘ elkezdték takarékbélyegbe gyűj­teni. Számtalan lehetőségét tudnék még felsorolni, ami közvetlen a dolgozók születésnapja tiszteletére indított versenyben köze! 10.000 Ionná szén­nel adott többet előirányzatán fölül. A munkacsapatok nemes vetélkedé­sében Kossiith-táróh Tarjám tstván csapata 160 százalékos átlagtermelésé- vel megelőzte versenytársát, Zsidai István csapatát, amely átlagosan 121 százalékot ért e'. Szorospatakon Pádár L. István csapata 144.3 százalékkal megelőzte. Szoucsek János versenytér, sát. Jó eredményt ért el Forgács'ejtő- rSÖn Brtindi József csapata 200 száza’é- kos teljesítményével, Salgqbányán Ba­lázs József 189, Kossuth-tárón Lantos Imre 183. Szorospatakon Görnyei Já­nos és Pádár I. István csapata 180 száza'éKos teljesítményével.' A Salgótarjáni Tűzhelygyár Béke- brigádia azt váltatta, hogy 9 új kézi- formázónak adják át. munkamódszerü­ket és azokat az első negyedévben külön-külöfl 150 százalékos átlagterme­lésre emelik fel. A Béke-brigád azóta egy új taggal szaporodott. Ma már 10 új dolgozó termelésének fölemeléséért folytatnak harcot, id. Bandur Mihály és Póla Imre, a brigád régi tagjai átlago­san 297 százalékot értek el. Munkamódszerük átadásával Bálint Ferenc termelését ezldetg 146, ifj. L:pták Pálét 190, ifj. Barvdur Mi­hályit 250, Kovács Jenőét 220, Szíjgyártó Józsefét 130, Környei Pálét 160, Fodor Gyuláét 130, Cso- mány Lajosét 130, Urbán Lászlóét 120 százalékra emelték. Egyedü.1 Kecskés József új brigádtag termelése van 100 százalékon. Emellett a kibővített Béke,-brigád an- naa a vállalásának is eleget tett, hogy selejtjüket 3 százalék alá csökkentik. Jelenleg 1 százalékos selejttel dolgoz­nak. egyéni érdekéi szolgálja. Emellett azonban a betétbe összegyűjtött pénz iparunk, mezőgazdaságunk fejleszté­sén keresztül több ruhát, iparcikket több élelmiszert, iskolát, napközit je­lent .a .haza minden dolgozója szá­mára. GÓRD OS VILMOS. a salgótarjáni járás takarékossági A Szabad Nóglrád január 26-j szá­mában olvastuk, hogy a Széché­nyi járási tanácsnál lévő iíido'gozók ‘ámeívkai táncokat lejtenek. Úgy látszik, nem egyedülálló je enség ez, mert a rorrtóinyi kályhagyárban, — ha ' nem- i-s munkaidő alatt, de mégis kedvelik ezt a tálncot. Hetenként egyszer párt- szemináriumot, kellene tartani, de ez sokszor elmarad.. Elleniben a párthelyi­ségben majdnem minden este táncol­nak a fiatalok. Ez még rtém is volttá hiba. A DISZ járási bizottság egyik mun­katársa ottléte ajkaiméval kérte a fia­talokat, hogy ne táncoljanak „jampi- san”, mert ez nem illik a dolgozó if­jakhoz. Az üzemvezetőséget pedig arra Kérte, hogy e táncok lemezeit vonják ki a forgalomból. Ezt az üzemvezető­ség meg is tette. Erre az üzemi párt- fstkár kijelentette, hogy a . lemezekért . I rtítliti műsorúhót állandó hétköznapi MÜ SORSZÁM OK; Kossuth .rádi o: 5.00: Hanglemezek. — 5.20: Hírek, lapszemle. — 5.40: Hang­lemezek. — 6.00: Falurádió. — 630: Hanglemezek — 6.45: Hírek. — 7.45: Lapszemle. — 7-55: Műsorismertetés. — 8.05: Hanglemezek. . — 12.00: Hírek, Hangos Újság. — Í4.Ö0; Időjárás. — 16.20: Iskolások rádiója. — 17.00: Hí­rek. — 20.00: Hangos Újság. — 22.00: Hírek, sport. — 24.00: Hírek. Petőfi-rádió: 6.00: Hanglemezek. — 6.35: Termelési hírek. — 6.45: Jóreg­gelt gyerekek! — 7.30r Hanglemezek. — 10.00: Hírek — 17.30: Hírek. — 19.15: Sportnegyedóra. FEBRUÁR 5, KEDD Kossuth.rádió: 11.30: Női szemmel. — 12.30: A népek együtt dalolnak. — 14.15: Részletek a Szelístyei asszörjyok c. ope­rettből. — 16.20: Iskolások rádiója. - 19.00: Egy falu — egy nóta. — 20.40: A begyűjtési verseny hírei. —. 20.45: Közve­títés a Nemzeti Színházból: Jegor Buli- csov és a többiek. Petőfi-rádió: 6.35: Vasúti munkások dalai. — 10.40: Román népzene. — 15.45: Hét éve volt a jaltai konferencia. — 17.55: Muzsikáról mindenkinek. — 19.30: Zenekari muzsika. FEBRUÁR 6. SZERDA Kossuth-rádió: 11.30: Mikszáth Kálmán élete és müve. — 13.15;- Szórakoztató zene. — 15.00: Úttörő híradó. — 16.20: Ván-yá, az ezred fia. — 1-7.30: A magyar nép történetéből. — 19.00: Építőipari félóra. — 20.50: Találkozás az úton. Petőfi-rádió: 7.00: Szovjet keringökbűl. — 8.00: Zenekari muzsika. — 15.00; Straúss legszébb keringőiből. — 15.30: Szovjet és népi demokratikus híradó. — 17.10: Elvtársi bíróság. — 17.40: Mező- gazdasági híradó. — 19.05: Farsangi tarka zenés est. —20.10: Elméleti tanács adó. — 22.00: Carusso énekel. FEBRUÁR 7, CSÜTÖRTÖK. Kessuth.rádió: 11.30: A nagy Dnye­per. -T- 13.15: Szórakoztató zene. " — 16.15: Rádió politikai kör. — 17.00: Rendeletismertetés. 17.10: A néphad­sereg híradója. — 17.30: Jó munkáért szép muzsikát. — 18.00: Ifjúság hangja. — 19.00: Egy falu egy nóta. — 20.40; A begyűjtési verseny hírei. — 20.45: Mozart- Szöktetés a szerályból. Petőfi-rádió: 7.35: Lengyel zenekari muzsika. - 8.30: A. Szovjetunió a szó. cializmus országa. — 9.40: Úttörő sport­híradó. — 10.10: Hangverseny. — 16.40; A nagyvisnyói tanító. — 17.40: A kol­hozok és gépállomások együttműködése. — 19.00: Az ötéves , terv nyomában. — 19.30: Tánczene. FEBRUÁR 8, PÉNTEK. Kossuth-rádió: 11.30: Mikszáth Kálmán élete és művei. — 12.30: A tüzértiszí.1 iskola zenekara játszik- — 15.30: Paul Robeson énekel. — 17.40: Szovjet tömeg, dalok. — 17.55: Rádió . ajándékműsora. — 19.00: Rádió politikai kör. — 20.40: A begyűjtési verseny hírei. — 21.00: A rádió szimfonikus zenekara játszik. Petőfi-rádió: 7.00: Mezőgazdasági híradó. — 9.20: G'érgö mégfizet. — 15.25: Nemzetközi kérdések. — 19.00: ■ Egy falu — egy nóta. — 19.30: Jó mun­káért, szép muzsikát. — 21.30: Egy történelmi csata emléke. >4 Vasas mérkőzései az 1952. évi fordulóban Az OTSB labdarúgó szakosztálya el­készítette az 1952., óyi NB II. tavaszi idényének műsorát.' A bajnokság első fordulójára február 24-én kerül sor. A Saig. Vasas mérkőzései a következők: I. forduló: Salg. Vasas—Debreceni Lo­komotiv. II forduló: Sajószentpéteri Bányász— Salg. Vasas. III. forduló: Salg. Vasas—Egri Fáklya. IV. forduló: Miskolci Lokomotív— Salg. Vasas. V. forduló: Salg. Vasas—Budapesti Lokomotiv. VI. forduló; Gyöngyösi Építők—Salg. Vasas. VII. forduló: Salg. Vasas—Hatvani Lo­komotiv. Vili. forduló: Salg. Vasas—Özdi Vasas. IX. forduló: Sátoraljaújhely—Salg. Va­sas. X. forduló: Salg. Vasas—Debreceni Dózsa. XI. forduló: Debreceni Honvéd—Salg. Vasas. XII. forduló: Salg. Vasas—Miskolci Építők. XIII. forduló: Miskolci Honvéd—Saag. Vasas. XIV. forduló: Salg. Vasas—Vasas BVK. XV. forduló: Dunakeszi—Salg. Vasas. XVI. forduló: Salg.' Vasas—Nyíregy­háza. XVII. forduló: Perecesi Bányász—Salg. Vasas. A SALGÓTARJÁNI NOVEMBER 7 FILMSZÍNHÁZ február 4-től 13-ig ,.A kínai cirkusz’ című színes szovjet fil­met mutatja be A film a kínai nagy­I cirkusz művészeinek moszkvai vendég­szerepléséről készült. te a lemezeket. A párttitkár elvtárs is táncol sóik esetben „jatöpfeáft”. Azt ő is észreveszi, hagy felelős a párthéyi- ségért és a fiatalok szórakoztatásáért, de ugyanakkor ne feledkezzen meg ar­ról, hogy az oktatásért is Q a felelős! Kollár János rétsági járási DISZ-bizottság * A romhányi üzemi párttitkár elvtárs­nak meg kell szívlelnie ezt a bírálatot. Nagy segítséget ad munkájának meg­javításához. Az ifjúság szocialista szel­lemben való neveléséért elsősorban a párttitkár elvtárs felelős. E bírálat se­gítséget ad ahhoz hoqy a nyakatekert kozmopolita, a dolgozóktól idegen nyu­gati táncszámok helyett az alkotó, a termelés növelésére serkentő, az úi, szocialista embertípus kialakítását se­gítő. szocialista kultúrával ismertesse meg a DISZ-fiatatságot. Takarékosság az anyaggal Az ötéves tervtörvény előírja, hogy 25 százalékkal kell csökkenteni a gyáriparban az önköltséget. Mi is az önköltség? Az az összeg, amelybe egy- egy gyártmány előállítása kerül. Ha az önköltség magas: drága és kevés terméket kapunk. Ha az önköltség ala­csonyabb: ugyanannyi ráfordításból több és olcsóbb termék készül. Vilá­gos, hogy mj arra törekszünk, hogy az ötéves terv ipara sok jóminőségű és, olcsó terméket készítsen. Az önköltség legfontosabb tényezője a nyersanyag. Sokféle hazai nyers­anyagunk van. De akad olyan is, amit külföldről kell behozni. Gazda Géza kezdeményezése nyo­mán a legkülönbözőbb üzemek alták ki a jelszót: használjunk fel minden gramm hulladékot! A hulladékfelhasználási javaslatok már az első néhány nap alatt csupán a Rákosi Mátyás Művekben 34 millió forint évi megtakarítást tettek lehetővé. A legkülönbözőbb üzemek dolgozói jelentették be részvételüket a Gazdá­mé zgalcjmib a. A bányákban 12 millió forintot taka­ríthatnánk meg évente, ha a beépített bányaiénak csak 10 százalékát újra felhasználnánk. Ez egymaga 50.000 köbméter fa újrafelhasználását tenné lehetővé. 1130 szobabútorral többet termelhet­nénk, ha a bútoriparban egyszázalékos anyagmegtakarítást sikerülne elérni. Szeged, vagy Debrecen lakosságá­nak egyévi ellátását biztosíthatjuk abból a gabonamennyiségből, amit a betakarításnál és a cséplésnél nyerhe­tünk, ha a szemveszteséget csupán egy százalékkal csökkentjük. 15 traktor egészévi üzemanyagát tudnánk biztosítani és ezzel az üzem­anyaggal 120.000 katasztrális holdat tudnánk felszántani, ha a traktorok üresjáratát egyetlen százalékkal csök­kentenénk. 1.2 vagcln csavart, továbbá 10 da­rab kisvasúti mozdonyt, egy mélyfúró- berendezést, 5 darab kábelgyártógépet, 5 darab arató-cséplőgépet, 7 darab cséplőgépet és 5 öntödei berendezést állíthatnánk elő, ha az általános, gép­gyártásban sikerülne a vasöntés anyagköltségét egy százalékkal csök­kenteni. Kétmillió kötet könyvet állíthatnánk elő, összesen 10 millió ív terjedelem­ben, 200 tonna súlyban, ha a papír­ipar külföldről behozott nyersanyagá­nak felhasználásánál egyszázalékos megtakarítást érnénk el. A növénytermelés fejlesztéséről szóló minisztertanácsi határozat előírja, hogy csaK tisztítóit és csávázott vető­magot szabad vetni. A vetőmag előkészítéséhez hozzátar­tozik a megfelelő, gondos tárolás is. Már most vizsgáljuk meg a vetőmag cé.jára el tett gabonát és egyéb magoi nézzük meg -nem férnek-e hozzá az egerek, nem érte-e csapadék, nem indu!t-.e csírázásnak. Ha az ősz folya­mán nem végeztük volna el a mag.isz- títást, most sürgősen lássunk hozzá. Ne vessünk el a vetőmaggal együtt gyommagvakat, mert ezzel kárt te­szünk népgazdaságunknak és saját magunknak, is. A gyomok ugyanis el­veszik növényeink elől a tápanyagot, a nedvességet, a napfényt, másrészt igen sok munkába kerül kint a földön irtani őket. Az e hatalmasodott gyom akadá­lyozza a gépmunkát, költségessé, fá­radságossá, hosszadalmassá teszi a nö­vényápolást. Rontja a termény minő­ségét csöKkenti a termés mennyiségét. Akadhatnak a vetőmagvak között • tö­rött és aszott szemek, amelyek ki sem keinek, vagy ha igen, előbb utóbb el­pusztulnak vagy satnyák lesznek. A vetőmagot tehát szelelőrostán triő- rön, vagy csigatriőrön engedjük Keresz­tül. A legjobb azonban az. ha szelek­toron tudjuk megtisztítani. A sze.ek- torgépeket dolgozó parasztjaink igény- bevehetik gépállomásainktól. A tiszta vetőmagból vegyünk ki 100 szemet és azt kis ládában vessük el, azaz végez­zük el a próbacsirázíatását. Ennek másik módja az, hogy a magokat egy tányérba itatóspapír közé helyezzük és szobahőmérsékleten kel ő nedvességen tartjuk. Néhány nap alatt a szemek kicsiráznak és ezek számából megálla­píthatjuk egyrészt a vetőmag csirá- zási százalékát, másrészt pedig a csí­rázás erejét is. Ennek alapján köny- nyen ki tudjuk számítani, hogy a csirá- zási százaléknak megfele'ően mennyi- magot kell kát. holdanként elvetni. A vetőmagot ezután vetés előtt csá­vázni kell. 1850 család részére elegendő,lisztet takaríthatnánk meg, ha valamennyi gőzmalom főgépésze átvenné Deák Sándor sztahanovista főgépész mód­szerét. A liszt mellett még annyi kor­pát takarítanánk meg, amivel 4000 sertést lehetne felhizlalni. Egy perc értéke Az idő kihasználása is. bő forrása a takarékosságnak. 1954-ben. a gyáriparban egy dolgozó egypercnyi munka vesztesége 80 fillér kidobott pénzt jelent. Az. egész gyár­iparban kétműszakos váltás esetén 338.000 forintot veszítenénk el a mun­ka egy percnyi kiesésével. 327.000 tonna szénnel termelnénk többet egy évben, ha a bányászatban megszűnnének az igazolatlan mulasz­tások. Sele jt csökkentés Az elektromos energia fogyasztásá­nál is lényeges me-gf a kari fásokat lehet elérni. Ha az öntő vagy kovács csak egy milliméterrel kevesebbet hagy a darabra, az esztergályozásnál sok energiát takarítunk meg. A tompa kés, a rosszul köszörült szerszám, a csúszós transzmissziós szíj — mind pazarolja az áramot. A seiejt a termelés legsúlyosabb vesztesége — kidobott .pénz! A selej­tett gyártó „jelentéktelen“ hibáival el­lopja azt a pénzt, időt, nyersanyagot, elektromos áramot és fűtőanyagot, amit az egész gyár együttesen . meg­takarít. A selejtcsökkentés az önkölt­ségcsökkentés legfontosabb módszere. Jobb gépkihasználás Evenkiot egy új. gépkocsit szerezhe­tünk be abból a megtakarításiból, amit tíz gépkocsivezető munkájának sztaha­novista színvonalra emelése eredmé­nyez. A gépkocsivezetők teljesítményé­nek általános emelésével évente több- milliió forintot takaríthatnánk metg. Havonta 13 millió forintot takarítha­tunk meg, ha a vasúton az utazást se­bességet növeljük, a kocsifordulót fél nappal csökkentjük és így 10 száza­lékkal több kocsit rakunk megL Termelékenyebb munka 43.498 csillével kevesebbet kellett volna kiszállítani bányáinkból 1951 júliusában, ha minden egyes csillére csak három lapáttal több szenet rak­tak volna. Havonta 15.000 tonna szénnel töb­bet termelnénk, ha a 100 százalék alatt teljesítő bányászoknak csupán a fele elérné a 100 százalékot. Fokozzuk a téli lojástermelést A téli tojástermelés fokozásának jelentősége igen nagy. A télen jól tojó tyúkok számottevő hasznot is hajtanak. A téli tojástermelés fokozásának több­féle módja van. Ilyenek a helyesen megválasztott tyúkfajta, a keltetési idő jó megválasztása, a megfelelő tenyész- kiválasztás, továbbá a jó ólazás, a he­lyes téli takarmányozás, valamint az ólak téli megvilágítása. Tudnunk kell azt, hogy főleg a fiatal jércéktől vár­hatunk bőséges téli tojástermelést. Ép­pen ezért tyúkállományunknak leg­alább 40—50 százalékát fiatal jércék- kel pótoljuk. Törekedjünk arra, hogy a tojótyúk állományunk pótlására szol­gáló csirkéket már márciusban, április­ban keltessük ki. A téli tojástermelés fokozásának egyik igen fontos előfeltétele, hogy kellő melegségű, száraz, világos, jól szellőztethető és jól méretezett ól áll­jon a baromfiak rendelkezésére. Ezért a baromfiólait hidegebb időben, — külö­nösen a szélnek kitett oldalán — borít­suk be tcngcriszárral, náddal, sással, vagy zsúppal, esetleg szalmás trágyá­val. Nagy gondot kell fordítani az ólak szellőztetésére tisztántartására is. Igen fontos a tojástermelés fokozása érdekében a tyúkok megfelelő helyes takarmányozása. A téli időszakban reg­gelenként adjunk az állatoknak me eg darás-keveréket. Ezenkívül bőségeseb­ben adjunk szemes e'.eséget. de adha­tunk silózott takarmányt is. A termelő- szövetkezetek és egyéb tojástermelő­üzemek azáltal is fokozhatják téli to- jástermelésüket, hogy a téli napokat esti és hajnali világítással meghosszab­bítják, hogy a világos idő a 12—14 órát elérje. A világosság hatására a peték fejlődése megélénkül és így foko­zódik a tojáshozam. Nem szabad figyelmenkívül hagyni az állatok egészségi állapot át sem és ügyelni kell arn*, hogy tyúkállomá­nyunk állandóan jó egészségi állapot- 1 ban legyen. Jól járnak, akik takarékoskodnak — Levél a szerkesztőséghez — propagandistája A romhányi kályhagyár párttitkárának felelőssége a fiatalok nevelésében ö felel, anrtát! is inkább, inert a tánc a pártbelyiségben történik. Vissza vit­Jobb munkával a magasabb termésért! Vetőmag előkészítés

Next

/
Thumbnails
Contents