Szabad Nógrád, 1952. február (8. évfolyam, 10-17. szám)
1952-02-13 / 13. szám
2 SZABAD TvSgbTW 1952 FEBRUÁR 13. A jó versenynyilvánosság elősegíti a vállalások teljesítését TWT egyénk dolgozói nagy Ielkese- ^ déssel készülnek vezérünk, Rákosi elvtárs hatvanadik születésnapjának megünneplésére. Ebben a nemes- versenyben résztvesznek a bányák mélyén és a külszínen dolgozó munkások, műszaki vezetők, építőipari dolgozók, vasasok, közlekedési, mezőgazdasági és erdészeti dolgozók. A dolgozók ezrei és tízezrei vállalták megyénk területén, hogy határidő előtt több szenet, acélt, gépeket és egyéb gazdasági cikkeket termelnek terven felül. Bányászaink 70.8 százaléka, a vasa• sok 60.2 százaléka, az építőipari dolgozók 60.1 százaléka tett felajánlást és harcolnak fogadalmuk teljesítéséért. A versenynek újabb lendületet adott Loy Árpád kezdeményezése. A bányák és gyárak dolgozói azzal a jelszóval harcolnak, hogy „Termelj ma többet, mint tegnap". A szorosgataki bányaüzemnél Horváth Mátyás főaknász vállalta, hogy körzetének ezelőtti 327 csillés termelését fokozatosan 340 csillére emeli. Letovai István főaknász Rákosi elvtárs születésnapjára 104 százalékra vállalta teljesíteni a nyugati bányamező tervét, ezenkívül minden nap 10 csille szenet termelnek terven felül. A fokozódó versenylendületet igazolja, hogy Kossuth-táró dolgozói január hónapban 119.7 százalékra teljesítették tervüket, de ezt bizonyítja a Nagy- bátonyi Szénbányák eredménye, ahol az első hónapban 110.6 százalékos eredményt értek el. A Nagybátonyi Vállalat dolgozói tovább fokozzák eredményeiket. Február hónapban ezideig még minden nap száz százalék fölött termeltek. A termelésben visszamaradt üzemek Is egyre jobban törnek előre. Csipkés bányaüzem megelőzte Kossuth- tárót. Újlak bányaüzem pedig 109.4 százalékos termelésével törtet előre. Nemcsak a bányáknál, hanem a többi üzemeknél is napról-napra újabb munkahőstettek születnek, mert serkenti őket Rákosi elvtársnak tett fogadalmuk. A Salgótarjáni Üveggyárban Gembicki Gyula 157 százalékos vállalását ezidáig 218 százalékra teljesítette. Az Acélárugyárban pedig Bruncel Olga ifjú dolgozó 95 százalék helyett 132 százalékra fokozta termelését. A munkaversenynek azonban vannak hiányosságai is. Az egyik legsúlyosabb, hogy sok helyen nincs \ meg a verseny nyilvánossága. így az Acélárugyár Gsz. üzeménél, a Zagyvapá'.falvai Bányagépgyárban, de a bányaüzemeinknél sem ismerik a dolgozók napról napra az elért eredményeket. A másik nagy hiba, hogy egyes műszaki vezetők nem támaszkodnak eléggé a dolgozók kezdeményezésére, nem ismerték fel a dolgozók erejét és kételkednek abban,; hogy a dolgozók vállalása megvalósítható. Ebbe a hibába esett a Margit-táró bányaüzem vezetősége és a Tiribes- aknai üzem vezetősége. A tiribesi dolgozók megfogadták, hogy naponta 1.75 vagonnal termelnek többet és ezt a vállalást az üzem- vezetőség 1.25 vagonra csökkentette le. Az üzemi bizottságaink nem karolták fel megfelelően Loy Árpád kezdeményezését. Hiba az, hogy a frontmesterek és körzetaknászok a Loy-mozga’.omhoz való csatlakozásuknál általános, nem értékelhető vállalásokat tettek. Szak- szervezeti vezetőink sem értettek meg a Loy-mozgalom jelentőségét és ahelyett, hogy a termelés mindennapos emelését vették volna figyelembe a vállalásoknál, mint ahogy azt a mozgalom jelszava is mondja: „Termelj ma többet, mint tegnap", az új mozgalom eredetiségétől eltérően egy-két csille többtermelésre, vagy százalékemelésre szervezték meg a dolgozókat. A Loy-. mozgalomban helyes vállalása van Gáti-bányaüzemnek, ahol azt tűzték ki célul február hónapban, hogy az első heti napi 400 csillét, a második héten húszszal, a harmadik héten negyvennel és a negyedik héten ötven csillével emelik. A versenyszervezés hiányosságai nak megszüntetése érdekében területi bizottságaink és üzemi bizottságaink neveljék és tanítsák a bizalmiakat és együttesen harcoljanak azért, hogy a verseny eredményei napirenden felkerüljenek a versenytáblákra, hogy minden dolgozó megismerhesse versenyének állását. Szakszervezeti vezetőinknek tudniok kell, hogy a verseny nyilvánossága lendületet és erőt ad a vállalások teljesítéséhez. Műhelybizottságaink rendszeresen beszéljék meg a műhely tervteljesítését, értékeljék ki, hogy a műhelyben hány dolgozó teljesiti felajánlását és vizsgálják meg, hogy mi akadályozza az elmaradókat vállalásuk teljesítésében. Ebbe a munkába vonják be a műszaki dolgozókat is és közösen határozzák meg azokat a feladatokat, amelyek biztosítják dolgozóink tervének mindennapos teljesítését. Üzemi bizottságaink, a bér- és termelési bizottságok a műszaki gazdasági bizottságok bevonásával elsősorban azokon a helyeken segítsenek, ahol lemaradások mutatkoznak, s törekedjenek a szűk keresztmetszetek felszámolására. TJ elyesen foglalkoznak a ver- senyértékeléssel és a verseny- nyilvánossággal, a Salgótarjáni Acélárugyár Hideghengerlő üzemében, ahol rendszeresen ismertetik a dolgozókkal az elért eredményeket. Ugyancsak megfelelő a Salgótarjáni Tűzhelygyár Szakszervezetének munkája is, ahol a kultúrbrigá- dok bevonásával népszerűsítik a jó eredményt elérő brigádokat ■ és egyéni dolgozókat. A kultúrbrigá- dok nemcsak a kimagasló eredményekről, hanem az elmaradókról is beszélnek és bírálatukkal serkentik azokat, az alaposabb,' körültekintőbb, jobb munkára. Javítani kell a bányászszakszervezet területi bizottságának munkáján, mert általában tapasztalható, hogy a bányaüzemeknél a versenynyilvánosság nem kielégítő. Ezenkívül foglalkoztok kell a műszaki vezetők eredményével is. Legyen minden szakszervezeti funkcionáriusnak legfontosabb feladata a tömegek versenybe való bevonása, de a dolgozókat vonják be a vállalások rendszeres ellenőrzésébe. Neveljék a dolgozókat a hibák kiküszöbölésének legfőbb eszközére, a bolsevik kritikára és önkritikára. Harcoljanak mindennel szemben, ami elavult és bürokratikus. Legyen a tömegek forradalmi kritikájának megnyilvánulása, termelési „ellenterv", melyben nagyobb feladatokat vállalnak, mint amilyet eddig előírtak számukra. TJ a a kritika > és önkritika meg- felelően érvényesül, ha a munkaversenynyilvánosságot és ellenőrzést rendszeresítjük, akkor képesek leszünk az előttünk álló nagy feladatokat megoldani és büszkén jelenthetjük Rákosi elvtársnak, hogy fogadalmunkat nemcsak egészében, hanem részleteiben is teljesítettük. Kristóf Ernő, SZOT Megyebizottság elnöke. Dolgozó népünket megkárosították, súlyos büntetést kaptak A balassagyarmati megyebíróság ítéletet hozott Szinóvszki Pál, a tereskei tszcs volt elnöke, valamint Hédii József volt tszcs-tag ellen. A nevezettek ugyanis 1950 decembertől 1951 május 14-ig a tszcs tulajdonát képező 11 darab tehén, egy darab üsző. 3 darab növendékmarha, 1 darab tenyészbika elhullását idézték elő arzén, mérgezéssel, valamint 30 darab süldősertést, 11 darab anyajuhot. 75 darab kisbárányt pusztítottak el a rossz elhelyezés, takarmányozás, éheztetés következtében. Szinóvszki Pál 2100 forintot sikkasztott, 2 darab sertést engedély nélkül levágott, valamint előidézte 2 kocsi takarmány, 1 kocsi cukorrépa megrohadását Mindezeken kívül 1 darab pisztolyt. 7 darab hozzátartozó töltényt engedély nélkül birtokában tartott E bűncselekményekért Szinóvszki Pált 4 évi börtönbüntetésre. 8 évi köz- ügvektől való j eltiltásra, ingatlanvagyonának elkobzására. Hédii Józsefet 8 hónapi börtön, 1500 forint pénz, 500 forint vagyonelkobzásra, valamint 3 évi közügvektől való eltiltásra jjtélte a megyei bíróság. A tagság bevonásával készítik az üzemtervet a palotási Palóc termelőszövetkezetben A terv azt is megmutatja, hogy a 30 kh négyzetesvetésű' területen 25 mázsás átlagtermést érnek el, amelyhez alkalmazzák a pótbeporzást is. Ä 30 kh területet keresztbe-hosszába ló- kapázzák. így a négyzetesvetésű terület kézierővel való megkapálásához 149 munkanapra, míg a sorosvetésü terület megmunkálásához 188 munkanap szükséges, s ezzel 39 munkanapot takarítanak meg. Az állattenyésztési terv is a fsz- tagok boldogulását, a népgazdaság szükségleteinek kielégítését segíti elő. Minden tíz darab tehén után 8 darab borjút nevelnek fel mesterségesen, így egy borjú után 300 liter tejet fognak megtakarítani. 35 darab mesterségesen nevelt borjú után tehát 10.500 liter tejet fognak megtakarítani, amely évi tejbagyüjtési kötelezettségüket fedezi. A sertéstenyésztési terv azt mutatja, hogy a szövetkezet minden darab anyakoca után 9 darab malacot fognak felnevelni. 36 anyakoca után 324 lesz a malacok száma, melyet a kétszeri fialtatással, a szovjet állattenyésztési módszer alkalmazásával fognak elérni. A Palóc tsz-ben pár nap múlva elkészül a termelési terv. melyet ismertetni fognak külön-külön a brigádokkal, munkacsapatokkal, egyes tagokkal, hogy mindenki tudja, milyen feladatokat kell végrehajtania ahhoz, hogy a tervet megvalósítsák, amellyel még boldogabb élete lesz a tagságnak. Lantos László Mire ügyeljünk a takarmányozásnál? Nagyobb felelősséget az állattenyésztési terv teljesítésében zásnál mindig legyen kéznél a mérleg. így tudjuk csak biztosítani azt, hogy az etetés mindig a takarmányozási tervnek megfelelően történjen. Persze a mérleg nemcsak a takarmányadag lemérésére szolgál, hanem ezzel ellenőrizzük az állatok súlygyarapodását. a takarmányértékesítés mérlegét is. A takarmányokat tulajdonságuknak megfelelően kell etetni úgy, hogy a bennük lévő tápanyagokat az állatok minél jobban hasznosítani tudják. Éppen ezért a szarvasmarháknál az egyedi takarmányozásra kell nagy súlyt fektetni, ami azt jelenti, hogy az alaptakarmányon felül minden szarvas- marhának, illetve tehénnek csak annyi abrakot adjunk amennyit termel. Azaz a tejhozam fokozásának megfelelően növeljük az abraktakarmány mennyiségét. Ezt csak úgy lehet biztosítani, ha elkészítjük az etatőrácsot és megakadályozzuk azt, hogy a tehenek egymás elől enni tudjanak. Téli időszakban 2—3 nappal is hamarább készítsük el a pácot, hogy a takarmány jobban megérjen. A pác összeállításánál is pontosan mérlegeljük le a pelyvát, répát stb. A sertések takarmányozásánál főleg a dara etetésére térjünk át. Használjuk fel a konyhai moslékot, az ipari melléktermékeket is. N e sajnáljuk az időt. fáradságot a takarmányok tárolásának megvizsgálásától, a megfelelő előkészítéstől és a helyes etetési módszer alkalmazásától, mert ezekkel egyrészt sok takarmányt tudunk megtakarítani, másrészt pedig így biztosíthatjuk állataink fejlődését. A palotási Palóc termelőszövetkezet gazdaságában tavasziasan ragyogott a téli nap. A százigvaló sertésfalkára őrködő kanász a nap felé fordulva melengeti arcát. A vetéseken helyenként látható vékonyrétegü hófoltok, a baromfitelep többszáznyi csirkehadának hangos rikácsolása is a közelgő tavaszt hirdették. Február akármilyen mosolygós is mégis csak február! A sertésoltást végző Balázs Károly állatorvos. a körülötte segédkező tsz tagok feligyűrt gallérú téli kiskabátbam jártak-keltek Több mint 500 holdon felül gazdálkodó s fejlett állattenyésztéssel rendelkező termelőszövetkezetben bőven akad munka télen is.. Mezőgazdasági szerszámokat javítanak, trágvatelepet kezelik, állatokat hizlalnak. Most van a termelési terv előkészítésének legfőbb ideje is, melynek betartása még gazdagabbá, virágzóbbá teszi ai szövetkezetét. Benn az irodahelyiségben Jekken Pálné könyvelő’dolgozik. Or- govánvi János munkaérdemrendes elnök és Holló Imre, a szövetkezet agró- nómusa az asztalnál ülve készítik a termelési tervei. Nem sokkal később Lőke Mihály, Hegyi Antal, Bedő János. Szita Imre, s még több tag lépett be az irodába. Itt szoktak ebédelni. Csendben figyelték az elnök és agronómus munkáját. A kályha felől csak a kukoricatorzsák és a lángok lobogó csatáiénak hangja hallatszott. Már több mint egy hét óta folyik a tervkészítés. A szürke, de annál nagyobb jelentőséggel bíró számadatoktól kitűnik, hogy a most 'készülői terv biztosítani fogja az állammal szembeni kötelezettségek teljesítését, a közős vagyon növelését, a tagok gazdagabb jövedelmét. A számadatokban benne van a tagság véleménye, közös akarata és így a tervet magáénak érzik. — Tagjainkat nagyon érdekli a terv készítése — mondja Orgoványi elvtárs. Az egynapi munkát mindig átbeszéljük az irodába bejövő tagokkal, kikérjük véleményüket. Nagyon örülnek merész kezdeményezéseinknek, számokkal bebizonyítjuk előttük. milyen eredményekre számíthatunk, ha végrehajtjuk a tervet. Most tekintsünk vissza január 31-re, amikor Orgoványi elvtárs csoportértekezlet előtt ismertette a járási mező- gazdasági osztálytól kihozott állami tervet. — Ezen a terven még módosítani tehet — mondotta a tagoknak Orgoványi elvtárs. — Beszéljük meg, el tudjuk-e érni a holdankénti 12 mázsás búzatermést, a 140 mázsás cukorrépatermést, a 18 mázsás kukorica átlagtermést. A tagok nem fukarkodtak a hozzászólásokkal. Krekács Antal növény- termesztési brigádtag fontolgatva így szólt: „Az ősszel rosszul keltek a búzák. Attól tartok, ez a Fleischman- féle búzavetőmag nem hozza meg a holdankénti 12 mázsás átlagot." Lőke Mihály, aki ugyancsak a növénytermesztési brigád tagjai, így válaszolt Krekács föltevésére: ,/Tavaly 15 mázsa 30 kiló búzaátlagot értünk el. Most sem lesz nehéz elérni. Ha tavasszal látjuk, hogy a növény gyenge és sárgulni kezd, pétisóval fejtrágyázzuk" __ /__ A csoporttagok helyeselték Lőke Mihály hozzászólását és egyhangúan elfogadták a 12 mázsás átlagot. Hegyi Antalnak is kedve kerekedett a hozzászólásra. Elmondotta, hogy csak úgy lesz biztosítva a 12 mázsás búzaátlagtermés, vagy annak túlteljesítése, ha az erdőkürti gépállomás jó arató- és cséplőgépet biztosít az airatáshoz-csépléshez. Nem úgy, mint ai rrjult évben, amikor olyan cséplőgépet adtak a szövetkezetnek, hogy mindenhova folyt a búza, csak a zsákba nem. Ezután a takarmányrépa, cukorrépa átlagtermésének megvitatására került sor. A tagok, tervezge- tése után a 170 mázsás takarmányrépa-termésátlagot elfogadták és az előirányzott 140 mázsás cukorrépaátlagot tíz mázsával megemelték. A többi növényféleségek tervelőirányzatának elfogadása könnyen ment, csak a rostlennél, kenáfnál és a gyapotnál voltak kisebb-nagyobb viták. Jekken Pál, a növénytermesztési brigád tagja fejcsóválgatva mondotta, hogy a rostlen nem nő meg náluk, két éve volt már rostlen vetésük, az sem nőtt meg. Ami meg megnőtt, a gépállomás lennyűvőgépe taposta be a földbe. Az erdőkürti gépállomás értekezleten részvevő agronómusa. Fülöp Zoltán megígérte, hogy ilyen hiba már nem fog előfordulni ebben az évben. Uj lennyűvőkombájn van, melyet a tsz saját traktorosa fog vezetni s fog kifogástalan munkát végezni. A gyapot termesztése érdekében Holló Imre agronómus szállt síkra. — A gyapot fontos ipari nyersanyag. Ami igen fontos számunkra, sok forintot hoz a házhoz. Érdemes kísérletezni. Az eddigi kísérletek azt mulatják a kisterenyei, hényeli állami gazdaságokban, hogy megterem nálunk a gyapot. Ha egyszer megterem, miért ne próbálná meg szövetkezetünk a termesztését! A taigok bíztak az agronómus szavában, elfogadták a tervezett hat- holdnyi vetést. A szövetkezet vezetősége, miután a megvitatott állami terv jóvá lett hagyva a járási mezőgazda- sági osztályon, február 4-én hozzákezdtek a szövetkezet termelési tervének részletesebb kidolgozásához. A félig elkészített terv merész vállalkozásokról, az új agrotechnikai módszerek széleskörű alkalmazásáról ad számot. Például tavasszal 100 százalékosan sze- kktorozott vetőmagokat vetnek, amely munkát a gépállomásnak február 29-ig kell elvégeznie. Az elmúlt években nem csávázták az árpát. Most higanyos csávázószerrel fognak csávázni az árpái fedettüszög ellen. Az őszi búzavetésnél 18 holdon a szovjet módszerű keresztbe-hosszába való vetést alkalmazták. Már most folytatják a vetőmagok esi rá zóképességét kimutató kísérletezést. A tavaszi bükkönynél a próba azt mutatja, hogy 100 szemből 93 kelt ki, hogy 100 százalékos legyen a vetés, 7 százalékkal több vetőmagot kell vetni. 30 holdon alkalmazzák a kukorica négyzetes vetését és így je lentős vetőmag- és munkanapmegtakarítást érnek el. Például a 30 kh négyzetes ültetéséhez 2 mázsa 40 kg vetőmag szükséges. A régi módszerű vetésnél pedig 6 mázsa 50 kilogramm. J\z állattenyésztés költségeinek jó részét, mintegy háromnegyedét teszi ki a takarmány. Éppen ezért nem mindegy az, hogy hogyan kezeljük, tároljuk, adagoljuk, azaz hogyan használjuk fel a takarmányokat. Igen fontos a takarmányok helyes tárolása. Különösen tél vége felé még nagyobb gondot kell fordítani erre. A saálastakarmányokat lehetőleg fedett helyen tároljuk, pajtákban, színekben, padláson stb. Ha' kazalban van, nézzük meg, nem ázott-e be, nem indult-e rothadásnak a kazal valamelyik része. A szükséges napi adagokait éles kazalvágókéssel szeljük le és utána minden alkalommal az elhullott szálakat gereblyézzük össze, így megakadályozzuk, hogy az elszóródott szálastakarmány kárba menjen, betaposódjon a földbe. A takarmányrépa, és burgonyaprizmákat se hagyjuk figyelmen kívül, ellenőrizzük, nincs-e benne egérkár, nincs-e rothadás, nem melegedett-e be. Az egerek ellen, vagy patkányok ellen tegyünk csalétkeket, különösen alkal. más irtószer az Arvalin. Ha nagyobb- mérvű a rothadás, akkor válogassuk át az egész prizmát, ha csak kevés a rothadt gumó, akkor azokat szedjük ki A kazlakat javítsuk ki, hogy rajtuk ne álljon meg az eső, vagy ne csurogjon be a víz. Nézzük meg a silókat is és ha valami rendellenességet tapasztalunk, azonnal javítsuk ki. A helyes takarmányozásnak egyik fontos alapfeltétele, hogy mindig megfelelő mennyiséget adjunk az álla. toknak, éppen ezért a takarmányoNógrád megye alaposan lemaradt a kétéves állattenyésztési terv végrehajtása terén. Ennek legdöntőbb oka az, hogy a tanácsok harmadrendű feladatként kezelték a terv végrehajtását. Az, 1951-es állattenyésztési év hibái ez évben még számos tanácsoknál fönn- állnak. A szécsényi járási tanácsnál súlyos mulasztások vannak még ezen a téren. Az állattenyésztési csoportvezetőnek nem adják meg a szükséges segítséget. Ez a felületes munka kihat a járás községi tanácsaira. Az állat- tenyésztési terv végrehajtásáról valóságnak meg nem felelő jelentéseket küldenek Ludányhalászi, Nógrádsza- kál, Egyházasgerge, Szalamtercs, Nógrádmegyer, Rimóc községi tanácsok. Például a nagylóci tanácstitkártól jelentést kértek a tervteljesítésről. A titkár választ adni csak úgy tudott, hogy a tanácsházán lévő egyik dolgozó paraszttól kérdezte meg, mennyi a község állatállománya Es az így kapott számot továbbította a járási tanács begyűjtési csoportja felé. A dorogházi tanácselnök súlyosabb hibát követett el. Jelentette, hogy 116 darab anyakoca van a községben. Kivizsgálás után kiderült, hogy mindössze hat darab anyakoca van. Komoly hiányosságok tapasztalhatók az apaállatok gondozása terén is. Drégelypalánkon a köztenyésztésbe kihelyezett apaállatok részére gyengeminőségű takarmányt vásároltak, amit rosszul tároltak és így megrohadt Terényben, Hugyaigon, Csesztvén, Ér- sekvadkerten a helytelen állatkezelés következtében a kosok megrühösödtek. Járási és községi tanácsainknál fokozottabb gondot kell fordítani állat- tenyésztési tervünk sikeresebb végrehajtására. A jelentőszolgálat pontosságát úgy érhetjük el, ha ismerik községeik eddigi állattenyésztési eredményeit. Az apaállatok gondozásának megjavítását a fokozott ellenőrzéssel tegyék eredményessé.
