Szabad Nógrád, 1952. január (8. évfolyam, 1-9. szám)
1952-01-19 / 6. szám
3 SZABAD IN OG RAI» 1932 Jamiif W. „A pártnak, Rákosi elvtársnak köszönhetem ragyogó jövőmet" — Egy aranyérdemrendes úttörő levele — A Szabad. Nógrád decemberi szá- mában olvastam Soproni Erzsébet niizserfai úttörő pajtás levelét. Annak elolvasása után az eddigieknél is jobban átéreztem, hogy mit is jelent a magyar dolgozóknak — nekünk magyar úttörőknek is — a felszabadulás. A levelet jól meg tudom érteni, mert én is, Soproni Erzsébethez hasonlóan, nagyon szegény körülmények között nőttem fel. Az én édesapám és vele együtt az egész család ugyanúgy szenvedett az urak Magyar- országában, mint Soproni pajtás édesapja. Olvasás közben eszembe jutott édesapám szomorú gyermekkora, ösz- szehasonlitottam az én életemmel. En gondtalanul tanulhatok, és életemet tervezgetem, hogy az általános iskolát befejezve, gimnáziumba, majd egyetemre megyek. Bányamérnök akarok lenni és leszek is mert ez biztosítva van számomra, mert ötéves tervünk építésére nagyon sok mérnökre van szükség. Mostani munkás- és parasztfiatalok választhatunk, hogy mik legyünk, addig édesapáink kondásbojtár, vagy a cselédgyerek sorsa között választhattak. Nagyon sokat köszönhetek én is a szabad Magyarországnak. 1950 július 17-től szeptember 3-ig Csillebércen, az ország legszebb úttörő üdülőjében töltöttem el szabadságom. Jó tanulásomért, aranyérdemrendet kaptam. Tudom hogy mindezt kinek köszönhetem. Rákosi elvtársnak, mert a párt és Rákosi elvtárs vezetésével épül édes hazánk. Köszönheteni még a dicsőséges Vörös Hadseregnek és a szeretett Sztálin elvtársnak. Mi, úttörők állandóan úgy fogunk tanulni, hogy méltók lehessünk vezéreinkhez é^ példképünkhöz, a szioi'jet pionírokhoz. Kuris Mihály VII. osztályos tanuló, csapattanács elnöke Szécsényfeljalu Élenjáró dolgozó parasztokat, fiatalokat választottunk a szövetkezet vezetőségébe — Levél Ságújfaluból. — A z elmúlt vasárnap községünkben földmíívesszövetkezeti közgyűlést tartottunk. Délután 2 órakor a ku'túrteremben 100 dolgozó paraszl hallgatta Szőke Lajos járási MESZÖV-küldött beszédét az alapszabályzat módosításáról- Hogy a közgyűlésen ennyi dolgozó paraszt megjelent, annak lehet köszönni, hogy a pártszervezet népnevelőivel együtt jó fölvilágosító munkát folytattunk a dolgozó parasztok között. A közgyűlés jól végezte feladatát, mert a szövetkezet új vezetőségébe olyanokat választott, mint Godló István géci, aki élen járt a terménybeadásban. A fiataloknak is helyet adtak az új vezetőségben. így beválasztották ifj. Godó Sándor matyó, DISZ-tagot is, aki eddigi munkájával elősegítette szövetkezelünk fejlődését. Eltávolítottuk magunk közül Szorcsik Jenőt, akinek azelőtt saját kocsma és boltkereskedése volt. A régi vezetőség hibája, hogy fölvette a szövetkezet alkalmazottai közé. Szorcsik bízott abban, hogy a közgyűlés részvevői közül majd sokan melle'te állnak, s így visszahívják a szövetkezetbe. Számítása azonban kudarcba fulladt. Nem akadt egy dolgozó paraszt sem, aki vissza kívánta volna öt. A közgyűlés határozatba fogfialta egy új szövetkezeti épület fölépítését, amely több, jobb áruval fogja ellátni a dolgozó parasztokat. BOCSÖ ANNA, Szabad Nfigrád levelezője, Ságujfalu. Megjavult a kultúrotthon munkája Mátranovákon A Szabad Nógrád január 5-i számában beszámoltam arról, hogy a mátravidéki bánytelepen működő könyvtár nem jól tölti be hivatását. Le. velem nyomán megjavult a mutfka. Kecskés elvtárs, a kultúrotthon vezetőségének egyik tagja örömmel számolt be arról, hogy 58 új könyvet vásároltak. Hogy ne legyen probléma a könyvek kiválasztása, már azt is megoldották, hogy ezek után egy héten nemcsak egyszer lesz könyvkiadás és bevétel, hanem miután a könyvtár vezetését a kultúr- ház vezetőnője vette át — a könyvtár egész héten a dolgozók rendelkezésére ál. De, ahogy mondotta Kecskés elvtárs, a könyvtár problémái még nem oldódtak meg. Sok dolgozónál hónapokig vannak kint könyvek és bár nem 'olvassák. otthon tartják és nem hozzák be a könyvtárba. Ez is nagyban gátolja az olvasómozgaloni ki- terjesztését. Nem egy példa van rá, hogy a könyvek sorsa azzal végződik, hogy a könyvtár nem is látja viszont. Ezen kell még feltétlen változtatni a máiranováki bányatelepen működő könyvtárnak. Kertész Géza Mátranovák Miér)- bánnak mostohán a betegekkel a MÁVAUT dolgozói? Kedves Szerkesztőség! Az elmúlt napok egyikén Karacs- ságon végeztem felülvizsgáló orvosi munkámat. Itt történt, hogy Báli (sági) Ferenc karancssági lakos elpana- szoMa nekem, hogy január 4-én délután elbocsátva a sa'gótarára megyei kórházból, ahol hosszabb ideig ápolták, haza szeretett volna líazrr. Re is ült a Salgótarjánból induló MAVAUT kocsiba, de még az elindulás előtt azi autóbusz kalauza leszállította őt azzal az indokolással, hogy csak távolabb lakó utasokat hailandó elszállítani. Hiába volt minden kérése és magyarázata, az, hogv most ion egyenesen a kórházi ápolásból. Mit- sem segített. Nevezett dolgozó kénytelen volt az út legnagyobb részét gyalog megtenni, ami savós térdizületi gyulladásának természetesen nem volt hasznára. E sorok megírásával nem az a célom, hogv az ugyancsak dolgozó kalauzt támadiajn, csak arra szeretném bírálatommal felhívni az illetékesek figyelmet, hogv ne ragaszkodjanak a merev előírásokhoz, hanem rugalmasan cselekedjenek a jövőben és vegyék figyelembe a magáit esetenként igazolni tudók kérését. Báli ísági) Ferenccel közöltem, hogv bejelentését igyekezni fogók a nyilvánosság elé virvrv. nemcsak az ő. hanem a többi hasonló helyzetbe kerülhető dolgozóink érdekében is. ö az Ígéretemet kétkedéssel, fejcsóválással fogadta. Soraimnak még egy cél ja van: lássák meg dolgozóink, hogv a fölülvizsgáló orvos munkája nemcsak abból áll. hogv a betegeket „kiírja”, hanem felfigyel minden, olyan körülményre, ami á beteg nrelőbbi meg- gyógyitásával van összefüggésben. Mindent megtesz a beteg érdekében és mindent elkövet a munka elől kitérni aikaró, a fegyelmet romboló, a közösség bőrén élősködő ál betegek leleplezésére. dr. Szálkái Géza felülvizsgáló orvos, levelező. Sa'gótarján LEVÉL A BELSPED FUVAROSAIHOZ Kedves Szerkesztőség! A szocialista társadalomban legfőbb érték az ember. Ezért szocialista államunk féltő gonddal vigyáz e nagy értékre. De nem fe’ed- kezik meg az ember leghűbb segítőtársáról. az állatokról sem. De úgy látszik, ezt a BELSPED fuvarosai nem teszik magukévá. Még a múlt rendszerhez hűen kínozzák a hozzájuk beosztott lovakat. Egy elrettentő példát láttunk a Petőfi-téren. A BELSPED legnagyobb mintájú kocsija. tetejéig zsúfolva áruval próbált kijönni a térről a főutcára. A két ló a csúszós talajon nem bírta a hatalmas terltet. Erre a kocsis káromkodva ütlegelni kezdte a lovakat. Végre is a két ló meggörnvedve. taitékozva az erőfeszítéstől, kihúza a hatalmas terhet a főutcára. Ahelyett, hogv a terhet csökkentették vo’na — tekintve a csúszós ta’a.jt —. inkább a két áúatot az erőfeszítés 'egmagasabb fokára kényszerítették. Mindez azt igazo’ia. hogy a BELSPED fuvarosai nem ébredtek tudatára an nak, hogy a szocialista* társadalomban az állat is megbecsült érték. Ide’e volna, ha a BELSPED vezetősége rendre és az ország értékeinek a megbecsülésére tanítaná fuvarosait. Eczet József és Rava-sz László Salgótarján, a Nemzeti Bank dolgozói Salgótarjánban 1952 január 20-án. vasárnap országos állat- és kirakóvásár lesz. Szabad Nógrád terjesztési versenybe lépünk K edves elvtársak! Mi a somoskői kőbánya népnevelői örömmel olvastuk a Szabad Nógrádban, hogy a Szabad Nógrád ezév elsejétől hetenként kétszer jele. nik meg. Üzemünk dolgozói mindig szeretettel vették kezükbe a megyei sajtóterméket. Sokat tanultunk belőle, de maguk a dolgozók leveleikkel is többször fölkeresték a szerkesztőséget. amelyben beszámoltak üzemünk életéről. Leveleinkben a jövőben is bátran felfogjuk tárni munkánk hiányosságait és jó meglátásokkal, tapasztalatainkkal igyekezni fogunk ötéves tervünk harmadik döntő évében az eredmények eléréséhez hozzájárulni. Mi. tudjuk, hogy pártunknak, kormányzatunknak szava különösen most fontos, hogy eljusson a dolgozók legszélesebb rétegéhez, ezért terjesztési versenybe akarunk tépni rokonüzemünkkel a Nógrádkövesdi Kőbányával. Váltatjuk, hogy januárban 30. februárban pedig 20 új Szabad Nógrád előfizetőt szervezünk be üzemünk dolgozói közül. Tankina József párftitkár HÍREK M E G JE EE INT a Pártépítés januári szám», új és szebb formában. A januári számból az alábbi cikkek emelkednek ki: Szilárdítsuk meg és támoqassuk munkájukban az alapszervezeti vezető sédeket A győrmegyei pártbizottság munkája a Központi Vezetőség november 30 i határozatával kapcsolatban. Politikai tömegmunka a termelőszö vetkezetekben. A párt vezetőszerepe a szakszervezeti mozgalomban. A harmadik tervév megindulása. A pártcsoport a pártbizottság tá masza E cikkek mellett még számos más fontos cikket és olvasó levelét közli a Központi Vezetőség Szervező Bízottsá qának kiadásában megjelent folyóirat legújabb száma JANUÁR 20-ÁN: MNDSZ megyei aktívaértekezlet Az MNDSZ Nógrá'dmegyeí Titkársága 1052 január 20-án a salgótarjáni üveggyár kultúrtermében megyei alk- tívaértekezletet tart a helyi szervezetek ügyvezetői részére. Az értekezlet délelőtt 10 órakor kezdődik. MEGYÉNK TERÜLETEN többször előfordult, hogy a községi tanácsok a közséigekbe kihelyezett és az állam tulajdonát képező apaállatok gondozásával és takarmányozásával nem törődnek. A rossz bánásmód következtében pusztult el Rimóc községben egy kecskebak. Ugyanilyen gondatlanság áll fenn a rétsági járás községeiben is. Az október—november hónapokra kiutalt 150 mázsa takarmánymennyiségből ezidáig mindössze 27 mázsát vittek el. Ugyanakkor az apaállatok legyengültek. A megyei és járási tanácsnak nem lehet tűrni az ilyen felületes munkát és a legszigorúbban el kell járni do’gozó népünk vagyonának megkárosítói ellen. RÖVIDESEN MEGJELENIK az „Ötéves tervünk: béketerv'’ című könyv, amely a jó agitációs és propagandamunka nagy segédeszköze lesz különösen a pártszervezetek és a népnevelők számára. JANUAR 13-AN az Acélárugyár Kultúrotthonában a békebizottságok rendezésében közkívánatra szinrekerült a „Kertész kutyája” című spanyol komédia. Az Acélárugyár Petőfi színjátszó csoportja adta elő és az est jövedelmét a város: békebizottságnak ajánlotta föl, a városi békeiroda föl állításának javára. SALGÓTARJÁNBAN január 13-án megyénk számottevő tánczenekarai ankétot tartottak, a megyetanács szék házában. A tánczenekarok komoly fejlődést mutattak, főleg a helyes műsorpolitika terén. Az ankét eredménye, hogy megszabta az úi magyar báli táncok, társas táncok népszerűsítésének feladatait. Január 20-án énekkari ankét lesz, ahol a MÁV és a'zi AVESZ énekkara, a Salgótarjáni Acélárugyár vegves kórusa, a bányai énekkar és a baglyasaljai munkásdalkör tartanak tapasztalatcserét. Február 10-én Hasznos, Mátraszöl- lős, Tar és Jobbágyi községek kultúr- csoportjai Pásztón, a kuttűratthottban körzeti bemutatóversenyt rendeznek. Ugyancsak 10-én a palotási kuitúr- olthonban Kisbágyon, Buják és Palotás községek kultúrcsoporljai találkoznak a körzeti bemutatón. A bemutatók jelentősége abban áll, hogy eltérően a múlt évi kultűrversen-y- től. ebben az esztendőben a községi kuUúrcsoportok falujuk problémáját viszik a színpadra zenében, táncban. MEGYÉNK BÜSZKESÉGEI Szabó Pál a 61/1. építőipari vállalat sztahanovista ácsbrigádvezetője, az ötéves terv első két évében végzett kiváló munkájért öt alkalommal részesült pénzjutalomban. Ezenkívül 8 alkalommal kapott dicsérő oklevelet, mivel az eddigi versenyszakaszokban ácsbrigádja a vállalatnál mindig az első helyei foglalta el. Az 1951 augusztus 20-i versenyben végzett értékes munkájáért kerékpárral jutalmazta a vállalatvezelöség. A salgótarjáni bányászkollégium építkezésén elsőnek alkalmazta a táblás zsaluzást. Itt azelőtt tüzelésre felhasznált apró deszkadarabokat is feldolgozta. A hulladék deszkaanyagok felhasználásával a kollégiumi építkezésnél több mint 71 ezer forintot takarított meg. Az 1951. éves terv második félévében több mint 5 vagon hulladék deszkaanyagot dolgozott be különböző munkahelyeken zsaluzásba. Szabó elvtárs az 19öl-es évben 15 segédmunkást és átképzöst nevelt olyan szakmunkásokká, akiknek termelése minden munkanapon meghaladja a 120 százalékot. Az elmúlt évben 60 dolgozónak adta át munkamódszerét, valamennyinek termelése 100 százalék fölé emelkedett. Munkamódszerének átadása mellett brigádjával az elmúlt évben átlagosan 162 százalékot ért el. Szabó Pál okleveles és jelvényes -sztahanovista ácsbrigádvezetö Rákosi elvtárshoz intézett levelében a többi között ezeket írja: ..Szeretetem és hálám jeléül megfogadom, hogy március 9-re, én. mint sztahanovista ács, 14 főből álló brigádomból Szász Józsefet sztahanovistának nevelem. Ezenkívül munkamódszeremet tizennégy ács szaktársamnak átadom, brigádom munkafegyelmét megszilárdítom és ígérem, hogy igazolatlan müszakmuläszläs nélkül harcolunk mind a tizenöten az újabb győzelmekért." SZABÓ PÁL okleveles és jelvényes sztahanovista ács, brigádvezető Súlyos ítéletek a munkáérőtörvény megsértése miatt A balassagyarmati járásbíróság január 15-én tárgyalta a balassagyarmati 63/1. Építés« Vállalat vezetője, Szabó József, csoportvezetője, Pirók István és munkaügyi előadója, Podínanlbzki Pál bűnügyét. Megállapítást nyert, hogy a vállalattól a nyár folyamán kilépett 318 dó gozó munkakönyvét jogtalanul visszatartották és a kötelező nyilvántartást a könyvekről nem vezették. 172 do'gozót alkalmaztak munkakönyv nélkü , elmulasztották az önkényesen kilépők és a fegye'mí'eg elbocsátottak bejelentését az MTH-hoz, Semmibevették « minisztertanács 161/1951. sz. rendeletét, az MTH közvetítése nélkül alkalmaztak más vállalatoktól önkényesen kilépett, vagy fe- gyelmileg elbocsátott munkavállalókat és nem alkalmazták velük szemben á törvényben c'őírt joghátrányokat. Ezért Szabó Józsefet a bíróság 4 havi börtönre és 4000 forint pénzbüntetésre, Pirók Istvánt 3 havi börtönre, Podmaniczki Páit pedig 3havi börtönre és 1200 fonnt pénzbüntetésre ítélte. A bíróság Szabó és Podmamczki ítéletét 3 évi próbaidőre felfüggesztette. Sportköreink téli feladatai Az átszervezett magyar sport egy esztendeje befejeződött. Ez az év megmutatta az utat, amelyen szocialista sportunknak haladnia kell. Nem véletlen, hogy az OTSB létrehozása után komoly változások következtek be a magyar sport életében. Egymásután láttak napvilágot a különböző fontos rendeletek: az átszervezett MNK testnevelési rendszer, sportfejlesztési terv, verseny- naptár, eqységes sportminősítés stb. Ezeknek végrehajtása kezdetben komoly nehézségek elé állította sportköreink vezetőit. Részben az ,,új fogalma”, másrészt a gyakorlatlanság okozta azt, hogy a-z első időkben úgyszólván alig valósítottak meg valamit sporfcszerveink ezekből. Későbbiek folyamán egyre ismertebbé váltak a célkitűzések, ezzel párhuzamosan a gyakorlati munka is megindult Az év befejezése után va fa-mennyi sportkörnek fel kell mérni a végzett munkát, azoknak hiányosságait és a jövő feladatait. A téli hónapok igen alkalmasak az egész évi terv kidolgozására s az általános előkészületek megtételére. Úgyszólván valameny- nyi sportkörben lemaradás tapasztalható: az adminisztrációs munka végzésénél, a kötelező sportorvosi vizsqánál, a tervkészítésnél, a sportolók politikai és szakmai képzésénél. Első és legfontosabb munkája valamennyi sportköri vezetőnek, edzőnek és az aktív sportolóknak is az 1951. évi eredmények alapján a minősítés elvégzése. Ennek keíl az elkövetkezendő napokban a sportszervezetek munkájának alapját képeznie. Amíg a sportolók minősítése nincsen rendben, addig nem foghatnak hozzá az idei munkához Aa OTSB 4 számú utasítása kimondja, hogy 1952 ben csak azok a sportolók vehetnek részt versenyeken, vagy mérkőzéseken, akiknek 1951. évi eredményeik alapján minősítési könyvük megvan. Megyénk sportolói közül csak igen kevesen rendelkeznek minősítési könyvecskével. A megyei labdarúgó bajnokságban szereplő labdarúgó sportkörök igen kis része kérte eddiq a minősíté sét tagjai részére, s amely sportkör Játékosai nincsenek minősítve, azok csak a városi vagy a járási labdarúqó bajnokságban szerepelhetnek, mint minősítés nélküli sportolók. De így van ez valamennyi sportágban egyaránt A minősítések elhanyaqo. lásáért elsősorban a sportkör elnöke felelős. Ezen mulasztás is mutatja, hogy az egyes sportköri elnökök nem érezték' még át feladatuk és munkájuk fontosságát, mellyel elzárják akaratukon kívül a sportolóik elől a fejlődés lehetőségeit. Az a sportköri elnök, akinek hibájából sportolói hátrányt szenvednek, aki az OTSB utasítását nem tartotta be — az állami fegyelem megsértőjévé válik. Második fontos teendője sportköreinknek az MHK adminisztrációjának, a munkanaplónak és pénztárkönyvnek pontos vezetése. Ne forduljon elő egy sportkörben sem, hogy a munkanaplóban nincs kitöltve a tagok névjegyzéke. a versenynaptár, a fejlesztési terve, vagy a leltára. Harmadik és igen fontos feladat, a félévenkénti kötelező' sportorvosi vizsga. Az egészségügyi minisztérium rendelet« kimondja, hogy a sportegészségügy közfeladat. Ez-t a feladatot a testnevelésben és sportban részvevők előzetes és időszakos ellenőrzésével, a szükséges egészségüqyi követelményekkel kívánja megoldani. Az elkövetkezendő hetek legalkalmasabbak arra. hogy sportköreink szakosztályonként kollektiven hajtsák végre az említett rendeletet. Minden egyes sportorvosi vizsgára vigyék el spor- tolóink minősítési igazolványainkat és jegyeztessék be a vizsgálat időpontját és eredményét. Az 1952. évi sportfejiesartési tervünket s ezen keresztül valamennyi sporttal kapcsolatos munkánkat csak úgy tudjuk végrehajtani, ha az év elejétől kezdve rendszeresen a munkaterv szerint végezzük feladatainkat. Igen sók sportköri vezető panaszkodott az elmúlt évben, hogy nem qyőzi a munkát egyedül végezni De vájjon tett-e valamit annak érdekében, hogy megossza munkáját másokkal, hogy bevonja az aktív sportolókat is ebbe a munkába? Feladatul kell tehát sportvezetőinknek maguk elé tűzniök az aktív sportolók bevonását a sportfeladatok munkáinak elvégzésébe. niimiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiitiiiimiimiiiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiitiiiiMiiiiiiiiiiiiiiiiiiimmiimiiiiiiiin) . I rtítliti műsnrííbnl állandó hétköznapi MŰ SORSZÁMOK: Kossuth-rádió: 5.00: Hanglemezek,. — 5.20: Hírek, lapszemle. — 5 40 Hanglemezek. — 6.00: Falurádió. — 6.3Ó: Hanglemezek. — 6.45: Hírek. — 7.45: Lapszemle. — 7.55: Műsorismertetés. — 8 05: Hanglemezek. — 12.00: Hírek. Hangos újság. —- 14.00: Időjárás. — 16.20: Iskolások rádiója. — 17.00: Hírek. — 20.00: Hangos Újság. — 22.00: Hírek, sport. — 24.000: Hírek. Petőfi-rádió: 6 00: Hanglemezek. — 6.35: Termelési hírek. — 6.45: Jó reggelt gyerekek! — 7.30: Hanglemezek. — 10.00: Hírek. — 17.30: Hírek. — 19.15: Sportnegyedóra. JANUÁR 19. SZOMBAT. Kossuth-rádió: 12.30: A rádió népi zenekara játszik — 14.30: Kazincbarcika. Riport. — 15.30: Az új gazdasági politika. — 15.35: Állami vállalatok hírei. — 15.50: A rádió művészeti híradó Ja. — 16.10: Szovjet napok — szovjet emberek. — 17.50: Szövetkezeti híradó. — 19.00: Egy falu egy nóta — 20.40: A begyűjtési verseny hírei. — 20.45: Hétvégi zenés műsor. —- x Petőfi-rádió: 6.45: Jó reggelt gyere, kék! — 8.40: Szovjet népek dalai. — 15.40: Egy jugoszláv paraszt története. — 19.30: Mindenki operája: Moniuszko: Halka:. — 21.30 Szovjet kolhozok életéből JANUÁR 20, VASÁRNAP: Kossuth-rádió: 8.30: A Néphadsereg Híradója. — 9.00: Egy falu—egy nóta'. — 13.00: Zenés posta. — 14.50: Zenés vasárnap délután. — 17.00: A Tartós Békéért, Népi Demokráciáért lap ismertetése. — 17.40: Kincses kalendárium. — 19.00: Uj szovjet táncdalok. — 21.00: Sporthírek. Petőfi-rádió: 8.30: Falurádió. — 11.00: Miska bácsi lemezesládája. — 11.35: Bányászműsor. — 12.05: A sza- badságszobor árnyékában. — 15.00; Tudományos negyedóra. — 15.45: Egy hét a külpolitikában — 20.00: Tánczene. JANUÁR 21, HÉTFŐ Kossuth-rádió: 6.00: Falurádió. — 11.30: Mikszáth Kálmán élete és művei. — 13.15: Szórakoztató zene — 15.00: Úttörő Híradó. — 17.10: Az Ifjúsági Rádió műsora. — 17.50: Jó munkáéin szép muzsikát. — 20.00: Helyszíni közvetítés az operaházi Len in-emlékestről. — 20.45: Leninről szó! az ének. Petőfi-rádió: 6.45: Jó reggelt gyerekek — 7.35: Dunajevszkij műveiből. — 15.40: Donyeci bányászok. —■ 17.10: Emlékezés Leninre, — 18.10: Tudományos híradó. — 19.00: Ember és világ. " — 21.30: Tánczene. SZABAD NÓGRÁD MDP Nóqrádmeqyei Pártbizottságának lapja Felelős kiadó: NAGY KALMAN Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salgótarján, Rákóczi-u. 92, Telefon: szerkesztőség 52. kiadóhivatal 30. Előfizetési dij: egy hóra 3.50 Ft. negyedévre 10.50 Ft, félévre 21.— Ft, egy évre 42.— forint. Szikra Lapnyomda Rpest. József-krt 5. Felelős nyomdavezető: Kulcsár Mihály.
