Szabad Nógrád, 1952. január (8. évfolyam, 1-9. szám)
1952-01-30 / 9. szám
SZABOD NÓGRÖD Az ötéves tervben 11 milliárd forintot fordítunk a mezőgazdaság fejlesztésére Üzemi és falusi dolgozóink harcban Rákosi elvtársnak tett fogadalom teljeítéséért MDP NÓGRÁDMEGYEI PART B I Z OTTSÁGÁNAK LAPJA Vili. ÉVFOLYAM. 9. SZÁM. ARA 50 FILLER 1952 JANUAR 30. A Szabad Nép 10. évfordulójának ünnepségei a magyar sajtó napján Február 1-én, pénteken este 7 órakor a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége és a budapesti párt- bizottság a Szabad Nép megjelenésének 10. évfordulója alkalmából díszünnepséget rendez a Városi Színházban. Az ünnepi beszédet Horváth Márton elvtárs, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagja mondja. Az ünnepségen felszólalnak a külföldi testvérpártok központi lapjainak küldöttei is. A műsor keretében az Állami Operaház zenekara, az Állami Népi Együttes, a Vasas Központi Művészegyüttes népi énekkara, valamint népköztársaságunk több neves művésze lép fel. A Szabad Nép megjelenésének 10. évfordulóját megünneplik a magyar sajtó napján az ország különböző' részein is, ahol felszóla'nak a külföldi testvérpártok központi lapjainak küldöttei. Salgótarjánban, az acélárugyári kul- túrotthonban este 6 órakor kezdődik az ünnepség, központi előadóval. Csoportosan lépnek dolgozó kis- és középparasztok a nagyüzemi gazdálkodás útjára Cereden A salgótarjáni járás legjobb eredményt felmutató tyrmelőcsoportja a cered-tótújíalusi Budakalász. Több, mint egy millió forint értékű osztatlan vagyona van. Állattenyésztése igen fejlett. Száz anyakoca most van eltés alatt. Az ellesi szaporulat ezidáiigi 162 darab. Ezenkívül 132 hízó, 75 süldősertés, 19 üsző- borjú, 14 tó, 4 csikó, 313 juh, 150 darab baromfi és 2 ökör a csoport közös ál attál ománya. A csoporttagság példásan dolgozott a közös művelés alá vett földterületen. Minden tagot a ledolgozott munkaegységek után részesítették a jövedelemből. A természetbeni juttatáson kívül 31.000 forint készpénz kerü't kiosztásra a tagság között. A ceredi egyénileg gazdálkodó kisés középparasztok meggyőződtek arról, hogy a társasgazdálkodás jövedelmezőbb, mint a parcellagazdálkodás. Ennek eredményeként egy hét a'att két termelőcsoport alakult a községben. A Kossuth termelőcsoport 12 családdal £9 k.at. hold földdel alakult meg. A csoportba 6 középparaszt lépett be. A Petőfi termelőcsoporfba 13 középparaszt lépett be gazdasági felszerelésével együtt. Földterületük 175 hod. A Búzakaíászba 5 közép és hét dolgozó paraszt 87 kát. ho'd földdel kérte felvételét. A járás területén egyre több tszcs előkészítő bizottság alakult. A Zabar községhez északra eső Utas-pusztán 12 csa'áddal 109 hold földdel, Sóshar- tyánban 11. míg Sámsonházán 10 családdal alakultak előkészítő bizottságok. Az új begyűjtési rendeletről tárgyalt a pásztói járási tanácsülés A pásztói járási tanács január 19- én tanácsülést tartott, ahol Cser Gyula járási tanácselnök elvtárs beszámolt az 1951-es begyűjtési terv teljesítéséről, a>z állampolgári fegyelemről, valamint a® új begyűjtési rendelet végrehajtásáról. Az elnöki beszámolót értékes hozzászólások (követték. Ladócki János fari járási tanácstag elmondotta, hogy a tanácstagok most az év elején arra törekedjenek, hogy a községükben minden egyes dolgozó paraszt tegyen eleget beadási kötelezettségének. Vá'la'ta, hogy községük a toiás- és baromfibeadási, valamint adóbe>- fzetési tervének eső negyedévi kötelezettségét március 9-ig teljesíti. Ladócki János munkafelajánlását követte Sándor András járási tanácstag is. aki megfogadta, hogy jó felvilágosító munkával megmagyarázza a körülötte lakó dolgozó parasztoknak, ők is időben teljesítsék tojásból, baromi ból első negyedévi tervelőirányzatukat. Hutnik Mária tanácstag beszámolt arról, hogy Erdőkürtön községi tanácsülés alkalmával sok dolgozó paraszt vállalta Rákosi elvtárs születésnapjára, hogy az első negyedévi baromfi- ős tojásba gyűjtés) tervüket 100 százalékig teljesítik. Hugyec Ferenc szurdokpüspöki tanácstag hozzászólásában kihangsúlyozta, hogy a községi tanács a tej- begyűjtést kimutató könyveket már most adia ki a dolgozó parasztok részére, hogy tervüket idejében tudják teljesítem. ..Nekünk, járási tanácstagoknak, el ke'l mondanunk a do’gozó parasztoknak, hogy az idei begyűjtési terv idejében jött ki, amely megkönnyíti a beadást. így minden dolgozó paraszt idejében mindent úgy tervezhet, hogy a megszabott határidőre teljesíteni tudja begyűjtési tervét.” Az egyenlő közteherviselés megszegői Kormányunk hús- és zsírjegy- eltórléséröl szóló határozatai úgy tudjuk sikeresen végrehajtani, ha minden dolgozó paraszt a sertés- és nagyállatbead'áson kívül, az engedélyre levágott sertések után járó zsirm-ennyiséget idejében és pontosan beadja. E határozat végrehajtása több húst és zsírt jelent a dolgozók asztalára. de■ annál hatalmasabb csapást jelent az osztályellenségre, a spekulálókra. Az osztályel'enség ezért, ahol csak teheti, támadást indít a határozat végrehajtása ellen. Arra törekszik, hogy aljas propagandájával lebeszélie a dolgozó parasztokat a kötelező zsír- beadás teljesítéséről. A szabotázsban a kulák maga is élenjár, mint Siraki József cserhátszentiváni kulák, aki két borjút vágott feketén. Az ellenség befolyása alá kerüli Akosjalvi László máirakeresztesi kétlaki dolgozó aki I darab 40 kilogrammos sertést vágott feketén. Az ilyen aknamunka után megyénkben igen elszaporodtak a feketevágások, amelyek a begyűjtés' törvény legsúlyosabb megszegését jelentik. Január 12-ig 32 feketevágás történt megyénkben. Ha minden egyes feketén levágott sertés után 3 kiló 60 deka zsírbeadást számítunk, már ez is 115 kiló és 20 deka zsír elrablását jelenti a dolgozók asztaláról. A feketevágást elkövetők legnagyobb része dolgozó paraszt, akik már megtanulták saját kárukon, hogy a begyűjtést elmulasztó, a törvényt semmibevevö dolgozókat a nép állama megbünteti. Akosjalvi Lászlót feketevágás miaM 800 forint pénzbüntetéssel sújtotta a bíróság. Tehát a begyűjtési rende"et teljesítése törvényes kötelesség minden dolgozó paraszt számára! Mit szólnának ezek a feketevágást elkövetett dolgozó parasztok, ha az ipari munkásság a n<ár elkészített traktorokat, ruhákat, cipőket elvinnék haza és nem juttatnák el a dolgozó parasztokhoz. Nem tudnának többet termelni! A nép állama, a munkásosztály évről évre több, korszerűbb, nagyobb teljesítményű gépekkel segíti a dolgozó parasztok munkáját, hogy növekedjen a mezőgazdaság termelése, a dolgozó parasztok élet- színvonala. A dolgozó parasztságnak az a kötelessége, hogy a begyűjtési térv pontos teljesítésével viszonozza a munkásosztály segítségét. Gazdasági vezetőink legyenek bátrak, kezdeményezők, állandóan emeljék a vezetés színvonalét — Megyénk gazdasági vezetőinek tanácskozása _ Megyénk ipari üzemeinek vezetői, vállalatok igazgatói, párt- és szak- szervezeti funkcionáriusok vasárnap, január 27'én a pártoktatás házában megvitatták Gerö e'.vtárs referátumát és Rákosi e'.vtárs hozzászó.ását, amelyet 1952. január 12-én mondottak el az országos gazdasági vezetők aktívaértekezletén, Ez alkalommal Pintér László elvtárs, a megyei pártbizottság termelési osztályának vezetője tartott beszámolót. A többi között ezeket mondotta: Az 1951. év tapasztalatai megyénkben — Az 1951-es népgazdasági tervünket, .amelyet pártunk II. kongresszusa feszitettebbé tett, országos viszonylatban teljea'tettÜK. Ha megnézzük megyénk döntő üzemeit, így elsősorban a bányászatot, elmondhatjuk, hogy ösz- szevévé a három bányavá llalatot, a felemelt operatív tervet 100.4 százalékra teljesítettük. A Kisterenyei és a Zagyvái Szénbányák éves operatív tervüket 100 százalékon felül teljesítették. Ennek eredményeképpen 48.000 tonnával adtak több szenet népgazdaságunknak. A Nagybátonyi Szénbányák azonban 38.000 tonna szénnel adósa maradt népgazdaságunknak. Ugyancsak jó eredményt értünk el vasas üzemeinkben is, a Salgótarjáni Tűzhelygyár és a Zagyvapálialvi Bányagépgyár kivételével. A Salgótarjáni Acélárugyár például az 1951-es tervét december 19-én befejezte és év végéig 16 millió forint értékű áruval termelt többet. A másik két vasas üzemünk, a Zagyvarónái Vasötvözetgyár és a Vízválasztói Erőmű ugyancsak határidő előtt be- í . '7. tervüket. , uzíiu.« gyár lemaradását azciKOzta, hogy a kooperáló üzemek a gyártáshoz szükséges anyagot rendszertelenül küldték, de előfordult, hogy egyáltalán nem kaptak anyagot. Ezt azonban nem lehet vonatkoztatni a Bányagépgyárra, mert a Bányagépgyár lemaradását nem az anyag hiánya, hanem a munkaszervezés körül fennálló hiányosságok és átszervezési munkák hátráltatták. — Foglalkoznunk kell még megyénk harmadik jelentős iparágával, az építőiparral. Építőipari'üzemeink közül1 a ZagyvapáTa! vi Üveggyár e'ső- nek fejezte be 1951. évi tervét, míg a Salgótarjáni Üveggyár 1,700.000 forint értékkel kevesebbet termelt előirányzatánál. A két kőbánya vállalatunk közül a nógrádkövesdi súlyban teljesítette előirányzatát, azonban részleteiben nem tudta teljesíteni. Ugyancsak nem teljesítette tervét a Somoskői Bazaítbánya sem. Megyénk területén lévő építkezéseknél a tervteljesítés 100 százalék felett van, mivel azonban az építőipar terve forintértékben van megadva, tervteljesítésük nem reális.- Például a megyeházát augusztus 20-a helvett december hónapban tudták a tanács rendelkezésére bocsátani, ugyanakkor a beruházási keretet 50 százalékkal túllépték. Hasonló példákat lehetne felsorolni az acélgyári építkezések és a mezőgazdasági jellegű építkezések területéről is. 1951-ben jelentős eredményeket ér- tüniic el az 1950. évhez viszonyítva. Ez köszönhető annak, hogy pártunk helyesen mozgósította a tömegeket a terv teljesítésére. Szélesedett a Sztahanov-mozga'om és elértük, hogy megyénk üzemeinél több, mint 650 sztahanovista van. A tervteljesítés legdöntőbb előmozdítója a szocialista munkaverseny kiszélesítése és a kampányszerű munkaverseny felszámolása volt. Addig, amíg 1950-ben, megyénk dolgozóinak 60 százaléka vett részt munkaversenyben., 1951-ben 75—80 százaléka versenyzett. Az anyagtakarékosság terén is vannak eredményeink, azonban ezek még csak kezdetlegesek. Bányaüzemeinknél és az építőipari vonalon keveset foglalkoztak vele. Ezért 1952-ben igen -komoly feladatok várnak ránlc-anyagtakarékosság terén. Ha megnézzük üzemeink gazdasági életének másik oldalát is, elmondhatjuk, mind abba a hibába estek, hogy jelentősen túllépték az előirányzott béralapot, ami népgazdasági szempontból igen káros. A SZOT megyebizottsága május hónapban értékelte, az építőipar munkáját és már ebben az -időben több1 mint 1,600.000 forintos béralap túllépésük Volt. — Az 1952-es tervév ötéves nép- gazdasági tervünk döntő esztendeje. Üzemeink döntő többségben felkészültek az 1952-es év teljesítésére. Ezt igazolja az is, hogy bányaüzemeink január 24-ig beFcladataink az 1952-es tervév sikeréért zárólag tervüket 101 százalékra teljesítették. Az Acélárugyár —, amely megyénk másik legnagyobb üzeme :— január 20-ig bezárólag, havi tervét 80.3 százalékban teljesítette. Ugyancsak teljesítette előirányzatát a Somoskői Bazaltbánya is, amely !5-ig bezárólag tervével Í05 százaléknál tart. Ezek az eredmények azt mutatják, hogy üzemeinkben az a műnk" lendület, amely az 1951-es terv negyedik negyedévében meg veit, nem esett vissza, sőt emelkedő irányzatot mutat. — Gerő elvtárs az elmúlt év tapasztalatainak alapján 6 pontba rögzítette azokat a feladatokat, amelyek alapján az 1952-es tervünket sikeresen teljesíthetjük. Fel kel! számolni azt a helyte’en munkaszervezést, hogy a hónap elején, sőt a hét elején is a termelés alacsony, ugyanakkor a hét végén és a hónap végén rohammunkával akarják teljesíteni az előirányzatot. Ilyenkor üzemeinkben sok a túlóra, a bányaiparnál pedig a feltárások és a fenntartási munkák maradnak el és ez kihat a következő hónap tervteljesí- tésére is. Ennek megszüntetése érdekében alkalmazzuk a diszpécser rendszert, be kell tartani pontosan az üzemi kooperációkat. Bányaüzemeinkben nagyobb súlyt kell helyezni a ciklusos munka- szervezés bevezetésére. Szélesíteni kelt az Acélárugyárból kiindult gyorshúzási és gyorshengerlési mozgalom elterjedését. Megyénk dolgozóiban megvan a mupikaversienylendület. Ezt igazolja az is, hogy a Rákosi elvtárs 60. születésnapja tiszteletére indított versenyben megyénk dolgozóinak mintegy 65—70 százaléka tett ezidáig konkrét felajánlást. A szakszervezet csak akkor tud ja helyesen szervezni a versenyt, ha lemennek a dolgozók közé és munkájukat a pártszervezetek és műszaki vezetők segítik. Be kell tartani a tervfegyelem másik fontos szempontját is, amely a selejt állandó csökkentésére vonatkozik. Gerő elvtárs azt mondotta, hogy a közlekedésügyi minisztérium részéről számtalan levél érkezett hozzá, hogy a szén minősége igen rossz és ez a mozdonyokat tönkreteszi. A mi megyénkben is kevés bányaüzem van. amely a megengedett patatartalmat túl ne lépné. A kistoronyéi szénosztályozóban a január 25-i termelésnél azeiső harmadban 125 csille követ szedtek ki a szakágról nem beszélve arról, ami még apróbb darabokban van a szén között és a palaválogatók nem tudják kiszedni. — A munkafegyelem megszilárdulása terén a tatabányai bányásztanácskozás óta ériünk el eredményeket, azonban ezen eredményekkel nem lehetünk megelégedve. Január 22-ig bezárólag bányaüzemeinknél 1400 igazolatlan műszak mulaszt ás van, ami fermclős- ben 1.315 to-nna kiesést jelent. Van még tennivaló más -ipari üzemeinkben is. Az építőipar is igen rosz- szui á'í az igazolatlan hiányzás terén. Az első 20 n-apban több, mint 300 igazolatlan hiányzójuk volt. — Érvényre kell-, juttatni minden üzemünknél Rákosi elvtársnak Tatabányán mondott szavait, hogy olyan hangulatot teremtünk a do'gozók között, amikor saját magúk közösítik ki a lógósokat és a munkafegyelem lazí- tókat. Üzemeink vezetői, párt- és szak- szervezeteink ne bánjanak kesz- tyüskézzel a notórius hiányzókkal, hanem sújtsanak le rájuk a törvény szigorával, mint ahogv ezt tették az oroszlányi XVÍI-es aknán, de ezt tették a 63-as számú Építőipari Trösztnél, ahöl három notórius hiányzót állítottak a bíróság elé és ítéltek el. Nagyobb gondot kell fordítani a munkavédelmi és balesetelhárítási oktatásokra. Ez a terület eléggé el van hanyagolva a szakszervezeti munkában. Ennek a következménye, hogy az elmúlt év folyamán a kisterenyei bányáknál több halálos kimenetelű baleset volt. A munkaerőszükséglet biztosításánál a pártbizottság segítségével bányászatunk elérte, hogy az ősz folyamán 500 új dolgozót tudtak toborozni. A toborzott dolgozókkal azonban nem foglalkoztak, nem nevelték őket sem politikai, sem szakmai vonalon. így sajnos ma már több, mint 50 százaléka otthagyta az üzemet. Az elkövetkezendő időkben elsősorban maguknak az üzemeknek kell gondoskodni arról, hogy tervlétszámuk meglegyen. Nemcsak országos viszonylatban, de megyei viszonylatban is elmondhatjuk, hogy nagyon felduzzadt az adminisztratív és kisegítő munkások száma. Vállalatvezetőinknek és üzemvezetőinknek feladata, az adminisztratív és kisegítő munkások számának csökkentése. Gondoskodni kell arról is, hogy a szakmunkások képzése az üzem méreteihez és szükségleteihez képest legyen elosztva. Az ál'ami gazdaságok és tszcs-k vezetői gondoskod janak arról, hogy az olyan idényjel'egü munkákra, mint az aratás, már most megkezdődjön a szükséges munkaerők szerződtetése, nehogy megismétlődjön, ami az elmúlt évben is volt, hogy az aratási munkálatokat az üzemekből kimenő dolgozóknak társadalmi munkában kellett elvégezni. — A minőség megjavítása terén szénbányászatunk, de általában a vases építőiparban is megvannak a feladatok. A dolgozó, ha valamilyen fogyasztási cikket vásárol, megköveteli, hogy az anyag minősége megfelelő legyen, de gondolni kell arra is, hogy megfelelő választék álljon a dolgozók rendelkezésére. Végül a vezetés színvonalának emelése terén az a feladatunk, hogy a politikai és szakmai továbbképzés terén az elmulasztottakat behozzuk. Gazdasági vezetőink merjenek felelősséget vállalni, bátran kezdeményezzenek, éljenek fegyelmező jogukkal, vezessenek megfontoltan, de bátran és határozottan. Hallgassák meg az a útról jövő kezdeményezéseket, maguk is legyenek kezdeményezők és ne féljenek az újtól. Tudjanak helyesen és idejében fegyelmezni, de ugyanakkor azokat a dolgozókat, akik tervük teljesítésében élenjárnak, idejében dicsérni és jutalmazni. Pintér elvtárs' beszámolóját számos hozzászólás követte, amelyek főleg a szén minőségének megjavításával foglalkoztak, kitértek arra, hogy a MÁV és a MÁVAUT nagy késésekkel szállítja munkahelyükre a dolgozókat, amelynek megváltoztatását a munkafegyelem megszilárdításáért folyó harc fokozottabban megkövetel. Február 1-én megszűnik a zsírjegy A 29-i Magyar Köz önyben megjelent a belkereskedelmi és a begyűjtési miniszter együttes rendeleté a zsiradékjegy megszüntetéséről. Á rendelet értelmében február 1-től a sertészsír, olaj és margarin, az egész ország felületén, jegy nélkül, a hivatalosan megállapított áron (sertészsír 35 forint, margarin 28 forint, olaj 24 forint) szabadon vásárolható.
