Szabad Nógrád, 1952. január (8. évfolyam, 1-9. szám)

1952-01-30 / 9. szám

SZABOD NÓGRÖD Az ötéves tervben 11 milliárd forintot fordítunk a mezőgazdaság fejlesztésére Üzemi és falusi dolgozóink harcban Rákosi elvtársnak tett fogadalom teljeítéséért MDP NÓGRÁDMEGYEI PART B I Z OTTSÁGÁNAK LAPJA Vili. ÉVFOLYAM. 9. SZÁM. ARA 50 FILLER 1952 JANUAR 30. A Szabad Nép 10. évfordulójának ünnepségei a magyar sajtó napján Február 1-én, pénteken este 7 óra­kor a Magyar Dolgozók Pártja Köz­ponti Vezetősége és a budapesti párt- bizottság a Szabad Nép megjelenésé­nek 10. évfordulója alkalmából dísz­ünnepséget rendez a Városi Színház­ban. Az ünnepi beszédet Horváth Márton elvtárs, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagja mondja. Az ünnepségen felszólalnak a külföldi testvérpártok központi lapjai­nak küldöttei is. A műsor keretében az Állami Operaház zenekara, az Ál­lami Népi Együttes, a Vasas Központi Művészegyüttes népi énekkara, vala­mint népköztársaságunk több neves művésze lép fel. A Szabad Nép megjelenésének 10. évfordulóját megünneplik a magyar sajtó napján az ország különböző' ré­szein is, ahol felszóla'nak a külföldi testvérpártok központi lapjainak kül­döttei. Salgótarjánban, az acélárugyári kul- túrotthonban este 6 órakor kezdődik az ünnepség, központi előadóval. Csoportosan lépnek dolgozó kis- és középparasztok a nagyüzemi gazdálkodás útjára Cereden A salgótarjáni járás legjobb ered­ményt felmutató tyrmelőcsoportja a cered-tótújíalusi Budakalász. Több, mint egy millió forint értékű osztat­lan vagyona van. Állattenyésztése igen fejlett. Száz anyakoca most van eltés alatt. Az ellesi szaporulat ezidáiigi 162 darab. Ezenkívül 132 hízó, 75 süldősertés, 19 üsző- borjú, 14 tó, 4 csikó, 313 juh, 150 darab baromfi és 2 ökör a csoport közös ál attál ománya. A csoporttagság példásan dolgozott a közös művelés alá vett földterületen. Minden tagot a ledolgozott munkaegy­ségek után részesítették a jövedelem­ből. A természetbeni juttatáson kívül 31.000 forint készpénz kerü't kiosz­tásra a tagság között. A ceredi egyénileg gazdálkodó kis­és középparasztok meggyőződtek ar­ról, hogy a társasgazdálkodás jövedel­mezőbb, mint a parcellagazdálkodás. Ennek eredményeként egy hét a'att két termelőcsoport alakult a községben. A Kossuth termelő­csoport 12 családdal £9 k.at. hold földdel alakult meg. A csoportba 6 középparaszt lépett be. A Petőfi termelőcsoporfba 13 középparaszt lépett be gazdasági felszerelésével együtt. Földterületük 175 hod. A Búzakaíászba 5 közép és hét dol­gozó paraszt 87 kát. ho'd földdel kérte felvételét. A járás területén egyre több tszcs előkészítő bizottság alakult. A Zabar községhez északra eső Utas-pusztán 12 csa'áddal 109 hold földdel, Sóshar- tyánban 11. míg Sámsonházán 10 csa­láddal alakultak előkészítő bizottsá­gok. Az új begyűjtési rendeletről tárgyalt a pásztói járási tanácsülés A pásztói járási tanács január 19- én tanácsülést tartott, ahol Cser Gyula járási tanácselnök elvtárs be­számolt az 1951-es begyűjtési terv teljesítéséről, a>z állampolgári fegye­lemről, valamint a® új begyűjtési rendelet végrehajtásáról. Az elnöki beszámolót értékes hozzá­szólások (követték. Ladócki János fari járási tanácstag elmondotta, hogy a tanácstagok most az év elején arra törekedjenek, hogy a községükben minden egyes dolgozó paraszt tegyen eleget beadási kötelezettségének. Vá'la'ta, hogy községük a toiás- és baromfibeadási, valamint adóbe>- fzetési tervének eső negyedévi kötelezettségét március 9-ig telje­síti. Ladócki János munkafelajánlását kö­vette Sándor András járási tanácstag is. aki megfogadta, hogy jó felvilágo­sító munkával megmagyarázza a kö­rülötte lakó dolgozó parasztoknak, ők is időben teljesítsék tojásból, baromi ­ból első negyedévi tervelőirányzatu­kat. Hutnik Mária tanácstag beszámolt arról, hogy Erdőkürtön községi ta­nácsülés alkalmával sok dolgozó paraszt vállalta Rákosi elvtárs születésnapjára, hogy az első ne­gyedévi baromfi- ős tojásba gyűjtés) tervüket 100 százalékig teljesítik. Hugyec Ferenc szurdokpüspöki ta­nácstag hozzászólásában kihangsú­lyozta, hogy a községi tanács a tej- begyűjtést kimutató könyveket már most adia ki a dolgozó parasztok ré­szére, hogy tervüket idejében tud­ják teljesítem. ..Nekünk, járási tanácstagoknak, el ke'l mondanunk a do’gozó parasz­toknak, hogy az idei begyűjtési terv idejében jött ki, amely meg­könnyíti a beadást. így minden dolgozó paraszt idejében mindent úgy tervezhet, hogy a megszabott határidőre teljesíteni tudja begyűj­tési tervét.” Az egyenlő közteherviselés megszegői Kormányunk hús- és zsírjegy- eltórléséröl szóló határozatai úgy tudjuk sikeresen végrehajtani, ha minden dolgozó paraszt a sertés- és nagyállatbead'áson kívül, az enge­délyre levágott sertések után járó zsirm-ennyiséget idejében és ponto­san beadja. E határozat végrehaj­tása több húst és zsírt jelent a dol­gozók asztalára. de■ annál hatalma­sabb csapást jelent az osztályellen­ségre, a spekulálókra. Az osztályel'enség ezért, ahol csak teheti, támadást indít a határozat vég­rehajtása ellen. Arra törekszik, hogy aljas propagandájával lebeszélie a dolgozó parasztokat a kötelező zsír- beadás teljesítéséről. A szabotázsban a kulák maga is élenjár, mint Siraki József cserhátszentiváni kulák, aki két borjút vágott feketén. Az ellen­ség befolyása alá kerüli Akosjalvi László máirakeresztesi kétlaki dol­gozó aki I darab 40 kilogrammos sertést vágott feketén. Az ilyen aknamunka után megyénkben igen elszaporodtak a feketevágások, ame­lyek a begyűjtés' törvény legsúlyosabb megszegését jelentik. Január 12-ig 32 feketevágás történt megyénkben. Ha minden egyes feketén levágott sertés után 3 kiló 60 deka zsír­beadást számítunk, már ez is 115 kiló és 20 deka zsír elrablását jelenti a dolgozók asztaláról. A feketevágást elkövetők legna­gyobb része dolgozó paraszt, akik már megtanulták saját kárukon, hogy a begyűjtést elmulasztó, a tör­vényt semmibevevö dolgozókat a nép állama megbünteti. Akosjalvi Lászlót feketevágás miaM 800 forint pénzbüntetéssel sújtotta a bíróság. Tehát a begyűjtési rende"et teljesí­tése törvényes kötelesség minden dolgozó paraszt számára! Mit szól­nának ezek a feketevágást elköve­tett dolgozó parasztok, ha az ipari munkásság a n<ár elkészített trakto­rokat, ruhákat, cipőket elvinnék haza és nem juttatnák el a dolgozó pa­rasztokhoz. Nem tudnának többet ter­melni! A nép állama, a munkásosz­tály évről évre több, korszerűbb, nagyobb teljesítményű gépekkel se­gíti a dolgozó parasztok munkáját, hogy növekedjen a mezőgazdaság termelése, a dolgozó parasztok élet- színvonala. A dolgozó parasztság­nak az a kötelessége, hogy a be­gyűjtési térv pontos teljesítésével vi­szonozza a munkásosztály segítsé­gét. Gazdasági vezetőink legyenek bátrak, kezdeményezők, állandóan emeljék a vezetés színvonalét — Megyénk gazdasági vezetőinek tanácskozása _ Megyénk ipari üzemeinek vezetői, vállalatok igazgatói, párt- és szak- szervezeti funkcionáriusok vasárnap, január 27'én a pártoktatás házában megvitatták Gerö e'.vtárs referátumát és Rákosi e'.vtárs hozzászó.ását, ame­lyet 1952. január 12-én mondottak el az országos gazdasági vezetők aktíva­értekezletén, Ez alkalommal Pintér László elvtárs, a megyei pártbizottság termelési osztályának vezetője tartott beszámolót. A többi között ezeket mondotta: Az 1951. év tapasztalatai megyénkben — Az 1951-es népgazdasági tervün­ket, .amelyet pártunk II. kongresszusa feszitettebbé tett, országos viszonylat­ban teljea'tettÜK. Ha megnézzük me­gyénk döntő üzemeit, így elsősorban a bányászatot, elmondhatjuk, hogy ösz- szevévé a három bányavá llalatot, a fel­emelt operatív tervet 100.4 százalékra teljesítettük. A Kisterenyei és a Zagyvái Szén­bányák éves operatív tervüket 100 százalékon felül teljesítették. En­nek eredményeképpen 48.000 ton­nával adtak több szenet nép­gazdaságunknak. A Nagybátonyi Szénbányák azonban 38.000 tonna szénnel adósa maradt nép­gazdaságunknak. Ugyancsak jó ered­ményt értünk el vasas üzemeinkben is, a Salgótarjáni Tűzhelygyár és a Zagyvapálialvi Bányagépgyár kivé­telével. A Salgótarjáni Acélárugyár például az 1951-es tervét december 19-én befejezte és év végéig 16 millió forint értékű áruval termelt többet. A másik két vasas üzemünk, a Zagyva­rónái Vasötvözetgyár és a Vízválasztói Erőmű ugyancsak határidő előtt be- í . '7. tervüket. , uzíiu.« gyár le­maradását azciKOzta, hogy a kooperáló üzemek a gyártáshoz szükséges anya­got rendszertelenül küldték, de elő­fordult, hogy egyáltalán nem kaptak anyagot. Ezt azonban nem lehet vonat­koztatni a Bányagépgyárra, mert a Bányagépgyár lemaradását nem az anyag hiánya, hanem a munkaszerve­zés körül fennálló hiányosságok és át­szervezési munkák hátráltatták. — Foglalkoznunk kell még megyénk harmadik jelentős iparágával, az építő­iparral. Építőipari'üzemeink közül1 a ZagyvapáTa! vi Üveggyár e'ső- nek fejezte be 1951. évi tervét, míg a Salgótarjáni Üveggyár 1,700.000 forint értékkel kevesebbet termelt elő­irányzatánál. A két kőbánya vállala­tunk közül a nógrádkövesdi súlyban teljesítette előirányzatát, azonban rész­leteiben nem tudta teljesíteni. Ugyan­csak nem teljesítette tervét a Somos­kői Bazaítbánya sem. Megyénk terüle­tén lévő építkezéseknél a tervteljesítés 100 százalék felett van, mivel azonban az építőipar terve forintértékben van megadva, tervteljesítésük nem reális.- Például a megyeházát augusztus 20-a helvett december hónapban tudták a tanács rendelkezésére bocsátani, ugyanakkor a beruházási keretet 50 százalékkal túllépték. Hasonló példákat lehetne felsorolni az acélgyári építke­zések és a mezőgazdasági jellegű épít­kezések területéről is. 1951-ben jelentős eredményeket ér- tüniic el az 1950. évhez viszonyítva. Ez köszönhető annak, hogy pártunk helyesen mozgósította a tömegeket a terv teljesítésére. Szélesedett a Sztahanov-mozga'om és elértük, hogy megyénk üzemeinél több, mint 650 sztahanovista van. A terv­teljesítés legdöntőbb előmozdítója a szocialista munkaverseny kiszélesítése és a kampányszerű munkaverseny fel­számolása volt. Addig, amíg 1950-ben, megyénk dolgozóinak 60 százaléka vett részt munkaversenyben., 1951-ben 75—80 százaléka versenyzett. Az anyagtakarékosság terén is vannak eredményeink, azonban ezek még csak kezdetlegesek. Bányaüzemeinknél és az építőipari vonalon keveset foglalkoztak vele. Ezért 1952-ben igen -komoly fel­adatok várnak ránlc-anyagtakarékosság terén. Ha megnézzük üzemeink gazdasági életének másik oldalát is, elmondhatjuk, mind abba a hibába estek, hogy jelentősen túllépték az előirányzott béralapot, ami népgazdasági szempontból igen káros. A SZOT megyebizottsága május hónapban értékelte, az építőipar munkáját és már ebben az -időben több1 mint 1,600.000 forintos béralap túl­lépésük Volt. — Az 1952-es tervév ötéves nép- gazdasági tervünk döntő esztendeje. Üzemeink döntő többségben felkészül­tek az 1952-es év teljesítésére. Ezt igazolja az is, hogy bányaüzemeink január 24-ig be­Fcladataink az 1952-es tervév sikeréért zárólag tervüket 101 százalékra teljesítették. Az Acélárugyár —, amely megyénk másik legnagyobb üzeme :— január 20-ig bezárólag, havi tervét 80.3 százalékban teljesítette. Ugyancsak teljesítette előirányzatát a Somoskői Bazaltbánya is, amely !5-ig bezárólag tervével Í05 százaléknál tart. Ezek az eredmények azt mutatják, hogy üzemeinkben az a műnk" lendület, amely az 1951-es terv negyedik negyedévében meg veit, nem esett vissza, sőt emelkedő irányzatot mutat. — Gerő elvtárs az elmúlt év tapasz­talatainak alapján 6 pontba rögzítette azokat a feladatokat, amelyek alapján az 1952-es tervünket sikeresen telje­síthetjük. Fel kel! számolni azt a helyte’en munkaszervezést, hogy a hónap elején, sőt a hét elején is a terme­lés alacsony, ugyanakkor a hét végén és a hónap végén roham­munkával akarják teljesíteni az előirányzatot. Ilyenkor üzemeinkben sok a túlóra, a bányaiparnál pedig a feltárások és a fenntartási munkák maradnak el és ez kihat a következő hónap tervteljesí- tésére is. Ennek megszüntetése érde­kében alkalmazzuk a diszpécser rend­szert, be kell tartani pontosan az üzemi kooperációkat. Bányaüzemeinkben nagyobb súlyt kell helyezni a ciklusos munka- szervezés bevezetésére. Szélesíteni kelt az Acélárugyárból kiindult gyorshúzási és gyorshengerlési mozgalom elterjedését. Megyénk dolgozóiban megvan a mupikaversienylendület. Ezt igazolja az is, hogy a Rákosi elvtárs 60. születés­napja tiszteletére indított versenyben megyénk dolgozóinak mintegy 65—70 százaléka tett ezidáig konkrét fel­ajánlást. A szakszervezet csak akkor tud ja helyesen szervezni a versenyt, ha lemennek a dolgozók közé és munká­jukat a pártszervezetek és műszaki vezetők segítik. Be kell tartani a terv­fegyelem másik fontos szempontját is, amely a selejt állandó csökkentésére vonatkozik. Gerő elvtárs azt mondotta, hogy a közlekedésügyi minisztérium részéről számtalan levél érkezett hozzá, hogy a szén minősége igen rossz és ez a mozdonyokat tönkreteszi. A mi megyénkben is kevés bánya­üzem van. amely a megengedett patatartalmat túl ne lépné. A kistoronyéi szénosztályozóban a ja­nuár 25-i termelésnél azeiső harmadban 125 csille követ szedtek ki a szakágról nem beszélve arról, ami még apróbb darabokban van a szén között és a palaválogatók nem tudják kiszedni. — A munkafegyelem megszilárdu­lása terén a tatabányai bányásztanács­kozás óta ériünk el eredményeket, azonban ezen eredményekkel nem lehetünk megelégedve. Január 22-ig bezárólag bánya­üzemeinknél 1400 igazolatlan mű­szak mulaszt ás van, ami fermclős- ben 1.315 to-nna kiesést jelent. Van még tennivaló más -ipari üze­meinkben is. Az építőipar is igen rosz- szui á'í az igazolatlan hiányzás terén. Az első 20 n-apban több, mint 300 iga­zolatlan hiányzójuk volt. — Érvényre kell-, juttatni minden üzemünknél Rákosi elvtársnak Tata­bányán mondott szavait, hogy olyan hangulatot teremtünk a do'gozók kö­zött, amikor saját magúk közösítik ki a lógósokat és a munkafegyelem lazí- tókat. Üzemeink vezetői, párt- és szak- szervezeteink ne bánjanak kesz- tyüskézzel a notórius hiányzókkal, hanem sújtsanak le rájuk a tör­vény szigorával, mint ahogv ezt tették az oroszlányi XVÍI-es aknán, de ezt tették a 63-as számú Építőipari Trösztnél, ahöl három notórius hiányzót állítottak a bíróság elé és ítéltek el. Nagyobb gondot kell fordítani a munkavédelmi és balesetelhárítási oktatásokra. Ez a terület eléggé el van hanyagolva a szakszervezeti munkában. Ennek a következménye, hogy az el­múlt év folyamán a kisterenyei bá­nyáknál több halálos kimenetelű bal­eset volt. A munkaerőszükséglet biz­tosításánál a pártbizottság segítségével bányászatunk elérte, hogy az ősz fo­lyamán 500 új dolgozót tudtak tobo­rozni. A toborzott dolgozókkal azonban nem foglalkoztak, nem nevelték őket sem politikai, sem szakmai vonalon. így sajnos ma már több, mint 50 szá­zaléka otthagyta az üzemet. Az el­következendő időkben elsősorban ma­guknak az üzemeknek kell gondos­kodni arról, hogy tervlétszámuk meg­legyen. Nemcsak országos viszonylat­ban, de megyei viszonylatban is el­mondhatjuk, hogy nagyon felduzzadt az adminisztratív és kisegítő munkások száma. Vállalatvezetőinknek és üzem­vezetőinknek feladata, az adminisztratív és kisegítő munkások számának csök­kentése. Gondoskodni kell arról is, hogy a szakmunkások képzése az üzem méreteihez és szükségleteihez képest legyen elosztva. Az ál'ami gazdaságok és tszcs-k vezetői gondoskod janak arról, hogy az olyan idényjel'egü munkákra, mint az aratás, már most meg­kezdődjön a szükséges munkaerők szerződtetése, nehogy megismétlődjön, ami az elmúlt évben is volt, hogy az aratási munká­latokat az üzemekből kimenő dolgozók­nak társadalmi munkában kellett el­végezni. — A minőség megjavítása terén szénbányászatunk, de általában a vas­es építőiparban is megvannak a fel­adatok. A dolgozó, ha valamilyen fo­gyasztási cikket vásárol, megköveteli, hogy az anyag minősége megfelelő legyen, de gondolni kell arra is, hogy megfelelő választék álljon a dolgozók rendelkezésére. Végül a vezetés szín­vonalának emelése terén az a felada­tunk, hogy a politikai és szakmai továbbképzés terén az elmulasztottakat behozzuk. Gazdasági vezetőink merjenek felelősséget vállalni, bátran kezde­ményezzenek, éljenek fegyelmező jogukkal, vezessenek megfontoltan, de bátran és határozottan. Hallgas­sák meg az a útról jövő kezdemé­nyezéseket, maguk is legyenek kezdeményezők és ne féljenek az újtól. Tudjanak helyesen és idejében fegyel­mezni, de ugyanakkor azokat a dolgo­zókat, akik tervük teljesítésében élen­járnak, idejében dicsérni és jutalmazni. Pintér elvtárs' beszámolóját számos hozzászólás követte, amelyek főleg a szén minőségének megjavításával fog­lalkoztak, kitértek arra, hogy a MÁV és a MÁVAUT nagy késésekkel szál­lítja munkahelyükre a dolgozókat, amelynek megváltoztatását a munka­fegyelem megszilárdításáért folyó harc fokozottabban megkövetel. Február 1-én megszűnik a zsírjegy A 29-i Magyar Köz önyben megje­lent a belkereskedelmi és a begyűjtési miniszter együttes rendeleté a zsira­dékjegy megszüntetéséről. Á rendelet értelmében február 1-től a sertészsír, olaj és margarin, az egész ország felületén, jegy nélkül, a hivatalosan megállapított áron (sertés­zsír 35 forint, margarin 28 forint, olaj 24 forint) szabadon vásárolható.

Next

/
Thumbnails
Contents