Szabad Nógrád, 1952. január (8. évfolyam, 1-9. szám)

1952-01-23 / 7. szám

2 SZABie xogiiTb Hét esztendeje szabadult fel Varsó 7Odd DECEMBEREBEN Hitler beje; entette, hogy Varsó nmcs többé -- csupán „földrajzi foga­lom” Európa térképén. Hét" esztendeje, 1045 január 17-én, nem sokkal azután, hogy ' megindult az a hatalmas téli szovjet támadás, amely a hitleristákat az Oderáig űzte vissza, amikor a Szovjet Hadsereg és a mellette harcoló első lengyel hadsereg felszabadította a lengyel "fő­várost. Egész Varsóban nem lehetett egyetlen ép házat, vagy lakást talál­ni. 1950 novemberében a Varsóban ülé­sező It. békekongresszus a nemzetkö­zi békedíjat a lengyel fővárosnak ítélte azért, mert a város a háborús pusztítással szemben a győztes, alko­tó munka és a békés újjáépítés jel­képévé vált. A HITLERISTA TITKOS LE­^ VBLTÁRAKBÖI. előkerült ok­mányok, valamint a nürnbergi per bi­zonyítják: Hitlerek kiadták a jelszót, hogv a várost teljesen ki kell foszta­ni és_ azután „a földdel egyenlővé kell tenni”. A városban több mint három hónapig garázdálkodó, pusztító né­metek „munkájának” mérlege ször­nyű képet nyújtott. Közel 12.000 há­zal teljesen leromboltak. 14.000 épü­letet többé kevésbbé megrongáltak. A lakások 80—90 százaléka romokban hevert. Az ipari berendezések 90 szá­zalékban megsemmisültek. A város valamennyi hídját és viaduktját a le­vegőbe röpítették. A városban talál­ható berendezések 50 százalékát el­pusztították, vagy elhurcolták. Majd­nem teljes egészében elpusztultak a varsói műemlékek is. Nehéz ma már elképzelni, hogy mi­lyen erőt, mekkora hitet, milyen vég­telen előrelátást követelt az a határo­zat, amelyet 1945. február 1-én az el­pusztított Varsóban a népi kormány hozott: „Varsót fel kell építeni, Varsó Lengyelország fővárosa 'marad.” A GIGANTIKUS ÉPÍTKEZÉS méreteiről meggyőzően beszélt néhány sokatmondó számadat. 1945— 1949-ben felépítettek és újjáépítettek mintegy 150 ezer lakószobát, 4 hidat a Visztulán, 25 főiskolát és tudomá­nyos intézetet, 142 kilométernyi utat, 32 kilométernyi csatornahálózatot, 86 kilométernyi villamos- és autóútvona- lat, számos nagv gvárat, ipari üze­met, elültettek 35.000 iát, 35.000 bok­rot. Az újjáépülő és felépülő, lengyel fő­városban új emberek születnek. A varsói kőművesek alkalmazták először Lengyelországban az élenjáró szovjet építkezési módszereket, itt kezdődött a munkaversenymozgalom, itt alkalmaz, iák először az új építési megoldáso­kat, amelyek ma már teret hódítottak egész Lengyelországban. J/arsó hét evvel ezelőtt halott volt. Ma már a több mini 700.000 lakosú életerőtől és mun­kától lüktető főváros dolgozói előtt a ragyogó jövő körvonalai bontakoz­nak ki. Varsó a szocializmus alapjait lefektető hatéves terv minden napjá­val szebb és ragyogóbb lesz. Varsó — a lengyel békés építés nagy műve. A jugoszláv parasztok nem hajlandók a titő ist a rablószövetkezetekben dolgozni A Tito-klikk több, mint kétmillió pa­rasztot kényszerített az úgynevezett „szövetkezetekbe”. Ezek a „szövetke­zetek" nem mások, mint kapitalista nagygazdaságok. A dolgozó parasztok — miután elvették földjeiket, állatai­kat és mezőgazdasági fölszereléseiket — kénytelenek munkaerejüket eladnj ezeknek a nagygazdaságoknak. A titó- ista banda ma már bevezette a nap­számokat és a „szövetkezeti" tagok teljesen mezőgazdasági bérmunkássá váltak. Milyen lehet a véleményük e „szö­vetkezetekről” a jugoszláv dolgozó pa­rasztoknak? Még az „Oszlobogyen” című titóista lap is kénytelen beismer­ni, hogy a parasztok körében ez a jel­szó járja: „A szövetkezet rabság! Ne maradj benne!" Egyes vidékeken már teljesen szét- zütlötíek az úgynevezett „szövetkeze­tek”. A drmiski járásban az utóbbi há­rom hónap alatt például mind a nyolc szövetkezet feloszlott. Szlavónia. Ma­cedónia, Dalmácia, Poszavina és más vidékeken a parasztok hónapokon ké­résziül bojkottáíták a mezei munkát. A vinkovici járásban a Tito-hadsereg volt kénytelen elvégezni az őszi betakarí­tást. A titóisták szekere már a lejtőre csúszott és hamarosan szakadékba zu­han. Az imperialisták mesterkedése az iráni kőolaj körül amerikai (tiporná- eia erőfeszítései már kö­zei fél év óta arra irá­nyulnak, hogy valami­lyen formában amerikai kézbe kaparintsák Irán köo’ajk'ncsét. Novem­ber közepén Washington­ban felmerült az a terv, hogy a Nemzetközi Új­jáépítési és Heiyreáld- tási Bank helyezze fel­ügyelete alá az á'.aino- sitott iráni kőolajat. Az angol kormánynak nem volt kifogása e terv el­len, nyilván azért, mert a terv nyitva hagyta azt a kérdést, hogy gyakor­latilag ki fogja irányí­tani az iráni olajkutak és ola j]eldolgozó vál a- iaiok ügyeit a Nemzet­közi Újjáépítési és Hely­reállítási Bank cégére alatt. Következésképpen London elérhette, hogy mint azelőtt, a k'óo'ajjal továbbra is az Angol- Iráni Kőolaj RT gazdál­kodhasson. Haszibi, Irán volt helyettes pénzügy- m in i s zt ere ki jelentetie: ,,A Nemzetközi Újjá­építési és Helyreállítási Banknak nyilván az a szándéka, hogy az iráni kőolaj kiaknázásának jo­gát legalább időlegesen valameyi külföldi tár­saságnak — az Angol- Iráni Kőolaj RT-nak, vagy valame u másik­nak adja át. Es éppen ez, ami .számunkra elfo­gadhatatlan, minthogy crszágunltban így ismét visszaállítanák az álla. nufsítást megelőző hely­zetet." December 31-én meg-' jelent Teheránban a Nemzetközi Bank kül­döttsége, ame’y egy bizonyos Prudhommeból és az amerikai Barbel Oti Corporation kőolaj- tröszt elnökéből, Reaber- böl állott, hogy értesü­léseket szerezzenek a huzisztáni olajkutak és kőolaj feldől gozó válla­latok értékéről, a volt Angol-Iráni Kőo ai RT esetleges kártalanításá­val kapcsolatban és meghatározzák azt a tőkét, amelyet a Nem­zetközi Újjáépítési és Helyreállítási Banknak be kellene fektetni az iráni kőolajipar terme­lésének folytatásához. Mint ezek a közlemé­nyek mutatják, az ame­rikai kőolaj monopóliu­mok szeretnék tisztázni, hogy a Nemzetközi Ban­kon keresztül milyen összeget ajánlhatnának Angliának a ielépésérj ha amerikai kézbe ve szik az iráni kőolajat. Ez a megoldás azonban nem tetszik Angliának. A londoni lapok szer­fölött elégedetlenek az­zal, hogy Reaber meg- je ént Teheránban. Az. iráni társadalom elité i a Nemzetközi Újjáépítési és Helyreál­lítási Bank beavatkozá­sát az iráni ügyekbe. A december 28-i teheráw tötneggyülés határoza­tában. kijelentette, hogy az iráni nép harcolni fog az olyan politika ellen, amely ezt a ban­kot az iráni ügyekbe való beavatkozásra ösz­tönzi. ÚJ KORSZAK Az Associated Press sajtóügynök­ség az új év küszöbén néhány kife­jező vonással kiegészítette az ame rikaí áidemokrácia képét. Mint e jól értesült ügynökség washingtoni tu dósítója közölte. Mac Grath igazsáq- ügyminiszter „megtette az első rend­szabályokat, hogy az Egyesült Álla mokban gyüjtőtáborokat létesítenek a veszélyes felforgató elemek számára, arra az esetre, ha ez szükségessé válik”. Tisztázzuk pontosabban e közle­mény lényegét. A gyüjtőtáborokat nem a gengszterek számára létesí­tik, akik Amerikában egész városo kát és államokat rettegésben tarta nak. Az államvagyon sikkasztott sem fenyegeti az a veszély, hoqy drót­sövények közé kerülnek. Nem. C tá­borokkal a Mac Carren törvénynek art a fejezetét akarják biztosítani, amely kizárólag haladó erők éhén irányul, s amely lehetőséget a-d az igazságügyminiszternek bírói ítélet és törvényes eljárás nélkül tömeges ..preventív” letartóztatásokra. A tények megmutatják, milyen méretű jogtiprásra készül az ameri kai reakció. Az Associated Press közlése szerint már építik a három, egyenként 3000 személyes főgyűjtő tábort Arizona és Oklahoma távoleső vidékein. De ez, hogy úgy mondjuk, csak az első menet. Egyidejűleg terv- bevették táborok létesítését Tule-La- keben, Kaliforniában, ahol a háború Idején 20.000 internált japánt és ja páneredetű amerikait tartottak. Az Egyesült Államok vezető körei ;eljesen azon az úton szándékoznak vezetni országukat,, amelyen nemrég a fasiszta Németország járt és amely annak vezető körei száméra hatal­mas katasztrófával végződött. 1952 január FA L USI L E VÉL Igen sokat tanultunk az elnökképző tanfolyamon Mi, a nógrádmegyei tszcs-k d­nőkéi, pártunk és államunk szerelő gondoskodásának következté­ben Szécsényben kéthetes tovább­képző tanfolyamon vettünk részt. Igen sokai tanultunk a Szovjetunió szocialista mezőgazdaságának élen­járó agrotechnikai tudományának és álaltenyésztésének, valamint mun­kaszervezésének Nipaszm.ataiból, me­lyeket mi felhasználva, a tanfo'yam után igyekszünk termelőszövetkeze­teinket erőssé, virágzóvá tenni. Most láttuk meg igazán, mennyi sok hi­bát követtünk el tudásunk hiányos­ságai miatt. Most érezzük, hogy a tanulás után frissebb lendülettel, szakszerűbben tudjuk majd végezni munkánkat, annak szettemében, amit Rákosi elív társ az országos tanács­kozáson elmondani. Elsajátítottuk az üzemterv heyes elkészítésének mód­ját és ezzel nagy lépést tettünk nő­vényttermeIésünk, Mlattenyésztésünk szociaVsia iránykása terén. Helye­sen látjuk a szövetkezeti demokrácia megvalósításának, a munkafegyelem megszilárdításának, a helyes jöve­delemé'oszt ásnak, á latállományunk növelésének kérdéseit és igyekezni fogunk ezt a gyakorlatban meg­valósítani. Kicseréltük egymással tapasztala­tainkat és mindnyájon egyformán úgy gondolkodunk, mint Kürtösi Já­nos elvtárs, a nagyióci tsz elnöke, aki azt mondotta, hogy a tanfo'ya- mon annyit tanult egy félnap, mint odahaza egy évig. Köszönetét mon­dunk pártunknak, ál anumknak, hogy tanulásunkat lehetővé tették, és ígér­jük szeretett Rákosi elvtársnak, hogy az itt tanultakkal elősegítjük a nagyobb terméseredmény elérését, tervünk teljesítését, a béketábor erő­sítését. De felhívjuk azon elnök elv­társainknak figyelmét is, akik e tan­folyamra nem jöttek be, hogy a do ­gozó nép fölük is elvárja a fokozot­tabb, alaposabb és körültekintőbb munkát. A feladatok állandóan nö­vekednek, a fejlődés az ő kedvükért nem fog megállni és ami tegnap jó volt, az már ma nem jó, de ami ma jó volt, az holnap nem fog megfe- ie ni. A fejlődéssel csak az tud lé­pést tartani, aki állandóan tanul. Vannak, akik lenézik a tanulás fon­tosságát, mint a nagyargéci tsz el­nöke aki nem jött be a tanfolyamra azzal a jelszóval, 'minek iöijek én be. tudok én mindent. Nekünk az a véleményünk, aki mindent tud. az igen keveset tud és az így vélekedő elvtársak szívleljék meg jó taná­csainkat. Igyekezzenek pántunk és népünk által rendelkezésre ■bocsátott Iskolákat és tanfolyamokat kihasz­nálni, A tudásuk ne felületes, hanem alapos legyen, mert ezt követeli tő­lünk a fokozódó osztályharc, a ter­méseredmények fokozásáért. népünk élet szinvona ónak emeléséért folyta­tott kemény harc. A szécsényi tsz e'nőkképzö tanfo­lyam hálgaiói: Urban János, Bérlők István, Cesznák Pál, Családi Imre és még sok a áirás. Idő előtt kijavítjuk a munka- és erőgépeket A szécsényi gépállomás dolgozói mun­kafelajánlásokat tettek Rákosi elvtárs születésnapjára. Szeretni Sándor bri­gádvezető vállalta, hogy a brigádjára k’szabott nyolc erőgép moiorrészének kijavítását február 22-re befejezik. Si- migy János a tárcsák és ekék február 22-re való kijavítását vállalták. Percze József pártonikíviiii traktorista vál akta, hogy munka után egy erőgépet kijavít. Egyéni felajánlást tett még több mint 10 dolgozó, hogy méltóképpen ünne­pelhessék szeretett vezérünk, Rákosi elvtárs 60. születésnapját. DOMSZK! GYÖRGY ieveéző. Gyeivsí István 120 százalskra teljesíti tavaszi szántási tervét A szécsényi állami gazdaság is mun- kafelajanláistíkkal készül e nagy napra. Kovács István levelezőnk a következő­ket írja ezzel kapcsolatban: „Burgundi István kovács munkatár­sával együtt az összes fogasboronát március 9-e helyett február 29-re üzem­képes állapotba helyezi. Gyetvai István traktorvezető a tavaszi szántási nor­mát 120 százalékra teljesíti. Balázs József traktorvezető 5 százalékos üzem­anyagcsökkentéssel 110 százalékra emeli teljesítményét. Egyéni versenyre hívta Perce Istvánt és Szedlák Józse­fet, Gyenes Ká'mán fogatos egyéni versenyre hívta Gál Józsefet és vállal­ta, hogy a trágyakihordásban 145 szá­zalékot fog elérni. Vince István foga- tos AdÁm Józsefet, Rigó István //. Lantos Jánost hívta ki versenyre. 156 munkaegységet szereztem a csoportban Ma lehetőség van arra, hogy mi, asszonyok is jelentősen hozzájárul­junk életünk jobbátéte éhez, munkán­kon keresztül. A városi asszonyok és lányok a gyárakban dolgoznak. Ne­künk, falusi asszonyoknak Is nagy le­hetőség van arra, hogy férjeink mel­lett mi is dolgozzunk. Én a karancs- sági Alkotmány tszcs tagja vagyok. Az elmu’t évben 158 munkaegységet teljesítettem. Ezután járó jövedelmem F ej'ődő szocialista iparújuk kö­vetelménye sok új műszaki és más magas képzettsége szaik- kátter kiiinevelésiét teszi szükséges­sé. Ezeket a® új kádereket a mun­kásosztály Ráfiból és lágyaiból, a. dol­gozóik gyermekemből neveljük ki. Uj értelmiségünkre a felemelt ötéves tervünkben, a szocializmus építésé­ben komoly megtisztelő feladat vár. Nékik kelt szocialista építőmun- kánlk parancsnoki posztjain helytállni. Az 1951/52-es évi isko'áztatási ter­vünk során az előirányzott tervet me­gyénk területén főbb vonásokban tel­jesítettük. Ehhez a munkához hozzá­járult a középiskolai és a területi DISZ- szer ve zetek mimikája is. Az 1952/53-as év az iskoláztatás te­rületén komoly feladat hárul DlSZ-bi- zottságainkra és alapszervezeteinkre. Az elmúlt év hibáin okulva, tapasz­talatait felhasználva, szívós politikai felvilágosító munkán keresztül el kell érnünk, hogy eeévi iskoláztatási ter­vünket részleteiben is teljesítsük. A középisko'ai DISZ-szervezetek vezető­ségének és ifjúgárdistáinak már most meg kel! indítani az agitációs munkát a tanulók szülei felé, de maguknak a tanulóknak is magyarázzák meg, hogy Kedves Elvtársak! Szeretném felhívni a figyelmet gr ra, hogy nagyon gyakran — így január 17-én reggel is — a salgó­tarjáni üveggyár ipari vágányán a tolatást abban az időben végek el, amikor rengeteg dolgozó igyekszik a munkahelyére, hogy munkáját lelki­ismeretesen, a kitűzött időben meg­kezdhesse. E napon reggel több, mint 10 percig tartón a tolatás úgy. hogy körülbelül 120—150 munkába siető dolgozó volt kénytelen — sokan szitkozódva — megvágni a művelet befejezését. A türelmetlenkedők kö­zül többen felugráltak a mozgó sze­relvényre és így igyekeztek átjutni a vagonok által elzárt úton. Ez a művelet pedig életveszélyes. A sö­tétben, az amúgy is csúszós lép­csőkre való kapaszkodás, a túlolda­lon a síkos talajra való leugrás ko­moly balesettehétöségeket rejt ma­gában, 11 mázsa búza, 350 kilogramm árpa. 700 kilogramm kukorica, 300 kilo­gramm zab, 900 kilogramm burgo­nya, 47 kilogramm cukor, oiaj, gyü­mölcs lett. Ezzel az eredményemmeJ verem vissza az ellenség rágalmát, akik azt terjesztik, hogy a tszcs-ben csak a lusták, hanyagok érvényesül­nek. Én, mint csoporttag fölhívom a családját és hazáját szerető asszonyok és lányok figye'mét, hogy vállaljanak ők is munkát. Jöjjenek a tszcs-be, nálunk a munka nem szégyen, jó mun­kánkkal növeljük a béketábor erejét. Ezért szólók az iparban dolgozók fele­ségeihez, hogy jöjjenek a tszcs-be, több kéz, nagyobb terményt jelent! Ifj. Barta Lajosné, Karancsság „Ha helyesen akarjuk nevelni gyermekeinket, nekünk, szüléknek is tanulni keir Levél a »«»trkesxíőwéghe* T ársadalmunk a család és az is- ko’a e é azt a feladatot tűzi, hogy erős, acélos, a hazához hü jiata.okat neveljünk, akik új. igaz­ságos és boldog életünk lelkes építői lesznek. Minden szülő vésse mé­lyen a szivébe Maka­renko tanítását: „A gyermek nemcsak a mi örömünk, ha'iem ugyan­akkor leendő honpolgár, akiért az ország egész szitu: előtt jelelösek va­gyunk.'' Az állam, a társadalom szigorúan szátnonkéri mindnyá­junktól, hogy mennyire teszünk eleget szülői kötelességünknek. A szü­lők igen sokszor haj­landók elfoglaltságukra hivatkozva mentséget keresni arra, hogy nem foglalkoznak gondosan gyermekeik neve ésével. Nem helytálló az ilyen, kifogás. En négy gyer­mek édesanyja vagyok és mindenhez van időm, mert pontosan beosztok minden percet. A szülők úgy osszák be idejüket, hogy naponta I—2 ó-ál a gyermekükkel tölthes­senek. Minden szülő azon igyekezzen, hogy segítse gyermekét a ta­nulásban. ne maradjon le a nálánál jobban ta­nuló társától. Hogy a szülők mennyire foglal­koznak gyermekeikkel, azt le tudjuk mérni egy- egy oszló'y tanulmányi eredményéből. A zagy- vapálfalvi központi ál­talános iskola felsőbb tagozatára nézve szé­gyen, hogy az alsóbb tagozat, a VI. a) osz­tály n magaviseletben és a tanulásban előttük já'. Ebben az osztály bon jó ko.lektív szellem van. Sztálin elvtárs szü- letésnaojára legszebben dekorálták ki osztályu­kat, házi könyvtú'at alakítottak és megnyer­ték a vándorzászlót. A nyolc osztály közül ők a legjobbak. Ennek « szép eredménynek az az oka, hogy ebből az osztályból látogatja « legtöbb szülő a szülök iskoláját és az ott ta­nultak alapján helyes módszerrel tudja irányí­tani gyermekét. Ebből minden szülő előtt vi­lágossá válhat, ahhoz, hogy gyermekét helye­sen tudja nevelni, neki is tanulnia ke'.L ifj. Tajti Sándomé levelező, ZagyvapM- falva. Üveggyár* DISZ szervezeteink felelőssége, az ezévl iskoláztatási munkák sikeréért Á Sa!gótarján-Külsőpályaudvar vezetőinek figyelmébe a szocializmust csak jól képzett mű­szaki és egyéb szaktudományokkal rendelkező vezetőkkel tudjuk felépíte­ni. Fontos feladat DlSZ-szervezeteink előtt, hogy a munkásszárrnazású ta­nulók közül a nagyüzemi munkások gyermekeit, s a parasztszármazásúak közül pedig a szocialista szektorban dolgozó szülők gyermekeit győzzük m©g elsősorban a tovább tanulás fon­tosságáról. Eiz ne jelentse azt. hogy a kisüzemi és az egyénileg dolgozó pa- rasztszármazású szülők gyermekeit kirekesszük a középiskolai tanulásból. A középiskolai DISZ-szervezetek veze­tőségei és aktívái egyéni beszélgeté­sen keresztül foiglalikozzairia'k a tovább­tanulni készülő fiatalokkal. Ha a ta­nulónak van kedve továbbtanulni, csak a szülei nem engedik, akkor men­jenek el a tanuló szüleihez és győz­zék meg. hogv gyermekét tovább ta­níttassa. Érezniük kelt a középiskola? DISZ-szervezetek vezetőinek, hogy a fiatalok továbbtanulásának az elősegí­tésében felelősségteljes feladat háru’ rájuk. Bugyi Magdolna, a megyei DISZ-bízottság oktatási felelőse t Tekintettel arra, hogy a sínpár külső oldalán lakók és a Hajek Rezsö-utcából jövők munkahelyük elérésére kénytelenek keresztül, men­ni az üveggyárhoz vezető sínpáron — intézkedni kellene arra vonat­kozólag, hogy a tolatást más idő­ben végezzék el. Ma, amikor azért harcolunk, hogy minden üzemben megtörténjen a pontos munkakez­dés, el kell hárítani azokat az aka­dályukat, amelyek a munkába siető­sét feltartóztatják. A türelmetlenbe- dök egyrészt; a szerelvény személy­zetét támadta a történtekért. Ez helytelen, mert ők csak a tolatás technikai lebonyolítását végezték el, A hibaforrása a kiadott rendelke­zésben rejlik és ezért arra kell tö­rekedni, hogy a jövőben ilyen hely“ felen és célszerűtlen rendelkezés ne történjen. Df. Szafkfrt Géz«', I Szabad íkógrad levelezőji

Next

/
Thumbnails
Contents