Szabad Nógrád, 1952. január (8. évfolyam, 1-9. szám)

1952-01-19 / 6. szám

1952 fara lír T9.

szarai) xSfínXi)

3

LENIN VELÜNK VAN

..... ...■!■ II '«»

P

ÁRmUNKA TAPASZTALATAI *

A tag- és tagjelöltfelvétel jelentősége

Az alábbiakban részleteket közlünk Naqy Kálmán elvtársnak, a megye- pártbizottság titkárának január 14 én a pártoktatás házában elmondott beszédéből:

jA marxista-leninista párt életében nagy jelentősége van a tag- és tagjelöltfelvételinek. Lenin, Sztálin elvtárs, Rákosi elvtárs szinte minden beszédében és írásában fogia kozik a pártépítés e fontos részével. Sztáiin elvtárs úgy határozza meg, hogy ,.a pártnak mindenek előtt a munkásosztály élenjáró csapatának kell tennie. — A pártnak állandóan és rendszeresen gondoskodnia kell arról, hogy a munkásosztály legjobb, legöntudatosabb tagjait felvegye soraiba, hogy ezzel még szorosabbra fűzze a párt és a munkásosztáÉv közötti kapcsolatot.” Azzal, ha a dolgozók legjobbja t felvesszük pártunkba nemcsak számszerűleg és minőségileg erősítjük pártunkat, hanem növeljük pártunk tömegbefolyását. A párt és a tömegek közötti kapcsolat jelentőségé re ugyancsak Sztálin elvtárs hívta fel a figyelmet, amikor azt mondja: „Szabálynak ismerhetjük el hogy a botee- vikok mindaddig, amig megőrzik kapcsolataikat a nép széles tömege vei. le győzhetetlenek.” Ebből következik az. hogy a lag- és tagjelöltfelvétel elhanyagolása vétkes könnyelműség.

Ahhoz, hogy valaki párttag lehessen szükséges — amint pártunk szervezeti szabályzata is leszögezi — hogy magáévá tegye a párt célkitűzéseit, elfogadja pártunk programnyilatkozatát, politikai irányvonalát, résztvegyen valamely alapszervezet munkájában, alávesse magát a párt- íegyeiemnek és rendszeresen fizesse tagsági járulékát. Azt gondolni, hogy ilyen emberek máról holnapra születnek, helytelen lenne. Ezek az emberek csak a pártunk által kitűzött feladatok megoldása közben, harc közben nevelődnek ki. A párt a'ap- szervezetei viszont megkönnyíthetik a széles dolgozó tömegnek azt, hogy a harcba belekapcsolódjanak azáltal, ha rendszeres politikai felvilágosító munkát végeznek a tömegek között ha napról napra megmagyarázzák a dolgozóknak pártunk poétikáját és azt, hogyan vegyenek részt annak végrehajtásában. Így belekapcsolni a dolgozók széles tömegét pártunk po litikájámak végrehajtásába annyit jelent, mint a tömegeket saját tapasztalataikon keresztül, nevelni s eredményeink kiharcolásának tudatos részvevőivé tenni, Ezáítal közel kerülnek pártunkhoz, felismerik a legjobbak, hogy pártunkban a helyük, ezzel nő pártunk tekintélye is.

Pártunk az illegalitás éveiben

is nagy súlyt fektetett a tagfelvételre. Az illegális Kommunista Pártnak létkérdés volt a tagfe'vétel. — Vájjon csökkent-e jelentősége most nálunk a szocializmus építése közben? Azt hiszem nem csökkent. Ugyan ilyen nagyjelentőségű a tagfelvétel a hatalmon lévő párt szempontjából is a szocializmus építésének nehéz feladatai közepette. A szocializmus építésének nagv fe!adatait csak akkor tudja a párt sikeresen megoldani, ha azt a széles tömegek magukévá teszik és a párt mozgósítani tudja a tömegeket célkitűzéseinek megvalósítására.

Az élesedő osztályharc közben az ellenség megpróbálta és megpróbálja ügynökeit becsempészni a pártba, mint Rajkot, Szőnyit és banditatársaiit hogy belülről bomlasszák és megsemmisítsék a pártot. Ez fokozott éberségre inti párttagjainkat. Ezért rendkívül fontos, hogy az éberség már a tag- és tagjelölt felvételénél kezdődjön, amit azáltal érhetünk el, ha minden párttagunk feieiősnek érzi magát. a< párt tisztaságáért. Szervezeti szabályzatunk ezért kimondja, hogy a párttagság előiskolája a tagjelöltség. „A tagjelöltség célja-: lehetőséget adni annak, aki a párt tagja akar lenni, hogy megismerkedjék programjával, s hogy a pártnak módja tegyen meggyőződnie a jelölt hűségéről, a párt és a népi demokrácia iránt." Eb- böl világosan látszik, bogy a tagje'ölt- felvéte’t csak szigorúén egyéni elbírálás alapján lehet végezni. Hogv egyénileg el tudjunk bírá’ni egy dolgozót, ahhoz szükséges, hogy rendszeresen foglalkozzunk vele, neveljük, segítsük munkájában és megismerjük jó és rossz tulajdonságait, lelkesítsük alkotó kezdeményezésre.

annak funkcionáriusok me.

gyénkben, akik elhanyagolták a tag- és tagfjelöltfelvétel kérdését, „u't- rabaloldali” álláspontra helyezkedtek, amely a párt tömegektől való elszakadását jelenti. Egyik községi párttitkárunk, mikor fölvetettük, mi az oka,

hogy náluk évek óta nem volt tag- és tagjelö.tfelvétel, azt válaszolta: „Mi most nem veszünk föl tagot, mert azok, akik most be akarnak lépni, beléphettek volna már 1945-ben.” Nem szabad elfelejteni, hogy a mi pártunknak tömegpártnak kell lennie, olyan pártnak, amelyben a munkásosztály, a.dolgozó nép legjobbjai sorakoznak, de amely párt ezer és ezer szállal össze van kötve, össze van fonva a tömegekkel. Ezek a pártszervezetek megfeledkeznek arról, hogy a mi dolgozóink napról napra ezrével bi: zonyítják be a párthoz való szerete- tüket és ragaszkodásukat. Megfeledkeznek arróli, hogy a felszabadulás óta és már a fasizmus nehéz éveiben is a dolgozók széles tömege saját tapasztalatából győződött meg pártunk iganságárói. Figyelmen kívül hagyják az ilyenek a dolgozó tömegek azt a hallatlanul nagy politikai fejlődését is, amelyen munkásosztályunk és dolgozó népünk a felszabadulás óta keresztülment. Lebecsülik a dolgozó tömegek politikai fejlődését és ezért képtelenek megérteni azt, hogy azzal, ha valaki sztahanovista, élenjár a termelésben, vagy azzal, ha valamely dolgozó paraszt két háromszáz százalékra teljesíti beadási kötelezettségét, pártunkj célkitűzéseinek megvalósítását segíti és dolgozóink megváltozott viszonyát juttatják kifejezésre. Megfeledkeznek arról, hogy ezeknek a dolgozóknak csak segíteni kelik, megmutatni az utat ahhoz, hogy pártunk tagjai sorába kerüljenek. Azok, akik arról beszélnek, hogy nincs tagjelöltnek alkalmas dolgozó a területükön, saját gyönge munkájukat igyekeznek leplezni és lebecsülik pártunk nevelő munkáját, melynek következtében állandóan úi és új erők nevelődnek ki, akik jók és alkalmasak arra, hogy felfrissítsük, s egyben erősítsük velük pártunk sorait. Pártszervezeteink legutóbbi tapasztalatai bizonyítják, hogy ez így van. Értünk el az utóbbi időben nagy javulást, de ha a lehetőségeket nézzük, azt kell megállapita nunk, hogy még igen le vagyunk maradva a tag- és tagjelöltfölvételnéi Nemcsak azért, mintha nem lett volna jelentkező, vagy arra alkalmas dolgozó, hanem mert pártszervezeteik most sem tekintik állandó felu adatnak a fag- és tagjelöltfelvételt.

z új tagok felvételénél irányító szempont legyen pártunk szociális összetételének* további javítása. Ezért elsősorban munkásokat és szegényparasztokat vegyünk fel pártunk tagjai sorába. A Politikai Bizottság határozata felhívja a figyelmünket arra, „hogy a munkástfjúság, -dolgozó nők, valamint m építőmunkások, a termelésben jó eredményt felmutató műszaki értelmiség közül vegyünk fö| párttagot”. Nem hajtottuk végre teljesen a Politikai Bizottság határozatát, mert nem tanulmányoz tűk eleget és egyes funkcionáriusok az értelmiséget ma' is a régi szemmel néz!k. Keli-e bizonyítani az elvtársak előtt, hogy a szocializmus építésében, közelebbről a munkaverseíiyben, a műszaki előfeltételek biztosításában vagy falun a gyermekek nevelésében

Falusi level

Makó János

13 literre emelte a fejési állagot

Az újmajori kísérleti gazdaság dolgozói nagy lendületlel fogtak, hozzá ötéves tervünk harmadik évének megvalósításához. Dolgozóink épúgy, mint a múlt évben most is maradéktalanul teljesíteni akarják tervüket. Ezért párt- szervezetünk most még nagyobb gondot fordít a verseny fokozására és a dolgozók nevelésére, amely a munka- fegyelem megszilárdítását fogja eredményezni.

Az eredmények már most megmutatkoznak, mert Makó János a II literes fejési átlagot 13 literre emelte. A teclaki üzemegységben Bábu Janos 145 százalékos eredményt ért el szarvasmarhahiztalásnál. Számos dolgozónk termelési eredménye bizonyítja gazdaságunk példás munkáját, amely méltán váltja ki az egyénileg dolgozó parasztok és a tszcs-k elismerését.

Vincze István, MDP-titkár.

BEFEJEZTÜK A BRIGÁDVEZETŐI TANFOLYAMOT

Január 12-én befejeződött Pásztori a tsz brigádvezetői tanfolyam. Tíz napon keresztül a hallgatók azon voltak, hogy minél többet sajátítsanak e! a szocialista munkaszervezésből. A sajtó, konzultáció, szeminárium, egyémilyen nagy szükség van az értelmiség jó munkaijára. Ugyancsak súlyos hiányosság, hogy kevés a fiatalok és a nők száma pártunkban és nem egy pártszervezetünket a kiöregedés veszélye fenyegeti, mert kevés fiatalt vesznek fe! soraikba. Helyes lenne, ha ezek az elvtársak' elmennének a DISZ szervezetekbe és akkor mindjárt rájönnének, hogv területükön sok falai van. De van olyan is, aki sem a párt- szervezet, sem a DISZ szervezet munkájába nincs bevonva, de annál jobban foglalkoztatja őket a klerikális reakció. Ehhez a hibához hozzájárult tőmegszervezeteink gyenge munkája is a tagjelöltfelvételnél, hogy még mindig előfordul, hogy a DISZ nem él a Szervezeti Szabályzatban b'ztosrtott ajánlási jogával.

JP ártunk II. kongresszusa fő

stratégiai kérdésnek jelölte meg a mezőgazdaság szocialista átszervezését. Ezt a feladatot csak akkor tudjuk megoldani, ha falun, különösen tszcs-inkben erős pártszervezeteink vannak, ha az egyénileg dolgozó parasztok között növeljük pártunk befolyását. A balassagyarmati városban, a szécsényi és a rétsági járásban kevés dolgozó parasztot vettek fel, a vezetőség nagyrésze aíkal- mazottakból áll vagy két la ki dolgozóból, akik nem ismerik megfelelően a dolgozó parasztság problémáit. Eb bői a hiányosságból ered, hogy falun nem tudtuk kialakítani] » legutóbbi időkig azt a hangulatot, ahol az állami fegyelem megsértése szégyen és gyalázat. De így vagyunk ezekkel az elv- társakkal a termelőcsoportok szervezésénél is. A legjobb esetben ugvan belépnek a csoportba, ugyanakkor maguk nem tudnak elmenni dolgozni, de nem megy a feleségűk sem. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy a csoportok tagjainak mintegy egvharmada nem végzett munkát ez elmúlt évben a csoportban.

Beszélnünk kell erről a kérdésről azért is, mert egyes járási bizottságaink kevés dolgozó parasztot külde- denek pártiskolára, mert rendszeres foglalkozáson nem eléggé értetik meg velük a tanulás Fontosságát. Hogy dolgozó parasztságunk politikai fejlődésével párhuzamosan egyre nagyobb számban jöjjön pártunk soraiba, elsősorban rajtunk múlik.

4 tag- és tagjelöltfelvétel hely- ^ zete a'zit is mutatja, hogy párt- szervezeteink nem kielégítően foglalkoztak a tömegszervezetekkeil. Nem segítették őket abban, hogy széles párton- kívüli aktívákat mozgósítsanak a feladatok elvégzésére. Pedig ez vált volna tagjelölt utánpótlásunk egyik legfőbb forrásává. Ezrével vannak megyénkben olyan dolgozók, akik szánté naponta és óránként tesznek tanúbizonyságot, hogy a szocializmus áldozatkész építői, pártunk lelkes és hű követői. Nekünk az a feladatunk, hogy megtaláljuk és tervszerű nevelésen keresztül pártunk soraiba vezessük ezeket az új erőket. Minden egyes párttaggal erősebb lesz hazánkban az a fegyelmezett hadsereg, amely Rákosi elvtárs bölcs vezetésével leküzdve minden akadályt, sikeresen oldja meg a szocializmus építésének nehéz feladatait.

ezőink írják

ni tanulás és szabad foglalkozás után este 10-től 11 óráig beszélgettek az anyagról és nem nyugodtak addig, mig volt olyan köztük, aki valami- nem értett. Fekete István a diósjenői Totbuchin tsz brigádvezetője elmondotta, hogy sok rábeszélés után jött el a tanfolyamra. Most igen örül, mert a tanultak után sok olyan káros munkára jött rá, ami eddig gátolta a tsz fejlődését. A ha ligáitok megfogadták, hogy hazatérve, a tanultak alapján segítenek a jobb munkaszervezet kialakításában, csoportjaik megerősítésében.

Weis Endre,

iskolavezető.

Két traktort javítunk ki január 31-ig

A szécsényi állami gazdaságban is megindult a gépjavítás, amit a dolgozók munkaversenyben végeznek. Gyetvai István, Balázs József, Perce István és Szediák József, Vankó Sándor gép csoport ve zetö ve I együtt vállalták, hogy a munkaidő pontos kihasználásával, a munka helyes beosztásával, 2 darab Hoflierr-traktort február 15-e helyett január 31-re üzemképes állapotba helyeznek. E vállai'ásuk teljesítése nagyon fontos, mert ez a föltétele annak, hogy a többi gépjavításokat is be tudják fejezni a tavaszi munkák megkezdéséig.

Kovács István,

Szabad Kógrád levelezője.

H

uszonnyolc éve távozott el

tőlünk Lenin elvtárs. Nem halt meg, halhatatlan a tikja, munkássága, szelleme itt é[ közöttünk és napról napra tanít, vezet bennünket. Lenin megteremtette a bolsevikok pártját, azt a hadsereget, amely számtalan csapást mért az ellenségre, vezette a munkás- osztályt előre, a győzelemre. Lenin teremtette meg a ttovjei államot, amely mélységes együttérzésre talál az egész világ munkásainak és parasztjainak szivében, amely megkönnyíti az egész világ dolgozóinak győzelmét a tőkések felett.

Lertin köztünk van, él és műve egyre maradandóbb, céljai egyre győzedelmesebbek és milliók tesznek tanúságot

a vi.ág minden sarkából, hogy Lenin nemcsak az orosz proletariátus vezére volt, hanem a földkerekség va amennyi dolgozójáé.

Leninnek, a Lenin áltat vezetett győzelmes Októberi Forradalomnak köszönhetjük mi, magyarok is szabadságunkat.

Len n tanítását követjük, amikor fennen hordozzuk a párttag magasztos forgalmát, amikor dolgoztunk legjobbjait vesszük fel a párt soraiba. Tőle tanulunk, amikor pártunk vasfegyelme nőve,ésével — növe'jük e-ejét is, amikor egyre szilárdabbá, következetesebbé, harcosabbá tesszük párttagjainkat.

L

enin hagyatékát tekintjük

a magunkénak, amikor erősítjük, őrizzük pártunk egységét. Az ő tanításának teszünk eleget, amikor pártunk és a dolgozó tömegek kapcsolatát állandóan szilárdítjuk, mert tudjuk, hogy a pá't addig legyőzhetetlen, amíg nem szakad el a tömegektől. Nincs nagyobb tisztesség, mint ehhez a hadsereghez tartózni, nincs szebb feladat, mint tagnak lenni abban a pártban, amely a Bolsevik Párt pé.dóján hazánkban irányítja a szocializmus építését.

Amikor erősítjük hazánkban a proletariátus diktatúráját —- tJnin tanítását követjük. Ez annyit jelent, hogy a dolgozók széles tömegeit vonjuk be a vezetésbe, hogy munkánk minden eredményének kiindu’ópontját a tömegek forradalmi lendületébe, alkotó e-ejébe vetett hitünk adja. Erősítjük a proletariátus diktatúráját, amikor a vezetés magasabb művészetére tanítjuk tanáA Szikra kiadásában megjelent magyar nyelven V. I. Lenin 23. kötete. A kötet azokat a müveket tartalmazza, amelyeket Lenin az 1916 augusztusától 1917 márciusáig terjedő időszakban írt. A müvek többsége azt a harcot tükrözi, amelyet Lenin és a bolsevikok az imperialista háború és a 11. lnternacionáléhoz tartozó pártok vezéreinek, a nyílt szociálsoviniszlák- nak és centristáknak áruló politikája ellen fovtattak. Ebben a kötetben Lenin kifejtette azt az új e'méleti tételt, amelynek értelmében a szocializmus egyidejű győzelme valamennyi országban lehetetlen, viszont a szocializmus győzelme egy, egyedülálló kapitalista országban lehetséges, továbbá megalapozta az igazságos és igazságtalan háborúról szóló tételt.

A kötet jelentős része azokból a müvekből áll, amelyekben Lenin megszabta a forradalmi szociáldemokraták feladatait az első imperialista világháború (1914—1918) időszakában. Lenin „Az imperialista ökonomizmus születőben lévő irányzatáról”, „A marxizmus karikatúrájáról” és az „Imperialista ökonomizmusró!” című cikkekben a Buharin—Pjatakov-féle pártcsainkat, amikor a termelési értekezleteken százezrek vitatják meg az évi terv teljesítésének kérdését, amikor e&yre jobban e mélyül dolgozó népűnkben a szocialista építés iránti felelősségérzet.

E diktatúránk álapja a munkások és parasztok szövetsége. A munkás- osztály harcolt a földosztásért, a munkásosztály védte meg e négy vívmányt. Most pedig egyre több géped, traktort ad a falunak, így emeljük a terméshozamot — emeljük dolgozó népünk életszínvonalát. E szövetséget erősítjük, amikor a munkások és parasztok, közötti gazítasági együttműködés megjavításávál lehetet enné

tesszük az üzérek és kutákok spekulációját. Diktatúránkat erősítjük a december t-i határozattal és azzal, hogy segítjük a dolgozó parasztságot a társaj nagyüzemi gazdá'kodás útjára va'ó átállásra. E szövetség nélkül nem győzhettük volna le sorra a 'égi rend maradványait.

L

enin tanításait követjük, amikor fejlesztjük néphadseregünket, amikor legjobb fiainkat kö djük a hadseregbe. Az imperialisták és be sö ügynökeik minden győzelmünk után ezerszeresre fokozott düh- vei próbátják visszaállítani rendjüket — tanít benőnket Lenin elvtárs — és ez még időszerűbb, mint valaha.

Leninhez vagyunk hűek, amikor hűek vagyunk nagy felszabadítónkhoz, barátunkhoz, a Szovjetunióhoz.

Az ő tanítását. követjük, amikor szocialista építésünkben újabb és újabb sikereket érünk el és ezzel bátorítjuk és segítjük ti még elnyomott népek harcát, amikor nem kíméljük erőnket, ha a béke megvédéséről van szó.

Amikor szocialista hatafiságra és pro etár nemze’köziségre neveljük dd- gozóinkat, amikor erősítjük és szélesítjük az egész világ dolgozóinak szövetségét — megint csak Lenintől tanulunk. A nagy Leninhez vagyunk hűek, amikor a Szovjetunió vezetésével együtt menetelünk azokkal a százmilliókkal, akik elszántan harcolnak a békéért Is éberen figyelnek a háborús gyújtogatok mesterkedéseire.

E

RRE TANÍT bennünket napról napra Lenin elvtárs, ezért van az, hogy ö minden nap köztünk van, hogy halhatatlan műve egyre fényesebben mutatja végső győzelmünk útját.

ellenes csoportnak a marxizmussal szemben ellenséges álláspontját bírálja és az új történelmi viszonyok között továbbfejleszti a bolsevik pro- ^rammot a nemzetiségi kérdésben. Ebben a kötetben jelenik meg az „Előadás az 1905-ös forradalomnál”, amelyet Lenin Zürichben a munkásifjúság gyűlésén tartott s amelyben mélyrehatóan és minden szempont figyelembevételével általánosította az első orosz forradalom tapasztalatait. „Az 1917 március 4-i (17-i) tézisek fogalmazványa”, a „Levelek a távolból”, ..Az OSZDMP feladatairól az orosz forradalomban”, „Az oroszországi forradalom és a világ munkásainak fe'- adatai ’ című és más müveket Lenin az 1917-es februári forradalom legelső napjaiban írta. Lenin ezekben elemezte a forradalom erőviszonyait és felvázolta a burzsoá demokratikus forradalomról szóló, a szocialista forradalomra való átmenet perspektíváit. Leninnek Művei 23. kötetében szereplő munkák, mind a marxizmus nagyvonalú alkalmazását, kibővítését és továbbfejlesztését jelentik. Legnagyobbrészt most jelentek meg először magyar nyelven.

„Emlékezzetek lljicsre, szeressétek, tanulmányozzátok Őt, tanítómesterünket, vezérünket!"

Sztálin

V. I. Lenin Müvei 23. kötete