Szabad Nógrád, 1952. január (8. évfolyam, 1-9. szám)

1952-01-19 / 6. szám

A tag- és tagjdől ti elvétel jelentősége A megyei levelezökonferencia hozzászólásaiból Pedagógusaink feladata a tanulmányi fegyelem megszilárdításában | MDP NÓG RÁD MEGYE I PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA VIII. ÉVFOLYAM, 6. SZÁM. ARA 50 FILLÉR 1952 JANUAR 19. A t«zcs-k és gcpálSomások megyei tanácskozása elé \ BÁNYÁK, ÜZEMEK ÉS \ MEZŐGAZDASÁG DOLGOZÓI MEGFOGADJÁK RÁKOSI ELVTÁRSINAK: minden erejükkel harcolnak a harmadik tervér sikeréért Q1 ógrádmegye dolgozói héhány nap óta ezrével írják a levelet Rákosi eivlárs címére, amelyben hálájuk . és szeretetük jeléül szocialista kötelezettséget vállallak tervük teljesítése, túlteljesítése mellett, hogy azok a tervek, amelyekért- pártunk vezetésével és Rákosi elvtárs irányításával harcolunk, maradéktalanul megvalósuljanak. Bányászaink terven felül adnak szenet a hazának A termelőszövetkezetek és gép­állomások'élenjáró küldötteinek má­sodik országos tanácskozása kris­tálytisztán felszínre hozta a falu szocialista átépítése terén elért ra­gyogó eredményeket, de rámutatott azokra a hibákra és fogyatékossá­gokra is, amelyek gátolják a szö­vetkezeti mozgalom további erőtel­jes fejlődését. A tanácskozás részt­vevőinek felhívása megmutatja a hibák kijavításának útját is. Ha visszatekintünk az első me­gyei tanácskozás óta eltelt időre, megállapítható, hogy megyénk szö­vetkezeti mozgalma különösen az elmúlt évben sokat fejlődött. 54-ről 106-ra emelkedett szövetkezeteik száma. 4700 szövetkezeti dolgozó több mint 20.000 hold szántóföldön gazdálkodik, egyre szélesebb kör­ben alkalmazva az élenjáró szov­jet agrotechnikai eljárásokat. Ezek­nek segítségével például a pásztói Szabadság 26 mázsás árpatermést, a homokterenyei Béke több mint egy vagonos holdankénti burgonyater­mést, a jobbágyi Uj otthon 280 mázsás kukoricatermést értek el. Az 1951. évi zárszámadások cso­portjaink megerősödéséről, a szö­vetkezeti és üzemalap növekedésé­ről. a közös vagyon gyarapításáról, a tagok gazdagabb életéről adnak számot. A dejtári József Attila tsz egy év alatt 638.000 forinttal emel­te szövetkezeti alapját. A dejtárihoz hasonlóan csoportjaink többsége bebizonyította, hogy a társasgazria! kodás útja valóban egyet jelent a jobb és eredményesebb munkával, több élelemmel, ruhával, s kultúrá­val. Herceg János, a kecskédpusz- táj Dózsa tsz tagja harmadmagával dolgozva 420 munkaegységet telje­sített. Ez utáni jövedelme 720 litet bor, 14 liter pálinka, 12 mázsa bú­za, 7 mázsa burgonya, két mázsa kukorica, 111 kiló alma lett. Év közben felvett pénzelőlege megha­ladta a 2000 forintot. Háztáji gazdasága is jól fizetett. Két ser­tést hizlalt. Magának ruhát vett. így beszél életéröl: „Becsületes munkám után megvan mindenem, ilyen jól még nem éltem soha.” Szá­mos ilyen példát lehetne felsorolni szövetkezetünk életéből, ami bizo­nyítja: pártunk jó és helyes utat mutatott a dolgozó parasztság fel­emelkedéséhez. A zárszámadási mérlegek nem­csak az eredményeket, hanem a hi­bákat is megmutatták, amelyek in­tő például szolgálnak a jövőre néz ve. Egy helyen az állami hitelek helytelen felszedése, amely alapjá­ban gátolja a csoportok önálló mű­ködését, a másikon a járási mező­gazdasági osztályok funkcionáriu sainak helytelen Ígérgetései komoly károkat okoztak, s bomlasztóiag ha­tottak számos csoport munkafegyel­mére. Ebből fakadt az, mint a he rencsényi Zpjátan, hogy a tagság nem érezte sajátjának a földet, a szép állatállományt, amely fejlődé­sük biztosítéka. A munkafegyelem lazasága felbecsülhetetlen károkai okozott nemcsak a szövetkezeti tag­ságra, hanem népgazdaságunkra nézve is. Megyénkben az egy tagra eső átlagos munkaegység csak 126 volt, ami átlagos munkát véve ala puí, körülbelül 80—90 munkanap nak felel meg. Ebből az következik, hogy a termelőcsoportokban sok volt a naplopó, lusta, hűvös fa ár­nyékában henyélő tag, akik messzi ről nézték a becsületesen dolgozó, munkájukkal a békét erősítő tago­kat. Most ezek sírnak, ezek követe­lőznek a legjobban, hogy kevés a ruhájuk, élelmük. így a herencsényi Dózsa tszcs-nél Kiss Józsefné, aki egész évben 12 munkaegységei dolgozott. Szövetkezeteink dolgozói ne tűrjék meg maguk között a nap- topókat, hanem azonnal vonják fe- lelősségre. Ha a jó felvilágosító munka hatására nem javulnak meg. ne riadjanak vissza a keményebb rendszabályok alkalmazásától sem Ha ezt a hibát csírájában elfojtják, komoly lépést tesznek előre az egyenlősdi megszüntetéséhez. Rákosi Mátyás elvtárs így határozta meg a szövetkezetek további feladatát: „Rendezzék soraikat, tartsanak le­gyeimet, növeljék gazdaságukat és sikereikkel, virágzásukkal vonzzák magukhoz az egyénileg dolgozó pa­rasztokat.’’ Mi tehát a feladat? A brigádok, munkacsapatok kiépítése. A cső porttagság hozza határozatba, te­gye kötelezővé a 100—120 munka­egység ledolgozását. A munkába rendszertelenül járókkal szemben, a naponkénti hiányzásért. vezessék be egy-két munkaegység levoná­sát. Ez a feltétele a munkafegyelem megszilárdításának. A csoportok alapos gonddal készítsék el ezévi gazdálkodásuk iránytűjét, a terme lesi tervet. A terv legyen reális, megvalósítható. A rendelkezésre álló lehetőségek kihasználása biz­tosítja, hogy a termelőszövetkeze­tek teljesíteni tudják állami kötele­zettségűket, erőteljesen gyarapít hatják a közös vagyont és elegendő jövedelemrészesedést oszthatnak tagjaiknak. A tervkészítésnél fi gyelembe- kell venni az emelkedő állatállományt és annak megfelelő­en kell előirányozni a takarmány- féleségek termelésének mennyisé­gét. A fejlődés egyik alapja az állat- tenyésztés eddiginél nagyobb ütemű fejlesztése, mint ahogy Rákosi elv­társ is mondotta: „Belterjes állat­tartás nélkül nincs belterjes mező­gazdaság”. Csoportjaink hizlaljanak szarvasmarhákat, sertéseket, mint a paloíási és az erdőtárcsai cso­port.. Építsenek istállókat, mint Ku­tasó szocialista községben, ahol 40 férőhelyes sertés, 24 férőhelyes szarvasmarhaistálló építését vették tervbe. A magas terméseredmények el­érésében döntő szerepe van a gép­állomásoknak is. Ezért fontos az egymásközötti jó kapcsolat. „A nö­vénytermesztés terén a tervteljesi- tés érdekében — mondja a tanács­kozás luitározala — széles körben alkalmazni kell a gépi talajmunkál. Ezért szerződést kell kötni a gép­állomással és a legjobb tagokat, el­sősorban a nőket, el kell küldeni traktoristáknak.'' A berceli Vörös Csillag megvalósítva e határozatot, három női munkaerőt küldött a gépállomásra. Komoly gondot kell fordítani a vezetés megjavítására. Nehogy olyan csoportelnökök gá­tolják a szövetkezet fejlődését, mint a bujákj volt elnök, aki a kulákok- kal összejátszva bomlasztotta a csoportot. Nagyobb gondot kell for­dítani a nők, ifjak munkába való bevonására. Szervezzünk női és ifi munkabrigádokat, hogy váljanak a termelés motorjává. A megyei tanácskozásnak az a feladata, hogy az országos tanács­kozás tükrében kiértékelje az ered­ményeket, hibákat, megszabja a fel­adatot — nógrádmegyei viszony­latban. Uj agrotechnikai eljárások szélesebbkörű alkalmazásával le kell 'győzni a kapitalista gazdál­kodási módot. így erősödhetnek, fejlődhetnek s igy tudnak nagyobb jólétet, szebb, kulturáltabb életei nyújtani csoportjaink a szövetkezeti tagok ezreinek, s így vonzák ma­gukhoz az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztcsaládok újabb ez­reit. A nógrádi szénbányászati tröszthöz tartozó bányavái'alatok do’gozói a bá­nya mélyében beszélték meg, hogy mindannyiunk által szeretett Rákosi elvíársnak milyen fogadalmat tegye­nek. A mizserfai üzemből Kaposvári Ferenc és csapata egész évre 5 szá­zalékos túlteljesítést váHalt. A Gáti üzemnél Kuborczik István élmunkás vájár csapatával együtt fogadalmat tett, hogy az első ne­gyedévben 900 csille szénnel termei többet. Nyerges János sztahanovista vájár Gáti-bányaüzem dolgozója szintén le­velet írt Rákosi elvtársnak, amiben tnegfogadta, hogy csapatával együtt március 9-ig 240 csille többtermelést érnek el. Nyerges János elvtárs leve­lében még megírta, hogy Rákosi elv­társ születésnapjáig az 1953. harmadik negyedévi tervét is befejezi. Újlak üzemnél Varga István brigádja A 63/1. számú építőipari vállalatnál is tömegesen készülnek a levelek. Mészáros Frigyesné, a vásártéri épít­kezés csoportvezetője, munkatársai ré­szére zavartalan anyagellátást, a 117 százalékos termelésük 120 száza ékra való emelését vállalta. Továbbá, hogy a jelenlegi 9 százalékos selejtmunkát 5 százalékkal csökkenti és hogy ne­velőmunkával 3 MNDSZ-tagof beszer­vez. A fürdöutcai legényszáhó kő­műves- és ácstanulói az igazolatlan hiányzások megszüntetését, a sztaha­novista falazási módszert elsajátítását, pontos műszakkezdést vál'alták. Oláh Géza vasbetonszerelő brigád- vezető azért, mert a múlt rendszer faji gyií'ölétét eltörölték és ma megbecsült tagja lett a társada­lomnak. levelében köszönetét mon­dott Rákosi elvtársnak és vállalta, hogy első negyedévi tervét már­cius 9-rc befejezi, fegyelmezett, élenjáró harcosa lesz az ötéves tervnek. Földi József kovács március 9-ig öthavi tervét teljesiti Az Acélárugyár dolgozói közül eddig közel 1000 dolgozó tett kötelezettség­vállalást Rákosi elvtárs születésnap­jára. Többek között Hupcsik Gyula szerszámkészítő 140 százalékról 160 százalékra emeli teljesítményét. Földi József II. a GSZ-üzem sztahanovista kovácsa 1952 március 9-re 5 hónapi tefvét teljesíti. Lehóczki Dezső kapa­kovács pedig vállalta, ho.gv 126 szá­zalékra fokozza termelését és ezt egész éven keresztül tartja. . A Zagyvapálfalvi Üveggyárban So­moskői Sándor sztahanovista vágó ar­ra tett fogadalmat, hogy egész évben nem lesz igazolatlan műszakmu’.asz- tása, hogy a 6.5 százalékos selejtjét 5.5 százalékra csökkenti és ezévi ter­vét október i-re befejezi. Szabados Zoltán vágó a használt \ ; ' nevében az e'őirányzaton fölül 10 szá­zalékos többtermelést vállalt Salgó- Róna üzemnél Szabó József ríj. csapa­tával együtt az e ső negyedévben 100 csille szénnel termelt többet népgazda­ságunk számára. Balga József, För- gácsiejtősakna egyik csapatvezetője pedig arra tett fogadalmat, hogy az új tervévben sem fog hiányozni csa­patából senki és az első negyedévben terven felül 30 csibe szenet termel. A Rákosi elvtárshoz intézett levelek között ott vannak az üzemek műszaki vezetőinek levelei is. Fényes Gyula, Ménkes bánya­üzemvezető főmérnöke azt írja, hogy február t-től a fő légvágatok biztosításához salajbetonokat alkal­maz, hogy a külföldi fabehozalaft ezáltal csökkentse. Továbbá megfogadja, hogy üzeme első negyedévi tervét 105 százalékon fölül teljesíti. fotóüveg felvágását vállalta, ami- vei az üzemi selejtet csökkenti, továbbá, hogy okéber 1-re szin­tén befejezi ezévi tervét. A gépüzem hármas csoport sztahano­vista brigádja arra tett vállalást, hogy az első negyedévi előirányzatukat 102 százalékra teljesítik, ezenkívül 1.2 százalékos selejtcsökkentésre tettek fogadalmat. A gépüzemben vala­mennyi dolgozó csatlakozott a mozga­lomhoz, a vállalatnál pedig köze! 250 dolgozó fogadta meg, hogy takaré­kossággal, selejtcsökkentéssel, vagy többérmeléssel segítik a tervért foly­tatott harcot. A Salgótarjáni Üveggyár I-es szá­mú fazekaskemencéjének 12 brigád­ja a zöldkemence 29 brigádja tett vállalást, ezenkívül a VI. kádkemence dolgozói is kivétel néiküi tették kö­telezettségvállalást. Bohurát István üvegcsiszoló ter­melését 120 százalékról 180 szá­zalékra emeli. Serfőző Ida pattan- tónő 120-ról 150 százalékra, Var­ga Lajosné kötöző 140-ről 170 százalékra fokozza termelését. Egyik azért, , mert öccse katonatiszt lehetett, a másik, mert lehetőség nyílt, hogy az azelőtti egy szobás la­Csipkés-bányaözem vezetőjének felajánlása Sárai I,ajos az aíábbiakat írta Rákosi elvtársnak: „1. Csipkés—Ambrus vasút- és osztályozó üzemét a legjobb műszaki tudásommal fogom irányítani, hogy a dolgozók által tett felajánlásokat minden akadá'y nélkül tudjuk telje­síteni. 2. A háromhavi tervünket január­ban 102, februárban 104 és március­ban 106 százalék föllött teljesítjük. 3. A szénmérés eredményét a csil­letöltések kihasználásával 3 száza­lékkal növeljük. 4. A palatartalmat a december havi­hoz viszonyítva, 20 százalékkal csök­kentjük. 5. Minden csillét tisztán küldünk a bányába, hogy a csille jól ki legyen használva és a hó végén rakodói zárásnál 100—150 tonna legyen. 6. A siklókat, vágatokat rendben tartjuk, hogy a szállítás minden aka­dály nélkül mehessen/’ 25 vagon szenet takarítanak meg az Erőműben A Vízválasztói Erőmű dolgozói Rákosi elvtárs. születésnapja tisztele­tére azt vállalták, hogy az első ne­gyedévben 25 vagon szenet takaríta­nak meg és hogy a vállalat dolgozói­nak 92 százaléka versenyben fog dol­gozni az 1952-es .'tervévben. Az üzemek jó energiaellátása ér­dekében Tátrai Rezső főművezető bekapcsolódott a Deák-mozgalomba és vállalta, hogy az irányítása a'att dolgozók 10 perccel előbb elfoglal­ják munkahelyüket. Anda Károly sztahanovista'üzemlakatos pedig váll la Ma, hogy a póthefúvó venti­látort állandóan üzemképes állapotban tartja. 70 ezer forintos megtakarítás a Szakipari Építő Vállalatnál A Szakipari Építő Vállalat dolgozói munkahelyükön szövegezíék meg le­velüket Rákosi elvtársnak. Fodor Dezső sztahanovista bádogos 160 szá­zalékos teljesítményét 180 százalékra emeli és a vele együtt dolgozó két munkatársát sztahanovistákká nevei. Ludányi István kőfaragó szakmunkás termelését 120-ról 150 százalékra emeli, selejtjét pedig 5 százalékról 1 százalékra csökkenti. Aib Ferenc munkavezető a mi­nőség fokozott ellenőrzése mellett 10.000 forintos anyagmegtakaritást mutat ki március 9-ig. Ezenkívül a rezsiórák számát 8 százalékról 5 százalékra csökkenti kását rria újonnan épült 2 szoba-kony- hás, fürdőszobás lakással válthatta fel, a harmadik, mert a leánya rendőr lehetett. Schink József és brigádja pártunk erősítéséért, a békéért és gyermekeik boldog jövőjéért az 1951, évi 140 százalékos átlagterme'.ésüket 1952. március 9-ig 200 százalékra emelik. Fogadalmat tett Bauer Gyula mű­vezető is, hogy a fazekaskemence első féléves tervét 10 nappal előbb befejezik és hogy az első számú fazekaskemence üzemének összes dolgozóit sztahanovista sz'ntre emeli. Munkaverseny a kisterenyei és karancskeszi gépállomások között A kisterenyei gépállomás dolgozói munkaversenyre hívták a karancs­keszi gépállomás traktorosait. Vállalásukat Rákosi elvtárs születésnapja tisz­teletére tették. A gépjavító-brigád az összes erőgépek és gazdasági fölszere­lés kijavítását február 28 helyeit február 20-ra vállalták. Az összes gépekre előirányzott forintértékből 10 százalékos megtakarítást érnek el az egyes alkatrészek házilag való elkészítésével. Szigorú intézkedésekkel nevelömun- kával megszüntetik az igazolatlan mulasztást, résztvesznek a’ szakmai és politikai oktatásokon, az új tszcs-tagokat szakmailag kiképzik, hogy tavaszra erőgépre ülhessenek. A gépjavító brigád kommunista tagjai állandóan ellen­őrzik és példát mutalnak a gépjavításban. Molnár Ferenc sztahanovista két sztahanovistát nevel Rákosi elvtárs születésnapjának tiszteletére A Salgótarjáni Tűzhelygyár dolgozói sem maradtak le, itt is nagy láz­ban fo!yik a fogadalomtéíel Rákosi elvtárs születésnapja tiszteletére. Eddig közel 800 dolgozó teH vállalást. Köztük Molnár Ferenc tisztítómiíbeiyi szta­hanovista, aki 200 száza'ékos áí'agterrne'ést 'vállalt és ezenkívül 2 dolgozó! sztahanovistává nevel március 9-ig. Brigait Mihály az 1952 első félévi tervét március 9-re fejezi be. Ezenkívül 3 százalékos se'ejtjét 2 százalékra csökkenti. Egner Józsefné két 100 százalék a'att termelő munkatársát 100 százalék fölé emel azzal, hogy munkamódszeré*, átadja. Az 1952. évi tervének harmadik negyedévét március 9-re befejezi. A tűzhelygyár dolgozói már a vállalás első napján kiváló eredményeket értek c'. Molnár István sztahanovista 342, Égner Józsefné 227, Csorba Istvánné 247, Gyeszner Gyuia 252 százalékra fokozta termelését, A fürdöutcai építkezés tanulói megszüntetik az igazolatlan mulasztást Bauer Gyula a Salgótarjáni Üveggyárban az I. fazekaskemence dolgozóit sztahanovistákká neveli

Next

/
Thumbnails
Contents