Szabad Nógrád, 1952. január (8. évfolyam, 1-9. szám)

1952-01-16 / 5. szám

1932. JANUÁR 16. SZABAD TVOGItXV S Levelezőink írjanak bátran, tárják fel a hibákat, legyenek harcosai a jó munkamódszerek elterjesztésének Lelkes hangulatban zajlott le a megyei levelezőkonferencia 1Főzet', másfélszáz küldő't részvételével vasárnap, januáir 13-án tartották eső közös tanácskozásukat a magya«• sajtó nógrádmegygl levelezői a Salgótarjáni Acélárugyár kuitúrotthonában. A küldöttek — jejkendös parasztasszonyok, a széncsaták hősei, vidám, a jövőben rendíthetetlenül bízó fiatalok, párttagok és pártonkívu iek arról ta­nácskoztak, hogy a jövőben hogyan végezhessenek még jobb, még eredménye­sebb munkát. Átadták egymásnak a sajtóval való leve ezés közben szerzett tapasztalataikat. A múltban emberszámba sem vették őket. Legtöbbjük a Kommunista Párt harcai nyomán bekövetkezett változás után új, szabad ha­zában szavaztak először. Mi lett volna belőlük, fia nem jött volna a felszabadulás? Krizsanyik Jánosáé tovább cseléd maradt vona, Kicsiny Péter továbbra is írástudatlan bányász, az urak cselédje maradt volna. A fiatalok nem tervezgetnék stép jövőjüket. A nagy Sztálin hadserege szabaddá tette országunkat. Ennek az új, megLjjodott hazának a forró szeretete és a hazánk el en törő imperialisták elleni gyűlölet — ez az. ami áthatotta valamennyi küldöttet. Jelen vo tak a tanácskozáson népünk büszkeségei, a dicsőséges Szovjet Hadsereg példáján lelkesülő néphadseregünk ifjú harcosai. Mintegy ez is azt jelképezi, hogy tömören, egy sorban ál népünk vezérünk, tanítónk, Rákosi elvtárs mögött. Ennek az egységnek jegyében, az előttünk álló feladatok közös végrehajtása jegyében zajlott le a konferencia. Sokáig tarlóit a taps, az éljenzés, amikor Hegedűs Ká mán elvtárs javaslatára a tanácskozás dísz- elnökévé Rákosi Mátyás elvtársat váosztották meg a küdöttek. A magyar sajtó nógrádmegyei levelezőin kívül résztvettek a tanácskozáson az ország többi lapjainak munkatársai, pártunk központi lapja, a Szabad Nép szerkesztőségét Szabó Rózsa elvtársnő képviselte. Andó Gyula e’vtám megnyitód és az e.nöksóg msgvá osztása után Nádasdi András elvtáns, a me­gyei pártbizottság agit.-prop. titkára emelkedett szólásra. Nádasdi András elvtárs beszámolója Kedves Elvtársak! Ej az első al­kalom, hogy a magyar sajtó megyei levelezőit értekezletre hívtuk össze — kezdte beszédét Nádasdi ölvtárs. — Ennek az értekezletek az a feladata, hogy megtárgyalja levelezés: mozgal­munk eredményeit, hiányosságait, meg­szabja a levelezők sirámára azokat a feladatokat, amelyek a szocial'sta épí­tés ‘elenlegi szakaszában előttünk ál­lanak. elvtárs Szerémd László szorospataki le- ve’ező leve ét, aki a Szabad Nógrádban megírta, hogy Berki János és Szabó Sándor november és december hónap­ban nem mu'asztottak igazolatlanul, mert mint notórius mu'asztókat Sze­retni elvtálrs, egy korábbi levelében a Az értekezle'en fe’szólalt Hegedűs Ká mán elvtárs Is, lapunk nagybátonyi levelezője. Elmondotta, hogy a .eközölt levelek milyen hatással voltak a fegye­lem meg&ziárdítására, a termelés növekedésére. lapon keresztül megbírá’ta őket. Ugyanígy bírálta Pö hős Lajos dejtári levelezőnk a hanyag, nemtörődöm gazdákat, akik nam telieiítelUk be­gyűjtés: köte'ezettségüket. A levél megjelenése után, meggyorsult a köz­ségben is a begyűjtés üteme. — Ez is mutatja, hogy a levelezés a tömegek ellenőrzésének fontos megnyilvánulása, A továbbiakban Nádasdi elvtárs rá­mutatott, hogy a kcnferenc'a je’entőségét emeli az a tény, hogy o'yan időben ült össze, amikor a Szovjetunió 'által vezetett békeíábcr még szervezet­tebb és keményebb harcot folytat az imperialista , agresszorokkal szemben. Ebben a harcban különös szerepe van a kommunista sajtónak, mert segíti a dolgozókat annak felmerésében, hegy a béke megőrizhető. Megyénk dolgozói is egyre jobban megértik, hogy feladataik jó elvégzésével ve­szik kezükbe a béke megőrzésének ügyét. — A kommunista sajtó, és a mi saj­tónknak is az éréig abban rejlik, hogy mindig szem e'őn tartja Lenin és Szí álon tanításait és állandóan erősíti és szélesíti kapcsolatait a tömegek­kel. A sajtó és a tömegek között egyre jobban kifejlődő kapcsolat erős láncszemeit jelentik a munkás­paraszt levc'ezők, akik napró’ napra felkeresik írásaikká' a szerkesztőségeket. Elmondotta Nádasdi elvtárs, hogy a ártmunikások, a párttagok és párton- ívülis'k egvre nagyobb érdeklődéssel olvassák a dolgozók leveleit, hogy a le­velezés.; mozga’omban eVrt eredmé­nyek azt mutatják, hogy do'gozcink egyre jobban a gazda szemével nézik saját munkaterületük«, községüket, az egész országot. A leve ek megmu­tatják. hogy egy-egy politika, gazda­sági és ku'-turá'is feladatot helyi eg ho­gyan oldanak m.eg. Itt idézte a Szabad Nógrád január 12-' számában Halász István, Nógrád közrég pártit lkára le­velét, aki megírta, hegy községükben társadalmi munkával építenek új kul- túrházat. Az ilyen és ehhez hason'ó kezdeményezések segítik fe'tsmerm másutt is a fe'adatok megoldásának módszereit, segítséget nyújtanak a párt- és kormányhatározatok gyakor­lati megva-ósításához. _ A leve'ezők leve'eikben állandóan h írt adnak a tömegek között szü'ető Számtalan kezdeményezésrő', az é'en- járók tapasztalatairól — folytatta. — Ilyenformán fe'tár iák az építés újabb és újabb tartalékait. A dolgozók levelei rendkívül sek- o'da úak, foga'koznak az élet ezer­nyi problémáival, megírják #a ki­váló eredményeket, beszámollak a iá kezdeményezésetkrő'. így példáiul Bartók István, a Szabad Nép acé'gyán leve'ezője megírta, hogy a Gazda-mozgalomhoz való csat ako- zássa! a gyárban már több százezer forintos megtakarítást értek el. Ugyan­ilyen leve'ek érkeztek a Szabad Nép­hez Dé bányáról. K'csinv Péter elv- társtóf a íővölgvi bányaüzemtő', ame­lyek az e‘é: t eredményekre' számoltak bt és lelkesítették az 'ország többi dol­gozóit, hogy kövessék ezeket a cé dá­kat. Megírják levelezőink, nfnt Orgo- ványi Járó-, a paótási Palóc tsz el­nöke, hogy a Szovjetunió apasz'a'a’ai- rwk a'ka'mazásával, hogyan tudták a fejős; átlagot 6.2-ről 7.4 literié emel- r,h Leve’ezőink beszámo'nak arról, hogy egyes munkatermeteken hogyan jjttatják érvényre a párt- és a kor­mányhatározatokat. Itt idézte Nádasdi egyben segíti a tömegméretű, a’ú.rel jövő ellenőrzés kibontakozását. Mi te­hát sokkal komolyabb mértékben fog­juk támogatni e mozgalom kiszélesí­tését, hogy a felülről jövő ellenőrzés­sel együtt kőt tűz közé szorítsuk azo­kat, akik előrehaladásunkat gátol ják. Ezután Nádasdi elvtárs utalt arra, hagy a do'gozók levé ben bírálták a Salgótarjáni Üveggyár szakszervezeti bizottságát, mert bürokratikusán szer­vezte a taggyűlést. — Ez is azt bizonyítja — folytatta —. hogy leve'erőnk jellemző tu'ajdonsága, hogy felismerték a nép ügyéért va ó magasfokú erkö'csi felelőssé­ge', a javítás szándéka, az újért való lelkesedés hevíti őket, a kö­zösség ügye mindennél drágább számukra. Számtalan példa bizonyítja, hogy le­velezőinknek igen nagy szerepük van az ellenség leleplezésében, az államot és a pártot védő. elhárító munkáiban. A Szabad Néphez írt levél eredménye­képpen lepleztük le és kerültek a rendőrség kezére azok az egyének, akik a salgótarjáni váigóhídról nagy- mennyiségű húst loptak el és bűnösen akadályozták a dolgozók zavartalan húsellátását. — Igen nagy segítséget je’ent a !e- ve ezési mozgalom a párt politikájának megvalósításéért folyó munkában és harcban. Lcveezőlnk aggódó szeretettel őr- ,ködnek plártunk tisztasága felett és igen gyakran lehívják figyel­münket a pártszervezeteinkben léyő hibákra. Ludrnan Zsuzsa Kisterenyérőt megírta, hogy bár a taggyűlés elfogadta őt .tag­jelöltnek. Boros János volt párttitkár minden esetben megtagadta a tagjc’öit- könyv kiadását. Boros János ügyét a megyebizottság megvizsgálta és funk­ciójából le lett váltva, pártbüntetésben részesült. A továbbiakban Nádasdi eivtáTS me­gyénk levelezési mozgalmának fejlődé­séről beszélt és elmondotta, hogy ezen a téren az utóbbi egy év alatt komoly fejlődést értünk, amit bizonyít, hogy egyre több levél érkezik a Szabad Nógrát és a többi lapok szerkesztősé­gébe. Pé dául szeptemberben naponta a Szabad Nógrád szerkesztőségéhez 2—3 'evél érkezett, azok is jobbára szerve­zett leve'ek voltak. Je'en'eg több mint 70 munkás- és parasztleve'ezője van a lapnak, akiktől naponta 5—6 levél ér­kezik a szerkesztőségbe. Megváltozott a levelezők szociális összetéte'e is. 40 száza'éka munkás — nagyobbrészt bányászok —, 30 száza'éka dolgozó paraszt, tszcs-tag, 30 százaléka mű­szaki értelmiség és egyéb adminisztra­tív dolgozók. Elmondotta, hogy a szerkesztőségbe érkezett levelek a termeéssel foga'kcznak, hogy leve'ező'nk zöme abból a cél­ból írják levele’ket. hogy segítsék építő munkánkat. Áthatja levelezőinket az a tudat, hogy minden, amit leírnak az igazságot tárja fel a dolgozók előtt — Levelezőink fele'ősségteljes mun­káit bizonyítja az is — mondotta Nádasdi elvtárs —, hogy a kivizsgálások szinte kivétel nél­kül igazodik, hogy a leve’ekben leírt dolgok megtörténtek és a va'óságnak megfelelnek. Levelezőink nem abból a célból írnak, hogy írásokkal megtévesszék fe'sőbb vezetőiket, hanem azért, hogy e'őse- gítsék a do'gozók munkáját, hazánk fejődését. A fejlődés meggyorsítását akkor tudják elősegíteni legjobban le­velezőink, ha a munkában, az ál’ain iránti köte’ezettség teljesítésében pél- damutatóak és élenjárnak. Itt pé dánaik felhozta Nádasdi elvtárs Pöühös Lajos dejtári levelezőt és Ka- lafcovszki Jqzsef sa’góbányai vájár', akik teljesítik, túlteljesítik köte'ezett­ségüket. Majd beszé’t arról, hogy a le­velek minőségi javulását elősegíti, hogy a levelezők zöme résztvesz a szervezett pártoktatásban, de emellett vannak olyan levelezőink, akik egyálta'án nem tanu'nak. — Minden ieve'ezőnek meg kell ér­teni — mondotta —. hogy jó levesző politikai képzettség és kulturális fejlő­dés nélkül huzamosabb ideig senki sem lehet. A jó Ieve'ezőnek a marxlzmus- len'nlzmus tanításai adják az él­tető erőt, mutatják meg számára, hogyan ássa meg a hibákat és hogyan kell elősegíteni, fe'karo'ni az újnak, a ha'adónak a fejődését. Ezt tartja szem előtt Pö hős Lajos dejtári levelezőnk, aki elmondotta, hogy csak úgy tud jó leve'et írni, ha állan­dóan képezi magát és jelenleg is mint pártonklvüli a pártszervezet középfokú politika' isko'áján tanul. Ezután Nádasdi elvtárs levelező- mozgalmunk hiányosságairól beszélt. Elmondotta, hogy e'hanyagoltuk a nők, a fiatalok bevonását a leve'ező mozgalomba, nem kié égítő, igen sok javítani­valót hagy maga titán a levelezők­kel va'ó foglakozás. Maga a szerkesztőség is hosszú időn keresztül nem -ismerte fel a mozgalom je erdőségéi, amelyet bizonyít, hogy igen sok levelező nem kapott vá'aszt ’.eve'elre, vagy ha kapott is, a leve'ek sablonosak voltak, két-három sorban lettek megválaszolva. — A szerkesztőség ilyen viszonya a levelezéshez — folytatta —, egyik fékje volt a leve'ező-mozga'.om fejlesztésé­nek. Nem volt meg a személyes kap­csolat a levelezőkkel, nem kapták meg a kellő segítséget, útmutatást munká­juk végzéséhez. Bár e téren az utóbbi 7—8 hónapban történt változáls, azon­ban ez a javu'ás még nem kielégítő. Elmondotta Nádasdi elvtárs, hogy Bárány József, a varsányi Dózsa tsz tagjának kapcso ata azért sza­kadt meg a szerkesztőséggel, mert nem kapott levelére választ és mint mondotta, joggá! várja e’, hogy 'eveiére 'egal óbb 4—5 nap mu'va kapjon választ. — Levelezési mozgalmunk egészsé­ges fejlődését akadá'yozta az is. hog\ a pártbizottságok és pártszervezetei' érdem'egesen a levelezési mazga'or mal nem fog'alkoztak. Ezt bizonyítja, hogy különösképpen a ba'assagyarmati és rétsági járásban igen kevés levele­zőnk van, de ez elmondható a szécsé- nyi és pásztói járásról is. Minden alapszervezetnél tudatosí­tani kell levelezési mozgalmunk je­lentőségét. Ugyanakkor szervezzék meg. hogy aiapszervezeteinkiben legyenek faliújsá­gok és arra állandóan friss és aktuális cikkeik kerüljenek. Ezzel pártszerveze­teink, a megyei pártaajtó a Szabad Nép számára száz és száz új levelezőt tudnak kinevelni. Elmondta Nádasdi elvtárs, hogy a le­velezési munka pártbizottságaink és pártszervezeteink részére nem egy _ el­térő, nem egy külön feladat az építés egyéb fe'adataitól. Ha minél több dolgozót győzünk meg a levelezési-mozgalomról, munkánk annál eredményesebb, ter­mékenyebb lesz. A levelezési moz- ga'om fejlődését elsősorban _ fel­világosító munkával kell elősegí­teni, hogy akik példát mutatnak a munkában, levelezők legyenek. A továbbiakban megem!ékezett Ná­dasdi elvtárs a levelező-mozgalom egyik legnagyob akadályozójáról, _ a kritika elfojtására irányuló törekvés­ről. Itt utalt Rákosi elvtárs 1950. feb­ruár 10-1 beszédére és példának hozta fe! Berkenye községből Fehérvárig elv- társnő. tszcs-taig esetét, aki megbírálta az üzemi pártszervezet titkárát és ezért támadás érte 5L Hasonló eset történt Vansány községben, ahol Bá­rány József levelezőnk bírálta a cso­porttagokat, ezért feleségét tettlegesen is bántalmazták, őt pedig megfenyeget­ték. Vannak megyénkben is olyan ve­zetők. mint a pataki tanácstitkár, vagy Pásztó község tanácselnöke, akik úgy vélekednek, hogyan merik a mi levele­zőink megbírálni az ő munkájukat. A bírálattól va'ó rettegés azt jelen­ti, hogy elutasítják a dolgozók segítő készségét. „A munkás és falusi leve e- zők üldözése — tanítja Sztálin elvtárs — barbárság, a burzsoá erkölcs csö- kevénye és az újság feladata, hogy kí­méletlen, leeplező agitációt folytasson a sötétség eilend A levelezők üldözé­sénél világosan kell llátni azt, hagy az egyet jelent a tömegek lebecsülésével, az alulról jövő bírálat elfojtásával! és mint ilyen, párteüenes cselekedet. Utalt Nádasdi elvtárs arra. hogy <a levelezők soraiban kulákoknak, volt katona tiszteknek, kizaálományojóknak nincs helyük, hagy a leyelező-moz- ga'om a munkás és dolgozó parasztok igazi demokratikus mozgalma, amely­ben résztvenná nemcsak megtisztelte­tés, hanem nagy feladatot is jelent. — írjanak tehát' levelezőink bát­ran, tárják fel a párt- és terme'őmun- kában. a közélet minden területén lévő eredményeket és hibákat. Mi nemcsak kijelentésekkel fogjuk megakadályozni levelezőink ü'dö- zését, hanem fegye'míieg {s fe'e- lősségre fogjuk vonni azokat a párttagokat, akik elősegítik leve­lezőink üldözését. Funkcionáriusainknak, vá'.'alatigazgató- inknak, az áíamhatalom megyei, járási és helyi szerveinek, a tanácsoknak kö­telességük megvédeni leve'ezőiniket. Megemlítette még Nádasdi elvtárs, hogy a szerkesztőség nem egy eset­ben tú'sotoat változtat a beérkező le­veleken. Máir arra is volt tapasztalat, hogy a szerkesztőségi tag maga Irta meg a levelet. Itt az a feladat, hogy, személyes kapcsolaton keresztül neveljék a levelezőket, hogy a beküldött leveleken ne «X változtatás történjem A szerkesztő­ség a le nem közölt leveleket idejében válaszolja meg, írja meg, hogy mi történt a levéllel. Feladatnak szabta még meg, hogy a szerkesztőségek rendezzenek időnként tanfo yamokat, biztosít­sák a leve'ezők rendszeres össze­hívását és havonta tájékoztatót ad­janak ld. — A párt- és kormányhatározatok — mondotta Nádasdi elvtárs —, va­lamint Rákosi elvtárs november 30-1 beszéde a levelezők feladatát is meg­szabja. Ahhoz, hogy a határozatok végre­hajtását biztosítani tudjuk, szüksé­ges, hogy tervszerűbbé és folya­matossá tegyük levelezési mozgal­munkat, hogy a munkás- és paraszt­levelezők elsőrendű propagandistái legyenek újabb és újabb levelezők • bevonásának. Elmondotta még, hogy a népnevelők legjobbjait állítsuk a levelezők soraiba, hegy pártszervezeteink legjobb aktí­váikat adják levelezőiknek. Itt különö­sen a nőik és a fiatalok bevonására kell nagy gondot fordítani. Pártszervezeteink gondoskodjanak arról, hogy ne legyen levelező, aki ne verne részt a p'ártoktatás valamilyen formájában. Majd beszéd arról, hogy levelezőink megértették Rákosi elvtárs november 30-i beszédéből eredő feladatokat. Pél» dának hozta fel Hegedűs Kálmán éa Sc lire tér Pál leveleit, amelyek a mun­kafegyelem és a tervszerűség terén mutatkozó hibákat vetek fel. Most újabb kezdeményezés van születőben, amikor a dolgozóik méltóan készülnek Rákosi elvtárs 60. születésnapjára. Le­velezőinknek az a feladatuk, hogy segítsék még jobban az a'ulróf jövő kezdeményezések kibontako­zását, lépjenek fel a munkafegye­lem lazítóival szemben, harco'janak az ellenség külső és belső ügynö­keinek megnyilvánulása ellen. — Sohasem felejtsék el levelezőirik — fejezte be beszédét Nádasdi elvtárs — hogy munkánk, építésünk újabb és újabb eredményei a jövőben még foko­zottabban kiváltják az ellenség dühödt támadását. Leve'ező'nk írásaikkal segítsék elő a szocialista építés meggyorsítá­sát. írják meg a munkaterületü­kön tapasztalt eredményeket, a jó kezdeményezéseket, bátran vessék fel a meglévő hibákat és hiányos­ságokat. Állandóan érezzék, hogy munkájukkal elősegítik pártunk II. kongresszusa határozatainak végrehajtását, ötéves tervünk maradéktalan teljesítését. (Nádasdi elvtárs beszámolója után számos hozzászólás következett, amelyeknek ismertetésére lapuvilc szombati számában visszatérünk.) Készüljünk a tszcs-k és gépállomások megyei tanácskozására Január 20-án, vasárnap a ter­melőcsoportok e nőkéi, legjobb dolgo­zói, gépál'omásvezetők, élenjáró bri­gádvezetők, valamint a helyi tanácsok elnökei megyei tanácskozást tartanak, amelyen- megtárgj alják a tszcs-k és gépállomások küldötteinek második országos tanácskozásán hozott hatá­rozatát és annak megvalósításához szükséges fe'adatokat. Miről számoljanak be a tanácsko­zás részvevői? A tszcs-k kü'döttei sok szép eredményekről beszé.hetnek. A pásztói Szabadság a majdnem 26 má­zsás ősziárpatermésről, a ceredtó! új­falusiak a sertéstenyésztés sikeréről, a kecskédpusztai tsz a magas bortermés­ről. De mondják el azt is, hogy sok a jav'tanivaló a munkaszervezés terén. A múlt évben csak papíron voltak meg a munkacsapatok, és a szervezet en mun­ka következtéden megrövidültek a ter­méshozamok, mint pé'dául a bagy'as- aljai Rákosiban, a lőrincpusztai Dimit- rovhan, a homokterenyei Béke tszcs- nél. Élesen föl kell vetni a munkafe­gyelem Kérdését is. A küldötteknek el kel! mondaniuk azt is, hogy csoport­jaik becsü'etes tagjai fe'elősségre von­ták-e már a munkafegy'e'em-lazítókat. A mulasztások között kell megemlíteni a terme őcsoport gyenge oldalát, az ál­la tenyésztés kérdését is. Igen sok termelőcsoport még nem ismerte föl Rákosi elvtárs útmutatását, hogy „in­tenzív, belterjes állattartás nélkül nincsen belterjes mezőgazdaság". F-fsőto'd szocia’ista község kül­dötte mondja el azt, hogy ők fölismer­ték az állattenyésztés jövedelmezősé­gét, azért határozták el, hogy tavaszra saját erejükből egy szarvasmarha és egy. sertéstörzset vesznek. Mind a 74 tag 500—500 forinttal járul hozzá e terv megvalósításához. Kutasó szocia­lista község is elhatározta, hogy 40 férőhelyes sertésólat, 24 férőhelyes szarvasmarhaistállót épít. A termelőcsoportok munkájában elő­forduló hibákért felelősség terheli a tanácsokat, akik nem nyújtottak kellő segítséget termelőcsoportjainknak. Te­hát beszéljenek a tanácselnökök arról, hogyan, milyen tervek létesítésével akarják a jövőben kijavítani az elkö­vetett hibákat. Sok mondanivaló akad a gépállomá­sok küldötteinek is. Számos gépállo­más rossz munkája visszavetette a szövetkezet fejlődését. A küldöttek be­széljenek arról, milyen volt a terme­lőcsoportok és gépállomások egymás­hoz való viszonya. A tszcs-k miért nem biztosították a gépállomásokra szük­séges munkaerőt. A megyei tanácskozás rész­vevőinek konkrét javaslatokkal^ kell elősegíteniök a tanácskozás sikerét. A pásztói járási mezőgazdasági osztály dolgozói elmondhatják, hogy a járás csoportelnökei elfogadták Kolozs La­jos felsőtoldi tsz-e'nök javaslátát, amely szerint egy munkaegységet le­vonnak annak a csoportelnöknek, aki igazolatlanul távolmarad a járási ér­tekezletről. Az ilyen javaslathoz ha­sonlóan a munkafegyelem, a munka- szervezés, az egyen ősdi el'eni harc, a szakmai oktatás megoldása és még sok más jó tapasztalat felhozásával kel] a küldötteknek hozzájárulniok a megyei tanácskozás sikeréhez!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents